Nekem mi a véleményem? Egy csomó dolgot nem értek.
A tápegység paneled bal szélén, van egy nagy hosszúkás fehér valami. Az mi?
A fehér valami mellett van egy fekete drótgubanc. Az minek?
A trafódból csak két szál kék szekunder vezetéket látok kijönni. Honnan lesz akkor 5 meg 12 Voltod?
A nagy egyenirányítón és a nagy kondin kívül mik vannak még a panelen?

A kérdéseid a következők voltak:
„a szekunder oldalra van-e értelme 230/10A-est (kismegszakítót) tenni”
Nincsen értelme.
„Másképpen viselkedik-e mint egy sima mondjuk 60V környéki 10A-es olvadó?”
Igen másképpen viselkedik.
„Vagyis egyáltalán működik-e ha kell?”
Működik, gyorsabban leold, mint kéne.
„milyen elemet építsek be és hova tanácsoljátok, ahhoz, hogy semmiképpen ne lépjem túl a 35V ot?”
A megfelelő trafót építsd be, a mostani helyett.

Lágyindítót én minden toroid trafó elé javasolok, mert a kicsi is nagy árammal indul. Ez nem csak a hálózatra kapcsolt többi készüléket zavarja, hanem magát a trafót is rongálja.
Az általad #5408-ban linkelt, tökéletes és tartalmazza a 230V-os oldali biztosítékot is.
Ráérsz utólag beépíteni, csak a lehetőséget hagyd meg már most. (Legyen helye.)

Nem értek egyet © Nemes János #5410 „Csak nem árt olyat választani ami előbb kiolt mint a nyákon elégnek a fóliák, vagy a vezetékről leég a szigetelés.”
Ha ez történik, akkor nem a biztosíték volt a hibás, hanem aki alulméretezte a vezetékeket.
A biztosítékot a terhelőáram értékének és jelleggörbéjének megfelelően kell megválasztani, ettől nem károsodhat a helyesen méretezett vezeték.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 22:24:00 [5468]

Egyelőre ugy néz ki ennél nincs célszerűbb.
Egyébként nehéz igy ezt eldönteni.
Mivel ugy néz ki ez a sima táp megoldás működőképes (hiszen amolyan referenciaként mindenhol ezt látni), igy ugy tűnik nem éri meg változtatni rajta.
Ettől függetlenül éppen lenna példa, hogy másnak és másnak, más és más a véleménye, és a tanácsa.

Meg sem merem kérdezni..... (csak súgva):
neked mi a véleményed?:)

Előzmény: Szalai György, 2010-01-04 22:13:00 [5467]

Persze, hogy segítek. De döntened azt neked kell.
Most akkor „Olvadóbiztosíték és kész. Nics vacakolás!”
Ez marad ?

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 15:43:00 [5436]

ujra itt elnezest, de a munkam nem tudta kivarni az ujevet de igerem ahogy az idom engedi azert at fogunk
tudni nezni meg jo sok mindent

multkor ott hagytuk abba, hogy ismertetesre kerult egy nagyon masszive iranyvaltos pwm h-hid algoritmus, azonban
par dolog magyarazatra szorul, szerencsere ezek eleg egyszeru dolgok

emlekeztetonek, meg amugy is multkor rosszul jelenitodott meg a programlista, mert elvesztek a tabulatorok:





remelem igy mar jo lesz


a kar nevu valtozo a k_min es a k_max kozott valtozhat tetszoleges modon, szoval az is megengedett, hogy pl.
az egyik pillanatban a motor teljes fordulattal forog az egyik iranyba majd a masik pillanatban arra utasitjuk,
hogy forogjon az ellenkezo iranyba, teljes erovel, nem fog semmifele problema fellepni, a motor szikrazik egy
nagyot es maris a masik iranyba forog, de semmi esetre nem fognak a fetek tonkremenni, vagy a tapegyseg letiltani
(termeszetesen a megfelelo/szukseges aramot azert tudnia kell a tapnak) de a lenyeg az, hogy az algoritmust nem
lehet megbolonditani, szoktuk mondani, hogy a megoldas bolond-biztos , ha a kar valtozo k_koz erteket vesz fel
akkor a motor fekezo uzemmodban all, rovidre van zarva, ezek a k_min, k_koz, k_max elore deffinialt, konstans
ertekek, es ha megfigyeljuk a programot a state 0 eseteben latjuk, hogy az aktualis pwm idoziteskor fontos csak,
hogy mennyi pontosan az ertekuk, itt tortenik meg a konkret pwm ido beallitasa egy tablazat segitsegevel, ennek
csak annyi az ertelme, hogy egy ilyen fikcionalis intervallumot, esetunkben 0-200-400 egy fizikai intervallumma
konvertalunk

jol megfigyelheto, hogy hogyan valtozak az egyes allapotok a state-machine -ban, hogyan megyunk mindig biztonsagosan
vissza a nullas allapotba, ahol egyik fet sincsen bekapcsolva, lathato tovabba, hogy mindig van egy kis varakozas
mikor az egyik fet -et ki vagy be kapcsoljuk, tovabba lathato egy elektronikailag erdekes trukk is, hogy mikor
a pwm munka-utem a nem aktive allapotban van, akkor arra az idore a ket also fet rovidre zarja a motort, ez azert
kell mert igy a felso fet -ek un. parazita diodaira nincsen szukseg, mert a motor aramat a ket also fet vezeti
ebben az esetben un. aktive modon, azt ugye tudjuk, hogy a diodakon az atfolyo aram hatasara un. maradek feszultseg
lep fel, ami osszeszorzodik az atfolyo aram erossegevel es mint hoveszteseg jelenik meg, ha aktive modon csinaljuk
ugyan ezt, akkor a fet maradek ellenallasa szorzodik ossze az aram negyzetevel es igy jutunk a hoveszteseghez
vegyunk egy peldat: 30a atfolyo aram, 0.5v dioda maradek feszultseg es 5 milli-ohm fet maradek ellenallas, tehat
akkor a diodas aramelvezetes eseteben a hoveszteseg: 30x0.5=15w ellenben az aktive fet -es elvezetes eseteben:
0.005x30x30=4.5w

arra azert figyeljunk, hogy mikor az aram erossege mar gigaszi ertekeket olt, sokkal szerencsessebb diodas maradek
feszultseges modszert alkalmazni, pontosan ezert van az, hogy a nagyaramu alkalmazasokban jobb, ha igbt -t hasznalunk
es nem mosfet -et, mert ugye az igbt kimenete tranzisztoros (maradek feszultseges) meg a bemenete fet-gate jellegu

csak, hogy biztosan ertsuk az eljarast, nezzuk meg mi tortenik mikor a motor egy adott pwm ertekkel "elore" forog:

state 0: itt tudatosul, hogy a kar valtozo allasa egy normal, tehat nem teljes elore vagy hatra ertekre vonatkozik
ennek megfeleloen erteket kap a t_on ill. a t_off valtozo, amik pontosan a pwm aktive ill. passzive ido-erteke
es megyunk is a state 4 -be, ahol: a fet bekapcsol majd megvarjuk, hogy bekapcsoljon, majd a d fet is bekapcsol
itt mar forog is a motorunk (itt jegyeznem meg, hogy a felul levo feteket tobbnyire mindig kicsit problemassabb
kezelni ezert van az, hogy pl. mindig az also kettovel zarjuk rovidre a motort vagy pl. itt azert van az, hogy
elott a felso a fetet kapcsoljuk be es csak ezek utan az also d fet -et, mert a felso a fet kicsit lasabban tud
csak bekapcsolodni ezert arra nem lehet bizni olyan fontos munkat, hogy aram alatt kapcsoljon be)
szoval mar forog is a motorunk, majd kivarjuk a megfelelo idot azaz a pwm aktive idejet, majd az a fetet kikapcsoljuk
ezt sajnos ki is kell varni! es bekapcsoljuk az also c fetet, itt hivnam fel a figyelmet arra, hogy a tulsagosan
hosszu varakozas a fet ki ill. bekapcsolasara nem jo, mert ugyan az un. osszekapcsolast elkeruljuk tutira, de
a parazita diodakat igenybe vesszuk, mert ugye mikor a motor tekercsen hirtelen megszunik a feszultseg akkor ott
nincsen varakozas, meg ilyesmi, az ko kemenyen zarodni akar! jajj azt elfelejtettem megemliteni, hogy miert nevezem
ezeket a fetekbe epitett diodakat ilyen visszatetszo neven, nos az, hogy parazita az teljesen helytallo, ugyanis
nem arrol van szo, hogy a gyarto olyan rendes, hogy nekunk pluszba tesz be egy ilyen vedodiodat a fetunkbe, mint
ahogyan ezt teszik nemely jobb tranzisztor eseteben, hanem arrol van szo, hogy ilyen dioda-jelleg nelkul nem tudnak
a fet -et realizalni, szoval ezeket ugy nezzuk, hogy valami szukseges es elkerulendo rossz, most mondom, nagyon sok
esetben mikor valaki azt figyeli meg, hogy a megepitett kapcsolasaban melegednek a fetek, akkor nem is a szegeny
fet melegszik, hanem ezek a sz*r diodak a fet-ben (indukcios kapcsolast feltetelezve persze) nemely elvetemult
tesla tekercs epito kompletten kiveszi egy trukkel ezt a diodat a fetes/igbt -s kapcsolojabol, hazi feladat: hogyan?
szoval a lenyeg, hogy gondosan be kell tudni allitani azt, hogy mennyi idot varunk arra, hogy a fet ki ill. bekapcsoljon
akkor tehat a motorunk fekezodo uzemmodban van most mar csak meg kell varni a pwm utem passzive idejet (w_pwm_off)
utana kikapcsoljuk az also c fet -et es egyben a d-t is mert mar nincsen ra szukseg, termeszetesen a kikapcsolasi
idot kivarjuk, ebben a 4-es allapotban termeszetesen figyeljuk, hogy nem tortent e esetleg valami kar ertek valtozas
ha tortent, megyunk vissza az 5-os tartalek allapoton keresztul a nullasba eligazitasert

most a konkret c program ismertetesetol eltekintenek, mert azt valami kulon kurzusban kene megismerni de ahoz szukseges
volna valami konkret fizikai munkapad mert a legtobbet ugy lehet tanulni, hogy egy gyors ismertetes utan (most, ha
azt mondom, hogy van 20, egyszeru dolog amit ismerni kell, akkor mar sokat mondtam!), mindenki elkezdi modositani a
peldaprogramokat es megfigyeli, hogy mi hogyan mukodik a valosagban, erre lesz majd jo, ha egy kikukazott pc -n
felrakunk egy free-dos -t meg egy editort meg egy c -forditot es a printerporton elkezdunk szorakozni, utana szoba
johet egy avr is, azert nem pic mert azokhoz nagyon draga a c fordito ami amugy is hibaktol hemzseg

de haladjunk tovabb az elektronikaval, szoval most mar van egy alap h hidas kapcsolasunk meg egy stabil algoritmusunk
hozza, a problema csak annyi, hogy evvel az alap kapcsolassal nem nagyon tudunk csak viszonylag keves teljesitmenyt
biztositani, ez azert van, mert egyreszrol a p-fet -ek viszonylag magas maradek ellenallassal rendelkeznek, tovabba
a tapfeszultseggel nem tudunk csak olyan 12v korul lenni, szoval ha veszunk egy 10 ampert es 12v -ot az meg eleg
keves, vagy ha nem is keves de akkor is nagy vesztesegek vannak

szoval a p-feteket ki kell dobni es a helyukre n-eseket tenni, azonban itt felmerul egy kis problema meghozza az, hogy
hogyan tudunk a felso feteknek vezerlest biztositani, az alsokkal semmi baj nincsen, de a felsok eseteben mar nem
egyszeru az eset, hiszen, hogy a fet-kapcsolonk bekapcsoljon egy pozitive feszultseg kell a gate -re de ez a source
labhoz viszonyitva kell megtenni! es mivel a source ebben a felso esetben nem a tapegysegunk foldjere kapcsolodik
hanem a motorunk egyik terminaljahoz, szoval kicsit bajba kerultunk de mi van akkor ha a felso feteknek kulon
izolalt tapegyseget biztositok es amugy is szeretjuk az opto-izolatorokat, szoval azokon keresztul tudjuk is vezerelni
oket, ez egy remek elgondolas, olyannyira remek, hogy majd latni fogunk olyan, ugyan jol mukodo kapcsolasokat, ahol
egy kulon kis cel ic gondoskodik a felso fetek meghajtasarol (az alsokkal egyutt) azonban olyan hatranyok keletkeznek
peldaul, hogy a tapfeszultseg csak olyan 60-70v lehet maximum, viszonylag limitalt a fetek meghajtasara szolgalo
aram stb. de erdekes modon ez a kulon tapegyseges megoldas nem szenved ilyen hatranyoktol! na jo de akkor miert kell
megismerni a sima tapegyseges megoldast is, ha ez a kulon tapegyseges ilyen jo? nos ennek az extra tapos megoldasnak
pontosan az a hatranya, hogy kulon-kulon kis tapegysegeket igenyel es ezt a sorozat-gyartas nem szereti, mert draga
(ha ezek a nagyban jatszo cegek csak egy par centet le tudnak sporolni a termek onkoltsegerol, mar nagyon-nagyon jol
jarnak, errol jut eszembe, hogy en regen mindig ugy mondtam, hogy valami egy draga megoldas, pl. egy energiatakarekos
lampa, de arra kellett rajonnom, hogy az nem ugy draga, hogy erre mentek ra, hanem az a megoldas/termek nem az
olcsositott verzio, tehat mondjuk a tranzisztornal be van kotve a bazishoz egy ellenallas 0.1 cent, be van rakva egy
kis szuro-kondi 0.5 cent stb.) szoval attol eltekintve, hogy nem tul gazdasagos, kicsit tobb helyet foglal el, semmi
mas problema nincsen a kovetkezo kapcsolassal, csak elony:



itt az a kis karomszog amiben a dioda van az egy egybevont szimbolum, ami semmi tobb mint a mar megismert n-fet
meghajto es egy opto egyben, maga a mukodes is mar ismert, eltekintve ettol a hulye harom+a motor taptol

azert azt megjegyeznem, hogy ez a megoldas tovolrol sem olyan szornyu mint amilyennek latszik, tegyuk fel, hogy
van egy erossebb motorunk amihez toroidot gyartatunk le, na most semmi tobbet nem kell tennunk mint azt mondani
a gyartonak, hogy legyen mar szives es tegye ra a t1,t2,t3 tekercset is a toroidra, kivancsi volnek ez mennyi
jarulekos koltseggel jar? vagy ha nem toroidos kornyezetben gondolkodunk hanem elemes vagy kapcsolo uzemu taposban
nos akkor nem szukseges a harom tekercset 50hz -es frekivel uzemeltetni hanem nehanyszor 100khz -es is megteszi,
ebbol fakadoan a meretek marha modon zsugorodnak

ettol fuggetlenul a kovetkezokben megismerkedunk egy specialis cel ic-vel amivel sima tapos kornyezetben tudunk
also/felso feteket meghajtani, kis eloredolgozas: hip4081 a tipus-szama az ic-nek

Torroid, de megnéztem csak 320VA-s...800-ast csak akartam szerettem volna.

Előzmény: Svertel Istvan, 2010-01-04 19:44:00 [5461]

Tudom hogy tudsz!
Szép, de a templom egere krőzus most hozzám képest.
Mellette ugye kaptam már egyet,van is még egy, és illene ezeket elhasználnom elsőre.

Majd ha elrontottam ezeket!

Előzmény: Lampas, 2010-01-04 21:01:00 [5463]

Tudok neked egy jo dobozt,

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 19:48:00 [5462]

Minden kezdő infó (még a kép is a kapcsolásról), ott volt a kezdetnél, valamit az az infó is, hogy egy az egyben megfelel az István féle ajánlott táp kialakításnak.
Nekem csak annyi van pluszban, hogy van rajta még 6x5V és 2x12V. Ennyi.
Na de jó lesz ez így.

Inkább azt a kérdést kellett volna feltennem (mert ugye nem ismertem az alkotót) hogy az #5406 -ban bemutatott szép doboz ugyan célszerű lehet-e és miket tartalmazhat, valamit érdemes-e ilyen kivitellel foglalkozni. Engem, mint laikust egyszerűen lenyűgözött a rendezettsége, a kivitele. Ennyi.

A kérdés egyébként él még, (bár megpróbálom elérni a készítőt) mert Yumi-tól anno kaptam egy ilyen dobozt, és megvan abba is a töltelék, mindenestől.

Előzmény: keri, 2010-01-04 19:41:00 [5459]

Toroid ?

Előzmény: keri, 2010-01-04 19:41:00 [5459]

Tudod... Az igazi baj, és a kérdéseket szító dolog tulajdonképpen az, hogy a kérdésre az ember ritkán kap olyan tényleg egyszerű egyértelmű választ, mint most Feritől, vagy Tőled.
Biztos mindenkiben a jószándék dolgozik, de effektíve ha nem vagy profi a témában, a válaszok legnagyobb részével csak annyit kezdhetsz (ha nem akarsz profivá válni esetleg két nap alatt, mert ugye inkább haladnál a dolgoddal, és ha lehet csak olyan méélységig foglalkoznál vele amennyire max szükséges, szóval ezekkel a válaszokkal csak annyit tudok kezdeni, hogy elmegyek egy profihoz, vagy este meginterjúvolom azokat a szakikat akik itt nem szólalnak meg gyakran, hogy segítsenek.

Én eljutottam oda, hogy egy idő után inkább azt mondom még hülyébb vagyok mint amilyen tényleg és hagyjuk a fenébe....

Előzmény: Lampas, 2010-01-04 18:58:00 [5452]

250W? :DDDD
Azt hittem valami izmos trafó.
Nekem a 800VA-s trafón van 10A-es üveg és nem ég ki.

Előzmény: Lampas, 2010-01-04 18:58:00 [5452]

Na ez segítség volt!!
Köszönöm!
Azért köszönöm másoknak is a jószándékot!
Elektron sok jó tanácsát és megoldási javaslatát főleg!

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 19:23:00 [5456]

A proci, az más téma, azt én kérdeztem.

Azért kell lágy indítás mert leveri a bisztit.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 17:31:00 [5448]

A H2-es vezérlőhöz javasolt táp rajzát István weblapján gondolom megtaláltad. Ezzel nem lehet gond, egyszerű mint a faék. Ha toroidot használsz, az rúghat a hálózaton ha éppen csúcsban kapja el a szinuszt, de nem vészes ekkora teljesítménynél. Lásd "Lámpás" véleményét! De ha nagyon óvatos vagy akkor sem tegyél elé triakos, relés vagy PIC-es varázslatokat, mert csak a hibalehetőségek száma nő velük. Na meg a költség. Egy NTC-t azonban esetleg beruházhatsz. NTC = Negativ Temperatura Coeffitient. Egy olyan ellenállás, ami szobahőmérsékleten konkrét ellenállású - néhány ohm. Bekapcsoláskor erősen korlátozza a kialakuló áramcsúcsot, de 1-2 másodperc alatt felmelegszik. Ez alatt az idő alatt az ellenállása kb az ezred részére csökken, szinte csak egy "darab drót" lesz belőle, tehát mintha ott sem lenne.
Egyedül a gyors ki-be kapcsolást nem szereti, mert kb 60-90 sec a kihűlési ideje, tehát addig kicsi az ellenállása és nem korlátozza az áramot. Az ára pedig igen baráti, 100Ft körüli. A HQ-VIDEO-nál kapható, de talán a Lomex-nél is.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 18:29:00 [5449]

Ilyen egy tökös magyar legény! Így kell ezt! Mondd meg nekik!

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 19:10:00 [5453]

Igy is van!
Felejtve a többi!
Ennyi!

Előzmény: Lampas, 2010-01-04 18:58:00 [5452]

Ez szép!!!
Szépen rábeszélgettek minden marhaságra (aminek a felét sem értem), majd utána megkapom érte a magamét, ho ymilyen ökörséget akarok.
Marad minden a régiben.
Olvadóbiztosíték és kész. Nics vacakolás!
Ennyi!

Előzmény: Lampas, 2010-01-04 18:58:00 [5452]

Jaj Peter! ne parazz mar, 250W-os toroidhoz nem kell lagyindito, 400W folott mar lehet gondolkozni rajta, de meg az is biztosan indul 16A-es biztositekkal. Jo vastag, rovid szekunder vezetekekkel, a hidig es pufferig, onnan olvado biztositek a lustabbik fajtabol es Kesz!
Eleszteskor a biztositekot kicsereled egy 24V-os halogen izzora, vagy kettore, sorbakotve. Ezek megvedenek a tulterhelestol, zarlattol, alig okoznak feszultsegesest a beallitas alatt. Ha minden mukodik, vissza a biztit es mehet. De azert nehany regulat azert meg kell am tanulni elotte, maskepp megint minket arasztasz el kerdesekkel.
Meg tudod csinalni.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 18:29:00 [5449]

Toroid trafót akar lágyindítani .

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 17:31:00 [5448]

Majd szólok, ha önteni akarok.

Nem kell azt a trafó dolgot túldimenzionálni. Teszel olvadó biztosítékot a szekunder oldalon T10A, vagy amekkora kell plusz a vezérlőkre külön külön amekkora azoknak kell.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 17:11:00 [5446]

Én egy tápot akarok ami biztosnágosan kiszolgál egy H2-t, tökéletes biztonságban.
Csak hogy visszakanyarodjunk a kezdetekhez.
Mellékes, hogy a lentebbi dobozt megnézve vágyaim támadtak egy hasonlóra, és ugy gondoltam, egyszerűsíthetek kismegszakítókkal.

Ezek az alapok.

Lehet egyszerűen beteszem vissza az üveg biztosítékokat és ugy lesz ahogy van, csak természetesen egy 24V-os toroiddal.
Ennyi a felállás.

Ha van valami plusz biztosító eljárás, mód... Érdekel.

Ez az alapfelállás.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 17:31:00 [5448]

Egész pontosan mit is akarsz lágyindítani? Lassan elkavarodunk, mint Maci a málnásban. Az "elvetemültebbek" már megint processzorral és szoftverrel fenyegetőznek.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 17:13:00 [5447]

Ja!
És egyébként nem kérnék/kérdeznék ha nem igy lenne.

Előzmény: LZ, 2010-01-04 17:08:00 [5445]

Csak azt átlátom, és értem a környezete a helyezetet.
Itt nem igazán, igy nekem eszméletlen idő amig megértek mindent csak egy kis kapcsolásban is (magamtól).
Ha mondják, megértem, de magamtól azt sem tudom mi merre van és mire kell figyelni.
Ezzel valószínnűleg Te is igy lehetsz mondjuk a mechanika vagy az öntés terén nem?
Pedig az is egyszerű és minden ott van a legtöbb esetben. Ha nem akkor pedig megtalálható.

Előzmény: elektron, 2010-01-04 17:03:00 [5443]

A LEDes szpotoknál jártam így. Elkezdtem keresni áramgenerátort 350mA-re. MAjd igen nehezen de találtam, legoölcsóbb ha jól emlékszem 400Ft volt. Aztán eldurrant az agyam és TINY13-mal megcsináltam. (100Ft)
Ja és még kapott plussz funkciót is, amit a cél IC nem is tudott volna. Így viszont építettem egy tök jó kis LEDes szpot hálózatot 2 vezetéken.

Előzmény: keri, 2010-01-04 15:07:00 [5435]

Egy autó is kigyullad, ha nem odavaló alkatrész van, ott pedig csak 12 V van, pl. ha nincs bizti, vagy azok az iszonyat vastag vezetékek megsérülnek és letestelnek.

Előzmény: Sir-Nyeteg, 2010-01-04 16:14:00 [5437]

Ugyanúgy elő kell venni a kis képleteket is, mint a mechanikában, mert itt is ugyanaz van, csak itt elektronok szaladgálnak, nem pedig golyók, a golyósorsóban, mint az F=m*a összefüggés, hasonlók vannak.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 16:40:00 [5440]

Már minden adat ott van, nem ?

Ha meg akarod érteni, mit mirt csinál, elő kell venni a legalapvetőbb elméleti ismereteket, pl egy ellenálláson keresztül egy kondenzátor hogyan töltődik fel ? A töltés elindul egyik helyről a másikra, aztán a kondenzátor hogyan működik ? Ilyeneket kell megérteni, ha ezen túl vagy csak ránézel és röhögsz az egészen, olyan egyszerű lesz sok kis kapcsolás.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 16:40:00 [5440]

Ennek viszont örülök!
Mármint hogy be is építetted a cuccot.
Akokr megynyugodtam hogy minden Ok vele.

Előzmény: Sir-Nyeteg, 2010-01-04 00:00:00 [5397]

Tessék???
Te tényleg nem hiszed el hogy semmi közöm az elektronikához!

Nem veszed észre mennyi marhaságot kérdezek mindig??

Előzmény: Sir-Nyeteg, 2010-01-04 16:31:00 [5439]

Jajj mán, ne idegelj
Hasraütés:
Tranziszor: bírja ki a sec feszültségedet, és a relé áramát (kb 100mA)
Alsó R: a kondi kisütésére kell (pl 1kohm)
Bázisellenállás (nem szerepel a képen (500ohm))
Dióda: pl 1N4001
Relé 24V-osok kibirják a 30V-ot
Felső R és a kondi: Tau=R*C (sec) De nekünk elég a 0.6V-ra feltöltenie. Legyen pl: 100uF és 100kohm-1Mohm.
Azt hiszem megvolt minden.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 16:22:00 [5438]

Te engem mindig túlbecsülsz!
A belegondolandó (és bármi aminek nincs neve és értéke) a számomra varázslat!
Ezért kérem a segítséget, egyébként magam próbálkoznék.

Előzmény: Sir-Nyeteg, 2010-01-04 16:14:00 [5437]

Üdv!
A hobbielektronikán található lágyíndítót nem ajánlanám, két okból: egyik hogy a 230 nem játék, másik, hogy veszélyes lehet 230V-ba nyomkodni alkatrészeket (engem is lebeszéltek róla, merthogy kigyulladhat. Aki akarja elhiszi, én pl nem, de nem kockáztatnék).
Van egy szép kis szekunder feszültséged: 24V. Működtessük a lágyindítást erről!
Nem kell hozzá más, mint a lágyindító ellenállások, és egy kondenzátor, ami késleltetve kapcsol egy tranzisztort, aminek a hatására behúz egy relé, ami leválasztja az indító ellenállásokat.
Szerintem ez sokkal biztonságosabb.
Nem én rajzoltam, nekem is küldték. Bázisellenállás, pufferkondi belegondolandó a kapcsolásba, felső R és a kondi értéke határozza meg a késleltetést. 1-2mp már bőven elég hozzá

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 15:43:00 [5436]

Segítenél akkor Gyuri a lágyindítóban?
Én sajnos azt sem tudom, hogyan is kezdjem el.

Előzmény: Szalai György, 2010-01-04 10:06:00 [5423]

Amúgy meg igazad van. Nagyon nem találok megfelelő cél IC-t lehet hogy tényleg egy PIC-et fogok felprogramozni...csak ezt akartam megúszni :D

Előzmény: LZ, 2010-01-04 10:53:00 [5426]

Azért labortápnak szerintem jobb a "tekerős"
Nekem van labortápom, ez csak motor táp lenne és nem akarom bonyolítani.

Előzmény: LZ, 2010-01-04 10:53:00 [5426]

Csupán érdekesség:
A PWM szabadalma

Szia

Ebben maximálisan eggyetértünk .

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 11:18:00 [5428]

Sziasztok!
Igen
Sajnos régebben más vezérlőimmel megvolt az a rossz tapasztalat, hogy ezért vagy azért, de kiégett a bizti, és természetesen éppen a legfontosabb pillanatban nem volt olyan kéznél.
Tudom, hogy ennek nem igy kellene működnie.
De ha lehet (de csak ha lehet) ennek elkerülésére szeretném(tem volna) a Balog Sándor féle képet nézve egy ilyen dobozt összerakni.

A biztosítékok alkalmazása a két körben általában minden CNC tápnál ami a kezembe került hasonlóan volt előírva. Max a primeren nem a két ágram, hanem csak egyre tettek, de a szekunderre pl, István is kifejezetten ajánl egy 10A-est. Persze Ő nem kismegszakítót.

Ha alakinek bármi más megoldás jut eszébe )és jut mert van lentebb egy pár) akkor nagyon megköszönnék egy kapcoslási vázlatot.
Nekem magamban ez nem megy könnyen.

Előre is köszönöm!

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 10:52:00 [5425]

Duplikáljad a védelmet! Az egyik figyeli a másikat, mint a jó szomszédok egymást. Aztán ha véleményeltérés van, akkor egy fedővédelem(pár) majd beavatkozik

Előzmény: LZ, 2010-01-04 11:43:00 [5429]

A vezérlőm programjába beépítettem a túláramvédelmet, hamár ott úgyis mérek áramot akkor miért ne. Így esetleges rövidzárlat a kimeneten nem okoz gondod. Plussz a hűtőborda nyákfóliájára tettem egy digit hőmérőIC-t is. Úgyhogy azt sem engedem 125°C főlé menni. Mostmár csak az elektronikának kell jól működnie, hogy megvédje magát.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 11:18:00 [5428]

Igazad van, valóban feladatfüggő a dolog. Egy hobbi CNC táp és vezérlő valóban nem érdemel NASA szinvonalú előkészületeket. De két nagyjából jól megválasztott biztit mindenképpen. Márcsak azért is, mert én is ezt alkalmaztam.
Gerjedés és egyéb gonoszságok ellen pedig a bizti semmit sem ér. Azt megfelelő áramkörtevezéssel, szűréssel, árnyákolással vagy topológiai változtatással lehet kivédeni. Egyébkén tényleg drágább lesz a leves, mint a hús.

Előzmény: LZ, 2010-01-04 11:00:00 [5427]

Feladatfüggő a dolog. Ha csak zárlat esetén szeretnénk kivédeni a további pusztulást akkor jó a bizti. De ha az elektronikát is szeretnénk megvédeni mert, valami nem jól működött benne és sok áram folyik valamiért stb. Akkor már kevés a bizti mert mire kimegy, a füst is kimegy a félvezetőből. Ilyen esetben egy oda hangolt elektronika kell, természetesen költségesebb, időigényesebb dolog, de ha szeretnénk megvédeni az áramkört akkor kell. Persze ez sem 100% , semmi sem az, de jobb mit egy biztosíték. Szalai Gyuri írta a varázsszót is, "beállítható jelleggörbéjű túláram" ez a tuti. Csak nehogy többe kerüljön mint a védendő elektronika.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 10:52:00 [5425]

Én úgy szoktam IC-t választani, bármilyen is a feladat, hogy elindulok az ABC-ben. És A-nál tovább sosem jutok mert mindig megállok az AVR-nél.
Nekem régi állmom egy 0-60V-ig és 0-5A állítható táp, túláram idő beállítással. És természetesen digitális feszültség és árambeállítás. Nem tekerős, az már a múlt.
Csak azért nem fogtam még bele mert szinte sosem használnám, olyan munkáim vannak ahol nagyon kevésszer kell kihasználnom egy ilyen tápot. Most jól jött volna pl. mikor a léptecs vezérlőt csináltam.

Előzmény: keri, 2010-01-04 10:38:00 [5424]

Minden ellen nem érdemes - sőt nem is lehet védekezni. A kismegszakítót egyébként Péter preferálja (#5396) De úgy gondolom, hogy egy nagyobb értékű berendezés mindenképpen megérdemel a feszültség és áramértékeinek megfelelő alap védelmet. Egy szónak is száz a vége: a 24V 160VA-es trafóról táplált H1-es vezérlőm primer oldalán egy 1,6A-es kis üvegcsöves bizti van. A szekunder oldalon egy 15A 32V DC autós biztosító. (bár az elkón 35-37V van, de ezért nem izgulok) A maximális terhelés esetén sem lépi túl az áram sehol egyik bizti névlegesét sem. Zárlatnál viszont biztonsággal megvéd a teljes pusztulástól.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-01-04 09:57:00 [5421]

TANÁCS KELLENE
Állítható áramgenerátoros tápot akarok csinálni.
45V 0,5A-4A között, de nem ártana ha képes lenne 100V közelében is működni.
Igen tudom hogy működik és hogyan kell építeni diszkrét alkatrészekből ilyet, de jobban örülnék ha létezne olyan IC ami képes erre pár kiegészítő alkatrésszel. 1A-ig tudok ilyet, illetve van IC-m ami elméletileg tud 3A-t de gyakorlatban elég hisztis és nem vált be.

Lehet analóg is, lényeg hogy bírja a tranzienseket.

Én nem tennék ebbe a tápba kismegszakítókat. Nem oda valók.
Mit véd a biztosíték? Az utána következő berendezést, a következő biztosítékig.
Mi következik a tápodban a 230V-os oldalon a kismegszakító után a következő biztosítékig? A trafó, az egyenirányító és a kondi.
Mikor megy tönkre a trafó az egyenirányító és a kondi? Reméljük soha, de legalábbis nagyon ritkán.
Akkor minek oda a kismegszakító, amit arra találtak ki, hogy akár percenként visszakapcsolhasd? Nem kell. Elég egy üvegcsöves vacak. Úgy sem olvad ki soha. Ez mellett a kismegszakító ormótlan, goromba, és ronda is. Nem való finom készülékekbe. Helyette építs egy egyszerű lágyindítót, tégy bele egy üvegcsöves biztosítékot, rá egy szép LED-et, ami jelzi ha kiolvadt. Tiszta elegáns megoldás.

A következő biztosítási pont a táp kimenete. Kb.35V DC 10A. Egy nagy puffer kondi után vagyunk, amiből marha nagy áramokat szeretnénk kivenni rövid időkre. Nem 10 Ampert, hanem a többszörösét, mert kell a motornak induláskor. Erre a háztartási 10A kismegszakító le fog oldani. Motorindító lomha kéne. Vagy egy üvegcsöves T karakterisztikájú bizti. Az átenged rövid időkre nagy áramokat, de hosszabb távon 10A felett leold, mielőtt károsodna az egyenirányító vagy a trafó. A minden szempontból korrekt védelem, az elektronikusan beállítható jelleggörbéjű túláram védelem lenne. De az egy ilyen egyszerű tápba felesleges. Úgy is csak a vezetéket védi a motorszabályzókig. Onnantól a védelmi feladatot a motorszabályozók látják el.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-03 21:55:00 [5364]

Sziasztok!
Én úgy gondolom, szekunder körben nincs értelme kismegszakítót tenni, mert az a működési elve miatt rövid ideig a névleges áramtól sokkal többet visel el, majd esetleg a termikus része fog kioldani tartós névleges terhelésen. Ide viszont gyors biztosíték szükséges, azaz olvadó, esetleg a nagy elkók miatt ebből a lomha. Elektronikus védelem szerintem indokolatlan.
A linkelt lágy indító helyett, (ha feltétlenül szükséges) én szilárdtest relét alkalmaznék, ezek ma már mind null átmenettel kapcsolnak, így nem keletkezik akkora áramlökés a hálózaton.
A linkelt kapcsoló szekrényt Balog Sándor készítette, a mail címe a honlapon megtalálható.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 00:21:00 [5406]

Szia

Van egy egyszerü példa .
3db MSD 50-4.2 vezérlö és mondjuk 40V Dc-röl megy .Hova tennéd a biztositékot és mekkorát ? A példában ez eggyik vezérlö ( léptetö hiba miatt ) tönkre megy , hogyan véded meg a vezérlö tovább romlását ( füst , folia elég stb ) ?Vagy valami miatt begerjed a vezérlö hogy véded meg a motort a leégéstöl?

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-01-04 09:37:00 [5417]

Ott ugye 32V váltó van.

Előzmény: KisKZ, 2010-01-04 09:46:00 [5418]