Ha már egér: mingenféle bolondos program kering a neten egerekhez, pl kilométeróra meg útmérő. Kérdés csak az hogy mennyi egy egér felbontása, ill. egy ilyen szórakoztató jellegű program használható-e mérési célokra. Ha a mechanikai rögzítés úgy készül hogy az egér könnyen fel- és leszerelhető, valószínűleg ez lenne a legfrappánsabb megoldás.

Előzmény: knifemaster, 2005-05-18 17:47:00 [257]

Embörök,
Én hülye vagyok a tronikához,de olvasom és részben fel is fogom,hogy miről van itt szó..:)
Tesztkérdés: optikai egeret nem lehet átalakítani útmérőnek?

Rendben, nem tudtam, hogy ilyen nagy lehet a leptetes frekvenciaja...bar az en motorjaimnal biztosan nem na meg ha szinuszal vezerlem akkor kit erdekel a letores tompitasa

A felfutás meredekségét és a lecsengés meredekségét is tompítja a kondi. Mindkét érték hátrányosan befolyásolja a léptetést. Egy léptető motor lépésfrekvenciája 0-10000 Step (Hz) lehet. Ez azt jelenti, hogy a kondi ezen frekitartományba ne fejtsen ki lényeges fékezést (pláne, hogy pont a magasabb lépésfrekin rogyik jelentősen a motor nyomatéka, ráadásul a nagyobb frekin a kondi egyre jobban söntöli a motor tekercsét, fokozva annak egyébként is rohamosan hanyatló nyomatékát).
Egy motorra még esetleg található kompromissziós kondi érték, de univerzális vezérlőt nem csinálhatsz fix kondival mert nem tudod a majdan ráakasztott motor jellemzőit.
Tudod mekkora feszültség tüskék keletkeznek a tekercen? Könnyen átüti a kondit. Ha meg diódával véded az meg motorfékként hat vissza a motorra.
A korszerű Vezérlések nem tartalmaznak kondikat a motorok tekercsével párhuzamosan.

Előzmény: keri, 2005-05-18 10:16:00 [254]

Es az miert baj? A motor indukcioja amugy is megoli es igazabol nincs is szukseg nekunk szep impuzusokra mert csak az impuzusok atlaga szamit.
A kondi es a motor indukcio egyutt LC szurokent viselkedik es tovabb simitja a PWM jelet igy a motorra a PWM jel atlaga fog eljutni mikozben megvedtuk a kondival az aramkort az indukcio karos visszarugasaitol.
Konya fele konyvben is irja ezt, es a szuro meretezese is le van irva.
A lenyeg, hogy a PWM frekin nagyot csillapitson, a lepteto frekin pedig elhanyagolhato mertekben.
Ezert a PWM frekinek legalabb 10* akkoranak kell lennie mint a lepteto frekinek, de minnel nagyobb annal jobb.
Na igen, a FET-ek leginkabb a kapcsolas idotartama alatt melegszenek, tehat ha noveljuk a frekit, ugy a kapcsolasi teljesitmeny egyre jobban melegiti a FETeket, de amiket en hasznalok azoknal 20Khz-n meg nem jelentos ez a jelenseg.

Megöli a PWM-et. Nem nyert...

Előzmény: keri, 2005-05-18 08:37:00 [252]

Egy megfelelo erteku kondi parhuzamosan a tekercsekkel?

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-18 07:21:00 [250]

Megvan a megoldas a microsteping PWM modulaciojara: PIC ds30f2010
6csatornas fuggetlen PWM modulator van benne
Ezenfelul kulon periferia van benne a motorok erzekelesere, ha netan ellenorizni is akarnank hogy tenyleg meglepte a motor amit kell.

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-17 23:39:00 [249]

Az utolsó kérdésedre a válasz: igen. A Profi2-ben van ilyen megoldás (elv hasonló). Nagyon jó, de a magas PWM frekvencia miatt nagyságrendekkel nagyob indukció lép fel a motor tekercseiben ami a supressor diódákat eléggé megizzasztja. Ezért ezt a megoldást én tovább fejlesztettem amivel a disszipációt lényegesen lejjebb szorítottam és így már sokkal használhatóbb megoldás kaptam.

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-17 23:39:00 [249]

Hali!

A tervemen a feteket vezerlo IC-k nem PIC-ek, hanem sima serial/paralell atalakitok. Igy 3 labbal akarhany labat tudok vezerelni. Megjegyzem a touchpaneleken is eloszeretettel hasznaljuk ezt a megoldast.

A modularis rendszert azert vetettem el, mert elso megepites utan tul bonyolultnak tunt es sikerult leegetnem (faradt voltam es meggondolatlan). Ugy gondoltam, inkabb keszitek egy allinone vezerlot ami konyenn lesz bovitheto (modularis) es soros porton keresztul is vezerelheto.

Microsteppingel ovatosan!!! Olvasgattam rola, es azt irjak, hogy a nyomatek rovasara megy a dolog. Minel pontosabb akarsz lenni, annal kissebb lesz a nyomatekod. Szemelyes velemenyem (ezt nem tamasztja ala tapasztalat) az, hogy microstepping inkabb preciz pozicionalasra jo ahol a nyomatek nem kovetelmeny.

Microsteppinget PIC-el konnyen lehet csinalni. A hardware reszehez mindekeppen kell egy D/A atalakito! PWM-el nem eredmes probalkozni szerintem. Nem azt jelenti, hogy nem mukodik az 5let, de nehez jol kivitelezni. D/A -val sokkal egyszerubb. Soros vagy parhuzamos D/A az mind1. Lenyeg hogy ez allitsa elo az aramgeneratornak a referencia feszultseget. A motor tekercseit egy feszultseg vezerelt aramgenerator hajtsa meg! Nagyjabol ennyi. Ha mutatkozik ra igeny csinalok hozza kapcsi rajzot.

Ha valaki Delphiben akar irni CNC vezerlot (ahogy en teszem) azzal szivesen megosztom azt amit eddig irtam. Igazabol csak annyi, hogy kiszamitja, hogy ferde vonal huzashoz milyen aranyban kell leptetni a motorokat.

Aki tobb PIC-et akar hasznalni egy panelon az vigyazzon. Elsore egyszerunek latszik a dolog, de sokat lehet vele szivni amig osszehangolja az ember a dolgokat. Tervezeskor jol meg kell gondolni, mit hova kot az ember. Egy hibabol konnyen lesz tobb hiba! Ez igaz a programra is. Egy hibajavitas konnyen jelenthet 3 PIC ujraprogramozast.

Hasznalt mar valaki aramgeneratoros meghajtast?

Egyik oldalon talaltam egy rajzot (ha lesz idom elkeszitem) amin egy fet kapcsolgatta a feszt a motorra. A fet-et egy komporator vezerelte. Egyik bemenete a referencia fesz volt, a masik meg a motor tekercsevel sorba kotott referencia ellenallas. Igazabol PWM vezerles lenne ez is. Ezt probalta mar valaki?

Szia!

Ha jol latom, motoronkent hasznalsz vezerlot. Nem tudom a modularis milyen felepitesu lett volna es miert vetetted el, de nem latnad hasznosnak az egyes motorokhoz tartozo slave vezerloket es vegfokokat kitenni a motorhoz? Igy csak a vezerlo jeleket kene hosszabb droton utaztatni, nem az amperes nagysagrendu, gyors felfutasu jeleket, amiknek a zavarsugarzasat megoldani tobb kell egy szimpla arnyekolasnal.

Udv

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-17 16:00:00 [245]

Ja igen, a heten szeretnem megcsinalni a vezerlot, de amit tervet csinaltam az csak 1 PIC-et tartalmaz, viszont ha nem tul bonyolult lehet hogy egybol beletervezem a seged procikat is...igaz ez valoszinuleg keslelteti a kivitelezest.

Ha jol nezem, motoronkent van egy kissebb PIC amit a nagyobb PIC vezerel? Ezek szerint te is microsteppel vezerled? Hogyan kommunkialnak a PIC-ek?

Tudom, hogy ezt kitalaltak mar elottem, mert a rendes CNC-k kb igy mukodnek, de hobbyCNC kategoriaban meg nem lattam ilyen megoldast, pedig erdemes vele foglalkozni szerintem.

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-17 16:00:00 [245]

Feltaltad a spanyolviaszt! Ezt hivjak microsteppingnek.

Megjegyzem az altalad felhozott 5let, hogy a PIC vegezze a kordinitak feldolgozasat nalam is szerelep a listan. PC-n mag megirtam hozza a rutint, a vezerlo ehhez meg nincs kesz keszul.
Egy kis izelito: http://kyrk.no-ip.org/img/amvez.png

FOlytatom az agymenest.
Ez a szinuszos, szamlalos megoldas azert jo mert konkret koordinatakat lehet beadni az egyes tengelyeknek, es az aktualis es celpozicio kozott viszonylag egyszeruen meg lehet oldani az egyettlen terbeli egyenes menten torteno mozgatast, mikozben a motorok azonos orajelrol mukodnek, igy az egyenes menten a gyorsitast es lassitast is meg lehet oldani a lepteto orajelenek valtoztatasaval. Szerencsere ezt valoszinuleg le tudom kezelni 1 PIC-el is, csak a PWM ne foglalna a processzor idot.
Ezzel szerintem mar lehetne poligonokat is kezelni. Tehat sorosporton megkapja a koordinatasort, szepen kitalalja a PIC hogy milyen PWM ertekeket kell kuldeni a motoroknak, I2C kapcsolaton tovabbitja a motorokhoz tartozo PIC-eknek amik ezen ertekek alapjan eloallitjak a tenyleges PWM jelet.
Persze egyenlore orulni fogok ha siman fel lepeses uzemmodban mukodni fog az elektronikam

Előzmény: keri, 2005-05-17 14:27:00 [243]

Van egy otletem. Visszaolvastam kicsit, de nem talaltam meg ezt a megoldast, ezert most eletek tarom:
Mivel a lepteto motorok 2fazisu szinkron motorok szerintem celszeru lehet szinusz jellel meghajtani. Tokeletes vibraciomentes jarasa lenne minden fordulaton. Elkezdtem kidolgozni az elmeleti reszet, de arra jutottam, hogy a PIC16f877 keves 4db motor PWM modulalt szinuszal valo vezerlesehez. Egyet meg csak-csak, de tobb motorhoz mar keves az eroforras, pedig alapvetoen nem lenne sokkal bonyolultabb a program.
Lenyeg, hogy a programban van egy szamlalo, amit a lepteto jelek novelnek vagy csokkentenek a leptetes iranyanak megfeleloen. Amikor valtozas tortenik le kell futtatni egy rutint, ami a memoriaban tarult szinusz fuggveny tabla alapjan meghatarozza, hogy a 2 fazishoz milyen szinusz ertek tartozik. Ez az ertek kozvetlenul kerulhet a PWM generatorba. Arra gondoltam, hogy 256fazisu leptetes mar egyenletes, ehez 64 kulonbozo ertek tartozik (plusz-minusz a PWMnel azonos, hiszen csak a kimenetben kulonbozik) A PIC PWM generatora 5Mhz-s szamlalast tud, feltetelezzunk egy egeszseges 18Khz-s PWM frekit, 64ig elszamolo szamlaloval igy 4-5 orajel ciklus marad 2 szamlalo lepes kozott, ami keves 3-4 motor PWM allapotanak meghatarozasara es meg a lepteto jelek lekezelesere.
Ha motoronkent lenne kulon PIC akkor egyszerubb lenne, mert a beepitett PWM generator onnaloan is elketyeghet, nem kell folyamatosan figyelni hogy eppen melyik motor PWM jelet kell lekapcsolni.
Szerintetek erdemes enyire bonyolitani? Esetleg 1db PIC-el (mas tipussal) meg lehetne oldani?

A BIBUS-tól én is vettem már motorokat és akkor én is Őket találtam a legversenyképesebbnek.

Előzmény: tomahawk, 2005-05-16 21:41:00 [238]

A motorokhoz vezető vezeték hosszok hogyan vannak (melyik a legrövidebb)?
Fém lyukon, gyűrün átvezeted e a motor vezetékeit (mindháromnál)?
Ha egy Ampermérővel megméred a motorok áramait, azok egyformák?
Szellőzésük egyforma?
Terhelésük (mechanikai és időbeli) egyforma?
Hát szóval volna néhány kérdésem...

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-16 23:39:00 [240]

Halihó mindenkinek!
Probléma, amire nem tudom a választ! Van három egyforma motor, három egyforma beállítással, az Y tengely motorja ennek ellenére erősen melegszik Kb 45-50 fokra, a másik kettő huszonegynéhány fok.Az Y tengely morját felcseréltem az X tengelyével,de változatlanul az Y-ra kötött motor melegszik. Kipróbáltam a harmadik variációt is. Csak az Y melegszik.Vajon miért?

Hoho Akkor megyek oda vasarolni! 1,6Nm-es szerintem boven eleg! Arulnak ok unipolarist? Emlekeim szerint tobbsegben bipolarist arulnak.

A Bibus Kft olcsóbb léptetőmotor ügyben.
Az 1 Nm-es motor 12.800 Ft + ÁFA, a 1,6 Nm-es 18.800 Ft + ÁFA, a 2,8 Nm-es 28.800 Ft 3 Áfa.

Link:
http://www.bibus.hu/frame_produkte.htm

Üdv:

Tomahawk

Ahhoz kepest , hogy uj nem tunik soknak. Ahhoz kepest hogy hobbycelt szolgal soknak tunik. Megjegyzem lehet hogy rendelek toluk, mert a katalogusban fel van tuntetve minden ertekes informacio ami alapjan ki lehet szamolni, hogy jo-e a motor vagy sem.

Kyrk! Nem emlékszem pontosan, de túl sok volt
A 200-as, ami 1.43 Nm-es nyomatékú, olyan 25eFt körül volt, a 600-as, ami unipoláris bekötéssel 4 Nm-es, kb 40eFt volt. giorgiocnc

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-15 18:59:00 [229]

Köszönöm Motyoros.Várunk

Molyoló!
Az I/O feltét nyákterve lassan elkészűl, ha van türelmed kivárni akkor számíthatsz rám.
üdv: motyoros

Ha valami kérdésed van csak írd ide, igazán segítőkész a csapat, meg vannak itt nálam sokkal nagyobb koponyák is.

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-15 19:47:00 [232]

Amatőr köszönöm, sokat segítettél!

Sziasztok!
A bővitésekben található 2x5 portos I/O és a bipoláris erőátviteli feltét nyomtatott áramköri rajzát elkészítette már valaki?

Ha az ezen az oldalon ismertetett Profi vezérlőt építetted meg, az alapesetben unipoláris motorok meghajtására alkalmas. Ha feltétlenül bipoláris motorokat akarsz használni, szükséged lesz a Bővítések pont alatt látható bipoláris feltétre. (Érdekes hogy ilyeneket írok, néhány hónapja még én is ilyen kérdésekkel voltam elfoglalva )No igen... tanulni sohasem késő!
Egyébként ha javasolhatom olvasd át figyelmesen az itt közölt infókat, egész biztos hogy megtalálod amit keresel. Azt meg fontold meg hogy maradsz-e a bip. motoroknál, vagy rendelsz Magi úrtól néhány unipolárisat. (Vigyázat, hirdetésnek minősülő reklám :D)

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-15 11:53:00 [226]

Hali!

Giorgiocnc! Mennyibe kerultek a motorok?

János, én ISEL motorokból (pontosabban ISEL által forgalmazott motorokból) csináltam gépet. Ezek valójában Vexta és Nanotech motorok.
A 2 db MS 200 HT-t a 12_5V alapbeallitasokkal használom (50-50-24-24), a nagymotorom pedig MS 600 HT, annak 30-50-24-24 a beállítása, a motortáp 17.1 V-ra lett belőve (egyenirányító után). Ne kérdezd, hogy jöttek ki ezek az adatok, vagy 3 hétig szöszmötöltem a beállításokkal, vagy 90 különböző beállítást próbáltam végig. Még biztos sokat kellene rajta állítgatni, de most legalább minden motor megy, nem akadnak, nem rángatnak, egyszerre több is mehet teljes sebességgel, stb. giorgiocnc

Hello hello érdeklödöm hogy valaki csinált e gépet Isel motorokbol a beállitások miatt

Ez az ami zavarba hozott! A neten található kereséskor bipoláris szteppmotorokról írnak. A HobbyCnc elektronikájának kiegészítéséről van itt a fórumon ugyebár szó. Nekem pl.van négykivezetéses motorom, hogyan vezéreljem? Megépítettem az alapvezérlőt (még nem próbáltam) de akkor minek a kiegészítés? Milyen esetben kell használni? Szeretném megérteni.

A steppermotor magyarul léptetőmotor, a bipoláris vagy unipoláris az ilyen motor tekercsrendszerét jelöli, nézz utána a Léptetőmotorok menüpont alatt!
Üdv!

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-15 07:18:00 [224]

Magyarázza már el nekem valaki mi a különmbség a szteppmotor és a bipoláris motor között? Érdekelne mi az előnye, hogyan néz ki... Sokat beszéltek róla de nem tudom miről....

Az már bonyolultab dolog! A Profi2-be kidolgoztam egy eljárást ami mehet a FET-ek max. feszültségéig (ez optocsatolós megoldás). A FET-ek Gate-Source feszültsége 20V-ban van limitálva (felette károsodnak), ezért nagyobb feszültség esetén gondoskodni kell, hogy a gate-source feszültség ne lépje túl a 20V-ot. Ezt én egy segéd feszültség bevezetésével oldottam meg a Profi2 esetén (azért nem zénerel mert függetleníteni akarom a használt motortáptól). Majd a Profi2 kapcsrajzában megismerhető lesz, de addig nem akarom közzé tenni míg nem teszteltem!

Előzmény: tomktom, 2005-05-14 11:51:00 [222]

István!

A bővítések alatti bipoláris feltétet hogyan lehetne meghekkelni, hogy 20v fölött is használható legyen?

Ok, csináld meg. Ez is egy lehetséges megoldás csak ekkor a tranyókból kell 24 db, mig a másiknál "csak" 12 db +FET kell (igaz meg még 12 db olcsó kis tranyó).

Előzmény: tomahawk, 2005-05-08 17:11:00 [220]

Csak azért erőlködöm ezzel a tranyós megoldásal, mert egyszerűbbnek tűnik a te FET-es kiegészítésedtől!
Meg azért, mert a motorok bipoláris (párhuzamos) meghajtással kb. 30-35%-kal nagyobb nyomatékot adnak le.
És ez néha "életet menthet"!
:o)

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-08 16:55:00 [219]

Előzmény: tomahawk, 2005-05-08 16:55:00 [218]

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy a te CD+-odon találtam a kapcsolást!

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-08 16:40:00 [217]

A bekötést úgy kell elvégezni mit ha egy motor lenne ez is (lásd a Bővitéseknél a bipoláris kapcsolást, középen a keresztkötést)!

Ja, vigyázz, az alsó ás a felső tranyó közti dióda nagyáramú legyen (át megy rajta a motor árama)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-08 16:34:00 [215]

Elvben használható a kapcsolás (pl. 12V-os matortápig biztos jó). Ha a Vezérlőből kiszeded a FET-eket és ebből a kapcsolásból kihagyod az alsó tranyók bázis felhúzó két 2kOhm-os ellenállásokat, akkor a bázist bekötheted közvetlenül a FEt-ek Gate lába helyeire. A többit értelemszerüen. A Tranyók jobban fognak melegedni, hűteni kell!
Ki kell próbálni!

Előzmény: tomahawk, 2005-05-08 16:14:00 [214]

(Be akartam tenni a képet is, mégegyszer megpróbálom)

Előzmény: tomahawk, 2005-05-08 16:12:00 [213]

István!

Mi a véleményed az alábbi bipoláris motor-meghajtásról. A rajz csak az egyik tekercs táplálását mutatja, a másik értelemszerüen ugyanilyen. Kérdésem, hogy a Profi1 vezérlő meg tudja-e hajtani ezt az áramkört? Ha igen a nagyáramú FET-ek elhagyhatók-e, helyettük mit javasolsz, ami ezt az áramkört meghajtja.

ÁK1

Üdv:
Tomahawk

Előzmény: n/a (inaktív), 2005-05-07 08:57:00 [212]

Biztos sokan ismerik az összefüggést a stab IC-k (pl. 7805) bemenő feszültség, áram és ezek hőtermelése között, de ha mégsem akkor:
A tokon disszipált hőteljesítmény P=(Ube-Uki)×Iteher [W].
Az Ube a bemenő feszültség a 7805-ön (digitális táp DC feszültsége terhelés alatt), Uki a kimenő fesz (itt 5V), az Iteher a Profi1 Vezérlő esetén max 150 mA (LED feltéttel ha az összes LED világit, valamint HALL szenzorok nélkül).
A TO220-as tok hűtőborda nélkül kb. 0.5W-ot tud disszipálni (maximális határérték) a Vezérlőn található hűtőcsillaggal kb. 1W-ig elmehet. Ettől nagyobb hőleadásra csak nagyobb hűtés mellett képes. Ezekből számítható (saccolható) minden lehetséges táp esetén a várható melegedés.
Még egy dolog: a 7805-nek minimum +3V tartalék kell a kellő stabilitáshoz (tehát minimum 5+3=8V a bemenetre).

Denkiki!
Nem a leágazásos SAX 500 as tipust tekercseltem át (ilyenem nem volt), hisz az tényleg leágazásos trafó, és a 7.5 V os állésban pont 9.5 V ot ad ki, hanem az SA 300 -ast ami nem megcsapolásos hanem fix.Ebből jön ki 18V terheletlenül amit soknak találtam a 7805-nek beadni.

István köszi a választ, végülis szerintem tök mindegy, hogy átvágom a nyákot, vagy külön kötöm be. Bár utóbbi kevésbé vandálkodás.
A kérdés föként azért hangzott el, mert esetleg mások is ötletet meríthetnek belölle, ha csak gyengébb, de olcsóbb tápokat tudnak beszerezni (nálam például így van). Viszont kellett a véleményezésed, mert nem akarok senkitöl sem "anyázást" hallani, ha esetleg mégis ez miatt megy galyra a vezérlöje.

A Somogyi tápjának adatlapján rémlik nekem valami biztosíték jelölés, bár arra gyanakszom, hogy az a trafóba van beépítve, a hövédelem mellé. Egyébként jobb elkerülni a túlmelegedést, mivel ezekben egyszer használatos thermo elemek vannak beépítve ami 95°-ra, nagyobb trafóknál 120°-ra vannak belöve. És cserélni kb annyira macerás mint a tekercselés. Amúgy 9V-on is elég hajtani... a 7805-ös stabkocka pedig elviseli a 18V-ot, bár erösen melegszik. Igaz, akkor már terhelés van a tápon, szóval nem az üresjárati feszültséget kapja.
Áttekercselni szerintem felesleges volt, mert ezekben nem külön tekercs van az egyes feszültségekhez, hanem leágazások vannak. Szóval elég lett volna megkeresned azt a leágazást, ahol 12V az üresjárat. Pl. a 4.5V-os és a 12V-os kivezetések között.

Üdv.: Denkiki

A Somogyi féle SAX 500 as dugasztápból kijön3-4,5-6-7,5-9-12V . Üvegcsöves bizti azt hiszem nincs benne csak valami hőmegfutás elleni védelem, ha az elszál akkor nehhéz cserélni.Én a 12V os fixtáppal oldottam meg (ez volt) de ez üresjáratba 18V ot ad ki, ezért áttekercseltem amit nem ajánlok senkinek rengeteg munka.