Kicsit eltűntem mostanában de azért történtek előrelépések a géppel kapcsolatban. Az első nagy eredmény az,hogy sikerült beszerzési forrást találnom LV20-as lemez vágásra,így nem szükséges külön vastaglemezeket keresnem az építéshez. Így adódik is a lehetőség,hogy a gépasztal és az Y alaplap is két db,élében összehegesztett és csavarozott LV20-as lapból álljon.

Ezen felül sikerült vételeznem LV10-es táblalemezt is jó áron,amiből ki tudom vágatni az asztal alján lévő merevítéseket,az Y szánszerkezet lemezeit és jut belőle a X szánba valamint a Z toronyba is majd.
Két darabban tudtuk csak elhozni : mindkettő 1,5 méter széles,a rövidebbik 3 méter,a hosszabbik pedig 3,7 méter.

Úgy néz ki,hogy sikerült megoldani a szoftveres gondot is,így már kompromisszumokkal ugyan,de egyszerűbb végelemes futtatásokat meg tudok oldani magamnak.
Ezen felül,megérkezett a rendelt dupla anyás golyósorsó is,mérni viszont még nem tudom : a csapágyház még nem ért ide.

A lemezek találkozásának kérdését meg fogom vizsgálni a Toronynál és az X résznél is,olyan formában mint ahogy az asztal alján van most. Az Y egységnél dilemmázok,hogy ott is érdemes-e átterveznem,vagy ott az oldalirányú erőknek ez a legjobb konstrukció?
Ez a Bessel arány jól fog jönni az X tengelynél,bár ahogy utánaszámoltam,a tökéletes aránypárt nem fogom tudni elérni. Viszont,amennyivel a teljes X híd hosszán rövidítek,annyival csúsznak összébb az X kocsik is,mivel ez az arány ott is fennáll. (Tehát nem az a leghatékonyabb,hogy a mozgó asztal négy sarkán van a 4 kocsi,hanem annál beljebb.)

          

Előzmény: Szalai György, 2021-04-01 09:56:29 [1048]

Süllyed a topic.

Az arányokra vonatkozó fejlesztéseiket hobbyban is lehetne kamatoztatni.

Úgy gondolom a rezgéscsillapítóként működő műgránitnak nem a gép alatt lévő asztalban (zártszelvényben) van a feladata és helye.
Hanem esetedben a gép C vázában, annak is főleg a rezgést gerjesztő forráshoz legközelebbi részeiben.

Egy másik érdekesség nálad, (is) hogy a vázakat alkotó lemezeid egymásra derékszöget zárnak be.
Így minden elemi lemez szakasz hajlításra van igénybe véve, aminek kevéssé ellenálló.


Ideális esetben a rácselemeknek csak húzásra kéne terhelődniük.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-24 08:09:30 [1046]

A betont/homokot eddig is fejben tartottam,a zártszelvény váz kitöltésére. Fokozza a gép stabilitását és talán rezgéselnyelésben is jobb lenne így. Van valakinek tapasztalata ilyen téren azzal,hogy melyik lenne a jobb? Első körben a zártszelvény belső része lenne így kitöltve de akár a Z torony részen is ki tudok alakítani ilyen zsebeket,amik feltölthetőek lesznek.

Előzmény: jani300, 2021-03-23 17:17:43 [1043]

Beton?
Műgyantakötésű beton kompozit gépággyal épített megmunkálóközpontot gyártanak már a kínaiak is, pl Deed. Pontosságban, rezgésmentességben kiemelkedőek, kettőt telepítettem már az országban. Ha voltatok a korábbi években Mach-tech vagy Ipar napjai kiállításon, láthattátok, p!naszőr vékony alumínium tüske marásával demózták. Jó a beton a gépbe...
O.

Előzmény: jani300, 2021-03-23 17:17:43 [1043]

Az közel együtt fut az acéllal, csak olyan idegennek tűnik egy cnc gépben

Előzmény: jani300, 2021-03-23 17:17:43 [1043]

Beton ? Egyből az jutott eszembe ,és olcsóbb is .

Előzmény: zozo, 2021-03-23 17:14:31 [1042]

„Azután ráönthető hidegen a műgránit, amitől minimális a hőbevitel, megint nincs vetemedés és működik a rezgéscsillapítás.”

Szimpatikus is lenne, nem tudom, hogy hogyan viselkedik ez az együttes, amikor egy hobbi garázsban 0 és +30 C fok hőmérséklet különbségek is előfordulhatnak. Ennek utánaolvasnék azért, mielőtt belekezdenék.
Lehet túl óvatos vagyok, de engem sokat szivatott már a különböző anyagok hőtágulása.

Előzmény: Szalai György, 2021-03-23 16:53:36 [1041]

Én egy kicsit mást tennék hozzá.
Egy hete, gab27-től kapott személyes üzenettől indíttatva „megtanulmányoztam” pár tanulmányt a CNC világ rezgéscsillapítása témakörben.
Mások tudományos megállapításai alapján arra a cseppet sem tudományos megállapításra jutottam, hogy mechanikus rezgéseknek kitett szerkezetek esetében, a hegesztett acél vázszerkezet (célszerű tervezés és kivitelezés mellett) hatékonyabb az öntöttvas vázszerkezetnél.

Szerintem ez okot ad a hobbyista bizakodásra, ha nem is a vak ló bátorságával.

A kutya ott van elásva, hogy az acél, kisebb nyúlása okán, kisebb tömeg mellett lehet merevebb az öntöttvasnál. De épp ezért hajlamosabb is a rezgésekre. Vagy merev és rezeg, vagy kevésbé rezeg, mert kevésbé merev és jobban elnyeli a rezgéseket. Tervezési zsákutcának tűnik, de nem muszáj belemenni. Mert itt jön képbe a rezgéscsillapítás, ami ugyanolyan fontos, mint a merevség.
Az erre tervezett acél rácsszerkezet a műgyanta gránittal kompozitot alkot. Az acélváz adja a merevséget, a műgránit végzi az acél rezgéscsillapítását. Ez a titok, ami már nem az.

Hobby szemmel nézve ez jó. Az acél váz otthon, kis darabokból összeállítható és még mindig kezelhető tömegű marad. A kritikus helyeken csavarozva, nem is vetemedik.
Azután ráönthető hidegen a műgránit, amitől minimális a hőbevitel, megint nincs vetemedés és működik a rezgéscsillapítás.

Szóval szerintem az a lemezelt váz nem is reménytelen. Vagy nem attól, hogy lemezelt.

Előzmény: zozo, 2021-03-23 14:15:54 [1040]

-Asztalnak? Gondolj bele, azon a szerencsétlen Y mechanikán mozgatnál 400 kg-nyi súlyt, mindezt egy rugalmas zártszelvény vázon.
X irányú végállásból feldől a géped ha a szervó megindítja ezt a tömeget.
Hát nem tudom, nekem nem nagyon tetszik ez az egész konstrukció, de ez csak az én bajom, nem kell rám hallgatnod.

Ekkora munkaterületű, fém megmunkáló gépet nem építenék szerkezeti anyagokból. Ez már igencsak igényli az ipari megoldású, öntvényvázas szerkezetet.

Miért vetetted el pl. az állóhidas gépet? Megoszlana az X-Y irányú lineárok terhelése. Most az Y cipeli, az X mechanika, asztal és munkadarab súlyát. Másfél KW-os szervó izzadni fog vele. Ahogyan elnézem, 2 milla hobbiköltsége lesz egy bizonytalan használhatóságú monstrumnak, amit ha nem tetszik, soha nem tudsz árában eladni, kinyerni belőle pedig csak a hajtásláncot. Ha megveszel egy használt ipari gépet, vagy csak vázat, azon nem fogsz veszíteni, mindig kiszállhatsz belőle. Bocsi, ez is csak egy vélemény, a döntés joga a tiéd.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-23 07:57:32 [1039]

Ez tetszik,árban is jó csak a méret...
Asztalnak tudnám elképzelni,csak hát ha ezt valaki kimarja T-nútosra...

Előzmény: Szalai György, 2021-03-23 05:53:32 [1036]

Igen,ezzel találkoztam én is,de itt valami bűzlik ezzel kapcsolatban. Ezt néhány hete vette meg az illető,előtte hibásként árulva,ha jól tudom.

Előzmény: Kopirnyák, 2021-03-22 23:09:56 [1035]

A hely,a hálózat és a körülmények nem teszik lehetővé egy hagyományos gép vagy egy régi CNC beüzemelését. A gép egy garázsban fog ténykedni,a másik kettő kicsi társa mellett. 1x32 A a hálózat és beton padló. Daruzásra,emelésre nem igazán van lehetőség,egy zsiráf a segítség ennek a gépnek az összeépítésében is. Agyalok valami 4 lábon álló emelő készségen is,mert valószínűleg szükség lesz rá.

Időközben a Z kinyúlást igyekszem csökkenteni,a megmunkálási tartomány csökkentésével és egy kicsit a Y kocsik eltolásával is. Hamarosan teszek fel képeket erről.

Fröccsgépet és hasonlókat nem bontanak itt nálunk,vagy nem tudok róla. Ráadásul kapcsolat sincs megszerezni őket,a MÉH telepről pedig nem lehet kihozni semmit sem. Tegnap voltam a nálunk lévő legnagyobb telepen érdeklődni de be sem engedtek körülnézni. Nem adnak el semmit sem,csak bevinni lehet.

Van árajánlat két lézerestől és van még egy a tarsolyban. Nekilátok a számolásnak,hogy kb mi mennyibe kerülne a vágás tekintetében. Néhány alkatrész már meg van vásárolva,ami ehhez a felépítményhez passzol. Szeretnék ennél maradni,ezt tökéletesíteni. Kihozni először a tervek szintjén a maximumot,aztán pedig a gyártásnál. Ezt követően összeszerelni és a teszteredmények figyelembevételével használni a továbbiakban.

Illetve mint írtam is,ugye két gép készül,tehát gondolni kell a másik gépre is anyagbeszerzés tekintetében. (a lineáris sínek vásárlása is így történt,elég sikeresen )

Úgy érzem a mostani állás szerint,hogy a zártszelvény vázon merevségét sikerül felhozni a kellő szintre. Még 1-2 apró kérdés maradt (üregek kitöltése homokkal vagy betonnal? ; mi lesz a tetején?) és az gyártható fázisba került. Véleményem szerint az Y egység és a Z kiemelő is közel készen van,apró finomítások kellenek még és mehet a dolog. (Ezekről lesz hamarosan újabb kép)
Azután már "csak" a Z torony a kérdés,oda gondolkozok tovább,hogy esetleg más felépítésű torony lenne a jó.

Előzmény: svejk, 2021-03-22 20:31:48 [1034]

Olcsó vaslap.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-22 18:28:51 [1032]

Na ugye, én ezt már egy hete mondtam neked, Svejknek igaza van!

  

Én is azt mondom elsőre, vegyél egy hagyományos gépet vagy hibás vezérléssel régebbi CNC-t.
Akármit is találsz ki közelébe sem fogsz érni egy olyan váznak.

Már írták hogy a megmunkálási tartományodhoz irdatlan komoly Z felépítmény kellene.
Nem a kereted/asztalod síkja lesz a gyenge pontod.

De ragaszkodsz a hobbyzáshoz akkor esetleg egy 600x600-as öntvény tusírasztal nem lehetne kiindulópont?
Persze ez inkább mozgóhidashoz adja magát.
40-60 ezer közt kapsz ilyet használtsági foktól függően.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-22 18:28:51 [1032]

A fröccsgépek mozgó szerszámfelfogó lapja ilyen brutális vastaglemez.
Nem bontanak feléd ilyesmit?

Előzmény: Kicsa, 2021-03-22 18:28:51 [1032]

Szia,

első ötlet az volt,hogy a zártszelvény csak tartó szerepet tölt majd be és erre rakom fel az Y és a Z kiemelő egységet. A merevség növelése céljából kezdtem el a vastaglemez / gránit felé menni,valószínűleg a vastaglemez lesz a befutó. Úgy van kialakítva a szerkezet jelenleg,hogy a lehető legnagyobb felfekvő felületet tudja átadni egy-egy részegység a terhelést a váznak. Nem tudom,hogy ha meg van hegesztve az egész és van a felső síkban mondjuk 2 mm hullámosság,akkor ha 2,5 mm-t lemarnak belőle 2 fogással,mi marad a végén? Persze,a kérdés sok dologtól függ,kezdve a hegesztéstől,az anyagtól egészen a marásnál történő leszorításig (hézagolás) de nagyságrendileg jó lenne tudni,mit is írjak majd a rajzra.

Előzmény: Vetesi75, 2021-03-22 16:32:23 [1031]

Szia! Egy zártszelvény keret szerű szerkezetet eléggé nehéz teliben síkba marni (néhány századon belül). (A probléma már ott kezdődik, hogy zártszelvény, a hegesztés meg csak hozzátesz.) Szinte reménytelen eset az összefüggő pontos sík létrehozása, amin a feszültségmentesítés valamennyit ugyan segít, de még rendszerint úgy sem hozza a kívánt eredményt. Ahogy marjuk, úgy görbül, ebből kifolyólag többszöri ellenőrzést, átfogást és nekifutást igénylő művelet. Ezen úgy a legkönnyebb segíteni, ha az egybefüggőséget feláldozzuk és csak relatíve kis felületű, a keret felületéből kiemelkedő szigetek vannak közös síkra hozva.
Ezt elsősorban azért írom, mert a kevésbé macerás síkmarás jelentős árcsökkentő tényező lehet a gépi megmunkálásnál.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-22 15:03:41 [1030]

Nézegetve az árakat,új ilyen gránitlap nem jön szóba. A legolcsóbb helyen is 500.000+Áfa körül találtam. Keresgélem a használt verziókat is,de számomra megfelelőt egyelőre nem találtam. Egyre inkább acéllemezben gondolkozom,elvégre minden hegesztve van. Úgy látom,hogy a megmunkálást nem fogom megúszni,ha az egész váz össze van rakva és a végén síkmarva, szerintem hozni fogja a kívánt eredményt.
Futok néhány kört hamarosan elérhető cégeknél,hogy milyen költség lenne egy ekkora,ilyen tömegű váz marása.

Előzmény: NG, 2021-03-22 09:16:27 [1029]

Szívesen,

Egyébként most hirtelen néztem, hogy azért itthon is vannak mindenféle referencia gránitlapok, neked lehet, hogy előnyös lenne tényleg egy ilyen, mert mire minden vas le van vágva összehegesztve megmunkálva stb. vszleg simán belekerülne egy lap árába a művelet. Érdemes átszámolni...

Előzmény: Kicsa, 2021-03-21 16:35:07 [1028]

Köszönöm az infókat és a linket,megnéztem az összes ilyen videóját az illetőnek. Én ennyire nem akarok/tudok belemenni a gránit rejtelmeibe,nincs hozzá semmi eszközöm.
Abban gondolkoztam eddig,hogy a megvásárolt sírköves gránit felülete kellően sík ahhoz,hogy egyből építkezni lehessen rá,kihagyva ezzel a váz megmunkálógépre kerülését. Egy mérőgépről vagy más precíziós eszközről származó kellően vastag lap pedig már árba nem nagyon érné meg szerintem.

Kicsit foglalkozok még a váz illetve az Y tengely szerkezetével és jelentkezem a fejleményekkel.

Előzmény: NG, 2021-03-21 07:34:03 [1025]

6-700 mm-en.

Előzmény: Szalai György, 2021-03-21 06:55:42 [1024]

Az alap amit használt egy merő gránit volt. Azt használta bázisnak a csiszoláshoz.

Előzmény: NG, 2021-03-21 07:34:03 [1025]

Ez az ember becsiszolgatja magának a gránit tömbjeit, meglepően pontosra, mikronos síklapúság szintjére. Ahogy nézem fényes a gránitdarabjainak a felülete, szóval még azt is el tudom képzelni, hogy a kisebb darabok sírköves alapanyagok. Az alaplemez vszleg mérőasztal lehetett.

https://www.youtube.com/results?search_query=piotr+fox+wysocki

Gránit mérőasztalokat online aukciókon lehet venni párszáz euróért németből, állvánnyal (plusz szállítás de az sem a világ vége, nekem egy-két éve ~150.000-es ajánlatot adtak hagyományos maró (~2t) behozatalára az ország közepéről).

Mekkora távolságon?

Előzmény: istvan3, 2021-03-19 08:18:23 [1023]

Sírköves gránit nem lenne garancia a síklapúságra. Nekem is volt hasonló tervem, de ami gránitokkal találkoztam azokban tizedek voltak.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-19 08:15:39 [1022]

Nagyon tetszik ez a tanulmány,hasznos lesz mindenképpen,köszönöm szépen!
A Z fej kialakításnál érdekesek a merevítések,tetszik az ötlet és a számok is alátámasztják.

A vastag gránit tömb nem jön szóba az ár miatt,elég borsos áron adnák a vastagabb tömböket,az biztos. 30 mm vastagot találtam helyben elérhető áron,egy ide méretben illő darab kb 60.000 Ft lenne. Ha ezzel nem lennénk előrébb,akkor valószínűleg marad a lángvágott lemez,asztalfedésnek. A gránittal a síkmarást szerettem volna megspórolni.

Nézegetem a kész gépváz megoldásokat is,amik elérhetőek lennének,Antal Gábor X-Y keresztasztala is egy opció lenne de még nem tiszta az irány,melyik úton kéne indulni.

Előzmény: Szalai György, 2021-03-18 16:23:53 [1021]

Ők meg FEA-ztak egy hasonló formájú marógép konstrukciót. Leszűrhető pár tanulság belőle.

Table 1.-ből látszik, hogy a gránit menyivel érzékenyebb a deformáló igénybevételekre még az öntöttvastól is.

8. lap Orsófej forma vizsgálatából pedig, hogy nagyon nem mindegy, milyen alkotók milyen szögben vannak egymáshoz képest.

Hátha tudsz ebből valamit profitálni.

Ha még egy kicsit leadsz a munkaútból, vehetsz egy gyári huzalszikra gépvázat, ami kb ugyanez a mechanika, csak öntvényből

Előzmény: Kicsa, 2021-03-18 14:02:41 [1016]

Miért titok?

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2021-03-18 15:46:06 [1018]

Küldtem egy üzenetet 3 fotóval . A gránit eltörhet , amit én javasoltam az gyári és örök . Én megfontolnám ....

Előzmény: Kicsa, 2021-03-18 14:02:41 [1016]

„(most nagyon szimpatizálok a 20 - 30 mm vastag gránit lappal)”
Szerintem ezt nagyon félreértetted.
vadember nem írta ki konkrétan, de mint más példák is mutatták, szerintem minimum 100(!) mm de inkább vastagabb gránitlapra (tömbre) gondolt.
Ezzel sem egyszerű az élet. Furkálni, dűbeleket ragasztani, egyáltalán mozgatni.
Vannak ilyen videók a neten. Mielőtt jobban belelkesülsz érdemes nézegetni. Sőt azt hiszem a Fórumon is van példa.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-18 14:02:41 [1016]

400 mm volt a maximális elmozdulás,eddig a tervben. Egy pici kozmetikával (vastagabb kiemelők használata a Z tengelyen) és munkaút rövidítéssel ez a piros vonal hossza "lecsökken" kb 350-360 mm-re. Az eddig felrakott modellen a 400 mm-t az Y szán ráhagyásokkal tudta,az elméleti mozgás 420 mm volt.
a tervem az,hogy szépen sorban haladok lentről felfelé.
Átalakítom az asztal tervét a 120 mm-es élére állított szelvényekkel és a felső összekötő alaplappal. (most nagyon szimpatizálok a 20 - 30 mm vastag gránit lappal)
Ezután felteszem a Z kiemelőt és az Y szánt,amiket összekötök elemekkel,akár a 3 egységet egymáshoz csavarozva. (Y szán hátsó része,a Z kiemelő és az asztallap)
Ha ez kész,akkor pedig megnézem,hogy mennyit tudok rövidíteni a Z tengely kinyúlásán.

Kész vagyok valamennyi munkaút feláldozására a használhatóságot figyelembevéve,de persze a mennyiség kérdéses. Szerintem senki nem fogja tudni számszerűsíteni azt,hogy 380 , 360 vagy 340 mm kinyúlással pontosan mire lesz képes a szerkezet,mivel nagyon sok dolgon fog ez múlni.

Jelen állás szerint 100-200 kg tömegű darabok nem fognak felkerülni rá,itt inkább a munkaút-pontosság az,ami fontos. Ha csökkentek az Y irányú mozgáson,akkor pedig az Y szán kocsijait is szét tudom húzni,ami tovább növeli a merevséget. Talán,ez is segít majd. Ezt meg fogom ejteni a Z kocsik esetében is : mind oldalirányban megnövelem a sínek távolságát,mind a kocsikat széthúzom egy kicsit. (A Z torony nem lesz ettől magasabb,ezt a Z munkaút rovására teszem)

Előzmény: Törölt felhasználó, 2021-03-18 12:12:50 [1015]

A gépednek az eddigiek után is az Y mozgás tartománya 500 mm (piros vonal hossza) lesz?

Azon elgondolkodtál, hogy ha egy maximális méretű (tömegű) acél munkadarbot szeretnél megmunbkálni ezen a gépen, akkor az X és Y is mozgatja majd a munkadarabodat, mi lesz a dinamikával + 100-200 kg többlet tömeg terheléskor? A szervó hajtásod se fog neki örülni, ha a motor érzékeli ezt a többlet J-t a motor tengelyen, akár új beállításokra is szükség lehet majd ilyenkor a lengések elkerülése érdekében.

  

Előzmény: Kicsa, 2021-03-18 11:28:18 [1014]

Köszönöm az ötletet,akkor a teljes asztal alatt elkészítem simán,keresztből a merevítőket. A tömeg itt csak előnyt jelent szerintem,a kérdés az ára lesz majd. Gondolkoztam lézervágatva is,de szerintem a szálban vett melegen hengerelt laposvas jóval olcsóbbra jön ki (ha szabványos méretből készül) és a középső bevágást meg tudom ejteni én is sarokcsiszolóval.

Ez a gránit lap nagyon jó ötlet,tetszik. Akár úgy,hogy zsákfuratokat készítek rá gyémántfúróval és perselyt beragasztva alulról fogatom az asztalhoz,akár úgy hogy átmenő furatokkal az egységek lennének lecsavarozva a zártszelvényben lévő perselyekhez.

Az öntöttvas gépágyaknak eszerint a tömeg és a kialakítás a nagyon nagy előnyük illetve többek között a jó rezgéscsillapító tulajdonság is. Véges-elemhez ez a modell nem teljesen jó így,mivel alkatrészekből áll,azok pedig össze lesznek hegesztve. Modell szempontjából ezt egy darabként kéne kezelni,hogy analizálható legyen. Már próbálkozok egy másik szoftver telepítésével,amivel eddig egyszerű idomok tesztjét én magam is meg tudtam csinálni. Az informatikai háttéren kell alakítanom,hogy működjön a dolog és szeretnék én is csinálni ilyen számításokat.
Eszemben volt már ez is,illetve kicsinyített modell 3D nyomtatása is,a kézzelfoghatóság miatt.

Előzmény: TROMF22, 2021-03-17 16:25:11 [1010]

Nem tudom ez a Te gépedet hogy érinti, de olvastam egy érdekeset.

„az öntöttvas sokkal gyengébb és sokkal kevésbé merev, mint az acél.”
„Az öntöttvasból és acélból készült, hasonló méretű és szerkezetű keretek hasonló merevségének eléréséhez az öntöttvas keret tömegének több mint kétszer nagyobbnak kell lennie.”
„ugyanazon húzóerő alkalmazása az öntöttvas esetében háromszor nagyobb megnyúlást okoz, mint az acélnál.”

Ez lehet még boldogító is.
Nem tudná valaki meg FEA-zni ezt a modelledet?

Sokkal jobban jársz a csavarodási merevség szempontjából, ha egy egyszerűbb aztalszerkezetre ráraksz egy gránitlapot és ahhoz rögzíted a marógéped vázát.
A millió hegesztés miatt nagyon rossz síkfelületet fogsz kapni amiben bennemarad a feszültség,ezért az évek alatt fokozatosan idomul majd jobbra-balra ha nem rögzíted a talajhoz.
Az asztalt is síkba kell munkálnod mielőtt ráteszed a síkba mart lemezt. Hol fogod ezt megtenni és mennyi pénzért?
Ennél egy-két nagyságrenddel egyenletesebben sík felületet vehetsz akár egy sírkövesnél vásárolt gránitlappal. Leellenőriztem egyszer egy 600-as síkvonalzóval. Gyakorlatilag alig volt fényrés akkora szakaszokon. Az pedig csak század mm-eket jelent. A hegesztett vázad ezt meg sem fogja ezt közelíteni. A rezgéscsillapítás hatásáról már ne is beszéljünk.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-17 14:56:00 [1009]

Az X bordákat nem akarod "fésűzni"?

Annyi lemezt vágatsz, nem biztos, hogy érdemes külön vásárolni 6 fm. szálban szélsacélt.
Ha lemész a vastagsággal 8-10 mm-re, ahogyan ajánlottam, még költségben is jobban járhatsz, és a kereszt-illesztésed is megvan középen, ha a bordákat is vágatod.

Előzmény: Kicsa, 2021-03-17 14:56:00 [1009]

No, egyre kedvezőbb anyagkihasználás.
Kezd hasonlítani (lefedés után) az öntvény tusirlapok, mérőlapok kialakítására. Nem véletlenül olyanok azok amilyenek.

A Z kiemelő alatti részt kár bonyolítani, szerintem itt is maradhat egyszerű átlós bordapár, mint máshol.

Viszont a 70x20 borda keresztmetszet helyett 100x10 kevesebb anyag felhasználásával azonos merevséget adna. Vagy ha a tömeget is kb. meg akarod tartani, akkor előnyösebb a 100x12.
Személy szerint én a 120 vagy 110x8 mm-t választanám.
Kisebb a tömege és jóval nagyobb a keresztmetszeti tényezője, mint a tervezett 70x20-nak, és jobban illeszkedik a keretező zártszelvények falvastagságához. (hegesztés)

Előzmény: Kicsa, 2021-03-17 14:56:00 [1009]

A forgácsvédelem,a burkolatok és hasonló apróságok nálam későbbi témák lesznek. Szeretnék az alapokkal rendben lenni,azután pedig az ilyen részleteket is kidolgozni. Van két kisebb területű gépem amiknél hasonló dolgokkal küzdök. Ezekből tanulva itt szeretnék kialakítani egy szánburkolatot,ezzel védve majd a lineáris síneket-orsókat és motorokat. Ezen felül pedig szeretném kívülről majd körbeburkolni a gépet,ezáltal kialakítva egy belső teret,ahol repkedhet a forgács. De ezek tervezése később következik,ha van egy olyan alap,aminek a gyártása akár kezdhető is.

Hoznék is egy képet véleményezésre,a részletek még nincsenek kidolgozva: A merevítők 70x20 melegen hengerelt laposvas élére állítva,kb 6 fm a teljes anyagszükséglet. A 120x80-as zártszelvényből is kiadja így az egy szál,bekerült középre is egy végigfutó gerenda. Ez így önmagában 210 kg körül jár,a tetejére pedig kapna egy 20-as lángvágott lemezt,csavarozva/hegesztve. Ezzel így a teljes össztömeg 340 kg körüli lenne.

  

Előzmény: Törölt felhasználó, 2021-03-17 12:48:19 [1008]

Ha ez sikerül így akkor szerintem nagyon jó lesz. Csak egy valamit nem értek, nem csak te terveiden, de másokén sem...

Miért hagyja ki a legtöbb ember a tervezésből azt a tényt, hogy ezek a gépek NAGY rendetlenséget okoznak használatakor? Úgy értem, hogy a védelemnek a kezdeti tervezés részénél kell lennie, a forgács mindenhova megy, gyűjtését és a biztonságot NEM szabad kihagyni, arra már kezdéskor kell gondolkozni és betervezni. Ha nem lesz, akkor a gép használata során minden egyes alkalommal rengeteg extra erőfeszítést kell fordítania a rendetlenség tisztítására, azon kívül, hogy a forgácsot is megmarja, ami rontja az készített termékek minőségét. Valóban szép gép lesz szerintem, de ezekre a dolgokra is gondolj mert utólag nehezebb lesz megoldani. Biztonság szempontjából a repülő forgács veszélyes, nem is beszélve arról, hogy mi történik, amikor egy lepattintott maró darabja az arcod felé repül...

Ezeket a dolgokat sokan elhagyják, nem gondolnak rá, vagy arra gondolnak hogy "később" (=soha) lesz megoldva.

Előzmény: remrendes, 2021-03-16 20:54:19 [995]

Semmi baj a hosszú hozzászólásokkal,legalább ki lehet fejteni a véleményt rendesen. A felhasznált lineáris vezetékek és orsók állapotával szerintem nem lesz baj. Ezek egy része új termék,egy része pedig ipari gépből bontott,használt darab,jó állapotban. Érdekesek ezek a linkek,lehet tanulni belőlük.Nyilván az ember ha tehetné,venne egy gyári gépet és meg lenne oldva a probléma. Itt most a lényeg,hogy ár-érték arányban sikerüljön egy jól használható gépet építeni,de ez sem lesz olcsó,az biztos.

Nézegetem a Szalai György által linkelt gépet,nem semmi konstrukció,kár hogy többet nem lehet megtudni róla a pár oldalas pdf-nél.

Nyilván tisztában vagyok azzal,hogy rugalmas deformáció nélküli gép nem létezik iparban sem,hobbiban pedig végképp. Nem is ez a cél,hanem egy hasonló konstrukció lehető legjobb kialakítása.

A tervezést illetően most a lehetőségekből úgy látom,hogy a következő irányba kell indulnom :

1. A zártszelvény váz külső peremén lévő elemeket élére állított 120x80-ra cserélem és a belső részen kiveszek néhány "felesleges" profilt. A zártszelvények közti üres részt élére állított laposvasakból egy rácsos szerkezetet alakítok mint,mint a lenti linken. Ezzel bízom abban,hogy megnövelem annyira a merevségét az asztalnak,hogy az alatta levő részt szabadon hagyhatom,nem kell a lemezeket leengednem a földig.
Milyen profilból kellene ezeket a merevítéseket elkészíteni? 60x20 körülre gondolnám...

2. Az így keletkezett asztal tetejét lefedném egy ráhegesztett LV 20-25 vastag lemezzel,ami egyben az Y szán és a Z kiemelő lapja

3. A két egység közé élére állított masszívabb vasakat csavaroznék,amivel össze lenne kötve a 3 egység.

4. A Z egységen lévő kocsik távolságát mindkét irányban kicsit megnövelném,a kinyúláson pedig csökkentenék egy minimálisat. (30-40 mm)

Szívesen veszek minden javaslatot továbbra is,köszönöm szépen!

Előzmény: NG, 2021-03-16 19:37:19 [990]

Kép elmaradt...

  

Ez egy másik csatorna amit néztem, szintén német:

https://www.youtube.com/results?search_query=brockard

Ő mar acélt is kicsi fogásokkal, viszont a gépváz egy térhálós zártszelvény konstrukció, szerintem elég átgondolt.

Ehhez viszonyítva pl. az előzőleg linkelt gép (a tusírlapos) nem csoda, hogy nem boldogult olyan jól.

Hozzáteszem a z tengely itt is aluból van, de azért masszívabb.

Szerintem ezekből sok infót le lehet szűrni.

Bocs, még a hídlábak is rosszak abban a gépben sztem. Nyitott szelvény csavarodik hiába van kettő oldalanként...

Előzmény: NG, 2021-03-17 08:40:33 [1003]

Namost ez a német figura akit linkeltem, megcsinálta ezt a tesztet, és egy tizedet bele tudott húzni x irányban kb. 250N erővel. Y irányban sokkal jobb volt, kb a tizede. Pedig ez egy tusírlapra épített, vastag tömzsi, híd rendszerű acél konstrukció. Amúgy szerintem a z tengelyt b.ta el, az aluból volt nem túl vastag darabokból.

Tanulságos.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2021-03-17 08:22:32 [1002]

Persze, hiszen a nullát a végtelennel is megszorozhatjuk, akkor is nulla lesz a végeredmény.:) De te is tudod, még a profi szerszámgépeknél is messze vagyunk a végtelen nagy merevségtől.

Hobby gépekre ökölszabály: az már egy nagyon merev és elég jó konstrukció, ha 100 mm kinyúlás esetén 20 N terhelő erő (ez a tesztelési erő kézzel is simám létrehozható) hatására 0.001 mm vagy attól kisebb az elmozdulása az X, Y, és Z irányban is.
És ekkor ez csak egy mezei statikus terhelés volt, és sehol nincsenek a maráskor keletkező több komponensű, váltakozó gerjesztő hatású nagyobb forgácsolási erők! Ha meg még ezt nagyobb kinyúlásoknál ~ 30 ... 100 közötti számmal meg kell szorozni, könnyen a tized mm-es deformációs tartományokba kerülünk.

Egyébként meg aki rossz napot akar magának és sírni szeretne a hobby CNC gépének a merevségi adatán , az kapja elő a mikronos mérőóráját, és csinálja meg ezt a tanulságos mérést.

Előzmény: remrendes, 2021-03-17 07:44:56 [1001]

Azért nem elhanyagolható, hogy mekkora az "x". Van az a méret, aminek a 27-szerese is elhanyagolható.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2021-03-17 06:59:01 [999]

Elnézést, most látom, a képletet elírtam, van egy felesleges * a / jel előtt.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2021-03-17 06:59:01 [999]