Ezzel a házi olajos készítményekkel azért csak óvatosan! Van nekem is ilyen nagyon finom,de főleg a finom kúszóolajok szívathatnak meg amikből elég akár egy-két csepp a pignentbe ,és máris megfesti az egész munkadarabot. Szerintem a munkadarabodon is pontosan ez történik,hogy nem festi a munkadarabot rendesen. Próbáld a gyárival és nézd meg ugyanakkora lesz a festés mérete.
A festést úgy csinálom ahogy mondtad. A kézi törlés itt már azért nem látható mert már túl vagyok rajta. Jelen esetben a henger tiszta. A szösz és forgács jellegzetes érzést (hangot) ad, valamint a felületen is látni ugye, jelen esetben nem lenne gond mert max újrafestek.
A videón látni hogy ahogy elhúzza a kezével a felületet "csíkos" marad, vagyis látni a kezének a nyomát. Na ez ilynkor nálam tuti telibefest. Valószínűleg kezdésbek jó lehet, de egy majdnem kész felület tuti letapad (lásd videó). Amit most raktam fel ott látni ezt. Itt félkemény szivacshengerrel eloszlatom a festéket (nincsenek csíkok a hengerlés mentén), majd átmegyek papírtörlővel (látni is ahogy "keni a festéket") rajta, próbálom egyenletesen vékonyítani az anyagot. Az első festés nem jó, látni ahogy letapad a késtartó, valamint utána látszik is a grániton hogy volt rajta bőven... A második festés már jobb egy fokkal, de még mindig tapadós. A harmadik lenne az igazi tapasztalatom szerint (mondjuk még a saját festékemmel).
De ezek szerint magamat szivatom jópár napja és a felület nem olyan rossz. Azt a hibát leszámítva hogy az árkok nem elég mélyek (bár etalon felületnél nem is olyan probléma ez talán... ?).
Nem tudom minek a rúgókötete lehetett, kb. mint a Trabant első felfüggesztése. Szerintem olyan 4-5 mm-nél ne legyen vastagabb, mert én is legalább 2mm lecsiszoltam belőle. A forrasztás viszont elég szívás, nekem csak úgy maradt meg,hogy előbb vágtam egy zsebet a rúgóba és abban forrasztottam. Egyszer kipróbáltam én is a gépi fűrészlapot,nem volt valami tartós.
Teszik ez a topik , biztosan nagyon hasznos és érdekes lesz . Most találtam ezt a linket . Nem igazán gépfelújítás csak ellenőrző eszköz készítés ,gyalun . És maga az anyag befogás technikája miatt is érdemes szerintem megnézni .
mdani2 | 272
2020-01-14 17:06:52
[34]
Köszi a videókat. így más sokkal érthetőbb. Igyekszem majd hétvégén csinálni egy videót és megmutatom, hogy mit használok és hogyan festem meg az alkatrészt.
Amúgy nagyon szupernek tűnik az a festék is, amit te készítettél. Kb olyan világos, mint a Canode kék. Viszont túl sok cucc van a grániton és kézzel kell letörölni, hogy megnézd van e rajta valami kosz. Csak kézzel fogod érezni. A munkadarabot ne nyomd oda, csak a saját súlya alatt kell, hogy megfestődjön. Lehet, hogy alapból nem is volt vastag a festék, amit rátettél korábban, csak azért kenődött, mert odanyomtad a darabot. Csak egyenes vonalú mozgást végezz megfestéskor, semmiképpen ne forgasd a darabot. Itt a festék tényleg megszáradt, vagy már nagyon vékony. Ennyire vékony festéket már csak akkor kell használni, ha 40+ PPI felületet készítesz. A sárga festékből meg valóban nem sok maradt. Én vízalapút használok kontraszt anyagnak. Az szétkenem, kicsit megtörlöm papírral és kb meg is szárad. Utána kézzel letörlöm előbb a gránitot és utána a munkadarabot, hogy a munkadarabon se legyen semmi kosz. A legkisebb porszem is elrontja a felfestést. Amúgy hallani is, ha van valami a két felület között, de az már sajnos általában késő...
így kell csinálni! Ez a módszer a festésre. Itt még viszonylag vastag festéket használ, mert még nagyol.
A második videón tehát: 1 - Nincs semmi fölösleges a grániton, csak az, amit abban a pillanatban használ. 2 - Festés előtt kézzel alaposan letörli a gránitot. A kezed a legérzékenyebb tapintó, a legkisebb szöszmöszt, port érzed. Addig töröld, amíg teljesen tiszta nem lesz. 3 - A gránit közepére kitett egy adag festéket és azon megnedvesítette a hengert, utána azt a területet, ahol a lécet ellenőrizni fogja. Végül gumihengerrel egyenletesen elkente. 4 - a festéket áttörölte óvatosan kézzel, hogy érezze nem került e a felületre valami kosz. Ezt minden alkalommal meg kell tenni, mielőtt ráteszed a mérendő darabot. Ha bármi koszt érzel, amit nem tudsz leszedni, akkor lemosod a gránitot és újra fested. 5 - Óvatosan ráteszi a lécet és 2-3 cm lökettel megfesti. Nézd meg, nem nyomja. Nagyon fontos, hogy a munkadarab a saját súlya alatt fesse meg magát. Tilos odanyomni. ( Csak akkor szoktam odanyomni a darabot, ha a tiszta felületen festés után láthatóvá szeretném tenni a nagyon magas pontokat. Mint korábban írtam, azoknak beszürkül a teteje.) 6 - Ez az úgynevezett "hinge the part", amikor megnézi, hogy konvex vagy konkáv a léc. A videón látványosan a két végén ül fel. Én szélesebb daraboknál néha gumikalapácsot is szoktam használni, hogy megnézzem nem ül e három ponton. Hallod a hangján, amikor megütöd a négy sarkát, ha valamelyik a levegőben van és billeg.
Az utolsó vidón a papírt is alig szinezte meg. Ez szerintem így nem jó. Gránitlapot még soha nem használtam. Nem lehetséges, hogy kezdetben a gránít beszívja a festék oldószerét, és emiatt lesz olyan száraz a festésef. Vaslapot vékonyan megkenve és utána törlőkendővel letörölve kék lesz a törlőkendő.
Kipróbáltam a diamant festéket. Állagra jóval sűrűbb az általam kevertnél, színre is sokkal sötétebb (szétkenve már nem!). Oszlatni érdekes módon jóval könnyebb, egy pöttyöt egész nagy területre szét lehet hengerezni viszonylag egyenletesen, a házi kevertnél több helyre kell kisebb pötty, hogy megfelelően szét lehessen kenni. Szétkenve a színe kb egálba van a hazainál, ha szilvián nézem akkor is.
Érdekes módon a festett felület nekem világosabbnak hat, ezt se látom igazán. Próbáltam sárga pigmentport is, jól letörölgettem a felületet miután felkentem, szerintem a jelölésbe nem szólt bele. Így viszont szerintem nem ér semmit...
A festék vastagsággal még továbbra is bajban vagyok, valahogy én vékonynak érzem ezt, de legalábbis nem vastagnak. Lámpa fénynél gyakorlatilag alig látni, legjobban félárnyékban látható. Valahogy nem jön át az amit a sok videón látni hogy jó kontrasztos erős kék a magas pont...
(Ne zavarjon meg senkit hogy csíkosnak tűnik a festék, egyenletes volt az, csak a videón nem jön át.)
jani300 | 12201
2020-01-14 13:26:52
[29]
Igaz , de az oroszok használják ponthegesztést bontani vágóként , kaszninál . Az is igaz hogy rövidítve .
Nem olvastam elég figyelmesen, a rugóba vágod a menetet. Eredetileg én is így gondoltam. Akkor forrasztani/hegeszteni nem kell. Milyen laprugót használsz ? Nekem van egy régi gépi vasfűrész lapom, első próbának azt gondoltam.
Köszönöm a képeket, pont ilyenre gondoltam. Jól látom, hogy a rugó végére forrasztottad a lapkát beszorító szerkezetet? A hegesztésről azt olvastam, hogy a rugóacél repedezik tőle.
Nekem a nagy öntvény/gránit lécekkel az a bajom hogy marha nehezek (vagy egy ezres kétoldalú 60 fokosom) és széles a felületük. Eszterga ágyazaton nem tudom elképzelni hogy lehet normálisan megfesteni egy ilyennel a prizmát pl.
Sok helyen látok H alakú vékony léceket használni, valami olyasmit el tudnék képzelni. Egy SZIM-es hántoló emberkével beszélgettem, ő pl azt mondta hogy inkább rövidebb lécekkel festettek pont a súly és e miatt. De ott volt autokolimátor meg még kitudja mi minden segítségnek. Jó lenne tudni hogy egy rövidebb léccel milyen módszerrel lehet jól megcsinálni egy hoszabb felületet. Gondolom szakaszokra bontják átfedéssel, de hogy az a végére is passzoljon az elejével...
A léc öntetés jó ötlet, én tuti betársulnék egy lécre ha úgy alakul...
Ez gyakorlatban hogy néz ki? Meddig használható festésre a felkent anyag? Nem szárad meg túl hamar? Nekem az olajosban az tetszik hogy akár másnap is festhetek vele miután kézzel átmegyek a felületen (tisztítás).
Ma szereztem Diamant festéket, kíváncsi leszek az állagára. Sajnos gumihengert nem találtam 4 hobbiboltban sem, festékboltban is csak a szivacsból készült van. Neten megnézem hol lehetne 1-2 napon belül szerválni, vagy valahonnan kuncsorgok nyomtatós hengert (pár éve dobtam ki az enyémeket az "egyszermajdjóleszvalamire" polcról. Kb 10 éve rakosgattam... ) Sikerült találnom sárga pigmentet is, hátha lehet belőle kontraszt anyagot alkotni.
A kéziszán csavarját is sikerült kinyomni, reccsent egy jó nagyott 500 kiló körül aztán simán jött. Nem is értem egy öntvénybe hogy tudott így begyógyulni...
Én laprugóból készítettem, persze előtte ki kell lágyítani a menet miatt. A gyárinak sem tetszett a fogása,ezért azokat is tuningoltam. Nekem is ez a japán stílus tetszik, és már túl vagyok párszáz órán,szóval már nem fáj a derekam tőle.
cnctárban sajna nincs hozzá könyv, és minden bizonnyal igazad van, hogy szerelhető, hiszen össze is rakták és mivel ez még nem a menjen 5 percet és dobjuk ki korszakból van, pláne szerelhetőnek kell lennie, a kérdés a hogy kell?
Igen, több is soron van. Nem rég fejeztem be egy fúrógépet. Most következik egy keretes fűrészgép (régi kecskelábas) és egy kis esztergapad. Viszont nekem csak merev nyelű hántolóim vannak. Jó pár videón láttam, hogy rugalmas nyelűvel jobban lehet dolgozni. Ilyet szeretnék csinálni a japán hántolós videókban látottak alapján. Ehhez találtam egy késalapanyag boltot, ahol rugóacél lapokat lehet vásárolni. Még nem vettem, épp infót kérek a tulajdonostól az anyagokkal kapcsolatban.
Köszi. Ismerem a youtube csatornát. Egy ideig én is követtem, ahogy felújítja a gyalugépet. Jó sok munka volt vele az már biztos. Azért elég fárasztó hallgatni az angolját, mert nagyon akcentusos. Egyébként ő nála látva a szenvedést a fecskefarkakkal jöttem rá, hogy jó választás volt egy egyszerűbb konstrukciójú és kisebb géppel kezdenem.
stigon ME250 hez valaki ért e? a fő kihajtás csapágyát kellene cserélnem, csapágy megvan de nem jön ki a helyéről a tengely... sajna szervizkönyvem valami ratyi van, azon nem látom jól a dolgokat előre is köszönök minden instrukciót!
kart emg | 321
2020-01-12 10:24:52
[14]
Szia!
A youtubon szoktam nézni lookcreations videóit, aki hobbistaként tanult bele a hántolásba és már két gyalugépet is felújított, végig bemutatva pl a geometria kimérését és a hántolást is: https://www.youtube.com/channel/UCvExaDsx-CS-RgqcRVmdZyQ
Elég sok videója szól hántolásról ezeken kívül is, nekem tetszenek.
"Azon gondolkoztam, hogy valami húzott anyagból..." Igen húzott anyag pl pár tizedes rugódrót ( citerahúr ) azután kell egy elem és egy led. Azután egy műanyagra ( szigetelőre ) felfogott furatmikróval ( vagy szimpala csavarral ) letapogathatod a feszített huzalt. Két dugót kocogtatsz az öntvény két végébe azon húzod át a huzalt. Majd ha kimérted a hibát akkor a marógépen kiórázva a dugót, már tudni fogod hogy ehhez képest merre kell felesztergálni a furatot. Magának az orsónak nem kell nagyon precíz illesztés hiszen azt csak hossz irányban kell kotyogás mentessé tenni. ( az én gyalumon "úszó" anya van gyárilag ami kiegyenlíti az orsó estleges ferdeségét )
Nekem jelenleg a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy a gyalugép asztal mozgató orsójának párhuzamosnak kellene lenni a homlokfelülettel. Az eredeti orsó görbe, ezért azt nem igazán tudom mérésre használni. Azon gondolkoztam, hogy valami húzott anyagból esztergálok egy egyenes tengelyt, amit beteszek az orsó helyére és ahhoz mérem majd a homlokfelületet. Sajnos a furatok se valami jók. Azokat szerintem fel fogom fúrni és dörzsárazni, ha már úgy is új orsót kell készíteni. Viszont itt megint az a gond, hogy mindezt úgy kellene, hogy az orsó párhuzamos legyen mind a mellső, mint a felső síkkal.
Milyen illesztésűre kellene a furatot elkészíteni? Öntöttvasban futna acél tengely.
mdani2 | 272
2020-01-12 06:47:21
[11]
„Felmerül bennem a kérdés, hogy a zsírpapíros, látszólag szép felületű etalonról honnan tudod hogy nem jó?” Tapasztalatból. Lehet, hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen, de szerintem nem. Ezek az innen onnan előkerülő öntvények nem mai darabok és ismeretlen eredetűek. Ki tudja, hogy hányszor voltak ide-oda pakolászva. Ha netán a felület nem ütődött vagy sérült, akkor is garantáltan meg van vetemedve a helytelen tárolás miatt. A másik probléma az, hogy ki tudja mennyit volt használva. Az öntött vas nem örökkévaló, használat során kopik. Ha beleolvasol a korábban már említett könyvbe, akkor ott is írja, hogy használattól függően, rendszeresen ellenőrizni kell a pontosságát. Ezt régen úgy csinálták, hogy külön szobában volt egy erre a célra fenntartott tusírlap, amit csak arra használtak, hogy a mérőeszközöket ellenőrizzék. Erre pedig nagyon vigyáztak. Ha a kopás jelei mutatkoznak, akkor újra kell hántolni. A gránit is kopik, de sokkal lassabban, mint az öntöttvas. A másik probléma, hogy milyen a felülete a tusírlapnak/lécnek? A felület minőségét a DIN876 szabvány írja elő, ha meg szeretnéd nézni. A mérőeszköznek ügye sokkal jobbnak kellene lennie, mint annak, amit mérsz rajta. Szóval ha 20 PPI-re szeretnéd hántolni a gépalkatrészedet, akkor 35-40 PPI kellene, hogy legyen, Én ilyet csak egyszer láttam élőben. Majd rakok fel róla képet.
Szóval csak akkor lehetsz benne biztos, hogy jó, ha vagy adnak hozzá mérési jegyzőkönyvet, vagy te magad tesztelted.
Ha nincs megfelelő referenciád, akkor kell valakit keresni, akinek van és tud segíteni.
Amúgy a tárolásról még annyit, hogy a tusírlécet fel kell lógatni a spájzba a sonka mellé a tusírlapot meg a saját három lábára tenni és letakarni egy falappal, hogy ne sérüljön a felülete és tilos bármit rápakolni. A gránittal ugyan ez a helyzet. Nem illik asztalként használni. Sőt időnként forgatni kell, hogy az ember ne mindig ugyan azt a felületét használja, úgy egyenletesebben kopik a használattól.
Nekem is kell majd készítenem valami vékonyabb lécet a gyalugéphez, de még nem foglalkoztam vele. Első nekifutásra arra gondoltam, hogy veszek GG-25 folyamatosan öntött rúdanyagot és abból kifaragom. Ez elég sokféle méretben kapható. Van akár 200mm es is, abból le kell vágatni egy tárcsát és azon lehet gyakorolni. Nem tudom, hogy a platnikat milyen anyagból készíthetik. Utána kellene nézni. Arra is gondoltam már, hogy megkérdezek valami kisebb öntödét, hogy mennyiért készítenének el egy lécet. Nekem a legkisebb 750 es van. Eddig egyszer futottam össze egy 500 assal, de mivel zsírpapíros volt, ezért túl drágán akarta adni az illető. Még arra is gondoltam, hogy megnézem mennyiért van újonnan, mert lehet hogy jobban járok vele. Van amúgy gránit léc is. Az is egy jó alternatíva lehet.
Felmerül bennem a kérdés, hogy a zsírpapíros, látszólag szép felületű etalonról honnan tudod hogy nem jó? Hogy méred ki ha nincs 00-ás vagy 000-ás új gránitod?
Nem kötekedésből kérdezem. Én beleestem a tökéletes platni hajszolásának hibájába. Több öntvényem is van, van három egyformát lehetne csinálni tökéletes síkot is akár (más kérdés hogy ahhoz kellene megfelelő gyakorlat). Van használt felületű, van frissen behántolt. Végül az említett mérőgép gránitlap lett az amire azt mondtam hogy na jó elég lesz... Persze ebben is van fél század síkhíba ha egy órát tologatok rajta. De úgy gondolom hobbistaként megfelel (csak jó lenne nagyobb is ). Egy vékony lécet vadászok, amivel adott esetben hoszabb prizmát meg lehetne festeni, valahogy nem érzem hogy a hagyományos híd alakú lécek kellően filigránok lennének erre a célra. Na nem mintha olyat lehetne mostanában találni... Jó lenne találni bármilyen öntvény darabot emberi áron gyakorolni, sajnos a méh telepre nem akarnak mostanság beengedni.
Lapkára egy tippem lenne, ha tud az ember beszerezni egy szélesebb példányt, akkor azt kis multigépes gyémántkorongat ketté lehet vágni. Én is úgy csináltam a keskeny lapkáimat.
Engem mindig csodálatba ejtett, hogy kézi hántolással, milyen pontos geometriát lehet létrehozni. Nagyon jó érzés volt, amikor az első öntvény darabom síkba hozásával elkészültem. Az egy dolog, hogy gyönyörű egy hántolt felület, de ahogy siklik a grániton... Pure satisfaction Tanulásnak vettem egy kis fémipari gyalugépet. Ezen nincsen semmilyen bonyolult fecskefarok, vagy prizma. Minden merőleges vagy párhuzamos. Ez úgymond a konyhamalac. Ha ezt meg tudom csinálni, akkor talán neki merek majd állni egy esztergának. Jelenleg az asztal keresztszánt hántolom. 8 századnyit volt megbanánosodva. így utólag belegondolva, inkább síkba kellett volna marni, mielőtt nekikezdek... A felső részben még mindig van egy század "gödör"
Szalai György | 9481
2020-01-11 17:13:04
[6]
Köszönöm a válaszokat. Akkor ezt szeretetből kell csinálni, vagy sehogy.
mdani2 | 272
2020-01-11 17:08:14
[5]
Teljesen egyet értek veled. Én eddig akármilyen tusírlécet vagy túsírlapot vettem, ártól és zsírpapírtól függetlenül, mind csak egy újabb projektként végezte. A legjobb darabjaim a méhtelepről vannak. Azok legalább olcsóak voltak és kb ugyan annyi munka lesz velük, mint azzal, amit 50 ezerért vettem abban a hitben, hogy ez olyan gyönyörű, biztosan jó... Kizárt!!!!! Egyedül akkor van rá valami esély, ha olyantól veszed, aki hántol(t), magának megcsinálta és használta.
A felújításnak szerintem nem is maga a hántolás része a legnehezebb, mert abba viszonylag hamar bele lehet jönni. A probléma inkább a geometria megmérése, a mérések értelmezése és a helyes geometria kialakítása. Ehhez kell a gyakorlat és az érzék.
Ez egy olyan kérdés, amire szerintem nem lehet tökéletes választ adni, mert kb mindenki a saját ízlése szerint annyit költ szerszámra, amennyit jónak lát és még el tud titkolni az asszony elől.
De azért számolgassunk egy kicsit:
Legyen az eszterga egy hobbi ceruzahegyező: HBM 250 X 550 Profi Norton Eszterga KOMPLETT
Csúcstávolság: 550mm, feltételezzük, hogy az ágy hossza nem nagyobb, mint 750mm.
Ami még kell: - jó olcsón valami olvasztószökevény 750 hosszú tusírléc (mint kart emg írta és én is ezt tapasztaltam, semmi értelme nincs öntvényárnál többet adni érte, mert úgy is fel kell újítani. - százados szögtapintó mérőóra - mágnes talpas és nem mágnes talpas mérőóra állvány - 300 mm hosszú köszörült mérőrúd - 250mm prizmás tusírléc, ami a fecskefarokba befér (ezt készíteni kell) - mikrométer készlet, ami átéri mindegyik szán fecskefarok részét - köszörült henger pár (csapágy görgő, de legalább akkora, hogy a fecskefarok közepén feküdjön fel) - 0.02mm/1000mm vízmérték - acetonmentes féktisztító a gránit tisztításához, vagy folttisztító benzin
Most hirtelen ennyi jutott eszembe. Nem írtam mindenhez árat, mert kb ahogy az elején is írtam, mindenki a saját szája íze szerint vásárol szerszámot és lehet, hogy a második listából már amúgy is meg vannak dolgok. Ezek szerintem az alap dolgok. A legproblémásabb egy megbízható sík beszerzése. Mert pl LoneWolf -nál is szokott néha CMM asztal vagy gránit lap lenni, de azt be kellene méretni, hogy kiderüljön róla, jó e. Egyébként nála pont simán ki tudsz tökéletes állapotút fogni. Öntvény lapot meg érdemes venni, mert nagyon hasznos, de csak úgy, hogy az ember elfogadja, hogy azzal legalább 1 hetet el kell szórakozni, hogy használható felülete legyen.
A kínai gépek felújítását kapásból az ágy hőkezelésével kell kezdeni. Már több helyről, hallottam, hogy egyszerűen nem tudta az illető behántolni, mert folyamatosan vetemedett az ágy. Tele van az öntésből eredő maradó feszültséggel. Ezért el kell vinni egy hőkezelőhöz és öregíteni. Utána szépen újrafesteni és lehet kezdeni a hántolást. Ha edzett az ágy, akkor először a két talprészt fel kell hántolni egysíkúra és párhuzamosra az ággyal, utána elvinni felköszörültetni. Ha ez megvan, akkor lehet ráilleszteni a főorsót, utána a szánokat stb... Biztos van itt valaki, aki már csinált ilyet és hátha megosztja a tapasztalatait. Én így állnék neki...
A kérdés nem nekem szólt, de mivel már jó sok pénzt és időt eltöltöttem hántolással, ezért megsztom a tapasztalataimat. Olcsón nem lehet használható etalont vásárolni. Amit úgy hirdetnek, hogy újszerű, még rajra van a gyári zsír, annak az ára az újénak olyan fele, kétharmada. Vettem már 630x400 -as öntvény tusírlapot ütött-kopott felülettel 10.000 Ft-t. Ezt fel lehetne köröültetni, ami legalább 50-60 Ft. Vagy pl. vettem egy 1000mm tusírlécet, ez is rozsdás volt. A rozsdát lekapartam, majd az egészet elkezdtem hántolni, de mivel nem volt 1000-es csak 600-as ellendarabom, ezért végül köszörültettem 20.000-ért. A legjobb vételem egy olyan léc volt, aminek van 50mm széles sík lapja és oldalán 45fokos prizma, hassza 560mm. Meglepő módon a felülete is jó, ára 55 ezer forint volt pár éve. Tehát kérdésedre válaszolva 200-300 ezer forint között lehet beszerzni egy használható induló hántoló készletet. A Schaublin minőséghez meg be kell fektetni még jónéhány évnyi gyakorlást és tanulást, ha valakinek nem ez a szakmája (márpedig ez egy alapvetően amatőr fórum, tehát feltehetően nem az). Én szeretem ezt csinálni, nem azért választottam ezt az utat, mert megéri.
Tapasztalatod szerint jelenleg kb. mekkora összegből vásárolható meg az általad leirt felület felújító eszközkészlet a használtcikk világpiacon? Amivel, ha nem is egy valaha volt minőségi marógép, de legalább egy kínai kiseszterga Schaublin minőségűre hozható.
Ez a topik azért jött létre, hogy mindenféle gépfelújítással kapcsolatos dolgokat megtárgyalhassunk. Legyen szó esztergáról, marógépről, köszörűről, gyaluról, vagy akármilyen sarokban lapuló felújításra szoruló olvasztószökevényről.
Mielőtt nekiállnánk, hogy szétszedjük a gépet, mérjük fel annak állapotát. Ehhez nagy segítséget nyújt a gépkönyv. Tanulmányozzuk át, amennyiben rendelkezésre áll, hogy megismerjük a gép, konstrukcióját, tulajdonságait és rendeltetését, valamint szinte minden gépkönyv tartalmaz egy „átvételi jegyzőkönyv” című fejezetet, amiből kiderül, hogy a gyárban milyen tűrésekkel és pontossági követelményekkel készítették el a gépet. Ez úgymond útmutató is lesz számunkra a felújítás során, hogy tudjuk mikor értük el a gyári állapotot.
A gép geometriájának és állapotának felméréséhez a következő eszközökre lehet szükségünk: százados mérőóra, ezredes mérőóra, szögtapintós mérőóra, állvány, gépipari vízmérték (0,02mm/1000mm) vagy dobozos vízmérték, 300mm hosszú mérőrúd a főorsó vagy szegnyereg kúpjának megfelelő befogó résszel, gépipari derékszög.
Ha valaki jobban bele szeretne merülni a forgácsoló gépekkel kapcsolatos mérésekbe, akkor ezt a két könyvet ajánlom figyelmébe: - Dr. Baráti Antal – Szerszámgép vizsgálatok - Dr. Georg Schlesinger – Testing machine tools
A hagyományos forgácsoló gépek felújításának szinte elengedhetetlen része az egyes csúszó/ illeszkedő alkatrészeinek hántolással történő megmunkálása és illesztése. Ez rendkívül nagy türelmet, kitartást és állóképességet igénylő feladat, de ezzel a módszerrel biztosíthatjuk a szükséges geometriát és a gép tartósságát.
Ha valaki szeretné megtanulni ezt a mesterséget, akkor a következő eszközökre lesz szüksége:
- Referenciák, etalonok: Egy hántolt felület síklapúsága csak olyan jó lehet, mint amilyen a referencia sík, amihez hasonlítottuk. Ezért rendkívül fontos egy megbízható és nagyon pontos referencia beszerzése. Erre több eszköz is rendelkezésünkre áll, de a legjobb megoldás egy gránit lap. A gránit legyen 00, de akár 000 osztálypontosságú és legalább akkora, mint a hántolni kívánt alkatrész legnagyobb mérete. Természetesen használhatunk öntöttvas tusírlapot is, de felhívnám a figyelmet néhány hátrányára és kockázatára: az öntött vas tusírlap mágnesezhető, ha nincs megfelelően tárolva rozsdásodik, és nagy körültekintéssel kell vele bánni, mert a legkisebb ütődés is elrontja a síklapúságát. Csak gondoljunk bele, ha megütődik a finoman hántolt felület, akkor keletkezik egy benyomódás és akörül egy kidudorodás, mivel az anyagnak mennie kell valahova. Ez a kidudorodás, máris elrontja a síklapúságot. A gránit nagy előnye az, hogy abból esetleg kipattan egy szilánk és lesz egy kis mélyedés, de a teljes felület megőrzi a síklapúságát. Az öntöttvas a nem megfelelő tárolás következtében még vetemedésre is hajlamos, amit csak úgy tudunk felismerni, ha egy másik megbízható referenciához hasonlítjuk. Végezetül pedig felhívnám a figyelmet a használt piacon fel-fel bukkanó példányokban rejlő kockázatra. Attól még, hogy egy tusírlap felülete szép és sérülésmentesnek tűnik, nem jelenti azt, hogy valóban megfelel a célnak. Amennyiben az eladó nem tud mérési jegyzőkönyvet biztosítani, úgy kell tekinteni rá, mint egy szépen díszített vasdarab. Ugyan így kell tekinteni a túsírlécekre, prizmákra és akár használt gránitlapokra is. Jómagam is jártam úgy, hogy egy jónak gondolt gyönyörű állapotú tusírlécről kiderült, teljesen alkalmatlan a célra, ellenben bővítette a felújítandó mérőeszközök sorát. Ha lehetőség van rá, akkor vásárlás előtt, mindenképpen ellenőrizzük az eszközt valamilyen megbízható referenciával. - Tusírozó festékek, kontraszt anyagok: Léteznek olaj és vízbázisú festék. A vízalapú festéknek az a nagy előnye, hogy a fáradságos nap végén sokkal könnyebben le lehet mosni a kézről, mint az olaj alapút, viszont ez gyorsabban megszárad, és emiatt sűrűbben kell újra felvinni a tusírlap felületére. Európában könnyen beszerezhető a Stuarts micrometer vagy a Charbonell aqua wash márkák. Amerikában a Canode blue és yellow terjedt el jobban. Természetesen, aki vállalkozó szellemű, megpróbálhat saját maga kontraszt anyagot kikeverni, valami kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhető pigment anyagból. Ezeket művészellátóban lehet a legkönnyebben beszerezni, de akár betonfestékkel is lehet kísérletezni. Viszont tartsuk észben, hogy bizonyos pigment anyagok egyenetlen szemcseméretűek és abrazív tulajdonsággal is rendelkezhetnek. A festék egyenletes elterítésére a különböző gumihengerek a legalkalmasabbak. - Szükségünk lesz még valamilyen fenőkőre, amivel hántolás után lesorjátlaníthatjuk a felületet. Ez legyen finomszemcsés és síkba köszörült, hogy használatakor ne karcolja meg a hántolt felületet. A legtöbb olcsó fenőkő újonnan nem sík, ezért ha lehetőség van rá, köszörüljük meg vagy használjuk valamilyen gyémánt bevonatú lapot a síkba csiszolásához. - Kézi hántoló: A kézi hántoló legyen 30-50 cm hosszú, és rugalmas szárú. A legjobb a keményfém betétlapkás szerszám. Ugyan használható gyosacél, vagy edzett szerszámacél él is, vagy akár egy megköszörült reszelő, de ezeknek hamar kimegy az éle az öntöttvas koptató hatása miatt. A szárszámot három különböző rádiuszra érdemes megélezni: 120mm a nagyolához, 90mm az általános hántoláshoz és 60 mm a finom munkákhoz. A homlokszög legyen 3-5 fok.
Ha valaki jobban meg szeretné ismerni a hántolás és gépfelújítási fogásokat, akkor ezt a két könyvet ajánlom figyelmébe: - Edvard F. Conelly – Machine tool reconditioning - Wayne R. Moore – Fundations of mechanical accuracy