Nekem Alu hegesztésnél kellett balra hegeszteni, mert különben a varrat tiszta korom. Ebben a videóban ha jól látom ő is balra hegeszt, és egyéb trükköt is bevett.
A magyar fordítást a fogaskerék ikonnal be kell állítani, mert azt nem rögzítette.
Sziasztok Egy tapasztaltól szeretnék kérdezni. Van egy FeMIG160.-as co hegesztőm, és ezzel, lehet-e aluminiumot hegeszteni? Hasonló a gépem, csak az enyém kék és a co kábel alul van és a bekapcsoló gomb meg felül
jani300 | 10619
2019-09-24 09:51:36
[1555]
Itt van infó a lánghegesztésről . lánghegesztés Jobban le van írva mint én tudnám magyarázni . A Co ról érdekelne hasonló ,eddig nem találtam .
Helyes pisztolytartás különböző varratpozícióknál: Ez a címszó ahol az ábrák vannak . Egyedül a lentről felfele történő sarokvarratnál mutat balra hegesztés szerű helyzetet . Gyakorlatilag szinte ugyanazt mint ahogy bevont elektródával kell hegeszteni . Balra hegesztésnek azt tudom ,mikor a már meglévő varrat felől halad a pisztoly , a kész varrat irányában zár be kisebb szöget . Gyakorlatilag a varrat felszínt melegítve . Lángnál így nem biztosított a gyök megfelelő beolvadása , minősített hegesztés így nem készíthető .
En viszont a langhegesztest nem tanultam, szoval osszehasonlitani nem tudom. A vedogazasnal ugy tanitottak, hogy lassam a hegesztendo feluletet, az olvadekot es az ivet. Az irany teljesen mindegy, sokszor van, hogy nemigen van valasztasod. A lenyeg, hogy haladasi iranyban alljon a pisztoly, szoval nem huzzuk, hanem toljuk.
letölthető pdf Találtam egy letölthető pdf et , CO hegesztésről . Nekem mint kevés elméleti ismerettel rendelkezőnek a témában ,hasznosnak tűnik . Már próbáltam picit firtatni a balra hegesztést a CO kapcsán ,de eddig választ nem kaptam . Viszont a pdf ben még csak meg sem említik mint lehetséges pisztoly vezetést . A lánghegesztésnél tisztában vagyok a miértekkel , cot nem tanultam . Megpróbáltam a balra hegesztést co val is működik , de vannak fenntartásaim , nem alkalmaznám kritikus minőségű varratokra . Lehet butaságot írok , de így lehet tanulni .
sasi | 1902
2019-09-23 23:41:39
[1549]
Egy kis adalék a 783-as csaphegesztéshez: WPS és az elkészült munkadarab makroszkopikus képe (metszet, polírozva, maratva).
4 A csaphegesztési eljárások Az MSZ EN ISO 4063:2011 Hegesztés és rokon eljárások. A hegesztési eljárások megnevezése és azonosító jelölésük című szabványban felsorolt csaphegesztési eljárások között egy ellenálláshegesztési, egy dörzshegesztési és öt (klasszikus) csaphegesztési eljárás van meghatározva. Mindegyiknek van egy számjele is. 26 Ellenállás-csaphegesztés 423 Dörzscsaphegesztés 78 Ívhúzásos csaphegesztés (ez egy csoportnév és csoportszámjel) 783 Kerámiagyűrűs vagy védőgázos ívhúzásos csaphegesztés 784 Rövid ciklusú ívhúzásos csaphegesztés 785 Kondenzátorkisütéses ívhúzásos csaphegesztés 786 Kondenzátorkisütéses, gyújtócsúcsos csaphegesztés 787 Leolvadó peremes, ívhúzásos csaphegesztés Ajánlat: A csaphegesztési eljárások csoportosítása Az MSZ EN ISO 4063:2011 szabványban megnevezett eljárások számjele zárójelben áll.
Az az igazság hogy nem tudom . Kondikat tölt azt süti rá . A boncolósba raktam régebben képet , csak a kézi pisztolyról nem , de azt láttam a neten is .
Szerintem volt már fordítva is ... Nézegettem kicsit az eredeti hirdetést . Van kidobott kondis csavar felhegesztőm , ott 3000 A van max nak írva és kb 25 ös lehet jó esetben a pisztoly kábele . A fene érti néha ezeket .
Hmm 5A az tényleg elég karcsú. De mondjuk ha lomha a bizti akkor egy egy impulzus idejére leadhat mondjuk 800W körül, azaz cirka 200A lehet az áram. Akkura talán elég lehet, de erre már nem mernék fogadni.
Csak a kép alapján saccolva lemaradt egy nulla, szóval 500A körül lehet az áram. Szerintem tudja az akku pakkok szereléséhez szükséges áramot, ha nem rontod el hosszú vékony kivezetéssel.
hja vigyázni kell a feszültség adataira , na meg hogy induktív terhelést tudjon kapcsolni! persze minden bizonnyal olcsóbb egy mágneskapcsoló és mostanában már azok is elég jól optimalizátak, nem kajálnak annyit...
Üdv Uraim Van egy Co hegesztőm amiben haldoklik a mágneskapcsoló,nem mindig kapcsol ki.Érdemes-e szilárdtestrelére kicserélni vagy marad a nagy teljesítményű mágneskapcsoló?
Geszti Sándor | 1089
2019-09-19 19:47:07
[1534]
Tedd rá nyugodtan, nincs szeme, nem ijed meg tőle. Várom az eredményt.
Szerintem simán megmérné. Nincs annak a fojtónak többezer Henry értéke. A képlet szerint: I= U/L*t Vagyis a kialakuló áram értékét úgy kapjuk meg, ha a fojtóra kapcsolt feszültséget elosztjuk az induktivitás értékével, majd beszorozzuk az idővel.
Nem lesz az olyan nagy induktivitás. Attól hogy nagy az üzemi árama. Az induktivitás tudtommal főleg a vasmag permittivitásától (AL érték) és a menetszámtól függ. Elvileg még könnyedén ki is lehetne számolni, ha nagyjából ismerjük a vas összetételét (permittivitás abból megsaccolható).
Ekkora induktivitást mivel mérsz meg? Hány ezer H lessz ?
Előzmény: Geszti Sándor, 2019-09-18 19:51:16 [1520]
Csuhás | 6310
2019-09-19 18:50:59
[1526]
Így van, én egy liion aksis változatot vettem, kényelmes mobilis, és kielégítő pontosságú. Egyedül a befogó textool foglalat mellé raktam egy kis nyáklapot amire rászorítva kényelmesen mérhetők az smd eszközök is. LCR tester
Előzmény: Geszti Sándor, 2019-09-19 18:15:22 [1525]
Geszti Sándor | 1089
2019-09-19 18:15:22
[1525]
Nem kell építeni, 4000 alatt kapható ami mindent mér.
Persze egyik lényeges eleme a hegesztőnek a fojtó és sok múlik rajta azaz nagyon jó ha hangolható azaz nem csak megcsapolások vannak rajta. Egyik szabálya a fojtó készítésének, hogy lehetőleg két sor tekercsrétegnél ne legyen több rajta. Jól érje a hűtőlevegő mert ugye sok hő is keletkezik benne nagy áramoknál.Én szeretem az ipari gépekből bontott elemeket mert kényelmesebb mint elkészíteni újból. Ezt például egy Kemppi 450 A-es gépből bontottam de sajnos csak egy megcsapolás van rajta.
Ha már a folytók van napirenden,megosztok egy a képen is látható régebbi próbálkozásomat MMA-hoz kkészített folytótrafóval.(fölkészültem a keresztre feszítéshez) A lényege,hogy valami ökölszabály szerint(amire már nem emlékszem) tekercseltem,és hangolhatóra készítettem a vasmagot.(légrés,vasmag keresztmetszet) Az ívet sikerült elfogadhatóan "nyugodtra" beállítani,igaz,hogy érezhető valamilyen teljesítmény csökkenés.
Az egy jól érthető kerek mondat.De a fojtót folytatva mert nagyon lényeges része a MIG/MAG-nak. Nem azon múlik a hegesztési varrat minősége mennyire sima a hegesztő áram hanem én inkább úgy fogalmaznék mennyire stabil. Mivel barkács kategóriában vagyunk (100-200 A) lásd a mellékelt ábrát. Érdemes elgondolkodni rajta. A Koreaiak fejlesztették a legjobban az impulzus hegesztés e válfaját és itt szó sincs a "sima" áramról. Persze régóta ismert az impulzusos hegesztés a MIG/MAG technológia körében is de én csak arra akarok utalni, hogy nem kell annyira erőltetni a "simaságot", főleg nem kondenzátorokkal.Azt is tudom, hogy nem barkács gépeken használják viszont pont ezért lenne érdemes elgondolkodni rajta mivel már sok mindent meg lehet építeni házilagosan is. Lásd még inverteres hegesztő gépeket is elő tudnak állítani otthoni körülmények között jó páran.Egy egyszerűbb impulzusos szabályozó elektronika sem lehet egy nagy vasziszdasz annak aki otthon van e témában.Szóval a lényeget bekarikáztam az ábrán.
Látom figyelsz ,én ezt nem vettem észre . De lehet hogy csak rosszul fogalmazott . Az induktivitás a változás ellen dolgozik (lehet reakciós ) Az átfolyó áram felépít egy mágneses mezőt , de ha csökken az áram vagy megszűnik ,az visszadolgozik . Na ezt nincsen most szándékomban kifejteni , de valaki megtehetné ,érdekes téma . Az általad beépített párhuzamos ellenállás lehet ezt söntöli , ez most ugrott be . Co hegesztés kapcsán ezen nem igazán gondolkodtam még , de most kezd érdekelni .
"A fojtótekercs hatalmas energia tárolóképessége miatt jelentősen képes növelni a hegesztő eredeti kimenő teljesítményét,"- no ez nem igaz! A fojtótekercs semmivel sem növeli a gép teljesítményét sőt mindig "elvesz" belőle.De kárpótlásul az áramlengéseket (NEM A HÁLÓZATI 50HZ EGYENIRÁNYÍTÁSÁNAK SIMÍTÁSA A LÉNYEG)korlátozza ill. a cseppátmeneti zárlati áramokat is lekorlátozza.Fojtó nélkül hamar leégne a főtrafó! De ha túl van méretezve akkor viszont jelentősen csökkentheti a teljesítményt.Bár én híve vagyok a fojtó túlméretezésének de azzal a feltétellel csak ha van vele párhuzamosan kötve szabályozó egység is .
" ha nem módosítod a huzal mennyiséget, akkor a bevitt energia mennyisége egy bizonyos határon túl nem csökkenthető és nem is növelhető, mint ahogy a hegesztési sebesség sem. Fix huzalmennyiség mellett csak egy bizonyos tempót tudsz diktálni egy bizonyos tartományon belül, a beolvadás mértékének növelése miatt feszültséget növelsz, de így nagyon lassan tudsz csak haladni ha nem növelsz huzalmennyiséget! Emiatt sok a munkadarabba bevitt energia! "...Akkor olvasd el még egyszer a hozzászólásom és próbáld értelmeztni!Sehol nem írtam ilyent már mint, hogy nem növelem a huzalmennyiséget meg "FIX HUZALMENNYISÉG!A beállítás ....de ne kelljen már magyarázkodnom! Semmi kedvem valaki miatt hosszú litániákat írni meg magyarázkodni.
Amit én írtam azt természetesen hagyományos trafós gép esetén írtam. Az invertereknél, sem kizárt, hogy tud javítani valamit de mivel aktív szabályozásról van szó, igencsak valószínű, hogy nem örülne pl egy izmos kondinak az inverter, nem kizárt, hogy tönkre is teheti a gépet. De ettől függetlenül a kimeneti áram utóalakítható, ez biztos, csak kérdés, hogy van-e értelme vagy egyáltalán haszna.
Így is meglehet közelíteni a dolgot de ez csak egy bizonyos mértékig működik! A megfelelő hegesztőbeállítás függ a huzal előtolási sebességétől, kimeneti feszültségtől, munkadarab távolsága a pisztolytól, pisztoly előtolási sebességétől, pisztoly mozdulatoktól, alapanyag tulajdonságaitól stb... A hegesztő a pisztoly elhelyezkedésével és mozgatásával sokmindent tud befolyásolni. De minden esetben a fentebbi tényezők megfelelő együttállása esetén lehet csak jó végeredmény.
Viszont sok esetben nem elegendő az amit írsz. Pl. ha nem módosítod a huzal mennyiséget, akkor a bevitt energia mennyisége egy bizonyos határon túl nem csökkenthető és nem is növelhető, mint ahogy a hegesztési sebesség sem. Fix huzalmennyiség mellett csak egy bizonyos tempót tudsz diktálni egy bizonyos tartományon belül, a beolvadás mértékének növelése miatt feszültséget növelsz, de így nagyon lassan tudsz csak haladni ha nem növelsz huzalmennyiséget! Emiatt sok a munkadarabba bevitt energia! Az ötvözők kiégnek, nagy a vetemedés stb... De vastaglemeznél töltővarratot is nyögvenyelősen lehet kialakítani kellő tömegben ha nem állítod az előtolást! De persze ha ráálltál egy bizonyos lemezvastagságra és nincs nagy eltérés a munkadarabjaid közt, működik a dolog. De L3 - L10 és L20 vastagság esetén nem lehet megúszni előtolás állítása nélkül a dolgot. Persze sok múlik a hegesztőgépen is de ez már nagy tartománykülönbség bármelyik gépnek. 10mm-es lemezt is meglehet hegeszteni egyszeri nekifutásra, de 20 sor töltővarrattal is... Mindegyik módnak lesz előnye és hátránya, Nyilván mérlegelni kell mi fér bele az elvárásokba.
Valahol azért van egy ideális tartomány minden lemezhez és pozícióhoz, ettől eltérve rengeteg hegesztési problémát kapunk. Pl. Függőleges sarokvarratnál ha nincs elég feszültséged, nincs beolvadás és csak hidegkötést kapunk. De ha a szükséges feszültségre állítod a gépet és nem módosítod az áramot (huzaltolás) akkor csak lepötyög az olvadék, ha jól belenyomod az anyagba a pisztolyt, felrakódik ugyan az olvadék de nincs varrattömeged. És ez lemezvastagság függően igaz a legtöbb esetben ha csak fix előtolást használsz.