Igazad van, csak a tapasztalat azt mutatja hogy az emberek 99%-a a vezeték alatt vezetékpárt ért, és elfelejti hogy dupla az áramút.

Előzmény: RJancsi, 2023-02-03 13:37:12 [5982]

Nem felejtettem el, de az eredeti hozzászólás azt írta, hogy az egységeket 65 m vezeték (és nem vezetékpár) köti össze. Persze lehet, hogy bazi nagy a telek de ritkán találkoztam olyannal, hogy a garázs 60 méterre legyen a lakóháztól. A 30 m is elég húzós pl. ónos esőben, de mégiscsak hihetőbb.

Előzmény: keri, 2023-02-03 13:31:38 [5980]

Ha áramtalanítható a napelem, akkor mindegy milyen hosszú a vezetéked. Célszerűbb a magasabb feszültséget vezetni.
Viszont a megszakító kapcsolót a ház falára kell elhelyezni jelölve jól látható helyen, vagy a villanyóra szekrényben. Esetleg a hálózati áramtalanítással kell vezérelni, hogy amikor a tűzoltó lehúzza a főbiztosítékot az utcában akkor a napelem se rázza meg.

Előzmény: pet525TT, 2023-02-03 13:16:32 [5975]

Azt elfelejtetted a vezeték számításnál, hogy oda vissza megy a vezeték tehát a távolságot duplázni kell a hurok ellenállásnál.

6mm2-es vezetékpárt 65méteren, 230V-al, 1% feszültség eséssel 6Amperig lehet vezetni, de ami ebben az alkalmazásban irányadó 3% feszültség eséssel 18Amperig lehet használni.

Előzmény: RJancsi, 2023-02-03 09:17:57 [5971]

Tűz és érintésvédelmi okai vannak.
Ugyanis ha áramtalanítod a hálózatot, akkor a napelemek vezetékén még ott maradhat a feszültség. Ezért csak meghatározott rövid távon lehet vezetni előírás szerint. Jellemzően olyan távolságba ahol még egyértelmű hogy az a vezeték az inverter és a napelem között mihez tartozik.

Vannak erre tűzvédelmi DC leválasztók, amik figyelik a 230 hálózatot és ha megszűnik, akkor leválasztják a napelemeket a hosszú vezetékről. Viszont az 1000V-ra alkalmas DC motoros leválasztó kapcsolók jellemzően 150ezer forint körüli áron vannak, legolcsóbb esetben is, ezért ezt igyekszik mindenki megspórolni.

Előzmény: Szalai György, 2023-02-03 09:01:16 [5970]

Vesztségek számolhatóak. P=R*I^2, U=R*I, valamint a réz fajlagos ellenállása 0,0178ohm*mm/m

De ha nincs kedved számolgatni.
Napelemek 1000V-ig el tudnak menni, de 4-500V még általános rendszer feszültsét, tehát a 6mm2-es dróton jó eséllyel kisebb veszteség van mint a 230V 2,5mm2-en.

Azonban a hálózattól független napelem és akku DC áramát a lehető legrövidebb úton kell vezetni, mert ha begyullad az ív az nem alszik ki, amíg nem jön egy felhő, vagy nem merül le az akku.

Ezért ajánlott a napelemek közvetlen közelébe tenni az invertert és az akkut a lehető legkisebb távolságra egymástól, de védett és lehetőleg temperált, de mindenképpen időjárás védett helyen, és inkább az AC 230V-os feszültségre rátenni egy 4-6-10mm2 keresztmetszetű vezetéket a veszteségek csökkentésére.

Mellesleg a 65méter*6mm^2 vezeték pár ellenállása 0,3856 Ohm
Azaz 10Amper esetén 38W a vezetéken a veszteség a rendszer feszültségtől függetlenül.

Előzmény: pet525TT, 2023-02-03 08:49:18 [5969]

Inverterek

Előzmény: szf, 2023-02-03 13:18:18 [5976]

Milyen inverter vannak?

Előzmény: pet525TT, 2023-02-03 13:16:32 [5975]

Akku is van.
Közvetlen az inverterek alatt.
Van egy Shut down gomb az adat feldolgozó egységen amivel az összes panelt le lehet kapcsolni. Így panel szinten áramtalanítható minden. Ez szerelésnél is nagyon hasznos volt.

Előzmény: szf, 2023-02-03 11:25:14 [5972]

Kb 10 volt esést mértem a kábelen. Max 12 amper áramom van kétszer. Mérek egy hőfokot is ha kisüt a nap.

Előzmény: RJancsi, 2023-02-03 09:17:57 [5971]

Én is ezt olvasom mindenhol és ezért is tettem fel a kérdést de a valódi okát nem tudom.

Előzmény: Szalai György, 2023-02-03 09:01:16 [5970]

Akkumulátor is van?
Mert, ha igen akkor annak elhelyezése és kábel hossza az irányadó.
Tűzeseti kapcsoló telepítése ilyen PV vezeték hosszan kötelező.

Előzmény: pet525TT, 2023-02-03 08:49:18 [5969]

Az álmoskönyv (és a fizika) szerint egyenáramot nem célszerű hosszú vezetéken vinni, különösen ha nagy áramerősség is társul hozzá. Én minél közelebb raknám az invertereket a napelemekhez. Ugyan nem sok ellenállása van még 65m 6mm2-es vezetéknek sem (kevesebb, mint 0,2 Ohm) de minek melegíteni az udvart ha nem muszáj.

Előzmény: pet525TT, 2023-02-03 08:49:18 [5969]

Az invertereket mostanában a napelem táblákhoz lehető leg közelebb szerelik. Van, hogy a padlástérbe, vagy a lapostetőre, de még nagyon nehezen megközelíthető helyekre is.
Valószínűleg nem elektromos okból, hiszen a nagyobb feszültségű oldalon lehet kedvezőbb vesztességgel szállítani a villamosenergiát.
Azt gondolom, (de nem tudom) hogy tűzvédelemmel és kivitelezői felelősségvállalással összefüggő oka lehet.
Hogy szolár vagy nem szolár kábel az veszteség szempontjából mindegy. Ha tudjuk a rendszer max. feszültségét és/vagy max. áramát/teljesítményét, akkor könnyen számolható a 2x65m 6mm2 Cu vezetéken lévő vesztesség.

Előzmény: pet525TT, 2023-02-03 08:49:18 [5969]

Mi a véleményetek a következő kérdésről:
Adott egy jelenleg üzemelő szigetüzemű rendszer. A napelemek a háztetőn vannak, az inverterek pedig a garázsban. Az egységeket 65 méter hosszú 6mm2-es solár kábel köti össze.
Véleményetek szerint számottevő-e a teljesítmény veszteség és érdemes lenne-e az invertereket átszerelni a házba? Technikailag nincs akadálya.

ugyanannyi mint a vízben

Előzmény: Béni, 2023-01-31 14:58:23 [5959]

Sajnos baromi nagy alkatrész hiány van, október óta várok egy halom cuccot, mint 2NO+2NC kontaktorokat az átkapcsoláshoz, kézi 4P 1-0-2 váltókapcsolót. De egy rohadt rPI-t sem lehet kapni, bár az akad itthon.

Szerintem vagy mindent ukrajnában gyártottak, vagy egész európa egyszerre kezdett pont olyan rendszert építeni mint én.

Előzmény: remrendes, 2023-02-01 06:59:58 [5964]

Amikor simán csak tervezget az ember, könnyen elszalad vele az álmodozás és túlméretezeés, hogy "üzembiztos 100%-os legyen" de a gyakorlatban egyrészt nem kell 100%-osnak lennie, másrészt nagyon sok optimalizálási lehetőség van.

Nekem fűtéssel együtt 8órán át vitte a házat a 11kWh-s akku, amiben jó nagy ráhagyás van, mert nincs kész az akku managment, így akku kímélés miatt elég alacsony feszültségig töltöm csak fel. Nem tudom mennyi a valós használt kapacitás.

Napi átlag fogyasztásom 11-13kWh.

Előzmény: remrendes, 2023-02-01 06:59:58 [5964]

Van egy klímás ismerős. Mondja hogy a rezsidémon óta sok ilyen kérdés éri őt, és már előre röhög, mert senki nem hitte el hogy nem működik, volt akinek adott is régi klímát játszani, de utólag mindenki rendelt tőle egy rendes hűtő-fűtő klímát.

Ugye elvi különbség nincs túlzottan, de a méretezés a nem mindegy. Hőcserélő hőviszonyai a nagyon nem mindegy. Erre kell optimalizálni egy kompresszoros hőszivattyút, meg a munkagázt is.

Vagy ami működhet, ha csinálsz egy stirling motort, valami régi 90fokos V2-es motorblokkból, felpumpálod levegővel minél nagyobb nyomásra, és ott mivel nincs fázisváltás a munkaközegben, gyakorlatilag mindegy milyen hőmérsékleten üzemel, bár gyanítom a hatékonysága és fűtési teljesítménye meg sem fogja közelíteni a modern klímákét, mert azoknál iszonyat rámentek már a legapróbb részlet hatékonyságára, és optimalizálásra.

Előzmény: jani300, 2023-01-31 22:32:51 [5962]

Ebbol a mennyisegbol hany napig tudnal ellenni? Nekem egy viszonylag alacsony energiaigenyu hazam van epuloben (az idei telen 16 fokot tartva 18.000Ft-ot fizettem eddig es a fodemszigeteles meg nincs fenn), de ettol sokkal nagyobb meret jott ki, hogy uzembiztos legyen.

Előzmény: keri, 2023-01-31 12:57:10 [5958]

ja ,hát valahogy így képzeltem

  

Előzmény: jani300, 2023-01-31 22:32:51 [5962]

Nincsen valami jó videótok hogy mi a konkrét különbség a hűtő-fűtő és a sima klíma közt ?
A gyakorlati megoldás különbsége érdekel .
Az elvet nem kell feleslegesen magyarázni .
Miért -miért , hát azért hogy érdemes e megfordítani egy normál klímát ,mert az ugye már ingyen is van

Előzmény: Rabb Ferenc, 2023-01-31 15:48:02 [5960]

Nem mindenki vegyész, aki bűzlik.

Előzmény: Béni, 2023-01-31 14:58:23 [5959]

"Tudom, tudom, hogy a hidrogén az ipar számos területén nélkülözhetetlen a hegesztéstechnikától a konyhaművészeten át (margarin) a hajfestésig."

Igen, a hidrogén-peroxid tartalmaz hidrogént, bár a szőkítésben nem ő a főszereplő.
Az ilyen "szakemberek" kezdenek nagyon elszaporodni ...

Előzmény: Rabb Ferenc, 2023-01-31 09:39:41 [5957]

Ezzel teljesen egyetértek. Ugyan ezt már több forrás is többször megírta.

Ugyan akkor (bár a jövőbe nem látok) a hidrogén technológiának várhatóan lesz jövője. Nem a személyautókban, (vagy csak marginálisan) de az iparban sok helyen pótolhatatlan alapanyag, és iszonyat sokat használnak belőle, főleg földgázból előállítva, ami nem ződ, de egyenlőre nincs jobb.

Az akku jó, de szezonális tárolásra alkalmatlan, illetve irracionális költség és fizikai méret lenne.
Ha közel 100%-os megújuló energia használat a cél, akkor pár napra elegendő akkus pufferrel, és napelem teljesítmény túlméretezésével fedezhető télen is, kevésbé irracionális műszaki és költség vonzattal.
Nekem pl. kb. 20kWh akku, és 14kWp napelem teljesítmény kellene hogy teljesen önfenntartó legyek. Nem olcsó, nem számítanék arra, hogy valaha is megtérül egy ilyen beruházás a jelenlegi árakon, de teljességgel kivitelezhető, és kifizethető.
Viszont előbb utóbb gazdaságilag is lesz értelme, és akkor a téli viszonyokra való méretezés miatt, nyáron iszonyat sok energia felesleg lesz, amire nem lesz elegendő akkumulátor, meg fogyasztó.
Na ekkor ezzel a sok felesleges energiával lehet hidrogént termelni, olcsóbban mint földgázból. Mert ugye senki nem gondolja hogy csak a ződség miatt el tudna terjedni ez.
Amíg van olcsóbb megoldás azt fogja használni az ipar.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2023-01-31 09:39:41 [5957]

Most akkor merre van az előre? Kicsit hosszú - de elgondolkodtató...

Végre valamiben egyetértünk: én sem hiszek ebben a megoldásban, de azért érdekes.

Előzmény: keri, 2023-01-30 15:29:12 [5955]

Nem figyeltél. Tároló kapacitás ekvivalensen vizsgáltam az árát.
Illetve a cikkben szereplő rendszert sem érted.
Ez egy daru, ami elkezdő felépíteni kezelhető méretű betonkockákból egy tornyot, ezzel növelve önmaga magasságát, merítéskor meg lebontja magát. Műszakilag nincs semmi különleges benne, amire ne lenne jól bevált technológia.

Nem mondom hogy hiszek ebben a megoldásban, de azért érdekes.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2023-01-30 14:17:33 [5954]

„Bár a 2 tonna beton olcsóbb mint egy ekkora akku”

És kb ugyanannyiszor kevesebb hasznosítható energiát tárol mint az akku.

Gondolod, hogy többezer tonnás betontömböket süllyeszteni-emelni többszáz méter mélyre - az annyira egyszerű? Van egy viszonylag szűk lyuk - az akna. Jó esetben függőleges és még nincs teljesen elárasztva vízzel. A vízszintes vágatok nyilván semmire nem használhatók. Ott a további aknákhoz (víz-víz-víz) családi ház méretű motorokat, és a hasonló méretű többi összes szüksége mechanikai kacatot sem lehet tovább vinni.

De majd a jogász és közgazdász végzettségű politikusok eldöntik, hogy meg lehet-e valósítani. Elvégre a brit tudósok - és szorgalmas ausztrál tanítványaik megmondták, hogy lehet - sőt kell!

Sötétzöld agyrém

Előzmény: keri, 2023-01-30 09:55:13 [5953]

Ha elég sok a tömeg és magasra tud építkezni, akkor működik.
Ugyan úgy ahogy a víztározós energiatárolók. Ott is az iszonyat mennyiség a lényeg.

A fórumon csak a 10-20méter szintkülönbség, és 1-2 tonna tömeget röhögtük körbe, mert 20méteren 2 tonna helyzeti energiája 0.11kWh

Bár a 2 tonna beton olcsóbb mint egy ekkora akku, de a kiegészítő berendezések költsége kis méretekben egészen biztos hogy nem éri meg az akkuhoz képest.
Nagy méretekben már ezek költsége elhanyagolható, szóval a jó öreg excletábla dönt szerintem.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2023-01-30 08:45:11 [5951]

Nem a gravitáció az igazi mozgatórugó, hanem a haszon.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2023-01-30 08:45:11 [5951]

Anyúúú, megint kezdik!

Tuti, hogy ezek nem olvassák a HobbyCNC fórumot

Közben megnéztem mi van a Froniusnál.

a Galvo dokumentációja alapján egy USB-s pndrive-ra lehet menteni az adatokat és többek között egy .CSV fájlban tárolja amit egy excellel vagy más táblázatkezelővel ki lehet olvasni és onnan már olyanra alakítani amilyenre szükséged van.

Szóval 3 darab USB pendrive lesz a legolcsóbb megoldás... és az inverterek rögzítik a termelést. A doski alapján 5 perces periódus esetén 7 hónapig 15 perces periódus esetén meg 3x ennyi ideig, de gondolom évente azért legalább feldolgozod az adatokat...

A másik invertert nem néztem meg, de feltételezem azok is tudják ezt és nem kell adatkártyát venni. Ugyan az is írja, hogy elsőnek tettek Wifit az eszközükbe, de erről a doksi nem ír... meg az adatmodul képességeiről sem, lehet az külön dokumentumban van.

Előzmény: kushidó1, 2023-01-09 12:39:01 [5948]

Csak feltételezem, hogy az a cél, hogy napi/havi/éves termelést monitorozz és a fogyasztásodat , energiatárolást stb. ennek megfelelően tudd optimalizálni.
Nem ismerem a berendezést és annak a képességeit, szóval abban nem tudok segíteni.
Azt sem tudom, hogy egy vagy 3 fázisúak-e a berendezések.
Az egyik módszer az lehet, hogy egy-egy fogyasztásmérőt éptesz be a berendezések elé és az méri a megtermelt energiát, persze ez legyen egy digitális, adatkimenettel ellátott eszköz.
Vagy lehet az ad-vesz órát felhasználva rögzíteni a visszatáplált energia mennyiséget - igaz itt nem tudod majd mennyi a az adott időszakban a fogyasztás, de az optimalizáláshoz lehet segítség mert látható lesz mennyi a visszatáplált energia és már ezzel is lehet valamit kezdeni.

esetleg érdemes lehet az invertereket egy inverterre cserélni ami képes ezeket az adatokat szolgáltatni, igaz ez lesz a legdrágább megoldás és még az sem biztos kivitelezhető-e.

Miért van amúgy 3 inverter? Mi a célja a mérésnek?

Előzmény: kushidó1, 2023-01-09 12:39:01 [5948]

Tisztelt Fórum.
Boldog uj évet kivánok mindenkinek, érdeklődni szeretnék, hogy fronius inverterek teljesitményét mi módon lehet számitógépre vinni?
3 darab inverterem van 1 Galvó (2 kW9 és 2 primó (4-4 kW).
Szeretném gejeleniteni a teljesitményt egy számitógépen. Ugy tudom, hogy valami wifi kártyát kellene beletenni, de ilyen kártyát sehol nem találok.
TAláltam egy Datamanagement megnevezésű kártyaszerűséget, aminek darabja 100 e felett van - ez lenne a megoldás vagy tud valaki kedvezőbb olcsóbb megoldást javasolni.

Minden tájékoztatást előre is köszönök.

Üdv. Jenő

EU-ban megéri. Más a díjszerkezet.

Előzmény: Bencze András, 2023-01-02 11:09:59 [5944]

Van ilyen ok. Ha nincs mesterségesen alacsonyan tartva a villamosenergia ára. Ha itthon a lakosságnak is a piaci árat kellene fizetnie teljesen másképp alakulna a matek...

Előzmény: Bencze András, 2023-01-02 11:09:59 [5944]

Nekem az az elvem, hogy reméld a legjobbat, de készülj fel a legrosszabbra.
Azaz, ha nem lesz rosszabb a helyzet, akkor én ugyan úgy fogok élni, akkor is, ha elköltöm a pénzem akkus rendszerre, nem fog hiányozni az ára túlzottan.
Ha viszont romlik a helyzet, akkor a most elköltött pénznél sokkal többet fog érni.

Tehát akkor megtérül, vagy nem? Érdemes vagy nem?

Ez mindenkinek az egyéni anyagi helyzetétől, és mentalitásától függ, mit tart jónak, megtérülőnek.
A lapostévé és iPhone sem térül meg soha, mégis megveszik, mert ad egy olyan szolgáltatást, kényelmet, szórakozást, ami miatt megéri annak aki megveszi.

Előzmény: gaspa, 2022-12-31 17:31:07 [5942]

Sokan: Eu másik fele. A kérdés inkább azt feszegetné, van-e olyan forgatókönyv (rendszerösszeomlást leszámítva) ami ezt indokolhatja.

Előzmény: keri, 2023-01-02 10:36:40 [5943]

Kik azok a sokan?
Én csak "hobbi, és leesett akkus" megoldásokról hallok, az igaz hogy belőlük sok van.
Egy 12milliós rendszer természetesen soha nem térül meg.
De nekem pl napelemmel együtt 3milliós viszonylag jó eséllyel meg tud térülni, annak ellenére hogy hobbi/üzembiztonsági projekt.

Előzmény: Bencze András, 2022-12-31 17:02:24 [5941]

Nekem régóta van 7.5 kW-os visszatáplálós rendszerem ami több mint 3 éve már megtérült,év elején csináltam egy 3.5 kW-os hybrid rendszert amit említesz,14 kWh lúgos akkuval,kizárólag biztonsági okokból(miután a "nemzetközi helyzet fokozódik").Ha valaki mindig olyasmit akarna vásárolna,ami megtérül,ma nem lenne semmilye.

Előzmény: Bencze András, 2022-12-31 17:02:24 [5941]

Magyarázza már meg nekem valaki, miért csinálnak sokan akkus energiatárolást? (nem sziget üzem esetén is) Lehet olyan fogyasztási/mérési kombináció, amely esetén hasznos/egyszer megtérülő lehet az energiatárolás? (Hobbi, és autóról leesett akku esetét vegyük ki.)

Köszi, ez érdekes leírás.

Eszembe jutott, hogy tőlünk ugye jóval nyugatabbra 86 éve megépült megépült egy vízi erőmű (Hoover-gát), ami a mai napig az eredeti berendezésével működik, 2000 MW teljesítménnyel, ami megfelel a paksi erőmű max. teljesítményének. Szabályzása egyszerű és biztonságos.

Persze volt nekünk is egy vízi erőművünk, a Bős-Nagymarosi, ami 720 MW teljesítményt nyújtott, békésen, csendesen.

Érdekesség képpen mutatok pár telefonos képet (fiam fotózta), a 86 éve működő vízi erőmű turbináiról meg egy generátor éppen zajló felújításáról. 16 db turbina működik, a generátorok darabja 130 MW teljesítményű.

      

Előzmény: TBS-TEAM, 2022-12-30 08:18:27 [5938]

Okosmérő...

Gyerekcipőben jár az egész. A nyugati megoldás se túl okos, pont a megújuló csúcsidőszakában dobja le a hálózatról a kis erőműveket.Van ezzel kapcsolatban még mit fejleszteni ahhoz képest, hogy csatlakozunk a hálózatra, és "zöldek" lettünk.

(Bár az egész "villamosítás" is csak egy szép maszlag amíg a hálózatba táplált energia előállítási hatásfoka 25-40% körül mozog. Zöldebb, helyben. Nagyjából ennyi.)

Előzmény: simarex, 2022-12-28 12:32:35 [5932]

PAKS
A nyomottvizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, VVER)
a nukleáris reaktorok egyik típusa, melyben a fűtőelemeket nagynyomású víz
veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a Paksi Atomerőműben is.
A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt
a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek.
A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik.
A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 267 C°, melyet a nukleáris reakció körülbelül 297C°-ra melegít fel.
Atmoszferikus nyomáson a víz ilyen hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják (100-150 bar).
Ezáltal az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt marad az aktív zónából kilépő
hűtőközeg (víz) hőmérséklete, így nem tud gőzzé alakulni. Éppen ezért nagyon fontos a primerköri nyomás tartása, amelyet a nyomástartó berendezés végez.
Nyomáscsökkenéskor villamos fűtőtestek kapcsolnak be,
míg nyomás növekedéskor a gőztérbe fecskendeznek be
vizet valamelyik keringető hurok hideg ágából és így állítják helyre a nyomást.
A primerköri víz gőzfejlesztőkben adja át a hőt a szekunder köri tápvíznek elforralva azt, a keletkezett gőzt
azután a turbinákba vezetik.
Ezzel biztosítható, hogy a reaktor aktív zónájával érintkező (és így radioaktív elemeket tartalmazó)
primer köri víz zárt rendszerben kering.
A primerköri rendszerek a 20-as jelű konténmentben helyezkednek el.

  

Lehetséges.

Előzmény: svejk, 2022-12-29 20:02:01 [5936]

Bár van itt téma szakértő is köztünk, -így én csak partszélről írom ezt az apró megjegyzést-, úgy tudom a fűtőelemeket nem mozgatják hanem un. szabályzó rudakat tolnak le közéjük, azzal csökkentik a teljesítményt.

Előzmény: RJancsi, 2022-12-29 12:17:41 [5935]

Gondolom (persze nem tudom, csak sejtem), hogy ha az előre leszervezett importot csökkentik, akkor az exportáló országnak kell az erőműveit visszafogni. Kézenfekvőbb, ha itt, helyben történik a kiegyensúlyozás. Paksnál technikailag egyszerű és gyors a beavatkozás (a fűtőelemeket lejjebb engedik a reaktorban), míg a fosszilis erőművek (pl. Visonta, Gönyü) szabályozása sokkal lassabb és nehézkesebb, mint ahogy az újraindítása is. Ráadásul Paks a legnagyobb hazai energiatermelő, így a beavatkozás ott a leghatékonyabb.

Előzmény: sanyi, 2022-12-29 11:57:42 [5934]

Biztos van hozzáértőbb a csapatban aki meg tudja magyarázni, hogy miért az atomerőművet fogták vissza... az import ugyanebben az időpontokban sokszorosa volt annak mint ami a leterhelés mértéke volt. Gondolom gazdasági okai lehetnek, talán a lekötött import mennyiséget át kellett venni mert ha nem akkor nagyobb a bukta... persze voltak még gáz, szén és olaj üzemű erőművek is amik szintén többet termeltek önmagukban mint amit Paksról levettek. Nyilván nem célszerű egy erőművet teljesen leállítani majd újraindítani és lehet Paksot egyszerűbb volt...

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-28 10:14:24 [5930]