Teljes tisztánlátásért: Primohoz a konfigurátor 3 opciót hoz az 1.2. tartja optimálisnak. Megadott adatok alapján BP. 22° dőllés, 220° DNY 1 kép 1 strings. 17db napelem. 133% 2 kép 2 strings. 2x8db napelem.125% 3 kép 3 strings. 3x5db napelem.117%
Köszönöm a válaszodat, egyszer már kérdeztem ezt a fórumon és kaptam is tőled ennek a configurátornak az elérhetőségét, de sajnos nem beszélek idegen nyelveket és magyar forditást nem találtam igy sajnos nem tudom használni mert értelmezni sem tudom a választási lehetőségeket.
Segitséget szeretnék kérni napelem témában: van két 4 kW os Frónius Primó és egxy Fronius galvó inverterem A primókon 15 - 15 db 280 as panel a galvó 8 db 280 as panel van de a primók csak 2800-3000 a galvó pedig 1200-1300 wattot ad csak le. Leakarom cserélni a táblákat Trina Vertex S+ N-Type Dual Glass 440W - Triple-Cut 1500V táblákra az lenne a tiszteletteljes kérdésem, mennyivel lehet tülterhelni az invertereket? A táblák lapos tetőn vannak, dőlésszögük 20-22 fok, a tájolása délnyugat 220 fok. Köszönök minden információt.
Jenő
remrendes | 4057
2024-03-31 15:08:21
[6477]
Az mas, en csak garazs es muhely futesre tervezem.
Ugye nem tetszik összekeverni az etilénglikol alapú járművekbe is használatossal? Nekem csak NEM MÉRGEZŐ tulajdonságú jöhet számításba, mert az ivóvíz hálózattal (is) áll kapcsolatban a szolár-kütyü.
"Azért én a helyedben fognék egy 2m hosszú 1mm2 keresztmetszetű tömör vörösréz vezetéket ... és ezzel csak egy-két másodpercre ... megterhelnék egy akkucellát"
Ez azért nem jó ötlet, mert a néhány másodperces hozzáérintés és a nagy áram miatt azon a ponton ahol hozzáér a vezeték egy darabja az akku pólusához, ott megnő a hőmérséklet ezzel pedig egy nagyobb ellenállás alakul ki, ami nagyobb mint a vezetéké.
Van ennek a 150A-nek egy keresztmetszet igénye, ahol biztosítani kell a teljes felületen oxidáció mentesen való találkozását. Ezt pedig egy pillanat alatt senki nem tudja megcsinálni.
Véleményem szerint ehhez a gyors teszthez valamilyen alacsony belső ellenállású tranzisztoros blokk kellene (manapság CoolFET-eknek nevezi a legújabb sajtóanyag), amit egy elektronika bekapcsol, gyorsan megmér, majd pedig lekapcsolja. A lekapcsoláskor egyenáram és a vezeték induktivitása miatt keletkező ívet majd a tranzisztorokban lévő inverz védődióda szépen lekezeli.
Csak a tapasztalatom mondom: az adatlap ha hiteles helyről vásárolsz fedi a valóságot. Egyébként az elején én is méregettem minden félét de rájöttem hogy felesleges. A 280-310-es cellák simán tudják a 100 amper környéki folyamatos terhelést. 150-nél már jelentősen beesik a feszültség. Többször próbáltam. Ilyen terhelésnél már célszerű két pakkot használni. Főleg ha az élettartam is szempont. Márpedig az szokott lenni.
Egyértelmű, hogy a feltöltött (U névleges 3.2-3.4V) akku cellát érdemes így tesztelni. A rézdrót pedig egy olcsó, házilag is egyszerűen kivitelezhető műterhelést jelent, ami 1-2 másodpercig kibírja a 86-90A-t. Egy ilyen "bika" akksinak ha minden igaz, ez meg se kottyan, hiszen az inverter csúcsban majdnem a duplájával fogja megterhelni. Az egész tesztenek az a lényege, hogy kimérjük a feszültség esését, és így meghatározzuk a valós Rb-jét. Mert ugye egy adatlapra bármit rá lehet írni, de bizzunk benne, a valóságnak is megfelel.
És milyen töltöttségi állapotnál és milyen töltési feszültségnél gondoltad ezt a réz drótos terhelést? Mert ennek így nem sok értelme van. Ha megnézed a lifepo merítési görbéjét akkor láthatod hogy miért. Ha tudod hogy melyik szakaszban "kell" terhelni az akkut akkor is inkább műszerrel mint réz dróttal. Az konstans terhelést jelent. Ott lehet mérni.
Köszi. Szépek ezek az akku adatok. Azért én a helyedben fognék egy 2m hosszú 1mm2 keresztmetszetű tömör vörösréz vezetéket (ennek 0.035 Ohm az ellenállása), és ezzel csak egy-két másodpercre (vigyázz, nehogy "odaragadjon" a rézdrót!) megterhelnék egy akkucellát, közben mérném a kapocsfeszültség esését. Kiderülne a valóság, hogy ~85.7A terhelésre hogyan viselkedik, és tényleg csak 0.3mOhm körüli-e a belső ellenállása. Mert ha ez igaz, akkor csak ~25.7 mV lesz a feszültség változás.
Szerencsére ezek a LiFePo cellák nem olyan robbanékonyak meg gyúlékonyak mint az elterjedt lítiumok. Van hozzá BMS ami elvileg monitorozza meg balanszolja mindet.
Épp a kicsi Rb-k miatt tűnik nagynak nekem minden másnak az ellenállása, bár lehet a tudatlanságomból kifolyólag túlaggódom. A sima réz oxidálódik, ráadásul az akkuk aluminium csatlakozójával kerülne érintkezésbe... Az eddigi olvasataim szerint a bevonatos réz összekötő a praktikus, ez a busbar szerencsére ilyen.
Akkor "hadd szóljon" az a 150 Amper is akár. Ilyen kis akku Rb-k mellett valóban érdemes minden összekötő elemet rézből kivitelezni. Aztán persze valami rövidzár elleni biztosíték féle is kellene majd, nehogy "felrobbanjon" valamelyik cellád.
Gondolom nem olcsó egy ilyen akku cella, amit használsz. Mibe fáj ez kb.?
Egy cella 310 Ah és 0.3 milliOhm az ellenállása. Ebből lesz ugye 16 db sorba. Ezt meg is mértem régebben egy kölcsön műszerrel, a 16-os pakk össze van válogatva, hogy minél egyformábbak legyenek.
Nem akarok én folyamatosan ennyit kivenni, csak gondoltam ha a szélső értékkel számolok, abból baj nem lehet...
De az adott esetben a két anya közt valószínűleg sosem fog meglazulni a sín, míg az alu tuskó.-tőcsavar-alsó anya kapcsolata kétséges. Ráadásul ezen kétanyás módszer esetén nem tudod az időszakos karbantartáskor egyszerűen ellenőrizni, utánhúzni a kötést.
"16 db sorba kötött LiFePo akku adja a 48V-os akku pakkot."
Mennyi ennek a pakknak az eredő belső ellenállása és Amperóra kapacitás adata? Ugyanis azt gyanítom, hogy folyamatosan nem vehetsz ki ebből a pakkból 150A-t de lehet, hogy a felét, harmadát se. Így egy ilyen pakkal nem tudsz 7.2kW-ot kivenni folyamatosan, kellene ebből több.
És ha majd meglesz az eredő belső ellenállás az adatlapból, akkor kiderülhet, túlragoztátok ezeket a csavaros összekötéseket, mert nem ez lesz gyenge láncszem.
Úgy is jó, hogy közvetlenül leszorítod a kivezetésre a sínt. Kb, ugyan annyi lesz az ellenállása mint amit én javasoltam. Vedd figyelembe hogy a menetek összefeszülnek és ez megnöveli az áramátadó felületet. Az ellenállás függ a vezető hosszától is ami jelen estben milliméterekben mérhető. Ekkora távolságon 2-3 mikroohm körüli értékre tippelnék. P=IxIxR Ennyi fog hővé alakulni. A héten a pécsi MAVIR alállomáson fogunk 400 kV-os készülékeket illetve sodronyt nagyobb teljesítményűre cserélni. Ha van kint nálunk átmeneti ellenállásmérő műszer, akkor megmérek neked egy csavarkötést.
Elsőre nagyon megörültem a fordított anyás ötletnek. De azután belegondolva, a rozsdamentes anyag rosszabb vezető, azaz nagyobb az ellenállása. Ha két anya közé tenném az összekötőt, akkor mindenképp azokon keresztül folyna az áram. Most arra hajlok, hogy az összekötőt közvetlenül az akku csatlakozójához fogatom. Abban bízom, hogy ott jobb az elektromos kapcsolat, azaz kevésbé melegszik
Te AC hálózatról írtál ugye? Én csak fotelszakértő vagyok a témában, de ott nem kisebb gond az oxidáció, bevonat hiánya, mint az egyenfesznél?
A többieknek is köszi, szerzek olyan wago pasztát.
A 20/0.4 kV-os háziüzemet ellátó trafóknál ezt a sorrendet használjuk. Anya-lapos alátét-gyűjtősín-lapos alátét-rugós alátét(opciós mert nem mindig fér még ez is rá)-anya. Ezek mind rézből vannak, bevonat nélkül.
A te esetedben a hernyócsavart egy anyával le kell húzatnod. Kezdj egy talpas anyával peremmel felfelé,ezzel rögzíted a csavart. Erre rakd a gyűjtősínt majd a peremes anyával rögzítsd. Mivel itt semmiféle rezgés nem lesz, nem szükséges rugós alátétet raknod. 26 év alatt egyetlen egy lelazult anyával nem találkoztam a trafókon. Az ovális lyuk csak a mérethibák kompenzálása miatt van. Meghúzott csavarnál természetesen meg sem fog mozdulni. Valamilyen kontakt zsír jót tesz a szerkezetnek, az oxidáció elkerülése miatt.
Az érintkező felület miatt ne aggódj, bőven elegendő lesz! Csak viszonyítás képpen. Egy 400 kV-os pantográf szakaszoló két egymásra merőlegesen érinkező 80 mm átmérőjú csővel visz át 2500 Ampert. Ezt négy ponton teszi. Szerintem összesen lehet annyi az érintkezési felület mint nálad egy kivezetésnél.
Az EVE forgalmazója(akivel én beszéltem) szerint nem kell alátét a busbar alá. Én így szereltem össze. Nem tapasztaltam extra melegedést, igaz nálam 3db pakk van párhuzamosan így lényegesen kisebb az áram. 11kw az iverter. Kb 2 éve használom.
KoLa | 7495
2024-03-10 18:34:49
[6454]
Én csak mint mechanikus mondom hogy az ovál-lyukas összekötő alá is tennék egy fakötésű' alátétet, a rugós alátéteket alapban nem tartom jó megoldásnak inkább a feszítő alátétnek nevezett tányérrugóst tartanám megfelelőnek.
Sziasztok, van aki jártas akku pakk összerakásban, nagyobb DC áramok szerelésében?
Készül egy félsziget üzemű napelemes rendszer. 16 db sorba kötött LiFePo akku adja a 48V-os akku pakkot. Egy 7.2kW inverterrel fog menni. Elvileg akkor 150A áram is folyhat az akkupakkon. A cellák egymáshoz lesznek húzatva puffadás ellen menetes szárakkal, köztük FR4 lemez szeparátor.
Elbizonytalanodtam a cellák összekötését illetően, hogy milyen sorrendben kellene a szerelékeket összerakni. A képen a cellák alu pogácsa érintkezője, M6-os menettel és a hozzá kapott alkatrészek: - Nikkelezett(?) réz busbar összekötő, kb 2x20mm keresztmetszet - Valamilyen rozsdamentes anyagú talpas anya, alátét, imbusz hernyó csavar. Ezeket a mágnes gyengén fogja - Normál rugós alátét, amit a mágnes erősen fog.
Ami zavar: - A busbarok ovális kivágása miatt csökken az akku érintkezőjén felfekvő felület - Ha a busbar alá teszem a rozsdamentes alátétet, hogy nagyobb felületek találkozzanak ezzel vajon mennyit rontok az elektromos kontaktuson? Vagy épp két alátét kellene, a busbar alá és fölé is? - Az alu pogácsa miatt kell-e valamilyen paszta, vazelin, spéci alátét? Vagy mivel a busbar is bevonatos, meg a többi is rozsdamentes így nem? - Kell-e a rugós alátét az összefogatásba? Egyik tanács szerint nem, mert ennek a felülete jóval kisebb mint pl a talpas anya felülete. Valaki szerint kell, mert azért ovális a busbarok kivágása, hogy a cellák el tudjanak mozdulni egymáshoz képest - bár össze lesznek húzatva... - A képen a piros vezetékes szemes sarú a BMS vezetéke. Ezt vajon így kössem be, ahogy a képen van? Vagy az összeköttetéseket fogassam le egy anyával, majd erre a saru és még egy anya? - Azt tudom, hogy a hernyócsavar nem koppanhat le a menet aljára, mert feltépi az érintkező pogácsát. Illetve hogy az aluban a menetre is vigyázni kell.
A válaszokat előre is köszi!
TBS-TEAM | 2636
2024-01-16 09:28:15
[6451]
A Froniusnak van solár konfigurátora amiben meghatározod az invertert és a napelemeket és megmondja mennyivel lehet túlméretezni a rendszert.
Tisztelt fórum. Tanácsot szeretnék kérni, 3 rendszer napelem van a házamon, 3 villanyóra 3 különböző családtag nevén. 1 Fronius Galvó 2,2 kW os rendszer 8 db 280 as táblával, félnyeregtetőn déli fekvés dőlésszögee kb 35-40 fok. Két darab Fronius Primó 4 kW ios inverter hozá 2 * 15 db 280 as panel. Ezek lapostetőn vannak dőlésszögük 25 fok körül.. Szeretném az egyébként viszonylag uj táblákat nagyobb teljesitményű ezéltal kevesebb táblára cserélni. Vennék a jelenlegi 38 tábla helyett 22 db 550 es táblát. Simán felrakhatom a táblákat vagy van még valami amivel számolnom kell? A lapostető is déli fekvéls. Ezen kivül szeretném megtudni, mennyire terhelhető tul az inverter, mert a jelenlegi állapotban a 2.2 es rendszer nagyjábol 75% ot ér el, a 4 es rendszerek legjobb hozama is csak 55-60%.
Ehhez az rendszerhez már nem érdemes további napelemeket tenni. Egyrészt az inverter a görbe alapján alaposan alul van méretezve mert szeptember második felében is eléri az üzemidő jelentős részében a maximális teljesítményét... és nem lehet tetszőleges mértékben túlterhelni. Általában meg van adva mekkora lehet a maximális bemenő teljesítmény. Vagyis most egy 3,2 kWp napelemmel hajtasz egy 2,5kW teljesítményű invertert és a napelemek tájolása nem rossz, vagyis meglehetősen túl van terhelve az inverter avagy alul van méretezve de durván. Ha további 4kWp-vel bővítenéd akkor még sokkal durvábban túl lenne terhelve. feltételezem, hogy optimalizálók sincsenek így amíg az egyik fele nem termel az teljesítményben magával rántaná a másik felét is, vagyis eredőben rosszabb lenne a termelésed mint most. A meglevő panelek átrendezésével ÉS optimalizálók beépítésével lehetne valamennyit javítani az besugárzott energia felhasználáson, de valószínű nem érné meg. Tegyük fel, hogy 2kWh-val többet termel (10HUF vagy 72HUF/nap attól függően, hogy milyen tarifával számolunk) és el kell költeni 160kHUF-ot az optimalizálókra és még jön a munkadíj is.
NEM a két csoportot nem lehet párhuzamosan kötni az nem működik, csak kijön belőle a füst. Ha képes az invertert két sztringet kezelni akkor lehet optimalizáló nélkül megoldani, úgy hogy a jelenlegi mennyiséget szét kell osztani a két tetőfelületre, de eredőben nem lesz sokkal jobb a termelés csak az időbeni eloszlása lesz valamivel jobb délelőtt hamarabb kezd el termelni 1-2 órával, de kisebb lesz a csúcs. Az is lehet, hogy kisebb lesz az eredő termelés. Itt van egy ingyenes lehetőség amivel modelezheted, hogy mi történik a különböző felületre teszed a paneleket. Beállítod, letöltöd az eredményt és egy táblázatban összesítheted aztán dönthetsz, hogy mi legyen. PV kalkulátor Én azt mondom, hogy ebből így kihozták a maximumot, nincs értelme piszkálni (persze az inverter ettől még alul van méretezve). Ha azt várod, hogy görbe reggeli oldala úgy fog kinézni mint az esti akkor csalódni fogsz nem fog. Ugyanúgy lesz egy lapos felfutás jellemzően szórt fényből majd lesz egy hasonló meredekségű görbe mint most 1-2 órával korábban indulva.
Mesterek! Van egy alap rendszerem 8db 400wattos panel és a 2,5 Kw inverter 1 fázisú. Elég szerencsétlen a tetők tájolása a panelek a délnyugati tetőre kerültek így a termelés kb 12-13 óra körül lépi át a 2 kw-ot. A legjobb napokon 15-18 Kw ot hoznak ha süt is a napocska. Elvileg nem engedély köteles a rendszer változtatása ha az inverter nem változik. (a kivitelezői garancia már más kérdés) Szóval ha nyerek a lottón és nem piszkálnak bele az éves szaldóba 10 évig akkor lehet dobnék paneleket a délkeleti tetőre így napkeltétől lenne már normálisabb termelésem. Viszont valahogy kötni kellene a paneleket elektromosan a meglévőkhöz és ez a kérdés hogy miképp ? (szimpatikus a két panelcsoport párhuzamosítása lenne) Most nem a gazdasági megtérülési probléma a kérdés hanem a megoldás.
simarex | 2740
2023-09-02 19:29:02
[6446]
Most 2400ft-t fizettem éves elszámolás után rendszer használati díjat, havi elszámolásnál ezt nem igazán tudni hogy mennyi lesz.tőlem 12ft-ért veszik kilowattját a szomszéd vállalkozás meg kb 300ft-ért veszi tőlük.Most ha többletem van kérvényeznem kell a visszafizetést, havi elszámolásnál is így lesz? Sajnos nég mindenki tapogatódzik.
Nekem is van napelem a tetőn, terveztem hőszivattyús fűtést is, de a radiátorok miatt eleve nem lett volna optimális. A szaldó megszűntével viszont már nem éri meg. Most azt fontolgatom, hogy ha nyári hónapokban elérem termelésben a várható fogyasztásomat akkor lekapcsolom az invertert, ilyen árviszonyok mellett nem érdemes tovább járatni a hónap végéig.
Nos mielőtt valaki ilyet megtesz érdemes megnézni mi is van a csatlakozási szerződésben... szerintem egy ilyen kimeríti a közüzem megzavarását, a szándékosság nehezen vitatható... és nem tudom mivel szankcionálható, de mivel az okosmérőket szolgáltató le tudja választani a hálózatról lehet meg is teszi a hálózat védelmében és akkor a napelemes hoppon marad... Persze kétségtelen, hogy bosszantó amit most elkövettek szabályozói oldalon mert a megtérülés valószínű hosszabb lesz...
Nekem a havi szaldóval 5 hónapban átlagosan 18000 forintot kell majd fizetnem a nyári hónapokban meg lesz sok visszatermelt áramból kb. 18000 forintot. Szóval összességében 71000 forint körül lesz a villanyszámlám egy évben a napelem előtti ~400000 forint helyett. Gyakorlatilag az infláció, és kamatok, energiaár változás hatásától eltekintve a megtérülés ~7,3 évről ~9 évre nő. Valószínű ennél valamivel még rosszabb lesz, ha részlettesen kiszámolnám akkor 10 év vagy valamivel felette lesz a megtérülés ideje. A modellben a téli időszakra 42 forintos kWh áramárral számoltam és 5 forint/kWh árral mikor az áramszolgáltató fizet mivel a rendszerhasználati díj ilyenkor nincs. Ennyivel nekem belefér. Azt nem tudom mi lesz ha majd 10 év múlva bruttó elszámolás lesz, az még elég messze van...
nem csak az üzleti befektetők, A "háztályi termelők" meg egyszerre lekapcsolják a sajátjukat é ezzel azt gondolják leültetik az ország villamos hálózatát!
Kicsit megült a topik . Most olvastam hogy a napelemes üzleti befektetők perelni kívánják elmaradt haszonért a magyar államot . Ugye minden fizikai alapismeret nélkül , jogászkodva . Azt azért leszögezem a mostanság ajánlott vételár az termelt áramért valóban szemérmetlen .
2024-04-08 15:44:01
