Sziasztok!

Imi!

Elolvastam a hozzászólásodat, háromszor is. És mindenkiét.
Csak olyan lüke voltam, hogy a linkjeidet is azoknak a szóreklámoknak néztem.
(persze most már egyértelmű a különbség… az kék, ez meg fekete)

Sőt még a varisztorról se hallottam még, de utánanéztem, okos kis szerkezet, és a tanácsod alapján be is szerelek egyet.

Egyébként érdekes jelenség ez a zenélő fűtőszál.

A szerkezethez visszatérve…
Ez a kapcsolás jó, de ha nekem nem kell 0-100%ig állítani, csak 60-100%ig, akkor elég az R6-ot (18Kohm) megnövelni kb. 100Kohm-ra?



És ha leakarom választani galvanikusan a szabályzót, akkor az jó megoldás lenne ha:
-mivel van egy másik trafó (230/12/24V) is a szerkezetben, ami állandóan megy, és nincs szabályozva, ezért a T2117-es áramkört azzal táplálnám
-és az IC 6-os lába és a triak gain-je közé valami opto alkatrészt szerelnék

Vagy inkább egy lentebb található áramkört alkalmazzak, és csak az opto led-jének bemenetét szabályozzam egy potival?
(nem vagyok benne biztos, hogy ez az áramkör is ezt csinálja, de az optos részt szerintem át lehetne ültetni az első rajzba)



Kösz még egyszer a válaszokat!

Köszi a tippet!

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-18 11:03:00 [636]

Az 50Hz-el és felharmonikusaival biztosan nincs baj, mert ezek magasan felette vannak a fűtőszál termikus időállandójánál. Probléma akkor lehet, ha túl magas az induló feszültség és emiatt nagyon le kell szabályozni. De néhány Hz-nél akkor sem lesz kisebb az impulzuscsomagok érkezése. Ez akkor fordulhat elő, ha csak egy feszültség van és ezzel lesz táplálva a rövid, a hosszú, a vékony és vastag fűtőszál. Ideálisabb, ha csak finomszabályozást kell végezni, a durva feszültségbeállítást a trafó más kimenetére történő csatlakozással lehet megoldani.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-18 10:32:00 [635]

Ilyesmin már én is sokat agyaltam és találkoztam is ezzel az IC-vel (sőt már vettem is belőle, de még nem jutottam oda, hogy meg is építsem)! Egy dolog aggazt:
A fűtőszál nem fog zenélni a nagyobb ki-be kapcsolgatások miatt (dinamikusabb mint a klasszikus fázishasítás)?
Nem fordulhat olyan elő, hogy ha a szál önrezgése megközelíti az 50Hz-et (vagy annak felharmónikusait), akkor lengésbe (rezgésbe) jön és ez a vágási eredményen nyomot hagy?

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-18 08:54:00 [634]

1.,Búval bánatos vagyok amiért nem olvastad el a #627-e hozzáböffentésemet. A javasolt T2117 a Te IC-d! Az adatlapján az első alapkapcsolás pontosan azt teszi amit meg akarsz valósítani, vagyis 0-100% közötti szélességű impulzuscsomagokat állít elő. Ezek mindig nullátmenetnél gyújtják a triakot, így nincs hálózati zavar a fázishasításkor keletkező lórúgásnyi áramcsúcsok miatt.
2., Az áramgenerátoros kapcsolás jellemzője, hogy igen széles bemenő feszültségtartomány mellett is állandó kimenő áramot ad. A konkrét idézetben pl. az a jelentősége, hogy az opto LED-et akár 5-48V-al is megkínálhatod. Túl fogja élni, mert rajta mindig pl. 5mA áram folyik.
Ui.:Van háromlábú áramgenerátor IC, de egy tranzisztorból, két ellenállásból és egy diódából is összerakható.

Előzmény: vzoole, 2006-05-18 00:18:00 [633]

Köszönöm a sok választ!

Akkor úgy veszem ki, hogy a sima triakos kapcsolás az a szinuszjelet is félbevágja, ha kell.

A nullátmenetes MOC akkor meg egész hullámokat tüntet el.
(mondjuk minden másodikat; minden harmadikat… és így tovább)

Ezt szerintem csak valami programozható kütyüvel lehet megoldani.
De azt potméterrel nehéz lenne állítani, tehát kell + és – gomb.
De akkor már kijelző is kell.

Hát nem egyszerű…
De nem teszek le róla.

Viktor!
Valami ellenállhatatlan kényszert érzek, hogy bonyolítsam
De télleg!

Egyébként ez a leírás volt a félig kész MOC rajzhoz:
„A kapcsolásban alkalmazott OPTOTRIAC MOC3041-es nullaátmenet vezérlésű.
Ezzel a kapcsolással akár induktív fogyasztók is gond nélkül kapcsolhatók.
Mivel a legolcsóbb egy ellenállással megoldani a MOC vezérlő ledjének az
áramkorlátozását, ezért ezzel oldottam meg. Ennek értékét az alkalmazott
vezérlő feszültséghez kell méretezni. Természetesen a MOC bemenetére lehet
áramgenerátoros kapcsolást tenni. Ekkor, széles feszültségtartománnyal lehet
vezérelni a fogyasztót.”

Itt az utolsó 2 mondat érdekes.
Mi az az áramgenerátoros kapcsolás?

Köszi!

Victorhu és Imi, igazatok van, hirtelen tényleg analógban gondolkodtam, tehát amit írtam az tényleg nem jó!

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-17 18:51:00 [631]

Az általad javasolt kapcsolás egy szilárdtest relé alapkapcsolása. Ha a bemenetre néhány volt DC-t kapcsolsz, az első nullátmenetnél a triak bekapcsol. Ezt az állapotot jelzi a LED. A potméterrel semmit nem tudsz "szabályozni" csak amíg le nem tekered eléggé, a triak nem kapcsol be.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-17 16:53:00 [628]

Igazad van Imi, az U217 is kifutott típus már. Köszi a helyettesítőt, még nem találkoztam vele.
Üdv

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-17 14:02:00 [627]

Szia Tyutyi!

Nem minden MOC nullátmenetes, viszont a többségük a Motorolánál (Freescale) már kifutott típus.
Ami nullátmentetes, azzal hogy fogsz teljesítményt szabályozni? Hogy is függ a kimenő oldal viselkedése a LED áramától? A nullátmentes ilyen értelemben nem analóg eszköz.

Üdv

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-17 16:53:00 [628]

Sziasztok!

Én a MOC optocsatolós kapcsolást ajánlom, egyrészt, mert nem fog agyonvágni a 230, másrészt mert nullátmenetnél kapcsol és így nem jöhet létre nagy csúcsáram, mert a szinuszhullámba nem szaggat bele, hanem megvárja a Pi/2 periódust , vagyis akkor kapcsol, amikor a pillanatnyi feszültség 0V, ezzel a triakot is megvédi, nem fűti feleslegesen.

Írtad, hogy nem találtad a tekergetős kapcsolást ?!
Ha az R4-es ellenállással sorba kötsz egy potmétert, azt tekergetve változik majd a Vrms feszülség. Az R4-et is hagyd meg, mert különben, ha a potit 0 Ohm-ra tekered, akkor leég a Moc LED-je.

Vigyázz, a 230V már nem játék!

Előzmény: vzoole, 2006-05-17 01:27:00 [625]

Az U217-el az a baj, hogy régi és nem igazán kapható. Kiváltója a T2117 . Beszerezhető pl. a RET-nél. Pár alkatrészből korrekt nullátmenetes teljesítményszabályozót készíthetsz. A triakkal feltétlen köss paralell egy 350V-os varisztort. Vigyázz, mert minden alkatrész hálózati potenciálon van, ezért célszerű a szabályozó részt galvanikusan (optoval) leválasztani.

Előzmény: vzoole, 2006-05-17 01:27:00 [625]

Sziasztok!

Az 555-ös kapcsolás kb. 1.2 Hz frekivel villogtatja a lámpát, 92 % körüli kitöltéssel.

A trafók primer körének fázishasításos szabályzása általában nem ajánlott. A trafó telítésbe mehet és rossz esetben le is éghet. Erre utal az esetedben az, hogy megnőtt a trafó áramfelvétele.
Annyiban jó a helyzeted, hogy a fűtőszál folyamatosan rá van kapcsolva a trafóra. Ha ráadásul nincsen nagyon túlméretezve a trafó, akkor megteszi Neked azt a szívességet, hogy nem teljesen induktív jellegű fogyasztóként működik, hanem jórész rezisztívként. Ez az oka annak, hogy mégis használni tudod fázishasításos szabályzóval.

A legelső rajzon levő kapcsolást nem kéne elbonyolítanod, hacsak valami ellenállhatatlan kényszert nem érzel rá
Az optoval történő vezérlés nem jelent most előnyt, mivel nincsen szükséged az áramkör galvanikus leválasztására.
Hátrányt viszont jelenthet, főleg ha nem figyelsz oda az opto kiválasztásakor. A MOC3063 például nullátmenetes kapcsolót tartalmaz, azzal soha nem fogsz fázist hasítani. Ha sikerül olyan vezérlő IC-t szerezned (pl. U217B) ami nullátmentes kapcsolót tartalmaz, akkor azzal építhetsz olyan szabályzót, ami nem fázist hasít, hanem egész periódusokat hasz ki, azzal csökkentve a terhelésre jutó teljesítményt. Esetedben ez jól használható lenne, de szerintem ne bonyolíts semmit se, ha így is működik.

Üdv

Előzmény: vzoole, 2006-05-17 01:27:00 [625]

MakraZ!

A szerkezet egy vonal-fóliahegesztő.

Most egy ujjbab problémám van.
Eddig a transzformátor feszültségszabályozására egy sima triak-os áramkört alkalmaztam.
Állítólag ez erre a feladatra nem alkalmas.

Igaz furcsa hangokat ad ki a trafó, és terheletlenül is maximum áramot vesz fel, de nem melegszik, és semmi egyéb probléma, pedig már hónapok óta működik.



Feszültségszabályozás MOC-al:
Állítólag ez már alkalmas induktív fogyasztók szabályzására is.
De ez a rajz csak félig kész, nincs meg a „tekergetős” rész.
És amelyik honlapon ezt találtam, ott nem válaszolnak napok óta, azaz a fórumot nem látogatják.



741 IC-vel:
Találtam egy ilyet is, amit műveleti erősítő hajt meg, de itt vannak valami szenzorok is.
Esetleg azok valamilyen kiiktatásával működhetne?



555 IC-vel:
Ez talán egy lámpa villogtató lenne?
Vagy azzal éri el a MOC diak-jának a szabályzását, hogy nem a fény erejét (a MOC led-jében), hanem a világítás folyamatosságának megszakításával éri el ugyanazt a hatást.
(itt az 555 IC astabil módban működik, ami folyamatos négyszögjeleket eredményez… -azthiszem-)



Köszi!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-15 21:51:00 [621]

szia MakraZ
Bocsi de nekem nem mond semit az idözitö téma de ha kicsit laikusnak elmondanád megköszöném :
Tibor

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-15 21:54:00 [622]

Csakhogy ne maradjon kielégítetlen a kiváncsiságod: ITT találsz utalást saját készítésű léptetőmotorra. Ha jól emlékszem lánykorában centrifugamotor volt a vasmagja. A képek már nincsenek fenn, de szerintem a név és e-mail alapján elérheted a készítőt. (A mosógép és centrifuga motorja egyébként nem szinkron, hanem aszinkron motor.Ja és mégegy: a léptetőmotorokról legközelebb a "Léptetőmotor" topicba írj.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-15 18:54:00 [619]

Bocsi, mechanika 25 -nél alkalmaztam ilyet. A 26-ot nem én készítettem.

A mechanika 26-nál alkalmaztam egy nivelco időzítőt, amely programozható az általad kívánt módon. Képet is találsz róla. Ha nem titok, mire is lesz használva ez az áramkör ?

Előzmény: vzoole, 2006-05-13 16:04:00 [607]

Szia Zoli!

Igazad van, elkerülte a figyelmemet, hogy meg kell tudnod szakítani az időzítési ciklust.

Üdv

Előzmény: vzoole, 2006-05-15 13:53:00 [618]

Sziasztok!

Nem értek a motorokhoz, csak kíváncsiság, lehetne-e szinkronmotorból (mosógépmotorból) léptetőmotort fabrikálni?
Ha nem, ha igen, miért, hogyan?
Üdv nakva

Szia Viktor!

Ezzel csak az a gond, hogy az áramkör elindul...
de ha az idő letelte felnyitják a "K" kapcsolót, akkor is tart még az időzítés, és a relét nem engedi el.

De mégiscsak úgy oldom meg, hogy az időzítő tápfeszét kapcsolom, mivel ez a legegyszerűbb, és eddig az egyetlen működő megoldás.

De attól még nagyon érdekel (még jobban, mint az egész szerkezet), hogy lehet megoldani azt:

-ha a bemenetre jelet adok, akkor az egyik kimeneten egy rövid jel jelenjen meg
-ha a bemenetről leveszem a jelet, akkor is adjon egy rövid jelet, de a másik kimeneten
(616-os hozzászólás, 2. ábra)

Szia Zoli!

Szerintem használd a 611-ben lerajzolt áramkört.
A meglevő relét használd az időzítő indítására, és az áramkör reléjével kapcsold a fűtőkört. Szinte alig kell valami átalakítás, és működik az egész.
Ha az eredeti relé nem morse érintkezős (átkapcsolós), akkor a K2 helyett nyugodtan használhatsz egy db záró érintkezőt a föld felé, a 10 k-s felhúzó ellenállást meg fixen rákötheted a kondenzátor sarkára.
Üdv

Előzmény: vzoole, 2006-05-15 01:12:00 [615]

Bocsi, hogy kettő üzenetbe írom, de ezt csak holnap akartam megírni.

tyutyi!

Astabil üzemmódnak ebben az esetben nem sok értelme van.

Monostabil módban:

-az IC 2. lábára egy negatív jelet kap.

-ekkor a 6;7. lábról leveszi a testet, és a pozitívra csatolt ellenálláson kereszt elkezdi tölteni a kondit.
-ugyanekkor a 3. láb átbillen pozitívba.

-ha a kondi feltöltődött, akkor a 3. láb visszaesik negatívra, és a 6;7.láb letestel, azaz kisüti a kondit.



Tehát csak úgy lehetne megoldani szerintem a „K” kapcsolóval a problémát ha:

-ha a „K” kapcsoló zár és feszültség jelenik meg rajta, akkor egy külön elektronika az IC 2. lábára adjon egy negatív jelet.

-ha megvárjuk még az idő letelik akkor meg a kondi feltöltődik és az IC stabil állapotba billen, azaz minden ok… de ha előbb nyitjuk fel a fűtőkart, akkor is fűtene tovább… ezért…

-kellene egy pozitív jelet adni az IC 6;7. lábára a kar felnyitásakor, és ez szintén stabil állapotba billentené az IC-t



Erre kéne valami elektronika.
Összefoglalva olyan:
-ha a bemeneten feszültséget kap, akkor csak egy pillanatnyi jelet ad az egyik kimeneten.
-és ha leveszem a feszültséget a bemeneten, akkor ad egy pillanatnyi jelet a másik kimeneten.

Köszi.

Sziasztok!

Kyrk!
Sajnos nem tudok külön kapcsolóval indítani, és stop jelet adni.

viktorhu!
Azt eddig elfelejtettem mondani, hogy a tápegység külön van a munkaállomástól.
Eddig így nézett ki a működése:



Már a tápegység és a munkaállomás is kész, és jól bevált, működik.
De ha a „K” kapcsoló beragad, vagy inkább az okos munkás a fűtőkart lehajtva hagyja akkor, hogy ne égjen le a fűtőszál, kell bele valami védelem.
Ezért úgy akarom megoldani, hogy csak az elektromos panelt kelljen kicserélni, és egyéb mechanikai átalakítást ne kelljen elvégezni.

2 trafó azért kell, mert:
-a TR1 secunder oldalán túl nagy a feszültségesés, ezért nem lehetne működtetni róla semmit. (a fűtőbetét kb. 2,8 ohm-os)
-a nagy áram miatt kell a primer oldalt kapcsolni, és mivel a munkaállomásra nem szabad nagyfeszültséget juttatni, ezért kell egy másik trafó ami a rellét kapcsolja.

Van még egy feszültségszabályozó egység is, ami csak egy egyszerű tirisztoros „fényerőszabályzó”.
Állítólag ez nem is jó trafóhoz, de nekem működik! Jól be lehet állítani vele a fűtőszál hőmérsékletét.
-Van olyan cucc ami trafókhoz van tervezve?

Köszi!

Az 555 -ös IC -ről sok infó van a neten, igaz főleg angolul. Vannak programok, amik ki is számolják helyetted az időzítést, ha megadod a kondi és ellenállás értékeket. Egyébként két üzemmódja van astabil és monostabil(one-shoot).

Kell venni egy próbapanelt(olyan dugdosósat) és kisérletezgetni, az ember így lesz szerelmes az elektronikába

Szia Zoli!
A kapcsrajz jó, de a tápjából nyugodtan kihagyhatod a K kapcsolót. Az 555 mehet a sajét tápjáról állandóan, amit csak az egész berendezés főkapcsolója kapcsol ki.
A bekötési rajzaidat nem értem. Ha van saját tápja az időzítőnek, akkor mi célt szolgál a fűtőkörrel való szekunder oldali összekötés? Ha előírás a fűtőkör primer oldali kapcsolása, akkor használd ki, hogy a relé galvanikusan leválasztja az időzítő áramkört a fűtőkörtől, és ne kösd össze fölöslegesen.
Ha van lehetőséged a szekunder oldalhoz hozzáférni, azt kapcsolni, akkor külön táp se kell az időzítőhöz.
Üdv

Előzmény: vzoole, 2006-05-14 02:15:00 [611]

vzoole: Ha nem egyedi megoldasban gondolkozol vegyel egy idorelet. Pl: vateran http://www.vatera.hu/item/view/real.php?cod=7893180

A kapcsolos resze lehet, olyan is is, hogy a kondit felkotod a 10k-val tapra. Es ezt a pontot meg a foldet vezeted ki. Nem kotelezo atkapcsolni! Igy egy vezeteket megsporolsz.

Ha jol erelmezem ket dolgot kell figyelni. Megnyomtak-e a START gombot,illetve tortent-e megszakitas.

TT az idozito kapcsolas. A kivezetese a tapja, erre valahogy majd megoldod hogy 12V jusson.
Stop gomb megnyomasra szakitja az aramkort.
Start gomb megnyomasra tapot ad az idorelenek. Ez buhuzza a T1-es erintkezoket. Es 2db kulonbozo erintkezo. Az egyik ontartokapcsolast alkot a masik pedig a futoszalat kapcsolja.

Sziasztok!

Köszönöm a választ!
De újabb problémák léptek fel a 2. kép megoldásával.

Így gondoltad?


Az a gond, hogy:
-a vezeték, és a csatlakozó csak 3 érből áll tehát egy így is közös a fűtőszáléval.
-ennél megoldásnál, ha idő előtt felengedem a kapcsolót akkor is végigmegy az 5 mp?
(mert ha jól értelmezem ennél csak fűrészfog jelet kap)
(habár a lenti állás meg letestel… de ha azt elhagyom)


Tehát maradna a tápmegszakítás, de az hogy közös vezetéken fut a táp a fűtőszállal az gond?


Vagy jó lenne ha állandó tápfesz mellett lehetne csak 2 vezetékkel kapcsolni az időzítőt


-csak az lenne a lényeg, hogy ha felnyitom, akkor a rellét is engedje el
-akár egy optoval is lehetne vezérelni, vagy tranzisztorokkal?!

Mégegyszer köszi!
Zoli

Előzmény: victorhu, 2006-05-13 20:37:00 [610]

Sziasztok!
Célszerű lenne a K kapcsolót a tápfeszültség kapcsolása helyett indításra használni. A beszúrt képen a 2. megoldás szerint.



Az 555 az időzítő kondit teljesen kisüti, amikor letelt az időzítés, azzal nem lesz gondod.
Ha van a fiókodban egy relé, akkor az egész párszáz forintból megvan, ha nincs, akkor sem kell több legyen egy ezresnél.
Üdv

Előzmény: vzoole, 2006-05-13 16:04:00 [607]

vzoole: Szerintem a 2-es labra valamilyen kapcsolot raknod kell. Illetve lehet, hogy odagondoltad csak a rajzon nincs rajta. Egyebkent szerintem mukodik.

Előzmény: vzoole, 2006-05-13 16:04:00 [607]

Hello

Én nem értek sajnos ilyen áramkörök tervezéséhez, max a legyártáshoz, azért megemlítem, hogy a Conradban <5000Ft-ért lehet kapni iylesmi paneleket. Üdv!

Előzmény: vzoole, 2006-05-13 16:04:00 [607]

sziasztok!

Lenne egy kérdésem...

Egy olyan áramkörre lenne szükségem... amire ha 12V-ot adok az behúz egy relét, majd pár másodperc után elengedje azt (ezt állítani lehessen úgy 1-10 mp-ig).

Találtam a régi rádiótechnika évkönyvben ilyesmi kapcsolást, de túl sokat tud, ezért le szeretném egyszerűsíteni.

Itt az első rész késlelteti a rellé behúzását, amire nekem nincs szükségem...
És a rajz jobb fele tartja behúzva azt pár mp-ig.



És így próbáltam csak a második részt használni.




Kérdéseim:
-a második áramkör működik-e?
-és ha igen akkor úgy ahogy akarom?
-mivel a kondenzátor feltöltésével szabályozza az időt...
azaz gyakorlatban:
egy fűtőszálat kéne fűteni kb. 5 mp-ig

ha lecsukom a gép fedőt akkor az áramkör áram alá kerül, és 5 mp-ig behúzva tartja a rellét
ami áramot ad a fűtőszálnak...

majd felnyitom a gép fedőt, kiveszem a munkadarabot, beteszem a másikat.
ez vagy 2 mp-ig tart.

-azaz ha újra lecsukom, akkor újra 5 mp-ig fog fűteni?
-vagy a kondiba marad még feszültség, és emiatt már kevesebb ideig fűt?

Köszönöm a válaszokat!
Zoli

Még az jutott eszembe, hogy talán a legegyszerűbb a teljes elektronikát egy dc/dc - vel táplálni, és csak a kapcsoló tranzisztorokat vezérelni optóval.
Így nem kell kétirányú optó áramköröket építeni, és a jel késleltetése sem lehet probléma.

Szia István!

Nagynehezen megtaláltam a profi1 kapcsolási rajzát.

Sajnos megint félreértettük egymást. Én pont úgy gondoltam az opto részét a
dolognak, ahogy a profi1 -en azt megoldottad.

Gondolom ott valami 4n25 vagy cnyXX -tömbösített optót használtál, hát úgy nem csoda, ha iszonyatosan torzul a jel, illetve késik.
Ezeknél az optoknál a "cut-off" vágási frekvencia kb.100kHz, tf=tr=a legjobb esetben is 5-10USec, ami tényleg nem gyors adatálvitelre lett kitalálva.

Viszont, ugyanúgy megoldhatnád a problémát, mint a profi1-nél, csak
például a "Graphite" által javasolt Agile gyártmányú 6N139 -et használhatnád,
ami 10Mbit/sec tr=tf=0.05uSec, ami nagyságrendekkel gyorsabb, mint egy hagyományos opto. Egyébként a Fairchild és a HP is gyárt gyors opto-kat. A HP ezeket használja a nyomtatóiban is.

A számítógépekre és perifériáikra vonatkozó szabványokat a nagy gyártók közösen készítik, először csak mint ajánlás, ami később szabvánnyá válik.
Így a saját érdekükben összefogva változtatgatják a szabványokat, ami már nem írja elő a kötelező TTL-szintű LPT port használatát sem.

Például az RS232 soros porti "szabvány", ami ugyan még ma sem szabvány, csak ajánlás, de mégis minden gyártó szabványként alkalmazza, ahhoz igazodik.

Legelőször az is előírta a +-15Voltos jelszintek használatát, de ma már ezt is megváltoztatták pont az energiatakarékos akku-ról működő számítógépek miatt
+-3.3V...+-15V tartományra.

Tehát fel kell készülni a jövőre is,de ami fontosabb, az az alapprobléma, hogy a leválasztás galvanikus legyen!!

Szerintem próbálj ki egy ilyen gyors optót, mérj rá scope-al és meg fogsz lepődni, hogy mennyire szépen átviszi a jeleket.

Sziasztok

Az LPT port minden "bitjén" egy 4.7k - os ellenállás van sorba kötve, azért, hogy védje az LPT portot rövidzár ellen (max 1mA a terhelhetősége). Tehát max. 1mA - es áramot tudsz folyatni az optón, ha direktbe kötöd a portra. Ehhez spéci optó kell (pl. Agilent 6N139) ami eleve drágább mint a hagyományos - és még egyébb gondokat is felvet. Szerintem egy 5V/5V dc/dc - t kell használni (kb. 2000 ft), és minden optó elé kell egy schmidt triggeres kapu + szűrő (a hosszú kábel miatt), ezáltal nem függ a kapcsolási szint az optók szórásától valamint a hőmérséklettől ( is kevésbé függ.) . Szerintem

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-10 22:10:00 [601]

Ja az lemaradt, hogy az említett notebook alacsonyabb LPT szintjeivel mi van. Ezt viszont nem ismerem, nekem az LPT port (notebookon) szabványos TTL. És mi van a szabvánnyal? Az eredeti szabvány TTL szinteket ír, nem ismeri a 3.3V-ost. Ezek szerint az ilyen notebookkal nem lehet használni egy kommersz nyomtatót?

Hello tyutyi!

Valamit nagyon félreértettél mert nem ez a gondom!
A második eseted nem lenne probléma (néz már meg a Profi1-es kapcsrajzár, ott természetesen a PC-CNC irány optoja meg van oldva)!
Kiterjett méréseket végeztem az LPT port terhelhetősége irányába és meglepően kicsit terhelhető. Nagyon nem mindegy a LED áramkorlátozó ellenállás értéke és ráadásul az optok késleltetése/kinyitási szintje erősen LED áram függö (csak megjegyzem, hogy a darlingtonos kimenetüek még szarabb időzítésekkel bírnak)!

Első eset (ez a problémás):
Elvből minden bitet használni akarok (IN/OUT)!
Te feltételezed (ebben a megoldásban), higy 1 bitet (tápként használva) folyamatosan 1-en tartatok, amit nem garantál egyik CNC-s program sem (rákényszeríthető, de nem garantált, és nehézkes megmagyarázni a USER-nek miért kell bűvészkedni, valamint minden proginál másként kell megoldani a feladatot)!
Valamint a fentebb említett terhelhetőségi problémák miatt nem garantált, hogy 1 bit 1-es állapotban elég terhelhetőséget produkál minden bemenet 1-esénél is (tuti, hogy nem bírja)!

Megjegyzem, hogy egy 5m-es LPT kábel jelalakhű meghajtásához azért néhány mA kell bitenként. Ezt egy bit terhelhetősége még 1 bit használata esetén sem garantálja, nem hogy 5 nél, valamint messze jobb eredményt hoz ha Totem-Pol (remélem jól írtam) kimenettel hajtol egy "drótot", mintha sima R húzza fel (jelmeredekség sokkal jobb).

A Profi2B kétirányba (külön Step/dir és külön Input vonalon) 1-1 schmit trigeres bemenetű, buszmeghajtókkal végzi, amiknek a bitenkénti terhelhetősége 20mA. Vizsgálatokat végeztem a jeltorzulás és tranziensek terén (5m-es, kommersz LPT kábeleknél) és nagyon megnyugtató eredményeket hozott ez a módszer ellentétben a OC kimentekkel.
Egyébként a nyomtatóknál sincs mindenhol optoleválasztás a buszon.
A P2B bemenetein meg ott vannak az optok.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-10 22:10:00 [601]

Sziasztok!

Boccs István, ha esetleg nem írtam le elég érthetően a dolgot.
Megpróbálom picit érthetőbben reprezentálni, hogy hogyan is lehet megoldani a
problémát.

Vegyünk egy egycsatornás optót és legyen nyitott collectoros a fotótranzisztor oldalon.(mert a legtöbb opto ilyen)
És foglalkozzunk az egyszerűség kedvéért csak egy jellel.

Az LPT port 1.lába =strobe(ezt most nem használjuk).
A 2. lába a portcím első bitje, ezt fogjuk használni.

Induljunk el a PC-felől.

Az opto ledjét kössük be úgy, hogy a LED negativ(anód)-ját kössük az LPT port földjére(18-25.láb). A led másik kivezetését, katódját (ide kell ugye az 5Volt, ami szerinted nincs meg!) pedig kössük az LPT port 2. lábára, ahol a jel jön.

És már meg is van oldva a dolog. Ha a jel logikai 0, akkor a led nem világít, de ha a jel logikai 1, akkor a 2. lábon megjelenik az 5 Volt és a Led világít.


Tulajdonképpen ennyi a lényeg, de menjük tovább...


Ezután nézzük a másik oldalt (periféria, esetedben profi2b oldalát).

Itt már a te tápodat használod, a fototranzisztor emitterjére kötöd a tápod földjét, a kollektorra a felhúzó ellenálláson keresztül a tápod 5Voltját.

Így ugye ha a led nem világít, akkor a tranzisztor oldalon a collector feszültség 5V , ha a led világít, akkor a collector feszültség 0V.

Tehát a jel invertált. Ha az általatok használt vezérlőprogramban lehet invertált jelet használni, akkor működik így is a dolog. Ha ilyen opció nincs, akkor a jelet invertálni kell mondjuk egy egyszerű 6*-os inverter IC-vel, vagy jelenként egy-egy PNP tranzisztorral.

A másik megoldás, hogy a fotótranzisztor collectorját kötöd a tápod +5 Voltjára közvetlenül, az emmitert lehúzó ellenálláson keresztül a tápod földjére és az emmiterről veszed le a jelet. Ez utóbbit nem minden opto szereti, és okozhat nyitáskor enyhe késleltetést illetve fura tranziens jelenségeket, úgyhogy inkább az első inverteres megoldást ajánlanám.


Még egy dolog eszembe jutott, a mostani megoldással kapcsolatban:

Manapság vannak olyan energiatakarékos laptop-ok, amiknek az LPT portja nem 5Volt-al, hanem 3.3V vagy 2.7Volt-al működik. Az enyém is ilyen.
A buszmeghajtó IC-t szerintem nem tudja meghajtani egy ilyen laptop, mert az IC a tápod 63%-ánál érzékeli a logikai 1-es, ami 5Volt-nál 3.15 Volt, ami már a 3.3Volt -nál sem okoz biztonságos kapcsolást.

Viszont az optó ledjének meghajtására elég a Led dióda nyitó-feszültsége, ami 1.5-2 Volt maximum, tehát ez a probléma is ki van küszöbölve.

Remélem most már érthetőbb volt a dolog, ha mégsem, akkor írd meg, hogy lehet a fórumba képet illeszteni és küldök egy vázlatot.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-10 19:47:00 [599]

Ertem Istvan problemajat, hogy nincs 5V az LPT-n kozvetlenul es ezert jobb lenne kikerulni az optot a ketiranyu adatok miatt.

5V-ot tobbfelekeppen is lehet nyerni, de gondolom ezeket vegigondolad mar: Keybord csati, USB, belso tap kivezetese, kulso eszkozrol galvanikusan levalsztott DC/DC konverter. Esetleg egy trukk segithet. Az osszes adatlabra teszel egy diodat ami tolt egy kondit. A kondin jo esetben mindig lesz annyi fesz, hogy hasznalni lehessen tapkent! Esetleg kulon dedikalt LPT kimeneti lab is jo lehet. Persze erre programbol jo lenne tamogatas. Igy lenne 5V (parazita powered) es nem kellen "ganyolni" mashonnan tapot.

Optolevalaszto. Sokat szivtam mar en is ezzel amikor kisporoltam. Leptetomocik PC taprol mentek, meg a vezerlo is. Total meghulyult. Optocsatolo berakasa utan megoldodott.
Mas dolog amikor a szabvany eloirva a kotelezo jellegu levalasztast.

Na ezt végképp nem értem:
"A felhúzó ellenállás a berendezés(vételi) oldalon kell, ha nyitott-kollektoros az opto-kimenete. De ha 'logic to logic' opto-t használsz, akkor még erre az oldalra se kell felhúzó ellenállás."
Mihez húzzam fel ha nincs az LPT-n +5V?! A "logic to logic" kimenetü opto mihez húzza fel ha nincs a másik oldalt Vcc?! miből állít elő logika 1 szintet, hanincs terhelhető +5V?!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-10 19:02:00 [597]

Szia István!

A problémát az okozza, hogy Te feltételezed, hogy a teljes rendszer (PC, vezérlés, stb.) földelései minden körülmények között megfelelően kis hurokellenállással működnek. Ha ez így van, akkor semmilyen gond nem lehet.
A gyakorlatban azonban ez nem garantálható minden esetben, és nem célszerű a hibátlan működés feltételezésére alapozni egy berendezés védelmét.
Üdv

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-10 18:29:00 [596]

Sziasztok!

István, igazad van abban, hogy a mai főleg az "f"-fast jelzésű TTL IC-k tényleg gyorsabbak, mint 50nSec, de ahogy Victorhu írta, az LPT-port sebessége bőven a nanoSec-os tartomány felett mozog, tehát egy 10Mbit/sec -os optokapu nem okoz sem jeltorzulást, sem jelkésleltetést. Tehát az adatátvitel ugyanolyan tökéletes lesz, mint a buszdriver -IC-vel, viszont így a PC teljesen le lenne galvanikusan választva a végberendezésről.

A fő probléma az, hogy a profi2A Axis driver maximum 90V -ot használhat, ami már nem törpefeszültség(0..50V),
hanem kisfeszültség(50..1000V). Így a PC és a berendezés a szabvány szerint két különböző kategória, galvanikus leválasztásuk optocsatolóval vagy DC/DC converterrel kötelező jellegű!

lásd pl. IEEE 1394-1995 standards ami tartalmazza victorhu által említett szabványos 10-100Mbit -es Ethernet szabványt is.

>>"+5Voltra a bemenő oldalon nincs szükség, meg felhúzó ellenállásra sem, az LPT jel megy a belső LED >>katódjára,persze ellenálláson keresztül, az anód meg az LPT port földjére."
>Ez nem garantált! Semmilyen szabvány nem írja elő a belső felhúzó ellenállást (nézz meg néhány LPT belső rajzot és a >tapasztalatom is azt mutatja, hogy ez nem garantált).

Félreértettél, az adó(PC) oldalon nem kell semmilyen se belső, se külső felhúzó ellenállás.
Az LPT port kimenetei ugyebár két állásúak(ha nem biderectional, de ezt a vezérlőd nem használja). Vagy 0Volt van rajta, vagy 5Volt. Ha 0 volt,akkor az optó led nem világít, ha 5Volt, akkor világít.
A felhúzó ellenállás a berendezés(vételi) oldalon kell, ha nyitott-kollektoros az opto-kimenete. De ha 'logic to logic' opto-t használsz, akkor még erre az oldalra se kell felhúzó ellenállás.

Végső soron én a helyedben mérlegelném a dolgot, szerintem az optos átalakítás nem jelentene nagy plusz munkát, viszont így biztosan nem kéne félteni az alaplapot az esetleges zárlattól.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-10 13:25:00 [594]

A "problémát" még mindig nem értem. A GND nincs megszakadva, eggyesítve van, ami nem enged potenciál külöbséget! Egy CNC gép esetén meg a fémházat eleve kötelező földelni (elsősorban érintésvédelmileg)! Ez nem nagy és kiterjett hálózat mint az Ethernet, ami több betápláló transzformátort áthidalóan akár földhurok is kialakülhat (potenciál külöbség), ráadásul ott másodlagos villámcsapás miatt is kell leválasztás. Ezek egymás melleti gépek általában egy betápláló transzformátorról (áramszolgáltatói TR.). Szerintem ez erősen túlzott dolog.

Előzmény: victorhu, 2006-05-10 16:29:00 [595]

Sziasztok!

Bocs, hogy belekotyogok néhány tapasztalat erejéig.
"A PC fémháza ÉVI. osztályba tartozik, így kötelezően védőföldeléses. A GND a házzal egyesítve van és így az is földpotenciájú. Az egyéb perifériák (pl USB) GND-je is a PC GND-je, így azis közös potenciálon van.
Mely szabvány írja a "kötelező" potenciál független leválasztás kötelezetségét?"
Szó nincsen kötelező galvanikus elválasztásról. Ideális esetben az Általad leírtak igazak. Sajnos ritka az olyan műhely, ahol a földelések kialakítása, stb. ideálisnak tekinthető.
Az egyik problémát a PC tápok bemeneti zavarszűrése szokta okozni. A fázis és a nulla vezetőt is, egy-egy nanofarádos nagyságrendű kondenzátorral a testre kötik. Ezeken már tud akkora áram átfolyni, ami képes félvezetőket agyonvágni, sőt kézzel is érzékelhető (bárki találkozhatott "csípős" PC-vel). Ha a PC és a vezérlés más-más fázisra is kapcsolódik, akkor ez a "kapacitív osztón" megjelenő feszültség még magasabb lesz. Nyilván nem véletlen, hogy az ethernet hálózat galvanikusan leválasztott, hiszen ott sem garantálható, hogy azonos potenciálon lesznek a berendezések.

Ami a nanosecundumokat illeti, még a leggyorsabb parallell port sebessége sem ebben a nagyságrendben mozog.

Üdv

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-10 13:25:00 [594]

"Egyébként ma már lehet kapni gyors 10Mbit/s névleges sebességű opto-kapukat,
Tr=Tf=50nS ,ami kb. 2-szer gyorsabb, mint egy TTL vagy CMOS IC. "
Azért egy átlagos TTL IC késleltetése 7-20nS közötti (nem 50)!

"+5Voltra a bemenő oldalon nincs szükség, meg felhúzó ellenállásra sem, az LPT jel megy a belső LED katódjára,persze ellenálláson keresztül, az anód meg az LPT port földjére."
Ez nem garantált! Semmilyen szabvány nem írja elő a belső felhúzó ellenállást (nézz meg néhány LPT belső rajzot és a tapasztalatom is azt mutatja, hogy ez nem garantált).

"A PC sajnos a buszmeghajtó IC használatával nem védett, mivel az LPT port és a profi2b kártya földjét biztosan közösítened kellett és ha a trafó mondjuk túlterheléskor elszáll, akkor a PC is károsodhat! "
A PC fémháza ÉVI. osztályba tartozik, így kötelezően védőföldeléses. A GND a házzal egyesítve van és így az is földpotenciájú. Az egyéb perifériák (pl USB) GND-je is a PC GND-je, így azis közös potenciálon van.
Mely szabvány írja a "kötelező" potenciál független leválasztás kötelezetségét?

Szia!

Köszi a gyors választ.

Egyébként ma már lehet kapni gyors 10Mbit/s névleges sebességű opto-kapukat,
Tr=Tf=50nS ,ami kb. 2-szer gyorsabb, mint egy TTL vagy CMOS IC.

+5Voltra a bemenő oldalon nincs szükség, meg felhúzó ellenállásra sem, az LPT jel megy a belső LED katódjára,persze ellenálláson keresztül, az anód meg az LPT port földjére.

A kapcsolt oldalon meg ott a +5 volt. Igaz, hogyha nyitott-collectoros a kimenet, akkor a jel invertált, de azt már könnyű invertálni.

A PC sajnos a buszmeghajtó IC használatával nem védett, mivel az LPT port és a profi2b kártya földjét biztosan közösítened kellett és ha a trafó mondjuk túlterheléskor elszáll, akkor a PC is károsodhat!

Egyébként érdekes az oldal és az egész téma, de mégha hobby is a dolog, azért a szabványokat figyelembe kell venni.

Mint villamosmérnök, nekem is sokszor az orromra koppintottak hasonló dolgok miatt

Az optokapuk több bajt okoztak idáig mint hasznot! Nagy a jelkésleltetésük és torzításuk, az összes prechange érték problémák miattuk volt! Valamint a kétirányú kommunikáció (LPT bemenetek) nem (vagy csak nehezen) oldhatóak meg mert az LPT-n nincs a gépnek kivezetett +5V-ja, ezért nincs mihez felhúzó ellenállást rakni.
A belső rendszer busmeghajtós (ez védett, külsö csatlakozása nincs), viszont az összes bemenet (perifériás) mind optókapus (itt nincs jelidőzítési problémák a lassú működések miatt). Kifele a rendszer védett, belül minden zárt és ellenörzött (egyedi és pozicionált csatlakozások), így a PC védett (ráadásul a közbülső erősítők miatt még nincs is közvetlen kapcsolata a Vezérlőkkel).
A rendszer rendkívül gyors és exattan adja át a jeleket (ez lesz az alapja a későbbi szervós rendszernek is)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-09 23:21:00 [591]

Szia István!

Nézegettem a képeket a profi2B báziskártyáról.
Szép munka, de van egy észrevételem:
a kimenetekre(step/dir) miért nem tettél opto-csatolót?

Ha jól láttam, akkor egy Scmitt-triggerelt busz meghajtó IC-t használtál, ami galvanikusan nem választja le a brendezést a gépről, pedig azt úgy kéne, legalábbis én így tanultam, mert zárlat esetén füstölhet a számítógép.

A félreértések elkerülése végett nem bántásnak írtam le a dolgot, csak egy észrevétel.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-09 19:51:00 [590]

Már majdnem kész (legalábis azt hittem):

De mindig adódik valami amit meg kell oldani! Még türelmet kérek az érdeklődőktől!

Köszönöm ez jó kindulási alap.

Ez 2kg, akkor ez körülbelül 200VA.A táblázat szerint.
A mérés eldönti a többit.