Az én gépemnek a bakelit kereke van megsérülve. Még fogalmam sincs hogy honnan fogok szerezni, valószínűleg gyártatni kell.
Ha motort cserélsz/cserélnék akkor biztosan mennie kell ennek a keréknek és az új motorhoz illeszkedő fogaspárt kell beletenni. Ez nem akkora probléma szerintem mert a bakelitet le lehet tolni a tengelyéről, alatta bordázott felület van. A tengelycsonk mindkét vége csúcsfuratos, fel lehet szabályozni ha kell. A motoron lévő fogas már problémásabb picit, sajnos eléggé kilógatták a csapágyból, de talán lehet készíteni rá egy másik tengelycsonkot illeszkedvén az új fogashoz. Emlékeim szerint a felső csapágy alatt 7-es a tengely. (Mindenesetre ha úgy döntesz hogy cserélsz én átvenném azt a bakelit kereket... )
A pengetartó tud billegni igen, de ezen a gépen volt némi trombitalemez alattuk. Egész kúltúráltan megoldva. Szerintem én is hézagolni fogom. A kis műanyag betéttel nem találkoztam, esetleg ha tudnál pár fotót készíteni róla azt megköszönném.
A mechanikában nekem két helyen van axiális játék: a felső "bogyóban" lévő csapágy tud mozogni 1-2mm-ert a drótzégeréig a házában. Ez a bogyó megy a motor által forgatott excenteres harangba. A másik pedig a "bogyós tengelycsonk" és a csavaros állítóka találkozása, ott össze van peremezve a két fél, de ott is van jópár tizednyi játék. Ez ugye egy csuklópontot ad. Nem tudom hogy ezek üzemszerűek-e.
Ha a géped ejtőtartályos olajzású (szivattyú felnyomja egy tartályba onnan a gravitáció a csöveken elszállítja a kenési helyekre) a leválló zsírdarabok eltömíthetik az olajzó csöveket. (Kerülni kell a zsír használatát.)
Infó ellenőrizd: a) Zsír/zsír
A keverék walk-instabillá válik; azaz folyékonyabbá válhat.
FONTOS: A különbözõ sûrítõ rendszerek vagy alapolajtípusok nem keverhetõk egymással.
A végtermék nem lesz homogén (két fázis), és nem számíthatunk változatlan kenõzsír jellemzõkre.
b) Zsír/olaj
Egy előzőleg alkalmazott korrózióvédő olaj nem felel meg a nagy tisztaságú gördülőcsapágy zsírok tisztasági fokának. Ez a tisztaság és a zajcsökkentõ hatás csökkenéséhez vezet.Ezenkívül a magas hõmérsékletre fejlesztett kenőzsírok a felső
alkalmazási hőmérséklettartományban csökkentett hatásúak lehetnek, ha magas hőmérsékleten (ásványolaj típusú) korrózióvédőolajok krakkolódási melléktermékei keletkeznek.
FONTOS: Egy zsír csak akkor tud fémes szerkezeti anyagon optimálisan megtapadni, ha közöttük nincs más közeg (korrózióvédő olaj) – az egyetlen kivétel az, ha a korrózióvédő olaj össze van hangolva a zsírral. A PFPE-alapú zsíroknak tiszta felületre van szükségük ahhoz, hogy az alapanyagon meg tudjanak tapadni.
A következõ táblázatokban áttekintést nyerhetsz a sűrítőanyagok és alapolajak egymás közötti keverhetőségéről. Az alapfeltételezés egy elméleti 50 : 50 arányú keverés
Sziasztok! Én is felújításokban vagyok, és a hántóló beszerzésnél keletkezett egy kis felesleg, van két teljesen rendbe rakott kifogástalanul működő 42 voltos 175 W-os biaxom amitől megválnék. Olyannak szeretném eladni aki tud értékelni egy ilyen gépet ezért nem rakom az adok-veszek be. Az árukat elég nehéz belőni, mivel igen kevés van eladó, és azt aranyárban adják, én 70 000 Ft-ot gondoltam, fórumos árnak.Ha valakit érdekel jelezze, ha irreálisnak gondoljátok az árát azt is megírhatjátok.
mdani2 | 273
2020-02-15 04:14:31
[170]
Még a gépre visszatérve. Majd nézd meg, hogy mennyit lötyög a penge tartó. Van két hasáb az orrán, amin csúszik maga a pengetartó. Ott elég kicsi alapból a hézag, nem szabad billegnie. Az a két hasáb alsó része kúpos. Ha kilazítod a két csavart, akkor lehet egy kicsit befelé tolni és kiemelni, hogy csökkentsd a hézagot. Ha nagyon kopott, akkor sajnos újat kell gyártani.
Itt látod, hogy miről van szó:
Itt pedig, hogyan javítja meg:
Persze ki lehet fogni nagyon jó állapotú régi gépeket is, de nekem eddig nem volt szerencsém.
A másik dolog, ami fontos az egy kicsi műanyag betét, ami a penge tartóban van. Ha befogod a pengét, akkor nem szabad megtépni a tartót. Csak éppen meghúzni. Rugalmasnak kell lennie, hogy jól működjön. Az ellendarabnak, amit ráhúzol pedig bele kell ülnie a horonyba rendesen. Arra figyelj.
Nekem is van egy ilyen régi 42 Voltos gépem, de sajnos a forgórész megadta magát. A kommutátor teljesen elégett. Majd keresek róla fotót. Keresgélek még, hogy ki tudna hozzá kommutátort gyártani. Ahol eddig a környéken próbálkoztam, ott nem vállalták.
Talán lehetne másik motort tenni rá, de az a bajom ezzel, hogy a motor tengelyébe van marva a fogaskerék, ami valami erősen ferde fogazatú. Egy bolygóművet hajt.
Olajban nem fut egy kerék se. Nem érnek le a szekrény aljáig.
Egy huszárvágással megrövidítettem a csövet és úgy hajlítottam hogy kikapcsolt előtolásnál a villa tengelyéhez, bekapcsoltal meg a fogas széléhez "ér" a csővég.
De szerintem elég béna konstrukció így ebben a formában ez a csövezés.
Nagyon jó látni, hogy így újjáéled ez a gép. Szépen haladsz vele. Nekem most nem nagyon volt időm folytatni a hántolást/ a gépekkel való törődést. Viszont nekiálltam a Stefan G féle lassú fordulatú élezőgép készítésének. Megjött hozzá a fórumos motor, meg a gyémánt bevonatú tárcsa. Csak így kézből kipróbáltam egy forrasztott lapkás eszterga késen és meglepetésemre nagyon jól működék. 600-as tárcsával próbáltam, de így is szép felület lett és meglepően éles tőle a szerszám. Még lesz vele munka. Valami asztalt kellene fabrikálnom, egy kapcsoló sem ártana, a bedobozolásról nem is beszélve. A motor három fázisú, szóval nem lesz belőle konyhai segédeszköz.
Köszönöm a csöves ötletet, nagyjából bevált a dolog.
Kérdeznék megint. Adott ez az olajozási kör. Kicsit furcsálom, hogy a legszélső cső a tolóvilla felé csöpögteti az olajat. Nem lenne vajon jobb ha a fogasra csöpögne a matéria? Annál is inkább, mert amint látni a nagy fogason van olajozó furat, alatta a bronz perselyben meg olajozó spirál. A fogasokra közvetlenül sehol se jut olaj, nem hiszem hogy szóródással túl sok rájuk jutna működés közben.
Azt hogy "jóazúgy ne piszkáld" köszönöm hallgatom eleget itthon, műszaki tartalom nélkül...
Veszel D40 pvc csövet, egyik végét összesütöd/ragasztod. Levágod szükséges hosszra, bele az orsó, felöntöd gázolajjal. 1-2 napig áll benne, majd kiveszed, nagynyomású mosóval lemosod.
De sajnos nincs olyan hosszú előfúróm amivel az oldalsó csavarnak elő tudnék fúrni a vezérorsó ívelt helye felől. Továbbá az oldalsó menetet se lehet normálisan megfúrni, a négyes menetfúrónál kisebb esélyt adtam hogy beletöröm (ne kérdezd hogy készült... ). Szebben mutatna egy félgömb fejű csavar, de ahhoz el kellene jutni csavarboltba, az meg az elkövetkezendő héten nem fog menni. Rézlemezhez dettó. Nem szép, de mivel ez hátul van gyakorlatilag takarásban (persze a vezérorsóról simán bejut a zacc)inkább a funkcionalitása a szempont most nekem.
Bizonyára jó, de nagyon csúnya lett. Aránytalan az a nagy imbusz csavarral rögzített leheletvékony lemez. Talán még most is fúrhatsz mondjuk három M3-as süllyesztett fejű csavarnak menetet, és egy kis trombitarezet odafogathatsz, szebb lesz úgy az eredmény.
Lassan halad minden projektem sajnos... De azért alakulgat. Ma is picit jobb lett a gép (E2N). Húsz év múlva legalább forgácsot nem kell kivakarjak a bronzkerék alól...
Van valakinek ötlete hogy a vezér és vonòrsót hogy lehet hatékonyan elpucolni? A benzines ecsetelés a hossza miatt kissé macera lesz...
kart emg | 322
2020-02-09 09:12:42
[157]
Természetesen láttam a tusírfestéket a gránitlapon, én magam is így szoktam a hámtolt felületet ellenőrizni.
> A két felületet nem a légköri nyomás szorítja egymáshoz, hanem a gravitáció..!! > Képzeld el élére állítva a gránitasztalt és a mdb-ot.. Ha így illesztenéd a két felületet, akkor miért nem nyomja össze őket a légköri nyomás..?
Valahogy ki kell préselni a levegőt a két felület közül. Ebben segít a gravitáció. De más módon is el lehetne ezt érni. Ha már kipréseltük a levegőt, és megnehezítjük a visszatérését (ha a felület nem elég sima, akkor pl a tusírpasztával, vagy a munkahelyemen a vákuumos rendszerekben vákuumzsírral) akkor a külső légnyomás fogja megakadályozni a két felület szétválasztását. A paszta felületi feszültsége nyilván számít, ezért írtam a tükörfényezős példát, ahol egy idő után már nincs nedvesítő anyag csak két nagyon jól illeszkedő sima felület, melyeket gyakorlatilag lehetetlen széthúzni csak szétcsúsztatni lehetséges, de még azt sem mindig. Amiket leírtál nem mond ellent az alap kijelentésemnek, hogy két egymásra fektetett sima felületet a légnyomás miatt sokkal nehezebben tudunk szétválasztani, mint ha csak a gravitáció hatna.
Ha a papírlapokra gondolsz, ott növekvő sebesség, csökkenö nyomás. A tusírlapnál, ahogy mondod. Nincs közte levegö, nincs nyomás. Ha aláfújsz nő a nyomás. (nem részletezem, nem akarok okoska lenni, bár van olyan fórum, ahol "ő" az avatarom) Mindhárom esetben a légnyomás játszik. Ha ezt folytatjuk, akkor szerintem azt már jobb lenne a semlegesben.
Ne sajnáld ,hogy beleszóltál, mindenki tanulhat belöle . Csak a végeredmény legyen ,helyes! Szerintem ezt a jelenetet a levegő hiány okozza, ami nem egyenlő a vákummal, pl. fujj alá levegöt, mi történik?
Van egy olyan "érzésem", hogy ez a jelenség egy légköri nyomású kabinban gravitáció és kék festék nélkül is fellép. Már sajnálom, hogy belevauztam, de hová jut a világ, ha (egy klasszikust idézve) először "Newton munkásságát", aztán más axiómákat kérdőjelezünk meg. Persze a gravitáció és a kék festék hatását nem kérdőjelezem meg. Na de nem is erről szólt kart emg eredeti állítása. Függőleges helyzetű papírlapok közt elfújva a levegőt is fellép a jelenség, pusztán azért, mert lecsökken közöttük a nyomás.
A helyes megfogalmazás az hogy a légnyomás nem szoritja össze..de az nem engedi szétválasztani.. A vákum..aminek az ellentéte(nyomás) akkor alakul csak ki mikor elkezdi az ember széthuzni..addig csak a gravitáció hat..
Nem pont erre gondoltam. A vákum az mindíg működik nem számít hogy vízszintes vagy függőleges. Meghúzunk egy 6-os csavart csak úgy lazán egykézből, valamit lefogattunk vele, de tonnákat bír mire elszakad. Ez igaz ebben az esetben is, az olajos tusírfesték lezárja a levegő útját, egy darabig, de aztán látjuk hogy sikerül feltépni, mert nincs is mindenhol ebből a festékből, a labirintuson a pontok között kell egy kis idő mire kiegyenlítődik a nyomás, 2-3 sec. Ha megúsztatnánk olajjal vagy vízzel a felületet, megint csak tonnákra lenne szükség a derékszögű szétválasztáshoz. A vákum ellentéte meg a légnyomás. Akkor kinek van igaza?
Persze ha százaz lenne a felület, szóba sem jöhetne a vákum, amit az olaj okoz ilyen nagy felületen, akkor, amikor fel akarnánk emelni. Nem is kell ehhez tusírozott felület, csak egy kis olaj, mint pl a táblalemezek között, de ott el tudjuk hajlítani a felsőt.
Ha figyelmesebben megnézed a videót, akkor látszik hogy a gránitlapot bekeni festékkel egy gumihengerrel. Amikor ráteszi a tusírlapot, ".. a gránitlapra először egy levegőfilmen úszik. Majd ahogy a levegő kiszorul egyre nehezebb mozgatni.."
Igen, DE.. a két felület között van egy harmadik anyag(festék), ami kvázi folyadéknak tekinthető a maga sűrűségével,viszkozitásával,felületi feszültségével..stb. Nem csak a levegőnek kell kiszorulni a két felület közül, ha nem a festékréteg egy részének is..
A két felületet nem a légköri nyomás szorítja egymáshoz, hanem a gravitáció..!! Képzeld el élére állítva a gránitasztalt és a mdb-ot.. Ha így illesztenéd a két felületet, akkor miért nem nyomja össze őket a légköri nyomás..?
" És mi a helyzet a gumitappancsokkal ?"
A gumitappancsok kialakítása olyan hogy a felülettel kapcsolódó része homorú, ráadásul rugalmas anyagból van,(tehát nem olyan mint a fent említett tusírlap) amit ha rányomunk pl. egy üveglapra, akkor kiszorítja maga alól a levegőt,(deformálódik) és nem engedi vissza.. Itt tényleg a légköri nyomás szorító ereje érvényesül. Sőt ha meg nedvesítjük tappancs peremét sokkal biztonságosabb.
"Ugye nem a Van der Waals erőre gondolsz ? A videóban a fickó még elég messze járt a nanométer méretskálájú simaságtól, ahol az tényleg hatni kezd.. "
Igen messze jár, de a két felület között ott van az a fránya festék..
Én szeretek érvekkel vitatkozni és meggyőzni valakit, ha a vitából ez jön ki. Ehhez az is hozzátartozik, hogy érvekkel én is meggyőzhető vagyok. Lehet, Hostyának van valami gondolata, amit szembe tud állítani a légnyomásos magyarázatokkal, kiváncsi lennék rá.
Hogy értelmezed a becsatolt videón látottakat, vagy a tükörfényezős esetet, melyet Sásdi Zoltán is megerősített ? És mi a helyzet a gumitappancsokkal ? Vagy van pl. vákuumos üvegtábla fogó, gyakran látom használatban ?
Ugye nem a Van der Waals erőre gondolsz ? A videóban a fickó még elég messze járt a nanométer méretskálájú simaságtól, ahol az tényleg hatni kezd (az ökölszabály szerint 1/r^6 -al csökken az erő a távolsággal).
Ez így van a tükörrel, pedig csak egy kávéra mentem el. Utána csak úgy tudtam, végül leszedni, hogy leolvasztottam a szurkot. Persze az addigi munka: ugrott. Pedig ez már a legvégén volt.
2:10 körül mutatja, hogy miután a munkadarabot ráteszi a gránitlapra először egy levegőfilmen úszik. Majd ahogy a levegő kiszorul egyre nehezebb mozgatni, megemelésbe pedig szinte beleszakad.
Amit leírtam számértékek a felső határ. A felületek rücskössége miatt nem tud tökéletesen kiszorulni a levegő, ezért ennél igazából valóban kisebb. De annál jóval több, mint a tárgy önsúlya.
Van más, egész hétköznapi helyzet is, ahol a kiszoruló levegő miatt préselődik össze két felület, pl. a gumis talpú, csempére felcuppantós konyharuha tartó vagy az autóban az ablakra felnyomható árnyékoló. Ugyan ez az effekt tarja ott őket, egy darabig.
Youtube videón már láttam olyat, hogy alig bírta leemelni a dógozó a munkadarabját, mert kezdett "túl" sima lenni. Egyébként ezt magam is megtapasztaltam amikor távcsőtükröt szurkon fényeztem, amikor az üveg kezdte jól felvenni a szurok alakját, már rendkívül nehéz volt levenni, még oldalra lehúzni is. Nem azért, mert beletabadt, nem tapadt abba a kemény szurokba más csak a cézium oxid por, ami a fényező volt. A levegő ment ki a szurok és az üveg közül. A tükör átmérője mindössze 150mm volt.
Egyébként nagy felületű tusírlapokat nem csak a súlyuk miatt nem célszerű egymásra bakolni. Ha a falületük nagyon sík, akkor képesek összetapadni, a légnyomás össeszoítja őket. A normál légnyomás megfelel annak, hogy egy cm^2 felületre 1kg tömeget rakunk. Namost a 400x630 tusírlapom kb 70kg tömegű. Ezt már önmagában sem könnyű emelgetni. Azonban ez eltörpül a légnyomásból származó súlyhoz képest: 63*40*1kg = 2.5T tőmegnek megfelelő súly szorítaná rá a tusírlapra, ha azzal akarnám ellenőrizni, és már közel lenne a néhány mikronos pontossághoz. Ezt megemelni ember nem fogja, csak valahogy lehúzni.
Egy jó haverral, akinek van és hajlandó kölcsönadni. Vagy a munkadarab utazik. Illetve ha csak mérni kell, akkor a 2. és 3. módszer is teljesen megfelelő. Pl. a japánok is kollimátorral ellenőrzik a hatalmas hántolt felületeiket, és nem egy több tonnás ellendarabot pakolgatnak fel--le a hántolási ciklusok között.
Olyanról is hallottam, hogy nagyon tapasztalt szakikk egy méteres léccel másfél méteres gépágyat is síkba hántoltak. A technikájukat leírva még nem láttam, de vannak elképzeléseim.
"De kinek kell ekkora tusírkéc ? Amatőrnek nem nagyon." Nekem kellett Nem hibátlan , és nem is tudom mi lesz vele , de legalább van Talán egyszer utolérem magam ...
A mosógép alapján ez olyan 2m hosszú lehet. Ilyen méretnél már a gránilap mellett még legalább 3 másik módszer is szóba jöhet a síklapúság ellenőrzésére: 1. 0.02mm/m vízmértékkel végigmérni a felületet. Ha pl. 200mm a vízmérték hossza és egy osztásnyit billen, akkor az illető szakaszon durván 4um mély/magas völgy/domb van. Pontos kvantatív eredményt így nem lehet kapni, de ha egyenletesen dimbes dombos és csak +/- egy-két osztás az eltérés akkor ez egy elég jó felület.
2. ki lehet feszíteni egy húrt és egy szálkeresztes mérőmikroszkóppal végigmérni, hogy hol van domb/völgy. Ez kvantitatíve is pontos, de kinek van ilyen mikroszkópja ?
3. kollimátors módszerrel ellenőrizni a felületet. Ez még kevésbé valószínű, hogy otthon van valakinek.
De kinek kell ekkora tusírkéc ? Amatőrnek nem nagyon.
Ez még csak a köszörült felület ami tartalmazza a köszörűgép ágyazatának esetleges hibáit. Persze lehet kiváló is. De ezt még kalibrálni és hántolni kell. Egy mérőlapon (grániton) lehet ellenőrizni a síklapúságát.
Hirdetés..hántolóhíd.. A felülete gyönyörű mintha frissen köszörülték volna..Jó ez így? Kérdezni akartam már hozzáértőktől hogy a hántoló hidak-prizmák gyári felületének mi a legutolsó megmunkálási fázisa.. A enyémen nagyon sajátos spec mintázat van rajta..nem tudom ezt mivel készithették..majd teszek föl képet..
Virbo | 1138
2020-02-06 23:59:24
[130]
Bár jobban belegondolva nem is kell "leracsnizni", elég ha pont elmozdul egymáson a két persely. Az meg kilöki a rugóval feszített kallantyút a rögzítésből. A kallantyú pozíciója állítható a tengely eltolásával (külső csavarral).
Minden csapágy cserélve lett. A jobb oldali csapágynál lévő menetes perselyben van egy retesz ami a vonóorsóba kapaszkodik. Ez a persely hajt át 2db "pöckön" a rajta lévő másik körmös perselyre. Közte és az ellendarab között egy erős rugó. A rugót az először említett menetes persely ki-be tekerésével lehet megfeszíteni ezáltal a "leracsnizáshoz" szükséges erőt a csigatengely felé. Gondolom én.
Bocs, nem vagyok gépész, nem annyira ismerem a szakszavakat.
jani300 | 12313
2020-02-02 18:13:22
[128]
Gyönyörű mechanikai megoldásokat lehet találni ebben a lakatszekrényben ! És rengeteg munka van az elkészítésében . Jó látni hogy sikerült szépen roncsolás mentesen szétszedni !
2020-02-15 12:18:28
)
Előbb beszerezzük a kellékeket.
).
aztán más axiómákat kérdőjelezünk meg.
