Készíts egy fájlt a 'macro' mappába és engedélyezd a macro-pump-ot.

Huh, és mit kell a fájlba írni? Milyen nyelven?

És mi fog folyamatosan futni ettől?

Előzmény: n/a (adathiba), [665]

István!
Nem értem hogy miért kell erőltetni a scripteket.
Az ami gyárilag benne van a Mach-ben opció nem jól működik?
mach2: config/logic
mach3: config/port and pins/spindle setup

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 16:19:00 [663]

Én azért annyira nem értek az elektronikához hogy ilyen projektekbe belefogjak. Sajnos a programzás pedig még távolabb áll tőlem.Én leregadtam a műveleti erősítők és a logikai ic-k mellet.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:54:00 [662]

Közben a Feed Rate kitolását körbejárom az Arto-nál! Megoldható (egyszerűen) scriptekkel a Feed Rate adatát kitolni RS232-őn és innét egy uC simán PWM-é alakíthatja amit sebesség függő (vektorális) fűtéssé lehet alakítani (akár programozható sebesség-PWM jelleggörbe alapján is)! A téma érdekes, lehet, hogy készítek majd egy ilyen vektór-PWM átalakítót!
Egyetlen gondom, az, hogy a scriptet hova lehet úgy berakni, hogy ciklikusan végrehajtódjon minden futáskor (és így a Feed rate-t folyamatosan nyomja ki RS232-őn)?!
Az Arto-t megkérdeztem, várom válaszukat...

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:54:00 [662]

Szia Svejk!

Ok, pedig már kezdtem belemelegedni a témába és látom, hogy téged is megfogott a dolog.
Lehet, hogy a befejezés helyett inkább meg kellene valósítani közös erővel egy ilyen áramkört. A uvezérlő programozás nem jelent gondot, kérdés, hogy lenne-e igény-ra?
Hányan használnák?

Eldisszipálni a hőt.
De szerintem hagyjuk abba végül is mindketten tudjuk mit csinálunk hagyjuk a többieket is kibontakozni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:38:00 [660]

Bocs, de elvesztem a sorok között mi fölösleges?

Előzmény: svejk, 2006-05-21 08:18:00 [659]

Nem értettelek én félre, egyre gondoltunk.
Egy többszálas gépnél 10-15A könnyen előfordulhat. 5-10V tartalék feszültség pedig kell, így ez mindjárt 100W.
Abban igazad van hogy nem "gondot okoz" csak fölösleges.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 23:47:00 [658]

Itt van egy kis félreértés én a stabilizáló áramkör disszipációjára gondoltam, ami nagyobb, ha több pluszfeszültség-esésből származó hőt kell elfüstölnie.

Például 7805-ös stab-ot használva, ami 5Volt stabil feszkót állít elő, jobban melegszik, ha 12Voltot adsz rá, mintha monjuk csak 9V-ot.
Én erre gondoltam, ha mondjuk van +-10% -os feszültség ingadozásod, akkor a fesz mondjuk 220..240 Volt között ingadozik, a szekunder, ha 230V-on 12 Volt-ot adna, akkor 10.8..13.2 V között fog változni. Amiből az 5Volt előállítható, de ha magasabb a fesz, akkor többet disszipál a szabályozó áramkör, jelen esetben a 7805.

Persze a 7805 csak példa volt, mert az nem bír el több Amper áramfelvételt.

Helyette NPN tranzisztor, bázisára néhány kilós ellenállás, zene-dióda, collectorra a szekunder fesz (DC), az emiterről meg szívod le a zener-dióda által beszabályzott feszt. Ha nagyon nagy áram kell több tranzisztort is bekötsz...

Előzmény: svejk, 2006-05-20 13:38:00 [656]

Szia Svejk!

Igazából én is úgy gondoltam, hogy mindkettő tengely sebességét(frekijét) mérjük és egy uvezérlő számítja ki a két sebesség eredőjét, csak nem volt túl sok időm írni, ezért egyszerűsítettem, de látom, hogy jól jár az agyad, figyelsz a részletekre.

Előzmény: svejk, 2006-05-20 13:31:00 [655]

Ez jó megoldás hiszen az acéldrót még ráadásul önszabályzó is.
Határt csak az általad említett disszipáció okoz. Egy 0.3mm-es acéldrótnak kell kb. 2A és ez egy többszálas gépnél gondot okozhat.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 12:56:00 [654]

A step jel mérése nem jó mert ha pl. valamilyen szögben megy a vágóhuzal, akkor a két tengely vektoros eredője a tényleges sebesség.De ezt nekünk a mach kiszámolja és ezt adja a PWM kimeneten (megfelelő config beállítás mellet).
Vezérlés esetén ennyit talán rábízhatunk a szoftverre. Ha a nyers feszültséget 20-30%-al választjuk nagyobbra a vágáséhoz képest akkor nem tud nagy bajt csinálni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 12:49:00 [653]

A feszültség ingadozást meg lehet oldani feszültség stabilizátor kapcsolással, ha a szekunder fesz. megfelelően nagyobb a kívántnál, akkor hiábaa esik le a fesz, ha a szekunder oldalon még mindig magasabb, mint amit a stabilizátor megkíván. Igaz így némileg nagyobb a feleslegesen eldisszipált hő, dehát valamit valamiért.

Sziasztok!

Ha az alapjel PWM, a hibajel a tényleges áramerősség, abból elég nehézkes különbségképzéssel az ellenőrző jelet előállítani, mivel a két mennyiség eltérő típusú. Persze meg lehet oldani, de szerintem túl nagy munka erre a célra.

A második 652. hozzászólásoddal egyetértek, mivel a profi1 step/dir jelekkel működik, a step jel frekvenciáját mérve lehetne vezérelni a fűtőszál áramát. Így nem függ az OP. rendszertől a dolog, tekinthető hardveresnek

Előzmény: svejk, 2006-05-20 08:15:00 [651]

Még annyit tennék az előző levelemhez, hogy jómagam nem szívesen bíznám a szabályzást a mach illetve windows szoftverre.Ha nagyon kellene inkább hardveresen oldanám meg.

Előzmény: svejk, 2006-05-20 08:15:00 [651]

Sziasztok!
Tyutyi! Kéretik a leveleket figyelmesen elolvasni mert különben gyorsan elkanyarodunk az eredeti témától.
Én mint lehetőséget írtam a szabályozást és a valószínű kifinomultság okán említettem a PID-et.
A kérdéseidre válaszolva:
Mint írtam a hibajelet a tényleges áramerősségből lehetne előállítani feltéve, hogy nem 0 Tk-jú ellenállásuzalt használunk,hanem cekázt vagy acéldrótót.(ezek ugyan +Tk-jú anyagok révén kissé önszabályzók)

Hirtelen két eset jut eszembe a mikor szükség lehet a szabályzásra.
Sajnos kishazánkban saját tapasztalatom szerint még mindig vannak tulterhelt hálózatok.
Ott nem ritka a 20%-os feszültség változás.Ez nikecellben látható hibát okoz.
A másik pedig szivacs vágása. Itt sajnos a vágóhuzal hozzáér az anyaghoz és jelentős a hőelvonás.
Üdv: Németh István

Sziasztok!

Fűtőszál PID szabályzással
Jó vicc. Kisegérre ágyúval?
Minek a visszacsatolás, ja és persze mi lenne a hibajel?
Szerintem bőven elég a vezérlés is.

Sziasztok!
Nem kell ezt ennyire tulbonyolítani.
A mach2/3 PWM kimenetével tökéletesen lehet a fűtőszál áramát vezérelni(nem szabályozni!).
A configban be lehet állítani azt is hogy az előtolással arányos legyen a PWM kimenete.
Elvileg a szabályzás is megvalósítható ha egy áram-frekvencia konverteren keresztül visszavezetjük a mach-be a jelet.
A mach3-nak gondolom elég kifinomult ez a része ha már PID értékeket is meg lehet adni.
A fent leírtakat nem próbáltam a gyakorlatban fűtőszállal,hanem annak idején a marómotort vérelgettem frekiváltón keresztül.
Ha nem kell kúpot vágni a mach is megfelel.
Ez is mutatja a sokoldaluságát a proginak.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-19 17:50:00 [648]

Szia!
Elvileg (még nem próbáltam), scripttekkel hozzáférhető a Feed Rate értéke (VB válztozó) amit aztán RS232-őn ki lehet tolni (kijezőre, fűtés szabályozására, stb.). Azt írja az Arto, hogy a kezelő scripttet olyan helyre kell rakni ami ciklikusan végrehajtódik, így folyamatosan le lesz kérdezve. A mintaleírásoknál van rá példa.

Előzmény: Lampas, 2006-05-19 17:35:00 [647]

Na, temanal vagyunk, mar reg tervezem egy dinamikus futesu habvago epiteset, most hatha hajlandok lesztek kicsit elgondolkodni ezen.
A problema az, hogy amikor a futoszal all. korulotte kis lyuk kepzodik a kisugarzott hotol, ha meg gyorsan halad, jobban kell futeni.
Ha mar van egy vezerelheto aramgenerator, csak az aktualis feed rate-tel kell hazasitani. Itt amasik gondom; allitolag a Mach-bol kitermelheto az aktualiis F hez tartozo ertek, vajon hogyan?
Mindezt nem en talaltam ki, a profi, nagysebessegu gepek igy mukodnek.

Előzmény: victorhu, 2006-05-19 12:36:00 [646]

Sziasztok!

Szerintem senki sem gondolt arra, hogy egy triakos szabályzótól többletteljesítményt fog kivenni. Épp az ellenkezőjére van szükség az adott feladatnál.

Ha jól emlékszem (most nincs időm visszaolvasni), az eredeti feladat egy meglevő gép minél kisebb átalakításával történő kiegészítése volt, egy biztonsági időzítővel, hogy mindenképp kikapcsolja a fűtőszálat adott idő múlva, függetlenül a kezelő ügyeskedésétől.
Utána jött a felvetés, hogy érdemes-e lecserélni a primer köri fázishasításos szabályzást. Ha maradunk a minél kisebb átalakításnál, akkor nem, de a Kolléga Úr szívesen belenyúlna, tehát érdemes.
Innen kezdve viszont tényleg érdemes lenne egyenirányított szekunderről pwm szabályzással vezérelni a fűtőszálat (1 db 555 + 1 db fet). A másik 555 elláthatja az időzítési feladatot, kapuzva a pwm áramkört. Súlyos helyhiány esetén egy tok 556-tal is megoldható )
Üdv

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-19 00:07:00 [645]

Szia Vzoole!

Ok, megnéztem a 615. hozzászólásodat. Így már rendben van a dolog, de akkor visszatérnék az eredeti kérdésemre, minek kell a triak??

Valamit írtál, hogy túl nagy a feszültségesés a szekunder oldalon.

P=U^2/R=576/2.8=205 Watt.

Ha ennél kisebb teljesítményű a trafód, akkor le fog esni a feszültség a szekunder oldalon, ha a szálat direktbe rákapcsolod.

Viszont nem hiszem, hogy egy fóliahegesztő fűtőszál eldisszipálna ennyi hőt, szerintem ekkora teljesítményen bőven sok.

Másrészt, ha a primer oldalon próbálsz szabályozni, akkor sem tudsz nagyobb teljesítményt levenni a trafóról a névlegesnél, ha mégis megpróbálod, akkor ugyanaz lesz az eredmény, hogy a szekunder oldalon leesik a fesz....

Huh, végső konklúzióként szerintem szabályozz a szekunder oldalon, mert egyrészt biztonságos, másrészt sokkal egyszerűbb megvalósítani.

A 24 voltot egyenirányítod, és egy(vagy több) mezei PNP tranzisztor bázisára kapcsolt potméterrel szabályozod.
Mivel egy fűtőszálról van szó még csak szupresszor diódát sem kell beleraknod a kapcsolásba, mert ha a szál egyenes, akkor nincsen induktivitása.

tyutyi!
615-ös hozzászólásomba le van rajzolva a működési elv. Nem 230V-ról megy.

balkari!
Köszi, de az csak 12V-ról működő, kis teljesítményű szerkezet.
De sok érdekes dolog van az oldalon.

Imi!
Műanyag szárú potmétereket használok, de későbbiekben szeretném kirakni a potmétereket a munkaállomásra, és mivel külön van a tápegységtől, ezért nem akarok nagyfeszt átvezetni abba is.

Szia Imi!

Mindkét megoldás életveszélyes. Amit ti javasoltak az is!!! Ti azt javasoljátok, hogy 230V váltakozófeszültség legyen a fűtőszálban.
Én erre azt írtam, hogy ennyi erővel lehet egyeniránnyítani is.

Végül is ha megfogod a szálat, akkor szinte már úgy is mindegy.
A különbség az, hogy ha a 230 AC -t fogod meg, akkor a szíved állhat meg.
Ha a kb.300 volt DC-t, akkor kis késleltetéssel halsz meg, mert az a testedben a vizet bontja fel.

Tehát már az eredeti megoldás is életveszélyes és azt követeli meg, hogy a szál érintése ne legyen lehetséges.

Végül is már eleve nem értettem, hogy minek kell játszani a hálózati feszültséggel, de valami miatt nagyon ragaszkodtok hozzá.

Úgy látszik nem érzékeltettem eléggé az iróniát a hozzászólásomban. Akkor most leírom érthetően:

Aki ilyen (50Volt felett működő) vagy hasonló kapcsolást használ sufni-tuning gépezetben, az az életével játszik.

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-18 17:02:00 [641]

Hali.
Itt...http://oldradio.freeweb.hu/ az EZERMESTER egyik számában komplett elektr. van. Habvágó!!!!

Piszok messze áll tőlem, hogy meg akarjalak bántani, de amit javasolsz az ÉLETVESZÉLYES! Ezenkívül hová saccolod egy fűtőszál (pl egy méteres 12-es citerahúr) ellenállását? Merthogy az a néhány tized ohm kategóriában van, amivel igen rosszat tesz a hálózati fesz. CSAK BIZTONSÁGI LEVÁLASZTÓ TRAFÓVAL dolgozzatok ha hosszú életűek akartok maradni a szakmában!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-18 16:47:00 [640]

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem: muszáj a fűtőszálat váltakozóárammal táplálni?
Miért nem egyenirányítod és akkor egy-két tranzisztorral vagy FET-el esetleg IGBT-vel lehet egyszerűbben is szabályozni a hőfokot??

Igaz, ha trafó nélkül egyenirányítod a 230V -ot, akkor kb. gyök(2)*230V DC -t kapsz, ami már tényleg veszélyes, főleg, mivel egyenáram.

De akkor nem kell opto-triak, triak-driver IC, stb...

Egy sima analóg optóval (mondjuk 4n25) leválasztod és az analóg opto-ledjét viszont már tudod egy sima potival állítgatni egy 5Voltos trafóról táplálva.
Így szerintem olcsóbban kijön a kapcsolás és nem kell trükközni az AC -vel.

A 100k potméter helyett használj 50k-at. Igy kb abban a mértékben változik meg az osztásarány amilyen Neked kell. Lineáris "A" karakterisztikájú potit használj. Ha sikerül műanyag tengelyeset venni, az megoldja az éritésvédelmi godjaidat is egy műanyag forgatógombbal. Egyébként meg esztergácsolj(tass) egy szigetelőanyag tengelytoldót.

Előzmény: vzoole, 2006-05-18 14:18:00 [638]

Sziasztok!

Imi!

Elolvastam a hozzászólásodat, háromszor is. És mindenkiét.
Csak olyan lüke voltam, hogy a linkjeidet is azoknak a szóreklámoknak néztem.
(persze most már egyértelmű a különbség… az kék, ez meg fekete)

Sőt még a varisztorról se hallottam még, de utánanéztem, okos kis szerkezet, és a tanácsod alapján be is szerelek egyet.

Egyébként érdekes jelenség ez a zenélő fűtőszál.

A szerkezethez visszatérve…
Ez a kapcsolás jó, de ha nekem nem kell 0-100%ig állítani, csak 60-100%ig, akkor elég az R6-ot (18Kohm) megnövelni kb. 100Kohm-ra?



És ha leakarom választani galvanikusan a szabályzót, akkor az jó megoldás lenne ha:
-mivel van egy másik trafó (230/12/24V) is a szerkezetben, ami állandóan megy, és nincs szabályozva, ezért a T2117-es áramkört azzal táplálnám
-és az IC 6-os lába és a triak gain-je közé valami opto alkatrészt szerelnék

Vagy inkább egy lentebb található áramkört alkalmazzak, és csak az opto led-jének bemenetét szabályozzam egy potival?
(nem vagyok benne biztos, hogy ez az áramkör is ezt csinálja, de az optos részt szerintem át lehetne ültetni az első rajzba)



Kösz még egyszer a válaszokat!

Köszi a tippet!

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-18 11:03:00 [636]

Az 50Hz-el és felharmonikusaival biztosan nincs baj, mert ezek magasan felette vannak a fűtőszál termikus időállandójánál. Probléma akkor lehet, ha túl magas az induló feszültség és emiatt nagyon le kell szabályozni. De néhány Hz-nél akkor sem lesz kisebb az impulzuscsomagok érkezése. Ez akkor fordulhat elő, ha csak egy feszültség van és ezzel lesz táplálva a rövid, a hosszú, a vékony és vastag fűtőszál. Ideálisabb, ha csak finomszabályozást kell végezni, a durva feszültségbeállítást a trafó más kimenetére történő csatlakozással lehet megoldani.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-18 10:32:00 [635]

Ilyesmin már én is sokat agyaltam és találkoztam is ezzel az IC-vel (sőt már vettem is belőle, de még nem jutottam oda, hogy meg is építsem)! Egy dolog aggazt:
A fűtőszál nem fog zenélni a nagyobb ki-be kapcsolgatások miatt (dinamikusabb mint a klasszikus fázishasítás)?
Nem fordulhat olyan elő, hogy ha a szál önrezgése megközelíti az 50Hz-et (vagy annak felharmónikusait), akkor lengésbe (rezgésbe) jön és ez a vágási eredményen nyomot hagy?

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-18 08:54:00 [634]

1.,Búval bánatos vagyok amiért nem olvastad el a #627-e hozzáböffentésemet. A javasolt T2117 a Te IC-d! Az adatlapján az első alapkapcsolás pontosan azt teszi amit meg akarsz valósítani, vagyis 0-100% közötti szélességű impulzuscsomagokat állít elő. Ezek mindig nullátmenetnél gyújtják a triakot, így nincs hálózati zavar a fázishasításkor keletkező lórúgásnyi áramcsúcsok miatt.
2., Az áramgenerátoros kapcsolás jellemzője, hogy igen széles bemenő feszültségtartomány mellett is állandó kimenő áramot ad. A konkrét idézetben pl. az a jelentősége, hogy az opto LED-et akár 5-48V-al is megkínálhatod. Túl fogja élni, mert rajta mindig pl. 5mA áram folyik.
Ui.:Van háromlábú áramgenerátor IC, de egy tranzisztorból, két ellenállásból és egy diódából is összerakható.

Előzmény: vzoole, 2006-05-18 00:18:00 [633]

Köszönöm a sok választ!

Akkor úgy veszem ki, hogy a sima triakos kapcsolás az a szinuszjelet is félbevágja, ha kell.

A nullátmenetes MOC akkor meg egész hullámokat tüntet el.
(mondjuk minden másodikat; minden harmadikat… és így tovább)

Ezt szerintem csak valami programozható kütyüvel lehet megoldani.
De azt potméterrel nehéz lenne állítani, tehát kell + és – gomb.
De akkor már kijelző is kell.

Hát nem egyszerű…
De nem teszek le róla.

Viktor!
Valami ellenállhatatlan kényszert érzek, hogy bonyolítsam
De télleg!

Egyébként ez a leírás volt a félig kész MOC rajzhoz:
„A kapcsolásban alkalmazott OPTOTRIAC MOC3041-es nullaátmenet vezérlésű.
Ezzel a kapcsolással akár induktív fogyasztók is gond nélkül kapcsolhatók.
Mivel a legolcsóbb egy ellenállással megoldani a MOC vezérlő ledjének az
áramkorlátozását, ezért ezzel oldottam meg. Ennek értékét az alkalmazott
vezérlő feszültséghez kell méretezni. Természetesen a MOC bemenetére lehet
áramgenerátoros kapcsolást tenni. Ekkor, széles feszültségtartománnyal lehet
vezérelni a fogyasztót.”

Itt az utolsó 2 mondat érdekes.
Mi az az áramgenerátoros kapcsolás?

Köszi!

Victorhu és Imi, igazatok van, hirtelen tényleg analógban gondolkodtam, tehát amit írtam az tényleg nem jó!

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-17 18:51:00 [631]

Az általad javasolt kapcsolás egy szilárdtest relé alapkapcsolása. Ha a bemenetre néhány volt DC-t kapcsolsz, az első nullátmenetnél a triak bekapcsol. Ezt az állapotot jelzi a LED. A potméterrel semmit nem tudsz "szabályozni" csak amíg le nem tekered eléggé, a triak nem kapcsol be.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-17 16:53:00 [628]

Igazad van Imi, az U217 is kifutott típus már. Köszi a helyettesítőt, még nem találkoztam vele.
Üdv

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-17 14:02:00 [627]

Szia Tyutyi!

Nem minden MOC nullátmenetes, viszont a többségük a Motorolánál (Freescale) már kifutott típus.
Ami nullátmentetes, azzal hogy fogsz teljesítményt szabályozni? Hogy is függ a kimenő oldal viselkedése a LED áramától? A nullátmentes ilyen értelemben nem analóg eszköz.

Üdv

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-17 16:53:00 [628]

Sziasztok!

Én a MOC optocsatolós kapcsolást ajánlom, egyrészt, mert nem fog agyonvágni a 230, másrészt mert nullátmenetnél kapcsol és így nem jöhet létre nagy csúcsáram, mert a szinuszhullámba nem szaggat bele, hanem megvárja a Pi/2 periódust , vagyis akkor kapcsol, amikor a pillanatnyi feszültség 0V, ezzel a triakot is megvédi, nem fűti feleslegesen.

Írtad, hogy nem találtad a tekergetős kapcsolást ?!
Ha az R4-es ellenállással sorba kötsz egy potmétert, azt tekergetve változik majd a Vrms feszülség. Az R4-et is hagyd meg, mert különben, ha a potit 0 Ohm-ra tekered, akkor leég a Moc LED-je.

Vigyázz, a 230V már nem játék!

Előzmény: vzoole, 2006-05-17 01:27:00 [625]

Az U217-el az a baj, hogy régi és nem igazán kapható. Kiváltója a T2117 . Beszerezhető pl. a RET-nél. Pár alkatrészből korrekt nullátmenetes teljesítményszabályozót készíthetsz. A triakkal feltétlen köss paralell egy 350V-os varisztort. Vigyázz, mert minden alkatrész hálózati potenciálon van, ezért célszerű a szabályozó részt galvanikusan (optoval) leválasztani.

Előzmény: vzoole, 2006-05-17 01:27:00 [625]

Sziasztok!

Az 555-ös kapcsolás kb. 1.2 Hz frekivel villogtatja a lámpát, 92 % körüli kitöltéssel.

A trafók primer körének fázishasításos szabályzása általában nem ajánlott. A trafó telítésbe mehet és rossz esetben le is éghet. Erre utal az esetedben az, hogy megnőtt a trafó áramfelvétele.
Annyiban jó a helyzeted, hogy a fűtőszál folyamatosan rá van kapcsolva a trafóra. Ha ráadásul nincsen nagyon túlméretezve a trafó, akkor megteszi Neked azt a szívességet, hogy nem teljesen induktív jellegű fogyasztóként működik, hanem jórész rezisztívként. Ez az oka annak, hogy mégis használni tudod fázishasításos szabályzóval.

A legelső rajzon levő kapcsolást nem kéne elbonyolítanod, hacsak valami ellenállhatatlan kényszert nem érzel rá
Az optoval történő vezérlés nem jelent most előnyt, mivel nincsen szükséged az áramkör galvanikus leválasztására.
Hátrányt viszont jelenthet, főleg ha nem figyelsz oda az opto kiválasztásakor. A MOC3063 például nullátmenetes kapcsolót tartalmaz, azzal soha nem fogsz fázist hasítani. Ha sikerül olyan vezérlő IC-t szerezned (pl. U217B) ami nullátmentes kapcsolót tartalmaz, akkor azzal építhetsz olyan szabályzót, ami nem fázist hasít, hanem egész periódusokat hasz ki, azzal csökkentve a terhelésre jutó teljesítményt. Esetedben ez jól használható lenne, de szerintem ne bonyolíts semmit se, ha így is működik.

Üdv

Előzmény: vzoole, 2006-05-17 01:27:00 [625]

MakraZ!

A szerkezet egy vonal-fóliahegesztő.

Most egy ujjbab problémám van.
Eddig a transzformátor feszültségszabályozására egy sima triak-os áramkört alkalmaztam.
Állítólag ez erre a feladatra nem alkalmas.

Igaz furcsa hangokat ad ki a trafó, és terheletlenül is maximum áramot vesz fel, de nem melegszik, és semmi egyéb probléma, pedig már hónapok óta működik.



Feszültségszabályozás MOC-al:
Állítólag ez már alkalmas induktív fogyasztók szabályzására is.
De ez a rajz csak félig kész, nincs meg a „tekergetős” rész.
És amelyik honlapon ezt találtam, ott nem válaszolnak napok óta, azaz a fórumot nem látogatják.



741 IC-vel:
Találtam egy ilyet is, amit műveleti erősítő hajt meg, de itt vannak valami szenzorok is.
Esetleg azok valamilyen kiiktatásával működhetne?



555 IC-vel:
Ez talán egy lámpa villogtató lenne?
Vagy azzal éri el a MOC diak-jának a szabályzását, hogy nem a fény erejét (a MOC led-jében), hanem a világítás folyamatosságának megszakításával éri el ugyanazt a hatást.
(itt az 555 IC astabil módban működik, ami folyamatos négyszögjeleket eredményez… -azthiszem-)



Köszi!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-15 21:51:00 [621]

szia MakraZ
Bocsi de nekem nem mond semit az idözitö téma de ha kicsit laikusnak elmondanád megköszöném :
Tibor

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-15 21:54:00 [622]

Csakhogy ne maradjon kielégítetlen a kiváncsiságod: ITT találsz utalást saját készítésű léptetőmotorra. Ha jól emlékszem lánykorában centrifugamotor volt a vasmagja. A képek már nincsenek fenn, de szerintem a név és e-mail alapján elérheted a készítőt. (A mosógép és centrifuga motorja egyébként nem szinkron, hanem aszinkron motor.Ja és mégegy: a léptetőmotorokról legközelebb a "Léptetőmotor" topicba írj.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-15 18:54:00 [619]

Bocsi, mechanika 25 -nél alkalmaztam ilyet. A 26-ot nem én készítettem.

A mechanika 26-nál alkalmaztam egy nivelco időzítőt, amely programozható az általad kívánt módon. Képet is találsz róla. Ha nem titok, mire is lesz használva ez az áramkör ?

Előzmény: vzoole, 2006-05-13 16:04:00 [607]

Szia Zoli!

Igazad van, elkerülte a figyelmemet, hogy meg kell tudnod szakítani az időzítési ciklust.

Üdv

Előzmény: vzoole, 2006-05-15 13:53:00 [618]

Sziasztok!

Nem értek a motorokhoz, csak kíváncsiság, lehetne-e szinkronmotorból (mosógépmotorból) léptetőmotort fabrikálni?
Ha nem, ha igen, miért, hogyan?
Üdv nakva

Szia Viktor!

Ezzel csak az a gond, hogy az áramkör elindul...
de ha az idő letelte felnyitják a "K" kapcsolót, akkor is tart még az időzítés, és a relét nem engedi el.

De mégiscsak úgy oldom meg, hogy az időzítő tápfeszét kapcsolom, mivel ez a legegyszerűbb, és eddig az egyetlen működő megoldás.

De attól még nagyon érdekel (még jobban, mint az egész szerkezet), hogy lehet megoldani azt:

-ha a bemenetre jelet adok, akkor az egyik kimeneten egy rövid jel jelenjen meg
-ha a bemenetről leveszem a jelet, akkor is adjon egy rövid jelet, de a másik kimeneten
(616-os hozzászólás, 2. ábra)

Szia Zoli!

Szerintem használd a 611-ben lerajzolt áramkört.
A meglevő relét használd az időzítő indítására, és az áramkör reléjével kapcsold a fűtőkört. Szinte alig kell valami átalakítás, és működik az egész.
Ha az eredeti relé nem morse érintkezős (átkapcsolós), akkor a K2 helyett nyugodtan használhatsz egy db záró érintkezőt a föld felé, a 10 k-s felhúzó ellenállást meg fixen rákötheted a kondenzátor sarkára.
Üdv

Előzmény: vzoole, 2006-05-15 01:12:00 [615]