Próbáld ki a Visual Studio-t, ha szerencséd van, akkor le lehet tölteni a Microsoft MSDN valamelyik oldaláról. A szerencsét azért írtam, mert nemrégiben még a VS-2005 beta verziót ingyen le lehetett tölteni, nem tudom, hogy már kiadták-e a végleges verziót. Igaz, hogy én a 2003 -ast használom, de túl sokat nem változtattak, néhány plusz 'package'-et beleraktak.
Például a 2003 -asban még nincs beépítve a soros port kezelésére alkalmas csomag, de mindent meg lehet oldani, ahogy ezt is az MSCoMM library-vel. Szerintem érdemes megtanulni a VS-t használni. A VB nyelve is ugyanúgy obj-orientált, mint a C#. Elég sok könyvet is lehet kapni róla, amiből meg lehet tanulni az alapokat, vagy akár mesteri szinten is programozni.
Én a C# -ot favorizálom, bár szeretem a C++ -t is, de a C++ picit bonyolultabb felépítésű és nem ad annyi help-et a programozói környezet.
A VB nyelve nekem nem igazán szimpatikus, de mégis azt használják a legtöbben.

Én anno még a Mach2-őt teztelgettem VB6 alol (csak azt ismerem) és akkor egyáltalán nem ment. Akkor kérdeztem az Arto-t és azt mondták, hogy csak C alol használható (a VB6-ot nem tartották igazi objektum orientált nyelvnek)! Az viszont érdekes volt, hogy a Master 5-öt meg kiválóan vezérelgettem VB6 alol (pedig mindkettő ugye Arto termék)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-22 16:34:00 [679]

Szia István!

Igen, próbáltam, megy is a dolog, persze mélyen nem mentem bele, csak kipróbáltam, hogy működik-e. A használatához azért ismerni kell az objektum-orientált programozást, esemény kezelési módszerket (delegates), mi is az az interface...

Ha jól emlékszem két osztályt csináltak, egyet az esemény kezelésekhez, egyet meg a különböző funkciókhoz, de ezeknek is vannak alosztályaik.

Az osztályt példányosítva hozzáférsz a függvényeihez, pl. setfeedrate, moveaxis ,....
iszonyatos mennyiségű függvény van beépítve.

Próbáld ki VS.Net alól, igaz én C# nyelven próbálgattam, de VS-ben a C# és a VB a Microsoft szerint 99% -ban kompatibilisek, csak a szintaktika más. Az egyik C alapú, a másik Basic alapú.
Ha az OCX -et beteszed a referenciák közé, akkor VS.Net -ben rögtön látod az összes függvényt, a neveikből és a paraméterek neveiből lehet is következtetni, hogy mi mire való, kivéve egy párat, ja comment-et még véletlenül se írtak volna hozzá

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-22 06:29:00 [678]

És ezt te próbáltad is? mert nekem VB6 alol nem ment a dll-jeinek a kezelése (az Arto akkor azt is írta, hogy VB alol ne is próbáljam)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 21:26:00 [676]

Persze, Mach-ot is lehet írni aki tud...

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 21:26:00 [676]

A Mach engine-t lehet simán kezelgetni Visual Studio .Net alól akár C++, akár C#, akár VB nyelven. Ilyet már csináltam valamikor régebben, csak iszonyatos sok függvény van beleépítve, néhányat nehéz megfejteni, hogy mire is jó. De az alapfüggvényekkel építkezve is szinrte bármit meg lehet oldani )
Akár írhatsz egy saját CNC vezérlő programot is, mondjuk amit István írt speciálisan kúpvágásra.
Bár még hozzá tenném, hogy egy igazi programozó, aki tud kernel szinten is programozni és ismeri a Windows ide vonatkozó API-jait, az ír magának egy drivert is és akkor nem kell a Mach-et megvenni a fejlesztéshez....

Hidd el nem olyan rázos, csak foglalkozni kell vele! Érdemes lenne lefordíttatni a Costmize doksikat is (gép építőknek aranybánya).

Előzmény: svejk, 2006-05-21 19:23:00 [674]

Értem. Köszönöm!
Újra meggyőződhetünk, hogy jó választás volt ez Mach progi sokunknak.
Kár hogy ezeket a funkciókat csak a programzói vénával rendelkező felhasználók érhetik el.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 18:56:00 [673]

Igen.
Töményen csak annyit, hogy az arto support site-ján érdemes olvasgatni a MachCustomizeWiki leírásait. Aki tud VB-ben programozni (vagy hajlandó megtanulni egy kicsit) az kánaánt talál! Minden a Mach-ban használt változó hozzáférhető (köztük a teljes bit bemenetek, kimenetek és az összes Mach álltal kalkulát adat)! minden kimenet, LED, DRO és bit szintén kezzelhető (így kell készíteni pl. szerszámcserélő vezérlést, de készíthető bármi ami csak kitalálható)! Szabadon használható minden port amit csak engedélyezni lehet a Mach-ban (LPT, RS232, Modibus, USB)! Azt, hogy mit adol ki az csak rajtad múlik (te adod ki VB-ben)! Események is programozhatóak (pl. egy bit jelváltására elindul a saját makród ami végrehajt egy előre írt G-kód sorazatot, vagy bármit)!
Aki igazán ügyes, mindenféle spéci funkciót, optimalizációkat készíthet (még teljes file műveleti lehetőség is van). Készíthető habvágó optimalizálások (akár kúpvágás is), csak programozni kell! Csinálhatsz a gépre RS232-őn keresztűl akár I/O bővítést is, bármit!

Előzmény: svejk, 2006-05-21 18:40:00 [672]

Hová lett az előző leveled?
Tán kimoderáltad magad?

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 18:24:00 [670]

Dehogy kell elfelejteni!
(Én csak Lámpás barátunknak adtam az egyszerű megoldást a kezébe.)
Úgy hogy fejtsd csak ki gyorsan miért is olyan jó ez és mire lehetne igazán használni!
Persze csak ha nem titok.

Ok, ok!
Valószínüleg az említett feladatra a te módszered is megoldás lehet, és senkire sem akarnám erőltetni az én elgondolásomat!
És nem akarom senkinek sem felhívni a figyelmét az említett lehetőség rendkívüli rugalmasságára és lehetőségeire, úgyhogy el kell felejteni!

Előzmény: svejk, 2006-05-21 17:42:00 [669]

De hát könyörgöm két napja ezt hajtogatom!
A configban bepilálod a laser módot és a PWM kimeneten az előtolással arányos lesz a jel.
Miért nem jó ez nekünk?
Anno én kisérletezgettem vele és működött.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 17:00:00 [668]

Gondolom, hogy bájtonként vagy Word- onként toltja ki a kitöltési tényezőt, de minek ehhez makrót írni? Érdekesen gondolkodnak ennél az ARto-nál
Miért nem teszik bele alapból a programba, hogy csak egy checkbox pipa és tolja kifelé RS232-n a feedrate-el arányos kitöltési tényező adatokat???

Készíts egy fájlt a 'macro' mappába és engedélyezd a macro-pump-ot.

Huh, és mit kell a fájlba írni? Milyen nyelven?

És mi fog folyamatosan futni ettől?

Előzmény: n/a (adathiba), [665]

István!
Nem értem hogy miért kell erőltetni a scripteket.
Az ami gyárilag benne van a Mach-ben opció nem jól működik?
mach2: config/logic
mach3: config/port and pins/spindle setup

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 16:19:00 [663]

Én azért annyira nem értek az elektronikához hogy ilyen projektekbe belefogjak. Sajnos a programzás pedig még távolabb áll tőlem.Én leregadtam a műveleti erősítők és a logikai ic-k mellet.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:54:00 [662]

Közben a Feed Rate kitolását körbejárom az Arto-nál! Megoldható (egyszerűen) scriptekkel a Feed Rate adatát kitolni RS232-őn és innét egy uC simán PWM-é alakíthatja amit sebesség függő (vektorális) fűtéssé lehet alakítani (akár programozható sebesség-PWM jelleggörbe alapján is)! A téma érdekes, lehet, hogy készítek majd egy ilyen vektór-PWM átalakítót!
Egyetlen gondom, az, hogy a scriptet hova lehet úgy berakni, hogy ciklikusan végrehajtódjon minden futáskor (és így a Feed rate-t folyamatosan nyomja ki RS232-őn)?!
Az Arto-t megkérdeztem, várom válaszukat...

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:54:00 [662]

Szia Svejk!

Ok, pedig már kezdtem belemelegedni a témába és látom, hogy téged is megfogott a dolog.
Lehet, hogy a befejezés helyett inkább meg kellene valósítani közös erővel egy ilyen áramkört. A uvezérlő programozás nem jelent gondot, kérdés, hogy lenne-e igény-ra?
Hányan használnák?

Eldisszipálni a hőt.
De szerintem hagyjuk abba végül is mindketten tudjuk mit csinálunk hagyjuk a többieket is kibontakozni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:38:00 [660]

Bocs, de elvesztem a sorok között mi fölösleges?

Előzmény: svejk, 2006-05-21 08:18:00 [659]

Nem értettelek én félre, egyre gondoltunk.
Egy többszálas gépnél 10-15A könnyen előfordulhat. 5-10V tartalék feszültség pedig kell, így ez mindjárt 100W.
Abban igazad van hogy nem "gondot okoz" csak fölösleges.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 23:47:00 [658]

Itt van egy kis félreértés én a stabilizáló áramkör disszipációjára gondoltam, ami nagyobb, ha több pluszfeszültség-esésből származó hőt kell elfüstölnie.

Például 7805-ös stab-ot használva, ami 5Volt stabil feszkót állít elő, jobban melegszik, ha 12Voltot adsz rá, mintha monjuk csak 9V-ot.
Én erre gondoltam, ha mondjuk van +-10% -os feszültség ingadozásod, akkor a fesz mondjuk 220..240 Volt között ingadozik, a szekunder, ha 230V-on 12 Volt-ot adna, akkor 10.8..13.2 V között fog változni. Amiből az 5Volt előállítható, de ha magasabb a fesz, akkor többet disszipál a szabályozó áramkör, jelen esetben a 7805.

Persze a 7805 csak példa volt, mert az nem bír el több Amper áramfelvételt.

Helyette NPN tranzisztor, bázisára néhány kilós ellenállás, zene-dióda, collectorra a szekunder fesz (DC), az emiterről meg szívod le a zener-dióda által beszabályzott feszt. Ha nagyon nagy áram kell több tranzisztort is bekötsz...

Előzmény: svejk, 2006-05-20 13:38:00 [656]

Szia Svejk!

Igazából én is úgy gondoltam, hogy mindkettő tengely sebességét(frekijét) mérjük és egy uvezérlő számítja ki a két sebesség eredőjét, csak nem volt túl sok időm írni, ezért egyszerűsítettem, de látom, hogy jól jár az agyad, figyelsz a részletekre.

Előzmény: svejk, 2006-05-20 13:31:00 [655]

Ez jó megoldás hiszen az acéldrót még ráadásul önszabályzó is.
Határt csak az általad említett disszipáció okoz. Egy 0.3mm-es acéldrótnak kell kb. 2A és ez egy többszálas gépnél gondot okozhat.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 12:56:00 [654]

A step jel mérése nem jó mert ha pl. valamilyen szögben megy a vágóhuzal, akkor a két tengely vektoros eredője a tényleges sebesség.De ezt nekünk a mach kiszámolja és ezt adja a PWM kimeneten (megfelelő config beállítás mellet).
Vezérlés esetén ennyit talán rábízhatunk a szoftverre. Ha a nyers feszültséget 20-30%-al választjuk nagyobbra a vágáséhoz képest akkor nem tud nagy bajt csinálni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 12:49:00 [653]

A feszültség ingadozást meg lehet oldani feszültség stabilizátor kapcsolással, ha a szekunder fesz. megfelelően nagyobb a kívántnál, akkor hiábaa esik le a fesz, ha a szekunder oldalon még mindig magasabb, mint amit a stabilizátor megkíván. Igaz így némileg nagyobb a feleslegesen eldisszipált hő, dehát valamit valamiért.

Sziasztok!

Ha az alapjel PWM, a hibajel a tényleges áramerősség, abból elég nehézkes különbségképzéssel az ellenőrző jelet előállítani, mivel a két mennyiség eltérő típusú. Persze meg lehet oldani, de szerintem túl nagy munka erre a célra.

A második 652. hozzászólásoddal egyetértek, mivel a profi1 step/dir jelekkel működik, a step jel frekvenciáját mérve lehetne vezérelni a fűtőszál áramát. Így nem függ az OP. rendszertől a dolog, tekinthető hardveresnek

Előzmény: svejk, 2006-05-20 08:15:00 [651]

Még annyit tennék az előző levelemhez, hogy jómagam nem szívesen bíznám a szabályzást a mach illetve windows szoftverre.Ha nagyon kellene inkább hardveresen oldanám meg.

Előzmény: svejk, 2006-05-20 08:15:00 [651]

Sziasztok!
Tyutyi! Kéretik a leveleket figyelmesen elolvasni mert különben gyorsan elkanyarodunk az eredeti témától.
Én mint lehetőséget írtam a szabályozást és a valószínű kifinomultság okán említettem a PID-et.
A kérdéseidre válaszolva:
Mint írtam a hibajelet a tényleges áramerősségből lehetne előállítani feltéve, hogy nem 0 Tk-jú ellenállásuzalt használunk,hanem cekázt vagy acéldrótót.(ezek ugyan +Tk-jú anyagok révén kissé önszabályzók)

Hirtelen két eset jut eszembe a mikor szükség lehet a szabályzásra.
Sajnos kishazánkban saját tapasztalatom szerint még mindig vannak tulterhelt hálózatok.
Ott nem ritka a 20%-os feszültség változás.Ez nikecellben látható hibát okoz.
A másik pedig szivacs vágása. Itt sajnos a vágóhuzal hozzáér az anyaghoz és jelentős a hőelvonás.
Üdv: Németh István

Sziasztok!

Fűtőszál PID szabályzással
Jó vicc. Kisegérre ágyúval?
Minek a visszacsatolás, ja és persze mi lenne a hibajel?
Szerintem bőven elég a vezérlés is.

Sziasztok!
Nem kell ezt ennyire tulbonyolítani.
A mach2/3 PWM kimenetével tökéletesen lehet a fűtőszál áramát vezérelni(nem szabályozni!).
A configban be lehet állítani azt is hogy az előtolással arányos legyen a PWM kimenete.
Elvileg a szabályzás is megvalósítható ha egy áram-frekvencia konverteren keresztül visszavezetjük a mach-be a jelet.
A mach3-nak gondolom elég kifinomult ez a része ha már PID értékeket is meg lehet adni.
A fent leírtakat nem próbáltam a gyakorlatban fűtőszállal,hanem annak idején a marómotort vérelgettem frekiváltón keresztül.
Ha nem kell kúpot vágni a mach is megfelel.
Ez is mutatja a sokoldaluságát a proginak.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-19 17:50:00 [648]

Szia!
Elvileg (még nem próbáltam), scripttekkel hozzáférhető a Feed Rate értéke (VB válztozó) amit aztán RS232-őn ki lehet tolni (kijezőre, fűtés szabályozására, stb.). Azt írja az Arto, hogy a kezelő scripttet olyan helyre kell rakni ami ciklikusan végrehajtódik, így folyamatosan le lesz kérdezve. A mintaleírásoknál van rá példa.

Előzmény: Lampas, 2006-05-19 17:35:00 [647]

Na, temanal vagyunk, mar reg tervezem egy dinamikus futesu habvago epiteset, most hatha hajlandok lesztek kicsit elgondolkodni ezen.
A problema az, hogy amikor a futoszal all. korulotte kis lyuk kepzodik a kisugarzott hotol, ha meg gyorsan halad, jobban kell futeni.
Ha mar van egy vezerelheto aramgenerator, csak az aktualis feed rate-tel kell hazasitani. Itt amasik gondom; allitolag a Mach-bol kitermelheto az aktualiis F hez tartozo ertek, vajon hogyan?
Mindezt nem en talaltam ki, a profi, nagysebessegu gepek igy mukodnek.

Előzmény: victorhu, 2006-05-19 12:36:00 [646]

Sziasztok!

Szerintem senki sem gondolt arra, hogy egy triakos szabályzótól többletteljesítményt fog kivenni. Épp az ellenkezőjére van szükség az adott feladatnál.

Ha jól emlékszem (most nincs időm visszaolvasni), az eredeti feladat egy meglevő gép minél kisebb átalakításával történő kiegészítése volt, egy biztonsági időzítővel, hogy mindenképp kikapcsolja a fűtőszálat adott idő múlva, függetlenül a kezelő ügyeskedésétől.
Utána jött a felvetés, hogy érdemes-e lecserélni a primer köri fázishasításos szabályzást. Ha maradunk a minél kisebb átalakításnál, akkor nem, de a Kolléga Úr szívesen belenyúlna, tehát érdemes.
Innen kezdve viszont tényleg érdemes lenne egyenirányított szekunderről pwm szabályzással vezérelni a fűtőszálat (1 db 555 + 1 db fet). A másik 555 elláthatja az időzítési feladatot, kapuzva a pwm áramkört. Súlyos helyhiány esetén egy tok 556-tal is megoldható )
Üdv

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-19 00:07:00 [645]

Szia Vzoole!

Ok, megnéztem a 615. hozzászólásodat. Így már rendben van a dolog, de akkor visszatérnék az eredeti kérdésemre, minek kell a triak??

Valamit írtál, hogy túl nagy a feszültségesés a szekunder oldalon.

P=U^2/R=576/2.8=205 Watt.

Ha ennél kisebb teljesítményű a trafód, akkor le fog esni a feszültség a szekunder oldalon, ha a szálat direktbe rákapcsolod.

Viszont nem hiszem, hogy egy fóliahegesztő fűtőszál eldisszipálna ennyi hőt, szerintem ekkora teljesítményen bőven sok.

Másrészt, ha a primer oldalon próbálsz szabályozni, akkor sem tudsz nagyobb teljesítményt levenni a trafóról a névlegesnél, ha mégis megpróbálod, akkor ugyanaz lesz az eredmény, hogy a szekunder oldalon leesik a fesz....

Huh, végső konklúzióként szerintem szabályozz a szekunder oldalon, mert egyrészt biztonságos, másrészt sokkal egyszerűbb megvalósítani.

A 24 voltot egyenirányítod, és egy(vagy több) mezei PNP tranzisztor bázisára kapcsolt potméterrel szabályozod.
Mivel egy fűtőszálról van szó még csak szupresszor diódát sem kell beleraknod a kapcsolásba, mert ha a szál egyenes, akkor nincsen induktivitása.

tyutyi!
615-ös hozzászólásomba le van rajzolva a működési elv. Nem 230V-ról megy.

balkari!
Köszi, de az csak 12V-ról működő, kis teljesítményű szerkezet.
De sok érdekes dolog van az oldalon.

Imi!
Műanyag szárú potmétereket használok, de későbbiekben szeretném kirakni a potmétereket a munkaállomásra, és mivel külön van a tápegységtől, ezért nem akarok nagyfeszt átvezetni abba is.

Szia Imi!

Mindkét megoldás életveszélyes. Amit ti javasoltak az is!!! Ti azt javasoljátok, hogy 230V váltakozófeszültség legyen a fűtőszálban.
Én erre azt írtam, hogy ennyi erővel lehet egyeniránnyítani is.

Végül is ha megfogod a szálat, akkor szinte már úgy is mindegy.
A különbség az, hogy ha a 230 AC -t fogod meg, akkor a szíved állhat meg.
Ha a kb.300 volt DC-t, akkor kis késleltetéssel halsz meg, mert az a testedben a vizet bontja fel.

Tehát már az eredeti megoldás is életveszélyes és azt követeli meg, hogy a szál érintése ne legyen lehetséges.

Végül is már eleve nem értettem, hogy minek kell játszani a hálózati feszültséggel, de valami miatt nagyon ragaszkodtok hozzá.

Úgy látszik nem érzékeltettem eléggé az iróniát a hozzászólásomban. Akkor most leírom érthetően:

Aki ilyen (50Volt felett működő) vagy hasonló kapcsolást használ sufni-tuning gépezetben, az az életével játszik.

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-18 17:02:00 [641]

Hali.
Itt...http://oldradio.freeweb.hu/ az EZERMESTER egyik számában komplett elektr. van. Habvágó!!!!

Piszok messze áll tőlem, hogy meg akarjalak bántani, de amit javasolsz az ÉLETVESZÉLYES! Ezenkívül hová saccolod egy fűtőszál (pl egy méteres 12-es citerahúr) ellenállását? Merthogy az a néhány tized ohm kategóriában van, amivel igen rosszat tesz a hálózati fesz. CSAK BIZTONSÁGI LEVÁLASZTÓ TRAFÓVAL dolgozzatok ha hosszú életűek akartok maradni a szakmában!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-18 16:47:00 [640]

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem: muszáj a fűtőszálat váltakozóárammal táplálni?
Miért nem egyenirányítod és akkor egy-két tranzisztorral vagy FET-el esetleg IGBT-vel lehet egyszerűbben is szabályozni a hőfokot??

Igaz, ha trafó nélkül egyenirányítod a 230V -ot, akkor kb. gyök(2)*230V DC -t kapsz, ami már tényleg veszélyes, főleg, mivel egyenáram.

De akkor nem kell opto-triak, triak-driver IC, stb...

Egy sima analóg optóval (mondjuk 4n25) leválasztod és az analóg opto-ledjét viszont már tudod egy sima potival állítgatni egy 5Voltos trafóról táplálva.
Így szerintem olcsóbban kijön a kapcsolás és nem kell trükközni az AC -vel.

A 100k potméter helyett használj 50k-at. Igy kb abban a mértékben változik meg az osztásarány amilyen Neked kell. Lineáris "A" karakterisztikájú potit használj. Ha sikerül műanyag tengelyeset venni, az megoldja az éritésvédelmi godjaidat is egy műanyag forgatógombbal. Egyébként meg esztergácsolj(tass) egy szigetelőanyag tengelytoldót.

Előzmény: vzoole, 2006-05-18 14:18:00 [638]

Sziasztok!

Imi!

Elolvastam a hozzászólásodat, háromszor is. És mindenkiét.
Csak olyan lüke voltam, hogy a linkjeidet is azoknak a szóreklámoknak néztem.
(persze most már egyértelmű a különbség… az kék, ez meg fekete)

Sőt még a varisztorról se hallottam még, de utánanéztem, okos kis szerkezet, és a tanácsod alapján be is szerelek egyet.

Egyébként érdekes jelenség ez a zenélő fűtőszál.

A szerkezethez visszatérve…
Ez a kapcsolás jó, de ha nekem nem kell 0-100%ig állítani, csak 60-100%ig, akkor elég az R6-ot (18Kohm) megnövelni kb. 100Kohm-ra?



És ha leakarom választani galvanikusan a szabályzót, akkor az jó megoldás lenne ha:
-mivel van egy másik trafó (230/12/24V) is a szerkezetben, ami állandóan megy, és nincs szabályozva, ezért a T2117-es áramkört azzal táplálnám
-és az IC 6-os lába és a triak gain-je közé valami opto alkatrészt szerelnék

Vagy inkább egy lentebb található áramkört alkalmazzak, és csak az opto led-jének bemenetét szabályozzam egy potival?
(nem vagyok benne biztos, hogy ez az áramkör is ezt csinálja, de az optos részt szerintem át lehetne ültetni az első rajzba)



Kösz még egyszer a válaszokat!

Köszi a tippet!

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-18 11:03:00 [636]

Az 50Hz-el és felharmonikusaival biztosan nincs baj, mert ezek magasan felette vannak a fűtőszál termikus időállandójánál. Probléma akkor lehet, ha túl magas az induló feszültség és emiatt nagyon le kell szabályozni. De néhány Hz-nél akkor sem lesz kisebb az impulzuscsomagok érkezése. Ez akkor fordulhat elő, ha csak egy feszültség van és ezzel lesz táplálva a rövid, a hosszú, a vékony és vastag fűtőszál. Ideálisabb, ha csak finomszabályozást kell végezni, a durva feszültségbeállítást a trafó más kimenetére történő csatlakozással lehet megoldani.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-18 10:32:00 [635]

Ilyesmin már én is sokat agyaltam és találkoztam is ezzel az IC-vel (sőt már vettem is belőle, de még nem jutottam oda, hogy meg is építsem)! Egy dolog aggazt:
A fűtőszál nem fog zenélni a nagyobb ki-be kapcsolgatások miatt (dinamikusabb mint a klasszikus fázishasítás)?
Nem fordulhat olyan elő, hogy ha a szál önrezgése megközelíti az 50Hz-et (vagy annak felharmónikusait), akkor lengésbe (rezgésbe) jön és ez a vágási eredményen nyomot hagy?

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-18 08:54:00 [634]

1.,Búval bánatos vagyok amiért nem olvastad el a #627-e hozzáböffentésemet. A javasolt T2117 a Te IC-d! Az adatlapján az első alapkapcsolás pontosan azt teszi amit meg akarsz valósítani, vagyis 0-100% közötti szélességű impulzuscsomagokat állít elő. Ezek mindig nullátmenetnél gyújtják a triakot, így nincs hálózati zavar a fázishasításkor keletkező lórúgásnyi áramcsúcsok miatt.
2., Az áramgenerátoros kapcsolás jellemzője, hogy igen széles bemenő feszültségtartomány mellett is állandó kimenő áramot ad. A konkrét idézetben pl. az a jelentősége, hogy az opto LED-et akár 5-48V-al is megkínálhatod. Túl fogja élni, mert rajta mindig pl. 5mA áram folyik.
Ui.:Van háromlábú áramgenerátor IC, de egy tranzisztorból, két ellenállásból és egy diódából is összerakható.

Előzmény: vzoole, 2006-05-18 00:18:00 [633]

Köszönöm a sok választ!

Akkor úgy veszem ki, hogy a sima triakos kapcsolás az a szinuszjelet is félbevágja, ha kell.

A nullátmenetes MOC akkor meg egész hullámokat tüntet el.
(mondjuk minden másodikat; minden harmadikat… és így tovább)

Ezt szerintem csak valami programozható kütyüvel lehet megoldani.
De azt potméterrel nehéz lenne állítani, tehát kell + és – gomb.
De akkor már kijelző is kell.

Hát nem egyszerű…
De nem teszek le róla.

Viktor!
Valami ellenállhatatlan kényszert érzek, hogy bonyolítsam
De télleg!

Egyébként ez a leírás volt a félig kész MOC rajzhoz:
„A kapcsolásban alkalmazott OPTOTRIAC MOC3041-es nullaátmenet vezérlésű.
Ezzel a kapcsolással akár induktív fogyasztók is gond nélkül kapcsolhatók.
Mivel a legolcsóbb egy ellenállással megoldani a MOC vezérlő ledjének az
áramkorlátozását, ezért ezzel oldottam meg. Ennek értékét az alkalmazott
vezérlő feszültséghez kell méretezni. Természetesen a MOC bemenetére lehet
áramgenerátoros kapcsolást tenni. Ekkor, széles feszültségtartománnyal lehet
vezérelni a fogyasztót.”

Itt az utolsó 2 mondat érdekes.
Mi az az áramgenerátoros kapcsolás?

Köszi!

Victorhu és Imi, igazatok van, hirtelen tényleg analógban gondolkodtam, tehát amit írtam az tényleg nem jó!

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-17 18:51:00 [631]

Az általad javasolt kapcsolás egy szilárdtest relé alapkapcsolása. Ha a bemenetre néhány volt DC-t kapcsolsz, az első nullátmenetnél a triak bekapcsol. Ezt az állapotot jelzi a LED. A potméterrel semmit nem tudsz "szabályozni" csak amíg le nem tekered eléggé, a triak nem kapcsol be.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-17 16:53:00 [628]