Kicsit más oldalról közelítem ezt a porbeles hegesztőgép csevegést. Jómagam - mint sokan tudjátok - alapvetően betonnal foglalkozom főállásban, talán értek hozzá egy kicsit. A melóhelyemen van egy 50 literes betonkeverőm, kb. 1,5 millába került. Eszembe sem jut senkit meggyőzni arról, hogy otthon a járda vagy kerítés betonozásához ilyet vegyen, ahhoz egy 50 eFt-os kőműves keverő tökéletesen elegendő. Nyilván aki főállású lakatos, autószerelő, gépész, annak profi gépekre van szüksége, napi szinten csak azzal tud értéket teremteni. De nekem aki élete első 50 évében csak házilag összetákolt, később Hetra majd Einhell trafókkal "heftölt" a ház körül, ha évente 4-5 alkalommal meg kéne valamit hegeszteni nem feltétlen mikroprocesszoros vezérelésű szinergikus inverteres hegesztőcsodára van szükségem. A "normál" vasakat, zártszelvényeket eddig is össze tudtam gyógyítani hagyományos rutilos pálcával (bénáknak az való). De időnként vékonyabb lemezeket is meg kéne hegesztenem amire a trafómat nem tudom leszabályozni. 60A a legkisebb beállítása, 2,5 mm-es pálcával gyönyörű lyukakakt tudok égetni. Na ezért gondolkodom egy relatív olcsó abszolút hobby szintű porbeles masinán. Bocs, ha hosszú voltam. A betonkeverőm. Pemat Zyklos ZK50 HE
remrendes | 4152
2021-01-04 17:57:43
[2715]
Szerintem ez nem probléma, akinek nincs 250A-es hegesztőgépe, annak pláne felesleges az 1-es huzal.
Lehetni lehet csak hát megint eljutsz egy pár problémához. Kevés emberkének van egyfázisú 250 A-es hegesztőgépe. A kis gépekhez 160 A-es munkakábelt adnak azaz cserélned kellene azt is mert máskülönben hamar tönkremegy a pisztoly.
Mint mondtam, jelenleg ismerkedő fázisban vagyok vele, nekem eddig nem jött be a 0.8-as, de ez szinergikus gép, kevés beavatkoási lehetőséggel. Itt jön képbe, hogy mindenki mond valamit, aztán a végén majd összemosódik.
Tényleg csak hobby munkákra kellene a ház körül, ezért gondoltam erre a típusra. Van persze hagyományos bevont pálcás hegesztőm is (illetve Apósomtól kölcsönbe egy inverteres ESAB), de nekem bőven elég volna ez is, legfőképpen praktikussági szempontból. A huzal tényleg drága, de szerintem én évekig elvagyok egy dobbal, szóval ez nem hátrány.
Hobbi munkákra jó, csak a huzal drága hozzá, persze csábító hogy nem kell hozzá palack, de a legtöbb dologra, amire használná az ember, egy normális inverteres hegesztő bevonatos pálcával praktikusabb. Ha meg komolyabban kezdesz hegeszteni, akkor a palack sem vészes. Én amúgy inkább AWI munkakábelt vettem. Argon palackkal, meg egy primitív inverteres MMA hegesztővel. Alu kivételével mindenre IS jobb.
Néha tényleg úgy érzem, hogy bolondozol velünk. Aztán elgondolkodtam, és rájöttem, hogy nem. Annak idején műszaki középiskolába jártam, kaptunk fémipari alapképzést, tanultunk műszaki rajzot, megtanítottak a fémforgácsolás alapjaira (azért mondom így mert amire ott idő volt, az tényleg csak az alapok), hegeszteni tanultunk több eljárásban. Kikerültünk, a szakmában maradtunk szerintem 2-3-an. Tulajdonképpen én is más irányban tanultam tovább, és más a munkahelyem, de gyakorlatilag 30 éve benne vagyok, másodállásban végzem a fémipari tevékenységet. Odáig jutottam, hogy az általam megtervezett gépek, munkagépek, eszközök kivitelezését 90%-ban képes vagyok elkészíteni. Ehhez kellett ez a 30 év, és folyamatos tanulás. Nem tudom mennyi idős vagy, de azt látom, hogy az internet mindenhatósága a hatalmába kerített, nézel sok Old Tony-t meg hasonlókat (említhetném a most amatőrök között nagyon népszerű magyar egyetem által közreadott oktatóvideókat, ami tele hibával, slendrián kivitelezésben bemutatott forgácsolós videókat), elhitetik bárkivel, hogy halál egyszerű minden, vegyél egy esztergát, marógépet, vegyél egy hegesztőt, amatőr szintű "oktatást" tartanak magas szinten kivitelezve. Ha te is így csinálod, tudni fogod! címszóval. Vak vezet világtalant! Ezek gyakorlati szakmák, azt mondod neked ritkán kell hegesztened. Ezt gyakorolni kell, másképp nem lesz meg a kellő rutin. Miért kellett CO2 gép? Mert megteheted? Ívvel tudsz hegeszteni? Rutilos elektródával tudsz salakmentes varratot készíteni 2mm zártszelvényen? Ha igen, akkor nyert ügyed van, nincs is háztájiban szükséged CO2 gépre, csak egy 30e forintos inverterre. Én anno egy 160A Hetra trafót nyűztem, ahhoz képes ezek a 3 kilós inverterek űrtechnikát jelentenek minden téren. Ha nem, akkor vegyél egy szál 5-6 mm vastag lapos acélt, darabolj belőle tedd egymás mellé, és gyakorolj. Minél többet, aztán lehet csökkenteni az anyagvastagságot, minél többet hegesztesz, annál jobban fogod érezni mit hogyan kell, hogy jó legyen. Ha akarod csinálni akkor gyakorolni kell, nem a jutubon megnézni, hogy az amerikai ipar mit használ... ki nem szarja le. Azt kell használni amire szükség van, ha kaput hegesztünk akkor elég a rutilos elektróda, ha élfelrakás akkor annak megfelelő anyaggal dolgozunk. Ha rendszeresen acélszerkezet kell, és haladni akarsz akkor jöhet a CO2. Savállóhoz, aluhoz legjobb az AWI (de vastag savállót ívvel is nagyon jó hegeszteni). Elárulom én még kevesebb mint egy éve vettem CO2 gépet, pedig 29 éve álltam először pajzzsal a kezemben. Ezt még csak ugatom, de igen "kényes" a többihez képest. Különböző anyagvastagsághoz különböző huzalvastagság dukál, mert egy 1mm lemezen nem olvad le az 1.2-es huzal (a 4+ hoz meg ez kell), a 0,8-as meg túl kényes ahhoz, hogy folyamatosan az legyen benne, görgőcsere, áramátadócsere, esetleg munkakábel csere, fűzd át.... Kitartást!
Nem nekem hegeszt, hanem megbízásra. Nagy többségben ő csinálja én csak segédkezek előkészítek, elpakolok (a következő lépést előkészítem). Persze gyakorolni enged hogy nekem is legyen gyakorlatom. Na és persze közben jókat beszélgetünk.
AZ EGYENIRÁNYÍTÁS! Jani mindig erőlteti az áram és a feszültség "símítását" a diódákkal. A hegesztő transzformátort pedig nem szabadna összehasonlítani a hegesztő dinamóval. Egy technológián belül más tulajdonságaik vannak, máshogyan is gyártották őket és más a működési elvük. De ha egy háromfázisú (például egy THE-300-as gépnek) még egy kicsit megemelnéd az üresjárati feszültségét (bár így is jól hegeszti a bázikust elektródát is) simán felveszi a versenyt egy hegesztő dinamóval mert rendkívül jól el volt találva a főtrafója és a fojtótekercse is. Az igazsághoz tartozik, hogy a vezérlése már nem annyira jó volt mert több verzióban is forgalmazták. Viszont a hegesztők a műhelymunkához jobban szerették mint a dinamókat. Nekem is volt hegesztő dinamóm is anno de egyáltalán nem használtam és borzalmasan örültem mikor megvették-elvitték. Ami a lényeg: semmivel sem jobb egy normál háromfázisú egyenirányítótól egy hatütemű egyenirányító hegesztés szempontjából. Ez nem egy audio berendezés aminél előjöhet a hálózati brumm feszültség és hátrányos lenne emiatt. Van egy impulzusos gépem ami MMA-ban is tág határok között lehet beállítani az impulzusok értéket.Sajnos nincs olyan nagy sebességű kamerám amivel fel tudnám venni a hegesztés közbeni ívet különböző beállításoknál pedig tanulságos lenne.
Nézd ,a rutilos elektróda a házilagos felhasználás egyedüli lehetősége volt a régi ,kistrafós világban . Nem kell hozzá nagyon komoly gyakorlat és egyenáramú gép . Szilárdság ,ütőmunka és egyebek terén nem a csúcs de egyszerű vele hegeszteni . Nálunk az iparban szerintem a bázikus pálca volt a standard . Szárítani kell , nehezebb kezelni ,de jobbak a hegesztés tulajdonságai . És nem utolsó sorban az iparban vizsgázott hegesztők hegesztettek . Az ipari gépeknek ott volt a legalább 3x32 amper ,volt gyújtófeszültség ,nem kellett kompromisszum hogy legyen áram is . Az anyagvastagság fele plusz egy mili az ökölszabály pálcaválasztásnál . A csővezeték szerelés is egy szakma . Egyébként van ismerősöm aki csinálta ,de a cellulóz pálcát még nem említette de megkérdezem ha találkozunk . Ott is voltak hegesztőmérnökök ,de az lenne a szép ha meg is tudná gyakorlatban is mutatni nem csak észt osztani papíron . Ha csővezeték szerelő szeretnél lenni hát akkor megértelek . A gyökvarrat vékonybb elektródávakl készül általában , hogy rendesen beolvadjon ,ne égjen át . Olvastam én is a cel pálcáről , csővezetékhez ajánlották azt is ami nekem van . Egyébként elsőre túl nagy árammal próbáltam , ügy jobban égett ,de hézagolni úgy nem tudtam vele . kb 5 centit hegesztetem ma evvel , de nincsen szükségem szerintem rá . Nagyobb árammal szeretek hegeszteni , és letojom ha esetleg szélbeégéses lesz . Azt megoldja a fedővarrat . De dinamikusan igénybe vett szerkezeteket , magas oszlopszerkezet , markoló gém ,nem hegesztek . Szerintem csak megtetszett neked ez a cell pálca és meg akarod prőbálni . És meg is értem ! Én sem hagyom magam lebeszélni ,ha beletörik a bicskám ,hát akkor ez van . Csak segíteni próbáltunk ,de már értem hogy nem tudunk lebeszélni .
Még egy utolsó hsz a témában mielőtt aludni térek.
Ez a videó arról szól, hogy ők az iparban csak a 6010-est és a 7018-ast használják az USA-ban. Ott ez a standard. A video 2019-ben készült, gondolom nem az utóbbi egy évben tértek át másra.
Ezzel szemben ez a weboldal arról ír, hogy a cellulóz elektródák bevonatának elégésekor (rutilossal szemben) nem csak CO2 hanem hidrogén is keletkezik, ami miatt gyakorlott hegesztők használhatják csak, az ún "hidrogén által indikált hideg törés" veszélye miatt. Vannak rá technológiai szabályok.
Alut lánggal és bevont elektródával hegesztettem csak . Nem a tencnológiával van bajom . Csak a kompromisszumokkal amik meg kell hogy legyenek a kisebb gépeknél . Hogy beleférjen az egyfázis adta lehetőségekbe . Ipari gépet szívesen kipróbálnék ,valami komolyabb inverterest ,az akár még jó is lehet
Most néztem meg a lent linkelt videót újra. Vadember írta: "Csővezeték hegesztésnél használják, fentről lefelé (esővarrat). Nagy előnye kint a prérin, hogy kiválóan kidolgozza a varratba kerülő szennyeződéseket."
Ez amit írsz a 6013 pálca. Az valóban arra lett tervezve. Lehet, hogy abban is cellulóz a bevonat, meg egyéb más. Én viszont a 6010-est írtam korábban.
Azért lenne jó ha lenne hozzá gépem, mert én azt tanultam, hogy gyökérvarrathoz illetve szélesebb rések hegesztésekor ezt kell használni, mert forró, mélyre behatol, és ún "fast freeze" gyors dermedésű. Nagyon jól lehet vele vezetni az olvadékot. Nem kell a felületeket nagyon megtisztítani sem, mert azzal a bevonattal eléget minden oxid réteget.
Olvasgattam ma a külfödi fórumokat, sokan 10+ éve hegesztenek, oktatnak, és persze hallottak róla, de sosem használták, mert a többi pálcafajta is megfelelő.
Vékony bevonatú ER pálcát próbáltál már ? pánelektróden ,panel pálcának hívták . Én er1 és hasonlókkal kezdtem , ha avval megy a mai pálcák már klasszissal jobbak . Nem igen értelek , gyakorolni kell . A bányász szomszédom is szépen elvillog , de amit én hegesztek a cumi trafójával azt azért még a kommandónak sem sikerült betörni Egyébként csak elnézték a házszámot .... A vastag bevonatos pálcának sok a salakja ,az a baj vele . Na de szép estét . Áruld már el mi fenének neked az cel pálca . Persze ha mazohista vagy akkor tárgytalan a kérdés
Tudtam nullátmenetes egyenirányítású egyfázisú géppel is bázikussal hegeszteni , de meg sem közelíti a hatfázisú (háromfázisú híd , középmegcsapolású szekunderekkel)gép dinamóval vetekedő tudását .
Nemrég próbáltam inverterrel , azért nem egy leányálom az a cel pálca , de régi . Mire kell az a cellulóz bevonatú elektróda Neked ? Bázikus egyszerűbb és jó eredményt ad , ha tudsz bánni vele . De áram kell akkor beolvad mind ! Vastag anyagot öröm pálcával hegeszteni ! Volt egy hatfázisú tisztoros szabályozású magyar hegesztőgép család . Na annak jelenthet bármilyen inverter .
Nem is ragad le. Előbb olvad le, olyan forró. Nekem a kis feszültség miatt megszűnik hamar az ív, de hozzá való géppel biztos a legjobb lenne. Én egyenárammal használom így nincs nullátmenet.
vadember | 1886
2021-01-03 21:40:20
[2684]
Ne erőltesd a cellulóz pálcát! Garantálom ,hogy nem fogsz tudni vele hegeszteni egy centi tisztességes varratot sem. Az összes pálca közül ez ragad le a legkönnyebben. A bázikus pálca kutyaf...a hozzá képest. Ez a típus igényli a legnagyobb gyakorlatot. Szó szerint 1 mm-en belül kell játszani a megfelelő ívhosszal. Semmi szükséged a cellulóz pálcára. Csővezeték hegesztésnél használják, fentről lefelé (esővarrat). Nagy előnye kint a prérin, hogy kiválóan kidolgozza a varratba kerülő szennyeződéseket. Ne fordítsd a a root passt gyökérvarratnak, mert mindenhol ki fognak röhögni. Amikor előkészíted a lemez élét akkor ugyebár te sem mondod, hogy gyökereled, hanem gyökölöd. Tehát: gyökölünk, gyökfaragás , gyökhegesztés, gyökvarrat. Ne a gépekben, alapanyagban, hozaganyagban, használati útmutatóban keresd a hibát! Soha nem nézem, hogy mennyit mutat a CO2 gép kijelzője. A nagy ESAB gépünkön nincs is semmilyen. Válassz ki egy fokozatot a közepe táján a lehetőségnek. Húzd a varratot és közben tekergesd az előtolás gombot a másik kezeddel. Ha lökdösi a kezedet akkor lassítsd, ha nagy marha gömbökben olvad az áramátadó közelében akkor gyorsíts! Amikor szép szalonnasütéses sercegő hangot ad akkor jó. Ha kevés vagy sok az áram akkor válts fokozatot és kezd el újra a beállítást!
Ez a szomszéd ingyen dolgozik, vagy adsz neki valamit amit aztán el is fogad? Én az iweld gorillával azért nem hegesztettem még alut, mert nagyon drága az alu huzal, és ami nagyobb probléma, hogy argon gáz kell hozzá. Már szereztem egy oxigén palackot, ami helyett a cseretelepen kapni fogok argont.
Mostanában a szomszédban töltök viszonylag sok időt. (Minősített hegesztő a srác.) Nagyon gyakran hegeszt öntvényt, alut, inoxot s mindenféle speckó anyagot. És baromira lelkes, amikor nekem magyarázza a miérteket. (Szóval mindkettőnknek jó hogy ott vagyok.) TIG-gel csináltam nála körkörös fedővarratokat inoxon. Valamelyik nap 300A-rel hegesztettünk alut. (Alapos tisztítás, előmelegítés és megfelelő árambeállítás TIG-gel.) Illetve lánggal többször is hegesztettünk együtt öntvényt. (Előmelegítés, tiszta felület, lánghegesztés, visszaeresztés) Ennyi a nagy trükk. És baromi jó. Saját tapasztalatból a sima zártszelvéyek CO2-vel való "tökéletes" hegesztésének megtanulása is sokáig eltarthat. (Pontosan azért mivel nem minden nap hegeszt egy hobbista.) De így hogy van valaki akinél látom hogy hogyan kell jól csinálni és elmagyarázza a miérteket. Így rájöttem hogy a legtöbb dolog gyerekjáték, csak tudni kell hogy mit és hogyan. Alu hegesztésről próbáltak sokan lebeszélni hogy az nagyon macerás, nagyon nehéz, bele se kezdjek. Így hogy látom hogy mi kell hozzá, mire kell figyelni, így pedig gyerekjáték. Szóval a következő lépcső nálam egy frankó TIG hegesztőszett. (Igaz az Iweld alufluxhoz már megvettem az aluhoz való munkakábelt és görgőt, de az jó lesz tartaléknak.) Szóval azt hiszem hobby szinten ugyan, de újabb szintre léptem/lépek a hegesztési területen. Elég profi cuccok készülnek nála, nap mint nap. "Bár volna két életem!"
Szalai György | 9490
2021-01-03 20:08:12
[2681]
Magyar elnevezés is csak azért az mert meghonosodott. Különben beszélhetnénk Ómagyar Mária-siralom-ul. Folyóink és megyéink neveit is az itt előttünk őshonos és azóta erre járó népektől vettük át. Ha kerüljük, nem honosodik meg. Akkor maradunk ahol vagyunk.
Kiderült . El lehet kínlódni vele , de pénzt nem adok cellulóz pálcáért . Meg az is hogy a kb 70 centis toldás az felfele görbül Na de hát nincsen az elcseszve ,csak erőnek van állítva Kell a másik felét is hegeszteni ... Meg hát lánc is meg 12 tonnás emelő is akad éppen ha nagyon muszáj . Zsiráffal forgattam ,de már nagyon necces lett volna úgy . Most már felette van a kicsit megfoltozott hirtelen bak . láncos emelővel . Ja meg nincsen most semmi rajta
Azé' néha jobb külföldiül írni. Pl. a 3D nyomi témában (topic) gyakran próbálunk/próbálnak segíteni a segédváltozók (parameters) beállításában. Nagy katyvasz lenne, ha nem az eredeti - többnyire angol - menüpont/változó nevet írnánk be, hanem annak a magyar fordítását. Ettől még magyarul megy a csevegés de egyértelműbb ha úgy hívjuk mint ahogy a képernyőn olvasható. Azzal én is egyetértek, hogy kerülni kell(ene) a mechanikus tükörfordítáat ha van rá meghonosodott magyar elnevezés.
Hányszor van más topikban is hasonló... Magyarul ír, de "belecsempészi" az angol szavakat/kifejezéseket is, -hogy qurva szakmainak tűnjön- mikor van egyértelmű magyar jelentése is az adott szónak. Engem is bosszantanak az ilyen dolgok, de ugye...nem akar az ember mindig "kötekedni". (mer ugye, mindjárt az van)
Már sok kisteherautó is volt a huzató padomon de komoly huzatás még nem volt rajta , és nincsen is teljesen körbehegesztve . Hát most kimegyek és kipróbálom azt a böhler 6010 es pálcát ! De igazából nekem ahhoz bőven jó a rutilos is . Ha valami igényesebb , nagyobb igénybevételű valami van akkor bázikus . Ez a pálcaválasztás is inkább azon múlik mi van ,bőven ,nálam legalábbis . Beletoltam néhány saválló pálcát is már véletlenül , a nagy hajtásban
Nincsenek olyan munkáim ami cellulóz elektródát igényelne. De nem is akarok komolyabban elmélyülni a hegesztés minden ágában mert egyre rosszabbul megyen maga a varrat készítés. Nagy gyakorlatom sincs és már nem is lesz soha. Ez van (sajnos).
Jól van . Köszi a kiigazítást . De próbahegesztésről akartam írni , ismeretlen gépnél inkább az az első mint a szakirodalom böngészése . Cellulóz bevonatú (még mielőtt ) pálcával hegesztettél már ? Szándékosan én még biztosan nem .
Én tudom, hogy jóra gondolsz meg azt is hogy biztos qurva jó angolos vagy, de ugye ez egy magyar fórum inkább használd a magyarban elterjedt kifejezést.
"Tekerd fel 20 voltra 140-160 Amperre és próbáld meg két legalább 6 os laposvassal . " 20 V CO2 gázzal az hellyel-közzel 100 A-es hegesztőáramot jelent ami kevés a 6-os vashoz és így nem lesz sikerélmény a varrat.
Szia Svejk. Root pass angolul, gyökérvarrat vagy gyökvarrat. Ha összeillesztünk két fektetett laposacélt aminél v alakban ki van munkálva, akkor az első menet a gyökérvarrat vagy root pass, utána az erre rakott varratok a filler azaz töltővarrat.
Köszi mindenkinek az infókat! Ez a nagyobb Gorilla szimpatikus, nem sokkal drágább mint a 131-es, cserébe lehet bevonatos pálcával, porbelessel és gázzal is használni. Utóbbit most még hanyagolnám, de nem baj, ha idővel erre is el lehet menni, nem kell új gép. Az nekem is feltűnt, hogy a netről letölthető használati útmutató kb. annyit ír a beállításokról, hogy "állítsd be oszt hegessz ahogy tudsz". Nem túl segítőkész. Szerencsémre a cégem "ajtószomszédjában" van egy hegesztő bolt/szerviz, az ottani srácok biztos adnak némi induló tanácsot. Ívvel egész jól elvagyok, pedig csak egy házilag tuningolt talán Einhell trafóm van. A leggyengébb inverteres gép is előrelépést jelentene.
2021-01-04 18:56:14
Na ezért gondolkodom egy relatív olcsó abszolút hobby szintű porbeles masinán. Bocs, ha hosszú voltam. 
