Azt mondják hogy 8-10kw felett kisebb az üzemideje az invertereknek, de nem tudom hogy ez igaz-e. Nekem is 2db inverter van és szinkronizálva működnek, bár nem visszatáplálós. Egyenlőre nem látom hátrányát.
Ha most gondolkodsz még rajta akkor szerintem még vár míg tisztázódnak a viszonyok... Ami az inverterek számát illeti vannak korlátok. Nem említetted, hogy mekkora felületre hány napelemet szeretnél. Egy inverterre általában van egy minimum és egy maximum darabszám amit fel lehet kötni egy sztringre. Ez függ a napelemek üresjárati feszültségétől, használ-e a rendszer optimalizálót vagy sem, a maximum pedig leginkább az invertertől amit a gyártó megad. Vannak olyan inverterek amik 12 paneltől már működnek és van olyan ahol a 14 vagy több az elvárt minimum. Előnye a több inverteres megoldásnak, hogy inverter meghibásodás esetén a másik még működőképes marad. Én más előnyt nem látok, de biztos van itt olyan aki tud még mondani valamit. Cserébe a két invertres megoldás drágább lesz.
Ami a vezetéket illeti minden a matekon múlik itt is. Ha elegendő nagy a keresztmetszete az épület ellátásához, és nem akarsz az elméleti maximális fogyasztásnál nagyobb teljesítménnyel visszatáplálni akkor nem kell a vezetéket cserélni. 3x16A esetén a hossztól függően a 6 vagy 10mm2 vezetőkeresztmetszet elegendő lesz.
Nem tudom van-e ilyen leírás ami segítene, hogy mit hogy kellene csinálni, erre vannak a telepítő cégek, de van itt sokk villamos szakember aki tud segíteni.
Ha már napelem... gondolkodom én is a felrakásban.... milyen előnye hátránya van annak ha pl nem egy, hanem 2 kisebb invertert tennék fel? Áramszolgáltató fele milyen kötelezettségek lehetnek, persze tudom mindent is ők határoznak meg.. de ha valaki tudja akkor...
Órához külön vezetékkel kell menni? vagy a ház betápján lehet rá csatlakozni? Van esetleg erről valami leírás, amin könnyedén elmehet az ember?
Előre is köszi!
R.
horcsab | 511
2023-04-23 19:47:01
[6079]
Az előzőekhez hozzáfűzvén Node-red is jól használható. Nálam ez megy egy Rpi3-on SD kártyáról. Mellette Mosquito szerver az MQTT-hez, Grafana a logoláshoz és megjelenítéshez, egy rakat termosztát, napelem, stb. Mindent (is) lekezel, van hozzá grafikus kiegészítés is.
dtb | 1894
2023-04-23 18:39:37
[6078]
Azért (is) javasoltam a Linuxos verziót, mert akkor "hozadékként" elfér mellette mondjuk egy cacti, vagy más hasonló rendszer, a napelemes rendszer naplózása, és még kismillió egyéb fisz-fasz, ami mostaanában egyre népszerűbb. A linuxnak kifejezetten erőssége a háttérben futtatot taskok tömkelege. ...és mivel mindenkinek van 1-2 idejétmúlt PC-je, amin már a WIN-akármi nem fut, de linux még röhögve, - pláne consol módban - szóval én a linuxot preferálnám, dedikált vason... de ezen ne vesszünk össze
Ja meg ha érdekel a téma akkor javaslom nézz rá az OpenHAB rendszerre is. Az is ugyan erre készült mint a HomeAssistant, csak kicsit eltérő logikával, de sajnos már megtanultam ezt mire hallottam róla, így már nem akarok át térni, mert így is sok időm elment vele, pedig mikrokontroller programozáshoz szokott agyamat nagyon idegesítette ez a modernkori túlkomplikált programozási logika, de a grafikus felület, sok integráció és felhasználó barát eredmény miatt mégis jobban megéri mint egy arduinót leprogramozni ugyan erre a feladatra.
Futtatható alapból Windowson is, az egyik haverom így használja, de nem ad semmi extrát az rPI-hez képest, csak ugye az volt otthon neki, és nem akart venni ahhoz hogy kísérletezzen....nekem meg hát van néhány ilyen a fiókban, szóval nekem sem kellett venni
Viszont a végleges alkalmazásnál előnyös az rPI, ha épp nincs chiphiány, és lehet kapni, akkor egy 8-10ezer forinttól induló Raspberry-n elfut kényelmesen, ami egy alapkészletes mobiltelefon töltőről elmegy, vagyis pár watt a fogyasztása, elég a passzív hűtés, és a nagyobbik változat is akkora mint egy bankkártya. Megjegyzem ez is egy Linuxos PC gyakorlatilag.
Én már csak azért is rPI-vel csinálom, mert erre rátettem egy modbus illesztőt, meg néhány MOC302 (optovezérelt triak) és így közvetlenül tudom kiolvasni a fogyasztásmérőmet, meg vezérelni a 230-as kontaktorokat.
De persze ha PC-n futtatod, akkor is lehet ilyet csinálni, ESP32-es wifimodulokon keresztül, csak ezt így berakom a kalapsínre a kismegszakítók mellé, és megspórolok egy csomó mindent.
Ez a Home Assistant nem is rossz! ...viszont, ahogy ránéztem, ez futtatható linuxon is, én inkább abba az irányba indulnék! Saccolom csak, de egy kifutott dual core pc bőven elég lenne hozzá. A virtualbox csomagot meg bármire ráteheted, még egy Windows XP-re is...
Jó nagy a fogyasztás, de persze a 100%-ot akarom fedezni akkor nekem is lenne ennyi. Én úgy tippelem a 10kWh kb. elég, de 20-ra akarok majd bővíteni, szintén a kímélő használat és a nagyobb tartalék miatt. Bojlert nem akkuból akarom fűteni, hanem akkor és annyival amennyit a napelem termel. Ha nem termel annyit akkor a 10kWh kevés, ezért ilyenkor a vezérelt áramra kapcsolnám vissza, hogy legyen melegvíz. Ugye az autótöltést már megoldottam hogy ne vegye igénybe a házi akkut, de még a klímát is meg akarom oldani hogy főleg akkor dolgozzon amikor van termelés, így kevésbé venné igénybe az akkut, meg elég lenne kevesebb akku is.
A vezérlést Raspberry PI és HomeAssistant rendszerrel oldottam meg végül. Ez egy okos otthonra optimalizált PLC szerű rendszer.(annál azért jobb) De majd szeretném sima arduinóval is megoldom, mert ez egy kicsit túlbonyolított dolog.
Küzdöttem vele pár hetet mire sikerült rájönnöm az apró hülyeségekre és működött de most már kb. tudok mindent IS
Ja persze Teslám van, annak meg lehet mondani hálózaton keresztül, hogy mekkora árammal töltsön.
Ha más fajta autó van, akkor olyan töltő kell ami kompatibilis a HomeAssistant-al, és akkor ugyan úgy szabályozható a töltőáram hálózaton keresztül.
A kíméletesebb üzemmód miatt is gondoltam a nagyobb kapacitást. Nálunk a 20kw elfogy egy nap alatt ha nincs napsütés. Villany autót nem használunk még. Az 5-6 Kw nekem biztosan nem lesz elég. Hogyan oldottad meg a vezérelt töltést?
A kiegyenlítő áramok nem fogják csökkenteni az élettartamot érzékelhetően. A gyári élettartam adatok a teljes töltés-kisütés ciklusra vonatkoznak. Ha kisebb a töltési ciklus mélysége, akkor exponenciálisan növekszik a ciklus szám. Ellenben azzal, hogy nagyobb kapacitás áll rendelkezésre, csökkented az akkuk kihasználtságát, ami önmagában jelentősen növeli az élettartamot.
Máskülönben nekem a 11kWh akku bőségesen elegendő a házam ellátására, ilyen 5-6kWh a napi fogyasztásom. Igaz, ebben nincs benne a klíma fűtés, és a melegviz bojler (még) de benne van a villanyautóm napi használatából eredő visszatöltése...ráadásul ez utóbbi nekem napelem vezérelt, azaz az akkuba nem kerül bele az a villany amit az autóba töltök.
Így van. Jól gondolod, de ez nem olyan tragikus probléma mint elsőre tűnik. Arra kell vigyázni, hogy az egyes akkupakkok üzemi feszültségeinek a határértékei megegyezzenek Azaz pl. 16cella LFP akku max 57-58V-ot kér. (60V az abszolút maximum, de az csökkenti az élettartamot) A 16db LiPo cella 67V-ot bír. De ha csak 14 cellát kötsz sorba, akkor az 56-57V-ig hajtható kímélve, tehát az az 57V egy közös felső feszültség limit tud lenni, ahol még viszonylag kímélve van a LiPo cella is, az LFP meg nagyon.
Alsó határfeszültségnél meg 46V tud egy közös alsó pont lenni, bár ilyenkor az LFP megint kevésbé van kihasználva.
Másik hogy az eltérő akkuk miatti eltérő áramok ne lépjék túl az adott akku limitációit, de 0.5C-t mindegyik tud az meg külön külön is elegendő, nemhogy így együtt.
Aztán látod hogy mégis Az LFP-nek sokkal laposabb, szűkebb feszültség tartományban mozog 20-80% között.
És persze nagyobb a belső ellenállása jellemzően, de ez sem feltétlen van így. Lényeg hogy ha nagyobb, akkor fog egyforma áram folyni merítés közben adott áramon, amikor az üresjárati feszültségből levonva a belső ellenálláson eső feszültségek megegyeznek....áh ez így bonyolultan hangzik, de nem az valójában.
Úgy képzeld el amikor van egy egyforma magasságú vödröd, de az egyik kétszer olyan széles. A kisebbik térfogatú alján nagyobb lyuk van, a nagyobbiknak kisebb lyuk van. Amíg teli van a kisebbik vödörből jobban folyik a víz, de ahogy csökken a vízszint azaz a nyomás, lesz egy pont amikor eltérő szintkülönbség mellett, a különböző lyuk átmérőkön egyformán fog folyni a víz.
Kapacitás növelés céljából. Ha mindkettő külön van vezérelve úgy hogy a végfeszültség szintek megfelelőek azon kívül hogy néha ide oda töltik egymást(mivel a jelleggörbék nem fedik egymást) és ezzel gyakorlatilag csökken az élettartam nem tudom hogy mi történhet még. Egyébként nem célom hogy hosszútávon így használjam.
Teljesen más a két akku jelleggörbéje. Mivel a lifepo a nagyobb kapacitású biztos hogy lesz olyan feszültség tartomány, ahogy merülnek a li-ion akkuk, amikor az LFP-ből fog nagyobb áram kijönni.
De amúgy igen. Abban a pillanatban a belső ellenállás és az üresjárati feszültségek úgy alakulnak, hogy ezt az áramviszonyt adja ki.
Technikai kérdésben kérnék szépen egy kis segítséget. Napelemes szigetüzem 48v. Adott három darab akkupakk párhuzamosan kötve. Ebből kettő 10kw li-ion és egy 15kw lifepo4. Mindhárom saját BMS-el. Terhelésnél azt figyeltem meg hogy a két li-ion pakkból mindig jóval nagyobb áram jön ki mint a lifepóból. pl 50 amperes terhelésnél 20-20-10 az arány. Ez a belső ellenállás különbség miatt lehet?
Tisztelt Urak! Ha érdekel valakit egy solar optimalizáló belsejében mi van akkor itt látható. Jól be volt öntve kemény szilikon gumival, megküzdöttem vele mire kikapartam a házból. 3db optimalizáló elfüstölt kíváncsi voltam mi halt meg benne. Ami tönkre ment zárlatos lett az két darab 100V/130A N-Channel Advanced Power MOSFET ez kapcsolgatja az áramot típus: VSP004N10HS-G tokozása: PDFN5060X mindössze 5mm x 6mm a mérete. Hűtése csak amennyit a nyák elvisz. Szerintem a túlmelegedéstől ment tönkre. Olyan meleg volt, hogy szinte lehetetlen volt leforrasztani a panelról mert oda heggedt mikor megsült. A vezérlő egy cél áramkör kifejezetten a solar panelek optimalizálásához lett fejlesztve a kimeneti áram növelése és a feszültség csökkentése a célja. Javítani lehetne de a mosfeteket csak Kínából jó drága szállítással lehetne beszerezni. Ezért megy a elektronikai hulladékba. Ha van kérdés vele kapcsolatban írj ide. Valaki szedett már szét más típust például Solar-Edge vagy Tigo az engem is érdekelne.
PSoft | 18460
2023-03-31 21:30:56
[6054]
Ne szarakodjatok... Itt a megoldás, akár...2,5 m mélyen is hasíthat!
Csak azért tudom mert én is ilyenben gondolkodtam és nekem Unirak600-asom volt. 2méter lenne minimum az optimális, de igazából a levegős hőszivattyúk is egészen jók manapság. Nem biztos hogy megéri a ráfordítást.
Keresek szakembert, aki ÉRT* a víz-víz hőszivattyúkhoz. Talajkollektort (csőkígyó kb 1,5m a felszín alatt) telepítenék, van helyem hozzá. De érdekelne a méretezés. Hátha más is okulna a tanácsokból.
*=tervezett, kivitelezett és még életben van
jani300 | 12043
2023-03-22 16:51:10
[6047]
No meglomiztam egy samsung klímát ,távirányító nélkül .. Ránézésre hűtő - fűtő . Megírtan a klímás havernak ,biztos megáll ,ránéz ha jár erre . Nem akarom én feltétlenül beüzemelni ,de a kíváncsiság , és hát ingyé tanulhatok . Jó volt , csak a gáz megszökött belőle ,azt mondta a volt gazdája .
Üdv mindenkinek! Köszönöm a válaszokat! - EON: igen, tervezett áramszünetnél felajánlják az áramfejlesztőt. Írják is, hogy más megoldás tilos. - Napelem van-nincs: a konkrét esetben nincs napelem, az agyam indult be, hogy mi volna, ha volna... Ha volna, azt is le kell választani. - IBC-tartály: jó megoldás, télen fagymentes helyen kell tárolni, nyáron gyakran kellene cserélni a vizet - automatika: mivel ez nem kórházi műtő, hogy áramszünet esetén azonnal induljon az aggregátor, elfelejthető. Kétségkívül, ez a legkorrektebb megoldás.
A jelenlegi kivitelezés: hosszabbítók, elosztók.
Üdvözlettel: Lajos
remrendes | 4057
2023-02-06 06:01:51
[6043]
Ha nem csak a szivattyut hajtod meg kulon, akkor arrol az EON-nak is tudni kell(ene).
Én nem kötnék csak így 3F aggregátort a belső hálózatra. Ha 3F a szivattyú és 3F az aggregátor, akkor vidd oda a szivattyúhoz az aggregátort és csak azt hajtsd vele. Vagy ez így túl egyszerű? :D
Kell hozzá egy: Ganz KKM1-6129 tokozott 3 fázisú kapcsoló. min:32A vagy nagyobb. Ami nem engedi összekötni az agregátort a hálózattal+napelemmel ha van.
Azt irtad nincs napelem. Most van vagy nincs? KK6006:
Csak a fázist kapcsoljuk, a nulla és a földelés nincs megszakítva. A kapcsoló 1-es állásában zárt érintkezők: 2 - 3 és a 6 - 7 és 10 - 11 A kapcsoló 2-es állásában zárt érintkezők: 2 - 1 és a 6 – 5 és 10 - 9 Más gyártmány esetében más az érintkező sorszám, és a kiosztás A 2 - 6 - 10 kivezetést a lakás illetve a ház kismegszakítóira kösse. A 3 - 7 - 11 kivezetésekre kösse az eredeti bejövő villanyóra kivezetéseit. Az 1 - 5 - 9 kivezetést összekötve az aggregátor fázis kivezetésére.
Gondolom akkor BMS-en keresztül van töltve, és terhelve is. BMS nem fogja túltölteni
Ha drágább jobb BMS akkor miliomegy paramétert belőhetsz. Meddig merítse, Meddig töltse, Mennyivel tőltse. stb,stb
Előzmény: Szolnoki Ferenc, 2023-02-05 20:27:10 [6036]
Szolnoki Ferenc | 405
2023-02-05 20:27:10
[6036]
Az akku Li-ion.
Előzmény: Szolnoki Ferenc, 2023-02-05 20:26:34 [6035]
Szolnoki Ferenc | 405
2023-02-05 20:26:34
[6035]
Van egy kis hajó. A tetőn egy 100W-os napelem, ami tölt egy 120 Ah-s akkut. Ha fel van töltve akkor le kell választani a napelemről vagy maradhat a csepptöltés (ha van ilyen) Ha le kell választani akkor milyen kapcsolóval?
robicnc | 78
2023-02-05 20:24:03
[6034]
Szia,
Ha szinkron üzemű inverter, akkor az áramszünetkor letilt az inverter.
Te lekapcsolod az óra előtti kismegszakítót (szolgáltató) felőlit. És beindítasz egy aggregátot.
Ez esetben nem termelsz ki a közcélú hálózatra, megvéded az aggregátot a túlterheléstől. Az inverter viszont látni fog feszt, amit ő nem tud hogy aggregát vagy hálózat, és elkezd rátermelni.
Megoldás: Inverter AC oldalán is van kismegszakító és terhelésleválasztó. Ezeket kellene lekapcsolni. Lényeg hogy az inverter ne "lássa" az aggregátorod feszültségét.
2023-04-24 21:28:36
akár...2,5 m mélyen is hasíthat! 
