Látott már valaki vastagréteg áramkört közelről?

IGBT:


IGBT és Diódája:


Még az egyenirányító is itt kapott helyet:


Ez pedig maga a modul:


Valami zselés anyaggal van kiöntve.
Egyébként egy 300W-os Frekiváltó modulja.
A modul az úgy néz ki hogy jó, de a frekiváltó az kuka...
<<Nagy képek>>

Én úgy gondolom, hogy ez egy szinkronmotor. A kalickás forgórész - szakasz az indításhoz kell, amikor a fordulatszám eléri az aszinkron üzem max. ford. számát, akkor már csak a szlip hiányzik a szinkronfordulathoz, és akkor a permanens mágneses rész ereje már be tudja rántani a forgórészt a szinkronfordulatra, onnantól szinkronfordulattal forog. Ez azért is valószinű, mert az eredeti alkalmazásban elég fontos volt a pontos fordulatszám.

Előzmény: hostya, 2010-07-04 20:23:00 [558]

Előzmény: hostya, 2010-07-04 21:36:00 [560]

"A kerekeket hasznáni akarod majd valamire?"

Hát persze!
Arra gondoltam hogy ha legközelebb jösz, majd nagy titokban belecsempészem a tarisznyádba, és amikor elmentél, a tenyeremet összedörzsölve elégedetten megállapítom hogy: Na egy lommal megint kevesebb...

Előzmény: KisKZ, 2010-07-04 20:43:00 [559]

:) De jó!
Valamiért ug yérzem, hogy nemsokára meglesz az a ép nálad is!

A kerekeket hasznáni akarod majd valamire?
Szívesen megnéznám őket, hogy lehet-e valami kicsi áttételt csinálni belőlük a kicsi szervós géphez.
Persze ha kellenek neked akkor szót sem szóltam!
De lehet egyszerűbb lenne valahonnan kisebb méretű bordáskerekeket és szíjakat keresnem.

Sajnos az elektronikához nem tudok hozzászólni.

Ma lomolás közben a kezembe akadt egy kb. 20 éve őrizgetett szerkezet.


Annyit lehet róla tudni, hogy egy analóg X-Y rekorder papírtovábbító hengerét mozgatta.
Érdekessége az, hogy a két motor azonos fordulatszámú, de különböző kapcsolásokban a kimeneten is különböző ford jelenik meg.
pl. 1 motor jobbra 2 motor áll =1x 1/min
1 motor jobbra 2 motor jobbra =2x 1/min
1 motor balra 2 motor jobbra =3x 1/min
stb...


A fogaskerekeken kívül van ebben szabadonfutó, diff-mű amit csak el lehet képzelni..




Amiért valójában szétszedtem, az a motor, ami első ránézésre 1f asszinkron motornak néz ki.



Arra gondoltam hogy jó lenne ez egy kis marómotornak, ha egy frekiváltóval meghajtanám.(hostya-féle teknomotor... ) )
Rámértem a kivezetéseire, és teljesen szimmetrikusnak tünt, majd szétszedve,láss csodát, egy szimmetrikus 3f tekercselés van benne.




Ha az adattáblát megnézzük, akkor a fordulata: 3000 1/min. Ebből arra gondoltam hogy vagy a szinkronfordulatot írták rá,(tévesen) vagy tényleg szinkronmotor.
Szinkronmotor 1f üzemmben...?
Kihúztam a forgórészt, elsőre elég furcsa volt, ilyet még nem láttam, de amikor letettem az asztalra, rörtön magához kapott két csavart...


Látott már valaki ilyet?
A forgórész hossza megegyezik az állórész-vastest hosszával, de csak középen van kialakítva a kalickás forgórész. A két végén a mágnes is valami különlegesség. Olyan mintha valami kemény műgyantába ágyazott fémszemcsék lennének.



Na mit szól hozzá a nagyérdemű...?
Arra gondoltam hogy,így kellene kipróbálni: 220/110trafó > frekiváltó > motor
De addig még kérdezek ugyis.
Bocs a terjedelemért, remélem nem untattam senkit...
Üdv. hostya

a fiam névnapja hamarosan közeleg és, hogy legyen kicsi kedve a műszaki dolgokhoz vettem neki egy kis fizikai játék készletet amiben volt egy kvarc óra belső egy világító toronyba szerelt led és egy kicsi madárhangos ciripelő pár réz és cink lapocskával

kíváncsiságból kipróbáltam működik-e a gyári elektródák nélkül azt azért mégsem használom el a gyerek elől
kerestem rézcső darabot találtam egy gémkapcsot meg egy horganyzott drótdarabot

összepakolásztam a cuccot és láss csodát óra megy led világít 1,66V termeléssel
mondjuk kopik a most, hogy már megy negyed órája az áramkör azért a cink szerintem kopik és a kialakuló rétegek lassítják a reakciót így most 1,3 v feszültség van már
remélem reggelre nem merül le az új elemem


a közeg egyszerű citromlé és víz keveréke

Szétkaptam, és kirajzoltam egy Csiki-féle Fi-relét, melyet az adok-veszekben lehet kapni nála.
Először is felhívom a figyelmeteket egy fontos dologra, mégpedig hogy a BE-KImeneteket (LINE-LOAD)
a bekötésnél véletlen se cseréljétek fel, mert ebben az esetben a tesztgomb megnyomásakor azonnal jobb létre szenderül az egész szerkezet!!!

Mint várható volt ez egy elektromechanikus szerkezet, a kereskedelemben kapható Fi-reléknél annyival tud többet, hogy egybe van építve egy 15A-os bimetálos túlterhelésvédővel is.
Egyszerűen szétszedhető, két csőszegecs fogja össze, a hátlap pedig ragasztva van.
Az elektronika aránylag egyszerű, hála a speciális, direkt erre a célra kifejlesztett IC-nek.
A szétszedett reléről további
fényképeket, kapcsolási rajzot, az alkalmazott alkatrészekről adatlapokat itt
találtok.
(a kapcsolási skiccen esetlegesen előforduló hibá(k)ért felelőséget nem vállalok )

Egy A4-es lap van alatta.

Ez egy 140A-os inverteres hegesztő. Nincs semmi baja, csak kiváncsiságból szedtem szét.

Szerintem ilyen elerendezésnél az X és Y-t a hobbista sem rontja el. A lényeg a Z merevségén van. Saccra a szóban forgó gépnél is a talp és a torony teszi ki az összes. géptömeg 2/3-át, vagy talán még többed részét.

Előzmény: Szalai György, 2010-06-10 08:37:00 [547]

Köszönöm.
A váz is természetesen ugyan olyan fontos a forgácsolási igény kiszolgálásában, mint akár a főorsó. Mégis igen kevés szó esik róla. Géptervezéskor a vázat is számolgatni kéne. (Ha már tiszta a cél, tudjuk mekkorák és milyen irányúak lesznek az erők, mekkora frekvenciájú és energiájú rezonanciát kelt a szerszám.) Legalább annyira, hogy az első, „hasraütött” anyagválasztású és szerkezeti felépítésű vázunk mire lehet elég majd munka közben.

„ajánlom figyelmedbe” Esetleg rátehetném a kezem ezekből valamire? Főleg a kottymentesíthető csapágyház blokkokra utaznék.

Előzmény: svejk, 2010-06-09 15:58:00 [545]

Nekem ez tetszett meg a beszámolódból -
"
Mindhárom mellékhajtáson 1,8 kW-os 11,7 Nm-es 5000 cpr-es encoderrel ellátott Yaskawa AC szervo motor volt directhajtással. "
Vagyis? az én hobbi esztergám X irányban hasonló nyomatékkal bír! míg Z irányban a felező áttétel miatt majdnem a duplája!
Hobbista vagyok

Előzmény: svejk, 2010-06-09 09:40:00 [542]

Dupla anyás előfeszített orsók, ferde hatásvonaló csapágyazás a másik végén szabadon.(ajánlom figyelmedbe, de szereted az ilyeneket )
Az egész váz szürkeöntvény, minden klasszikus megoldással, bordázásokkal merevítve.
A megadott adataim alapján nagyvonalakban visszaszámolhatóak lennének az általad kért adatok. (a melékhajtás motorok 1500-as névleges fordulatúak)

Előzmény: Szalai György, 2010-06-09 11:19:00 [544]

Érdekes lenne megtudni, mekkora gyorsítással, mekkora sebességgel, mekkora szerszámokkal lehetett képes dolgozni ez a gép és ehhez milyen felépítésű, kiképzésű volt az orsók végcsapágyazása, és a vázszerkezet, ami az egészet összetartotta.

Előzmény: svejk, 2010-06-09 09:40:00 [542]

Direkt hajtás? Ki fogod húzni a gyufát

A tajvani gyártás nem úgy működik, hogy a Hurco kivitte oda a gyártást, mert ott olcsóbb, de a technológiát, minőségbiztosítást, meg terveket ő adta hozzá?

Előzmény: svejk, 2010-06-09 09:40:00 [542]

Ide írom talán itt lesz a legjobb helye.
Nem vitatémának szánom csupán mint tényeket próbálom leírni hogy a mérnökök már 1991-ben is "bután" gondolkodtak.
Gondolom a termelékenység és kis karbantartási igény követelte meg az alábbiakat, melyek teljesen jellemzőek a modern CNC gépekre.
Alkalmam volt egy ilyesmi HURCO vertikál marógépet szétszednünk. 50%-ig már le volt bombázva, nekünk csak a neheze jutott:)

Leírom a mechanikai megoldásokat.
A maró hagyományos elrendezésű, tehát az X és Y tengelyen mozog a a kb. 1000x500 mm-es T nútos asztal, a függőleges BT40-es meredekkúpos automata szerszámbefogású főorsó alatt
Az X és Y tengelyek kb. 300 és 500 kg-ot mozgattak, a Z tengely kb. 200 kg-ot, de ez utóbbi láncokon kersztül ellensúllyal könnyítve.

Az X és Y sínek THK 45-ösek 35x10 mm-es orsóval hajtva, a Z THK 55-ös síneken 45x10 mm-es orsóval hajtott. Mindegyik sín 2-2 SR típusú kocsival volt szerelve. (ezek a fajta sínek golyósorosak)

Mindhárom mellékhajtáson 1,8 kW-os 11,7 Nm-es 5000 cpr-es encoderrel ellátott Yaskawa AC szervo motor volt directhajtással.
A főmotor 10-15 kW-os volt és 1:1-es fogazott szíjáttételen hajtotta a 40-es befogású főorsót.

Ami még érdekes volt számomra, hogy a tudtommal német HURCO cég teljes mechanikája Tajvanban készült, és ezt a mechanikán elhelyezett adattáblák nem is titkolták.
Tehát a HURCO csak brand-eli a gépet, legjobb esetben a szofvert adja hozzá, mint nálunk pl. az NCT.
Egyébként a szerkezetek nagyon jó állapotban voltak, bár ugye az üzemórák számáról nincs tudomásom.

Nekem van napelemes (töltésü) zseblámpám!
Naná, hogy kínai!
Azt irja:
"....a mellékelt hálózati kábel segítségével lehetséges tölteni a beépített akkut (2V 250mAh), amennyiben a napfény nem lenne elegendő..."

És működött 2 évig gond nélkül mígnem tönkre ment az akku.
Szétszedtem, és ekkor derült ki, hogy ami rajta van az nem napelem, csak egy domború matrica.
2 Voltos lúgos akku cella volt benne, amit egy darab diódán és egy ellenálláson keresztül (!!!) töltött a hálózati csatin jövő delej.

Mikor kitettem napozni, akkor regenerálódott az akku (egy bizonyos ideig), ezért bekapcsoláskor úgy tünt, hogy "töltve" van.
Mivel rövid ideig használgattam, és néha hálózatra tettem, nem tünt fel, hogy át vagyok toszva...

Nem abba 4 CR2032 es elem van, de igent kell mondanom rettenetesek, a totalcar tesztelt egyet: Bővebben: Link.
Elég durva.

Előzmény: neduddgi, 2010-06-07 16:06:00 [539]

Ez nagyon jó!
Így működnek a kínai napelemes autók is?

Lemerült a napelemes számológépünk.
Gondoltam biztos kevés a fény a lakásba, ki kell cseréltetni az ablakokat nagyobbra.
De mivel Kínai, akár mi is lehet, és megnéztem.







Először arra gondoltam, ez megint egy bizonyíték, hogy olcsó Kínai cuccokat ne vegyen az ember.
De aztán rájöttem! 2010-et írunk, mért ne találhatták volna fel a Kínaiak a napelemes vezeték nélküli energiahordozót, vagy mit.
Úgyhogy cseréltetjük az ablakokat nagyobbra!

Az L-el kezdődő és idl-vel végződő nevű, nem mondom meg melyik boltban, találtam egy elektronikus keréknyomás és recemélység mérőt. Felkeltette az érdeklődésemet, hogy mit lehet kihozni a témában, kevesebb mint ezer forintból úgy, hogy még forgalmazni is megérje.
Így néz ki.
Amit a gyártó érdemesnek tart közölni róla, az itt található.
Belenéztem.
Tápellátása egy CR2032 3Voltos Lítium elem.

A légnyomást érzékeli a négy darab nyúlásmérő hídkapcsolása alapján működő analóg
Szenzor. U0+ és U0- pontokon (fekete és kék) kap tápfeszültséget, U1+ és U1- pontokon (piros és sárga) szolgáltatja a nyomással arányos analóg DC jelet.

A recemélység mérő útadója egy tolópotméter, szokásos módon a két végén tápfeszültségre kötve, középen a csúszkáról levéve a pozícióarányos DC analóg jel. Teljes ellenállását 120kOhm-nak mértem.

A panelt nem vettem ki a helyéről, mert ha a kijelző gumizebra érintkezője leválik, nem tudom úgy helyretenni, hogy ne legyen utána szegmenshibás a kijelzés.
A panel alsó oldalán lévő A/D átalakító mintavételezési gyakorisága ehhez a feladathoz kellően rövid, kb. 4 mintát vesz másodpercenként.

Keréknyomás mérésre biztosan nem használnám, mert ahol fújok, ott mindég van beépített műszer. Egyéb felhasználásának viszont csak a fantáziátlanság szab határt. Valószínűleg a központi fűtésem legközelebbi feltöltésénél fog segédkezni, mint vízoszlop magasságmérő. Ha jól viselkedik, ott akár nem csak próbaidős állása is lehet.

A recemélység mérőre másik potmétert kötve, valami utakat, vagy szögelfordulásokat is lehetne detektálni vele, de a max.16,9 felbontása eléggé korlátozott. Talán oszlop fúrógépre mélységmérőnek azért jó lehet.

Van rajta egy kétség kívül remekül és sokoldalúan felhasználható, nagyon tartós alkatrész: A kulcs karika.

A pontos technológiát én sem ismerem. Sok cégnek a Ceratizit gyárt nyers szárakat (hengeres keményfém adott emelkedésű belső hűtőfuratokkal). A cég egyik területi képviselője mesélte el az egyik üzemlátogatási tapasztalatait. A lényeget nekik sem mondták el, de a "spagetti" módszer nagyon közel áll a valósághoz. Az üregképzéshez hozaganyagot használnak a kívánt emelkedés szerint csavarva, amit préselés után valami olcsó technológiával távolítanak el. Sokáig nem gyártottak 5D (dolgozó rész=5*átmérő) feletti belső hűtésű fúrókat, mivel nem tudták garantálni a furatok emelkedési pontosságát, és így fennállt a veszély, hogy köszörüléskor a furat a fúró dolgozó részének töve felé már kilép a testből.
A lényeg, hogy sokan jól tippeltetek.

Ja, azt el is felejtettem megemlíteni hogy csőelektródából van 0.3 mm átmérőjű is. Aminek a közepében szintén van hűtőfurat. :D

Mi rendszeresen fúrunk hűtőfuratot keményfém szerszámokba. Startlyukfúróval, vagyis szikraforgácsolással. Egy 200 mm hosszú vörösréz csőelektróda pár óra alatt átvisz egy 150 mmm-es fúrót.
De van amelyikben helikális furat van. Mivel porkohászatilag készül a szerszám gondolom egyszerűen egy kiolvasztható magot tesznek bele.

Előzmény: alma999, 2010-04-30 21:20:00 [529]

Na még egy ötlet . Hasonlít a szikraforgácsoláshoz. De nem megy tönkre a szerszám. Wuppertal mellett egy gyárban láttam egy elektokémiai erózióval működő megmunkálóközpontot.Az anódnak kapcsolt keményfémről a fémrészecskék az áram hatására a katódra akrnak vándorolni de ezt nem engedik meg mert az elektrolitot közben elszivattyúzzák és kicsapatják belőle az oldatba ment részeket. Tulajdonképpen egy vékony csővön nyomják az elektrolitot és az a katód is.A cső a "fúró" Nagyon érdekes technológia, a repülőgépek turbinalapátjait is így csinálják

Kíváncsian várom a megoldást.Van egy ötletem (de aztán nem lehurrogni!!) mi van akkor ha egy magot tesznek a présszerszámba egy olyan drótból ami kibírja a szinterezési hőfokot és aztán pl savval kimaratják. Én rendszeresen bontok Hilti koronafúró vidiát (heg pisztollyal,) és utána salétromsavval szabadúlok meg a forraszanyagtól. A keményfémet nem bántja

Előzmény: alma999, 2010-04-30 21:20:00 [529]

Szerintem úgy készül, mint a makaróni. Kihúzzák belőle a spagettit

Előzmény: alma999, 2010-04-30 21:20:00 [529]

Jó a találós kérdés
Talán nem is fúrják...
A szikra kézenfekvő lenne, de nem több száz mm hosszon.

Előzmény: alma999, 2010-04-30 21:20:00 [529]

"teljesen tömör keményfém fúró és maró". Először be is dőltem neki, mivel az elmúlt pár évtizedben akár ki is fejleszthették a megvalósítását, csak ÉN nem tudtam róla ! De ez nem így van ! Szögezzük le egyszer s minden korra, ilyen ma még nincs !"

Van, és már a 80-as évek végén is biztos volt. Ha átolvastad a feltöltött dokumentumodat, akkor tudod, hogy a gyorsacélnál és a keményfémnél is a wolfram a kulcs. Az összetétel, a technológia ami eltér, és nem is kicsit. Rendszeresen éleztetünk újra keményfém fúrókat, és az éltartamuk 60-70%-a az új, bevonatosnak (azonos technológia mellett), tehát nem a bevonat teszi az alapanyagot 5-10-szeres vágósebességet produkálóvá (gyorsacélhoz viszonyítva). A bevonatok még a finomszemcsés keményfémek éltartásán is sokat tudnak dobni. Használtam olyan 12-es símító marót, amelyhez 6000 1/min fordulatot ajánlottak 1300 N/mm2 szakítójú acélhoz. (25 mm fogásmélység, 1 mm oldalfogás). Itt már a legextrább gyorsacél is elfolyik. Az ára 18000 ft körül van.
Találós kérdés: Tudod, hogyan "fúrják" a likat a belső hűtésű keményfém fúrókba?

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-31 20:58:00 [511]

Ez így van. Én már fúrtam tömörkeményfém fúróval HSS esztergakést!

Előzmény: Laslie, 2010-03-31 23:31:00 [525]

Szia!Köszönjük a segítséget..

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-04-01 07:29:00 [526]

Sziasztok

Ha valaki sokalja az utánvét árát akkor megoldhato hogy elküldöm pukkancsba sima levélként , de küldjetek elöre pénzt mert nemigazán szeretnék rákölteni a sjátombol .
A többit magánban .

Freddi, bár csak belekukkantottam, a feltöltött anyagodba, így csak remélem, hogy jól értem amit írsz.

A "tömör keményfém 55 HRC" kifejezés nem azt jelenti, hogy 55 HRC a szerszám keménysége, hanem azt, hogy egy 55 HRC keménységű anyagba belefúrhatsz azzal a szerszámmal.

Amit Svejk próbált lenyomni a torkodon, hogy fogd meg azt a fúrót és azonnal tudod, hogy az nem HSS szerszám, ez valóba így van. Még csak összehasonlítanod sem kell a bal kezedben levő HSS fúrót és a jobb kezedben levő keményfémet, akkor is tudni fogod, mert látványosabban nehezebb, mint egy HSS szerszám.

Érdekességként , ha fogsz két azonos méretű keményfém marós lapkát amin nincs felirat és az egyiket nehezebbnek találod mint a másikat akkor lehet tudni, hogy a nehezebb lapka az szürke öntvényhez való, míg a könnyebb az acélhoz.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-31 20:58:00 [511]

Köszönöm az utánajárást!

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-03-31 21:54:00 [519]

Köszi a fáradozásod!!

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-03-31 21:54:00 [519]

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-31 22:49:00 [521]

Talán nem nézted meg eléggé azt az irodalmat, mert ebben szerepel a keményfém gyártás is, a gyémántbevonatu, a kerámia és kerámiabevonatu, és még több bevonat is (sok), tulajdonságokkal egyetemben, és a gyártás is. Számora ez lényegtelen, mert egyébként meg tanult egyik szakmám, 4 évig tanultam. Ez az anyag pedig a jelenlegi mérnökök tananyaga, lehet őket sem képzik rendesen, de ez már más téma. A papíripari körkés abban különbözik a fúrótól és marótól (pláne 0,8 és 1mm-es), hogy nincs, vagy sokkel kisebb a nyíró igénybevétele, valamint egy körkés nem rendelkezik sarkokkal. Nyomásra nagyon erős a keményfém, de kevésbé ellenálló hajlításra és nyírásra. Ezért is nem igazán alkalmas fúrónak tömören, és ezt a "tömören"-t kihangsúlyoznám. Hordozón igen. A porkohászatot is ismerem, már vagy 30 éve, és ezen kívül rengeteg technológiát. Amit írtál nekem abból úgy tűnik, te nem olvastad a belinkelt írást (pld ez

"A keményfém szerszám lényege, hogy olyan összetételű anyagot állíthatók elő, mely olvasztásos technológiával nem valósítható meg"

Előzmény: sasi, 2010-03-31 22:23:00 [520]

Amit írtál, az nem igaz!

Talán az zavart meg, hogy belebotlottál egy leírásba, mely porkohászati úton előállított termékről szól. Ilyen sokféle van, pl. exrudálás, hidegpréselés, fröccsöntés, ezekkel különböző alkatrészeket állítanak elő, 0,1-0,05 mm-es pontossággal.

A linkelt irodalom jobb szemcseszerkezetű, kopásállóbb gyorsacél előállításáról, nem keményfém gyártásáról szól!

A keményfém szerszám lényege, hogy olyan összetételű anyagot állíthatók elő, mely olvasztásos technológiával nem valósítható meg (a kívánt arányban nem oldódnak a vasban). Az így összekutyult porok préselés, szinterelés után kemény, kopásálló szemcséket tartalmaznak, és semmi közük a gyorsacélokhoz.

Nagyobb igénybevételhez kovácsolással tovább javíthatóak a keményfém tulajdonságai, pl. papíripari körkéseket gyártanak így.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-31 20:58:00 [511]

Szia

Igen emlitettem hogy be golyoztunk és több ezer darab fog kelleni ( föleg a kicsikböl ).

SZ Jozsinak : Még várják a vissza jelzést ( jön a husvét és kicsit már lelassult minden ):)

Előzmény: sanka74, 2010-03-31 12:26:00 [509]

Á, vagyok én annyira lusta hogy még le sem töltöttem az általad ajánlott irodalmat, csak abba kötöttem bele hogy azt akartad leszögezni kategorikusan hogy nem létezik tömör keményfém fúró

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-31 21:40:00 [516]

Szia

Hát... jobb hijján szeddszét és mikroval mérd meg .

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-03-31 12:18:00 [508]

Figyelj, rendben, van tömör keményfém, de az nem 55 HRC ! Nézd meg egyszer a doksi végén is a szerszámanyag összefoglaló grafikont. Van keményfém is 55 HRC-vel, 900 fokon !

Előzmény: svejk, 2010-03-31 21:34:00 [515]

Természetesen kis marókban, fúrókban is vannak ilyenek...

Előzmény: svejk, 2010-03-31 21:32:00 [514]

Pl. itt van ez:
25 mm átmérő, kb. 75 mm hosszú, 0,535 kg
Ebből ha jól számoltam akkor kb.14,5 kg/dm3 a fajsúlya.
(nyilván tévedtem amikor a bronzéhoz hasonlítottam, de a lényeg aki egyszer fogott ilyet az tudni fogja melyik a tömörkeményfém)