Te már jól bele is ástad magad.
Lehet hegesztés közben fix frekivel rezegtet?
Ha ennyi irodalma van csak nem lehet rossz technika.
De még mindig az a fő kérdésem, hogy hogy lehetne mérni, hogy mit csináltunk, ha elkezdenénk kísérletezni a dologgal.
Nem lehet bonyolultabb ez a technika, mint mondjuk RC-nek megépítenie a lézert anno.

Előzmény: Szalai György, 2011-10-28 19:08:00 [160]

Ja, akkor figyelmetlenül olvastam,nem rögzült.

Előzmény: Szalai György, 2011-10-28 19:50:00 [162]

© sasi #137 linkjén épp szinuszosat ir.

Előzmény: rferi, 2011-10-28 19:40:00 [161]

És vajon színuszos rezgés jó lehet?
Mert egy motoros rezgetővel csak színuszosat lehet csinálni, ha jól sejtem.

Előzmény: svejk, 2011-10-28 15:53:00 [159]

A hobby frekvencia az szerintem 1Hz-500Hz között.
2.oldal, kettes ábra mutat egy kezelési lapot, vagy mi ez.
Alul írja, hogy egy 7.500LBS (3400kg) súlyú 19x42x170” (48x106x431cm) méretű, 1020HRS anyagú, (melegen hengerelt normalizált acél?) hegesztett oszlopot rezgetett, a 2A rezgetővel, először 59Hz-en 25percig, azután 54Hz-en 10percig.
Rezgősre kéne készíteni a hegesztő invertert.
Ezt a nagy vasat bosszantja avval a kicsi piros izével ott a végén.

Előzmény: svejk, 2011-10-28 15:53:00 [159]

Ja, látom már. most hogy mit kell nézni, látom, hogy a két egység külön van azokkal a menetes X-láb szorítókkal odafogatva.
Tegnap én azt egy egységnek néztem.
No ebbe érdemes lenne belemélyedni.
Tól-ig mekkora lehet a szabályozott freki?

És főleg hogy lehetne egzaktul mérni, hogy csökkent a feszültség a szerkezetben. Egyszerűen hang után, figyelve mennyire csilingel?

Előzmény: svejk, 2011-10-28 15:46:00 [156]

A kollégám amikor kazánt csinált vagy javított, az is mindig püfölte a vasat, azt mondta feszültségmentesít, én meg azt mondtam, hogy csak minket idegesít a hangoskodással hétvégén.

Hát igen a software...

Előzmény: Szalai György, 2011-10-28 14:32:00 [155]

Szerintem az amplitúdó minimális.
Melyik képen is látszik hogy villanymotor?

Előzmény: Szalai György, 2011-10-28 14:32:00 [155]

A képek alapján nem tűnik hobbylehetetlennek. A rezgéskeltő úgy nézem egy fordulatszám szabályozott vibromotor. Az érzékelő egy integrált gyorsulásmérő szenzor. A többi pedig a szoftver, meg a tudás. De hogy hegeszteni rezgő asztalon?

Előzmény: svejk, 2011-10-28 13:01:00 [150]

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-10-28 13:52:00 [153]

Előzmény: svejk, 2011-10-28 13:01:00 [150]

Az árból kihagytam az áfát, de még így sem vészes.
Egy kis összefogással meg tudnánk csinálni, csak üzleti célra nem használhatnánk, mert szabadalmi védettség alatt áll. Gondolom, voltak annyira előrelátóak, hogy nem a technikát, hanem az eljárást védték le.

Előzmény: svejk, 2011-10-28 13:01:00 [150]

Első lépésnek be kell menni egy sekszshopba, és venni egy vibrátort?

Előzmény: svejk, 2011-10-28 13:01:00 [150]

Nekem ez nagyon baráti árnak tűnik.
Bár a kemencésnek sem tudom a pontos árát.
De a kemencésre mindig várni kell mikor lehet besuvasztani az adott darabot.

No, akkor hogy is lehetne ilyet házilag csinálni? )

Előzmény: sasi, 2011-10-28 12:16:00 [149]

A kész szerkezetre egy helyen kell felhelyezni a rezgéskeltőt, és a szerkezet összes feszültségét lekezeli. A #137-ben linkelt fotón baloldalon a rezgéskeltő, tőle jobbra az érzékelő van elhelyezve.

Kisebb darabokat (100 kg alatt) vagy rázóasztalhoz erősítenek, vagy több szerkezetet egymáshoz.

Hegesztés közben is lehet alkalmazni, így a késztermék feszültségmentes lesz.
Úgy gondolom, egy összehegesztett szerkezetnek (vagy csak egymáshoz rögzített) egy rezonancia frekvenciája van. Ezt a frekvenciát kezelés közben nem szabad elérni, de a linkelt leírásokban biztosan olvastad. Ha ez a technika tönkretenné a terméket (gépváz, hídelem, felüljáró kritikus elemei, zsilipkapu, stb.) a megrendelők nem írnák elő a ezt a kezelést.

Ma kértem árajánlatot egy cégtől vibrációs feszültségmentesítési költségekről:
100 kg-ig 150 Ft/kg, 100-500 kg = 50 Ft, 1000-1500 =35 Ft, stb, 5000 kg felett 16 Ft/kg.

Előzmény: Szalai György, 2011-10-28 07:50:00 [148]

Pár dolog nagyon nem világos, de gondolom csak nekem nem.

A termikus feszmentesítés egyik fontos igénye, hogy a munkadarab hőmérsékletének minden ponton megegyezőnek kell lennie. Ezzel szemben a dinamikus mentesítés, éppen hogy egy ponton, egy irányból hat. Vagy minden varrat fölött megismétlik? Esetleg több irányból is?

Másik dolog, hogy egy összetett alakú munkadarabra messze nem egy rezonancia frekvencia jellemző, hanem különböző pontjain mérve, különböző irányokban más. Melyiket veszik alapul a szubharmonikus zóna megállapításához?

Azután meg a rezonáns frekvencia változása alapján állapítják meg a kezelés sikerét. De az minden szerkezet vagy sűrűségváltozáskor bekövetkezik, töréskor, repedés terjedésekor is. Lehet, hogy úgy érik el a feszmentes állapotot, hogy közben tönkremegy a munkadarab?

Előzmény: sasi, 2011-10-27 09:56:00 [137]

Én is hasonló felépítésű gépet építek és sokat agyaltam a feszültségmentesítésen, szükséges-e stb. Keresgéltem, hogy mibe kerülhet, akkor találtam én is ezt a vibrációval való feszültségcsökkentést, amit sasi javasolt.
Érdemes átolvasgatni a weboldalukat:
Auria M Kft.

Engem teljesen meggyőzött, elméletileg mindenben jobb a hőkezeléstől és olcsóbb is. De még nem kérdeztem mennyi lehet és hogy lehet ezt a helyszínen megoldani, messze vagyok még a kész váztól. Üdv, jó olvasgatást.

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-10-27 16:29:00 [144]

Nagy előnye a hőkezeléssel szemben, hogy nem deformálódik a szerkezet, a feszültségcsökkenés közben, ezért a megmunkálandó felületekre nem kell nagy ráhagyás, valamint a gyártás helyszínén alkalmazható, sőt hegesztés közben is. Általános felhasználásnál önmagában is elégséges. Ma már az iparban jelentősen elterjedt.
Alkalmazzák hőkezelés előtt is, ilyenkor megakadályozza a hőkezelés közbeni deformációt, és szinte 100 %-os feszültségcsökkenés érhető el, viszont ilyenre ritkán van igény.

Előzmény: n/a (inaktív), 2011-10-27 16:29:00 [144]

Szerintem, a nejednek szánta a titkos felvételt.
Tudatni, hogy akkor nem is ott, és akkor voltál.
Lesz ajtócsapkodás huzat nélkül is

Előzmény: svejk, 2011-10-27 11:57:00 [143]

Szerinted van olyan hatásos, mint a hőkezelés?

Előzmény: sasi, 2011-10-27 09:56:00 [137]

De mit keres ott az autóm?
Színre típusra passzol

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-10-27 09:01:00 [136]

Előzmény: sasi, 2011-10-27 10:26:00 [140]

Csináljunk belőle mozgóasztalos CNC –t )
Megcélozva a rekordok könyvét:))

Előzmény: Rabb Ferenc, 2011-10-27 09:01:00 [136]

A gond csak az, hogy nem az én szerveremen van, feltörni meg nem illik…

Előzmény: Béni, 2011-10-27 10:23:00 [139]

Átméretezed és ugyanazzal a névvel felülírod a szerveren. Így a probléma megoldva.

Előzmény: sasi, 2011-10-27 09:58:00 [138]

Bocsánat, nem vettem észre, hogy ekkora a linkelt kép.

Gratulálok, ez egy komoly gép lesz!

Egy kis adalék a hegesztett szerkezetek feszültség csökkentéséhez.

A vibrációs feszültségcsökkentés a helyszínen elvégezhető, nincs hőkezelési vetemedés, ma már elterjedten alkalmazzák.

http://www.auriam.hu/fotok/Generator_haz_2.jpg

Előzmény: Varga István, 2011-10-26 22:55:00 [132]

Ez nem híd, hanem a Váralagút vazsból

Szia

Ne igy közelitsd meg .Elöször nézd meg hogy az általad tervezet gép nagysága és sulya miatt ven e lehetöséged a feszültség mentesitésre .
Ahol feszültség van az ott is marad , az utolagos megmunkálás ezen nem segit , de nagyon fontos ennek a "feszültségnek" a mértéke , egyáltalán érdemes e vele foglalkozni vagy megoldhato pl ellenfeszitéssel ( alapváz csavarodás pl egy vastag alaplapra rögzitésével ) A szakaszos hegesztés nem visz akkora feszültséget a vázba mint egy folyamatos hegesztés .Ha azt nézzük hogy az anyag minél jobban felmelegszik annál nagyobb a feszültség mértéke akkor még egy hegesztés utáni kényszerhütés is segithet ezen ( pl: vizes rongy és utána ujabb hegesztés ) .Ezt a hegesztök jobban értik .

Előzmény: NG, 2011-10-27 01:08:00 [134]

Előre is elnézést, nem szeretném húzni ezt a témát, de én is azon morfondírozom, hogy a tervezett gépemben mennyi hegesztés legyen, és ezek a kérdések -mivel nem hegesztettem még marógépalkatrészeket, és nem is próbáltam ki ilyeneket- ködösek előttem. A lényeg, hogy a megmunkálást (ha ki tudok találni elfogadható alternatívát) és a hőkezelést lehetőleg szeretném megúszni (mindenképp csak az "alap" lenne hegesztve). Mivel nálad rengeteg hegesztés van, továbbá egészen biztosan valódi hozzáértő vagy, ezért szeretnék kicsit tanulni erről az ügyről.

Tehát én így gondoltam/véltem tudni -vakfoltokkal-, kérlek javíts ki, ha időd engedi:

Kezdetnek meg van hegesztve a szerk. Ezen a ponton már feszültség és alakváltozás is "került bele". Namost ha NEM hőkezeljük, annak az alábbi következményei lesznek:
1: terhelés hatására, a benne lévő feszültségek miatt másképp viselkedik a szerkezet (ez vajon mennyire szól bele a gép működésébe, azt belevéve, hogy sok rezgéscsillapító elem is lenne a gépen, pl. beton kitöltések, polimer-beton alkatrészek...?).
2: ha fel akarunk munkáltatni referencia felületeket, jobban "elugrik" a gépről levett darab (ezt sem tudom, hogy mennyire jelentős, hiszen alig van eltávolítva egy kis anyag, gyanítom, hogy pl. jelen esetben nem ez a hőkezelés fő oka -?).
3: -amit a legfontosabbnak gondoltam, hogy- idővel, a hőkezeletlen szerkezetben lévő feszültségek relaxálódnak, és magától elmászik kisebb nagyobb mértékben a geometria (HA van ilyen, nem elhanyagolható része az ügynek, ennek a mértékét sem tudom megsaccolni, nyilván a hegesztés közben fellépő deformáció tört része, de mondjuk egy 80x120 másfél méteres egyik oldalról sűrűbben hegesztett zártszelvény el tudom képzelni, hogy idővel tovább alakváltozik mundjuk fél-egy millit a rászerelt vezeték-alap egyenességének a rovására -?).


Szóval summázva: világos, hogy az általad is alkalmazott sorrend a szabatos, és szakszerű, ezt tudom én is. Viszont ha azt az egy-két százezret, amit a hőkezelés, szállítás és utómunkálás kíván, meg szeretném spórolni, szerinted mire lehet számítani? Tegyük fel, hogy sikerült valahogy egy megfelelően egyenes sínt összehozni a hegesztett alap tetején... Vajon ez egyenes is maradhat hosszútávon? Ill. mi más gond adódhat?

Remélem ez a téma érint még pár építőt..

Köszönöm!

Jaj, te fiú! Máá megint mit csinálsz.

Előzmény: Varga István, 2011-10-26 22:55:00 [132]

A híd.

Igen a lézezvágás jó felületet ad. Még sorjázni sem kellett.
A szerkezet a hegesztéstől húzódik el, nem az időtől. A feszmentesítés az anyagba bevitt hő hatására keletkezett feszültségeket szünteti meg.

Előzmény: NG, 2011-10-26 07:38:00 [130]

Ilyen szép lett a lézervágás (szépen illeszkednek a merőleges lapok), vagy lett valami csinálva a lemezek éleivel?

Szerinted hőkezelés nélkül kb. milyen mértékben húzódna el hosszútávon egy hasonló szerkezet?

Előzmény: Varga István, 2011-10-25 21:10:00 [129]

Az asztal hosszirányú merevítését kellene elvégeznie. Hogy miért így, az asztal alatt helyezkedik el a vezérlés és nem akartam, hogy nagy helyet foglaljon el a merevítés.
A gépalap kívülről lessz végíghegesztve. A varrat miatt vágtam le a merevítő sarkát.
Úgy gondoltam így is elég merev lessz, nem akartam a gép szélességét tovább növelni.

Előzmény: Szalai György, 2011-10-25 12:49:00 [125]

Jól látod az alap és a híd is megmunkálásra kerül.
Igen horizontális gépen.
A sárga lemezek oldalburkolatok, a gépalapon pedig takarás.

Előzmény: NG, 2011-10-25 08:32:00 [122]

Azok a motorok e240 szervók?
Eltudnád küldeni nekem stp-ben?

Előzmény: Varga István, 2011-10-24 18:55:00 [111]

Hát… Tőled megszokottan, megint olyasmi születik, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ez hobbynak már nagyon profi gép lehet. Vagy már nem is hobby gépnek szánod, hanem ipari mennyiségű termelésre? Már a zöld alátét asztal is nagyon erőteljes konstrukció.
Persze megint érdekel egy csomó részlet és nincsen türelmem kivárni a dolgok alakulását, hogy majd meglássam. Tehát:

A zöld alátét asztal hosszabbik oldala alatt, a relációs jel mintájú merevítő, az milyen átgondolás eredménye?

A gépalap külső derékszögű merevítőin le van vágva a derékszögek sarka, hogy a három lemez találkozásánál ne keletkezzen feszültséggyűjtő pont. De a gépalap belső merevítő téglalapjainak sarkai meg vannak hagyva. Mi okból?

A hídlábak vonalvezetése már letisztultabb, mint az előző konstrukción volt, (Nincs hátul törésvonal.) de Y síkban még most sem tartanak össze felfelé. Csak mert így is bőven elég merevek, vagy más oka van?

Nem annyira az érdekel, hogy milyen lesz a gép, hanem hogy miért pont olyan lesz. Melyik megoldás mögött milyen gondolatok, okok, összefüggések állnak. Írhatnál ezekről valamit, ha időd engedi.

Előzmény: Varga István, 2011-10-24 18:55:00 [111]

Én epoxival átitatott szövetrétegekkel csináltam/tervezem csinálni ezt az ügyet, bevált kis dolgoknál, de megnyugtató, hogy alkalmazható komolyabb gépek esetében is (de azért gondolom egyedi készítésű gépekre gondolsz - ?).

Csak azért kérdeztem, mert mintha István rajzán lenne ott vmi. megmunkálás.

Előzmény: sanyi, 2011-10-25 11:18:00 [123]

Szerintem nem kell megmunkálni csak kell 3-3 szintező csavar, beállítnai és a hézagokat megfelelő anyaggal feltölteni. Nagy gépeket is építenek így. Nyilván nem 10mm feletti hézagról beszélaek hanem 1-2 max.

Előzmény: NG, 2011-10-25 08:32:00 [122]

Szuper.

Jól látom, hogy a híd-alap kapcsolatnál (is) be van tervezve egy kis megmunkálás? Ha igen, a híd alját is meg szeretnéd munkáltatni? Ha igen, azt vajon hogyan fogják megoldani? Horizontális gépen?

Az átlátszó sárga lemezek (asztal oldalán (merevítés?), ill. ágyvezetékek között) más anyagból vannak? Vagy csak a mi kedvünkért javascript:put('worship') áttetsző?

Nem irigyellek mikor össze kellesz hegeszteni
a keretet.
Janko

Köszönöm!
3, 5, 6, 8, 10 lézerrel a vastagabb lemezeket lánggal.

Klassz lesz!
Hanyas lemezből vágattad a gépelemeket? Gondolom, lézerrel?
A Fehérvári Talira kész lesz? El is hozod? )

Előzmény: Varga István, 2011-10-24 18:55:00 [111]

Ebben már van nem kevés tervezési munka is és látszik az is, hogy egy ilyesmi gép működési követelményeinek is próbál megfelelni a vázszerkezet is, nem semmi, további sikeres haladást kívánok a gép építésében és a majdani használatában is.

Előzmény: Varga István, 2011-10-24 18:55:00 [111]

Remélem,hogy a következő talin megcsodálhatjuk majd valamelyik "monstrumodat".Marómotornak csak egy ilyen a modellben is látható magas fordulatú motor van betervezve?Mert ahhoz nagyon masszív egy gép lesz.Mondjuk akkora túlzásokba sem kell esni,mint én,mert nekem meg nem bírja el a gépem azt a batár motort,ezért át kell alakítanom keresztasztalosra,mert akkor már lehet a z-t tehermentesíteni.

Előzmény: Varga István, 2011-10-24 19:22:00 [115]

Így is sajnos csak pár arcot bírtam névhez kapcsolni a talin----> a következőre is kel kell majd menni.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2011-10-24 19:21:00 [114]

Igen