Üdv mindenkinek! Igaz, azt írtam, hogy részemről a kérdést lezártnak tekintem, megkérdezném, hogy kinek a birtokában van ilyen trafó? LoneWolf jelentkezésére nincs szükség... A személyiségi jogok figyelembevétele miatt privát üzenetben kérném a válaszokat. Üdvözlettel: Lajos
Tisztelt fórumtársak! Látom, hogy mindenféle érzést generáltam a "ponthegesztő" téma kapcsán. Hogy senkinek se legyenek negatív érzései, emlékei, befejeztem a témát, és eredményt fogok produkálni. Akár alkalmas, akár nem alkalmas ez a ketyere Ni-lapka Li-cellára való pöttyintésére. A végeredményt fogom közzétenni, ami két szó egyike lehet: igen, illetve nem. További elmélkedést kívánok. ...nincs semmiféle sértődöttség, vagy harag részemről. Jó éjt! Lajos
Azért a ponthegesztés esetén nevezzük már nevén a dolgokat. Lehet hegesztőáram, hegesztő feszültségnek vagy más elektronikában használatos meghatározást használni de a "rövidzárlat" nem tartozik a munkafolyamathoz ill. meghatározásokhoz. Azért mert több ezer, több tízezer amperről beszélünk és egy egyszerű ellenállásmérővel nulla ohm-ot mérnénk a hegesztési pontok között de nem annyi. 0,01 ohm is ellenállás és komoly elemzések vannak a szakkönyvekben az áramviszonyokról, feszültségekről és más fizikai egységekről,meghatározásokról.
Csikarc | 5045
2020-01-24 19:58:42
[2071]
Még a hetvenes években történt mikor a Kazincbarcikai 105 sz. szakmunkásképzőbe jártam és volt egy nevezetes tanárunk, Szabó Lászlónak hívták ( "legyen neki könnyű a föld", isten nyugosztalja,jó tanár volt ). Szívesen emlékszem rá és a történeteire bár mi gonoszkodtunk vele és magunk között "malackának" hívtuk mert az óráin gyakran nápolyit evett.Géptan, technológiát tanított és az egyik osztálytársamat, B. Józsit kihívta felelni. A téma hegesztési technológiák voltak és az egyik kérdés pedig az volt hogyan kezdődik a bevont elektródás hegesztési folyamat. A Józsi határozottan, csillogó szemmel rávágta "rövidzárlatot hozunk létre"! Tanár úr egy pillanat alatt kiborult, a Józsi barátunk padjára mutatott és hangosan válaszolt ... ÜLJ LE FIAM, EGYES!
Sajnos nem mindég azt kapja az ember, amit vár. A trafó sem mindég azt kapja. Egy trafóval is bármi megtehető, amíg a hő vagy a Lorentz erő nem tesz kárt benne. Hogy az mikortól visszafordíthatatlan? Az annyi minden függvénye, hogy meg sem kísérelném felsorolni. Főleg nem szabatosan leírni az összefüggéseket. Olyan mélységben nem is szakmai (főleg nem Hobby) fórum témája. Azt csak olyan fórumon írják, ahol én biztos nem vagyok ott.
Nagyon szívesen. Biztos van egy 230-as toroid trafód, ha lesz egy kis időd rá akkor próbáld ki ezt a drop (trafó rövidzárási) mérést egy 4 - 24 V-os 200 W köröli trafón, tanulságos és hasznos tapasztalatokhoz, adatokhoz, viszonyszámokhoz jutsz.
Persze minden kibír sok mindent, pl. még a hagyományos üvegcsüves 10AF olvadó betét se olvad ki x idő alatt 20 A esetén se.
De tőled sokkal komolyabb/szakszerűbb hozzászólást várnék azzal kapcsolatban, hogy mit illik vagy lehet megtenni a 230 V-os villamos hálózat, vagy az arra kapcsolt villamos berendezés túlterhelései kapcsán. Tudod van egy csomó olyan műszaki szakkifejezés bizonyos jelenségek mérhető adatai kapcsán, mint pl. a "tűrésmező szélessége, maximális felső vagy alsó határadatok, stb. Ha már műszaki fórumon vagyunk, kéretik ezek betartása, és nem kipróbálgatni, játszadozni azzal, mikor jön elő mégis a füst, vagy nagyobb baj.
Előzmény: Szalai György, 2020-01-24 15:56:24 [2065]
"amit még rövidzár esetén is elvisel a trafó" Meddig, milyen gyakran és menyi pihenéssel? Ebben az alkalmazásban fontos az időtényező. Elvisel az sok-sok Ampert is, egy rövid-rövid ideig.
A ponthegesztést alacsony feszültségen általában 0,6-1-1,3 V-on végzik (teljesítmény és anyagfüggő is). Olyan nincs hogy "rövidzárlat"! Mindennek van ellenállása ,induktív tényezővel is megspékelve. A hegesztő kar méretre szokta a legnagyobb induktív ellenállást produkálni és azon is sok teljesítmény elveszhet ezért ipari méretben azt is méretezni szokták ill. váltóáramnál igyekeznek alacsony frekvenciát használni nem 50 Hz-est. Egyszer kísérleteztem fogászati anyagok "ponthegesztésével" és ott viszont nagyon meg kellett emelni a hegesztő feszültséget, cca. 20-24 V-ra.
Törölt felhasználó
2020-01-24 13:03:22
[2060]
A lényeg tömören: A transzformátort úgy kell méretezni, és ez alapján megtekercselni, hogy az adott alkalmazás feszültség, és áram viszonyainak, különös tekintettel a maximális értékeknek is megfeleljen.
Az elég könnyen belátható, hogy ponthegesztéskor nem 4 V az üzemi feszültség, hanem sokkal kisebb (talán két nagyságrenddel is), hiszen gyakorlatilag rövidre zárjuk a trafót (~0 Ohm-mal terheljük). Ekkor ez a 4 voltos trafó 230 V-on le fog égni, hiszen 5-20 szoros névleges áram is folyhat rajta, amire nincs felkészítve. Ezért kell (illene) a drop méréssel (ami egy rövidzárási mérés biztonságos kivitelezése) megállapítani, mekkora lehet a jelentősen lecsökkentett primer feszültség, amit még rövidzár esetén is elvisel a trafó. Utána pedig erre kialakítani a további kapcsolgató "kacat" elektronikát.
Gyanítom ennél a toroid -- "ponthegesztő trafó" kombónál a toroid lesz a szűk keresztmetszet...mármint ha nem csutkán lesz használva.
jani300 | 12270
2020-01-24 10:59:08
[2058]
Üdv ! Olyan középiskolai szinten írnál néhány szót arról a különbségről amire gondolsz ? Lényegégében arra gondolok miben különbözik a sima és a ponthegesztő trafó méretezése . Úgy gondolom a rövidzár üzem miatt kisebb áramsűrűségre kell méretezni a tekercselő huzalt a vaskeresztmetszet alapján megállapított teljesítményhez képest .
"Köszönöm, de ilyen tudományosan nem akarok hozzáállni."
Kár volt az a vicsorogó ikon ezután.
Ugyanis ezzel az 5 perces (alap) méréssel esetleg megspórolhatsz több heti felesleges barkácsolási kísérletet.
Egyébként meg azt csinálsz, amit akarsz, nem érdekel, nem kell még csak elegondolkozni se az általam felvetett segítőszándékú gondolatokon senkinek se. Ettől függetlenül mint már annyiszor írtam, a műszaki törvények, összefüggések rád is vonatkoznak, ha érdekelnek, ha nem.
Én is készítettem már MOT-ból ponthegesztőt de már úgy vagyok vele legközelebb inkább egy komolyabb régi trafót szánnák rá. Sőt a 230 V-os primer tekercsből pár menetet is vissza bontanék mivel max 50% a bekapcsolási idő így érdemes kissé túlgerjeszteni.
Köszönöm, de ilyen tudományosan nem akarok hozzáállni. A puding próbája a megevés. A szerkezet megvan, visszacsomagolom a belét, 230 V és a kicikínaitól vásárolt ponthegesztő elektronikát bekötöm az SSR helyére, és mehet a próba.
Három dolgot nem akarok elfelejteni: - mikrohullámú trafójából készítenek ponthegesztőt. Jó, olyan amilyen... - nem karosszériaelemeket, és nem tetőfedő bádogot akarok vele pontozni (néha akkukat) - nem akarok vállalkozást nyitni rá. A vezérlő: https://www.ebay.com/itm/NY-D04-40A-100A-Digital-Display-Spot-Welding-Machine-Controller-Time-Panel-Board/382542817651?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2057872.m2749.l2649
Ja, a rajz jó. A 10. sorkapocsra a trafó egyik tekercse megy ki.
Szerintem azzal kezdjed, hogy kiméred a 4V-os transzformátor drop-ját. Lehet, hogy a mérési eredmény miatt alkalmatlan ponthegesztésre, mert ugyebár ahogyan már írták, ezt nem erre tervezték, hanem fűtőszál működtetésre.
Valaki már leírta ennek a gépnek a valódi feladatát még akkortájt, amikor először kínálta eladásra Lonewolf. Valami műanyagipari felhasználásra emlékszem.
Szervusz Gyuri! Ha szétszedem, akkor már nem fog gondot okozni a feltérképezése. Szabályozható toroid, szilárdtestrelé a főtrafó primer ágában, legalábbis így képzelem. A szekunder tekercs ujjnyi vastag, ott már nemigen van bármi is. A megfejtést közkinccsé fogom tenni. Üdv: Lajos
Előzmény: Szalai György, 2020-01-22 17:09:08 [2038]
Szalai György | 9527
2020-01-22 17:09:08
[2038]
Pár képet tudnál mellékelni róla, azon kívül, amit az eladó is közreadott? Főleg a belsejéről, meg aminek a bekötése a nehézséget okozza. Hátha megint tanulunk valamit.
Szevasztok! Engemet is érdekelne, főleg a sorkapocsléc bekötése. Ha valaki már megfejtette, és elküldené, örülnék neki. Tegnap óta van egy ilyenem. Piszok nehéz dög! Köszönettel: Lajos
Igen a mágneses sönt nem kellett bele . Fázis nulláról üzemelt , az árama teljesen megfelelt sönt nélkül is . Meg egyébként is eléggé zörgött benne az a vasmag . Az a "szóró" trafó az azért nem a legszerencsésebb kifejezés . Azt sugallja mindha szétszórná az erővonalakat ,pedig nem . Csak lazább a kapcsolat a tekercselések között . Ezért nem tetszett a kifejezés .
Persze ez a jéghegy csúcsa, itt is vannak nagyon jó, jó és borzasztóan gagyi megoldások,mint minden másnál, és nem mindig az ár határozza meg a minőséget.