Lítiumnak jobb az élettartama, főleg a vasfoszfát akkuknak. Fajlagosan olcsóbb mint egy jó minőségű ólom akku. https://eu.nkon.nl/rechargeable/lifepo4/prismatisch.html Ilyenből 16-17 cella kell egy 48V-os kínai inverterhez. BMS-st sem kell túlzásba vinni. 20ezres kínai balanszert raktam rá. (kondenzátoros nem jó, nem elég pontos, a drágábbikat vedd) Alsó felső feszültség tartományt és áramokat az inverter szabályozza.
Az ólom munka akku is jó, ha olcsón hozzá tudsz jutni. Kezdésre kísérletezni, kifejezetten jók, mert alacsonyabb az induló költsége. Én is ilyennel kezdtem. Egy 200Ah-s 12V-os akkum volt ami valamilyen szinten 10 év után is működik, de azért ezek korlátozottabbak, illetve kell egy dupla kapacitás. LFP akkut 100% is ki lehet használni ha épp szükséges, de ilyen ritkán van, ha jól méretezted a rendszert.
És egy tanács. Ha LFP akkut veszel, vegyél egy plusz tartalékot. 16+1 cellás pakkot még tud kezelni az inverter, és ha az egyik tönkremegy akkor 16cellával is képes működni.
Illetve az LFP hátránya, hogy 0 fok alatt nem használható, meg gyorsabban degradálódik nagy melegben. Nekem a pincében van ott stabil a hőmérséklet, de ha szabadba akarod telepíteni akkor ez is szempont.
Köszönöm Pontosan erre gondoltam. Végülis X mennyiségű Ah az X mennyeségű Ah ,mindegy miből jön ki...... Persze a targonca pakkba töltögetni kell a vizet ami ugye macera,meg a szaga is gond. Cserébe talán nem gyútja fel a házat mint egy hibás LiPo. Élettartamukról nem sokat tudok. gyűjöm még az infókat
Egyik ügyfelünknél 3 éve telepített: 5Kw Kinai inverter. 6Kw napelemmel ~fele dél, másik fele nyugat. 48V 500Ah targonca akkumulátor. Max:40%-ig meritve az akkumulátor. Utánna átkapcsol hálózatra. Akku töltés csak napelemről van engedélyezve. Napsütéses időben ~6-tól 11órára visszatölti 100% az akkupakot. Családi ház:Hütők,mosógép,tv,világitás,számítógépek, stb... Semmilyen fogyasztást nem korlátoznak. Fogyasztás szinte folyamatos átlag ~1Kwh éjjel-nappal. Reggelre 60% merűl az akkupakk. Nyáron inverteres 5Kw klima használattal ~1,5Kwh az átlag fogyasztás. Reggelre 40% merűl az akkupakk.
Szeretnék egy sziget üzemű rendszert kialakítani a hétvégi házban. 15-20Kwh körül. Akkumulátorokkal kapcsolatban vagyok tanácstalan. Gyakorlati tapasztalattal rendelkezőktől kérdezném hogy milyen akkuban gondolkozzak. Vannak ugye a targonca pakkok, sima savas, AGM savas, LiPo ,LiIon,vasfoszfát és más típusok. Mind jelentős árban vannak még egymáshoz képest is durvák a különbségek. Beépített BMS extrák. A kérdés hogy megéri többszörösét költeni LiPo vagy AGM munka akkura vagy simán lehet élni az olcsóbbakkal is? Valahogy kicsit hype nak érzem a drágábbak favorizálását.Persze simán tévedhetek.... Azoktól kérdezem akik sokfélét kipróbáltak mert nyilván aki egyből Lítiumot vett az azt fogja dícsérni. És nem is azoktól akik vettek egy kulcsrakész rendszert hanem azoktól akik maguknak csinálták és értenek hozzá végigjárták az utat. Szóval a fő kérdés ,hogy hoz e annyi pluszt a drágább pakk ,hogy megérje azt venni?
Minden pro és kontrát vizsgálva.
köszönöm
lovas gyula | 1874
2024-05-02 16:44:45
[6494]
Köszi a videót! Jó volt nézni, hogy ilyen is van. Sajnos csak fizikai méretekben alkalmas ez a motor szalagcsiszolónak. Kb 3x magasabb fordulat kell a hatékony csiszoláshoz. Ötletadónak viszont ajánlanám mindenkinek a megtekintését. Érdemes a hozzászólásokat is elolvasni!
Ilyesmi vackot szereztem . Modernebb gondolom , kevesebb kisebb alkatrészekkel . Lehet rendelni a motorjaihoz vezérlőt is , gondolom a gyári vezérlőjének meghekkeléséhez nem lesz elég a tudásom . Nem a feltétlen valamire való használat a cél , valamennyit modernizálódott az elektronikai tudásom (?) . Annyi kapcsolódhat a topik témájához hogy 500 körüli fordulattal már szélkerék generátoraként elég jól használhatóak a motorok . A segítő szándékú hozzászólást köszönöm , másnak is
Töltöm az akkut , 6,5 ről már felment 8,9 re . Csere akku van bőven , ha a panel jó akkor nem lesz kidobva . Egyébként már vesztettél .... Láttam mi van benne , és rá is csodálkoztam ,fene gondolta volna hogy itt tart már az elektronika . Két szinkron generátor is van benne ,sok pólussal ,nem kell gondolnom agyon forgatni . Ez a legkisebbek közé sorolható dolog ,és olyan amit könnyen el is engedek ,ha muszáj . Az még érdekelne hogy van megoldva az agymotor villamosan , néztem videót , de nem volt erőm végig nyüglődni . Egy rajz ,érdekelne . Még egy kérdés akkor már . A láb érzékelők optósak lehetnek ? Valami gumi szerű anyag megy egy villa közé .
Azt az akkut dobd ki nyugodtan! Itt van egy boncolás, hogy mi van benne. Ő biztosan fog valamit kezdeni az alkatrészekkel, viszont nagy összegben mernék fogadni, hogy te pedig megint semmit.
Javítottam pár ilyet már, 42 Volt az akkufesz teljesen feltöltve. Ez már kuka lesz, talán pár elemi akksi megúszhatta odabent. 42/43V-os töltő kell hozzá. De a BMS használható egy másik 10-es pakkhoz.
Én gokartot és két rollert is építettem egykori hoverboardokból.
6,5 Volt volt az akkuban . A napelem sem volt kint a napon ,szórt fénnyel volt 20-27 volt körül . Igazából nagyon kevés árammal tölthette , nem esett a napelem feszültsége . Felment azért az akku feszültsége 8 volt fölé . Majd elválik lesz e ebből valami . Lehet hogy már ki is jött abból a füst ,régen . Viszont hogy ebben a vacakban van két háromfázisú agymotor . és még két külön inverter hajtja őket , az megérte a kis aprót amit adtam érte . Mármint a tapasztalat . De egy nagyobb panel ebben nem volt ,pedig az interneten láttam másikban . Köszönöm a választ .
Én nem kötném rá közvetelnül mert ugyan egy tábla napelem is lehet épp megfelelő névleges feszültségű, de mivel áramgenerátoros a jelleggörbéje valamivel munkapontba kellene állítani... Egy optimalizálót rá kellene még kötni...
Most bontottam egy kétkerekű pofáraejtőből (Hoverboard) A púp a felirat alatt töltésvezérlő lehet ? Mert akkor talán rá is köthetek egy 36 voltos napelemet ... ?
TBS-TEAM | 2802
2024-04-08 15:44:01
[6483]
Teljes tisztánlátásért: Primohoz a konfigurátor 3 opciót hoz az 1.2. tartja optimálisnak. Megadott adatok alapján BP. 22° dőllés, 220° DNY 1 kép 1 strings. 17db napelem. 133% 2 kép 2 strings. 2x8db napelem.125% 3 kép 3 strings. 3x5db napelem.117%
Köszönöm a válaszodat, egyszer már kérdeztem ezt a fórumon és kaptam is tőled ennek a configurátornak az elérhetőségét, de sajnos nem beszélek idegen nyelveket és magyar forditást nem találtam igy sajnos nem tudom használni mert értelmezni sem tudom a választási lehetőségeket.
Segitséget szeretnék kérni napelem témában: van két 4 kW os Frónius Primó és egxy Fronius galvó inverterem A primókon 15 - 15 db 280 as panel a galvó 8 db 280 as panel van de a primók csak 2800-3000 a galvó pedig 1200-1300 wattot ad csak le. Leakarom cserélni a táblákat Trina Vertex S+ N-Type Dual Glass 440W - Triple-Cut 1500V táblákra az lenne a tiszteletteljes kérdésem, mennyivel lehet tülterhelni az invertereket? A táblák lapos tetőn vannak, dőlésszögük 20-22 fok, a tájolása délnyugat 220 fok. Köszönök minden információt.
Jenő
remrendes | 4150
2024-03-31 15:08:21
[6477]
Az mas, en csak garazs es muhely futesre tervezem.
Ugye nem tetszik összekeverni az etilénglikol alapú járművekbe is használatossal? Nekem csak NEM MÉRGEZŐ tulajdonságú jöhet számításba, mert az ivóvíz hálózattal (is) áll kapcsolatban a szolár-kütyü.
"Azért én a helyedben fognék egy 2m hosszú 1mm2 keresztmetszetű tömör vörösréz vezetéket ... és ezzel csak egy-két másodpercre ... megterhelnék egy akkucellát"
Ez azért nem jó ötlet, mert a néhány másodperces hozzáérintés és a nagy áram miatt azon a ponton ahol hozzáér a vezeték egy darabja az akku pólusához, ott megnő a hőmérséklet ezzel pedig egy nagyobb ellenállás alakul ki, ami nagyobb mint a vezetéké.
Van ennek a 150A-nek egy keresztmetszet igénye, ahol biztosítani kell a teljes felületen oxidáció mentesen való találkozását. Ezt pedig egy pillanat alatt senki nem tudja megcsinálni.
Véleményem szerint ehhez a gyors teszthez valamilyen alacsony belső ellenállású tranzisztoros blokk kellene (manapság CoolFET-eknek nevezi a legújabb sajtóanyag), amit egy elektronika bekapcsol, gyorsan megmér, majd pedig lekapcsolja. A lekapcsoláskor egyenáram és a vezeték induktivitása miatt keletkező ívet majd a tranzisztorokban lévő inverz védődióda szépen lekezeli.
Csak a tapasztalatom mondom: az adatlap ha hiteles helyről vásárolsz fedi a valóságot. Egyébként az elején én is méregettem minden félét de rájöttem hogy felesleges. A 280-310-es cellák simán tudják a 100 amper környéki folyamatos terhelést. 150-nél már jelentősen beesik a feszültség. Többször próbáltam. Ilyen terhelésnél már célszerű két pakkot használni. Főleg ha az élettartam is szempont. Márpedig az szokott lenni.
Egyértelmű, hogy a feltöltött (U névleges 3.2-3.4V) akku cellát érdemes így tesztelni. A rézdrót pedig egy olcsó, házilag is egyszerűen kivitelezhető műterhelést jelent, ami 1-2 másodpercig kibírja a 86-90A-t. Egy ilyen "bika" akksinak ha minden igaz, ez meg se kottyan, hiszen az inverter csúcsban majdnem a duplájával fogja megterhelni. Az egész tesztenek az a lényege, hogy kimérjük a feszültség esését, és így meghatározzuk a valós Rb-jét. Mert ugye egy adatlapra bármit rá lehet írni, de bizzunk benne, a valóságnak is megfelel.
És milyen töltöttségi állapotnál és milyen töltési feszültségnél gondoltad ezt a réz drótos terhelést? Mert ennek így nem sok értelme van. Ha megnézed a lifepo merítési görbéjét akkor láthatod hogy miért. Ha tudod hogy melyik szakaszban "kell" terhelni az akkut akkor is inkább műszerrel mint réz dróttal. Az konstans terhelést jelent. Ott lehet mérni.
Köszi. Szépek ezek az akku adatok. Azért én a helyedben fognék egy 2m hosszú 1mm2 keresztmetszetű tömör vörösréz vezetéket (ennek 0.035 Ohm az ellenállása), és ezzel csak egy-két másodpercre (vigyázz, nehogy "odaragadjon" a rézdrót!) megterhelnék egy akkucellát, közben mérném a kapocsfeszültség esését. Kiderülne a valóság, hogy ~85.7A terhelésre hogyan viselkedik, és tényleg csak 0.3mOhm körüli-e a belső ellenállása. Mert ha ez igaz, akkor csak ~25.7 mV lesz a feszültség változás.
Szerencsére ezek a LiFePo cellák nem olyan robbanékonyak meg gyúlékonyak mint az elterjedt lítiumok. Van hozzá BMS ami elvileg monitorozza meg balanszolja mindet.
Épp a kicsi Rb-k miatt tűnik nagynak nekem minden másnak az ellenállása, bár lehet a tudatlanságomból kifolyólag túlaggódom. A sima réz oxidálódik, ráadásul az akkuk aluminium csatlakozójával kerülne érintkezésbe... Az eddigi olvasataim szerint a bevonatos réz összekötő a praktikus, ez a busbar szerencsére ilyen.
Akkor "hadd szóljon" az a 150 Amper is akár. Ilyen kis akku Rb-k mellett valóban érdemes minden összekötő elemet rézből kivitelezni. Aztán persze valami rövidzár elleni biztosíték féle is kellene majd, nehogy "felrobbanjon" valamelyik cellád.
Gondolom nem olcsó egy ilyen akku cella, amit használsz. Mibe fáj ez kb.?
Egy cella 310 Ah és 0.3 milliOhm az ellenállása. Ebből lesz ugye 16 db sorba. Ezt meg is mértem régebben egy kölcsön műszerrel, a 16-os pakk össze van válogatva, hogy minél egyformábbak legyenek.
Nem akarok én folyamatosan ennyit kivenni, csak gondoltam ha a szélső értékkel számolok, abból baj nem lehet...
De az adott esetben a két anya közt valószínűleg sosem fog meglazulni a sín, míg az alu tuskó.-tőcsavar-alsó anya kapcsolata kétséges. Ráadásul ezen kétanyás módszer esetén nem tudod az időszakos karbantartáskor egyszerűen ellenőrizni, utánhúzni a kötést.
"16 db sorba kötött LiFePo akku adja a 48V-os akku pakkot."
Mennyi ennek a pakknak az eredő belső ellenállása és Amperóra kapacitás adata? Ugyanis azt gyanítom, hogy folyamatosan nem vehetsz ki ebből a pakkból 150A-t de lehet, hogy a felét, harmadát se. Így egy ilyen pakkal nem tudsz 7.2kW-ot kivenni folyamatosan, kellene ebből több.
És ha majd meglesz az eredő belső ellenállás az adatlapból, akkor kiderülhet, túlragoztátok ezeket a csavaros összekötéseket, mert nem ez lesz gyenge láncszem.
Úgy is jó, hogy közvetlenül leszorítod a kivezetésre a sínt. Kb, ugyan annyi lesz az ellenállása mint amit én javasoltam. Vedd figyelembe hogy a menetek összefeszülnek és ez megnöveli az áramátadó felületet. Az ellenállás függ a vezető hosszától is ami jelen estben milliméterekben mérhető. Ekkora távolságon 2-3 mikroohm körüli értékre tippelnék. P=IxIxR Ennyi fog hővé alakulni. A héten a pécsi MAVIR alállomáson fogunk 400 kV-os készülékeket illetve sodronyt nagyobb teljesítményűre cserélni. Ha van kint nálunk átmeneti ellenállásmérő műszer, akkor megmérek neked egy csavarkötést.
Elsőre nagyon megörültem a fordított anyás ötletnek. De azután belegondolva, a rozsdamentes anyag rosszabb vezető, azaz nagyobb az ellenállása. Ha két anya közé tenném az összekötőt, akkor mindenképp azokon keresztül folyna az áram. Most arra hajlok, hogy az összekötőt közvetlenül az akku csatlakozójához fogatom. Abban bízom, hogy ott jobb az elektromos kapcsolat, azaz kevésbé melegszik
Te AC hálózatról írtál ugye? Én csak fotelszakértő vagyok a témában, de ott nem kisebb gond az oxidáció, bevonat hiánya, mint az egyenfesznél?
A többieknek is köszi, szerzek olyan wago pasztát.
A 20/0.4 kV-os háziüzemet ellátó trafóknál ezt a sorrendet használjuk. Anya-lapos alátét-gyűjtősín-lapos alátét-rugós alátét(opciós mert nem mindig fér még ez is rá)-anya. Ezek mind rézből vannak, bevonat nélkül.
A te esetedben a hernyócsavart egy anyával le kell húzatnod. Kezdj egy talpas anyával peremmel felfelé,ezzel rögzíted a csavart. Erre rakd a gyűjtősínt majd a peremes anyával rögzítsd. Mivel itt semmiféle rezgés nem lesz, nem szükséges rugós alátétet raknod. 26 év alatt egyetlen egy lelazult anyával nem találkoztam a trafókon. Az ovális lyuk csak a mérethibák kompenzálása miatt van. Meghúzott csavarnál természetesen meg sem fog mozdulni. Valamilyen kontakt zsír jót tesz a szerkezetnek, az oxidáció elkerülése miatt.
Az érintkező felület miatt ne aggódj, bőven elegendő lesz! Csak viszonyítás képpen. Egy 400 kV-os pantográf szakaszoló két egymásra merőlegesen érinkező 80 mm átmérőjú csővel visz át 2500 Ampert. Ezt négy ponton teszi. Szerintem összesen lehet annyi az érintkezési felület mint nálad egy kivezetésnél.
Az EVE forgalmazója(akivel én beszéltem) szerint nem kell alátét a busbar alá. Én így szereltem össze. Nem tapasztaltam extra melegedést, igaz nálam 3db pakk van párhuzamosan így lényegesen kisebb az áram. 11kw az iverter. Kb 2 éve használom.
KoLa | 7585
2024-03-10 18:34:49
[6454]
Én csak mint mechanikus mondom hogy az ovál-lyukas összekötő alá is tennék egy fakötésű' alátétet, a rugós alátéteket alapban nem tartom jó megoldásnak inkább a feszítő alátétnek nevezett tányérrugóst tartanám megfelelőnek.
Sziasztok, van aki jártas akku pakk összerakásban, nagyobb DC áramok szerelésében?
Készül egy félsziget üzemű napelemes rendszer. 16 db sorba kötött LiFePo akku adja a 48V-os akku pakkot. Egy 7.2kW inverterrel fog menni. Elvileg akkor 150A áram is folyhat az akkupakkon. A cellák egymáshoz lesznek húzatva puffadás ellen menetes szárakkal, köztük FR4 lemez szeparátor.
Elbizonytalanodtam a cellák összekötését illetően, hogy milyen sorrendben kellene a szerelékeket összerakni. A képen a cellák alu pogácsa érintkezője, M6-os menettel és a hozzá kapott alkatrészek: - Nikkelezett(?) réz busbar összekötő, kb 2x20mm keresztmetszet - Valamilyen rozsdamentes anyagú talpas anya, alátét, imbusz hernyó csavar. Ezeket a mágnes gyengén fogja - Normál rugós alátét, amit a mágnes erősen fog.
Ami zavar: - A busbarok ovális kivágása miatt csökken az akku érintkezőjén felfekvő felület - Ha a busbar alá teszem a rozsdamentes alátétet, hogy nagyobb felületek találkozzanak ezzel vajon mennyit rontok az elektromos kontaktuson? Vagy épp két alátét kellene, a busbar alá és fölé is? - Az alu pogácsa miatt kell-e valamilyen paszta, vazelin, spéci alátét? Vagy mivel a busbar is bevonatos, meg a többi is rozsdamentes így nem? - Kell-e a rugós alátét az összefogatásba? Egyik tanács szerint nem, mert ennek a felülete jóval kisebb mint pl a talpas anya felülete. Valaki szerint kell, mert azért ovális a busbarok kivágása, hogy a cellák el tudjanak mozdulni egymáshoz képest - bár össze lesznek húzatva... - A képen a piros vezetékes szemes sarú a BMS vezetéke. Ezt vajon így kössem be, ahogy a képen van? Vagy az összeköttetéseket fogassam le egy anyával, majd erre a saru és még egy anya? - Azt tudom, hogy a hernyócsavar nem koppanhat le a menet aljára, mert feltépi az érintkező pogácsát. Illetve hogy az aluban a menetre is vigyázni kell.
A válaszokat előre is köszi!
TBS-TEAM | 2802
2024-01-16 09:28:15
[6451]
A Froniusnak van solár konfigurátora amiben meghatározod az invertert és a napelemeket és megmondja mennyivel lehet túlméretezni a rendszert.
Tisztelt fórum. Tanácsot szeretnék kérni, 3 rendszer napelem van a házamon, 3 villanyóra 3 különböző családtag nevén. 1 Fronius Galvó 2,2 kW os rendszer 8 db 280 as táblával, félnyeregtetőn déli fekvés dőlésszögee kb 35-40 fok. Két darab Fronius Primó 4 kW ios inverter hozá 2 * 15 db 280 as panel. Ezek lapostetőn vannak dőlésszögük 25 fok körül.. Szeretném az egyébként viszonylag uj táblákat nagyobb teljesitményű ezéltal kevesebb táblára cserélni. Vennék a jelenlegi 38 tábla helyett 22 db 550 es táblát. Simán felrakhatom a táblákat vagy van még valami amivel számolnom kell? A lapostető is déli fekvéls. Ezen kivül szeretném megtudni, mennyire terhelhető tul az inverter, mert a jelenlegi állapotban a 2.2 es rendszer nagyjábol 75% ot ér el, a 4 es rendszerek legjobb hozama is csak 55-60%.
2024-10-11 11:51:52
