2:10 körül mutatja, hogy miután a munkadarabot ráteszi a gránitlapra először egy levegőfilmen úszik. Majd ahogy a levegő kiszorul egyre nehezebb mozgatni, megemelésbe pedig szinte beleszakad.
Amit leírtam számértékek a felső határ. A felületek rücskössége miatt nem tud tökéletesen kiszorulni a levegő, ezért ennél igazából valóban kisebb. De annál jóval több, mint a tárgy önsúlya.
Van más, egész hétköznapi helyzet is, ahol a kiszoruló levegő miatt préselődik össze két felület, pl. a gumis talpú, csempére felcuppantós konyharuha tartó vagy az autóban az ablakra felnyomható árnyékoló. Ugyan ez az effekt tarja ott őket, egy darabig.
Youtube videón már láttam olyat, hogy alig bírta leemelni a dógozó a munkadarabját, mert kezdett "túl" sima lenni. Egyébként ezt magam is megtapasztaltam amikor távcsőtükröt szurkon fényeztem, amikor az üveg kezdte jól felvenni a szurok alakját, már rendkívül nehéz volt levenni, még oldalra lehúzni is. Nem azért, mert beletabadt, nem tapadt abba a kemény szurokba más csak a cézium oxid por, ami a fényező volt. A levegő ment ki a szurok és az üveg közül. A tükör átmérője mindössze 150mm volt.
Egyébként nagy felületű tusírlapokat nem csak a súlyuk miatt nem célszerű egymásra bakolni. Ha a falületük nagyon sík, akkor képesek összetapadni, a légnyomás össeszoítja őket. A normál légnyomás megfelel annak, hogy egy cm^2 felületre 1kg tömeget rakunk. Namost a 400x630 tusírlapom kb 70kg tömegű. Ezt már önmagában sem könnyű emelgetni. Azonban ez eltörpül a légnyomásból származó súlyhoz képest: 63*40*1kg = 2.5T tőmegnek megfelelő súly szorítaná rá a tusírlapra, ha azzal akarnám ellenőrizni, és már közel lenne a néhány mikronos pontossághoz. Ezt megemelni ember nem fogja, csak valahogy lehúzni.
Egy jó haverral, akinek van és hajlandó kölcsönadni. Vagy a munkadarab utazik. Illetve ha csak mérni kell, akkor a 2. és 3. módszer is teljesen megfelelő. Pl. a japánok is kollimátorral ellenőrzik a hatalmas hántolt felületeiket, és nem egy több tonnás ellendarabot pakolgatnak fel--le a hántolási ciklusok között.
Olyanról is hallottam, hogy nagyon tapasztalt szakikk egy méteres léccel másfél méteres gépágyat is síkba hántoltak. A technikájukat leírva még nem láttam, de vannak elképzeléseim.
"De kinek kell ekkora tusírkéc ? Amatőrnek nem nagyon." Nekem kellett Nem hibátlan , és nem is tudom mi lesz vele , de legalább van Talán egyszer utolérem magam ...
A mosógép alapján ez olyan 2m hosszú lehet. Ilyen méretnél már a gránilap mellett még legalább 3 másik módszer is szóba jöhet a síklapúság ellenőrzésére: 1. 0.02mm/m vízmértékkel végigmérni a felületet. Ha pl. 200mm a vízmérték hossza és egy osztásnyit billen, akkor az illető szakaszon durván 4um mély/magas völgy/domb van. Pontos kvantatív eredményt így nem lehet kapni, de ha egyenletesen dimbes dombos és csak +/- egy-két osztás az eltérés akkor ez egy elég jó felület.
2. ki lehet feszíteni egy húrt és egy szálkeresztes mérőmikroszkóppal végigmérni, hogy hol van domb/völgy. Ez kvantitatíve is pontos, de kinek van ilyen mikroszkópja ?
3. kollimátors módszerrel ellenőrizni a felületet. Ez még kevésbé valószínű, hogy otthon van valakinek.
De kinek kell ekkora tusírkéc ? Amatőrnek nem nagyon.
Ez még csak a köszörült felület ami tartalmazza a köszörűgép ágyazatának esetleges hibáit. Persze lehet kiváló is. De ezt még kalibrálni és hántolni kell. Egy mérőlapon (grániton) lehet ellenőrizni a síklapúságát.
Hirdetés..hántolóhíd.. A felülete gyönyörű mintha frissen köszörülték volna..Jó ez így? Kérdezni akartam már hozzáértőktől hogy a hántoló hidak-prizmák gyári felületének mi a legutolsó megmunkálási fázisa.. A enyémen nagyon sajátos spec mintázat van rajta..nem tudom ezt mivel készithették..majd teszek föl képet..
Virbo | 1124
2020-02-06 23:59:24
[130]
Bár jobban belegondolva nem is kell "leracsnizni", elég ha pont elmozdul egymáson a két persely. Az meg kilöki a rugóval feszített kallantyút a rögzítésből. A kallantyú pozíciója állítható a tengely eltolásával (külső csavarral).
Minden csapágy cserélve lett. A jobb oldali csapágynál lévő menetes perselyben van egy retesz ami a vonóorsóba kapaszkodik. Ez a persely hajt át 2db "pöckön" a rajta lévő másik körmös perselyre. Közte és az ellendarab között egy erős rugó. A rugót az először említett menetes persely ki-be tekerésével lehet megfeszíteni ezáltal a "leracsnizáshoz" szükséges erőt a csigatengely felé. Gondolom én.
Bocs, nem vagyok gépész, nem annyira ismerem a szakszavakat.
jani300 | 12257
2020-02-02 18:13:22
[128]
Gyönyörű mechanikai megoldásokat lehet találni ebben a lakatszekrényben ! És rengeteg munka van az elkészítésében . Jó látni hogy sikerült szépen roncsolás mentesen szétszedni !
A csavarok a felette lévő tányér miatt nem jönnek ki, le lazítani le lehet őket. De az a persely nem mozdul, valószínűleg passzosan/szorosan van az öntvényben, esetleg valamivel még rögzítve. Remélem nincs átgittelve és festve stift alulról...
Takarítás gyanánt lett szétszedve. Különösképp, hogy az olajsaras izé. Ne koptassa ki mégjobban az öntvényben a tengelyfuratokat. Illetve az olajozónyílás is masszívan rozsdás volt, neöm akartam hogy tovább vigye a szemcséket...
Igen látom. De sajnos az nem az, pedig én is megörültem mikor keresgéltem. Az ott egy "öntött csavarfej", valószínűleg az öntvény forma összeállításának nyoma látszik.
Hmm, ötletnek jó lehet... Óvatosan aláfeszítve nem jött kifelé, de 1-2 tizedet tud mocorogni (billeg), ez nem annyira utal finommenetre mondjuk. Eddig minden itt talált menet pontosan illesztett volt. De ez mondjuk nem jelent semmit.
Esti kikapcsolódásnak itt egy amatőr által készített videó az előtolás kapcsolásáról:
Sosem láttam ezt a típust ! De a két sima furatot körmöskulcs helynek tippelem ,a hernyócsavart rögzítésnek ,biztosításnak . Csapágyhézag állítónak tippelem .(lehet hogy menetes ) Lehet teljesen mellényúltam ,de most jólesett agyalni picit ezen
Lenne egy kérdésem, most kivételesen picit más kapcsán.
E2N szánszekrényből hogy lehet kiszedni a csigatengelyt és alkatrészeit? Az öntvény bal oldalán miért van ez a 3 furatos valami, amiben csak egy darab hernyócsavar van? A csavart tekerve picit billenti azt az egységet, fura mód a másik két furatban nincs menet... (Ebben fut a vonóorsó, de itt csak megvezeti azt, a forgómozgást a jobb oldalon viszi át egy másik csőtengely retesszel.) Az új típusú szánszekrény rajzában ez a valami nincs meg, csak a mögötte lévő nagyobb csőtengely (vagy hogy hívják), ez ahogy nézem a belső csapágyakat is hézagolja. Ez nálam 4 csavarral rögzül, de kicsavarva se moccan semmi...
Most itt megakadtam, nem látok stiftet vagy bármi mást az öntvényben.
jani300 | 12257
2020-01-28 20:29:39
[115]
Tusírlap
farkasl | 157
2020-01-28 20:14:26
[114]
Lehet felöntési csonk, de tuti, hogy azokon is áll. Vagy billeg.
Az meg azért jó, ha alatta megkapja a rozsda észre sem veszed.
No persze ez már csak a kivénhedt gazdátlanokra vonatkozik, kb. amik közkézen forognak. Nekem is van kettő de nem kell már a kutyának sem, már nem is hirdetem.
Pakolok rá, legtöbbször az éppen hántolt darabot, de gyakran talpas mérőórát, néha prizmapárt és arra tengelyt stb. Mondjuk van egy szimpla köszörült lapon is rajzolni mérni inkább azt használom.
Nekem kisebb lapom van az csak 400*400 de a három lábú. Már gondolkoztam hogy teszek fa kockákat az aljára mert mindig elfeledkezem a három lábról és csodálkozom ha váratlanul megbillen ha rárakok valamit.
Befejeztem a betétlécet. Nem lett tökéletes, de még az is lehet hogy kicsit megigazítom még.
Berakva a helyére azért már sokkal jobb a helyzet de még mindig van a bal alsó harmadban nem felfekvő felület. Azért abban biztos vagyok hogy tized környéki hiba nincs a prizmában sem.
Levezetésképp megfesettem a késtartó alját miután visszagörbítettem egy 18-as csapszeg és 4tonna nyomóerő segítségével a lehajlított sarkakat... Jólesz ez is.
Köszönöm, nekem ez és a nem mozdítható prizma hántolása mutatkozik a legnehezebb résznek. Úgy érzem kell 3 nagy dolog is. Prizmához gránit sablon, derékszög és egy lap. Éklécek és a fix Y prizma lesz a kemény dió. Z érdekes, nincs elkopva, maximum piciny beavatkozást igényel. Talán tornyot le kell bontani, de azt ha jó lehet nem is bántom.
Nagyon jó hogy ebbe kezdtél. Szóval ha a prizma nem dönthető ha a "helyszínen úgy kell megcsinálni ahogy van" akkor mi a teendő? "Apaprizma " az ilyen . A másik és legfontosabb, kúpos ékléc. Azt hogy ellenőrzi az ember? A két felület maga az etalon ami közé megy?? Aztán egy felület készre hántol majd a másik "kb" és jöhet apróbálgatás? Ez nekem sötét zóna hogy mitől lesz jó. Nem derékszögbennfeszit az ember hanem szánnal párhuzamosan ennlél a lécnél.
Kedvet, bátorságot kaptam a hántoláshoz. Lényegében 1-2 év alatt elérhetem azt a szintet hogy nekikezdjek sok gyakorlással.
Üdvözletem A YouTube-on találtam egy kis érdekességet, igaz angolul beszél az ember, de elég részletesen próbálja bemutatni a hántolást:https://www.youtube.com/watch?v=T7w84CrBEE8
Kopirnyák | 2646
2020-01-24 19:50:05
[93]
Ez nem öntöttvas? Nehogy megijedjen és eltörjön a kalapácstól.
2020-02-08 02:02:11
és hajlandó kölcsönadni. Vagy a munkadarab utazik. Illetve ha csak mérni kell, akkor a 2. és 3. módszer is teljesen megfelelő. Pl. a japánok is kollimátorral ellenőrzik a hatalmas hántolt felületeiket, és nem egy több tonnás ellendarabot pakolgatnak fel--le a hántolási ciklusok között. 
(Ebben fut a vonóorsó, de itt csak megvezeti azt, a forgómozgást a jobb oldalon viszi át egy másik csőtengely retesszel.)
