Szia Imi!
Valahol olvastam, hogy valakinek küldtél kapcsolási rajzot fordulatszám szabályzáshoz. Ezt a rajzot elkunyerálhatnám én is?

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-29 12:48:00 [695]

12V-ról akartam lehet hogy az egyenirányitó volt kicsi?Pedig 10A-van ráirva.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-29 07:53:00 [692]

OK, már nagyon sok a hozzászólás és nehéz átlátni. Mindenesetre a DC -s kapcsolások mellett voksolok

A #688-ban utaltam "balkari" javaslatára és tettem be a linket a triakosról. Ezután mondtad, hogy nem jó a triakos (#689, #690) ezért tettem be most a DC PWM-est. Igy már kerek?

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-29 12:41:00 [694]

Sziasztok!

Imi, a kérdésed az volt, hogy miért nem jó a triak-os kapcsolás. A linkek, amiket betettél egyik sem triak-os, mindegyik MOSFET-el dolgozik (DC) a szekunder oldalon. Én is pont ezt javasoltam...

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-29 11:08:00 [693]

Helló "vzoole" és "tyutyi"! Látom, nem tetszik az egyszerű kapcsolás. Bár ha az áramkört is megnéztétek volna abból kiderül, hogy nem ráz mert a szekunder körben van, nincs áramlökés mert a nullátmenetnél kapcsol. A drót pedig biztosan nem fog zizegni, legfeljebb csak a trafó. De azt meg nem hallgatni kell, hanem berúgni az asztal alá. De ezeken a helyeken van nagyáramú PWM recept egyenvillannyal, állítható PWM frekivel stb: 1., ÁRAMKÖR2., ÁRAMKÖR3., ÁRAMKÖR


Csak ne felejtsd el amperenként legalább 1000uF szűrést.

12V-on 10A-ert tud. Átlagban 3×1.5=4.5A a felvétel (ha mindhárom motor egyszerre megy a nyomaték görbéjének a csúcsán), de ha az impulzus szerű csúccsal számolunk akkor is 9A! Ez is belefér és ez a szitu szinte kizárt (mindhárom motor totál egyszerre, egyidőben, félléptetésnél 3×2 tekerccsel összeadódjon a max tűimpulzusa)!
Hány V-ról akartad hajtatni 300VA-es trafóval? Ha beszaggatott, ott más probléma lehetett!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2006-05-29 07:24:00 [691]

Sziasztok.
Valaki használja-e a Hobbycnc tápot sanyo denki 1.5A-os motorokhoz?Elég hozzá ez a táp?Csak azért kérdezem mert multkor probéltam egy 300VA-es toroid trafoval és nemvitte mind a háromat, szagatott vele.

Szia Vzoole!

Ne feledd, hogy lehet, hogy a primer oldalon csak 2A-t kell kapcsolni, de ott 230V van, míg a szekunderen mondjuk 12V vagy 24V..., tehát a kapcsoló áramkör teljesítményből adódó disszipációja (P=U*i) kb. ugyanakkora lesz, mindkét esetben.

Ha BP-i vagy, akkor a lomex.hu -n nézz körül, de lehet NET-en is rendelni tőlük.
Vagy a www.ret.hu -n is körülnézhetsz.

Egyszerűbb, ha a 4 dióda helyett inkább kész dióda-hidad veszel, ami egy tokban van és csavarral hűtőbordára szerelhető. (pl. B250 C35) ez 35A-t tud és nem túl drága. PWM-et legegyszerűbben az 555-ös időzítő IC -vel állíthatsz elő, amiről asszem már van fent a fórumban valami kapcsolási rajz. AZ RC -tag időállandóját úgy célszerű megválasztani, hogy lehetőleg 20 KHz fölött legyen, hogy ne zizegjen a szál!

Egy 100V 36A -es 140W -os N-csatornás Fet kb.150-200Ft!, ha nagy teljesítmény kell, akkor párhuzamosan kapcsolhatsz többet is, itt is igaz a P=U*I képlet, tehát ki tudod számolni, hogy hány darab Fet-re van szükség , a teljesítmény adat abszolút maximum, ezt is vedd figyelembe.

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-05-28 11:49:00 [688]

Sziasztok!

A triakos kapcsolás azért nem a legjobb megoldás:

Egyrészt, mert úgymond random módon szaggat bele a szinuszosan 230V -os váltakozó fesz.-be. Ami egyrészt nem tesz jót a triaknak, másrészt a trafó sem szereti, mert ilyenkor hatalmas csúcsáramok keletkeznek, melyek tűimpulzus szerű áramlökéseket okoznak, ami pillanatnyi feszültségeést, túlterhelést jelent. Tehát ez a kapcsolás sem lesz olcsó, mert a trafót igencsak túl kell méretezni, valamint a Triak -ot gyakran kell majd cserélni

A másik dolog, amit tárgyaltunk(eredeti probléma), hogy az állító potmétert a munkaasztalra kell szerelni, amit ugyan el lehet szigetelni, de az megint plusz költség illetve munka.

Harmadsorban, ami talán a legkisebb probléma, ha a fűtőszál hossza megegyezik az 50Hz valamelyik olyan felharmonikusával, ami a hallható tartományban van, ami könnyen megeshet, akkor zizegni-fog a szál, ami elég idegesítő lehet.
Éppúgy, mint az olcsó ázsiai gyártmányű dimmer-ek.

Előzmény: vzoole, 2006-05-28 02:14:00 [687]

A #642-ben "balkari" javasolt egy komplett habvágó kapcsolást. Az miért nem jó? Filléres alkatrészekből (kivéve ezalól a trafó) annyit készítesz belőle, ahány szálat külön akarsz szabályozni. A trafó és a triak terhelhetőségének megfelelő kiválasztásával tetszőleges áramot szabályozhatsz. Nem kell egyenirányítani, szűrni és még nagyon hűteni sem. Nézd át mégegyszer! ITT van. Tovább: EZERMESTER, 1983 JANUÁR, 12-13 oldal.

Előzmény: vzoole, 2006-05-28 02:14:00 [687]

Sziasztok!

viktorhu!
Ott tartottunk, hogy a triak-os megoldás helyett jobb lenne egy szekunder PWM szabályzás.

Nem ismerek ilyen kapcsolást, de azért ne is akartam belevágni régebben, mert úgy gondolom…
-amíg a primer oldalon csak kb. 2 A-t kell szabályozni, azt egy 8 A-es 200 forintos triak „jól” megcsinálja
-de ha a primer oldalon kell kb. 16A-t egyenirányítani, és szabályozni az már árban sem olcsó, és hő is termelődik rendesen
(ez csak az én gondolatom, ezért nem próbálkoztam eddig)


De most egy tápegységben kell 2 fűtőszálat vezérelni, azaz külön kell tudnom állítani a 2 fűtőszál teljesítményét.
Ez most 2 trafóval oldható meg.
De ha a 2 trafó helyett vennék egy kétszer akkorát az kb. annyival olcsóbb lenne, hogy kijöjjenek a diódák, és a FET-ek árai.

Sokat kerestem ilyen egyszerübb FET-es PWM kapcsolásokat, de nem találtam semmit.
Ha esetleg ebben tudnátok segíteni, azt megköszönném, és jó lenne néhány alkatrésztipp is, pl. az egyenirányító gratz-hez milyen diódákat vegyek, és kell-e pufferkondi?
(mivel 16 A az áramfelvétel, ezért olyan 20-25 Amper esetleg 30 Amper-es teherbírású kapcsolás kéne a tökéletes megbízhatóság kdvéért)

Köszönöm!
Zoli

Előzmény: victorhu, 2006-05-19 12:36:00 [646]

Üdv a tábornak.

Érdeklődöm, valaki vállal készre szerelt áramkör gyártást?
Rajz után, természetesen.
Ez a kérdés be illett volna a pénz keresés topikba is, ezért előre is bocs.

OK, akkor kéne működnie a dolognak

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-23 18:42:00 [684]

A VB6 a Visual Studio 6 része (én ezt használom és ismerem a Visual Studiot, sőt a teljes MSDN Library Visual Studio 6.0 release-t mivel fojton használnom kell)! Tudom mi egy objektum tulajdonságai és metódusai, stb.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-23 18:35:00 [683]

A Visual Studio nyelve is VB, csak obj.-orientált, csak azt kell hozzátanulni...

Az alap: Dim osztalypeldanynev as NEW osztalynev, asszem így kell pédányosítani VB -nyelven,
C# -ban: osztalynev osztalypeldanynev= new osztalynev();

Aztán az osztálynak a függvényeire, tulajdonságaira, paramétereire lehet hivatkozni(ami public típusú)

Az előbb létrehozott osztalypeldanynev.fuggvenynev(par1,par2,..,parn); -el.

Az alap ennyi...
A Visual studio, amikor leütöd a .-ot az osztalypeldanynev után, rögtön legördülő listában kiírja az összes függvényét az osztálynak, ami elég nagy segítség

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-23 06:45:00 [682]

Nekem már nincs időm a Pascal és a VB-n kívül mást megtanulni...

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-22 21:22:00 [681]

Próbáld ki a Visual Studio-t, ha szerencséd van, akkor le lehet tölteni a Microsoft MSDN valamelyik oldaláról. A szerencsét azért írtam, mert nemrégiben még a VS-2005 beta verziót ingyen le lehetett tölteni, nem tudom, hogy már kiadták-e a végleges verziót. Igaz, hogy én a 2003 -ast használom, de túl sokat nem változtattak, néhány plusz 'package'-et beleraktak.
Például a 2003 -asban még nincs beépítve a soros port kezelésére alkalmas csomag, de mindent meg lehet oldani, ahogy ezt is az MSCoMM library-vel. Szerintem érdemes megtanulni a VS-t használni. A VB nyelve is ugyanúgy obj-orientált, mint a C#. Elég sok könyvet is lehet kapni róla, amiből meg lehet tanulni az alapokat, vagy akár mesteri szinten is programozni.
Én a C# -ot favorizálom, bár szeretem a C++ -t is, de a C++ picit bonyolultabb felépítésű és nem ad annyi help-et a programozói környezet.
A VB nyelve nekem nem igazán szimpatikus, de mégis azt használják a legtöbben.

Én anno még a Mach2-őt teztelgettem VB6 alol (csak azt ismerem) és akkor egyáltalán nem ment. Akkor kérdeztem az Arto-t és azt mondták, hogy csak C alol használható (a VB6-ot nem tartották igazi objektum orientált nyelvnek)! Az viszont érdekes volt, hogy a Master 5-öt meg kiválóan vezérelgettem VB6 alol (pedig mindkettő ugye Arto termék)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-22 16:34:00 [679]

Szia István!

Igen, próbáltam, megy is a dolog, persze mélyen nem mentem bele, csak kipróbáltam, hogy működik-e. A használatához azért ismerni kell az objektum-orientált programozást, esemény kezelési módszerket (delegates), mi is az az interface...

Ha jól emlékszem két osztályt csináltak, egyet az esemény kezelésekhez, egyet meg a különböző funkciókhoz, de ezeknek is vannak alosztályaik.

Az osztályt példányosítva hozzáférsz a függvényeihez, pl. setfeedrate, moveaxis ,....
iszonyatos mennyiségű függvény van beépítve.

Próbáld ki VS.Net alól, igaz én C# nyelven próbálgattam, de VS-ben a C# és a VB a Microsoft szerint 99% -ban kompatibilisek, csak a szintaktika más. Az egyik C alapú, a másik Basic alapú.
Ha az OCX -et beteszed a referenciák közé, akkor VS.Net -ben rögtön látod az összes függvényt, a neveikből és a paraméterek neveiből lehet is következtetni, hogy mi mire való, kivéve egy párat, ja comment-et még véletlenül se írtak volna hozzá

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-22 06:29:00 [678]

És ezt te próbáltad is? mert nekem VB6 alol nem ment a dll-jeinek a kezelése (az Arto akkor azt is írta, hogy VB alol ne is próbáljam)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 21:26:00 [676]

Persze, Mach-ot is lehet írni aki tud...

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 21:26:00 [676]

A Mach engine-t lehet simán kezelgetni Visual Studio .Net alól akár C++, akár C#, akár VB nyelven. Ilyet már csináltam valamikor régebben, csak iszonyatos sok függvény van beleépítve, néhányat nehéz megfejteni, hogy mire is jó. De az alapfüggvényekkel építkezve is szinrte bármit meg lehet oldani )
Akár írhatsz egy saját CNC vezérlő programot is, mondjuk amit István írt speciálisan kúpvágásra.
Bár még hozzá tenném, hogy egy igazi programozó, aki tud kernel szinten is programozni és ismeri a Windows ide vonatkozó API-jait, az ír magának egy drivert is és akkor nem kell a Mach-et megvenni a fejlesztéshez....

Hidd el nem olyan rázos, csak foglalkozni kell vele! Érdemes lenne lefordíttatni a Costmize doksikat is (gép építőknek aranybánya).

Előzmény: svejk, 2006-05-21 19:23:00 [674]

Értem. Köszönöm!
Újra meggyőződhetünk, hogy jó választás volt ez Mach progi sokunknak.
Kár hogy ezeket a funkciókat csak a programzói vénával rendelkező felhasználók érhetik el.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 18:56:00 [673]

Igen.
Töményen csak annyit, hogy az arto support site-ján érdemes olvasgatni a MachCustomizeWiki leírásait. Aki tud VB-ben programozni (vagy hajlandó megtanulni egy kicsit) az kánaánt talál! Minden a Mach-ban használt változó hozzáférhető (köztük a teljes bit bemenetek, kimenetek és az összes Mach álltal kalkulát adat)! minden kimenet, LED, DRO és bit szintén kezzelhető (így kell készíteni pl. szerszámcserélő vezérlést, de készíthető bármi ami csak kitalálható)! Szabadon használható minden port amit csak engedélyezni lehet a Mach-ban (LPT, RS232, Modibus, USB)! Azt, hogy mit adol ki az csak rajtad múlik (te adod ki VB-ben)! Események is programozhatóak (pl. egy bit jelváltására elindul a saját makród ami végrehajt egy előre írt G-kód sorazatot, vagy bármit)!
Aki igazán ügyes, mindenféle spéci funkciót, optimalizációkat készíthet (még teljes file műveleti lehetőség is van). Készíthető habvágó optimalizálások (akár kúpvágás is), csak programozni kell! Csinálhatsz a gépre RS232-őn keresztűl akár I/O bővítést is, bármit!

Előzmény: svejk, 2006-05-21 18:40:00 [672]

Hová lett az előző leveled?
Tán kimoderáltad magad?

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 18:24:00 [670]

Dehogy kell elfelejteni!
(Én csak Lámpás barátunknak adtam az egyszerű megoldást a kezébe.)
Úgy hogy fejtsd csak ki gyorsan miért is olyan jó ez és mire lehetne igazán használni!
Persze csak ha nem titok.

Ok, ok!
Valószínüleg az említett feladatra a te módszered is megoldás lehet, és senkire sem akarnám erőltetni az én elgondolásomat!
És nem akarom senkinek sem felhívni a figyelmét az említett lehetőség rendkívüli rugalmasságára és lehetőségeire, úgyhogy el kell felejteni!

Előzmény: svejk, 2006-05-21 17:42:00 [669]

De hát könyörgöm két napja ezt hajtogatom!
A configban bepilálod a laser módot és a PWM kimeneten az előtolással arányos lesz a jel.
Miért nem jó ez nekünk?
Anno én kisérletezgettem vele és működött.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 17:00:00 [668]

Gondolom, hogy bájtonként vagy Word- onként toltja ki a kitöltési tényezőt, de minek ehhez makrót írni? Érdekesen gondolkodnak ennél az ARto-nál
Miért nem teszik bele alapból a programba, hogy csak egy checkbox pipa és tolja kifelé RS232-n a feedrate-el arányos kitöltési tényező adatokat???

Készíts egy fájlt a 'macro' mappába és engedélyezd a macro-pump-ot.

Huh, és mit kell a fájlba írni? Milyen nyelven?

És mi fog folyamatosan futni ettől?

Előzmény: n/a (adathiba), [665]

István!
Nem értem hogy miért kell erőltetni a scripteket.
Az ami gyárilag benne van a Mach-ben opció nem jól működik?
mach2: config/logic
mach3: config/port and pins/spindle setup

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 16:19:00 [663]

Én azért annyira nem értek az elektronikához hogy ilyen projektekbe belefogjak. Sajnos a programzás pedig még távolabb áll tőlem.Én leregadtam a műveleti erősítők és a logikai ic-k mellet.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:54:00 [662]

Közben a Feed Rate kitolását körbejárom az Arto-nál! Megoldható (egyszerűen) scriptekkel a Feed Rate adatát kitolni RS232-őn és innét egy uC simán PWM-é alakíthatja amit sebesség függő (vektorális) fűtéssé lehet alakítani (akár programozható sebesség-PWM jelleggörbe alapján is)! A téma érdekes, lehet, hogy készítek majd egy ilyen vektór-PWM átalakítót!
Egyetlen gondom, az, hogy a scriptet hova lehet úgy berakni, hogy ciklikusan végrehajtódjon minden futáskor (és így a Feed rate-t folyamatosan nyomja ki RS232-őn)?!
Az Arto-t megkérdeztem, várom válaszukat...

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:54:00 [662]

Szia Svejk!

Ok, pedig már kezdtem belemelegedni a témába és látom, hogy téged is megfogott a dolog.
Lehet, hogy a befejezés helyett inkább meg kellene valósítani közös erővel egy ilyen áramkört. A uvezérlő programozás nem jelent gondot, kérdés, hogy lenne-e igény-ra?
Hányan használnák?

Eldisszipálni a hőt.
De szerintem hagyjuk abba végül is mindketten tudjuk mit csinálunk hagyjuk a többieket is kibontakozni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-21 15:38:00 [660]

Bocs, de elvesztem a sorok között mi fölösleges?

Előzmény: svejk, 2006-05-21 08:18:00 [659]

Nem értettelek én félre, egyre gondoltunk.
Egy többszálas gépnél 10-15A könnyen előfordulhat. 5-10V tartalék feszültség pedig kell, így ez mindjárt 100W.
Abban igazad van hogy nem "gondot okoz" csak fölösleges.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 23:47:00 [658]

Itt van egy kis félreértés én a stabilizáló áramkör disszipációjára gondoltam, ami nagyobb, ha több pluszfeszültség-esésből származó hőt kell elfüstölnie.

Például 7805-ös stab-ot használva, ami 5Volt stabil feszkót állít elő, jobban melegszik, ha 12Voltot adsz rá, mintha monjuk csak 9V-ot.
Én erre gondoltam, ha mondjuk van +-10% -os feszültség ingadozásod, akkor a fesz mondjuk 220..240 Volt között ingadozik, a szekunder, ha 230V-on 12 Volt-ot adna, akkor 10.8..13.2 V között fog változni. Amiből az 5Volt előállítható, de ha magasabb a fesz, akkor többet disszipál a szabályozó áramkör, jelen esetben a 7805.

Persze a 7805 csak példa volt, mert az nem bír el több Amper áramfelvételt.

Helyette NPN tranzisztor, bázisára néhány kilós ellenállás, zene-dióda, collectorra a szekunder fesz (DC), az emiterről meg szívod le a zener-dióda által beszabályzott feszt. Ha nagyon nagy áram kell több tranzisztort is bekötsz...

Előzmény: svejk, 2006-05-20 13:38:00 [656]

Szia Svejk!

Igazából én is úgy gondoltam, hogy mindkettő tengely sebességét(frekijét) mérjük és egy uvezérlő számítja ki a két sebesség eredőjét, csak nem volt túl sok időm írni, ezért egyszerűsítettem, de látom, hogy jól jár az agyad, figyelsz a részletekre.

Előzmény: svejk, 2006-05-20 13:31:00 [655]

Ez jó megoldás hiszen az acéldrót még ráadásul önszabályzó is.
Határt csak az általad említett disszipáció okoz. Egy 0.3mm-es acéldrótnak kell kb. 2A és ez egy többszálas gépnél gondot okozhat.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 12:56:00 [654]

A step jel mérése nem jó mert ha pl. valamilyen szögben megy a vágóhuzal, akkor a két tengely vektoros eredője a tényleges sebesség.De ezt nekünk a mach kiszámolja és ezt adja a PWM kimeneten (megfelelő config beállítás mellet).
Vezérlés esetén ennyit talán rábízhatunk a szoftverre. Ha a nyers feszültséget 20-30%-al választjuk nagyobbra a vágáséhoz képest akkor nem tud nagy bajt csinálni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-20 12:49:00 [653]

A feszültség ingadozást meg lehet oldani feszültség stabilizátor kapcsolással, ha a szekunder fesz. megfelelően nagyobb a kívántnál, akkor hiábaa esik le a fesz, ha a szekunder oldalon még mindig magasabb, mint amit a stabilizátor megkíván. Igaz így némileg nagyobb a feleslegesen eldisszipált hő, dehát valamit valamiért.

Sziasztok!

Ha az alapjel PWM, a hibajel a tényleges áramerősség, abból elég nehézkes különbségképzéssel az ellenőrző jelet előállítani, mivel a két mennyiség eltérő típusú. Persze meg lehet oldani, de szerintem túl nagy munka erre a célra.

A második 652. hozzászólásoddal egyetértek, mivel a profi1 step/dir jelekkel működik, a step jel frekvenciáját mérve lehetne vezérelni a fűtőszál áramát. Így nem függ az OP. rendszertől a dolog, tekinthető hardveresnek

Előzmény: svejk, 2006-05-20 08:15:00 [651]

Még annyit tennék az előző levelemhez, hogy jómagam nem szívesen bíznám a szabályzást a mach illetve windows szoftverre.Ha nagyon kellene inkább hardveresen oldanám meg.

Előzmény: svejk, 2006-05-20 08:15:00 [651]

Sziasztok!
Tyutyi! Kéretik a leveleket figyelmesen elolvasni mert különben gyorsan elkanyarodunk az eredeti témától.
Én mint lehetőséget írtam a szabályozást és a valószínű kifinomultság okán említettem a PID-et.
A kérdéseidre válaszolva:
Mint írtam a hibajelet a tényleges áramerősségből lehetne előállítani feltéve, hogy nem 0 Tk-jú ellenállásuzalt használunk,hanem cekázt vagy acéldrótót.(ezek ugyan +Tk-jú anyagok révén kissé önszabályzók)

Hirtelen két eset jut eszembe a mikor szükség lehet a szabályzásra.
Sajnos kishazánkban saját tapasztalatom szerint még mindig vannak tulterhelt hálózatok.
Ott nem ritka a 20%-os feszültség változás.Ez nikecellben látható hibát okoz.
A másik pedig szivacs vágása. Itt sajnos a vágóhuzal hozzáér az anyaghoz és jelentős a hőelvonás.
Üdv: Németh István

Sziasztok!

Fűtőszál PID szabályzással
Jó vicc. Kisegérre ágyúval?
Minek a visszacsatolás, ja és persze mi lenne a hibajel?
Szerintem bőven elég a vezérlés is.

Sziasztok!
Nem kell ezt ennyire tulbonyolítani.
A mach2/3 PWM kimenetével tökéletesen lehet a fűtőszál áramát vezérelni(nem szabályozni!).
A configban be lehet állítani azt is hogy az előtolással arányos legyen a PWM kimenete.
Elvileg a szabályzás is megvalósítható ha egy áram-frekvencia konverteren keresztül visszavezetjük a mach-be a jelet.
A mach3-nak gondolom elég kifinomult ez a része ha már PID értékeket is meg lehet adni.
A fent leírtakat nem próbáltam a gyakorlatban fűtőszállal,hanem annak idején a marómotort vérelgettem frekiváltón keresztül.
Ha nem kell kúpot vágni a mach is megfelel.
Ez is mutatja a sokoldaluságát a proginak.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-05-19 17:50:00 [648]

Szia!
Elvileg (még nem próbáltam), scripttekkel hozzáférhető a Feed Rate értéke (VB válztozó) amit aztán RS232-őn ki lehet tolni (kijezőre, fűtés szabályozására, stb.). Azt írja az Arto, hogy a kezelő scripttet olyan helyre kell rakni ami ciklikusan végrehajtódik, így folyamatosan le lesz kérdezve. A mintaleírásoknál van rá példa.

Előzmény: Lampas, 2006-05-19 17:35:00 [647]