A szivattyú csonkjain a keresztmetszet mentén mennyire volt egyenletes a hőmérséklet? Elegendő volt egy hőelemmel mérni?
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-06-16 20:33:29 [51791]
ANTAL GÁBOR | 4642
2024-06-16 20:33:29
[51791]
Én is mesélek.... 1974 ben az életem első munkahelyén egy speciális hőfokszabályzási feladattal bízott meg a főnököm . Egy adiabatikus "termosztátot" kellett építenem recski kőzetminták hővezető képességének meghatározásához .( Akkor még úgy volt hogy Recsken beíndul egy hatalmas rézérc bánya és a klimatizáláshoz kellettek az adatok . A bánya legmélyebb pontja 1200 m mélyen volt! ) Réz konstantán differenciál hőelemet használtam ( egy szigetelt hőelem huzal két végét összehegesztettem és középen elvágtam a réz vezetéket ) Az adiabatikus termosztát köpenyfűtését kellett extrém pontosan rászabályozni a kőzetminta hőmérsékletére ( Kb 30C fokra )
A differenciál hőelem jelét egy Gamma (?)gyártmányú torziós szálas tükrös (fénymutatós) galvanométerre vezettem. A galvanométer üveg skálájára tologatható módon két csehszlovák fotoellenállást építettem . ( alsó , felső határérték ) A fotoellenállások egy kis elektronikával kapcsolták a köpenyfűtést . Kényelmesen tudtam tartani a 0.05 Celzius fokot .
A réz konstantán differenciál hőelem alkalmazása nagyon kedvező mert a galvanométer réz csatlakozópontján nem alakul ki parazita hőelem .
A differenciál hőelemet egy másik projektben is sikeresen alkalmaztam ( és szép pénzt is kerestem vele ) Bányavízmentesítő telepeken megmértem a szívattyú szívó és nyomócsonkjába épített szondákkal a közöttük kialakuló hőmérséklet különbséget . A nyomócsonkba épített manométer nyomás adatából és a víz "felmelegedéséből " a szivattyú hatásfoka könnyen kiszámolható volt . ( nem volt szükség vízmennyiség mérésére , villamos teljesítmény mérésére )
Emlékszem Balinkán egy szivattyút megmérve kb 35 % os hatásfokot mértem és nem akartam elhinni , de többszöri méréssel is hasonló eredményt kaptam Azután elárulták hogy egy vízbetörés során sok homokot szállított a szivattyú és valószínűleg elkoptak a lapátok . Azután éveken keresztül mérették a szivattyúkat mert aszerint TMK áztak amit én mondtam
bobak.denes | 211
2024-06-16 18:13:25
[51790]
Haliho !
hát ,hogy őszinte legyek lövésem sem sincsen ,hogy milyen gyorsan emelt és ejtett. a mechanikából eredően ez nem módosítható volt. kapcsolók alkalmazása volt a kihívás. mikor ezekkel foglalkoztam annak már lassan ötven éve, és mint hőkezelő és elektromos azzal voltam elfoglalva, hogy a szabályzás olyan legyen ,hogy ne nagyon fűtsön túl. ezért is maradt meg ,hogy az öt darab kapcsolót hogy lehet úgy alkalmazni ,hogy a beállított érték minél finomabban közelítse meg a cél hőmérsékletet.( nem is minden esetben a középső volt a beállított érték kapcsolója ) de így most visszagondolva fél -egy perc lehetett mert ugye zajos volt. mi 150 foktól 1350 fokig használtuk. mint előzőben írtam még nem volt PID szabályozás.
és a kemence töltet a pár 10 kg-tól a pár száz kilóig terjedt.
ahol dolgoztam az Izzó gépgyára volt. nem kis hobbi kemencéink voltak.
a mechanikáról annyit ,hogy hajlamos ellustulni mert a pici csapágyai elporosodnak. időnkén tisztítani és kenni kellett.
de én ma már nemigen ölnék egy ilyen szerkezetbe energiát, a mai szabályozókkal sokkal egyszerűbb a világ , azt nem mondom, hogy sokkal pontosabbak a kommersz szabályozók de használatuk egyszerűbb. mint írtam itt is a legfontosabb volt a hőmérő kör összeállítása hangolása , ezen ált vagy bukott a pontosság de a mai hőmérőknél sem elhanyagolható a hőmérő kör.
ha megengeditek egy kicsit mesélnék a hőmérséklet mérésről.
a hőmérsékletet mérni pofon egyszerű, de jól mérni helyesen sok ismeretet igényel. a mai mérőeszközök egyszerűbbek, de most nem ezekről van szó hanem az ejtőkengyelesről és a hőfokkijelzőről. legelőször is el kell dönteni mennyi hőmérsékleti eltérést tudunk elviselni.ezek a műszerek 3-5 fok pontossággal tudtak dolgozni.
először is a műszer skálájánál alul fontos információ van.
1- milyen tipusú hőelem kell hozzá
2- a hőelem és kompenzációs vezeték illesztési ellenállás beállítási értéke.
most nézzük az ejtőkengyeles hőmérőt
a mellékelt képen a műszer hátulján lévő kapcsolási rajz van amin pirossal jeleztem egy ellenállást. ahhoz,hogy pontosan mérjen be kell állítani a kör ellenállását, ami 20 ohm. ehhez volt régen egy fémhuzal ellenállás amivel állítható volt és be kellett állítani a kört 20 ohmra. ugye erre azért volt szükség mert az érzékelő lehetett a műszertől, 50cm-re vagy 30 méterre is. ezeknél a műszereknél a hőelemet kompenzációs vezetékkel kell összekötni ebben az esetben Fe-Konstantán és a hőelem is ez ügyelni kell a vezeték és hőelem polaritására .ma már ilyen ellenállást nem lehet venni , mint ahogyan már ilyen műszert sem. kompenzációs vezeték ma is van. nem lehet a hőelemet és a műszert rézvezetékkel összekötni. ebben az esetben parazita hőelemek keletkeznek , amik jelentősen megváltoztatják a mutatott hőmérsékletet. akár 100 fokkal is.valamint ha a kötéspontok más ill. változó környezeti hőmérsékleten vannak a távolság miatt más és más érték lesz az eltérés. ez a beszerezhetetlen állítható ellenállás helyettesíthető egy sima potival is ,egy huzal poti jobb.
a másik a mellékelt képen a műszer belseje látható. van egymás mellett öt higany kapcsoló ez azért van ,hogy a szabályzás pontosságát tudjuk kezelni. a középső a beállított értéken kapcsol, az előtte lévők valamennyivel kisebb értéken kapcsolnak ezt arra használtuk,hogy a kemence fűtőszálait csillagba vagy deltába kapcsoltuk át. a így lehetett fűtés intenzitását szabályozni, hogy teljesen fűtsön vagy fél kapacitással . így nem fűtött nagyon túl.ezt még lehet fokozni hiszen két elő kapcsoló van. a magasabb pontokon lévők pedig jelzésre használtuk túl fütés esetére. Ma ugye ezt megoldja a pid szabályozás. egy jól megépített szabályzó körrel szinte maihoz hasonló pontos szabályzást lehetett elérni.
ezek az infók a hőfokkijelzőre is igazak ,csak ott nincsen kapcsolási lehetőség.
remélem tudtam segíteni a szerkezet megismerésében és esetleges jól használatóságához is adtam segítséget.
sziasztok üdv denes
TROMF22 | 1485
2024-06-13 21:00:23
[51787]
Ahogyan Dénes is írta: „rá is van írva Nicr-Ni hőelem kell hozzá ”
Most kaptam hasznos infót én is. Láttam azt a rövidzárat a hátuljában, de igazából nem tudtam mi a funkciója, nem gondoltam végig. Valóban nem leng a mutató mozgatáskor a teljes skálán, csak az elején mozdul néhány "osztást".
Ha neked kell, így már bátrabban megoldom a csomagküldést is.
igen ez hőmérséklet kijelző, egy ipari verzió valóban fizikailag nem lehet rögzíteni a mutatót , de elektromosan rögzítve van a hátulján a csatlakozási pontok rövidre vannak zárva. Ez jelentősen fékezi az esetleges lengéseket. ( mivel egy állandó mágneses Deprez műszer van benne ami rövidre van zárva , ha mozdul a mutató az állandó mágnes miatt fesz indukálódik ami mágneses mezőt hoz létre a tekercsben. így az állandó mágnes mezeje és a tekercs mágneses ,mezeje miatt jelentősen fékeződik a lengés)
ügyesen hungarocelbe csomagolva és törékenyként kezelve nem valószínű ,hogy megsérül.
egyébként rá is van írva Nicr-Ni hőelem kell hozzá
Tudna valaki VEVOR vízhűtéses maróval kapcsolatban segíteni,működik fordulatszámot lehet változtatni de nem elég erős 1.5KWos de hiányzik az erő
TROMF22 | 1485
2024-06-13 19:41:03
[51783]
Ahogy megláttam ezeket a régi műszereket, eszembe jutott, hogy nekem is van valami hasonló. Igaz, ez csak hőmérséklet kijelző 1200 C-ig.
Tudomásom szerint még használva sem volt, talán TMK tartalék lehetett. Ha valakit érdekel, tudná hasznosítani, szívesen átadom.
A mutatójánál nem látok rögzítési lehetőséget, úgyhogy a csomagos hányattatást nem hiszem, hogy jól viselné. Miskolcon lehetne átvenni.
(Szándékosan nem Adok-Veszek, csak a téma most épp itt került szóba.)
bobak.denes | 211
2024-06-13 18:58:11
[51782]
Haliho!
igen valóban nem olcsóak..de ma már ezek vannak
mellékelek egy képet a " hőskorból " mikor még az optikai pirométer ilyen volt , ha valaki megtanult vele mérni ezek is pontosak voltak kb 3-5 fok eltérés , ezekben is voltak jobbak és iparibb verziók . nekünk volt az edző műhelyben több darab.
az előbb azt írtam ,hogy lézeres csoda , nem szeretnék megtéveszteni senkit és ne legyen félreértés a lézer az csak a célzás pontosságához van így tudjuk ,hogy hova lát az egyébként infravörös hőmérő.
ugye az optikainál átnéztünk a szerkezeten és pont azt néztük amit mérni szeretnénk.
ezen a képen amit föltettél ez is átnézős természetesen ezek már igen komolyak.
de hát el kell dönteni ,hogy mihez kell . ha otthon a hobbihoz akkor egy egyszerűbb is megteszi , én hőkezeléshez használtam ill. néha használom azért egy igen pontos kell.
Ezek egészen pontosak főleg a Marathon sorozat. De valóban nem olcsó. Inkább ipari mint hobby felhasználásra. Öntöde, cement ipar amit én tudok. Tudásban is nagy a különbség a fotón láthatók között nem csak az árában. Mi arra használtuk hogy nagyfrekvenciás edzésnél jól lehet mérni vele a felületi hőmérsékletet.
Szalai György | 9489
2024-06-13 16:43:03
[51780]
Igen, köszönöm. Az optikai pirométereken kívül nem láttam mást, de már nem belenézős, hanem digitálisan kiértékelt.
csak az a gond ,hogy az egyszerűek szerintem csak nép ámítás kb. megsaccolja a hőmérsékletet és a célzási pontossága sem ér semmit.
ami jó az egy vagyonba kerül és minden méréshez be kell állítani a hőmérési felület tulajdonságát. ehhez van egy " egyszerű " táblázat amiből meglehet határozni a beállítandó értéket. nagy gyakorlat kell hozzá, mert ugye nem mindegy ,hogy egy vörösen izzó vasdarab felületét mérjük,vagy egy mondjuk 500 fokos ón olvadék felületén a hőmérsékletet.
szerintem egyébként nagyon jók de meg kell vele tanulni mérni. és ha olyan helyen használjuk ahol a mérés pontossága fontos , nem igazán a lidl-ben kell venni.
a másik jó tulajdonsága a méréstartomány szélessége , pl.minusz 100 foktól + 1800 fokig.
ugye ez nem volt lehetséges az optikai pirométerrel , mert az csak a vöröstől fölfelé tudott mérni. én a ganzosat ismertem , az pár fokon belül értékelhető volt 1300 foknál is. de sokat meghatározott az aki belenézet ,hogy milyen volt a szeme..
remélem tudtam olyat mondani ami hasznos..
üdv denes
Előzmény: Szalai György, 2024-06-13 13:54:34 [51778]
Szalai György | 9489
2024-06-13 13:54:34
[51778]
"optikai pirométer" Ezek helyett ma mit használnak ezer C fok felett?
relatíve pontos volt ha a hőmérő kör nem volt barkácsolva és a kompenzációs vezeték nem volt toldva réz vezetékkel ( így voltak a körben parazita hőelemek mik megváltoztatták a thermo fesszültséget) és a kompenzációs ellenállás jól volt beállítva 5 fokon belül tudott dolgozni fiatal koromban hőkezelő üzemet vezettem akkor még ilyenek voltak, meg optikai pirométer ezek már rég elmúltak..
sok sikert hozzá
szia üdv denes
Sásdi Zoltán | 725
2024-06-13 08:38:34
[51776]
Nem biztos, hogy ejtőkengyeles. Azt akkor használták ha papírszalagra is írt a kütyü. A ki-ba kapcsolást az alsó motatóval, amin a kivánt fokot állítod, együtt mozgó kis induktív kapcsoló végezta. A hőmérsékletet mutatón van egy kis zászló, ha a tekercsek közé jutott, kikapcsolt usw.
Gondolom a 3 fázis 3db különálló fűtőszál tekercset táplál. Ha így van, akkor a kivezetéseken meg tudod mérni az ellenállásukat. Ez ugye függ a Kanthal huzal átmérőjétől, anyagától, stb.
Amikor csináltam a saját kemencémet, összedobtam egy excel táblát, hogy ellenőrizni tudjam a saját tekercseimet, talán hasznodra lesz. Most behelyettesítettem a teljesítményednek megfelelően
Kedves tagok! Esetleg valaki ismeri ezt a villamos kemencét? Esetleg kötési rajzban tud valaki segíteni? Mit mérjek, hogy kiderüljön, hogy jó-e? Köszönöm.
Horvath Tamas | 82
2024-06-08 20:23:01
[51770]
Sziasztok segítség kéne! Marómotor hűtéséhez tudnátok valami szivattyút ajánlani ami nem túl drága de jól megfelel a célnak?
„A MANOTHERM Beierfeld GmbH-t az ARMATURENBAU GmbH leányvállalataként privatizálták 1991-ben az egykori beierfeldi mérőberendezés-gyárból. A Deutsche Reichsbahn szinte minden nyomásmérőjét a beierfeldi telephelyen gyártották évtizedek óta.”
Az utolsó fotó (katalógus lap) alján még céginfók.
Tiszteletem! Szeretném a segítségeteket kérni.Keresnék NCT géphez feltöltőprogramot,amivel a G kódokat át tudom vinni,jelenleg RS232 csatlakozásom van a gépen. Van valami V24-es szoftver,de sehol nem találok. Előre is köszönöm a segítséget. Üdvözlettel:Attila
mex | 1207
2024-05-29 12:48:19
[51762]
A bumedli, a bumszlinak a rugalmasabb "gumisabb" változata.
Igen nem fotóztam külön le, de most igen. Ilyet nem láttam és logikusan a beépítésnél igencsak zavaró, hogy kilóg. A golyóskosár nem vándorol, illetve nem jó ha vándorol működés közben. Egyhelyben áll, magához képest. De ha a lineáris egység "alja" fix és a teteje mozog akkor a golyóskosár is elmozdul. Ezért nem értem mi célt szolgál a fül. De írok egy levelet a gyártónak és megkérdezem tőlük is. Ha válaszolnak akkor tudatom veletek is.
Mégsem jó az elgondolásom.. A golyósornak vándorolnia kell hogy gördülés legyen ne csúszás. Akkor mostmár azt nem értem hogy oldják meg hogy a mozgástartomány középső részén ide oda rövid szakaszon mozgó sinpár mindkét tpárjában azonos helyen legyen a golyósor. Ha egyik oldalon elől van, másikon hátul szerintem nem megfelelő nagyobb terhalés esetén. Mégis azt mondom a golyókosár része a lemezfül.
Az említett lemez nem látszik, de a sin hosszához képest meglepően hosszú volt a mozgástartomány, kb 200mm. Tehát viszonylag rövid golyósor kellett hogy legyen benne.
Ha nincs rögzítve a golyósor helyzete az egyok sinhez, akkor a mozgás során ide-oda vándorol véletlenszerüen. És ugye ha a két oldalon nincs azonos pozicióba akkor szerintem gondot is okozhat. Amúgy a szimpla golyósor ellenére nagyon precíz és utánállítható.
Nem fényképezted le a kettészedett sint. Ezekben a sinekben a két fél között egy rövid, kb a sinhossz harmad-negyedhossznyi golyósor van egyenes golyókosárral.
Szerintem ez a fül a golyókosár része, és a lineár egyik rfeléhez kell csavarral rögzíteni hogy a kis rövid golyósor ne ickázzon véletlenszerűen a hosszú sin mentén üzem közben. Ugye ilyen sinpárt mindíg duplán szerelnek egy lineárba. És általában az egyik oldalon a mechanikus ékléces megvezetésekhez hasonlóan kis csavarsorral precizen be lehet állítani az előfeszítést. Nemrég adtam el itt egy ilyen sinnel szerelt kis USA lineárt. Nem szedtem szét, de ha találok képet mindjárt felteszem.
2024-06-16 21:03:55
Ez merrefelé csapágy?