Sajnos Hostyának igaza van, ez a kép csak illusztráció akart volna lenni.
Ez egy faipari hosszlyukfúró szétszedve.
Ideje lesz megtanulnom a google sketchup-ot kezelni...vagy valami más tervezőprogit!

Ez csak egy "hasonlat" volt © cncvikto részéről, semmi köze a képnek a valósághoz...

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-31 20:02:00 [324]

Szia

Ezt most nem értem , ez egy eszterga gép keresztszánja és a késtarto szán , ebböl még hiányzik a munkaléc amit csavarral álitol .
Mit szeretnél ezzel csinálni ?
"Z" tengelyhez ? anyaga ? gyanum szerint öntvény , hány kilo ? csuszofelület , nagy surlodás ,nagy léptetömotor ( föleg "Z"-nek ) stb stb .
Vagy rosszul gondolom és ezt átakarod alakitani valamivé ?

Előzmény: cncvikto, 2010-07-31 09:21:00 [321]

Ha mindenáron pozicióba akarod már az elején állítani a síneket, akkor a legegyszerűbb szerintem a következő: valahol egy normális gépműhelyben befúratsz és feldörzsöltetsz négy furatot a megfelelő helyekre. Ezt gépen század pontosan egy felfogásból elkövetik. Beleütsz a furatokba egy-egy illesztőszeget (magyarul brezonstift) és ennek ütközteted a síneket. Biztosan párhuzamosak lesznek. A kocsikat csak lazán felszereled az ellendarabra, rátolod a sínekre és ezután lerögzíted.

Más: ha a kocsik símán saját súlyuktól már szaladgálnak, akkor azokból nem csak a szennylehúzó, hanem a zsír is hiányzik. Mosd ki petróleummal, öblítsd le benzinnel és a száradás után a zsírzónyíláson keresztül töltsd fel lágy zsírral. A mezei gépzsír túl kemény, nekem ropogtak a kocsi golyói. Kerékpárszervízben kaptam teljesen lágy zsírt.

Előzmény: cncvikto, 2010-07-31 09:33:00 [322]

A "szemléltető ábrám" lényege annyi lenne, hogy a bal oldali Z sín fix, a másik Z sín oldalirányba (a tartó csavarjai kismértékű meglazításával) az oldalsó csavarok segítségével elmozdítható.



Kérdésemet így pontosítanám:

Az itt mutatott megoldás helyett érdemes-e a Z-n a sínek, kocsik helyét picit bemarni
(vagy másnem megtámasztó peremet kialakítani egyik irányból)
vagy még attól is el lehet tekinteni, és minden elemet órával vagy egyéb méréssel beállítani összerakáskor?

Ha jobban végiggondolom, ez már egy tényleg elkerülendő, felesleges bonyolítás (?)

Ez a Z tengely modellje akarna lenni. Sajnos hatékonyan modellezni még nem tudok.
A képen hiányzó elem a Z tengelyünk egyik sínje.
Az oldalsó csavarokkal a sínt lehetne megfeszíteni (kopást ellensúlyozni?)

Szia Zoli!
Csak az asztalt tartó 6 kocsi indul magától, megnéztem. Elszívást terveznék, de gondolom akkor is kell a szennylehúzó..
Az X, Z tengelyek kocsijai lehet hogy feszítettek nem olyan könnyen járnak.

"Az alámarást ott érdemes csinálni ahol a két sin egy felületen van felfogatva "
Na pont ez az, én csak a Z-nél gondolkodtam csak vállak (peremek) kialakításában, megmunkálásban, ahol ugye tényleg síklapon van a két sín!
A másik két tengelyen összeszereléskor tudnék azzal korrigálni, hogy a profilra szerelt sínt profilostól elmozdítom.

Akkor mégiscsak elég lenne az a pár tized mm játék a beállításra (órákkal), ami a sínek kocsik felfogató csavarjai és a furataik között van? Akkor óra kell.

Igen, hajlamos vagyok túlbonyolítani dolgokat.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-31 07:59:00 [319]

Szia

Itt mindenki arra törekszik hogy jol beállitott és künnyen mozgathato mechanikát épitsen , ellentétben Veled )

A szerelésböl a mérésekböl vannak pontatlanságok ( minimálisak de vannak ) ezek a pontatlanságok fogják a csapágyaid elöfeszitését megadni .Viszont ha jol sejtem ( magátol elindul ) akkor nincs a kocsijaidon szenylehuzo ,azt viszont nagyon tanácsolom hogy old meg mert késöbb sok sok problémát okozhat.
Ez az alámart modszer nálad nem célra vezetö mert a sinjeid nem egy profilon vannak és a profilok elmozdithatoak ( elöny is és hátrány is ).Az alámarást ott érdemes csinálni ahol a két sin egy felületen van felfogatva , ha sineket az asztal aljára teszed akkor lehet probálkozni vele de vigyázz mert csak az asztalhoz lessz párhuzamos és az oldalára meröleges nem a másik sinhez ami ugye az "X" tengely , vagy az "X"-hez a "Z" tengely stb .
Talán egy egy jol illeszkedö ( szélességben ) horony többet segitene de csak a munka asztalon "Y" .

Tehát a lényeg : az alámarásnak nálad csak akkor van értelme ha a sineket az "Y" tengelyed aljára ( asztal ) szereled .


De biztos lessz aki a SKF katalogusbol fog példát emliteni hogy hogyan hellyes .
Át kell gondolni hogy minek van értelme és mi az ami csak plussz munkát csinál és csak a költségeket emeli .

Előzmény: cncvikto, 2010-07-30 23:15:00 [317]

Ha valakinek van képe feltenni akarom mondani tegye már fel a képét legyen szíves az akinek ilyen peremes vagy feszítős bonyolítása van Z tengelyen!
Köszönöm a kiscsoportosok nevében!

Előzmény: cncvikto, 2010-07-30 23:15:00 [317]

Volnék olyan pofátlan hogy feldobnék egy új témát, kérdést, kérést..

A sínjeim egyik végét ha felemelem, a kocsik maguktól megindulnak rajta. Érdemes lesz-e megfeszítenem őket valamilyen módon?

Mivel ITEM profiljaim vannak, az az elképzelésem, hogy mikor fent van a gépen a mozgó asztal, elhúznám az egy sínt az alatta lévő profiljával együtt egy kicsit oldalirányba és mindjárt feszesebb lenne.

Hasonlóan tudok játszani az X tengelyen is a
két sínnel: mikor fent van a Z, egy picit lejjebb engedném az alsó sínt a profillal és kész. A finombeállításhoz esetleg átfúrnám a profilokat és menetesszárakkal,anyákkal állítanám be a távolságot köztük.

A Z tengelynél viszont gondba vagyok, hiszen ott a síneket nem profilra, hanem síklapokra szereljük. Feszítsük?

Talán a legfontosabb kérdésem: Ti hogyan lövitek be a sík táblákon a kocsik és sínek pontos helyét és irányát összecsavarozáskor? Méréssel?

Vagy elterjedt megoldás az, hogy vállat martok az alura, aminek neki lehet ütköztetni az alkatrészeket a pontos pozícionáláshoz?

Biztos megint túllihegem a kérdést, de úgy láttam a katalógusokban, hogy elég kicsi a kocsik toleranciája a párhuzamostól/síktól való eltérésekre.. bár némelyik kocsimnak már úgyis mindegy..

Jah, nem árt, ha ismerik legalább a progikat, mert, ha nem szakközépből mennek, akkor esztergát és a reszelőt max. a netről ismerik. (bocsi:)- saját tapasztalat alapján)

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-30 13:57:00 [315]

A 4éves kor egy pici túlzás, de a 1-2en tényleg tudnak fejben gyököt vonni. :D
A mai gépészmérnök/mechatronikai mérnök hallgatóknak alap hogy a Solid Edge, Inventor, ProEngineer, Catia programok közül minél többet ismerjenek legalább alapszinten. Melyek közül az első 3biztosan tudja a végselem módszerrel való vizsgálatot (Catia-t nem tudom). Vagy valahol tanítják az Ansys használatát is, ami pedig kimondottam végeselem program.

Előzmény: KisKZ, 2010-07-29 22:50:00 [314]

Te! Ezek nem tudom milyen emberek.
A fejben gyökvonás az szerintem 4 éves korban alap nekik.
Én csak pislogni szoktam amikor kettő beszélget mellettem belőlük.
Aztán elsunnyogok.

Maradjunk az ivásnál!

Előzmény: svejk, 2010-07-29 22:46:00 [312]

Oké, mindenki szerelje ahogy tudja
Csináltam én már ennél cigányabb munkát is

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 22:00:00 [305]

Én már régóta tudom hogy egyes dolgok nem a földön készülnek

Előzmény: KisKZ, 2010-07-29 21:59:00 [304]

Egyébként még egy kérdésem lenne:
Egy túlfedéssel beépített csapágy (erre van persze méretezve) esetében milyen nyomóerő ébred a zsugorból a paláston?

..és állati szép ám ahogy a kinematikai szimuláció közben látod a végeselem eredményeit, a deformációkat és annak visszahatását magára a kinematikára.
Sokszor már csak azt is érdemes látni, hogy egy elem hogyan deformálódik. Milyen irányokban. Az ember magától nem mindig tudná kitalálni.

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 22:17:00 [308]

Pontosan.

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 22:05:00 [307]

Amivel én "deformáltam" KisKZ csapágyazását, az egy régebbi Autodesk Inventor (9-es) program.
A legújabb verziói már egyéb csodákra is képesek!
Komplett, összetett szerkezetek viselkedését lehet velük statikusan és dinamikusan szimulálni.
A példánknál maradva megadhatod neki a motor teljesítményét, nyomatékát, fordulatszámát, a csapágyak súrlódási tényezőjét, a mozgatott tömeg nagyságát, a környezeti hőmérsékletet és egyéb finomságokat. A szimuláció során láthatók a deformációk, a kritikus keresztmetszetekben ébredő feszültségek, melegedések. Kiszűrhető a hajtás gyenge pontja. Pl. az agyonnyomorgatott csapágy.

Előzmény: svejk, 2010-07-29 21:29:00 [303]

A főtengelycsapágyazások siklócsapágyak, azért osztottak (hézag nélkül), hogy szerelhetők legyenek.

Előzmény: KisKZ, 2010-07-29 21:59:00 [304]

Igazad van!
Egyébként nem is volt itt semmi vita szerintem!

Ebből kérek még egyet mert jó ám az íze! Saját palackozás?

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 22:00:00 [305]

Inkább igyunk egyet.
(Nem akarom elölről kezdeni a vitát)

Előzmény: svejk, 2010-07-29 21:29:00 [303]

Pedig elég gyakori (ésszel használva) a főtengelycsapágyazásoknál a motorokban.
Ésszel és nem agyonnyomorgatva.

Egyébként egy ilyen csicsa programmal igen komoly Euromilliókat szokás megtakarítani. Nálunk is.
Csak igen komoly tudás kell hozzá. Olyan emberkék ezek, akikre nyugodtan ráaggathatod a marslakó megnevezést.

Előzmény: svejk, 2010-07-29 21:29:00 [303]

Szokásomhoz híven nem olvasok csak szelektíven, nincs időm/kedvem végigolvasni a vitát, de a #293-szerinti megoldás ki szerint jó a csapágynak?
Szerintem ehhez nem kell hogy úgy mondjam ilyen "csicsa" program, paraszti ésszel is felfogható, hogy egy csapágyat nem nyomorgatunk így össze.
Egyébként milyen programmal készült ez a szimuláció?
A mai mérnökpalántáknak kész öröm lehet a munka.

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 18:57:00 [302]

Bocs, elírtam.
Nem 150 kg (a kg különben is hülyeség, az erő N vagy kp), hanem 15000 N (1500 kp).
Ezzel az erővel még bőven a lineáris tartományon belül vagyok, a biztonsági tényező még 2 fölött van mindenhol.
Az alsó csapágyházfél alsó lapja van megfogva.
Egyébként 6200-as csapággyal, M8-as 8.8-as csavarral számoltam.
Továbbra is fenntartom, hogy az osztott csapágyház jól megtépett összeszorító csavarokkal zsákutca. Lehet, hogy működik hobbi kategóriában, de hosszú távon kinyírja a csapágyakat. Ha csak reliefeket marsz, ez a táv több száz üzemóra is lehet. Ezt nézve akár jónak is tűnhet, de nem az.
(Atyaúristen! Lassan átmegyek Tiborba a számításaimmal, gondolom sokan már kellő képen utálnak.)

Előzmény: KisKZ, 2010-07-29 14:06:00 [299]

Bocs!
Marhaságot mondtam a csavarral.
Az alsó házfélen az átmegy!
MEA CULPA!!

De valamiért hiányolom az alsó csapágyházfélben a belső cső deformációját a kialakuló feszültséget.

Egyébként még egy:
Gyakorlati teszt nélkül ne higgy a szoftverek által számított értékeknek!!!!
Mi nagyon sokáig finomítunk egy egy modellt, hogy megközelítsünk egy valós helyzetet. A legtöbbször igy is különbség van. A gyakorlat kompenzációs értékeket alakított ki most már a különböző jellegű feladatok esetében.

Előzmény: KisKZ, 2010-07-29 14:13:00 [300]

Ez most csak tanács a számításhoz a későbbiekben!
Az alsó csapágy alsó lapját fogd meg mint rigidet!
A csavarok nem csak nyomnak, hanem a menetes oldalon húznak! Ezt is vedd figyelembe a modell felépítésénél! Igy fals eredményt kapsz csak egy oldalra számítva.

A másik:
Ha a rendes tonnás nagyságrendű erőkkel számolsz tényleg régen túllépsz a lineáris tartományon! Az anyag megfolyik! Teljesen más kép alakul ki. Egy egy csapágyház rendes meghúzása után maradó alakváltozás lesz mindig az anyagban. Ezért alakítják ugy ki a csapágyházakat, hogy kis hézaggal metszik vagy tartják távol a részeket alapból, hogy kis deformáció után felfeküdjenek egymáshoz, igy ellentartva a deformációnak. Ekkor a kialakuló ovális deformáció sem olyan mértékű.

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 10:45:00 [293]

150Kg????
Tonnás erőkkel számolj!!!
Milyen csavart szeretnél használni?
Valahol végre láttam belinkelve valaki mástól is azt a táblázatot, amelyből a megfelelő csavarhoz a normál meghúzási nyomtékhoz tartozó szorító erőket megtalálhatod.
Tonnákról van szó...
De ez végülis nem számít.

Hidd el, hogy jót akarunk neked!
De én legalább (ha nem jobban ) olyan makacs vagyok mint Te.
Csak csináld, ki fog alakulni hogy hogyan érdemes megcsinálnod. Alár így akár úgy.
De tényleg!

A TMK pedig jó alap. Me fogod találni előbb utóbb a legjobb és legegyszerűbb megoldást!

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 10:45:00 [293]

Annak idején ( 1974 ) mikor kezdtem a szakmám még nem volt divat ez a ragasztozás ha oda adtuk a forgácsolonak a rajzot az legyártotta és mi beépitettük .
Nekem ez idegen , még nemvolt rá szükségem .
Elhiszem Neked mert már itt mástol is hallottam rola .

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 11:11:00 [297]

Nem akarok erősködni, de ez a ragasztó nagyon jó dolog. TMK-ás koromban sokszor használtuk.
Egy tengely-agy kötésnél akkora nyomatékot képes átvinni, mint az arra a tengelyméretre való szabványos reteszkötés.
Nem beszélve arról, hogy nem kell bajlódni az illesztéssel (0,1-0,2 mm-es hézagot kell hagyni), a reteszhoronnyal, a felület minőségével. Csapágyra is jó.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-29 10:55:00 [296]

Szia

Jo , jo csináld .
Bocsánat.

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 10:47:00 [294]

(A kép természetesen torzított, a valós deformációk kb. az ötszörösére lettek nagyítva, a láthatóság miatt.)

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 10:45:00 [293]

A ragasztót csak azért említettem, ha esetleg elb*szom az egytengelyűséget, így még javítható a dolog. (Már csináltam pár hasonló csapágyházat, talán ezzel is boldogulok.)

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-29 09:39:00 [291]

Berajzoltam az inbusz csavarok furatát, a csapágy külső kérgét és az alsó csapágyház felet is. A csavarokra 150 kg-os nyomóerőt vettem fel (szerintem ennyi kell,hogy axiálisan ne mozduljanak el a csapágyak), a felfekvő felületet az alsó csapágyfél aljára tettem, így még siralmasabb lett az eredmény. A zöld részen 0,04 mm, a piros részen meg már 0,07 mm a deformáció.
Ez szerintem sok.



Nem haragszom rátok, de mivel nem látjátok az egész konstrukcióm lényegét (lehet, hogy én sem teljesen), ezért nem biztos, hogy helyesen ítélkeztek.

Előzmény: KisKZ, 2010-07-29 09:20:00 [289]

Az eleje Neked szol a lenti rész tomahawk-nak

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-29 09:39:00 [291]

Szerintem haragszik ránk

Az a csapágyazási modszer ahogy rajzoltad ugy jo ahogy van ,nekem a kivitelezéssel van a bajom a ragasztoval meg a 0.1mm-el .A hegesztés elhuzza , igen , nem kell hegeszteni akkor .
A katalogus amit linkeltél a 19 és a 20 oldalán ott van a tuti , attol jobb és egyszerübb nem kell .Neked "csak " annyi dolgod van hogy elkerüld a váz illetve a csapágyhely deformácioját .

Előzmény: KisKZ, 2010-07-29 09:20:00 [289]

Olyankor az egyik oldalon (a teli oldalon) húzó feszültség ébred az anyagban.

Előzmény: knifemaster, 2010-07-29 06:19:00 [285]

1. Satikus számítát vágeztél ugye?
2, Milyen a csavarelőfeszítésből adódó erővel terheltél?
3. Középen kontaktot gondolom tettél a csapágyfelületre?
4. Ilyen kis méretben tedd be a csavarok furatát mert nagyon erős hatása van a von misesre és a deformécióra.
5. Ha már számolsz érdemes a paláston ébredő ellenerőket megvizsgálni és számítani velük egy max axiális erőt amire engedi axiáálisan elmozdulni a cspáygyakat, ha mondjuk nem válla dolgozod a cuccot. (ez nem a Te példádra érdekes, hanem ha valaki csak simán paláston fog váll nélkül, mint ahogy én lenn rajzoltam.

5. Ha tudsz legalább anyagi nonlinealitással számolj, mert a csavarok olyan előfeszítő erőt képeznek aminél az alu megfolyik és a feszültségek leépülnek.

6. Ha a külső csapágygyűrűt mint rigid kontaktot használod, látni fogod, hogy az olvalitás minimális lesz. Az alu "ráfolyik" az anyagra, max felül lesz elnyílás.

7. Minden ilyen jellegű csapáygház elszenvedi ezt a dfeforméciót (lásd főtengelycsapágyazás a motorokban.



Egyébként az a mód ahogy lent rajzoltad azért érdekes, mert ezekkela felfogatásokkal axiáűlis irányban nem fogod meg az egész cuccot. Pont ahogy én sem tettem az első javaslatomban.
Ott vagy ahol voltam én, de mellette egy halom felesleges dolgot tettél bele.
HA már... Akkor a belső csapágyház külső felületén egy egy külső,, ezeknek a megfogó csapágyházak szélességének megfelelő szélességű hornyot teszel, akkor azzal megfogod az egészet axiális irányban. De mindez szerintem teljesen felesleges bonyolítás. A fele sem kell a szerkezetbe annak amit berajzoltál!


A motort ha innen lógatod vissza, a kinyúlás hosszabb, ezért az esetleges beremegése könnyebben létrejön. Jobb ha azt a vázhoz fogod!!
Akkor viszont túlhatározod a szerkezetedet és már a motort és a metszett csapáygházakat igen pontosan illik koncentrikusan beállítani, különben elhúzza az egész tegelyt egy pici hiba is! Megint bonyolítás!!!

De csak gondolkodj mert lehet érdekes dolgok jönnek majd ki az egészből.
Én is igy szoktam. De a végén általában majd az egészet kidobom, mert rájövök, hog yitt mindez felesleges.

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 06:44:00 [288]

Az osztott csapágy egyik fele a terhelés hatására így deformálódik:

Látszik, hogy oldalról nyomódik be a csapágy külső kérge, tehát tényleg tojás lesz.

Ha a csapágy fészek fala meg van szakítva az már osztottnak számít?

Előzmény: tomahawk, 2010-07-29 06:27:00 [286]

A műszaki gyakorlatban sehol sem alkalmazzák ezt a megoldást (jó pár szerszámgépet láttam belülről is). Talán nem véletlenül.
Alárendeltebb helyeken (ventillátorok, szállítópályák, mezőgazdasági gépek) esetleg van osztott csapágyház, de hézag nélkül!

Előzmény: knifemaster, 2010-07-29 06:19:00 [285]

Nekem erről a csapágy deformálódásról a tojás jut eszembe,mikor megpróbáltam körkörös szorítással összetörni,de nem sikerült.

Én úgy gondolom,hogy egy 1 oldalon hasított csapágyház ami illesztett furattal rendelkezik,350 fokon körbe ugyanazon erővel szorít,ezért a sugárirányú erővonalaknak körkörösen van egy ellen erővonaluk,ezért nem fog deformálódni,meg nincs is hova mozognia az anyagnak,mivel illesztett furatba ül bele.

Bocs, hogy még itt okoskodok, de ez az osztott csapágyházas megoldás műszakilag nem korrekt. Ahhoz, hogy tengelyirányba ne tudjon elmozdulni a csapágy, jól meg kell szorítani a csavarokat, ez óhatatlanul deformálja a csapágy külső kérgét, és ekkor a golyók már nem egyenletesen fekszenek fel a pálya mentén, a nagy részük a "levegőben" kóborol.

Felraktam egy nagyon jó magyar nyelvű prospektust lineáris építőelemekről.
Ha valakit érdekel, tanulmányozza:
Bosch-Rexroth-eLine

Kitöröltem a képeket. Látom, a koncepciót nem érti senki (lehet, gogy én sem).
Na, majd a gyakorlat megmutatja.

(szétoffolom ezt a topikot ide nem illő hülyeségekkel, de majd jön egy kalapácsos ember, és kitörli őket)
Szerintem ez lesz a legkülönösebb gép, amit eddig láttam.
Csak a szörnyülködés miatt:

Persze, hogy egytengelyű lesz!
Magam csinálom őket magamnak. Nem is az orsókról írtam az előbb, hanem a vezető oszlopokról.
Mivel az egész szerkezet hegesztett lesz, óhatatlanul lesz pár tized, (század)(!) mm-es elhúzódás. Mivel marni nem nagyon akarok (bár minden lehetőségem meg van hozzá), ezért inkább állogatok egy kicsit.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-28 21:04:00 [279]

De nem kell beállitani semmit ha egy felfogásbol megtudod csinálni , csináltatni a csapágyházat , mert az meröleges lessz és párhuzamos és ami biztos az hogy egytengelyü is .

Előzmény: tomahawk, 2010-07-28 20:58:00 [277]

Nem szidom , eszembe sincs , de komolyan .

Olyan dolgokat vagy kénytelen használni ( ragaszto , fél csapágy rögzitö )amit egy átgondolt ( forgácsoloi szemszögböl ) csapágyazásnál nyugodtan el lehet hagyni .
Jol irja a Feri fele cucc csak van benne de minek .

Előzmény: tomahawk, 2010-07-28 20:44:00 [275]

Az egyik felét már kihagytam.
A másik felét is hagyjam ki? Akkor mi marad?
Mondom, bonyolultnak látszik, pedig rém egyszerű (nekem legalább is az).
Itt mindent be lehet állítani (merőlegesre, párhuzamosra, egytengelyűre), majd a csavarokat nagy ívben kihajítva, finoman, óvatosan, sok gázzal és kevés amperral lehegeszteni véglegesre.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-07-28 20:46:00 [276]