Szó szerint. Jó műszaki becsléssel a hasára ütött, és ezt "írta elő". A keresztmetszeteket is és a távolságokat is. Mondván, hogy "elvben nem is kéne megerősíteni, de biztos ami boztos..." Szerintem nem kicsit van túlméretezve. Amikor elkészült megcsodálta és áldását adta rá. Aztán körbe lett gipszkartonozva.
Előzmény: Geszti Sándor, 2021-01-04 20:31:27 [2727]
lovas gyula | 1873
2021-01-04 21:16:13
[2735]
50-100 az, mm lesz igaz?
Előzmény: Geszti Sándor, 2021-01-04 20:25:16 [2725]
RJancsi | 5804
2021-01-04 21:08:53
[2734]
Nemrég arra vetemedtem, hogy elvállaljam egy kéménypillér "köpenyezését". Egy ismerősöm kicsit átalakította a házát (Kádár-kocka). Az összes válaszfal ki lett bontva, az épület közepén csak a kéménypillér maradt, 2 db "fél-téglás" kéménnyel. Mivel eredetileg 3 válaszfal is csatlakozott a pillérhez és a födém vasbeton gerendája is erre támaszkodik, a statikus a biztonság kedvéért kérte a pillér megerősítését. A 4 élére egy-egy 50x50 mm-es melegen hengerelt szögvas került, amit fél méterenként 50x5 mm-es laposvas hevederek fognak össze. A hosszú oldalon a pillér 5 helyen át lett fúrva és 12 mm-es betonacélokkal a hevederek össze lettek kötve. Majdnem egy teljes napot eljátszottam a vasak darabolásával és a hegesztéssel. Külön felhívom a figyelmet a létra tetején egyensúlyozó trafóra.
Előzmény: Geszti Sándor, 2021-01-04 20:43:40 [2731]
sufnituning | 3437
2021-01-04 21:05:20
[2733]
Bár ezekből a tekercsekből is vannak különféle töltetű DRÓTOK.
Autószerelő szomszédom azt javasolta, hogy egy fél méteres darab 2-3 colos vascsőre tekerjek rá a testkábelből 5-6 szoros menetet. Még nem próbáltam.
Előzmény: Geszti Sándor, 2021-01-04 20:29:14 [2726]
RJancsi | 5804
2021-01-04 20:32:02
[2728]
Jobb híján két 20 m-es narancssárga Praktikeres hosszabbítóval szoktam hálózatra kötni. Nem tudom mennyi delej esik rajtuk, de a hosszabbítók rendesen melegszenek és érezhetően kezelhetőbb az ív.
Előzmény: Geszti Sándor, 2021-01-04 20:25:16 [2725]
Előzmény: Geszti Sándor, 2021-01-04 20:25:16 [2725]
Geszti Sándor | 1138
2021-01-04 20:25:16
[2725]
Használj olyan hosszú munkakábeleket, melyekből ki tudsz alakítani néhány menetes 50-100cm átmérőjü folytót.Természetesen nem azonos irányba, bifilárisan tekerve. Ellentétes irányba, vagy távol elhelyezni őket.
Fenntartva a hozzá nem értés jogát, amit a 'Hegesztés, forrasztás' téma, 2711. hozzászólás -ban linkeltem, ott az áramerősség gomb 10A-nál indul. Valaki azt írta, hogy ezzel lehet a huzal előtolást szabályozni. Ki érti ezt? A szöveges részben meg azt írják, hogy MIG módban 50A a minimum. Akkor mennyi az annyi?
Teljesen igazad van, voltak a válaszokban nagyon félremenő, és nagyon "okos" megállapítások.
Az a baj, hogy az általad kinézett gép jó lehetne, de ez is csak 50 A a legkisebb beállítható érték, olyat nézzél ami 20-30 A kezdő áramról indul, ha nem találsz tudok magánban segíteni. Nem tudom, hogy ez az Iweld tipus mennyibe kerül, de 120e körül már vannak alacsonyabb áramerőségen dolgozó gépek.
Az enyém kicsit túl van komplikálva, Külön motor hajtja a dobot és a keverő lapátokat, a fedélen van egy 400 Hz-es motoros keverőszár amivel habarcsokat lehet hatékonyan keverni, a dob villanymotorral billenthető (üríthető) és az egész fedelet keverőlapátostól egy hidraulika emeli és zárja. Vannak olyan receptek, amit egy hagyományos szabadonejtő "dokker" keverővel nem lehet megcsinálni. Ahhoz ilyen masina kell. Amúgy van 5 és 20 literes kényszerkeverőm is. Otthon meg a "két talicskás" narancssárga kőműves keverő.
Kicsit más oldalról közelítem ezt a porbeles hegesztőgép csevegést. Jómagam - mint sokan tudjátok - alapvetően betonnal foglalkozom főállásban, talán értek hozzá egy kicsit. A melóhelyemen van egy 50 literes betonkeverőm, kb. 1,5 millába került. Eszembe sem jut senkit meggyőzni arról, hogy otthon a járda vagy kerítés betonozásához ilyet vegyen, ahhoz egy 50 eFt-os kőműves keverő tökéletesen elegendő. Nyilván aki főállású lakatos, autószerelő, gépész, annak profi gépekre van szüksége, napi szinten csak azzal tud értéket teremteni. De nekem aki élete első 50 évében csak házilag összetákolt, később Hetra majd Einhell trafókkal "heftölt" a ház körül, ha évente 4-5 alkalommal meg kéne valamit hegeszteni nem feltétlen mikroprocesszoros vezérelésű szinergikus inverteres hegesztőcsodára van szükségem. A "normál" vasakat, zártszelvényeket eddig is össze tudtam gyógyítani hagyományos rutilos pálcával (bénáknak az való). De időnként vékonyabb lemezeket is meg kéne hegesztenem amire a trafómat nem tudom leszabályozni. 60A a legkisebb beállítása, 2,5 mm-es pálcával gyönyörű lyukakakt tudok égetni. Na ezért gondolkodom egy relatív olcsó abszolút hobby szintű porbeles masinán. Bocs, ha hosszú voltam. A betonkeverőm. Pemat Zyklos ZK50 HE
remrendes | 4059
2021-01-04 17:57:43
[2715]
Szerintem ez nem probléma, akinek nincs 250A-es hegesztőgépe, annak pláne felesleges az 1-es huzal.
Lehetni lehet csak hát megint eljutsz egy pár problémához. Kevés emberkének van egyfázisú 250 A-es hegesztőgépe. A kis gépekhez 160 A-es munkakábelt adnak azaz cserélned kellene azt is mert máskülönben hamar tönkremegy a pisztoly.
Mint mondtam, jelenleg ismerkedő fázisban vagyok vele, nekem eddig nem jött be a 0.8-as, de ez szinergikus gép, kevés beavatkoási lehetőséggel. Itt jön képbe, hogy mindenki mond valamit, aztán a végén majd összemosódik.
Tényleg csak hobby munkákra kellene a ház körül, ezért gondoltam erre a típusra. Van persze hagyományos bevont pálcás hegesztőm is (illetve Apósomtól kölcsönbe egy inverteres ESAB), de nekem bőven elég volna ez is, legfőképpen praktikussági szempontból. A huzal tényleg drága, de szerintem én évekig elvagyok egy dobbal, szóval ez nem hátrány.
Hobbi munkákra jó, csak a huzal drága hozzá, persze csábító hogy nem kell hozzá palack, de a legtöbb dologra, amire használná az ember, egy normális inverteres hegesztő bevonatos pálcával praktikusabb. Ha meg komolyabban kezdesz hegeszteni, akkor a palack sem vészes. Én amúgy inkább AWI munkakábelt vettem. Argon palackkal, meg egy primitív inverteres MMA hegesztővel. Alu kivételével mindenre IS jobb.
Néha tényleg úgy érzem, hogy bolondozol velünk. Aztán elgondolkodtam, és rájöttem, hogy nem. Annak idején műszaki középiskolába jártam, kaptunk fémipari alapképzést, tanultunk műszaki rajzot, megtanítottak a fémforgácsolás alapjaira (azért mondom így mert amire ott idő volt, az tényleg csak az alapok), hegeszteni tanultunk több eljárásban. Kikerültünk, a szakmában maradtunk szerintem 2-3-an. Tulajdonképpen én is más irányban tanultam tovább, és más a munkahelyem, de gyakorlatilag 30 éve benne vagyok, másodállásban végzem a fémipari tevékenységet. Odáig jutottam, hogy az általam megtervezett gépek, munkagépek, eszközök kivitelezését 90%-ban képes vagyok elkészíteni. Ehhez kellett ez a 30 év, és folyamatos tanulás. Nem tudom mennyi idős vagy, de azt látom, hogy az internet mindenhatósága a hatalmába kerített, nézel sok Old Tony-t meg hasonlókat (említhetném a most amatőrök között nagyon népszerű magyar egyetem által közreadott oktatóvideókat, ami tele hibával, slendrián kivitelezésben bemutatott forgácsolós videókat), elhitetik bárkivel, hogy halál egyszerű minden, vegyél egy esztergát, marógépet, vegyél egy hegesztőt, amatőr szintű "oktatást" tartanak magas szinten kivitelezve. Ha te is így csinálod, tudni fogod! címszóval. Vak vezet világtalant! Ezek gyakorlati szakmák, azt mondod neked ritkán kell hegesztened. Ezt gyakorolni kell, másképp nem lesz meg a kellő rutin. Miért kellett CO2 gép? Mert megteheted? Ívvel tudsz hegeszteni? Rutilos elektródával tudsz salakmentes varratot készíteni 2mm zártszelvényen? Ha igen, akkor nyert ügyed van, nincs is háztájiban szükséged CO2 gépre, csak egy 30e forintos inverterre. Én anno egy 160A Hetra trafót nyűztem, ahhoz képes ezek a 3 kilós inverterek űrtechnikát jelentenek minden téren. Ha nem, akkor vegyél egy szál 5-6 mm vastag lapos acélt, darabolj belőle tedd egymás mellé, és gyakorolj. Minél többet, aztán lehet csökkenteni az anyagvastagságot, minél többet hegesztesz, annál jobban fogod érezni mit hogyan kell, hogy jó legyen. Ha akarod csinálni akkor gyakorolni kell, nem a jutubon megnézni, hogy az amerikai ipar mit használ... ki nem szarja le. Azt kell használni amire szükség van, ha kaput hegesztünk akkor elég a rutilos elektróda, ha élfelrakás akkor annak megfelelő anyaggal dolgozunk. Ha rendszeresen acélszerkezet kell, és haladni akarsz akkor jöhet a CO2. Savállóhoz, aluhoz legjobb az AWI (de vastag savállót ívvel is nagyon jó hegeszteni). Elárulom én még kevesebb mint egy éve vettem CO2 gépet, pedig 29 éve álltam először pajzzsal a kezemben. Ezt még csak ugatom, de igen "kényes" a többihez képest. Különböző anyagvastagsághoz különböző huzalvastagság dukál, mert egy 1mm lemezen nem olvad le az 1.2-es huzal (a 4+ hoz meg ez kell), a 0,8-as meg túl kényes ahhoz, hogy folyamatosan az legyen benne, görgőcsere, áramátadócsere, esetleg munkakábel csere, fűzd át.... Kitartást!
Nem nekem hegeszt, hanem megbízásra. Nagy többségben ő csinálja én csak segédkezek előkészítek, elpakolok (a következő lépést előkészítem). Persze gyakorolni enged hogy nekem is legyen gyakorlatom. Na és persze közben jókat beszélgetünk.
AZ EGYENIRÁNYÍTÁS! Jani mindig erőlteti az áram és a feszültség "símítását" a diódákkal. A hegesztő transzformátort pedig nem szabadna összehasonlítani a hegesztő dinamóval. Egy technológián belül más tulajdonságaik vannak, máshogyan is gyártották őket és más a működési elvük. De ha egy háromfázisú (például egy THE-300-as gépnek) még egy kicsit megemelnéd az üresjárati feszültségét (bár így is jól hegeszti a bázikust elektródát is) simán felveszi a versenyt egy hegesztő dinamóval mert rendkívül jól el volt találva a főtrafója és a fojtótekercse is. Az igazsághoz tartozik, hogy a vezérlése már nem annyira jó volt mert több verzióban is forgalmazták. Viszont a hegesztők a műhelymunkához jobban szerették mint a dinamókat. Nekem is volt hegesztő dinamóm is anno de egyáltalán nem használtam és borzalmasan örültem mikor megvették-elvitték. Ami a lényeg: semmivel sem jobb egy normál háromfázisú egyenirányítótól egy hatütemű egyenirányító hegesztés szempontjából. Ez nem egy audio berendezés aminél előjöhet a hálózati brumm feszültség és hátrányos lenne emiatt. Van egy impulzusos gépem ami MMA-ban is tág határok között lehet beállítani az impulzusok értéket.Sajnos nincs olyan nagy sebességű kamerám amivel fel tudnám venni a hegesztés közbeni ívet különböző beállításoknál pedig tanulságos lenne.
Nézd ,a rutilos elektróda a házilagos felhasználás egyedüli lehetősége volt a régi ,kistrafós világban . Nem kell hozzá nagyon komoly gyakorlat és egyenáramú gép . Szilárdság ,ütőmunka és egyebek terén nem a csúcs de egyszerű vele hegeszteni . Nálunk az iparban szerintem a bázikus pálca volt a standard . Szárítani kell , nehezebb kezelni ,de jobbak a hegesztés tulajdonságai . És nem utolsó sorban az iparban vizsgázott hegesztők hegesztettek . Az ipari gépeknek ott volt a legalább 3x32 amper ,volt gyújtófeszültség ,nem kellett kompromisszum hogy legyen áram is . Az anyagvastagság fele plusz egy mili az ökölszabály pálcaválasztásnál . A csővezeték szerelés is egy szakma . Egyébként van ismerősöm aki csinálta ,de a cellulóz pálcát még nem említette de megkérdezem ha találkozunk . Ott is voltak hegesztőmérnökök ,de az lenne a szép ha meg is tudná gyakorlatban is mutatni nem csak észt osztani papíron . Ha csővezeték szerelő szeretnél lenni hát akkor megértelek . A gyökvarrat vékonybb elektródávakl készül általában , hogy rendesen beolvadjon ,ne égjen át . Olvastam én is a cel pálcáről , csővezetékhez ajánlották azt is ami nekem van . Egyébként elsőre túl nagy árammal próbáltam , ügy jobban égett ,de hézagolni úgy nem tudtam vele . kb 5 centit hegesztetem ma evvel , de nincsen szükségem szerintem rá . Nagyobb árammal szeretek hegeszteni , és letojom ha esetleg szélbeégéses lesz . Azt megoldja a fedővarrat . De dinamikusan igénybe vett szerkezeteket , magas oszlopszerkezet , markoló gém ,nem hegesztek . Szerintem csak megtetszett neked ez a cell pálca és meg akarod prőbálni . És meg is értem ! Én sem hagyom magam lebeszélni ,ha beletörik a bicskám ,hát akkor ez van . Csak segíteni próbáltunk ,de már értem hogy nem tudunk lebeszélni .
Még egy utolsó hsz a témában mielőtt aludni térek.
Ez a videó arról szól, hogy ők az iparban csak a 6010-est és a 7018-ast használják az USA-ban. Ott ez a standard. A video 2019-ben készült, gondolom nem az utóbbi egy évben tértek át másra.
Ezzel szemben ez a weboldal arról ír, hogy a cellulóz elektródák bevonatának elégésekor (rutilossal szemben) nem csak CO2 hanem hidrogén is keletkezik, ami miatt gyakorlott hegesztők használhatják csak, az ún "hidrogén által indikált hideg törés" veszélye miatt. Vannak rá technológiai szabályok.
Alut lánggal és bevont elektródával hegesztettem csak . Nem a tencnológiával van bajom . Csak a kompromisszumokkal amik meg kell hogy legyenek a kisebb gépeknél . Hogy beleférjen az egyfázis adta lehetőségekbe . Ipari gépet szívesen kipróbálnék ,valami komolyabb inverterest ,az akár még jó is lehet
Most néztem meg a lent linkelt videót újra. Vadember írta: "Csővezeték hegesztésnél használják, fentről lefelé (esővarrat). Nagy előnye kint a prérin, hogy kiválóan kidolgozza a varratba kerülő szennyeződéseket."
Ez amit írsz a 6013 pálca. Az valóban arra lett tervezve. Lehet, hogy abban is cellulóz a bevonat, meg egyéb más. Én viszont a 6010-est írtam korábban.
2021-01-04 21:53:01
