Hát igen a munkahelyi netezés hátrányai.
Az én munkahelyi gépemen az újabb java-s vagy flash-es lapokat sem tudom megnyitni! A gáz csak az, hogy a múltkor egyik géphez kerestem szervizet de nem tudtam belépni a nyitólapjukról az oldalra emitt...

Üdv!
Balu

Hú ez nagyom jó, így nem kell belebuherálni a vezérlőbe ami elég veszélyes barkács dolog volt a részemről. Ezt így bárki tudja használni. És öt galvanikusa leválasztott be és kimeneted lett ha jól látom.
Nagyon korrektnek néz ki.
A párh. port. csatiba nem lesz túl nagy zsufi?
Nekem is ilyen kell majd.

Előzmény: Balu, 2006-11-06 09:46:00 [908]

Á, csak én nem láthatom (proxy filter)...
Majd otthon...

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-11-06 10:28:00 [909]

Nem látom!

Előzmény: Balu, 2006-11-06 09:46:00 [908]

Sziasztok!

Tegnap este a vezérlőmmel való kinlódás után végre össze tudtam rakni a Profi1-hez készült galvanikusan leválasztott IO feltétet! Úgy néz ki jól is fog működni! A vezérlőhöz egy speciális kábellel csatlakozik így annak a dobozát sem kell kinyitni! Már "csak" be kell dobozolnom és tesztelni hosszabban.

Íme:

Sziasztok! Az a kérdésem, hogy van-e olyan szakember közöttetek, aki ért olyan akkumulátor-töltőhöz, ami nem hálózatról, hanem egy 1500W-os hárumfázisú állandómágneses generátorról kapja a kraft-ot? Szeretnénk átalakítattatni nagyobb teljesítményűre, másik generátorhoz. Esetleg sorozatgyártás is érdekelne. A talira esetleg el tudom vinni az eredetit. Akit érdekel, keressen meg emailben! Üdv: Giorgio

Marómotor vezérlésnek talán túl bonyolult, azt egyszerűbben is meg lehetne oldani, csak sok-sok szabadidő kellene hozzá

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-25 13:05:00 [905]

Szia Maci, mármint Balu!
A cikket ismerem. Ez egy szervómotoros vezérlés
a hozzátartozó szoftverrel együtt. Tehát nem marómotor vezérlés. Valamikor gondolkodtam róla, hogy megépítem. Még nem tettem le teljesen róla.

Előzmény: Balu, 2006-10-24 23:59:00 [898]

Hát ezaz, azért nem árt, ha be van bizonyítva valami, mert különben az ember hajlamos nem elhinni

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-25 08:48:00 [902]

Hello!

Akkor én jelentkeznék megerősítésre,
Iminek teljesen igaza van, és ezek 100 éves,
tudományosan is levezethető, vitathatatlan
tápegység alapképletek.
(pl. Rádióamatőrök kézikönyve 1978).
Azonban ezek a képletek folyamatos, állandó terhelésre vonatkoznak, egy motor hajtás pedig
nem ilyen terhelés.
Ezért a Graetz hídkapcsolásra vonatkozó
1.57-es áram, és 1.24-es trafó teljesítmény
többletet el lehet felejteni, és egészen más elveket kell figyelembe venni. Ha valakit még
érdekelnek ezek az elvek, majd írogatok
egyszer róla.

Üdv. Mindenkinek!
Tibor45

Igen ebből kaptam az említett táblázatot, de e könyv kivételével sehol nem írják a szorzó értékét! Jó lenne megerősíteni más szakirodalomból is (egy állítás még nem törvény)!

Előzmény: n/a (adathiba), 2006-10-25 08:24:00 [900]

Mint a címe is mutataja, ez egy szervomotor vezérlő. Volt aki elkészítette, továbbfejlesztette, véleményezte itt a fórumon. Ezért aztán "persona non grata" lett. Dehát ez egy magánfórum, és a magántulajdon szentségét mindenkinek tiszteletben kell tartani.

Előzmény: Balu, 2006-10-24 23:59:00 [898]

Olvassatok bele Ferenczi Ödön Tápegységek amatőröknek című könyvébe. úgy a 70-ik oldal körül. Remélem tisztázza a félreértéseket.

Na a lényeg ami miatt felvetődött ez a dolog (nem a feszültség mértéke és a kondi szerepe mert azzal mindenki tisztában van):
Az említett táblázat szerint egy 1 fázisú, 2 utas (Graetz hidas) egyenirányításban a kivett egyenáramú max áramerőség és a transzformátor sekunder áramerőség (effektív értékben) közötti összefüggés 1.57×-es (a secunder áram 1.57× nagyobb mint a kivett egyenáram)!!!
A képlet szerint egy 10A-es kimenő árammal bíró trafóból (egyenirányítva és szüretve), csak 5.7A-t (egyenáramot) lehene kiszedni!!!
Felturva a netet, találtam utalást a dologra, de ilyen konkrét számadatot (1.57 szorzót) sehol nem említenek!
Egyébként csak, hogy tisztába legyetek a hatásfokokkal:
Erőátviteli (nagyfeszültségű) nagy transzformátorok hatásfoka: 95% (és felette),
kis és közép trafók: 75%-90%,
Graetz híd: ~80%

Az utalások említést tesznek róla, hogy egy Graetz híd + C töltésekekt produkál (a kapacítástől függően) kb. <60°(folyási szög alatt), és ezek miatt a sekunder áram (mivel nem csak a fogyasztót látja el, hanem a kondit is töltögeti) nagyobb, mint a kinyert egyenáram értéke!
Igen ám, de ugyan ez a kapacitás van amikor tehermentesíti a hidat (kisülés állapotában) és ilyenkor (elvileg) a híd áram erősen csökken!
Szerintem méréssel lehetne ezt igazán bizonyítani csak!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-24 23:47:00 [897]

Sziasztok!

http://elm-chan.org/works/smc/report_e.html
Marómotor vezérlőnek szerintetek?

Sziasztok!

A feszültséget nem a kondi pumpálja fel gyök2X-esére, hanem az egyenirányító híd.

Vrms, azaz az effektív feszültség szinuszos jelformánál a szinusz-hullám tulajdonsága miatt egyenirányításnál gyök2-szörösére nő a feszültséget, ennek matematikai alapja van, nem mennék bele...
A kondenzátor nem pumpál feszültséget, csak tárol. A kondiknak az a szerepe, hogy amikor a motor nagy áramot vesz fel hirtelen, akkor szinten tartsa a feszültséget.

Amúgy nem tudom, hogy pontosan miről is beszélünk, beszéltek, nincs birtokomban az említett dokumentum, úgyhogy nem tudok hozzászólni a témához (

Előzmény: svejk, 2006-10-24 17:29:00 [886]

Sziasztok!
Sajnos az eredeti német oldalt már nem találom a neten, de a következő:
www.shinrock.com/Audio-Transformers/acdcvalues.html
segít. Van egy nagyon jó cikk: "Grundlage zum wickeln von Transformatoren" címen. Sajnos németül van és normál trafókra vonatkozik. Lényegében a vaskeresztmetszetre és a drótméretezésre leírt szabályok a toroidra is vonatkoztathatók, de természetesen ott nagyobb hatásfokkal lehet és kell számolni. Én az itt leírt elvek szerint már min 100 db (nem toroid) trafót tekertem.

Hacsak nem az örökmozgót találtátok fel, osszátok meg velem is a nagy titkot, mert piszokul érdekeltek mindig a megoldhatatlan, vagy megmagyarázhatatlan dolgok.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-24 18:52:00 [890]

Urak!
A figyelmetekbe ajánlom ezt a lapot, mely a trafó méretezésen kívül még sok más érdekes dologgal foglalkozik.
sasi

57%-os hatásfok, ugye?

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-24 18:52:00 [890]

Urak!
A figyelmetekbe ajánlom ezt a lapot, mely a trafó méretezésen kívül még sok más érdekes dologgal foglalkozik.
sasi

Urak!
A figyelmetekbe ajánlom ezt a lapot, mely a trafó méretezésen kívül még sok más érdekes dologgal foglalkozik.
sasi

Köszi, máshol is találtam utalást a dologra, de az a 57%-lék meglepett!

Előzmény: svejk, 2006-10-24 18:33:00 [889]

Minden bizonnyal...
a trafóból csak a szinusz csucsa körül vesz ki áramot de akkor ugye a többszörösét a kimenő áramnak.. huhh én ehhez többet nem szólok mert belekeveredek.
Majd jön Tyutyi ő jó elméletből is...

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-24 17:58:00 [888]

Értem az érvelést, de a mértéke?!
És ez akkor kondi függő is (töltésmennyiséggel).

Előzmény: svejk, 2006-10-24 17:29:00 [886]

Boccs Géza! (géza)

Előzmény: svejk, 2006-10-24 17:29:00 [886]

Helló!
bocsi, nem a géza küldte hanem én.
Nem találom a másik könyvet amiben le van írva, de a gyakorlat is ezt mutatja.
Egyébként ha belegondolsz csak az energiamegmaradás törvényére....A kondi ugye a feszt evileg gyök kétszeresre pumpálja, tehát valahonnan ezt ki kell venni...
Majd valaki ezt elmagyarázza én nem értek az elmélethez(sem)

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-24 14:56:00 [885]

Megkaptam köszi! Hát ha ez igaz, akkor nagyon durva!
Jó lenne ezt máshonnét is megerősíteni és érdekelne ennek a technikai magyarázata (főleg a sekunder áram és a kivett egyenáram közötti összefüggések okai)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-24 11:29:00 [884]

Ez majd érdekelne, mert per pillanat a greacz hídnál nem értem mi lehet a trafót tekintve probléma (szimetrikus és kétutas egyenirányítás)?!

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-24 09:46:00 [883]

Vitatkoznék!
Nekem van egy pontos leírásom a trafók viselkedéséről különböző egyenirányítási módszerekre (Graetz, egyutas, drosszellel támogatott, csöves, stb.). Az egyenirányítás utáni áramproblémákkal pedig magam is találkoztam csöves erősítők fűtésénél. Több esetben fordult elő, hogy a "passzentos" trafó 6.3 Volt váltófesze optimálisan, de zajjal fűtötte a csöveket egyenirányítva pedig leesett az egyenirányított fesz 6.3 V alá és előállt a veszélyes alulfűtés! Majd megkeresem a spéci trafógyártó Shinrock nevű német cég ajánlásait és leközlöm. Ott kb. 6 db. különféle egyenirányítási módot tárgyalnak ki.

De azt se felejtsd el, hogy a gyök 2×-es feszültség a terheletlenül felnyomott trafó feszültsége (kondenzátorok a csúcsra töltik a szinusz hullámot), de ez egyből esik mihelyt terheled (a szűrés mértékétől függően)! Ez soros kör! Itt mindenkin ugyan akkora áram folyik át, függetlenül attól, hogy egyenirányítom vagy sem! A trafó teljesítményét váltóoldalon adják meg (általában a felvételét, de a hatásfoka 90% feletti), ezért arra kell az áramot számítani (azt, hogy egyenirányítod, vagy sem, azt a trafót nem érdekli, a teljesítménye akkor is ugyan annyi). Ugyan a diódákon esik feszültség (PN átmenetenként kb. 0.7V), de ez elhanyagolható a trafó szekunder feszültségéhez képest (pl. 30V-nál).

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-22 18:30:00 [881]

Sziasztok!
Ne felejtsétek, hogyha híd egyenirányítót (Graetz) használtok akkor az effektív egyenfesz ugyan gyök2-szeres lesz, de az áram rovására ami gyök2-ede az eredeti váltóáramnak ui. a trafó teljesítménye konstans! Mi pedig áramban muzsikálunk. Ha a kiválasztott trafó teljesítménye már váltóáramilag is a határon van előfordulhat, hogy az egyenirányítás után a "kajak" már nem lesz elég. Ezért célszerű biztonsági okokból min. 2 szeres teljesítmény- szorzóval kalkulálni.

A H1 Motortuningnál írok egy eljárást gyakorlati méretezésre! Persze ha nagyobb, az nem gond csak költségesebb!

Az én agymenésemnek is az lett volna a célja, hogy legyen inkább túlméretezve a táp.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-21 22:40:00 [878]

Igaz, hogy nem 100% -os, mondjuk egy torroidnak a hatásfoka azért erősen tart a 100% -hoz, de a teljesítményt amúgy is a szekunder tekercsre adják meg. De még ha nem így lenne, ez akkor is elhanyagolható

Pipacs egyrészt a motor által felvett maximálisan felvett áramot számolja és ehhez próbál meg megfelelő trafót találni.

Egyébként picit sántít az egész számítás, hiszen ezek impulzusszerű áramok,nem folytonos tehát akár egy picit kisebb teljesítményű trafó is elég lenne, hiszen a kondik is pufferelnek, de én mérnökként a túlméretezés híve vagyok )

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-21 22:20:00 [877]

Az áram amit számoltok, az nem a maximális felvett áramerősség? Ennyit nem tud leadni, hiszen közel sem 100%-os hatásfokkal dolgozik egy trafó. A tévedés jogát fenntartom!

Hello Pipacs!

Van, hogy egyszerre két tekercs van bekapcsolva (fél lépések)!!!!! Szóval inkább a duplájával számolj.

Köszönöm!!!
Tehát 250Va-es toroid 24voltos ez 10.4ampert tud leadni max, akkor ez elegendő 3db 2.8amperes motorhoz ugye?A motorok összes áramfelvétele 8.4A

például 250VA 12V -os trafó

I=250W/12V= 20.833A áramot bír leadni max.

Áramerősség [Amper] = teljesítmény [Watt, vagy VA]/ Feszültség [Volt].

Tudnod kell, hogy a trafó szekunder-tekercse hány Volt-os, 12V , vagy 24V vagy valami egyéb...

Magyarul leirnád mert nemértem.

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-21 20:42:00 [871]

I=P/U

Üdv mindenkinek!
Valaki megmondani hogyan kell kiszámolni hogy a 250VA-es 400VA-es toroid trafo az hány ampert tud?
Bocsánat a buta kérdésért de sajna nemtudom:(

Hát ha nem mén akkor kanca. Sajnálom, pedig egyszerűnek tünt.

sziasztok!olyan gondom lenne h most állt össze az elsö gépem és a marómotorom alapvetöen ford.szám szabályzós de nekem még nem sikerült megoldást találnom ,h hogyan lehetne a programon keresztül is(mach3)ford.számot szabályoznom.elöször is a bekötéssel kellene variálnom szerintem.profi1 vezérlön keresztül megy a motor.hogyan kellene bekötnöm ahhoz h a programban is tudjam állítani a ford.számot?

Szia István!

Az a vezérlő működési elvétől függ! Chopper meghajtásnál nem működne a dolog mert ott folyamatos áram szabályozás van, vagy nagyon bele kéne nyúlni az elektronikába ha jól sejtem.

Üdv!
Balu

Üdv Urak!
Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de a különböző nagyságú(áramú) léptetőmotorokhoz elég lenne a vezérlő után egy FET-es végfok, és akkor megfelelhetne egy olcsóbb kisáramú vezérlő is. Vagy rosszul gondolom és nem ilyen egyszerű az egész?

Nagy érdeklődéssel várjuk

Előzmény: Balu, 2006-10-13 10:21:00 [864]

Sziasztok!

Én pont azon agyalok, hogyan tudom teljesen univerzálisra megoldani. Az első tervem az volt, hogy egy mindentől független megoldást csinálok. Így akik nem jártasak az elektronikában, azok is simán tudnák használni, mindenféle barkácsolás nélkül. Remélem egy héten belül lesz időm összehozni a saját verziómat és akkor publikálom!

Üdv!
Balu

Válaszaim:
1. Természetesen igazad van
2.Én nem vágtam el semmit, csak a megfelelő nem használt pinre rákötöttem a feltétet.
3. Azt hiszem meg-de az is lehet hogy módosítani kell.
Szerintem ez az I/O feltét nem egy univerzális megoldás, és én csak a bütykölni szeretőknek ajánjanám. Nagy odafigyelést igényel a beszerelése is, a dobozolt változatnál a doboztető felrakása is gondot okozhat.
Motoros

Előzmény: n/a (inaktív), 2006-10-12 20:56:00 [859]