Szia Béla, Ma megérkezett a csomag, köszönöm! A hátulját át is raktam az enyémre, és láss csodát, úgy áll pozícióban, mint a cövek :D Hamarosan visszaépítem a helyére, és főpróba lesz. Köszönöm mégegyszer !
Tudtam én hogy nem kerülhet csak úgy a "süllyesztőbe" ez a két kapcsoló. Sok sikert és kitartást a további felújítási munkálatokhoz. Örülök hogy tudtam segíteni.
Szia Béla, Nagyon szépen köszönöm! Micsoda vér frissítés lesz :D közel 20 évvel fiatalabb alkatrészeket teszek majd bele :D A végeredményről majd beszámolok !
Nem zavarja meg, van egy felfutási (gyorsítási)szakasz van egy pár mp. mérés nélküli szakasz, ezalatt a lezajlanak az örvénylésekből adodó hullámzások, és stabil átfolyási ellenállás alakúl ki, amiből adódóan stabil motoráramot lehet mérni.
Ezt jó hogy írtad , itt végre mutatkozik valami gyakorlati előny . Szokott visszacsapó szelep lenni a körben , az nem zavar be a szivattyú eszének ? Jó pár éve már nem járok kamarai előadásokra , ott mondtak érdekes dolgokat . (munkakörből adódóan voltam ott ) És nem csak az ebéd érdekelt
Nem a terhelés nagyságát figyeli, hanem egyenletesség a lényeg. A motoráram egyegyenletessége adja a zárt vízkört. Ahogy vízelvétel van rögtön megváltozik az áramlási ellenállás és leállítja a motort.
A vödörbe merítéskor a pár köbcentiméter víz áttolása a szivattyú kilépő oldalára sokkal kisebb energiát (és áramfelvételt) igényel mint több liter víz áttolása a teljes meleg víz csőrendszerén.
Ez a különbség már mérhető és felhasználható a vezérlés beavatkozására.
Szerintem ez mechanikusan el van cseszve . A spiro -evig ugyan ezen az elven működött ,de nem jó . Habár talán 30 év után dobtam ki nemrég . Melegvízen volt az is . A régi kerámiatengelyes grundfos örök élet volt ,ha nem ment szárazon . Max leragadt ha sokáig nem pörgött , de az is pár perc megforgatni . Most a frekiváltós része azért szerintem ,inkább pénz kihúzás , valamennyi energiát elképzelhető hogy megtakarít . Ezt a gömbforgórészt nem építeném be , habár pár évig biztosan nem fog problémát okozni . Mostanában szakember már húsz libáért sem akar nagyon dolgozni egy órát . No ott vész el az energián megtakarított kicsi pénz ,szerintem .
TBS-TEAM | 2745
2024-06-06 08:12:24
[8127]
A vödörbe ua érted el mint szárazon lüktetett össze vissza. Ezt csak cirkulációra fejlesztették ha víz elvétel van nem kell mennie. A csőben lévő víznek egyenletes az elleneállása ha nincs kinyitva a csap sehol mindegy mennyi a nyomás.
Csak az áramfelvételt figyeli. Szárazon indulás után hamar zuhan az áramfelvétel. A folyadéknak van állandó ellenállása és egyenletes az áramfelvétele a tekercseknek.
Alapvetően a működése ugyanaz mint 30 évvel ezelőtt, gyakorlatilag egy szinkron motor állandó mágnesű forgórésszel, a forgó rész egy kerámián csücsül. De ebben már van egy freki váltó.
Ami miatt kérdezem az az, hogy szárazon -tudom így nem szabad üzemeltetni- felpörög egy két másodperc után leáll majd kezdi előről. Ha vízbe mártom ugyanez, fizikai helyzettől függetlenül.
Beszerelve a helyére és a nyomást ráadva megy folyamatosan tökéletesebb működik.
Mit és hogy érzékelhet?
Van a youtube-on egy orosz videó ott is látszik hogy szárazon meg-megáll.
Szia, az én véleményem szerint semmi extra, ez egy kis teljesítményű centrifugál szivattyú, hasonló felépítéssel mint az akváriumi társai. Mágnes rotor, acél/kerámia tengely, műanyag lapát. Ha ez volt a kérdés. Maga a melegvíz két csővel kell legyen csövezve, és mindenképpen tárolós rendszerű melegvíz készítő berendezés kell hozzá.
Van egy fotóm az akkori időkből, felültem az R405X bodega tetejére a telephelyen! Sajnos akkoriban még csak filmre lehetett fotózni, az előhívott képeket meg kell keresni a sok-sok többi között... Legutóbb, az utolsó kecskeméti repülő napon ott volt a 'drága'! Körbejártam beültem, bemásztam, csak éppen nem ríttam! Erről már vannak digitális fotók is... valahol!
Osztrákok, Csehek, Jugoszlávok, szinte rendszeresen jöttek... De egyszer, egy alkalommal pár tíz percig volt egy arab betűs képernyőm is, elég "érdekes nyelvjárásban" is beszéltek. Talán, valami híradó szerűségbe nyerhettem bekukkantást. Szép idők voltak, imádtam "vadászni". Az enyémen csak földi antennák voltak, -volt hogy négyes-hatos Yagi csoportok is- "lavór" nem csúfoskodott rajta.
Szóval, a mai villámvédelmi "irányelvek" szerint nincs, nem volt!...semmi!
Ha csak, nem számoljuk azt a kb. -emlékeim szerint- két méternyi 50-es szögvasat ami a kb. egy méter hosszú,földbe ásott beton csövekben le van ütve.(ötödik képen) No meg az oszlop négy talpcsavarja is kb. ugyanilyen hosszú 10-es betonvas, sk. menetekkel a végén.
Úgy húsz éve lehet, hogy egy viharos nyáréjszaka a szomszédom szép pirostégla kéményét találta megfelelő becsapódási pontnak egy villám. Légvonalban, kb. nyolc méterre az én antennatornyomtól. Az igaz, hogy az a kémény egy-két méterrel magasabb(volt) az én tornyomnál. Lebontotta a kéményt a tetősíkig, majd bent a padláson pár téglát kiütve "kilépett" az oldalán és meggyújtotta a padláson levő lim-lomokat. Segítettem Neki oltani, sikeres volt az oltás. Másnap... A kertemben, udvaron, mindenhol a pirostégla törmelék, de ilyen fél gyufásdoboznyi foszlányokban, mindenütt.
Az R405 X-en sem volt ennyi antenna annó, a varsói szerződésbe!
( az R405x az egy reléállomás volt még 82'-be a Magyar Néphadseregben)
Milyen csatornákat tudtál fogni ezzel a forgatható cuccal?
Nálunk annak idején mikor kezdődött a műholdas tv sugárzás, készítettem egy forgatós rendszert, amivel 4 műholdat tudtam befogni! Egy ablaktörlő motoros mechanika megfelelő tájolású és döntésű forgástengelyen forgatta a parabola antennát, a tápegység a kezem ügyébe került az éjjeli szekrényen, két nyomógombbal, az egyik jobbra a másik balra forgatta a parabolát, közbe a TV-nézni kellett hogy mikor áll be a legnagyobb térerőre... Igazándiból nem sok értelme volt, mert a többi műholdról csak néhány csatorna volt élvezhető! Az volt a sikerélmény hogy meg tudtam ezt alkotni! Pár éve már lebontottam de megvan még minden része. Holnap körbefotózom a maradékot.
Suttyó koromban sok szomszédom vagy épp kollégám padlásán tetőjén jártám, -ma már ki sem mernék menni egy tetőre- bizony ott sosem volt semmi a villám ellen. A cső vége bevésve a saralásba vagy kefnibe oszt' egy bilincs a horogfához.
Ugye azt mondják hogy amit egyszer felépítettek, az előbb-utóbb bontásra is kerül. Nos, eljött az előbb-utóbb... A napokban nem boncolás, hanem döntés/bontás lesz.
Elmúlt már harminc éve hogy építettem a tornyot, mára már...eljárt felette az idő, csak a "szelet fogja". Tíz méter magas, még rajta vannak a régmúlt viharvert antennamaradványai/erősítői. Egy IFA kardánkereszt a talpa, maga a "torony" három ponton, három szinten kikötve. Antennaszereléskor, feküdt ez a torony fénykorában többször is. Az egyik kötést elszabadítva, két ember kényelmesen leengedte, antenna felszerelés, utána visszahúzta. A napokban meg lesz az utolsó elfektetés, majd utána...flex...darabolás.
magwas | 7
2024-03-31 13:54:57
[8107]
Arra gondoltam, hogy két T idomból, két laposvasból, 22 csapágyból meg egy csomó csavarból csinálnék egy ilyen erősítést a mechanikához.
Működhet?
magwas | 7
2024-03-30 15:33:03
[8106]
Na megnéztem, hogyan is állok a mechanikával. Elég brutálisan kotyog: https://youtube.com/shorts/2vR3HCNoGBo?si=LBrfAS8RWtu43znX
Ezzel mit lehet kezdeni?
Szedjem szét a lineáris motorokat, hátha van amit meg tudok benne húzni?
Azután csináltam a videót, hogy átraktam a 3D print fejet - mert abban van szenzor a bed levelinghez -, majd próbáltam csinálni egy bed levelinget. A fej elindult lefelé, elérte a táblát, majd ment tovább, miközben vitte a táblát is magával. Kikapcs/bekapcs, csináltam egy homing-ot. Ezután a bal és a jobb oldali Z tengely állása majdnem 1 cm-el tért el egymástól.
A normális CNC gépeken van valami védelem az ellen, hogy saját magukat szétverjék? Mondjuk ha a léptetőmotor egy bizonyos áramerősségnél többet vesz fel, vagy "csúszik" a léptetés akkor letiltani?
magwas | 7
2024-03-28 09:53:45
[8105]
Sziasztok!
Új vagyok a fórumon, ha nem ez a megfelelő topik, akkor kérem mondjátok meg hogy hol kérdezzek.
Egy Snapmaker A340-es 3D nyomtatóm van, amihez van lézer és CNC fej is. A szoftvere Merlin alapú, és a kijelzőjére ráléptek, ezért csak soros USB-n érem el, gcode-al. A legutolsó munkadarabomat sikerült úgy kimarni, hogy egy 2mm-es lemez rész néhol 0 mm-es lett... Az a kérdésem, hogy mit tegyek azért, hogy pontosabban működjön? Amiket próbáltam: - autohome (M29). Ezzel az a baj, hogy úgy tűnik, hogy mire leviszem a 0,0,0 pontba, az egymás utáni próbálkozások között van milliméter nagyságrendű eltérés. Ez még lehet az én bénázásom, de gyanús hogy a mechanika egyszerűen nem elég masszív. Ötletem sincs,hogy mit kellene ellenőrizni, megerősíteni a mechanikán. - kalibráció. Annyira zöldfülű vagyok, hogy nem is tudom, hogyan szokás a marógépeket kalibrálni. Ragasztottam egy fémlapot az origóhoz, és csináltam egy egyszerű szenzort, ami érzékeli ha a marófej hozzáér a fémlaphoz. Próbáltam írni egy programot, ami három irányból addig mozgatja a fejet, amíg megvan a kontakt. Ezzel az a baj, hogy a Merlin queue-ba rakja a gcode-okat, és nem tudom hogyan tudok addig várni, amíg a gcode ténylegesen végrehajtódik. Próbáltam 1-2 * 100ms időzítéseket (0.01mm elmozduláshoz), de a jelenlegi algoritmus mindig feladja, mert nem akkor kapja meg a kontaktjelet, amikor az életszerűnek tűnne. Van valami trükk a Merlinnél, amivel meg tudom nézni, hogy konkrétan mikor ér oda a fej, ahová vezetni szeretném. - leveling. Na ezt nem próbáltam. Csak a 3D nyomtató fejen van leveling szenzor. Gondolom, hogy ha azzal csinálok egy autolevelinget a CNC-s plate-en, majd fejet cserélek, az is segíteni fog.
Szóval leginkább a kalibrációval küzdök, meg azzal, hogy mit tudok a mechanikával kezdeni.
mdani2 | 272
2024-02-14 11:24:56
[8104]
Szasztok!
Pakolászás közben kezembe akadt egy ilyen időzítő. Nem ám holmi digitális csoda... Mechanikus.
Ha valakinek pont egy ilyen hiányzik a gyűjteményéből, akkor írjon, gyönyörű szerkezet, de nem ragaszkodom hozzá.
PSoft | 18566
2024-02-09 17:52:25
[8103]
Elmondásuk szerint ki se volt nyitva a szekrény. Kukáztak valahonnan két 5p 32A-es villásdugót, meg pár méter 5x4-es gumikábelt és..."összedugták a másik szekrénnyel". Nem drótozta át a belsejét senki, mert ez nem is elvárható egy kőművestől, vagy a segédmunkásától. A gyárilag beépített kismegszakítók a zárlatvédelmet ellátták így is, a szekrénybe épített főkapcsoló és az AVK viszont hatástalan volt, de ez őket nem zavarta.
Bennem még az is felmerült, hogy a beléhez hozzányúlt-e aki az átalakítást elkövette? Avagy mi célt szolgálnak a kismegszakítók, érintésvédelmi relé és azok hogy és hova vannak bekötve...
Érdekes, hogy megmaradt ez a "kalocsa" név ezeknél a felvonulási elosztó/csatlakozó szekrényeknél. A mai "fiatal titánok" talán már nem is tudják milyen is volt, hogy is nézett ki maga a névadó.
Boncolás ugyan nincs/nem lesz, viszont a...„mi és hogyan működik” az nagy kérdés.
A ma készült képeken egy szokásos, építkezéseken használatos felvonulási elosztó/csatlakozószekrény. Foglalt is szinte minden luka', szorgalmasan fúrnak, faragnak, hegesztenek, világítanak, fűtenek róla az iparosok. Egy luka' viszont, ami a fotón nem látszik, az elosztó alján levő tápkábel tömszelencéje...no az üresen tátong. Hogy is van ez???
sanyi | 1913
2023-12-24 20:09:03
[8093]
A távközlésben már van 20-25 éve így van. Megveszed az eszközt az éppen aktuális verzióval és vagy veszel mellé egy szoftver követési szolgáltatást amiben vállalja a gyártó, hogy amíg fizeted ezt a szolgáltatást minden újabb verziót, hibajavtást megkapsz. Persze megteheted, hogy nem fizetsz elő erre akkor ha később újabb szoftverre váltanál akkor ki kell fizetni az új verzió árát vagy az eltelt időre a szoftverkövetés díját. Amúgy nem olyan rossz ez mert a felhasználó megkapja a frissítéseket, hibajavításokat. Van olyan gyártó aki negyedévente ad ki újabb funkciókkal bővített szoftvert és évente 1-2 nagyobb frissítést. Általában azért az évente egy új szoftver az általános és van amikor nincs az újabb verziókban a meglevő vasakra vonatkozóan semmi újdonság csak apróbb a használatot segítő változások illetve új eszközök támogatása.