A lényeg tömören: A transzformátort úgy kell méretezni, és ez alapján megtekercselni, hogy az adott alkalmazás feszültség, és áram viszonyainak, különös tekintettel a maximális értékeknek is megfeleljen.
Az elég könnyen belátható, hogy ponthegesztéskor nem 4 V az üzemi feszültség, hanem sokkal kisebb (talán két nagyságrenddel is), hiszen gyakorlatilag rövidre zárjuk a trafót (~0 Ohm-mal terheljük). Ekkor ez a 4 voltos trafó 230 V-on le fog égni, hiszen 5-20 szoros névleges áram is folyhat rajta, amire nincs felkészítve. Ezért kell (illene) a drop méréssel (ami egy rövidzárási mérés biztonságos kivitelezése) megállapítani, mekkora lehet a jelentősen lecsökkentett primer feszültség, amit még rövidzár esetén is elvisel a trafó. Utána pedig erre kialakítani a további kapcsolgató "kacat" elektronikát.
Gyanítom ennél a toroid -- "ponthegesztő trafó" kombónál a toroid lesz a szűk keresztmetszet...mármint ha nem csutkán lesz használva.
jani300 | 12201
2020-01-24 10:59:08
[2058]
Üdv ! Olyan középiskolai szinten írnál néhány szót arról a különbségről amire gondolsz ? Lényegégében arra gondolok miben különbözik a sima és a ponthegesztő trafó méretezése . Úgy gondolom a rövidzár üzem miatt kisebb áramsűrűségre kell méretezni a tekercselő huzalt a vaskeresztmetszet alapján megállapított teljesítményhez képest .
"Köszönöm, de ilyen tudományosan nem akarok hozzáállni."
Kár volt az a vicsorogó ikon ezután.
Ugyanis ezzel az 5 perces (alap) méréssel esetleg megspórolhatsz több heti felesleges barkácsolási kísérletet.
Egyébként meg azt csinálsz, amit akarsz, nem érdekel, nem kell még csak elegondolkozni se az általam felvetett segítőszándékú gondolatokon senkinek se. Ettől függetlenül mint már annyiszor írtam, a műszaki törvények, összefüggések rád is vonatkoznak, ha érdekelnek, ha nem.
Én is készítettem már MOT-ból ponthegesztőt de már úgy vagyok vele legközelebb inkább egy komolyabb régi trafót szánnák rá. Sőt a 230 V-os primer tekercsből pár menetet is vissza bontanék mivel max 50% a bekapcsolási idő így érdemes kissé túlgerjeszteni.
Köszönöm, de ilyen tudományosan nem akarok hozzáállni.
A puding próbája a megevés. A szerkezet megvan, visszacsomagolom a belét, 230 V és a kicikínaitól vásárolt ponthegesztő elektronikát bekötöm az SSR helyére, és mehet a próba.
Három dolgot nem akarok elfelejteni: - mikrohullámú trafójából készítenek ponthegesztőt. Jó, olyan amilyen... - nem karosszériaelemeket, és nem tetőfedő bádogot akarok vele pontozni (néha akkukat) - nem akarok vállalkozást nyitni rá. A vezérlő: https://www.ebay.com/itm/NY-D04-40A-100A-Digital-Display-Spot-Welding-Machine-Controller-Time-Panel-Board/382542817651?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2057872.m2749.l2649
Ja, a rajz jó. A 10. sorkapocsra a trafó egyik tekercse megy ki.
Szerintem azzal kezdjed, hogy kiméred a 4V-os transzformátor drop-ját. Lehet, hogy a mérési eredmény miatt alkalmatlan ponthegesztésre, mert ugyebár ahogyan már írták, ezt nem erre tervezték, hanem fűtőszál működtetésre.
Valaki már leírta ennek a gépnek a valódi feladatát még akkortájt, amikor először kínálta eladásra Lonewolf. Valami műanyagipari felhasználásra emlékszem.
Szervusz Gyuri! Ha szétszedem, akkor már nem fog gondot okozni a feltérképezése. Szabályozható toroid, szilárdtestrelé a főtrafó primer ágában, legalábbis így képzelem. A szekunder tekercs ujjnyi vastag, ott már nemigen van bármi is. A megfejtést közkinccsé fogom tenni. Üdv: Lajos
Előzmény: Szalai György, 2020-01-22 17:09:08 [2038]
Szalai György | 9481
2020-01-22 17:09:08
[2038]
Pár képet tudnál mellékelni róla, azon kívül, amit az eladó is közreadott? Főleg a belsejéről, meg aminek a bekötése a nehézséget okozza. Hátha megint tanulunk valamit.
Szevasztok! Engemet is érdekelne, főleg a sorkapocsléc bekötése. Ha valaki már megfejtette, és elküldené, örülnék neki. Tegnap óta van egy ilyenem. Piszok nehéz dög! Köszönettel: Lajos
Igen a mágneses sönt nem kellett bele . Fázis nulláról üzemelt , az árama teljesen megfelelt sönt nélkül is . Meg egyébként is eléggé zörgött benne az a vasmag . Az a "szóró" trafó az azért nem a legszerencsésebb kifejezés . Azt sugallja mindha szétszórná az erővonalakat ,pedig nem . Csak lazább a kapcsolat a tekercselések között . Ezért nem tetszett a kifejezés .
Persze ez a jéghegy csúcsa, itt is vannak nagyon jó, jó és borzasztóan gagyi megoldások,mint minden másnál, és nem mindig az ár határozza meg a minőséget.
Erről a képről is kimaradt a lényeg, ami esővé teszi a trafó jelleggörbéjét, ami kézi hegesztésnél kívánatos. Ha megfigyelitek a primer, és a szekunder elég messze van egymástól, jól látszik a két vezető U, amiben egy vasmagot lehetett ki-be mozgatni, ez húzott-vont egy acél mérőszalagot, no az volt a digitális áram mutató. Ha kint volt: nagy áram, ha bent kicsi. Ez volt a mágneses rövidzár, ettől "szóró-trafó" Mielőtt sokan nekem esnek: NEM kioktatásnak szántam.
Biztosan De az nem biztos hogy ki merném venni a páncélból ,ha én kerestem meg az árát ... A gagyi 50 ezres inverteremet sem veszem elő akármi vacak melóért , azért megdolgoztam basszus . Na de Lajos hozzászólására akartam feltenni éppen két képet . Itt egy 200 amperes hetra fojtó , sok minden nem tarthat vissza hogy kipróbáljam . Ebből nem lesz réz amíg rajtam múlik .
Ezt a szerencsétlen hetrát löktem le egy 1000es síkmaró asztaláról Így kidobozolva . Azt hittem vége de nem ,kivettem a klixont és már nem is zárlatos . Na akkor most ennyivel kevesebb a rezem . A bontott 3 fázisúnál felül van a primer ,szemre az a nagyobb . Egy példa a trafó terhelésére . A szomszéd bányász elvillog egész nap a kis trafójával . Én talán két pálcát tudok elhegeszteni vele és levált . Beállítás , pálca ugyanaz ,a többi nem Egy komplett 160/100 as az futó munkákra megmaradt , azt nem sajnálom kint hagyni féltető alatt sem . A képen szereplő "elesett" az nagyobbnak tűnik .
Nem miden MMA-s hegesztőgépben van fojtó tekercs viszont a fojtó valamennyire stabilizálja az egyenáramú ívet így szebb,egyenletesebb a varrat és nem fröcsköl annyira. Persze mindennek ára van így a fojtó valamennyi teljesítményt igényel. Azért is jobb az inverteres technika mert a nagy méretű laza csatolással tekercselt transzformátoroknak nagy a vesztesége. A jól méretezett hegesztő transzformátoroknál látható, hogy a szekunder tekercs nagyobb mint a primer. Ez az eső jelgörbe miatt adódik azaz üresjárati feszültségre kell méretezni a szekunder menetszámot ( a szekundert a primer tekercs mellé)viszont a réz keresztmetszetet már a terhelt ( az ívfeszültség durván fele az üresjáratinak !) kell kalkulálni, számolni. "Rövidzárra" nem tudják méretezni mert akkor mindenképp leég a transzformátor. Az ív az nem rövidzárlat hanem egy soktényezős terhelés (veheted ellenállásnak is) amin belül rövid ívnél másodpercenkét 5-7 szer nagyon rövid idejű "rövidzárlati cseppátmenet" szabdalhat darabokra( szebben nem tudom megfogalmazni). A 160/100-as Hetrák is hasonlóan voltak tekercselve mint a tiéd és bontottam belőlük jó párat leégett szekunder, néha primer tekercsel.
Konkrétan ez a bontódó hegesztőgép a primer oldalon 3 fokozatban volt kapcsolható , a szekunder tirisztoros folyamatos szabályozása mellett . Ezt a szórótrafót nem feszegetném . Sima 3 fázisú trafó ,légrés nélkül vasalva . A primer és a szekunder a vasmag hosszában van elkülönítetten tekercselve . Ebben nem volt fojtó . Szigorúan a saját elképzelésem szerint a régi trafós hegesztőgépek trafói rövidzár üzemre vannak méretezve . A tekercselőhuzal keresztmetszete nagyobb a vasmag méretéhez képest . És is SZIGORÚAN csak szerintem , az áramkorlátozást a vasmag telítődése végzi . Ha tévednék akkor szívesen veszem ha valaki kijavít , elmagyarázza hol tévedek .
Előzmény: Szalai György, 2020-01-19 08:05:22 [2016]
Szalai György | 9481
2020-01-19 08:05:22
[2016]
Ha a 3f hegesztőgép az U/I jelleggörbe beállításához fojtótekercset használ, akkor is szóró jellegű a fő trafója? (Terhelésre jelentősen ejti a szekunder feszültségét?) Vagy az áramkorlátozás ilyenkor csak a fojtótekercs feladata, a főtarafó pedig mereven igyekszik tartani a szekunder feszültséget, a névleges terhelőáramon is.
(Sosem volt ilyen nagy hegesztőtrafóm csak kicsi egyfázisú, házi gyártmányú.)
Az is van benne, de alatta van egy mikrosütőénél nem sokkal nagyobb trafó, jó vastag szekunderrel. A toroid a másik trafó primerjét állítja, illetve még egy SSR is van benne a kapcsoláshoz.
Ati: nekem van egy, de még nem üzemeltem be. Rendeltem hozzá dupla impulzusos vezérlőt, már csak össze kéne rakni...
Vazze, szedd már össze a maradék gondolatod. Hol írtam, hogy nem kell "simítani? A hálózati frekvenciát ! A fojtó az ív tulajdonságai okozta áram és fesz. ingadozását kell simítania! De eddig bármit írtam fel sem fogtad! Ha néha olvasnád és emlékeznél a hozzászólásaimra akkor tudhatnád én gyakran szoktam a fojtó témát erőltetni ill. javasolni. Szóval öregszel már nagyon.
Egyáltalán tudod miről beszélsz? Kivel beszélsz? Az életben egyszer nem kötöttél amper és voltmérőt hegesztés közben egy gépre hogy, valójában lássad az áram és a feszültség ingadozását . Csak kígyózol a mondataiddal, értelme nincs. Sehol nem írtam a felesleges diódákról( a 12 fázis nem releváns) annyi kell bele amennyi az adott tekercsek egyenirányításhoz kell. Csak értetlenkedsz ezen a fórumon állandóan!