Szia! Én innét szedtem le és elvileg a 4.4 még megy vele. Megpróbáltam a 4.5-t annál már nem ment. Nekem azóta egyáltalán nem fogadja a magyarítást egyik sem. Nem tudom az okát, pedig jó lenne. Kérdeztem az Attillát, de nem reagált. Azért kérdeztem itt is, hátha valakinek van ötlete, de eddig semmi. Remélem neked sikerül! A videó alatt van az elérhetőseg.
Mindegy, legalább most bekalibrálom a furatot és meg kell ejteni a Sanyi által kért méréseket is, leginkább az X/Y és E tengelyek szinkronitása tekintetében.
A PLA volt előbb, az 1920-as években találta fel az a Wallace Carothers aki a nylont is.
Növényi (nem kőolaj) alapú, könnyen hőformázható műanyag, főleg egyszer használatos, eldobható cuccokat készít belőle az ipar. Komposztálható, ipari körülmények között relative hamar lebomlik.
Azt nem írtam, Cura volt a szeletelő. 0.1 réteggel ment, 100% kitöltéssel, kínai ezüst PLA, 210°C, 40 mm/s, az első réteg -60°C- után kikapcsolt, hideg asztalra.
Mekkora mikrolépéssel megy az extruder? Már azt is elkezdhetnéd variálni hátha ott az interferencia oka.
0.2 a réteg egyébként?
Az óccó házi nyomtatók eredeteként talán a RepRap projektet és Dr. Adrian Bowyer-t lehet megjelölni, de ez is azért történhetett, mert akkor tájt járt le és vált hozzáférhetővé egy csomó szabadalom.
Évek óta repülőt használok. Egyszer már próbáltam is népszerűsíteni, de nem aratott tetszést. Feltettem a tárhelyre egy fotót a Delta-megoldásról. Kartézin is kivitelezhető egy segédsínnel. Lényege, hogy pár centis (nálam 8) csővel kapcsolódik az extruder a fejhez, mégis külön mozog tőle az apró, gyorsan változó irányú mozgásoknál (pl. infill, sarkok), de együtt mozognak a hosszabb elmozdulások esetén. Tehetetlenségből adódó túllövések, lengések ellen nekem bevált.
A felület nem a legszebb, nem hibátlan, meg még meg sincs "pucolva" de pld... A csatlakozót úgy hajtottam be a testbe, lötyögés, szorulás mentesen, mintha menetfúróval készült volna az a menet.
Annyiban viszont érdekes lehet a dolog a srég csíkozódás kisebb és nagyobb Flow értéknél is eltűnik, tehát csak egy bizonyos érték körül interferál valamivel.
Megörültem, hogy flow értékét csökkentve eltűntek a srég csíkok, de megláttam a fránya függőleges sarkok hullámzását.
A PSoft linkjén levő kalibrálást megcsináltam és az azt vettem 100%-os értéknek. De ha visszaemlékeztek már ott is felvetettem illetve PSoft is aggályosnak tartotta elfogadni a fúvóka méretét annyinak amennyire írva van.
Most csupán annyit csináltam, hogy ehhez a kalibrált 100%-hoz képest nyomtattam 80%-on ennek a sarkai még rosszabbak lettek a falvastagság 0,34 mm lett és ránézésre is kevés az anyag.
100%-on a falvastagság 0,41 mm a felület jó, de sarkok rogyadoznak.
120%-on a falvastagság 0,49 mm a felület srégen becsíkozódott, de a függőleges sarkok javultak
Itt majdnem megálltam de szerencsére még is továbbmentem.
140%-on a falvastagság 0,54 mm a felület kiváló és a sarkokon tovább csökkent a berogyás de főleg egyenletesebb végig Z irányban.
Vérszemet kapva 160%-on a falvastagság 0.65 mm, a felület mintha hangyafarknyit rosszabb lenne mint 140%-on de a sarkok még stabilabbak.
(nem fényképezek mert a képek nem adják vissza a valóságot)
No de most akkor mi van? Tényleg nem 0,4 mm-es a fúvókám vagy csak a több anyag hamarabb megszilárdul. 200 fokon nyomtattam mindet de ugye a fúvóka legvége ki tudja hány fok?
Most megpróbálom alacsonyabb hőfokon a fenti flow értékekkel.
svejk | 32803
2020-03-27 10:15:01
[26091]
Mindjárt írok egy nálam történő fejleményről, de előtte meg szeretném kérdezni, hogy ki volt az ilyen jellegű 3D nyomtatók atyja? Egy személyhez fűződik a dolog?
Gondolom már rég a diliházban van, mert épp ésszel ezeket a beállításokat aligha lehet követni. Apró változtatás és már borul minden.
A másik kérdésem pedig, hogy ki volt előbb a 3D nyomtató vagy a PLA anyag? Tehát mi minek a hozadéka?
svejk | 32803
2020-03-27 10:11:16
[26090]
Persze itt azért nem csak statikus állapotú ohmos dolog van, így az Ohm bácsi törvényeit sem lehet egy-az egyben alkalmazni.
Ez még Rams 1.4-gyel megy, kínai klón. Meg kell keresnem a képletet a A4988-hoz, most nem tudom hol találkoztam vele. A potméteren mért feszültség alapján tudom megmondani az áramot.
Érdemes lenne utána nézni, hogy milyen módba megy ez a meghajtó, esetleg ennek is van valami törés a szinusz hullám alakján.
A véleményeteket kérném újra kezdő nyomtatóhoz: mit szóltok a tronyx x1-hez? MOndjuk egy halogén lámpával fűtve a nyomtatási területet?
Köszi a segítséget előre is!
sanyi | 1910
2020-03-27 08:53:29
[26082]
Szia,
Neked milyen verziójú Ultimakered van? Az UM2-ben már szoftveresen lehet állítani az áramot nincs mit tekergetni. A a max áram meg 1,2A ha jól emlékszem.
Mennyi volt az eredeti motoráram és mennyi az állítgatások során? Nem tudod ezeket az értékeket megmérni?
"De azért komolyabb nyomtatásnál jönnek majd ki ezek."
Ez az én aggodalmam is, hogy cseszhetem ha tökéletesre sikerülni is kinyomtatni a kocka oldal éleit, lehet ezzel más formák egyéb hibái jönnek elő.
Régebben a kis marógép servok beállításaival is napokat töltöttem, méregettem tesztelgettem, pedig ott sokkal kevesebb volt az ismeretlen. Végül aztán rájöttem, hogy amit beállítok "fülre és szemre" az nem is olyan messze áll a kihozható legjobbtól.
Érdekes, elgondolkodtató eredményeket mutató tesztek. Újdonsült nyomtatósunk svejk, "örülni" fog ha holnap olvassa.
A motorok "hangja" hogy változott közben, jöttek elő eddig nem tapasztalt rezonanciák a gépen? A 24V-os "átálláson" már régóta gondolkodom én is. Előbb-utóbb, meg is lépem.
Egy kis kísérletezés a 25x25x15 kockával váza módban, hogy vajon miért nyomtat csíkosabban az Ultimaker az Ender3-hoz képest.
Balról az első kocka: lecsökkentettem a motor áramát amennyire csak lehetett, hogy még biztonságosan nyomtasson. A csíkosság látványosan nagyobb lett.
Következő az eredeti, gyári beállítás, a potméterek középállásban voltak.
A harmadiknál az áram megnövelve: ha 12 óra állásnak mondjuk az eredetit, akkor ez 2 óra állásra lett állítva. A nyomtatás észrevehetően javult.
Még nyomtattam egyet 4 óra állással, ami már nincs a képen, ez még jobb lett az előzőnél, és az eredeti beállításnál látványosabb jobb lett. Ez már nagyon megközelíti az Ender felületi minőségét.
Tanulságként a részemre olyasmi jön le, hogy a motornak az árama ezek szerint mindenképpen befolyásolja a nyomtatás minőségét. Még hátravan egy próba. Ki kellene próbálni a motorokat 24 V-tal, mint az Ender nyomtatóban van, hogy az milyen változást/eredményt hozna.
(A kockák azonos nyomtatási sebességgel készültek, és még nem tudjuk, hogy ha változtattam volna a sebességet, a nyomtatási felület arra hogy reagált volna.)
PSoft | 18476
2020-03-26 20:26:55
[26075]
...
somma | 325
2020-03-26 18:18:13
[26074]
Van ugye a szalagfűrész laphegesztő készülék, de ez it 3D nyomtatásezért linkelem ezt.
PSoft | 18476
2020-03-26 14:22:52
[26073]
De ha jól emlékszem, link formájában már itt a topikban is volt régebben.
Én már találkoztam vele régebben, úgy futólag egyszer tanulmányoztam is valami más probléma kapcsán. Le is mentettem akkor. De aztán... Annyi az új infó innen-onnan, hogy...feledésbe is merült.
Kérd meg a Főnököt, hogy valahogy ragassza ki a topik fejlécébe.
Átírtam manuálisan a kocka G-kódjában az extruder értékeit, hogy a kocka minden egyes élénél 1 mm-t nyomjon (0,8182 volt eredetileg), ezzel kizárva a lentebb említett esetleges Cura számolási hibát.
A kis hullámok a függőleges sarkoknál megmaradtak.
Ezután átírtam a Marlinban, hogy az extruder step/mm értékét 180-ra (eredetileg 207,5 volt), hogy itt se képződjenek tizedes értékek.
A kis hullámok maradtak.
Ergo nem is biztos, hogy kell az áttételes extruder, már megint tévúton járok.
Egyébként, szerintem teljesen hibás a koncepció szinte mindenkinél.
Egy filament extruderrel kellene mindenkinek kezdeni és ha az már ok. faszán megy, akkor jöhetne csak a nyomiga vásárlás/építés.
A napközben elbacott kocekek, mindjárt mehetnének az extrudergaratba a vödör helyett... Este extruder start és reggelre ott lenne a "frissropogós" napi elbacnivaló.
2020-03-27 13:13:29
hátha ott az interferencia oka.
