Veszel D40 pvc csövet, egyik végét összesütöd/ragasztod. Levágod szükséges hosszra, bele az orsó, felöntöd gázolajjal. 1-2 napig áll benne, majd kiveszed, nagynyomású mosóval lemosod.
De sajnos nincs olyan hosszú előfúróm amivel az oldalsó csavarnak elő tudnék fúrni a vezérorsó ívelt helye felől. Továbbá az oldalsó menetet se lehet normálisan megfúrni, a négyes menetfúrónál kisebb esélyt adtam hogy beletöröm (ne kérdezd hogy készült... ). Szebben mutatna egy félgömb fejű csavar, de ahhoz el kellene jutni csavarboltba, az meg az elkövetkezendő héten nem fog menni. Rézlemezhez dettó. Nem szép, de mivel ez hátul van gyakorlatilag takarásban (persze a vezérorsóról simán bejut a zacc)inkább a funkcionalitása a szempont most nekem.
Bizonyára jó, de nagyon csúnya lett. Aránytalan az a nagy imbusz csavarral rögzített leheletvékony lemez. Talán még most is fúrhatsz mondjuk három M3-as süllyesztett fejű csavarnak menetet, és egy kis trombitarezet odafogathatsz, szebb lesz úgy az eredmény.
Lassan halad minden projektem sajnos... De azért alakulgat. Ma is picit jobb lett a gép (E2N). Húsz év múlva legalább forgácsot nem kell kivakarjak a bronzkerék alól...
Van valakinek ötlete hogy a vezér és vonòrsót hogy lehet hatékonyan elpucolni? A benzines ecsetelés a hossza miatt kissé macera lesz...
kart emg | 321
2020-02-09 09:12:42
[157]
Természetesen láttam a tusírfestéket a gránitlapon, én magam is így szoktam a hámtolt felületet ellenőrizni.
> A két felületet nem a légköri nyomás szorítja egymáshoz, hanem a gravitáció..!! > Képzeld el élére állítva a gránitasztalt és a mdb-ot.. Ha így illesztenéd a két felületet, akkor miért nem nyomja össze őket a légköri nyomás..?
Valahogy ki kell préselni a levegőt a két felület közül. Ebben segít a gravitáció. De más módon is el lehetne ezt érni. Ha már kipréseltük a levegőt, és megnehezítjük a visszatérését (ha a felület nem elég sima, akkor pl a tusírpasztával, vagy a munkahelyemen a vákuumos rendszerekben vákuumzsírral) akkor a külső légnyomás fogja megakadályozni a két felület szétválasztását. A paszta felületi feszültsége nyilván számít, ezért írtam a tükörfényezős példát, ahol egy idő után már nincs nedvesítő anyag csak két nagyon jól illeszkedő sima felület, melyeket gyakorlatilag lehetetlen széthúzni csak szétcsúsztatni lehetséges, de még azt sem mindig. Amiket leírtál nem mond ellent az alap kijelentésemnek, hogy két egymásra fektetett sima felületet a légnyomás miatt sokkal nehezebben tudunk szétválasztani, mint ha csak a gravitáció hatna.
Ha a papírlapokra gondolsz, ott növekvő sebesség, csökkenö nyomás. A tusírlapnál, ahogy mondod. Nincs közte levegö, nincs nyomás. Ha aláfújsz nő a nyomás. (nem részletezem, nem akarok okoska lenni, bár van olyan fórum, ahol "ő" az avatarom) Mindhárom esetben a légnyomás játszik. Ha ezt folytatjuk, akkor szerintem azt már jobb lenne a semlegesben.
Ne sajnáld ,hogy beleszóltál, mindenki tanulhat belöle . Csak a végeredmény legyen ,helyes! Szerintem ezt a jelenetet a levegő hiány okozza, ami nem egyenlő a vákummal, pl. fujj alá levegöt, mi történik?
Van egy olyan "érzésem", hogy ez a jelenség egy légköri nyomású kabinban gravitáció és kék festék nélkül is fellép. Már sajnálom, hogy belevauztam, de hová jut a világ, ha (egy klasszikust idézve) először "Newton munkásságát", aztán más axiómákat kérdőjelezünk meg. Persze a gravitáció és a kék festék hatását nem kérdőjelezem meg. Na de nem is erről szólt kart emg eredeti állítása. Függőleges helyzetű papírlapok közt elfújva a levegőt is fellép a jelenség, pusztán azért, mert lecsökken közöttük a nyomás.
A helyes megfogalmazás az hogy a légnyomás nem szoritja össze..de az nem engedi szétválasztani.. A vákum..aminek az ellentéte(nyomás) akkor alakul csak ki mikor elkezdi az ember széthuzni..addig csak a gravitáció hat..
Nem pont erre gondoltam. A vákum az mindíg működik nem számít hogy vízszintes vagy függőleges. Meghúzunk egy 6-os csavart csak úgy lazán egykézből, valamit lefogattunk vele, de tonnákat bír mire elszakad. Ez igaz ebben az esetben is, az olajos tusírfesték lezárja a levegő útját, egy darabig, de aztán látjuk hogy sikerül feltépni, mert nincs is mindenhol ebből a festékből, a labirintuson a pontok között kell egy kis idő mire kiegyenlítődik a nyomás, 2-3 sec. Ha megúsztatnánk olajjal vagy vízzel a felületet, megint csak tonnákra lenne szükség a derékszögű szétválasztáshoz. A vákum ellentéte meg a légnyomás. Akkor kinek van igaza?
Persze ha százaz lenne a felület, szóba sem jöhetne a vákum, amit az olaj okoz ilyen nagy felületen, akkor, amikor fel akarnánk emelni. Nem is kell ehhez tusírozott felület, csak egy kis olaj, mint pl a táblalemezek között, de ott el tudjuk hajlítani a felsőt.
Ha figyelmesebben megnézed a videót, akkor látszik hogy a gránitlapot bekeni festékkel egy gumihengerrel. Amikor ráteszi a tusírlapot, ".. a gránitlapra először egy levegőfilmen úszik. Majd ahogy a levegő kiszorul egyre nehezebb mozgatni.."
Igen, DE.. a két felület között van egy harmadik anyag(festék), ami kvázi folyadéknak tekinthető a maga sűrűségével,viszkozitásával,felületi feszültségével..stb. Nem csak a levegőnek kell kiszorulni a két felület közül, ha nem a festékréteg egy részének is..
A két felületet nem a légköri nyomás szorítja egymáshoz, hanem a gravitáció..!! Képzeld el élére állítva a gránitasztalt és a mdb-ot.. Ha így illesztenéd a két felületet, akkor miért nem nyomja össze őket a légköri nyomás..?
" És mi a helyzet a gumitappancsokkal ?"
A gumitappancsok kialakítása olyan hogy a felülettel kapcsolódó része homorú, ráadásul rugalmas anyagból van,(tehát nem olyan mint a fent említett tusírlap) amit ha rányomunk pl. egy üveglapra, akkor kiszorítja maga alól a levegőt,(deformálódik) és nem engedi vissza.. Itt tényleg a légköri nyomás szorító ereje érvényesül. Sőt ha meg nedvesítjük tappancs peremét sokkal biztonságosabb.
"Ugye nem a Van der Waals erőre gondolsz ? A videóban a fickó még elég messze járt a nanométer méretskálájú simaságtól, ahol az tényleg hatni kezd.. "
Igen messze jár, de a két felület között ott van az a fránya festék..
Én szeretek érvekkel vitatkozni és meggyőzni valakit, ha a vitából ez jön ki. Ehhez az is hozzátartozik, hogy érvekkel én is meggyőzhető vagyok. Lehet, Hostyának van valami gondolata, amit szembe tud állítani a légnyomásos magyarázatokkal, kiváncsi lennék rá.
Hogy értelmezed a becsatolt videón látottakat, vagy a tükörfényezős esetet, melyet Sásdi Zoltán is megerősített ? És mi a helyzet a gumitappancsokkal ? Vagy van pl. vákuumos üvegtábla fogó, gyakran látom használatban ?
Ugye nem a Van der Waals erőre gondolsz ? A videóban a fickó még elég messze járt a nanométer méretskálájú simaságtól, ahol az tényleg hatni kezd (az ökölszabály szerint 1/r^6 -al csökken az erő a távolsággal).
Ez így van a tükörrel, pedig csak egy kávéra mentem el. Utána csak úgy tudtam, végül leszedni, hogy leolvasztottam a szurkot. Persze az addigi munka: ugrott. Pedig ez már a legvégén volt.
2:10 körül mutatja, hogy miután a munkadarabot ráteszi a gránitlapra először egy levegőfilmen úszik. Majd ahogy a levegő kiszorul egyre nehezebb mozgatni, megemelésbe pedig szinte beleszakad.
Amit leírtam számértékek a felső határ. A felületek rücskössége miatt nem tud tökéletesen kiszorulni a levegő, ezért ennél igazából valóban kisebb. De annál jóval több, mint a tárgy önsúlya.
Van más, egész hétköznapi helyzet is, ahol a kiszoruló levegő miatt préselődik össze két felület, pl. a gumis talpú, csempére felcuppantós konyharuha tartó vagy az autóban az ablakra felnyomható árnyékoló. Ugyan ez az effekt tarja ott őket, egy darabig.
Youtube videón már láttam olyat, hogy alig bírta leemelni a dógozó a munkadarabját, mert kezdett "túl" sima lenni. Egyébként ezt magam is megtapasztaltam amikor távcsőtükröt szurkon fényeztem, amikor az üveg kezdte jól felvenni a szurok alakját, már rendkívül nehéz volt levenni, még oldalra lehúzni is. Nem azért, mert beletabadt, nem tapadt abba a kemény szurokba más csak a cézium oxid por, ami a fényező volt. A levegő ment ki a szurok és az üveg közül. A tükör átmérője mindössze 150mm volt.
Egyébként nagy felületű tusírlapokat nem csak a súlyuk miatt nem célszerű egymásra bakolni. Ha a falületük nagyon sík, akkor képesek összetapadni, a légnyomás össeszoítja őket. A normál légnyomás megfelel annak, hogy egy cm^2 felületre 1kg tömeget rakunk. Namost a 400x630 tusírlapom kb 70kg tömegű. Ezt már önmagában sem könnyű emelgetni. Azonban ez eltörpül a légnyomásból származó súlyhoz képest: 63*40*1kg = 2.5T tőmegnek megfelelő súly szorítaná rá a tusírlapra, ha azzal akarnám ellenőrizni, és már közel lenne a néhány mikronos pontossághoz. Ezt megemelni ember nem fogja, csak valahogy lehúzni.
Egy jó haverral, akinek van és hajlandó kölcsönadni. Vagy a munkadarab utazik. Illetve ha csak mérni kell, akkor a 2. és 3. módszer is teljesen megfelelő. Pl. a japánok is kollimátorral ellenőrzik a hatalmas hántolt felületeiket, és nem egy több tonnás ellendarabot pakolgatnak fel--le a hántolási ciklusok között.
Olyanról is hallottam, hogy nagyon tapasztalt szakikk egy méteres léccel másfél méteres gépágyat is síkba hántoltak. A technikájukat leírva még nem láttam, de vannak elképzeléseim.
"De kinek kell ekkora tusírkéc ? Amatőrnek nem nagyon." Nekem kellett Nem hibátlan , és nem is tudom mi lesz vele , de legalább van Talán egyszer utolérem magam ...
A mosógép alapján ez olyan 2m hosszú lehet. Ilyen méretnél már a gránilap mellett még legalább 3 másik módszer is szóba jöhet a síklapúság ellenőrzésére: 1. 0.02mm/m vízmértékkel végigmérni a felületet. Ha pl. 200mm a vízmérték hossza és egy osztásnyit billen, akkor az illető szakaszon durván 4um mély/magas völgy/domb van. Pontos kvantatív eredményt így nem lehet kapni, de ha egyenletesen dimbes dombos és csak +/- egy-két osztás az eltérés akkor ez egy elég jó felület.
2. ki lehet feszíteni egy húrt és egy szálkeresztes mérőmikroszkóppal végigmérni, hogy hol van domb/völgy. Ez kvantitatíve is pontos, de kinek van ilyen mikroszkópja ?
3. kollimátors módszerrel ellenőrizni a felületet. Ez még kevésbé valószínű, hogy otthon van valakinek.
De kinek kell ekkora tusírkéc ? Amatőrnek nem nagyon.
Ez még csak a köszörült felület ami tartalmazza a köszörűgép ágyazatának esetleges hibáit. Persze lehet kiváló is. De ezt még kalibrálni és hántolni kell. Egy mérőlapon (grániton) lehet ellenőrizni a síklapúságát.
Hirdetés..hántolóhíd.. A felülete gyönyörű mintha frissen köszörülték volna..Jó ez így? Kérdezni akartam már hozzáértőktől hogy a hántoló hidak-prizmák gyári felületének mi a legutolsó megmunkálási fázisa.. A enyémen nagyon sajátos spec mintázat van rajta..nem tudom ezt mivel készithették..majd teszek föl képet..
Virbo | 1138
2020-02-06 23:59:24
[130]
Bár jobban belegondolva nem is kell "leracsnizni", elég ha pont elmozdul egymáson a két persely. Az meg kilöki a rugóval feszített kallantyút a rögzítésből. A kallantyú pozíciója állítható a tengely eltolásával (külső csavarral).
Minden csapágy cserélve lett. A jobb oldali csapágynál lévő menetes perselyben van egy retesz ami a vonóorsóba kapaszkodik. Ez a persely hajt át 2db "pöckön" a rajta lévő másik körmös perselyre. Közte és az ellendarab között egy erős rugó. A rugót az először említett menetes persely ki-be tekerésével lehet megfeszíteni ezáltal a "leracsnizáshoz" szükséges erőt a csigatengely felé. Gondolom én.
Bocs, nem vagyok gépész, nem annyira ismerem a szakszavakat.
jani300 | 12272
2020-02-02 18:13:22
[128]
Gyönyörű mechanikai megoldásokat lehet találni ebben a lakatszekrényben ! És rengeteg munka van az elkészítésében . Jó látni hogy sikerült szépen roncsolás mentesen szétszedni !
A csavarok a felette lévő tányér miatt nem jönnek ki, le lazítani le lehet őket. De az a persely nem mozdul, valószínűleg passzosan/szorosan van az öntvényben, esetleg valamivel még rögzítve. Remélem nincs átgittelve és festve stift alulról...
Takarítás gyanánt lett szétszedve. Különösképp, hogy az olajsaras izé. Ne koptassa ki mégjobban az öntvényben a tengelyfuratokat. Illetve az olajozónyílás is masszívan rozsdás volt, neöm akartam hogy tovább vigye a szemcséket...
Igen látom. De sajnos az nem az, pedig én is megörültem mikor keresgéltem. Az ott egy "öntött csavarfej", valószínűleg az öntvény forma összeállításának nyoma látszik.
Hmm, ötletnek jó lehet... Óvatosan aláfeszítve nem jött kifelé, de 1-2 tizedet tud mocorogni (billeg), ez nem annyira utal finommenetre mondjuk. Eddig minden itt talált menet pontosan illesztett volt. De ez mondjuk nem jelent semmit.
Esti kikapcsolódásnak itt egy amatőr által készített videó az előtolás kapcsolásáról:
Sosem láttam ezt a típust ! De a két sima furatot körmöskulcs helynek tippelem ,a hernyócsavart rögzítésnek ,biztosításnak . Csapágyhézag állítónak tippelem .(lehet hogy menetes ) Lehet teljesen mellényúltam ,de most jólesett agyalni picit ezen
Lenne egy kérdésem, most kivételesen picit más kapcsán.
E2N szánszekrényből hogy lehet kiszedni a csigatengelyt és alkatrészeit? Az öntvény bal oldalán miért van ez a 3 furatos valami, amiben csak egy darab hernyócsavar van? A csavart tekerve picit billenti azt az egységet, fura mód a másik két furatban nincs menet... (Ebben fut a vonóorsó, de itt csak megvezeti azt, a forgómozgást a jobb oldalon viszi át egy másik csőtengely retesszel.) Az új típusú szánszekrény rajzában ez a valami nincs meg, csak a mögötte lévő nagyobb csőtengely (vagy hogy hívják), ez ahogy nézem a belső csapágyakat is hézagolja. Ez nálam 4 csavarral rögzül, de kicsavarva se moccan semmi...
Most itt megakadtam, nem látok stiftet vagy bármi mást az öntvényben.
jani300 | 12272
2020-01-28 20:29:39
[115]
Tusírlap
farkasl | 159
2020-01-28 20:14:26
[114]
Lehet felöntési csonk, de tuti, hogy azokon is áll. Vagy billeg.
2020-02-10 22:59:09
).
Mindhárom esetben a légnyomás játszik. 
aztán más axiómákat kérdőjelezünk meg.
(Ebben fut a vonóorsó, de itt csak megvezeti azt, a forgómozgást a jobb oldalon viszi át egy másik csőtengely retesszel.)
