Kik azok a sokan?
Én csak "hobbi, és leesett akkus" megoldásokról hallok, az igaz hogy belőlük sok van.
Egy 12milliós rendszer természetesen soha nem térül meg.
De nekem pl napelemmel együtt 3milliós viszonylag jó eséllyel meg tud térülni, annak ellenére hogy hobbi/üzembiztonsági projekt.

Előzmény: Bencze András, 2022-12-31 17:02:24 [5941]

Nekem régóta van 7.5 kW-os visszatáplálós rendszerem ami több mint 3 éve már megtérült,év elején csináltam egy 3.5 kW-os hybrid rendszert amit említesz,14 kWh lúgos akkuval,kizárólag biztonsági okokból(miután a "nemzetközi helyzet fokozódik").Ha valaki mindig olyasmit akarna vásárolna,ami megtérül,ma nem lenne semmilye.

Előzmény: Bencze András, 2022-12-31 17:02:24 [5941]

Magyarázza már meg nekem valaki, miért csinálnak sokan akkus energiatárolást? (nem sziget üzem esetén is) Lehet olyan fogyasztási/mérési kombináció, amely esetén hasznos/egyszer megtérülő lehet az energiatárolás? (Hobbi, és autóról leesett akku esetét vegyük ki.)

Köszi, ez érdekes leírás.

Eszembe jutott, hogy tőlünk ugye jóval nyugatabbra 86 éve megépült megépült egy vízi erőmű (Hoover-gát), ami a mai napig az eredeti berendezésével működik, 2000 MW teljesítménnyel, ami megfelel a paksi erőmű max. teljesítményének. Szabályzása egyszerű és biztonságos.

Persze volt nekünk is egy vízi erőművünk, a Bős-Nagymarosi, ami 720 MW teljesítményt nyújtott, békésen, csendesen.

Érdekesség képpen mutatok pár telefonos képet (fiam fotózta), a 86 éve működő vízi erőmű turbináiról meg egy generátor éppen zajló felújításáról. 16 db turbina működik, a generátorok darabja 130 MW teljesítményű.

      

Előzmény: TBS-TEAM, 2022-12-30 08:18:27 [5938]

Okosmérő...

Gyerekcipőben jár az egész. A nyugati megoldás se túl okos, pont a megújuló csúcsidőszakában dobja le a hálózatról a kis erőműveket.Van ezzel kapcsolatban még mit fejleszteni ahhoz képest, hogy csatlakozunk a hálózatra, és "zöldek" lettünk.

(Bár az egész "villamosítás" is csak egy szép maszlag amíg a hálózatba táplált energia előállítási hatásfoka 25-40% körül mozog. Zöldebb, helyben. Nagyjából ennyi.)

Előzmény: simarex, 2022-12-28 12:32:35 [5932]

PAKS
A nyomottvizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, VVER)
a nukleáris reaktorok egyik típusa, melyben a fűtőelemeket nagynyomású víz
veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a Paksi Atomerőműben is.
A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt
a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek.
A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik.
A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 267 C°, melyet a nukleáris reakció körülbelül 297C°-ra melegít fel.
Atmoszferikus nyomáson a víz ilyen hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják (100-150 bar).
Ezáltal az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt marad az aktív zónából kilépő
hűtőközeg (víz) hőmérséklete, így nem tud gőzzé alakulni. Éppen ezért nagyon fontos a primerköri nyomás tartása, amelyet a nyomástartó berendezés végez.
Nyomáscsökkenéskor villamos fűtőtestek kapcsolnak be,
míg nyomás növekedéskor a gőztérbe fecskendeznek be
vizet valamelyik keringető hurok hideg ágából és így állítják helyre a nyomást.
A primerköri víz gőzfejlesztőkben adja át a hőt a szekunder köri tápvíznek elforralva azt, a keletkezett gőzt
azután a turbinákba vezetik.
Ezzel biztosítható, hogy a reaktor aktív zónájával érintkező (és így radioaktív elemeket tartalmazó)
primer köri víz zárt rendszerben kering.
A primerköri rendszerek a 20-as jelű konténmentben helyezkednek el.

  

Lehetséges.

Előzmény: svejk, 2022-12-29 20:02:01 [5936]

Bár van itt téma szakértő is köztünk, -így én csak partszélről írom ezt az apró megjegyzést-, úgy tudom a fűtőelemeket nem mozgatják hanem un. szabályzó rudakat tolnak le közéjük, azzal csökkentik a teljesítményt.

Előzmény: RJancsi, 2022-12-29 12:17:41 [5935]

Gondolom (persze nem tudom, csak sejtem), hogy ha az előre leszervezett importot csökkentik, akkor az exportáló országnak kell az erőműveit visszafogni. Kézenfekvőbb, ha itt, helyben történik a kiegyensúlyozás. Paksnál technikailag egyszerű és gyors a beavatkozás (a fűtőelemeket lejjebb engedik a reaktorban), míg a fosszilis erőművek (pl. Visonta, Gönyü) szabályozása sokkal lassabb és nehézkesebb, mint ahogy az újraindítása is. Ráadásul Paks a legnagyobb hazai energiatermelő, így a beavatkozás ott a leghatékonyabb.

Előzmény: sanyi, 2022-12-29 11:57:42 [5934]

Biztos van hozzáértőbb a csapatban aki meg tudja magyarázni, hogy miért az atomerőművet fogták vissza... az import ugyanebben az időpontokban sokszorosa volt annak mint ami a leterhelés mértéke volt. Gondolom gazdasági okai lehetnek, talán a lekötött import mennyiséget át kellett venni mert ha nem akkor nagyobb a bukta... persze voltak még gáz, szén és olaj üzemű erőművek is amik szintén többet termeltek önmagukban mint amit Paksról levettek. Nyilván nem célszerű egy erőművet teljesen leállítani majd újraindítani és lehet Paksot egyszerűbb volt...

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-28 10:14:24 [5930]

Illetve +7 fokban azert az otthoni elektromos futesek sem mennek teljes gazzal. Sokaknal tobb volt a decemberi termeles, mint a novemberi.

Előzmény: simarex, 2022-12-28 12:32:35 [5932]

Ebben az időben a ipari fogyasztó sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, az időjárás enyhe sőt napsütéses és ez a szomszédországokban is így van az alternatívoknak kedvező az áramtermelésre.Sok lett belőle mit lehet tenni Paksot korlátozzák, nyugaton egy kicsit több lehetőség van a lakossági kistermelőket leválasztják a hálózatról (okosmérő)
aztán meg estér készüljön Paks mert jön a sötétség.

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-28 10:15:44 [5931]

Ez azért durva, hogy a napelemek miatt csökkenteni kellett a Paksi termelést.

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-28 10:14:24 [5930]

Hat alkalommal is csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését.


Egyensúlyban kellett tartani a villamosenergia-rendszert.

Az elmúlt napokban a Paksi Atomerőmű blokkjai a rendszerirányító (MAVIR) kérésére tercier szabályozásokban vettek részt, ennek megfelelően kisebb leterheléseket hajtott végre az atomerőmű annak érdekében, hogy fenntartsák a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyát. A tevékenységnek a nukleáris biztonságra és a környezetre gyakorolt hatása nincs – jelentette az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Hozzátették: az OAH folyamatosan felügyeli a blokkok állapotát, és a 100 MW-ot meghaladó teljesítményváltozásokról továbbra is tájékoztatást ad.

A hat leterhelés december 23. és 27. között történt, különböző idősávokban. Az első napon egyszer, két nap múlva kétszer, 26-án szintén kétszer és 27-én egyszer.

A MAVIR adatai szerint ezek a leterhelések jellemzően akkor történtek, amikor a naperőművekből több áram érkezett a rendszerbe.

A gondok a hálózat szabályozásával, meg a trafók üzemével adódhatnak könnyen. Elbírja az a hálózat fizikailag elég sok esetben, ha csak a "drótot" nézzük. De nem csak a "drót" van.
Néhány egyszerű példa a teljesség igénye nélkül:

Feszültségemelkedés:
A szolgáltatóknak a lakossági hálózatokon jelenleg nincs ráhatása, az inverterek szabályozására, nem tudják megfelelően irányítani/ellenőrizni ezeket. Megoldható lenne ez, csak még nincs megoldva...
Az eredmény, hogy emelkedik a fesz. szint, amikor kevesebb a fogyasztás. Megy az visszafelé is a hálózatba, ha tud! Azaz ha a KÖF, vagy NF hálózat pillanatnyi terhelési viszonyai olyanok, hogy ezt megengedik. Ha nem, akkor jó esetben túlfesz. levezetőn, rossz esetben készülék szigetelésen át távozik a fölös energia a rendszerből.

Vontatási energiaellátó hálózatnál (ahol nem mellesleg 2-7 MW-os "kis sz@arokkal" dolgozunk) ez tipikus féküzemi állapot. Ilyenkor a visszatáplálás feszültségkorlátos minden gépnél. Ez azt jelenti, hogy a hálózati fesz. túlzott megemelkedése esetén az inverter elkezd pl. fék ellenállásra dolgozni. A gépek szabályozórendszerét nem piszkálgatja senki, egységesen be vannak állítva, a hálózat üzemeltetője által.
A saját kis "erőművet" meg "Móricka" úgyis úgy állíttatja/állítgatja be, ahogy neki jó...

Trafó:

A lakossági trafók általában nem csúcsteherre, hanem részlegesre vannak méretezve, azaz egyidejűleg a teljes mögöttes hálózat terhelését nem is képesek tartós üzemben elvinni. Ideig óráig szerencsére túlterhelhetők. Ez eddig meg is felelt, hiszen egyidejűleg általában nincs is meg a teljes terhelés.
Ha az energiaáramlás irányát megfordítjuk, akkor viszont már meglehet. Jó példa az elhangzott otthoni/munkahelyi.
Ha nincs otthon senki, a helyi hálózaton lehet közel 0 fogyasztás pont a napelemek termelési csúcsidejében. Ha ez vissza irányban meghaladja/többszöröse a trafó névleges időtartam terheléseinek, akkor előbb utóbb feladja szegény pára a harcot, és egyszerűen túlmelegszik...

És ez csak két kis egyszerű példa, de van még sok egyéb...

A baj ezzel a kérdéssel szerintem megint az, hogy a kocsi a lovakat megelőzte, előbb engedtek meg valamit úgy, hogy a hálózat oldalát nem biztosították.
Ettől független jó dolognak tartom, csak ki kell alakítani a feltételeket.

(Kicsit a zöld energia is kezd olyan lenni mint a gazdasági érdek: Holmi "műszaki" probléma nem állhatja útját.
Amikor mégis, akkor meg jön a "kopp". )

Dél fele azért csak meglett a műszer ,rámértem a hálózat feszültségére .
235-240,5 Volt körül váltakozott .
Tíz perce 232-233 volt körül van stabilabban .
Szemben egy házzal feljebb van komolyabb teljesítményű 3fázisra termelő ,nemrég telepített napelem , de felhős volt inkább az ég ,a nap ellenére .

A dolgozat nyolc évvel ezelőtt íródott, tehát az akkori és az az előtti állapotokat tárgyalja. Akkor a maihoz hasonló napelem őrület még a kanyarban sem volt kis hazánkban.

De a dolgozat végén már utal arra, hogy a nagy számú napelem telepítés hálózatra gyakorolt káros hatásainak az elhárításán/megelőzésén erősen dolgoznak Hegyeshalomtól balra...

Előzmény: airfoil6205, 2022-12-25 17:43:03 [5926]

Laikus vagyok, de a dolgozat irója biztosan örülne néhány előremozditó szakmai hozzászólásnak vagy méréssel alátámasztott eredménynek.

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-25 17:18:07 [5925]

Akkor ezek szerint sok helyen ténylegesen csak egy irányú lehet az energia áramlás. Azaz nem tud a trafó vissza táplálni a nagyfesz hálózatba, mert nem erre van tervezve. Amúgy ez egy jól megírt , még laikusok számára is érthető írás.

Előzmény: airfoil6205, 2022-12-25 17:01:04 [5924]

TDK dolgozat a napelemek és a hálózat viszonyáról, érdekes!

„Mindenhol azt mondják, hogy a napelem által termelt áramot, csak az adott trafókörzetben lehet elhasználni.”

Ez nettó hülyeség. A transzformátor nem irányfüggő! Nem érdekli, hogy melyik tekercsét minek nevezik. Amit az egyik oldalon betáplálsz, az a másik oldalon a menetszámok arányában megváltozva jelenik meg (mínusz a veszteségek). Ha a szekunder oldalon 400/230V helyett 440/253V feszültség van, akkor az a primer oldalon már 22kV.

A vezeték az átfolyó áramtól nyilván "nem kopik" csak melegszik, tehát veszteség keletkezik. Hosszabb vezeték > nagyobb veszteség. Ezért célszerű a megtermelt energiát a "közelben" felhasználni. De ha ez nem lehetséges akkor a betáplálást kell korlátozni a berendezések (szolgáltatói és fogyasztói oldalon egyaránt) bekövetkező károsodásának elkerülése érdekében.

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-25 16:31:40 [5922]

De akkor miért nem táplálnak vissza a nagyfesz hálózatba akkor,mikor a sok napelemtől már jelentős túlfeszültség (253V) keletkezik, és már lekapcsolnak a napelem inverterek? Mindenhol azt mondják, hogy a napelem által termelt áramot, csak az adott trafókörzetben lehet elhasználni.

Előzmény: Csuhás, 2022-12-24 20:01:19 [5909]

A görcs álljon a putriba ! Nem találom ! Pakoltam ....
Pedig jó játék lett volna , majd előkerül .
De azt megmértem a digi hőmennyiség mérővel hogy 13 fok ,van ,
Annak is csal pár tizedet a két érintkezője egymáshoz képest .......

Előzmény: jani300, 2022-12-25 11:24:04 [5920]

Van egy mindent is tudó digi villanyórám ,megnézem most mennyi a feszültség itt .

Előzmény: simarex, 2022-12-25 11:01:00 [5917]

Mondjuk két 100 VA es 230/24 voltos trafóra gondoltam szemléltetni ,hogy van feszültségveszteség a fel és le transzformálás miatt .
De nem tudom ,vagy én írtam rosszul ,vagy nem akarjátok érteni .

Előzmény: simarex, 2022-12-25 11:01:00 [5917]

Milyen szintig állítható ?
És ki viszi a balhét ha a szomszéd eszközei tönkremennek ?
A tarafó csak példa volt ,egy egyszerű ,látványos példa ,a vitázónak .

Előzmény: simarex, 2022-12-25 11:01:00 [5917]

két 3 fázisú trafót akkor érdemes a szekunder oldalon összepárhuzamosítani ha egyformák (dropp, órajárás, terhelhetőség........)ha valamelyik nem teljesül abból probléma lesz, az inverterek feszültségét pedig a felhasználó állítja be, mivel a gyári paraméterekbe bele lehet nyúlni az enyém mindig termeljen ezért meg is emelik.

Előzmény: jani300, 2022-12-25 10:32:57 [5915]

Nem is tiltottak be orszagos szinten, csak valoban el fogjak biralni, hogy az adott trafokorzet elbirja e telepitendo napelemet.

Előzmény: keri, 2022-12-25 09:54:23 [5914]

A veszteséget , feszültség csökkenést lehet úgy demonstrálni amit írtam .
Nem párhuzamos üzem .
Csak a szekunder van párhuzamosítva a primer nem .
Az egyik primert megtáplálva , a két szekundert összekötve , a másik primeren kisebb feszültség fog megjelenni ,két teljesen azonos trafót feltételezve .
Természetesen a trafón a primer és szekunder oldal megfordítható ,visszafele is tud táplálni .
De !
A voltonkénti menetszám ,kis mértékben ugyan , de eltérő a primer és a szekunder közt .
Az energiaszolgáltatók trafói nem visszatáplálásra készültek .
Természetesen működik a visszatáplálás de minél több trafő van a körben ,elvben mindig jobban emelt feszültséggel kellene táplálni a bemenő oldalt .
Arról már ne is beszéljünk hogy terhelés függvényében van feszültségesése a szekundernek , üzemi körülményeket feltételezve is .
Most ezek után szeretnék több tarafón ét Kínába elküldeni a napelemmel termelt energiát ,ami pár százalék feszültség emelés hatására működne .
Hát szerintem a trafók fizikai tulajdonságai miatt nem fog ez működni , ezért írom harmadszor hogy helvben a szekunder hálózaton kellene elfogyasztani , mert már a trafók áttételi veszteségei miatt is lefogja korlátozni az inverter a termelt feszültséget .
Talán látszik a hozzászólásból hogy annál többet tudhatok a dologról mint hogy mennek az eltronkák
Meg hogy visszatérjek az induláshoz ....
Hogy ugrik át az az elektronka a trafón .ha nincsen is fémes összeköttetés ?
De ezt másik hozzászólásra írom ,csak már bosszant hogy olyanokat írtok amit soha nem állítottam .
Aki ósszeköt két trafót párhuzamosan úgy hogy szembe dolgoznak ,hát hajrá ,lelke rajta

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2022-12-25 09:44:50 [5912]

A napelemes inverterek, 250V-on, vagy alatta, tiltanak le. Az meg a hivatalos +10%.ba belefér.
Gyengébb hálózatokon ez már probléma volt, de emiatt értelmetlen volt betiltani országos szinten. Ahol ilyen gond volt, ott eddig sem adtak ki több engedélyt.

Előzmény: simarex, 2022-12-24 14:04:22 [5893]

Persze hogy túlzás, de ha megnézed a villanyszámlát ezt hazudják rá a piaci árra

Előzmény: pet525TT, 2022-12-24 13:57:12 [5889]

Transzformátorok párhuzamos üzeménél az egyes trafók fázistolására is ügyelni kell. Annak is ugyanakkorának kell lenni!!
Különben megindul a himbi-limbi.

Előzmény: jani300, 2022-12-24 17:07:29 [5905]

Szólni kellene az EON-nak, hogy lehet nem éri meg feltranszformálni 20KV köré.

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-24 19:28:22 [5908]

A mikrókban van majdnem ugyanilyen trafó .

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-24 19:28:22 [5908]

Feltehetőleg nem ezt olvastad. A transzformátor szimmetrikus eszköz, mindegy hogy melyik oldalát táplálod, mindkét irányban alkalmas az energia átvitelre. ( Igazából ez már a kisiskolában is tanított ismeret. )

Előzmény: ezsolt74, 2022-12-24 19:28:22 [5908]

Én mint ha valahol olyat olvastam volna hogy a trafók nem tudnak a nagyfeszültségű rendszerbe visszatáplálni.(persze ez is biztosan megoldható lehetne) A 250V-ról mondjuk 20000V-ra nem tudom hogy megérné-e feltranszformálni.

Sajnos az nem igaz hogya villanyóra azt méri amit Pistikétől kaptál és elfogyasztottál.
(A veszteség sem tekinthető állandónak.Páratartalom hőmérséklet stb...
befolyásolják)
A legtöbb esetben azt a szolgáltatónak ki kell egészíteni pontosan a veszteségek miatt.
A villanyóra végül azt fogja mérni.

Előzmény: TBS-TEAM, 2022-12-24 16:21:07 [5904]

A villanyórád meg azt méri mennyi indult el ha
betáplálsz.
Ha meg fogyasztol azt, hogy mennyi ért oda hozzád.

No itt a kutya elásva , ha Kínába akarnád küldeni , elveszne az egész kis nevetséges erőműved munkája veszteségre .
A szolgáltató viszont fizet mert termeltél ,még akkor is ha a hálózati veszteséget sem fedezi .

Előzmény: TBS-TEAM, 2022-12-24 16:21:07 [5904]

Van két teljesem egyforma trafód ?
Kösd párhuzamosan a szekundereket, és az egyik primert megtáplálva mérd meg a másik primer feszültségét , ha van különbség a két primer érték közt ,akkor arról próbálok írni .
Az egész abból indult ki hogy trafó nélkül érdemesebb elhasználni ,szinte helyben .
De jól van , nem tudjuk meggyőzni egymást .

Előzmény: TBS-TEAM, 2022-12-24 16:21:07 [5904]

A trafók és a vezetékek vesztesége állandó nagyjából,
ha a szolgáltató felől jön akkor is ha a napelem rendszer felől megy
a központi hálozat felé akkor is.
Elegendő csak a feszültség emelés mert akkor azok a
buta elektronok az invertertől a hálozat trafói felé áramlanak,
és ha annyira nincs fogyasztás a közelbe csak 3 trafón keresztűl akkor át fognak menni
3 trafón és x km vezetéken, egy pár huncut elektron elkoborol a szigeteléseken keresztűl is,
de nagy része oda fog érni ahol fogyasztás lesz.
A villanyórád meg azt méri mennyi indult el ha
betáplálsz.
Ha meg fogyasztol azt, hogy mennyi ért oda hozzád.

Kellemes karácsonyt.

Előzmény: jani300, 2022-12-24 15:54:47 [5903]

Jól van ,erre még válaszolok ,de legyen karácsony utána .
Trafó körzetek vannak .
Hogy egyik trafókörzetből át táplálj a másikba az már két trafó vesztesége . Plusz a vezetékek .
Ezt feszültség emelésen kívül mivel lehet még legyőzni ?
Még messzebbre plusz még két trafó , nem annyira egyszerű hogy a trafó tud oda vissza .
Mire távvezetékre kerül legalább 3 trafó , és ugyan ez a fogyasztó oldaláról is megvan .
Én így látom .

Előzmény: TBS-TEAM, 2022-12-24 14:52:47 [5901]

„Csakhogy ez előre látható volt.”
Hát...igen!
Tudta is mindenki, aki érintett...
És láss csodát...
Elcsattant az ostor és hol? megint a végén.
Tisztesség ide, tisztesség oda, ez így van...amióta világ a világ.

Előzmény: Csuhás, 2022-12-24 12:22:38 [5876]

Én még nem láttam külön hálozatot a lakosságnak és az iparnak.
Extrém példa:
Van egy trafó a lakosság számára.
1 lakossági fogyasztó van rajta.
Van napelemrendszere 20Kw.
Süt a nap visszatáplál a rendszerbe 20KW-ot.
Az a buta trafó betolja a közpponti rendszerbe a megtermelt
teljesítményt és azok a buta elektronok nem válogatnak.
Bárki is legyen a fogyasztó ipari vagy lakossági mindegy
ott fognak munkát végezni ahol éppen fogyasztás van.
Nem számít a távolság (veszteségeket nem nézve).

Előzmény: jani300, 2022-12-24 14:08:14 [5895]

Nincs miért elnézést kérned. De kimutatható, hogy a Covid óta jelentősen megnőtt a lakossági áramfogyasztás és nem kis részben a home office miatt.

Előzmény: jani300, 2022-12-24 14:15:39 [5897]

253 VOLTRA EMLÉKSZEM ÉS PÁR HOZZÁSZÓLÁSSAL LEJJEBB OTT IS VAN . Más is ezt írta régebben aki benne van az erősáramú szakmában .
De ma megint túl sok voltam
De befejezem mára .
Békés ,boldog karácsonyt kívánok mindenkinek !

Előzmény: Csuhás, 2022-12-24 14:26:46 [5898]

Ilyen magasra nem megy fel a hálózati feszültség, mert valamennyi engedélyezett inverter már jóval előbb letilt. (Hirtelen nem találtam adatot de valahol 250..260V között lehet a határérték. )

Előzmény: simarex, 2022-12-24 14:04:22 [5893]

Ok ! Használ otthon egy számítógépet, talán néha még nyomtat is .
Jó betonos szakember vagy , de itt másról van sz ó
És ezért egyben , rögtön elnézést is kérek

Előzmény: RJancsi, 2022-12-24 14:06:40 [5894]

Légyszíves ne nézzél már madárnak !
Nem ugyanarra a kisfeszültségű hálózatra dolgoznak .
A primeren keresztül tudnák felvenni ,de nem hiszem hogy szükség lenne rá hogy részletezzem a veszteségeket .

Előzmény: TBS-TEAM, 2022-12-24 14:01:52 [5892]

Ez is félevezető adat !
Ebben benne van az ipari fogyasztás .
A lakosságot ellátó hálózatra dolgoznak azok a napelemek amikről beszélünk .
Ott egy körzet trafója 250 KVA es volt álltalában amit láttam .
A helyi vágóhídé 1 MVA ,DE ABBÓL KETTŐ .
Látszólag igaz amit írsz , de mégsem .

Előzmény: TBS-TEAM, 2022-12-24 14:00:25 [5891]

Ez igaz volt kb. 3 évvel ezelőtt. De a Covid miatt nagyon sokan (nyilván az "irodisták") home office-ban kezdtek dolgozni. A cégek meg rájöttek, hogy ez termelékeny és sokkal költségtakarékosabb, mintha hatalmas irodákat kellene bérelni/fenntartani. A dolgozóknak is jó, mert nem kell utazással tölteni napi több órát, és otthon lazábban oszthatják be az idejüket, nem kell megfelelni a céges elvárásoknak öltözködésben, viselkedésben. A cégeken múlik, mennyire tudják a "lógást" ellenőrizni/tolerálni.

Előzmény: jani300, 2022-12-24 13:58:00 [5890]