"Hidd el ez a vakulj magyar"..nem hiszem mert az egész világon így forgalmazzák ezeket a gépcsodákat. Szóval semmi "vakulj magyar"! Semmivel sem hülyébbek a magyarok mint más nemzet. Vagy nem így gondolod?
Én egy gyárit próbálok életre kelteni. Megmaradt a gyári egyenirányító része, a trafó és az kimeneti egyenirányító. Kapott tl494-es vezérlőt, IGBT-t ,és meghajtókat,tápot. Egy sorba kötött izzóval már próbáltam,az üresjárati feszültség 63V, 33.3 Khz. Talán 100-120 A fog tudni,ha nem megint a füst fog kijönni belőle. Már majdnem többe van mint a legolcsóbb Orosz inverter.
Azért mert alkalmazzák a " vakulj magyar " jelszót . 300 ampernél az ívfeszültség már bőven 24 V fölött van ( emlékeim szerint min 28 V ) De rá is lehet keresni a neten . Legyen a hatásfok 100% . A leadott teljesítmény 8400Watt . No ennek be is kell mennie . Ehhez 1 fázison 36.5 Amper kell . Ha csak 24 V os feszültséggel számolok( jól benyomja a hegesztő a pálcát) akkor is kell 31.3 A.
Nem hiányos az csak "úgy" van méretezve.Tudja a minimumot és kész. Láthatod a fényképen, a Rilon-ból pedig a két fojtót takarították ki pedig a panelon ott a helye és a jelölés is.
A Fronius régebben hajlamos volt a túlméretezésre. Ez is régebbi kategória,Kemppi és 400 A-t tud 60%-os bekapcsolási idővel MIG és MMA üzemmódban is. Plusz még alul a vízhűtőkör is elfért.
Ezt tegnap este kaptam szét. Szeretek mindenről belülről meggyőződni.Ez egy valósan 250 A-es kínai gép, ténylegesen lemértem a különböző potméter állásoknál terhelve a gépet. Alkatrész és rézdrót is van bőven a nyákon. Teljes hidas gép kétutas egyenirányítással a szekunder oldalon.
Ez direkt erre gyártott cucc. A pajzs is össze van kötve vele,és a kapcsolóval vezérli azt is. Ittvan kész gép,de lehet kapni itt csak elektronikát is,persze kérdés,hogy rá meri valaki bízni erre a gépét.
Most kerestem rá a négyes bevont elektródára . 110-170 amper . Rutilos . T34 et valószínűleg tényleg nehéz lenne hegeszteni vele , de azt azért viszonylag ritkán is kell . Volt itt egy a "téren" . Megnéztem ám a hátfal hegesztéseit ,azért az nem semmi .
"Miért kérded ? De most úgy komolyan , mi a túrót akarnának avval a 300 Amperrel ?"... Jani ne komolytalankodjál már! Inkább nézem a Maci Lacit a tévében.
Szia. Nekem az a furcsa hogy mintha nem lenne nagyfreki indítás. mintha mindig hozzáérintené a wolframot . És mi az a fém a porcelánon? Persze tudom hogy az alap az awi. Én is szoktam pontozgatni.
A következő videó amit feldobott hideghegesztő gépként írja le. Én szoktam így hegeszteni az AWI-val, ha viszonylag vékony anyagra, szép hegesztést akarok tenni, tulajdonképpen pöttyözök, nagy áramon egy- egy pillanatnyi gombnyomással. Ha lenne egy közbeiktatott elektronika ami tudná a kapcsolgatást így hullámszerűen irányítani, még az időintervallum is variálható lenne akkor ez a végeredmény. Ez is AWI hegesztés, csak ahogy látom a folyamatos üzem mellett lehet állítani 0 és a felső beállított áramerősség közötti kapcsolgatások frekvenciáját.
Miért kérded ? De most úgy komolyan , mi a túrót akarnának avval a 300 Amperrel ? A 180 as om szépen viszi a négyes pálcát . Jóvan 10 es anyagnál lehet nem elég akkor így egy varrat , de mégis mit hegeszthetnek 300 Amperral ,és ahhoz milyen pálcát használnának ? Most már érdekelne .
ez stromo van nekem is, javíthatónak is javítható ha véletlen elszállnának az igbt-k benne... olcsóbb is érdemes szétkapni és minden félvezetőt ami hűtőbordára megy átkenni pasztával még 1x és hajrá
Üdv, kineztem egy hegesztő gépet, pontosabban Flinke MMA-300A Inverteres hegesztőt. Meguntam a trafóst emelgetni, tologatni... Véleményekre lennék kíváncsi, hogy mennyire megbízható és használható ez az általam megálmodott gép, vagy allmodjak tovább? 21 ezresért megkapnám...
jani300 | 12282
2019-12-21 20:41:56
[1838]
Szia ! Már nem fogom látni a gépet eladta , tegnap beszéltünk telefonon . Vett inverterest , azt pedig még nem láttam .
Gondolom van egy valamilyen szempontból optimális érték amit kis mértékben felfelé és lefelé is módosíthatsz. ( Hasonlóan mint amikor a hőmérsékletet Celsiusban adod meg Kelvin helyett )
Valaki kapcsolja már fel a lámpát a fejemben. Miért van szükség az elektronikus fojtás tartományában negatív ill. pozitív tartományra? A fojtás nem csak negatív érték lehet?
Linde szerint ha saját a palack, akkor csak 150bar argonnal toltenek. Ha berelt palack csak akkor lehet 200baros. Mivel nekem sajat a palackom lesz ezért 150 baros. De a kerdesemre nem kaptam valaszt, hogy pontosan milyen az argon csatlakozójának kulső átmérője? Nincs valakinek otthon hogy lemerje nekem?
Egy kis technológia: https://www.facebook.com/ferencbertok1973/videos/2153758071391515/ Bocsi a FB linkért, de még csak hasonlót sem találtam a YT-on. Remélem meg tudja mindenki nyitni. De ha nem, akkor kézi lézeres hegesztést mutat be. Elég szupernek tűnik a dolog.
jani300 | 12282
2019-12-19 10:41:27
[1831]
Nekem meg még átfejtő csövem is van ... Vagy tiszta bolondok vagyunk , vagy tudjuk mit csinálunk De hagyjuk ezt mert még megpróbálja valaki , utánozni . Majd alkalomadtán akciósan én is szeretnék egy áramlás mérős reduktort . Ja meg most megint jó magas vérnyomásom is ,basszus
De, hogy még tovább növeljem a káoszt, nekem nagy oxigén palackban van az argon gáz töltve és oxigén reduktoron keresztül használom úgy, hogy magamnak keverem a corgon gázt a hegesztéshez. A palack kiürülése után meg vagy viszem a MÉH telepre vagy felhasználom más gázzal való szabálytalan használatra!CO2 gázhoz viszont mindenképp rotacsöves fűtőpatronos reduktort használok... "természetesen" ezen is buharált, átalakított csatlakozó van mert nem eredeti EU-s szabvány menete volt a hollandernek.
Üdv ! Logikus amit írsz ! Abban azért van némi ellentmondás hogy az oxigénreduktor menete viszont teljesen megegyezik a CO palackéval . Na hát ebből kifolyólag én oxigénreduktort használok a CO palackon . Hogy megelőzzek néhány hozzászólást tudom , most már illene befektetnem azért egy rendes CO reduktorba ...
A Co2 palackban cseppfolyós állapotban van a gáz. A folyadék fázis fölött kialakul egy gáznyomás ami az egyensúlyt fenntartja . ( ha növelnénk a nyomást akkor cseppfolyósodna a gáz , illetve ha elpárolog a folyadék akkor átmegy gáz fázisba . Ez a nyomás egy átlag szoba hőmérsékleten kb 45 bar
Az argon palackban csak sürített gáz található aminek a nyomása 150-200 bar is lehet . Nem lenne célszerű ugyanazt a reduktort használni ( mert pl a primer órák méréstartománya is eltér )
Persze hekkelni azt lehet , A nagynyomású reduktor megy minden hová ,ha készítesz egy menetes átváltót . ( a dissuus kontra PB is hasonló . Sokunk használ dissous reduktort PB re egy átváltóval )
Olyan kérdésem lenne, hogy a Linde cseretelepen azt mondták nekem, hogy az argon palacknak kisebb a csatlakozása a co2 palackhoz képest, ezért más reduktor köll rá. Nekem ez furcsa volt, mert a neten árult reduktorok esetén mindig azt írják, hogy co2-re és argonra is jó. Később azt is megtudtam, hogy a kevert gázt tartalmazó palacknak is akkora a csatija mint a co2-nek.
Utánanéztem a neten, és nekem az jött le, hogy mindkét csatlakozó 14 menetű egy coll hosszon (14 TPI) párhuzamos jobbmenet, a különbség a menet külső átmérőben van, ami - a co2-nél 21,8mm - argonnál 20,95mm (szabványos 1/2 colos menet)
Igaz ez? Akkor most a co2 reduktor nem használható argon palackkal?
frob | 2334
2019-12-18 10:02:03
[1825]
Csíkarc, jogos a kérdés!!! Szerencsére annyi meló van, hogy nem jutottam idáig, ami bosszant is, mert kb minden itt van a próbához, csak legózni kellene... Amint lesz valami, jelentkezem vele!