Annak sem sok értelme lenne. De nagyon úgy tűnik, hogy két motor van egymás mögé rakva. A sebességváltó kapcsoló egyértelműen egy 3 fázisú átkapcsoló. Az eredeti egy horvát 4G10-53-U ami most egy Ganz KK 6006-ra lett cserélve.
Előzmény: Szalai György, 2021-12-12 13:40:23 [7155]
Szalai György | 9513
2021-12-12 13:40:23
[7155]
Nekem meg az jutott eszembe, hogy nem koaxiális motor ez véletlenül? (Arra sem tudok műszaki okot mondani.)
Mi lehet az előnye? Egyetlen megodást tudok: olasz. Az igényes vezetékelésről eddig nem beszéltem, pedig az is megér egy misét. Jól áttekinthető, kellően rögzített igényes megoldás.
Azt végképp ne kérdezzétek mi ez a sok drót, de szemmel láthatóan nincs mindegyik bekötve, vannak szabadon álló csatlakozóhüvelyek.
Előzmény: Szalai György, 2021-12-12 11:52:06 [7151]
RJancsi | 5811
2021-12-12 13:05:52
[7153]
Sajnos annyira szűk a hely, hogy az adattáblákat nem tudom leolvasni/fényképezni. Az biztos, hogy a motor(ok) tengelyén egy lapos-szíj hatás van. A hajtott szíjtárcsa meg egy bolygóművet hajt meg. A keverőlapát egyfelől forog a saját tengelye körül, méfelől excetrikusan bolygómozgást is végez. A "kimenő" fordulatszámok szabványosak 140/62 ill. 285/125 (forgó/bolygó fordulat/perc). Azt a méltóságos Ejutól (vagy inkább az eredeti DIN szabvány alkotójától) kérdezzétek, hogy miért ennyi.
Az én masinám kb. 15 éves, így még teljesen manuális. A mostaniak már többé kevésbé automaikusan adagolják a kevernivalókat és digitálisan kapcsolják a fordulatszámot, két keverés közötti "pihentetést" stb. Egy mai példány pl. így néz ki. Az előlapján látszanak a fordulatszámok ill. látszik a bolygómozgás is.
Ráadásul mindkét félmotornak külön adattáblája van, mintha nem a motorok gyártója rakta volna ezeket igy össze. Esetleg a gép készítője rakhatta össze két motorból? Minek? Mi lehet az előnye az ilyen öszvérnek egy rendes kétsebességes motorral szemben?
Lehet, hogy Ti már találkoztatok ilyennel, nekem új volt. Van a melóhelyemen egy keverőgép, aminek a fordulatszámát két fix érték között egy kapcsolóval lehet állítani. Eddig meggyőződésem volt, hogy a kapcsolóval dalander motort vezérlek. De most épp a kapcsoló adta meg magát és a cseréhez felborítottam a masinát. Láss csodát, két villanymotor van összeépítve egy közös tengelyen. A kapcsoló egyszerűen hol az egyik, hol a másik motort kapcsolja be és mivel más a pólus-számuk így a fordulatszám is változik. Nem a legszerencsésebb a fotó, de annyira szűk a hely hogy csak a végéről sikerült fényképeznem. Látszik, hogy két állórész van egymás mögött, és hosszú fűzőcsavarok fogják össze őket. Mindkét motornak külön-külön kötődoboza van. Láttatok már ilyen megoldást?
PSoft | 18614
2021-12-05 17:53:46
[7149]
Nem baxakodtam a két "meghízott" 1000uF/16V-os kondi cseréjével, hirtelen nem is találtam volna odavalókat. Rádugtam egy másik, régebbi 12V-os -nem kínai- tápot...azzal már, napok óta hiba nélkül üzemel.
Egyébként, ha megmondanám honnan a LED szalag (tápostól/nyomigástól)...kinevetnél.
Egy 5 m-es, "hiperszupertávirányítósmindenttudó" RGB LED szalag tápja. A ragasztott műanyag házat "szétpattintva"...meg is van az instabil, hol működik, hol meg nem működik oka.
Csuhás | 6729
2021-11-29 18:03:36
[7145]
Nem semmi, több mint 6kW teljesítményfelvétel 1W fényért. Ha tippeltem volna azt mondom 0.1% körüli a hatásfok, de ez bőven alatta van.
Valamiért, erre a bakelit/műanyag házas kivitelre nem is emlékeztem. Az én emlékeimben, az öntött alu házas, porcelán szigetelőtestes verzió él(t). Igaz abból a nagyobb -talán 100-125A-es?- kivitel. Hegesztődinamók elengedhetetlen tartozéka/csatlakozója volt, az UKH típusú öv. csatlakozószekrényével együtt.
Hasonló Szu készülékeknek jellegzetes hibája volt, hogy az a barna szinű lapos 1 nF hidegítő kerámia kondi csak úgy fogta magát és átment zárlatba. Régen volt talán igaz sem volt.
Ez nagyon érdekes! Imádom látni, hogy mindenféle elektronikát nyitogatnak!
PirateBoy | 444
2021-08-25 13:18:49
[7136]
Egy 1979-es gyártású Lexel 85(single phase)1W Argon-ion lézer tápjának adattáblája, és a táp belülről. Illetve "szögre" tekert teljesítmény szabályozó melletti maximális áramfelvétele.
"A varisztor köszöni szépen, jól van, de aránylag egyszerűen tesztelhető." Na ennek modtál ellent a'Boncolás - azaz mi és hogyan működik' téma, 7124. hozzászólás-es hozzászólásodban linkelt cikkel... Bár ha van otthon a polcon megfelelő teljesítményű, gyorsaságú impulzusgenerátorod, akkor nem szóltam.
Igazad van, „nem el-ko, nem szárad ki” ez másképp öregszik. Ez egy fémoxid kerámiából szinterelt pogácsa, a szemcsék közötti meghibásodás jellemző rá. Részleges elektromos átütés, termikus repedés a nem egyenletes hőterhelés miatt.
Találkoztam egyszer vörösrézből esztergált DB III méretű biztosító betéttel. Az elég lomha kioldású, gyakorlatilag örök életű darab volt és oda sok éven át bevált. Mégsem ajánlanám senkinek. Vadászpilótának igen, de villanyszerelőnek ne jó jelmondat a “Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.”
Egy másik ok lehet az újra nem felhasználásra, a varisztor elhasználódása. Az épnek látszóság nem garancia, mert külső jel nélkül is degradálódik. Megnő a szivárgóárama, ettől emelkedik az üzemi hőmérséklete, a bekapcsolási feszültsége pedig csökken. Még egy ok, ha a gyártó már nem garantálja a működési paramétereket, akkor az újra felhasználó felelőssége lesz az ebből eredő kár.
Én csak kérdezni tudok a témában!de, van egy sztorim, kb 10 éves koromban az egyik helybeli villanyszerelőtől megtudtam hogy az olvadó biztosítékokat úgy kell megpatkolni'hogy, egy 0.1 mm es vörösréz szál az 4 amper. Annyival kell patkolni ahányszor 4A a határ. Mintha bevált volna! sok sok év alatt.
A varisztor köszöni szépen, jól van, de aránylag egyszerűen tesztelhető. Ergó továbbra sem értem miért nem lehet egy ilyen túlfeszlevezetőt "újraélesíteni".
Azt írja a pdf: "Ha a jelzõablak színe pirosra vált a levezetõ túlterhelõdött és ki kell cserélni." Egy ilyen esemény után nincs garancia a varisztor változatlan karakterisztikájára, amiből akár baj is lehet..
Nincs "biztosító szál". Ha a harmadik képet nézed... Lent a bal oldalon a varisztor egyik kivezetése. A másik kivezetés a varisztor oldalán jobbra. Ez a kivezetés forrasztottan csatlakozik a jobb oldali rugóval előfeszített piros műanyag kioldó hasábra. A hő hatására a forrasztás "kiolvad" és a rugó elemeli egymástól a két felületet, bontja az áramkört.
Egyébként, mind a hat varisztor károsodás nélkül "túlélte" az eseményt.
A piros biszbaszban lévő (biztosító) szál szakad el? Bocs a lehet láma kérdésért. Az izmos varisztor valószínű túlélte, tehát akár ez is "megpatkolható"?(Biztos lesznek akik ezért az utóbbi kérdésért keresztben lenyelnek.)
Esetemben(nem nálam) a gázcső nyomvonal ásás okozott hasonló problémát pár év után. Igaz, az csak 4x25-ös alu volt, egy családi ház földkábeles tápja. Nagyvonalúan betemették a sérült kábelt, mintha mi se történt volna. De ugye borítékolva volt...az idő ott is meghozta az eredményt. Méghozzá a lehető legalattomosabb formában, ott ugyanis a PEN vezető vált porrá az évek alatt.
Előzmény: Szalai György, 2021-06-27 20:01:40 [7107]
Aknai Gábor | 3125
2021-06-27 20:11:29
[7108]
Bocs, csak most értünk haza füredről.
Az előtétbizti azért kell, mert ok., hogy túlfeszvédelmi készüléket használunk, de annak sincs végtelen zárlati szilárdsága. Emiatt, hogy védjük a mögöttes hálózatot, van szükség a külön biztosításra. A túlfeszvédelmi cucc ugye zárlatra viszi az adott leágazást a föld felé, na most ha ez az elműködés nem a gyárban kitalált módon történik, könnyen az elosztó éghetne ki.
Felém kb. két éve a lakóparki aszfaltút kitűzés során földbe vert betonacél darab okozott köpeny és érszigetelés sérülést. Múlt hétre a talajnedvesség és elektrokorrózió befejezte a munkát. Pár háztömböt ellátó NAYY-J 4X240 kábelen hibahely behatárolás, feltárás, hibás szakasz kivágás, betoldás maradt megoldásként.
2021-12-12 14:35:58
