Hát mivel nullának van jelölve , idegen szerelő számára megtévesztő lehet . Ipari körülmények között nem igazán szerencsés segéd érintkezőként felhasználni a nulla bontó-leválasztó érintkezöt . Kis gondolkodás után ez a magánvéleményem .
Előzmény: Szalai György, 2019-07-07 10:54:58 [6238]
szf | 4389
2019-07-07 11:04:21
[6241]
Bocsánat elkezdtem írni közben fényképeztem és technika ördöge közbeszólt.
PSoft | 18507
2019-07-07 11:01:37
[6240]
Számomra, a dedikált "N" jelölés egyértelműsíti a használatát.
Előzmény: Szalai György, 2019-07-07 10:54:58 [6238]
Szalai György | 9472
2019-07-07 10:54:58
[6238]
A, A fenti a magánvéleményed? B, Vagy csak az "N" jelölés egyértelműsíti számodra? C, Esetleg van olyan hely ahol ez le is vagyon írva feketén fehéren? D, Esetleg hol?
Előzmény: Szalai György, 2019-07-07 10:53:03 [6236]
jani300 | 12098
2019-07-07 10:54:28
[6237]
Hát valahol le van írva , de titkos infó
Előzmény: Szalai György, 2019-07-07 10:53:03 [6236]
Középső műanyag két oldalára van felépítve a kioldók, jól látható fázis oldalon a túl áramra kioldó mechanizmus ami működteti a nulla oldalt is egy kis műanyag alkatrészen keresztül. A két oldal kb 1mm vastag műanyaggal van elválasztva sehol sincs fémes kapcsolat. Ettől függetlenül az "N" oldal nem segédérintkező és csak nulla megszakítására használható fel.
Úgy került hozzám, hogy... -évek óta raktárban volt...nézd át, használni szeretnénk.
Bekapcsolva, semmit nem csinált, csak fent a két műszer közötti zöld jelzőlámpa világított. A kezelőszervekkel, nem tudtam működésre bírni. Ismét kibontva, kicsit tüzetesebb vizsgálat/mérések következtek. Két helyen is találtam nekem nemtetszőt, vagy...hibát.
A második képen látható jelfogó az előlapi zöld "I" nyomógomb megnyomásakor kapott ugyan feszültséget, de mechanikusan nem működött. Szorult a járomvasa, nem tudott meghúzni... Kis tisztogatás után rendbe is jött.
A harmadik képen jobbra látható Yackley -mA választó- kapcsoló érintkezői igencsak oxidosak voltak, jó nagy,és erősen ingadozó átmeneti ellenállásokkal. Ő is kapott egy kis tisztogatást, aminek hatására, jelentősen javult az állapota.
Mindezek után, összerakás, bekapcsolás...működik a készülék!
Gondolom, a "színvilág" még sokunknak ismerős lehet. Igen jellemző volt a gyártóra/korszakra. Még eddig, nem vitt rá a "lelkiismeret" a boncolására. Ez így szép ahogy van...egyben.
A forgórészben ellenállások vannak, így három fázisú lépcsőjel van felvezetve a tengelyadótól a km. órákhoz.
A stabilizálás az 72-110 V-os akku feszültség miatt szükséges. (de használnak 24 és 48V-os akkufeszültséget is más járműveken)
0,6 és 1,2 A-es a járatos attól függően hogy 1 vagy 2 órát kell meghajtani a jeladónak.
Ma már szerencsére kiszorulóban vannak, felváltják az elektronikus áramgenerátorok. (rendszeresen kimelegedtek a bajonettzáras foglalatok a rázkódástól)
Gondolom hogy nem az a Te égőd , de ez ugrott be elsőnek . Megette a fene ezt még nekem megemlítették a suliban ... Lehet nem vagyok már fiatal ezek szerint
Még pár kép, amelyekhez egy kérdés is társul. (én nem tudom a választ, ezért kérdezem)
A készülék vastag öntött alu házában, az egyik sarokban egy "kamrában" a képeken létható, 190V 300W-os, bajonettzáras izzó lapul.(első képen, balra fent) Nem hiszem, hogy belső világítás, mert...minek is lenne. No de akkor...?
Régi CB telefon szénmikrofon betétjével kompatibilis kristálymikrofon belsejébe kukkantunk be.
1.fotó: a mikrofon betét 2.fotó: szétszedve, burkolat, membrán a piezo lapkával, NYÁK a középső csatlakozóval 3.fotó: a membrán a piezoval és a nyomtatott áramkör 4.fotó: alkatrész oldal 5.foto: átlátszó membrán – csak a tükröződése látszik -, és a piezo lapka.
A pár száz méteres kábel jó kis kondinak számított jól feltöltve. A kenotron legerjesztése után jöhetett a kisütés a kisütő rúddal, fülsajdító csattanással, 2-3 perc rajtatartással. Hurrá jöhet a rövidre zárás. Lekötöttem a hozzávezetést kenotron szarváról ami kb 80-90 cm volt, de útban volt a kisütőrúd, levettem a kábelvégekről egy pillanatra, fogtam a már a földrekötött kötődrótot, s ahogy közelítettem az erekhez 1.2-2 centire áthúzott. Később volt szerencsém a miskolci mérőbusz még nagyobb kenotronjához is. Ott az egyik ablakon volt kitolva a méternél is bőven hosszab "fütyije". Azzal a 35kV-os túlfesz levezetőket ellenőrizték. Tudott 120 kV-ost is tesztelni.
Jaj de cuki kis kenotron ! Egy ilyennek a nagyobbacska tesójával még '74-'75-ben a "nagyoknak" volt szerencsém asszisztálnom, mikor néhány 20kV-os kábel üzembe helyezés előtti vizsgálatát végeztük. Ez abból állt, hogy az ereket először egymáshoz, majd azokat összefogva a köpenyhez a névleges feszültség háromszorosával (63-65 kV) nyomatták adott ideig. Közben a szivárgási áramot jegyzőkönyveztük. A mérés végén volt mindig a csattanó ! Folyt köv...