Egy érdekes, számomra eddig ismeretlen alkalmazású tintás nyomtató. Egy Canon Pixma MP250-es típusú gép, átalakított, külső tartályos festékadagolással. A nyomtató vizes bázisú élelmiszeripari színezékkel/festékkel működik. Illetve...működne. Egy cukrász ismerős, pld. ostyalapokra nyomtat -illetve nyomtatna- vele különböző színes ábrákat, illetve kívánságra akár fotókat is. A gép hibája, a külső tartályokból nehezen "veszi fel" a színeket, illetve a feketét egyáltalán nem. Hosszú ideig állt a gép a festékrendszer leürítése, illetve átmosása nélkül.
Még nem szedtem szét, de állítólag a csövek, illetve a festékadagoló rendszer "átmosása" megoldja a problémát.
Találkozott már valaki ilyen nyomtatóval? Vagy esetleg már "javított" is ilyen gépet?
Pár kép a gépről:
PSoft | 18477
2020-04-05 13:47:59
[6551]
No de hát... Ott a kosár,(fekvő görgők)vagy...rosszul gondolom? Ezért kérdezted hogy...„A görgő átmérők egyformák?”
Előzmény: Szalai György, 2020-04-05 07:48:34 [6549]
szf | 4379
2020-04-05 10:19:15
[6550]
Nem tudom megmondani, hogy mennyi idős én cirka 10 éve javítom ezt a gépet. Ez egy szíjfeszítő léghengere, előtte Knorr volt fent. A "kedves" megrendelő raktárból adott újat.
Nem mértem a görgők méreteit. Az ügyfélnek kelletek a képek én meg siettem.
Előzmény: Szalai György, 2020-04-05 07:48:34 [6549]
Szalai György | 9464
2020-04-05 07:48:34
[6549]
Na, még ilyen kosár nélküli görgő elrendezést sem láttam eddig. Hány éves konstrukció ez? A görgő átmérők egyformák? Köszi, hogy megmutattad.
Ez egy 48V-os 10 A-es, a napokban a 3D nyomtatóm asztalfűtése ment róla.
Tegnap egyszer csak pár másodperc sercegés, majd leugrott a kismegszakító. Az olajradiátoromra tippeltem, azok szoktak így elhalálozni. De nem.
Ennek a tápnak a fedőlemeze gyakorlatilag hozzáér gyárilag a hálózati pufferkondik műanyag tetejéhez, vagy legalább is nagyon pici a távolság.
No az egyik kondi úgy gondolta áthúz a fémlemezre. Természetesen a védőföld be volt kötve a tápon.
A táp javítható fillérekből, de a bekövetkezett erős másodlagos hatás, kinyírta a nyomtatóm Arduino Mega panelját. Bekapcsol de az X tengelyt nem vezérli és minden hőfok 48 C-fokot mutat illetve tűzforró a mikrovezérlő.
Kolléga hozott ma egyet kölcsönbe...
PSoft | 18477
2020-03-29 18:18:08
[6541]
Jahhhh... Most nyitottam! De sorold...mi legyen benne még.
Úgy fél évet ment... 4db. 7W-os spot LED-et hajtott... Kb. egy hete, napról-napra látványosan kezdett csökkenni a LED-ek fényereje... Ma még bekapcsoltak ugyan a LED-ek, de hunyorgó, kb. 1/10-ed fényerővel... Aztán, pár másodperc után...végleg kihúnyt a négy spot fénye, ennyi volt. Látható hibája nincs a meghajtónak.
Egy új meghajtóval viszont...megint fényár van a négy spot-on.
PSoft | 18477
2020-03-22 22:25:44
[6533]
Tipikus, sehol máshol nem használt "szerelvénydoboz", ragasztható, sima talpú MM fal, no és, a mára már kihalt szerelvény, a...borotvadugalj.:)
svejk | 32804
2020-03-21 17:26:28
[6532]
Aha!
Ez azért más mint amire én gondoltam eredetileg, de azért köszönöm, hogy bemutattad!
Az emlegetett Texas ős-PLC modul, pár közelebbi képen.
Csuhás | 6653
2020-03-20 21:05:24
[6529]
Összeszerelési rajz van a lakatszekrényhez, sajna nem túl részletes.
Az emu gépemnél volt a vonóorsó körül egy menetes hüvely, azaz lehetett a körmös kapcsoló rugóját előfeszíteni, és egyben beállítani a lekapcsolási erőt.
Köszi a leírást! Így már sejtem a dolgot! Egyébként van elérhető közelségben több E3-as is, lehet, hogy addig somfordálok, amíg bele nem kukkanthatok az egyik lakatszekrényébe. Különben ha az E2 siklóreteszes csőtengelyét némi trükkel átalakítanánk, hogy a rugó "feszességét" lehessen befolyásolni, (mert ugye abban van rugó talppontja) akkor simán lehetne állítani nagyon finoman. No majd ha nyugdíjas leszek, és esetleg még bírok mozogni...
Az E3N lakatszekrényben egy pici differenciálmű van, aminek a három tengelyére a következők kapcsolódnak: Az előtolás behajtása, az előtolás kimenő tengelye, és egy érdekes íves fogazású körmös tárcsa. Ezt a tárcsát rögzíti egy görgő amit egy állítható erejű rugó tol a fogak közé. A működés során a három tengely fordulatainak összege zérus, a forgás a behajtásról megy az előtoló tengelyre. Ha az megáll, mert ütközőhöz értünk akkor a forgás a rugós fékezésű tárcsára jut, és a fogak közül kitolódó görgő kikapcsolja az előtolást.
E2N Előtolás ütközésre kikapcsolás: Akinek E2N esztergája van, és tényleg jó állapotú, az nem véletlenül ragaszkodik hozzá. Az enyém pl. mióta öt éve megvettem, napi használatban van. Nagy szerencsével került hozzám minden gyári alaptartozékával együtt. Jóval később próbáltam ki az előtolás túlterhelésre való kikapcsolását, és ezzel meg is találtam az egyetlen hibáját ami felemlíthető, ugyanis a szerkezet nem működött. 30 év forgácsolás után az ember ugyanúgy tud hibákat elkövetni, mint kezdőként, csak ezek egyre ritkábbak az idő előrehaladtával, de nemrég mégis sikerült: a bábbal ütköztettem meg a hosszánt. Most februárban volt egy kis állásidő, rendes karbantartást végeztem, és nekifogtam szétszedni a lakatszekrényt, hogy a végére járjak a dolognak. Némi elemzés után az alábbi megállapításokra jutottam: A kikapcsolást egy körmös tengelykapcsoló végzi, mely 90 fokos, szimmetrikus fogakkal kapcsolódik össze, és a megnövekvő nyomaték hatására egy rugó ellenében tengely irányban elcsúszik egy csőtengely, ezzel kapcsolva ki az előtolás reteszelőjét. A hajtáslánc a szekrény jobb oldalánál kezdődik: Zárófedél, amit 4 db M4-es csavar rögzít az öntvényházhoz. Mögötte egy nyomcsapágy, majd a vonóorsóhoz csatlakozó siklóreteszes hüvely, amit a vonóorsó hajt meg. Ez a „H” jelölésű alkatrész a képen. Jól látszik , hogy ez egy további „T” alkatrészt hajt körmös kapcsolóval, a kettő között pedig rugó van. A „K” jelölésű horony a „T”-része, amely az öntvényházban találkozik a 90 fok ékelésű tengelykacsolóval, aminek egyik fele magának a csigának a vége „90” jelölésnél van, de az öntvényházon belül, tehát nem látható. Ha a csigaorsó megáll, a „T” alkatrész a hornyával együtt elindul jobbra. A 45 fokos fog felmászik a mindkét oldalon 45 fokos emelkedőn, miközben az előtolás reteszelő mechanizmusát „R” karral kilöki a reteszelt helyzetéből. Ezzel az előtolás hajtása megszakad, az előtolás kézikarja alaphelyzetbe „ugrik”. Ráérzésre, utána meg némi rajzolás-számolás után rájöttem, hogy a beszerelt rugó túlzottan „kitart” a szerkezetben. Hogy valaki valamikor nem jót szerelt be, vagy eleve nem jót tettek bele, az rejtély marad, de az biztos, hogy a beszerelt rugó erejének legyőzéséhez az összes a lakatszekrényben lévő alkatrész szilárdsága kevés lenne, vagyis előbb összetörne, mint kikapcsolna a szerkezet. A rugó eredetileg 3 mm-es keresztmetszetű, és 60 mm hosszú volt. 2,2 mm-es átmérővel, 50 mm-es hosszal a számítás szerint már működnie kell a szerkezetnek, mielőtt bármi tönkremenne a lakatszekrényben. Elmentem hát egy bácsihoz, aki 60 éve rugókat gyárt. Kettőt készíttettem, 2,2-es, és és 2,0 mm-es rugóacélból 19-es belső átmérővel, 50 hosszal. ( A vonó orsó átmérője 18 mm-es). Telitalálat lett a 2,2 mm-es, pont jónak bizonyult, ám a 2 mm-es méginkább jó, mert a keresztszán kikapcsolásához, az előbbi rugó még mindig elég durva karakterisztikájú. Ha valakinek hasonló problémája van, annak nincs más teendője, mint szétszedni az egységet, megvizsgálni, hogy nincs-e berágódás, vagy egyéb defektus ami megakadályozza a helyes működést, azután egy 19-es belső átmérőjű , 2,0-2,2-es anyagból hajtott 7 menetes rugó kell még, és a kikapcsolás működni fog! Fontos!!! Nekem egy 1969-es „R” típusjelű gépem van. (régi lakatszekrénnyel) Nem tudom, hogy vannak-e módosított változatok, de gondolom, hogy vannak. Aki esetleg kísérletezik a rugóerővel, annak érdemes először kézi hajtással, szánütközővel próbálkozni, nehogy tönkremenjen valami. Az E3N lakatszekrénnyel szerelt szerkezetek számomra ismeretlenek, ezért a föntebb leírtak azokra nem vonatkoznak! Innen is üdvözlöm Dr. Fazekas Lászlót, hajdani professzoromat, és nem kisebb tisztelettel Kasza József, néhai Kiss József, és Kupeczki József tanártártársaimat, és hajdani tanáraimat. A képet Svejk (a derék katona )) fórumtárstól kölcsönöztem (remélem, hogy nem baj).
Az oké, hogy "áll", mondhatni matematikailag sokat, mármint darabszámra(a sinusgörbe ívének csúcsán nem áll meg szintén egy pillanatra?). De az adott időintervallumnak ez mekkora hányada? Mert azt egyszerű belátni, hogy darabra sok, de időre-százalékban- igen kevésnek hat.
Ne igyál már ennyit, mert akkor csak ilyen primitív, hazug stílusban tudsz állandóan reagálni. Inkább vegyél példát Györgytől, akinek az előbb válaszoltam.
Előzmény: Geszti Sándor, 2020-02-09 18:08:33 [6516]
Törölt felhasználó
2020-02-09 18:59:38
[6518]
Köszönöm György a válaszod, te normálisan szoktál reagálni, példát mutatsz másoknak ezzel, lehet így is itt a fórumon viselkedni.
Ne szerénykedj, nem olyan bonyolult dolog ez rezgés alapfokon. Az életben sokszor az analógia szokott segíteni a megértésben. Gondolj pl. az 50 Hz-es váltakozó feszültségű hálózatra. Ott is az történik, hogy a hálózati feszültség 100-szor másodpercenként nulla lesz, amikor polaritást vált. Analóg módon a feszültség függvényt helyettesítsed most egy rezgő motortengely szögsebesség függvényével. Ugye máris csodálatosan érzed, látod, hogy áll az a tengely sokszor, amikor forgásirányt vált, úgy ahogyan a hálózati feszültség is váltogatja a polaritását. A pozitív tartomány és a negatív tartomány között meg ott a csodálatos NULLA pont, na ilyenkor áll a motor tengely. Az élet is ilyen: egyszer lent, máskor fent.
Előzmény: Szalai György, 2020-02-09 18:21:45 [6517]
Szalai György | 9464
2020-02-09 18:21:45
[6517]
Köszönöm, igazad van. Természetesen. Ebből a szempontból is lehetne vizsgálódni, hogy amikor rezeg egy tengely, akkor azon belül menyi ideig nulla a gyorsulása. De akkora mélységben vizsgálni a jelenséget, az már nem nekem való. Nem jártam olyan osztályba.
Úgy látszik, ez a mai nap ilyen, pörög a szakmai téveszme, néphülyítés, téves kijelentés ezerrel a fórumon. Ezt írtad többek között:
"Sohasem áll a motortengely. Rezeg."
Ezt ugye te se gondolod komolyan.
Ha egy test rezgőmozgást végez, az NEM sohasem, hanem ellenkezőleg, igen gyakran (a rezgés körfrekvenciájának a kétszeresével számolhatunk) áll is.
Nem "tudományoskodok" tovább, ezek elemi összefüggések, akit érdekel és nem tudja miért van ez így, az nézelődjön picit a szinusz/koszinus függvények zérushelyeivel kapcsolatosan pl. a 10. évfolyam matematika oktatási tananyag mentén.
Előzmény: Szalai György, 2020-02-09 12:10:12 [6509]
Találtam egy kellően tudálékos kifejezést: Cirkumferenciális stressz. Ebből kiindulva: Az nem elfogadható ok, hogy az a lendtömeg egy egyszerű rezgéscsillapító?
Tudjuk, hogy az elektronikusan szabályozott (vagy vezérelt) motorok az elektronikájukkal együtt értékelendők. A gyártó is együtt ajánlja őket. A túl kis mechanikai időállandójú motor a hajtó elektronika minden kezdetlegességét megmutatja. Sohasem áll a motortengely. Rezeg. Az állandó rezgés pedig intenzíven rongálja a gördülőtestes erőátviteli elemeket. Orvosolható ez egy motortengelyre telepített lendtömeggel, amitől a zaj és a kopás csökken, a hajtás sima járású lesz. Hogy kevésbé fürge? Lehet, hogy azt nem is igényelte a megmunkálási technológia.
Nem tudom mi van a belsejében, de nem szabadonfutó. Amit látsz a fotón, az egy műgyantával kiöntött "rés". A gyanta "buborékait" láthatod golyóknak. Min. két darabból van az biztos, de... Bizisten mindjárt szétflexelek egyet.
2020-04-05 16:28:08
)) fórumtárstól kölcsönöztem (remélem, hogy nem baj).
... vagy inkább állandó szögsebességgel áthalad a maximumon és a nulla értéken?
