Helicoil ekkora méretet nem tud szűkíteni. Azt csinálják amit te is kitaláltál. Egy M6/M8-as csavarba vígan lehet M3 menetet fúrni, még eszterga sem feltétlenül kell hozzá.
Eddig kudarcba fulladt az M3 nútanya keresésem. Persze újat találtam, de...
Kérdése, hogy létezik-e megoldás az M8/M6 belső menet átalakítására M3 méretre. Valami olyasmit képzeltem el, mint a heli-coil. Másik elgondolásom, hogy M8 menetes szárba esztergával elkészíteni az M3 belső menetet. Méretre vágás után menetrögzítővel raknám be a nútanyába.
Ezzel a tusírléccel nekem az a bajom, hogy pl. az előző hozzászólásomból kiindulva egy oldalt megcsinálni síkra egy sínpárból egyszerű, de hogy hogyan lehet megoldani, hogy utána a másik oldal is (én esetemben 90cm-re) ugyan ebben a síkban legyen egyenes, arra ötletem sincs.
Következő gépemhez kellene egy előre lathólag 90x80 cm-es polimerbeton gépváz szélét síkba marni a sínek alatt, de nem igazán találok a közelben olyan céget akinek ekkora munkaterületű gépe lenne.
Egy ilyen önterülős anyag ami megkötve sík felületet ad, nagyban megkönnyítené az építést. Erről majd szerintem velem együtt sokan mások is várják majd a tapasztalataidat.
Mondjuk a Moglice csúszópályás bevonat felviteles megoldás is tetszik, csak a megfelelő síkhoz ugye kellene egy ekkora méretű sík etalon is kellene, ami megadja a pozitív mintát.
Egy megfelelő méretű mérőgránit tökéletes megoldás lenne. Csak ugye nem olcsó mulatság, valamint ha valami nem jól sül el tönkre is mehet a gránit.
Esetleg pl egy 20mm-es sík üvegről mi a véleményetek? Ez még viszonylag olcsón beszerezhető, bár ennek is kérdéses a síklapúsága ekkora méretnél.
Ötletem szerint a gépvázat a szélein, valamint több helyen a közepén bevonva a töltőanyaggal (az egyenletes súlyeloszlás maitt, meggátolva, hogy középen a saját súlyától behajolva) létre lehetne hozni egy sík formát.
Nemsokára elindul az online shop oldalam ,nem kifejezetten CNC témában ,de nehezen beszerzhetö,spéci CNC-s dolgokkal is gondoltam felruházni ,akár egyedi dolgok beszerzése végett ! Csak legyen már rá idöm,vagy veszek ......
Kíváncsi vagyok a megoldásukra az önterülő anyaggal. Ha hígfolyós anyagot használnak akkor kell valami oldalhatároló anyagot végig rakni a szelvények oldalán ami megakadályozza a lefolyást. Ráadásul ennek a valaminek a felső széle a lehető legegyenesebben kell, hogy fusson az egész gépvázon. A te esetedben mivel gondolom valamilyen lineáris sínt fogsz használni ennek néhány század milliméteren belül kell lenni egy méteren, ha nem kívánsz utólagos komoly megmunkálást végezni. Hántolni nem szoktunk ugyebár csak századokat. Biztos van erre valami frappáns elképzelésük. Az jutott még eszembe, hogy mivel nútos profilt akarsz ráfogatni a szelvényre. Annak a felülete azért kellően síknak tekinthető. Ha mondjuk fél méterenként bajlágoló lemezzel síkba hoznád a tetejét úgy, hogy maradjon alatta 2-3 milliméter hézag és így rögzítenéd. Akkor ebbe a résbe talán be lehetne injektálni a réskitöltő anyagot és a száradás után már rögtön használható is a sínpálya.
A Moglice stábjával felvettem a kapcsolatot ,a hét vége felé igértek kiszállást ,ùgy néz ki ,hogy a környékünkön több cég is küzd hasonlò gondokkal ,így ráállították a fejlesztö csapatukat ,egy kifejezetten gépváz önterülö síkképzö anyag elöállítása gyártására ,amiben mi lehetünk az eggyik teszt alany . A készülö gépet folyamatosan dokumentálom ,és ha megengeditek meg is osztom veletek ! Hamarosan képek !
Köszönöm a kérdést,összejött a "kinti" munka ,annyira hogy itt is ragadtam családotul. A Yele Egyetemre készült kapukkal pedig megnyertünk egy igazán komoly díjat is
Ez a folyékony műgyantával leöntöm módszer alapjában kudarcra van ítélve. A felületi feszültség miatt sohasem fog sík felületet képezni. Mindig fel fog kúszni az oldaltámasz határolón. Van erre egy kitalált anyag, Moglice névre hallgat. Ez már sikló feleületet is ad a gépágyakon. A te esetedben csak támasztást szolgálna. Az alkalmazása úgy történik, hogy az alapfelületet bekenik vele és réteszik a síkra megmunkált ellendarabot. A száradási idő után leveszik a sablont, ami alatt ott van a kész, sík felület. Injektálással is csinálják. A te esetedben ezt úgy végezném el, hogy egy lehetőleg szerinti leghosszabb tusírlécet nyomnék rá az anyagra amit a két végén kiszintezett támasszal tartanék a megkívánt magasságban. Nem olcsó anyag.
Az a baj, hogy hirtelenjében én sem találom, pedig itt, a fórumon volt téma, és úgy emlékszem, volt, aki ezzel öntötte ki lineárok helyét, hogy ne kelljen sík-köszörülni. Egy linket találtam, itt szóba kerül: [Törölt vagy nem létező bejegyzés linkje] Még az is rémlik, hogy elsőre nem sikerült neki, mert valahol elkezdett kifolyni... Hátha másnak beugrik, hogy ki volt, aki már csinálta, és van benne tapasztalata...
Darabokból össze lehet rakni hosszabb ágyat. Zongorahúrt feszítettek ki, és nagyítóval nézték. Vagy egy vályút készítettek az ágy mellé, vizet töltöttek bele. a víz felszínét érintették meg tűhegyes mikrométer csavarral. Nagyon jól látszik az érintés pillanata. Persze ez a víz a föld görbülete miatt kicsit domború, de ilyen hosszon nem számottevő. Láttam gyári ágyköszörűt aminek két darabból volt az ágya, igaz mesélték hogy elszórakoztak vele mire beszintezték. De ez már modern történet. Nagyon tisztelem a régi szakembereket, akik úttörők voltak és szinte a semmiből hozták létre a szerszámgép ipart....
Lehet hogy ezen MÉH telepes tusírlapok közül került ki az enyém is ,csak én hegesztö,egyengetöasztalt csináltam belöle balga fejemmel ,meg akkor az kellett
Köszi ! Vártam ezt a választ . Mivel talán az elsők közt hoztam itt fel ezt a témát . És láttam is 3 db 2x1 méteres vadiúj hántolt tusírlapot méhbe kidobva , kb 20 éve . Hiába vettem volna meg ,akkor talán egy 20 as lett volna egy tonnás darab .
Mi lenne ha egy laposvas futna végig a felületen, ami le lenne csavarozva olyan osztással, hogy a sín csavarjaival ne találkozzanak a rögzítő csavarok, és mindenhol lenne egy vagy két alátét a laposvas és a tartó között, amikből lecsiszolnál, hogy beállítsd a síklapúságot, majd ha kész van a tetjét bekened formaleválasztóval és az egészet kiöntöd gyantával, 2mm résbe egy hígabb gyanta befolyik, és akkor nem kell puha felületre rögzíteni a sínt, meg ragasztót faragni sem.
Self leveling epoxi ? Vagy a Geronite ,hidraulic cemet (10.000 PSi) ,? az a bajom ezekkel ,hogy a felület vagy homorù,vagy enyhén domborù lesz,emellett nem akarom az egész felületet ùgymond kiönteni ,hanem csak a gépváz felületét ,akár kis csatornákat képezve !
Nem akarok más ötletével okoskodni, de korábban többször téma volt a sík felület képzése műgyantás kiöntéssel. Variáció van bőven, rázóval, vagy anélkül, adalék anyagokkal, vagy anélkül...
Azt kellene ehhez kideríteni hogyan készítették el az első 5 méteres hosszgyalu ágyat ? Nem cikizés ,tényleg kíváncsi vagyok ,biztosan vannak benne érdekes trükkök .
Abszolút nem értek hozzá, ezért mint laikus kérdezem: ha a fém szerkezetet a méreténél fogva nem tudod/akarod síkoltatni, akkor a tetejére kent fémragasztót(?) mennyivel lesz egyszerűbb?
egy olyan kérdésem lenne (nem tudom melyik topic a megfelelö erre) ,hogy ha van egy acél zártszelvényböl hegesztett hídvázas gépalapom ,de a mérete miatt (5500mm x 1250mm ) nem tudom ,vagy nem költséghatékony ,síkba munkáltatni ,alkalmazhatok e a felfekvö felületekre valamilyem fém ragasztòt ,és azt síkolom a kívánt pontosság elérése végett ? csinált már valaki ilyesmit ,vagy csak én vagyok beborulva ? köszönöm Szaki
Régóta van egy 72 centi széleset tudó ,nagyon egyszerű hajlítóm . Hamar összedobtam , azóta kétszer vágtam belőle (nem a hosszából),a második vágásnál a leeső darab merevítés lett . Olyan kis csinos avval a pánttal az a hajlító . És nem mellesleg az 1250 es re 2mm vastag lemez hajlítását engedik . Olyan karácsonyfa jellegűt bárki tud csinálni
"Viszont ha az ember magának épít, vszleg egyszerűbben kijön ha a közepe felé növekvő keresztmetszetű gerendát készít, és azzal megmerevíti a mozgatott részt nem?" Szerintem is ez a helyes megoldás! az ilyen sok csuklópántos mechanikáknál meg főleg, mert az acél az hajlik,sok holtjáték, és még sok munka is, egy merevítőhöz képest. Ott a hátoldalon senkit nem zavar egy hídszerkezet, alul van.
Bonyolultabb a helyzet, amit rajzoltam annál pl a mozgó lap függőleges és vízszintes helyzetben a középpontra mutat, viszont a két állás között kicsit vándorol.
Köszönöm hogy foglalkoztál vele ! Nekem is nagyon megtetszett a megoldás . Azt nem értem a rajzodon ,miért nem szimmetrikus a csukló két oldala . Csináltam egy hevenyészett skiccet arról szerintem hogyan vannak a prizmák helyzetei , de elfordult kilencven fokkal a kép . A 90 fokos hajlítási helyzet van a skiccemen (szerintem). Kell valami modellezést csinálnom , laposvasakkal hogyan is működik ,egyébként találtam egy komolyabb gépről is filmet hasonló megoldással .