Ez valószínűen kéttárcsás kényszerpályás rendszer, ezen is átrágtam már magamat és elvetettem egyenlőre mint lehetőséget. Én az a megoldás irányába gondolkodom ahol az egymás mellett lévő görgők egy sínen mozognak átló irányban így csak két egymással szemben mozgó görgőtartó kellene .Ebből fakadóan egy mozgató mechanizmussal biztosan mindig automatikusan központba kényszerítené a különböző méretű téglalap keresztmetszetű zártszelvényeket is.
"Jellemzően nem egy irányba forog, hanem 2-2 fordulatot oda-vissza." Tudom, viszont nem értem miért válasz a hozzászólásomra, nem erről volt szó ill. nem a forgásról beszéltem hanem egy egyszerű központos nyitó-záró mechanizmus tervezésről.
A klasszikus kényszerpályára gondoltam én is elsőre de aztán arra hátha van valamilyen egyszerű karos mechanizmus ami nem ugrik be nekem. Talán abban a témában is kutakodni kellene még. A pneumatikát nem értem mivel szabadon forgó konzolról van szó és a forgásközpontban a munkadarab van.
Az esztergatokmanyhoz hasonloan, csak meredekebb emelkedesu csigahaz-szeru nuttal es egy pneumatikus munkahengerrel szerintem ez megoldhato. De mondjuk en egyre messzebb kerulok az elso 3 tengelytol is, szoval raerek ezen gondolkodni, meg rajzolgatni.
Tetszeni tetszik nekem is de hát meg tudnád valósítani a gyakorlatban?Én inkább a minél egyszerűbb megoldásokat keresem. Még így is egyenlőre homály számomra hogyan fogom a rövid nyitást-zárást a cseréhez illetve a teljes méretváltáshoz a nyitást és méretre zárást mechanikusan, programozottan megvalósítani.Lehet törni bőven a buksimat egy ideig.
Ez nem továbbító hanem forgó konzol és szinte már véglegesen eldöntöttem hogy a képen látható elv mentén valósítanám meg.Bár létezik ettől egyszerűbb is de azok cserélhető betétesek azaz minden méretnél más betét kell.
Szerinted mi a tervem?Tudod a jelszavam... "nagy test nagy élvezet!"Mindenképp egész szálanyagban gondolkodom mert csak úgy van értelme szerintem. A sík tárcsa csak kísérletezésre kell hogy a nem négyzetes zártszelvényt is meg tudjam fogni olyan eszközzel amit találok itthon.( Az a baj hogy minden lomot eladok és mikor kellene akkor meg nincs. Pedig vót nékem nagy négypofás tokmányom is valamikor... sőt ha jól tudom kisebb pneumatikus is de elkótyavetyéltem "valakinek"!)
Na már most én nem kekeckedek, egy sima kérdést tettem fel, a csapágyat illetően, amire nem kaptam, illetve félrevezető választ kaptam. Úgyhogy "köszi szépen" az érintetteknek.
Viszont köszönöm a TBS -teamnak ő még rajzot is küldött a szerkezetről.
Bár szerintem pontatlan és túlbonyolított a szerkezet, ennél sokkal egyszerűbbet és jobbat is lehet csinálni.
Én már elkezdtem!Annyi, hogy egyenlőre síktárcsában gondolkodom mert az van itthon. De jobb lenne egy nagyobb négypofás esztergagép tokmány átalakított pofákkal.
Üdv mindenkinek! Igaz, azt írtam, hogy részemről a kérdést lezártnak tekintem, megkérdezném, hogy kinek a birtokában van ilyen trafó? LoneWolf jelentkezésére nincs szükség... A személyiségi jogok figyelembevétele miatt privát üzenetben kérném a válaszokat. Üdvözlettel: Lajos
Tisztelt fórumtársak! Látom, hogy mindenféle érzést generáltam a "ponthegesztő" téma kapcsán. Hogy senkinek se legyenek negatív érzései, emlékei, befejeztem a témát, és eredményt fogok produkálni. Akár alkalmas, akár nem alkalmas ez a ketyere Ni-lapka Li-cellára való pöttyintésére. A végeredményt fogom közzétenni, ami két szó egyike lehet: igen, illetve nem. További elmélkedést kívánok. ...nincs semmiféle sértődöttség, vagy harag részemről. Jó éjt! Lajos
Azért a ponthegesztés esetén nevezzük már nevén a dolgokat. Lehet hegesztőáram, hegesztő feszültségnek vagy más elektronikában használatos meghatározást használni de a "rövidzárlat" nem tartozik a munkafolyamathoz ill. meghatározásokhoz. Azért mert több ezer, több tízezer amperről beszélünk és egy egyszerű ellenállásmérővel nulla ohm-ot mérnénk a hegesztési pontok között de nem annyi. 0,01 ohm is ellenállás és komoly elemzések vannak a szakkönyvekben az áramviszonyokról, feszültségekről és más fizikai egységekről,meghatározásokról.
Csikarc | 5045
2020-01-24 19:58:42
[2071]
Még a hetvenes években történt mikor a Kazincbarcikai 105 sz. szakmunkásképzőbe jártam és volt egy nevezetes tanárunk, Szabó Lászlónak hívták ( "legyen neki könnyű a föld", isten nyugosztalja,jó tanár volt ). Szívesen emlékszem rá és a történeteire bár mi gonoszkodtunk vele és magunk között "malackának" hívtuk mert az óráin gyakran nápolyit evett.Géptan, technológiát tanított és az egyik osztálytársamat, B. Józsit kihívta felelni. A téma hegesztési technológiák voltak és az egyik kérdés pedig az volt hogyan kezdődik a bevont elektródás hegesztési folyamat. A Józsi határozottan, csillogó szemmel rávágta "rövidzárlatot hozunk létre"! Tanár úr egy pillanat alatt kiborult, a Józsi barátunk padjára mutatott és hangosan válaszolt ... ÜLJ LE FIAM, EGYES!
Sajnos nem mindég azt kapja az ember, amit vár. A trafó sem mindég azt kapja. Egy trafóval is bármi megtehető, amíg a hő vagy a Lorentz erő nem tesz kárt benne. Hogy az mikortól visszafordíthatatlan? Az annyi minden függvénye, hogy meg sem kísérelném felsorolni. Főleg nem szabatosan leírni az összefüggéseket. Olyan mélységben nem is szakmai (főleg nem Hobby) fórum témája. Azt csak olyan fórumon írják, ahol én biztos nem vagyok ott.
Nagyon szívesen. Biztos van egy 230-as toroid trafód, ha lesz egy kis időd rá akkor próbáld ki ezt a drop (trafó rövidzárási) mérést egy 4 - 24 V-os 200 W köröli trafón, tanulságos és hasznos tapasztalatokhoz, adatokhoz, viszonyszámokhoz jutsz.
Persze minden kibír sok mindent, pl. még a hagyományos üvegcsüves 10AF olvadó betét se olvad ki x idő alatt 20 A esetén se.
De tőled sokkal komolyabb/szakszerűbb hozzászólást várnék azzal kapcsolatban, hogy mit illik vagy lehet megtenni a 230 V-os villamos hálózat, vagy az arra kapcsolt villamos berendezés túlterhelései kapcsán. Tudod van egy csomó olyan műszaki szakkifejezés bizonyos jelenségek mérhető adatai kapcsán, mint pl. a "tűrésmező szélessége, maximális felső vagy alsó határadatok, stb. Ha már műszaki fórumon vagyunk, kéretik ezek betartása, és nem kipróbálgatni, játszadozni azzal, mikor jön elő mégis a füst, vagy nagyobb baj.
Előzmény: Szalai György, 2020-01-24 15:56:24 [2065]
"amit még rövidzár esetén is elvisel a trafó" Meddig, milyen gyakran és menyi pihenéssel? Ebben az alkalmazásban fontos az időtényező. Elvisel az sok-sok Ampert is, egy rövid-rövid ideig.
A ponthegesztést alacsony feszültségen általában 0,6-1-1,3 V-on végzik (teljesítmény és anyagfüggő is). Olyan nincs hogy "rövidzárlat"! Mindennek van ellenállása ,induktív tényezővel is megspékelve. A hegesztő kar méretre szokta a legnagyobb induktív ellenállást produkálni és azon is sok teljesítmény elveszhet ezért ipari méretben azt is méretezni szokták ill. váltóáramnál igyekeznek alacsony frekvenciát használni nem 50 Hz-est. Egyszer kísérleteztem fogászati anyagok "ponthegesztésével" és ott viszont nagyon meg kellett emelni a hegesztő feszültséget, cca. 20-24 V-ra.
2020-01-30 10:20:39
Mindenképp egész szálanyagban gondolkodom mert csak úgy van értelme szerintem. A sík tárcsa csak kísérletezésre kell hogy a nem négyzetes zártszelvényt is meg tudjam fogni olyan eszközzel amit találok itthon.
( Az a baj hogy minden lomot eladok és mikor kellene akkor meg nincs.
Pedig vót nékem nagy négypofás tokmányom is valamikor... sőt ha jól tudom kisebb pneumatikus is de elkótyavetyéltem "valakinek"!
)
(Persze majd levélben válaszolok neki személyesen.)
Annyi, hogy egyenlőre síktárcsában gondolkodom mert az van itthon. De jobb lenne egy nagyobb négypofás esztergagép tokmány átalakított pofákkal.
