Szervusz Gyuri! Ha szétszedem, akkor már nem fog gondot okozni a feltérképezése. Szabályozható toroid, szilárdtestrelé a főtrafó primer ágában, legalábbis így képzelem. A szekunder tekercs ujjnyi vastag, ott már nemigen van bármi is. A megfejtést közkinccsé fogom tenni. Üdv: Lajos
Előzmény: Szalai György, 2020-01-22 17:09:08 [2038]
Szalai György | 9453
2020-01-22 17:09:08
[2038]
Pár képet tudnál mellékelni róla, azon kívül, amit az eladó is közreadott? Főleg a belsejéről, meg aminek a bekötése a nehézséget okozza. Hátha megint tanulunk valamit.
Szevasztok! Engemet is érdekelne, főleg a sorkapocsléc bekötése. Ha valaki már megfejtette, és elküldené, örülnék neki. Tegnap óta van egy ilyenem. Piszok nehéz dög! Köszönettel: Lajos
Igen a mágneses sönt nem kellett bele . Fázis nulláról üzemelt , az árama teljesen megfelelt sönt nélkül is . Meg egyébként is eléggé zörgött benne az a vasmag . Az a "szóró" trafó az azért nem a legszerencsésebb kifejezés . Azt sugallja mindha szétszórná az erővonalakat ,pedig nem . Csak lazább a kapcsolat a tekercselések között . Ezért nem tetszett a kifejezés .
Persze ez a jéghegy csúcsa, itt is vannak nagyon jó, jó és borzasztóan gagyi megoldások,mint minden másnál, és nem mindig az ár határozza meg a minőséget.
Erről a képről is kimaradt a lényeg, ami esővé teszi a trafó jelleggörbéjét, ami kézi hegesztésnél kívánatos. Ha megfigyelitek a primer, és a szekunder elég messze van egymástól, jól látszik a két vezető U, amiben egy vasmagot lehetett ki-be mozgatni, ez húzott-vont egy acél mérőszalagot, no az volt a digitális áram mutató. Ha kint volt: nagy áram, ha bent kicsi. Ez volt a mágneses rövidzár, ettől "szóró-trafó" Mielőtt sokan nekem esnek: NEM kioktatásnak szántam.
Biztosan De az nem biztos hogy ki merném venni a páncélból ,ha én kerestem meg az árát ... A gagyi 50 ezres inverteremet sem veszem elő akármi vacak melóért , azért megdolgoztam basszus . Na de Lajos hozzászólására akartam feltenni éppen két képet . Itt egy 200 amperes hetra fojtó , sok minden nem tarthat vissza hogy kipróbáljam . Ebből nem lesz réz amíg rajtam múlik .
Ezt a szerencsétlen hetrát löktem le egy 1000es síkmaró asztaláról Így kidobozolva . Azt hittem vége de nem ,kivettem a klixont és már nem is zárlatos . Na akkor most ennyivel kevesebb a rezem . A bontott 3 fázisúnál felül van a primer ,szemre az a nagyobb . Egy példa a trafó terhelésére . A szomszéd bányász elvillog egész nap a kis trafójával . Én talán két pálcát tudok elhegeszteni vele és levált . Beállítás , pálca ugyanaz ,a többi nem Egy komplett 160/100 as az futó munkákra megmaradt , azt nem sajnálom kint hagyni féltető alatt sem . A képen szereplő "elesett" az nagyobbnak tűnik .
Nem miden MMA-s hegesztőgépben van fojtó tekercs viszont a fojtó valamennyire stabilizálja az egyenáramú ívet így szebb,egyenletesebb a varrat és nem fröcsköl annyira. Persze mindennek ára van így a fojtó valamennyi teljesítményt igényel. Azért is jobb az inverteres technika mert a nagy méretű laza csatolással tekercselt transzformátoroknak nagy a vesztesége. A jól méretezett hegesztő transzformátoroknál látható, hogy a szekunder tekercs nagyobb mint a primer. Ez az eső jelgörbe miatt adódik azaz üresjárati feszültségre kell méretezni a szekunder menetszámot ( a szekundert a primer tekercs mellé)viszont a réz keresztmetszetet már a terhelt ( az ívfeszültség durván fele az üresjáratinak !) kell kalkulálni, számolni. "Rövidzárra" nem tudják méretezni mert akkor mindenképp leég a transzformátor. Az ív az nem rövidzárlat hanem egy soktényezős terhelés (veheted ellenállásnak is) amin belül rövid ívnél másodpercenkét 5-7 szer nagyon rövid idejű "rövidzárlati cseppátmenet" szabdalhat darabokra( szebben nem tudom megfogalmazni). A 160/100-as Hetrák is hasonlóan voltak tekercselve mint a tiéd és bontottam belőlük jó párat leégett szekunder, néha primer tekercsel.
Konkrétan ez a bontódó hegesztőgép a primer oldalon 3 fokozatban volt kapcsolható , a szekunder tirisztoros folyamatos szabályozása mellett . Ezt a szórótrafót nem feszegetném . Sima 3 fázisú trafó ,légrés nélkül vasalva . A primer és a szekunder a vasmag hosszában van elkülönítetten tekercselve . Ebben nem volt fojtó . Szigorúan a saját elképzelésem szerint a régi trafós hegesztőgépek trafói rövidzár üzemre vannak méretezve . A tekercselőhuzal keresztmetszete nagyobb a vasmag méretéhez képest . És is SZIGORÚAN csak szerintem , az áramkorlátozást a vasmag telítődése végzi . Ha tévednék akkor szívesen veszem ha valaki kijavít , elmagyarázza hol tévedek .
Előzmény: Szalai György, 2020-01-19 08:05:22 [2016]
Szalai György | 9453
2020-01-19 08:05:22
[2016]
Ha a 3f hegesztőgép az U/I jelleggörbe beállításához fojtótekercset használ, akkor is szóró jellegű a fő trafója? (Terhelésre jelentősen ejti a szekunder feszültségét?) Vagy az áramkorlátozás ilyenkor csak a fojtótekercs feladata, a főtarafó pedig mereven igyekszik tartani a szekunder feszültséget, a névleges terhelőáramon is.
(Sosem volt ilyen nagy hegesztőtrafóm csak kicsi egyfázisú, házi gyártmányú.)
Az is van benne, de alatta van egy mikrosütőénél nem sokkal nagyobb trafó, jó vastag szekunderrel. A toroid a másik trafó primerjét állítja, illetve még egy SSR is van benne a kapcsoláshoz.
Ati: nekem van egy, de még nem üzemeltem be. Rendeltem hozzá dupla impulzusos vezérlőt, már csak össze kéne rakni...
Vazze, szedd már össze a maradék gondolatod. Hol írtam, hogy nem kell "simítani? A hálózati frekvenciát ! A fojtó az ív tulajdonságai okozta áram és fesz. ingadozását kell simítania! De eddig bármit írtam fel sem fogtad! Ha néha olvasnád és emlékeznél a hozzászólásaimra akkor tudhatnád én gyakran szoktam a fojtó témát erőltetni ill. javasolni. Szóval öregszel már nagyon.
Egyáltalán tudod miről beszélsz? Kivel beszélsz? Az életben egyszer nem kötöttél amper és voltmérőt hegesztés közben egy gépre hogy, valójában lássad az áram és a feszültség ingadozását . Csak kígyózol a mondataiddal, értelme nincs. Sehol nem írtam a felesleges diódákról( a 12 fázis nem releváns) annyi kell bele amennyi az adott tekercsek egyenirányításhoz kell. Csak értetlenkedsz ezen a fórumon állandóan!
Jól van most erre mit mondhatok ? Linkelhetnék legalább 50 itteni hozzászólást cáfolatnak ,de minek ? Sok balfék mérnök csak pocskolja a diódákat ,amikor egy is elég lenne
Jani, már régebben is kitárgyaltuk, most is leírtam de úgy látszik felesleges volt valaha is a billentyűzetemet koptatni miattad! Értetlenkedsz megint! Semmi köze az hegesztési tulajdonsághoz az 50 Hz ELMÉLETI SIMÍTÁSÁNAK! Hosszzzzúúúú!
Annak sima 3 tekercses szekundere van ,3 fázisú híddal . A hatfázisú 3 középmegcsapolású tekercses 3 fázisú híddal . Sokkal simább egyenáramot ad . Azért jobb .
"De a villamos bekötése érdekelne ,a fénykép lényegtelen ."... szerinted! Amúgy meg van egy transzformátor és egy egyenirányító aminek a két polaritása ki van vezetve. Csak nem lehet olyan bonyolult az egyiket megszakítani és oda betenni egy fojtó tekercset.
Tegnap előkerült egy 200 amperes co fotó is ,az egy oszlopos lemezelt ,az is hetráé volt . De a villamos bekötése érdekelne ,a fénykép lényegtelen . Volt 200 amperes bikázó töltőm ,az a primer oldalon szabályozta a töltőáramot ,töltés közben .
Csak hatfázisút lehet ,nincs más elvi lehetőség . Meg a hegesztő keze . Tapasztalatból írtam . Ott példának a 200 as háromfázisú hetra ezekhez képest rosszabb .
Tehetsz bele "12 fázisú" egyenirányítót akkor sem javul a hegesztési tulajdonsága a gépnek ugyanis eső jelgörbével rendelkezik a trafó így az ív pillanatnyi tulajdonsága ( ami akár zárlat is lehet cseppátmenetnél) határozza meg az aktuális feszültséget. Röviden nem. A fojtó ami jelentősen javít inkább a tulajdonságokon és valamennyire "simítja" a hegesztő áramot azaz a lengéseket.
2020-01-22 22:17:53
Inkább edzésben tartom magamat.
Semmi köze az hegesztési tulajdonsághoz az 50 Hz ELMÉLETI SIMÍTÁSÁNAK! Hosszzzzúúúú!
