Nekem Vörös proletár 16K20-as gépem van , pont ugyan így viselkedik. Gondoltam csinálni kéne valami olajlehúzó tömítést de a horony miatt ez nem is olyan egyszerű. (idő hiányában elmaradt)
Nemrégiben vettem egy orosz 1m61-es esztergát. Mielőtt elkezdem használni gondoltam rendbe rakom egy kicsit. Letakarítottam, majd ma lecseréltem az olajat és mikor a lakatszekrényre került a sor, meglepett, hogy egy csepp olaj nem volt benne…. Feltöltöttem és 10 perc múlva pár csepp olajra lettem figyelmes a földön. A vonóorsó mellett csöpög ki az olaj. Kérdésem az lenne, hogy mi a baj és hogyan lehet orvosolni ezt? Köszönöm előre is!
A tényezők száma persze hogy sok, de a főesetekből csak kettő van, ezekre kell koncentrálni elsősorban.
1. Anyagban van a szerszám, és az aktuális művelettől függően állandó előtolási sebeséggel forgácsol, amihez tartozik valamilyen előtoló erő. A telibefúrási példa csak erről szólt hasznos P számítás alapon, és nem kopott szerszámra.
2. Levegőben van a szerszám, és azt "szántod" vele" gyorsmenetben, azaz állandósult sebesség állapotban ~nulla közeli az előtolóerő hasznos P alapon.
Természetesen mindkét esetben kell még számolni a súrlódási veszteséggel, és a néhány 10 ms-ideig fellépő gyorsítási/dinamikai erőkkel is, eredő biztosági tényezővel, stb.
Az viszont már necces, amit írtál, hogy "böhöm nagy léptető motor kerül a Z-re", mert ezzel alaposan leronthatod feleslegesen a gép dinamikáját, azaz lassú, lomha gyorsmenetű lesz az eszterga Z tengelye. A szervómotor "böhömségét" pedig én is levezettem, miért kell általában. Bár itt is van optimalizált, racionális megoldás, különösen a költségérzékeny, kis merevségű Hobby gépeken.
Én inkább a gyakorlatban hiszek , felrakok egy motort ami épp a háznál akad , asztán jöhet a próba. Lakatfogóm van , ampermérőm van , lézeres hőmérőm van , stopper órám van , nekem ennyi pont elég.
Frekiváltónál még ezek se kellenek hisz kiír minden fontos adatot.
Ez a motor nyomaték téma nagyon soktényezős dolog és rendszerint nem is a 4-5KN-t elérő/ meghaladó előtolóerő miatt kerül böhöm nagy léptecs/szervó a Z-tengelyre...
Kicsit gondolkodjatok el ezeken a telibefúrás teljesítmény adatokon, mint is jelent ez?
Azt, hogy ebben az esetben 1.46/1374.1=0.0010625 azaz ~1 ezrelék az arány a forgácsolási és az előtolási teljesítmény között. Ez egyébként általában ökölszabályként szinte minden forgácsolási technológiára igaz. Így bizony az a helyzet, hogy ennél a fúrásnál egy Nema23-as 2-3 Nm-es motor is elég, és ilyenkor "elemében" érzi magát. Hiszen remek munkapontban dolgozik, mert csak 0.4-1 1/s fordulatszámmal forog áttételezéstől, előtolóorsó menetemelkedéstől függően, ahol még szinte semmi nyomatékvesztése nincsen. Ezzel szemben ez az alacsony előtolási motor fordulatszám egy AC/DC szervomotornak "szenvedés" a más jelleggörbéje miatt (M~=állandó), és csak minimális a teljesítmény kihasználtsága, mivel ezek a motorok a P maximumot típustól függően 2000-4000 1/min fordulaton adják le 100%-os kihasználtság mellett.
Úgyhogy azt kell hogy mondjuk megállapításként, ha valaki megelégszik CNC esztergáján Z tengelyre 1500-3000 mm/min G0 maximum sebességgel (hobby kategóriában, egyedi gyátásoknál ez bőven elég), a léptetőmotor az ideálisabb, jobb választás sok tekintetben, mint egy szervohajtás.
Van itt egy érdekes kemény fém fúró (belső hűtőcsatornás) 4-élszalag van rajta , van ahol dupla élszalagosnak nevezik , fúr és dőrzsáraz is egy lépésben. Ez egy kopott db , KB: 1500 db-ot fúrtam ki vele látszik , hogy a forgács elhordta a bevonatot (5000 hv)
Van olyan melóm ahol a furatnak D15.97 -0.03 +0.00-ásnak kell lennie ezzel a fúróval meg lehet csinálni Pl: automata acél esetén (más minőségnél még nem próbáltam)
De ara is volt példa , hogy elküldtem a szerszámot átéleztetni D16-ról D15.92-re (működött) vagy vásároltam colos fúrót D15.87 Egy sima HSS-es fúróval inkább meg se próbálnám.
sarktibsi | 724
2024-01-23 08:02:52
[47570]
Nálatok pity-puty-nak hívják! Erre fele karambol ütközés a neve , volt már példa , hogy a fúrótestet kicsit meghajlott aztán csak győzd beállítani úgy a fúrót , hogy az annyit vigyen mint ami rá is van írva. Lehet vele sz@pn-i rendesen.
Én is ráközelítek, azután mérek és finomítok rajta. Próbálom úgy befogni, hogy az Y eltérés minél kevesebbet befolyásolja. (A melóhelyen, ha olyan lenne a váltósom, hogy vigyázna a technikára, pár nap alatt némi pluszmunkával helyretenném ezt a gépet, de nem látom értelmét - csak annyit, amit muszáj, mert most sem vagyok benne biztos, hogy holnap is úgy fog állni, mint ma ahogy átadtam... Reggeli első teendőim egyike ránézni az offszetre, mert ha durván arrébb van korrekciózva, akkor volt valami pitty-putty.)
Én úgy mértem be hogy kézikerékkel fúrtam vele aztán megmértem a furat átmérőjét, amikor végre lenulláztam x-ben átváltottam g53 ra és megnéztem az órázott mentést, erre a szerszámhelyre volt -0.015, akkor jó lesz.
Ezt szeretem a cnc esztergában! a végtelenségig lehet finomítani a megmunkálás pontosságát, de aztán jön a másnap és semmi sem az ami volt. Ilyen, műhely 5fok reggelre időszakban, elindítok egy gépmelegítő programot! 50 szer lejácca', hidegtől függően, addigra a szieszta feltolja 10 fokra a hőmérsékletet, innen már átveszi a fűtést az eszterga! Még így is 2-3 századot sántít az indulás, és aztán a visszaállás darabonként korrekciózva míg beáll. Na ezt túl asszociáltam.
Igen! de miért van az x 38.2-n? Hobbista cnc-s vagyok, eddig úgy tudtam x keresztszán, z hosszán, y az meg a késmagasság, ahol ez állítható. A CAM programok is x0 ba teszik a fúrást.
A fúrórúd ennél a 8.2 kW-os esetben 2 vagy 3 vagy netán még több lapkás kialakítású? Mert ugye az egy lapkára eső P is fontos szempont. Esetleg ha puplikus, majd legközelebb készíthetnél róla egy fotót.
Ez miféle eszterga hogy y0 a fúrás központja, ez egy marógép nem? Az a tapasztalatom hogy ha a lapka forog sokkal többet bír mintha esztergában fixen áll és az anyag forog.
#47462-ben megjegyeztem, hogy jobb szeretem hallani, ahogyan fúrok. Ma megörökítettem a fórumtársak számára, hogy mire is gondoltam. (Géptéri felvétel, mert nagy volt az egyéb környezeti zaj.) Ezen a gépen nincs nagynyomású szivattyú. A kevéske szerszámon átfolyó hűtőfolyadék miatt, nem nagyon akart a furatból távozni a forgács, így programból való trükközéshez is folyamodtam. A technológia elég könnyed, Vc=120m/min, (S=1800/min, hogy a D60-as rúd ne rázza szét a gépet), f=0,08/0,06mm/ford. (vastagabb forgáccsal sajnos eltömődött).
Robsy1 | 330
2024-01-22 17:31:04
[47550]
Ha ennyire fontos a méret és alakhűség már telibefúráskor, azaz a szerszám elhajlást minimalizálni akarod, akkor törekedj a minél merevebb fúrórúd használatra. Különös tekintettel a deformációt okozó köbös, és negyedik hatvány komponensek okos megválasztása legyen a célod. Vagy ha a gépmerevséged már a maximumom van (bár növelni mindig lehet), optimalizáljad a forgácsolásodat, ahol a célfüggvényed a forgácsoló erő minimuma. Tudok ebben majd segíteni, ha érdekel a téma.
A szerszám le/kihajlás (és az egész gép-szerszám-munkadarab rendszer rugalmas deformációja) természetes velejárója a forgácsolásnak. Észszerű mértékben semmi különösebb problémával nem jár, amíg nincs figyelmen kívül hagyva a kitérő torzulás elve.
Leírtam már, hogy ez egy nagyoló szerszám... Alacsony széntartalmú biliacélba az ilyen D30 körülit megszoktuk tolni akár fordulatonként 0.25mm-rel is, (ha bírja a gép) hogy kezelhető állagú forgácsot kapjunk.
Nem akarok kötekedni elhiszem az értékeket ( hisz ez lapka függő ) de nekem nagyon fontos az alakhűség nem lehet a furat kúpos , semelyik irányba se +-0.1 az még belefér 45 mm hosszon mérve. De ugye ezt csak botmikróval lehet leellenőrizni.
Az meg nem opció , hogy utána esztergáljak , akkor inkább a koronás fúró.
Szerintem nincs olyan lapka ami 0.12-0.15 százados előtolást kibírna , a leírt fordulatszámot is figyelembe véve. ( legalább is én még nem találkoztam vele )
De majd mások megmondják.
Ha valakinek mégis lenne írja már le a tipúst engem érdekel.
Kíváncsiságból megkérdeztem a helyi versenyzőket, mert én nem értek hozzá.
Kovácsolt acél, 38-as telibefúró, 1000-es fordulat, 0,08-al bekezd majd 0,15 megy végig 65 mm hosszon. 80-100-at biztosan kibír egy oldal de ha jobb az alapanyag akár 200-at is elmegy.
Egy másik gépen melegen hengerelt C45, szintén 38-as fúró, 1200-as fordulat, 0,12-es előtolás, 82 mm hosszon. átlag 200 darabot itt is kibír egy oldal.
Persze hogy tudom (ugyanis nagyjából 20 éve személyesen is ismerjük egymást), és így Te már a motor teljesítmény igényből mindent ki tudsz számolni, ami érdekel, és azon szakemberek közé tartozol, akik ahogy írtam álmunkból felriasztva is fújják fejből a főbb méretezési képleteket.
Kérlek alásan! Az előtoló motor nyomaték igény a vázolt esetben: 1.29 Nm. Azaz csak a fúrási műveletet tekintve egy kis picike 2 Nm-es Nema23-as léptető motor bőven elég ehhez a "durván nagy" 36 mm-es telibefúráshoz.
Mellesleg a P=M*szögsebesség képletet itt sok Fórumos álmából felriasztva is tudja, így ha már tudom a motor P-t, mindenki azt számol ki, amit akar egy kis egy kis egyenletrendezés után. Aztán persze az is igaz, van akinek az a jó, ha valaki kiszámolja, megmondja neki.
Miért ne működne? Ha pl. egy tizeddel lejjebb vagy feljebb van egy esztergakés a központhoz képest átmérő esztergáláskor, az alig számít. Persze ahogy közeledünk a nulla átmérő felé, ott már nem mindegy, mert marad egy kis csap, és ha ez elér egy kritikus mértéket, abba tényleg beletörhet egy gyengébb szerszám, mivel a központ környezetében ilyenkor alapvetően megváltoznak a szerszám élszögek, és már nem beszélhetünk forgácsolásról, adott esetben ez él kicsorbuláshoz, töréshez vezehet.
A forgácsolás pedig amiatt is működik, mert szerencsére a szerszám befogók károsodás nélküli rugalmas elhajlási, deformációs képessége normális és szakszerű technológia adatok esetén többszöröse a maradó alakváltozási terhelésnek, vagy törésnek.
Csak most látod a lényegre tapintottál, ez a magyar szó, hogy "működik" mindent elfed, a kezdő esztergályostól a profiig mindenkinél működik valahogy a forgácsolás. Vagy egy villanymotor is forog ránézésre mindig, azaz rá mondjuk hogy működik. A szakmai elemzések, a részletek kielemzése viszont rámutat, micsoda minőségi különbség lehet két "működés" közt. No meg ugye az se mindegy, mik a méret és tűrésmező szélesség elvárások a legyártott munkadarabra, mert ugye +-0.1 mm-en belül pár óra alatt megtanul a kezdő is esztergálgatni, de +- egy század alatti esztergálási tűrésmezőhöz sokat kell tapasztalni, gyakorolni, tanulni. És bizony a gépmerevségnek a fentiek alapján ebben döntő szerepe van, jó azt tudni egy szakinak, hogy mennyi az annyi.:)
A Fórumnak egyébként pont az lenne a célja, hogy tanuljunk egymástól, és ki-ki képessége, tapasztalata, érdeklődése alapján minél jobban ássa bele magát a CNC forgácsolás optimális "működési" folyamatába.
Vagy azt is ki lehetne számolni mekkora főorsó teljesítmény kell egy ilyen fúráshoz pl: nekem a kicsi gépen 6.5 kw-os dc motor van 1:1-be hajt , nem tudom mekkora a legnagyobb fúró amit kényelmesen elbírna. Azt viszon tudom , hogy 24 ampernél letilt a T-Drive (Budapest Gyömrői út) állította be. Biztos másnak is hasznos infó lenne.
Sokkal hasznosabb, kézzelfoghatóbb adat lenne az egyszerű gépépítőknek, gépátalakítóknak ha az előtolás teljesítményigénye helyett, azt írnád le hogy mekkora az előtolás nyomatékigénye ennél a fúrásnál.
Pl. Kola példájánál maradva. (Z-ben 5-ös emelkedés 1:2 lassítóáttétellel.)
2024-02-03 21:19:06
