Sziasztok!
Olvasgatva a fórumot, rengeteg hasznos ötletet lehet itt találni. Először is hagy gratuláljak mindenkinek, akinek eddig sikerült cnc gépet készítenie!
Mi is most építünk egyet, csak ott akadtünk el, hogy a fűtése PWM-es, vagy fűtőszálas legyen?
Van esetleg valakinek használható kapcsolási rajza? 150 cm hosszú szálat kellene fűteni, esetleg több darabot is.
Segitségeteket előre is köszönöm!

Ha valaki rászán 4-5000 Ft-ot, és vesz egy - egyébként laptophoz kitalált - usb numerikus billentyűzetet, akkor az is tükéletesen működik a normál vagy usb bill. mellett, és kis mérete miatt akár magán a gépen is rögzíthető.

Köszönöm! Le tudnád skiccelni ezt a diódás összekapuzást? Nagyon megköszönném!

Előzmény: rekalaca, 2005-11-03 19:05:00 [349]

A mai eredmény : az órajel és az adatvezeték diódás kapuzásával müködik a 2 billentyü együtt. szépséghibája hogy a led visszajelzés nem müködik viszont a 2 billentyü kifogástalanul megy. ps/2 bill.
a rajzot megkezdtük megépíteni

Köszönöm segítségeteket!

Előzmény: rekalaca, 2005-11-03 12:09:00 [347]

Ha jól értelmezem párhuzamosan (egyszerre) kell müködni a 2 billentyünek. gondolom, hogy mindkettő ps/2. pc_hardveres vagyok, a kapcsolási rajz szerintem müködik, megpróbáljuk du megépíteni. Sima összefésülésre több ismerősöm szerint is, az órajel ill. az IRQ miatt kevés az esély de hátha . az usb + ps/2 bill. párosítást is megnézzük; még ma jelentkezem az eredménnyel.

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-11-03 10:00:00 [346]

Találtam valamit:
Kép nagy, ezért így!
Időhiány miatt kell lehetőleg kipróbált megoldás. Az összefésülésre kerestem megoldást.

Előzmény: n/a (adathiba), 2005-11-03 09:49:00 [345]

A BUDDY nem arra valo, az "egy gepbol csinal kettot" rendszer.

A MACH doksijaban emlitve vala az egyszeru megoldas: Keyboard emulator.

De Istvan csinalhatna ilyet PIC-bol is
Billentyuzet ramegy, egyeb inputok ramennek, aztan megy tovabb egy par drot a PC-hez.

Billentyuzet kodokat neten megtalalni, van egy rakas, amiket nem hasznal egy sima billentyuzet, ezeket fel lehet hasznalni a vezerleshes plusz hasznalhatjuk a klaviaturat is.

De akar bele is buheralhatunk egy meglevo billentyuzetbe

Köszönjük az infókat! Megpróbáljuk körbejárni a témát és kisérleteket végezni vele!

Előzmény: victorhu, 2005-11-02 21:41:00 [343]

Sziasztok!
Kéne fogni egy At-ps/2 átalakítót. Az egyik klav drótját beleforrasztani, a másikat meg beledugni.
Üdv

Előzmény: Balu, 2005-11-02 21:37:00 [342]

Ha jól emlékszem ráadásul abba a közdarabba másik billit is be lehetne dugni! Mi is használtunk ilyet anno... Akkor nem is kéne variálni csak egy ilyet szerezni...

Sziasztok!
Ha a DATA inaktív állapotban nagyimpedanciás, vagy nyitott kollektorú a kimenet, akkor minden további nélkül párhuzamosítható.
Nincs Valakinek ilyen régi vonalkódolvasója, hogy megnézné, van-e valami a csatlakozó közdarabban?
Üdv

Előzmény: Balu, 2005-11-02 21:28:00 [340]

AT bill csati kiosztása:
1 CLOCK,
2 DATA,
3 RESET (csak XT-nél)
4 GND,
5 +5V
PC hardver kézikönyvből sasoltam ki, amúgy tizenegynéhány oldalt ír a bill illesztéséről.

A PS2 meg a régi valszeg ugyanaz, hiszen van átalakító csati. Szerintem a scanneres megoldás jó lehet. Nem tudom mit szólna sima párhuzamosításhoz az alaplap, de valami átkapcsoló áramkörrel biztos meg lehet oldani. Ha jel jön a buhera billről akkor átbillen oda és addig lekapcsolja a rendes billi adatvonalát. Gondolom ez így működhet.

Sziasztok!
Amikor még a klaviatúrán nagy tuchel volt (AT klav) akkor a vonalkód olvasók egyszerűen egy közdarabra csatlakoztak, aminek az egyik fele dugó volt, a másik aljzat. Az olvasó elektronikája beküldte ugyanazokat a scan-kódokat, mint a klav. A pc meg nem is tudta, hogy melyik forrásból érkezett a kód.
Nem tudom ps/2-neél ez hogy működik, de szerintem ugyanúgy. USB-s klav így nem többszörözhető, de meg lehet próbálni usb-re kötni a hagyományos klavot, és ps/2-re a spécit.
Üdv

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-11-02 18:12:00 [336]

Ez talán?
GABA - TERMÉKEK - Kiegészítők - Erőforrásmegosztás - BUDDY 680 LITE
BUDDY 680 LITE. BUDDY erőforrásmegosztó Egy számítógép, több monitor, egér,
billentyűzet ... 1 darab BUDDY a már meglévő AGP-s vagy alaplapi ...
www.gabatech.hu/?id=132 - 24k - Tárolt változat - Hasonló lapok

Felmerült nálunk egy olyan kérdés, hogy hogyan lehetne egy PC-re egyszerre 2 billentyűzetet akasztani (és persze működtetni)?
Nem tud valaki erre egy jó megoldást?!
Az egyik bill. sima PC billentyűzet lenne (hagyományos módon használva), a másik egy átalakított amire a Mach2 & 3 vezérlése lenne téve a CNC oldalán (a képernyő screen-nék pl. Profi2.0, bármit rá lehet irányítani).

Köszönöm, szerintem nem is fogom megépíteni.
Üdv: Giorgiocnc

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-10-18 15:25:00 [334]

Agasztana, hogy az LPT portnál a bemenetnél lévő biteket mi huzza fel (opto után)? Nem garantált az LPT porton beelüli felhúzó ellenállások megléte!

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-10-18 14:57:00 [333]

így nagyobb méretben is meg lehet nézni:

Galéria

Sziasztok!

A neten találtam ezt az interfész kártya rajzot. SZerintetek van értelme megépíteni, vagy csak sok mágikus füst lesz belőle a PC-en? Helyes kis dolognak tűnik optocsatolókkal, LEd-ekkel meg minden.
Breakout board schematic

Üdv: Giorgio

Sziasztok!
Csak az újszerűség miatt emlitettem a mikró trafóját. Nekem a házi trafókészités nem gond. Eddig már nagyon sokat csináltam. Még osztott kivitelű sorkimenőket is csöves erősitőkhöz. Azaz: kidobom a bedglött micrót úgyis lomtalanitás lesz..

Hallihó!
Tudomásom szerint ezek a trafok hegesztet kivitelüek. Én nem javaslom ezt a procedurát. Haszonvas telepeken mindig találsz különbözö méretüt trafokat. De ha ez nem jó van egy régi lehetőség, nekem már többször készitet az illető: Martonnnak hívják és a harmadik kerületben lakik a Szöllő utcában. Mindig hírdeta Rádió Technika c. ujságban. Extra dolgokat is megcsinál!
Javaslom mindenkinek.
Üdv.: Árpád

Szia Géza!
Nem olvastam az eredeti leírást, de elsőre azt mondanám, hogy nem érdemes foglalkozni vele. A mikróban nagy teljesítmény a magnetronnak kell, de az nagy feszültségen kéri, tehát az a tekercselés nem használható. Általában a trafó legalább impregnálva van, esetleg kiöntve, ami erősen megnehezíti a szétszedését, az esetleges áttekercseléshez. Ha kellően takarékosan gyártották, akkor még a vasalás is hegesztett
Ha a trafón van még hely további huzalokhoz, megtheted, hogy belefűzöl 10 menetet, akármilyen vékony, sodrott, műanyag szigetelésű drótból, és megméred mekkora feszültséget ad. Ebből ki tudod számolni, hogy hány menetet kéne rátenni a szükséges szekunderhez. Ha ez belefér, és nem lehetetlen menetenként végigfűzni a teljes vezetékhosszt, akkor tekerhetsz rá új szekundert. Őszintén szólva nem hiszem, hogy minden feltétel összejön, viszont egy megfelelő új trafó sem teljesen lehetetlen összeg.
Üdv

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-09-16 11:26:00 [328]

Sziasztok!
Elektronikából (is) félművelt vagyok. Olvastam a cnczone ötlet rovatában, hogy halott mikrosütőből kibányászott cuccukból nagytelj. trafót lehet csinálni. Nekem is van egy ilyen halott mikróm. Foglalkozott-e közületek már valaki evvel a témával? Ha igen, mi a tapasztalat, azaz megéri az eredmény a ráforditást?

Köszi--remélem jó is lesz!
A dióda megvan csak még nem találtam meg, valószinüleg a padlón hever
Így jár aki sajnálja a pénzt legalább +1 diódára.

Mint ha egy diódát elfelejtettél volna beforrasztani (a képen az alsó Input alsó diódája)!

Őszinte elismerésem és fogadd gratulációmat!
Látom Te is szereted az SMD cuccokat (könnyű velük bánni)!
Ha minden ok, szívesen publikálnám (természetesen a Te neveddel) weblapomon mint működő bővítést (G-kóddal)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-08-31 19:12:00 [323]

Gratulálok "motyoros".
Szép munka.

Sziasztok!
István terve alapján végre sikerült összehoznom az i/o feltét nyáktervét, stílszerűen gravírozott formában. Sajnos elektromosan még nem próbáltam, de annak is csak eljön az ideje . A képtárba felraktam 3 fotót, ha valakit érdekel a G kód annak elküldöm emailban.
Üdv. motyoros

Nekem rendes tépegység lesz hozzá, persze én nem szórakozok pwm bigyóval, hanem az erre gyárilag kitalált pwm vezérlôs IC-vel oldom meg.
van is egy rakat ilyen tápom meg IC-m. A próbák, kisérletek azt mutatták, hogy tökéletesen megfelelô erre a célra.

zsolt

Én előnyben részesítem a stab. / szabályozható tápot. Sokféle motort használok, és nem szeretem ha izzanak.

Üdv.:
Tamás

Vagy:

LT 1038 CK (10A) beállítható 1.2-37V-ig

Nem javaslok stabilizált tápot motortápnak. Inkább egy 2-3* túlméreterett sabilizálatlant.

Csak, hogy két hét után ide is érkezzen válasz .

Ha midnenképp állítható stab. tápot szeretnél, akkor:
- LM317 (1A)
- LM350 (3A)
- LM338 (5A)

Rajzokat az adatlapjaikban is találsz.

Tamás

Előzmény: tomktom, 2005-07-14 22:23:00 [317]

Ez egy stabilizált tápegység. Motortápnak felesleges, és nem is túl előnyös. Fogj egy kellő méretű trafót, köss rá egy egyenirányítót, szűrd egy kondival... kész!

Sziasztok!

Ez a táp motortápnak jó???

Sziasztok!

Megépítettem egy bipoláris feltétet István rajza alapján, viszont valahogy le szeretném tesztelni, mielőtt összekötöm a Profi1-el.

Kérdésem lenne, hogy hogyan tudom letesztelni az áramkört, hogy minden rendben van-e? Nem szeretném a féltett Profi1-emet kinyírni...

Köszi a válaszokat... drágábbra saccoltam. Ennyiért tényleg nem éri meg veszödni vele!

Előzmény: tomahawk, 2005-06-20 06:15:00 [296]

Nem olyan régen a fösulin még azt próbálták beleverni a fejembe, hogy generátor esetén az áram és feszültség iránya megegyezik. A tapasztalatok mutatják, és Kyrk kimondta, hogy egy áramforrásról lekapcsolt villamos motor (tekercs) generátorként viselkedik. Ebböl pedig az következik, hogy az áram és a feszültség iránya azonos. Tehát, ha müködés közben fogyasztó ugyebár, akkor az áram és feszültség iránya ellentétes. Kikapcsoláskor megpróbálja fenntartani a müködés közbeni áramirányát, de ekkor termelö, vagyis a feszültség polaritása ellentétes lesz, azonos áramirány mellett. Épp ezért kötelezö pl. a reléket, vagy a hangfrekvenciás végerösítö, stb. kimenetét söntölni egy fordított polarítással bekötött diódával, amely visszavezeti a tápkörbe az indukált áramokat.

Na hali!

Előzmény: tomahawk, 2005-06-20 20:20:00 [309]

Ize, koszi neked is a valaszt, de en mar vegzet szakember vagyok, szoval alapteteleket nem szukseges enyire elmanyarazni
Tudom mit csinal egy tekercs ha megszakitjak az aramot rajta, csak a supressor dioda mukodeset nem ertettem, mert nekem meg elegge uj a kapcsolo uzemu technologia (ilyen jo FET-ek csak nemet HiFi ujsagokban szerepeltek uvegburaval letakarva regen , dehat jopap is holtig tanul, ezert kezdtem el sajat vezerlot fejleszteni, pedig van boven mar megvalositott vezerlorol kapcsolas es doksi a neten.

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-06-20 19:37:00 [304]

Kosz a kiemrito valaszt. Mostmar ertem a lenyeget. Eddig azt hittem sima egyeniranyito diodakat hasznalnak szupresszornak, de ezek szerint zenerhez hasonlo diodak, igy mar tokeletesen ertem.
Az en FET-jeimben is vannak szupresszor diodak, de ezek felett javasoltak, hogy a hoterhelest ne a FET-nek kelljen elviselni. De akkor igy teljesen felesleges, hiszen eddig sem melegedtek a FET-ek a motorjaimmal, ami keves tranziens fellep azt meg le tudja kezeleni a belso dioda is ezek szerint.
Megegyszer koszi!

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-06-20 19:18:00 [302]

Elképzelhető, valószínüleg igazad van!

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-06-20 20:19:00 [307]

Azért a gépészek sem teljesen hülyék (villamoságtanilag)!
:)

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-06-20 20:19:00 [308]

Bocs, hogy közbeszólok, de az indukált feszültség polarítása ellentkező lesz kikapcsoláskor, de az áram iránya nem változik meg! Ezért folyhat a védődiódán nyitóirányú áram!

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-06-20 19:49:00 [306]

Ja igen. A villamosmernok kollegaval egyutt rajottunk, hogy mi vagyunk a hulyek!

Kozben megkerdeztem egy szinten leendo villamosmernok kollegamot. O is osztaja velemenyem.

A konyv szerint az indukalt feszultseg az alabbi: Ui= L * dI/dT

Kikapcsolaskor a dI/dT elvileg vetlen nagy es negativ elojelu. Hiszen kikapcsolasrol(idealis esetben) az aram egy pozitiv ertekrol nullara csokken 0 ido alatt. dI/dT= -vetelen
Ui= L (+ szam) * - vegtelen = -vegtelen V
Tehat negativ feszultseg indukalodik.

Kikapcsolas pillanataban a passziv aramkori elembol generator elsz. Ez azt jelenti, hogy rajta az aram es feszultsegirany utkozo lesz.

Vegyunk egy egyszeru esetet. Tekerecs generatorra kotve, vele parhuzamosan dioda ugy hogy az ilyenkor zaroiranyban legyen elofeszitve. Ha leveszem a generatort akkor a tekercsen ellentetes polaritasu feszultseg indukalodik. Kell hogy indukalodjon mert a torveny ezt mondja ki. Ez valoban megegyezik az eredeti aramiranyal. Igazad van, valahol elneztem valamit. A tekercsen atfolyo aram irany NEM valtozik. A diodan atfoolyo aram igen. Ez volt az ami megtevesztett!

Tehat tisztazas keppen. Az aramirany nem valtozik meg de a feszultsegirany igen. Igy lesz a fogyasztobol generator. Helyere kerultek a dolgok es konyvnek is igaza van. Szerencse hogy felhivtad ra a figyelmem. Koszi!

Bocs, hogy vitábaszálok, de én nem így tanultam és a méréseim sem ezt igazolják (a könyved helyes szerintem). Ha a Lentz törvényét végig gondolod akkor a kikapcsoláskor azonos polaritás keletkezik mert csak így tudja a hatást fékezni (mármint az áram csökkenését), ellengerjesztéssel a hatást nem csökkentené hanem épp meggyorsítaná.

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-06-20 19:37:00 [304]

Természetesen!
Az IRLZ540-esben 100V-os a supressor,
az IRLZ24N-ben 55V-os.

Előzmény: victorhu, 2005-06-20 19:34:00 [303]

Hali!

A leendo szakember pontosit

Feszultseg indukalodik abban a vezetoben vagy tekercsben is, amely a fluxusvaltozat aramanak megvaltozasaval sajat maga idezte elo. Ez a jelenseg az onindukcio.

Pl van egy tekecsed, feszultseg ala helyezes majd lekapcsolod arrol.

Bekapcsolasi folyamat. Ha egy tekercset (tisztan induktiv tekecset) feszultsegre kapcsolunk akkor az idoben linearisan novekvo aramgorbet kapunk. Elvileg a vegtelensegig novekedne. A valosagban ennek van egy hatarerteke a belso ellenallastol fuggoen.

Kikapcsolasi folytamat. Tegyuk fel, hogy egy valosagos tekercs stacioner allapotban van, lezajlottak mar a tranziensjelensegek. Ha megszakitjuk az aramkort, akkor az aram hirtelen nulla csokkenne. Az oninduktivitas ertelmeben az aramvaltozas olyan feszultseget indukalna a kerecsen amely vegtelen nagy es ellentetes polaritasu a gerjeszto feszultseggel.

Tehat kikapcsolaskor olyan feszultsegek keletkezhetnek amik a kapcsolot atuthetik. Ezert a kapcsolot vedeni kell!!!

Kezemben van egy konyv (ami szerintem hulyeseget ir). A konyv szerint igazad lenne, de sajnos a konyv ellentetes dolgokat ir az aramrol es feszultsegrol. Azt irja, hogy az aramkor megszakitasakor a tekercs probalna fentartani az aramiranyt. Ez nem igaz, mert pont ellenkezo aramiranyt idezne elo az indukalt feszultseg.

A FETen a dioda nem lehet nyitva! Ha nyitofeszultseg lenne az azt jelenti ,hogy folyik rajta aram. A FET nyitasakor pedig a diodat sontolod. Ez csak annyit eredmenyezne, hogy 650mV tobb feszt adsz a tekercsre. Nyilvan nem ez a cel.

Helyes mukodeshez a diodanak zaroiranyban kell mukodnie! Ez azt eredmenyezi, hogy amikor megszakitot az aramkort a diodan folyik majd at az aramod. A dioda akar zener is lehet!!!

Koszi a reszletes magyarazatot HobbyCNC!
Mar csak az a kerdes marad, hogy az Altalad, a nagyfesz verzioba hasznalt FET-ek ilyen belso suppressoros tipusok-e? Tudom, megnezhetnem az adatlapjat, de a valaszodat mindennyian olvashatjuk

Udv

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-06-20 19:18:00 [302]