Lézert akkor sem tudtak hosszú élttartamút csinálni

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-03-15 18:07:00 [762]

Igen, ezt még az örökkévalóságnak készítették.
Talán még működne is ha nem lenne darabokban.

Előzmény: PSoft, 2012-03-15 18:00:00 [761]

Ezt már régebben mutattam,lehet hogy épp Neked.

Egy YAMAHA CD-író mechanikája,még az őskorból.
Azt hiszem 1x-es volt az író,és még kazettás módszerrel fogadta a CD-t.

Öntött aluvázon,köszörült felületek a mechanikában,lineármotoros fejmozgatás.
A fontos mechanikai részekben sehol egy darab műanyag kütyű,mert az nem odavaló!

Igazi,szemet gyönyörködtető kis mechanikai remekmű.

Előzmény: Szalai György, 2012-03-15 16:55:00 [757]

15-20 éves???

Tőlünk kicsit nyugatabbra a 3-5 éves technika is a kukába végzi.

Nem azért,mert már nem jó!!!

Hanem azért,mert a supermarketek polcain nap mint nap ott a csilivili,csillogó új csoda.

Napjainkra eljutott már a műszaki/technikai fejlődés arra szintre,hogy rá is vagy kényszerülve az éves,vagy rövidebb ciklusú váltásra.
Mert az élettartam,a tudatosan beépített "öregítő" műszaki megoldások miatt ennyire korlátozódik.:(((

Előzmény: svejk, 2012-03-15 17:02:00 [758]

Ezeknek is az lett a sorsa,mint a VHS videóknak.

A rendszere,mechanizmusa ugyanaz,mint a VHS-é,csak kisebb fizikai méretekben.

Jött a szebb,kényelmesebb,gyorsabb,olcsóbb,nagyobb tárolókapacítású CD/DVD,és más adathordozók.

Ha valaki kéri,postáért szívesen átengedem az egyik példányt,tanulmányozásra,bontásra.
Tele van olyan műszaki megoldásokkal,amiből,ha figyel az ember,csak tanulni lehet.:)

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-03-15 16:47:00 [756]

Én is mindig ezen vagyok kiakadva.
15-20 éves technika és megy a kukába.
De főleg mutasson már nekem valaki olyan embert aki ezeket a mechanikai csodákat tervezte 20 éve!
Legyen az akár egy fénymásoló.
Olyan kíváncsi lennék a fejszerkezetére!

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-03-15 16:47:00 [756]

Belezni! Belezni, hadd lássuk!
Milyen motor, milyen meghajtó, állásérzékelő, csapágyak, lin. vezeték, orsó, merev váz?

Előzmény: PSoft, 2012-03-15 16:34:00 [755]

Mennyi szellemi energia és munka van egy ilyen szerkenytyűben és most már semmi értéke nincs!
Kicsit szomorú!

Előzmény: PSoft, 2012-03-15 16:34:00 [755]

Megint csak a "műhelyrendezés".:)

2db.szalagos backup,még a "múltszázad"-ból.:))

WangDat 3100,SCSI felülettel.

Valószínű,hogy helyhiányra hivatkozva a kukában fogják végezni a jobb sorsra érdemes kis elektromechanikai remekek.
(Már szalagom sincs hozzá,.....)
Pedig,a maga idejében igencsak az élvonalba tartozó kis meghajtók voltak.

Pár kép,még a "boncolás" előtti állapotukról.:)

Szerintem inkább az érzékenység. Meg az olcsóság. Egy torziós műszer sokkal egyszerűbb, olcsóbb legyártani

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2012-03-07 20:45:00 [753]

Precíz válasz : Nem gondoltam volna hogy torziós a rugója de igaz. Két helyen szokták alkalmazni ha érzékeny műszert (galvanométert )akarnak csinálni vagy ha el akarják kerülni a csapágykopásból adódó akadást.
Vajon mekkora jel képződik egy akkora szeléncellán 25 lux hatására? Mi volt a cél egy érzékeny galvó vagy egy rázásbiztos tajga műszer ?

Előzmény: rferi, 2012-03-07 09:58:00 [749]

Na, ezzel is okosabb lettem!

Előzmény: thotib, 2012-03-07 13:02:00 [750]

A link lemaradt.

Előzmény: thotib, 2012-03-07 13:02:00 [750]

"...honnan lehetne ma már lőni ilyen alacsony olvadáspontú forraszanyagot?..."

Metalloglobus, woodfémnek hívják, 95°C-on olvad, 13.800,- + ÁFA / kg. Gulasoft topictárs novemberben vett.

Előzmény: rferi, 2012-03-07 09:58:00 [749]

Egyébként az IMG3171 képen látszik is a műszer szála, ahogyan a rugóbronzra rá van forrasztva.
És ez a forraszanyag is érdekes, mert le van írva, hogy Sn-50%/Pb-30%/Cd-20% összetételű forraszanyaggal max 150 fokon szabad forrasztani.
Na ezzel aztán jól feladták a leckét, honnan lehetne ma már lőni ilyen alacsony olvadáspontú forraszanyagot? A kadmiumot már az ólom előtt ördögtől való dolognak kiáltották ki, alig lehet hozzájutni.

Előzmény: PSoft, 2012-03-06 21:06:00 [745]

A műszer szerintem feszítettszálas "csapágyazású", és a drótok a későbbi esetleges pótlásra való gyári pótalkatrészek.Torziós szálak, és a forgatónyomatékot írták oda melléjük (moment, cirillben, milligramm*cm/90° elfordulás)
Oroszoknál és pláne abban az időben szokás volt a kényes alkatrészekből eleve pótlást csomagolni a műszerhez, hogy később, és esetleg terepen azonnal javítható legyen ha kell.

Előzmény: PSoft, 2012-03-06 21:06:00 [745]

a drótokról : ez egy szelén cellás műszer. Gondolom a cella öregszik és a drótok valami később felhasználandó kompenzációhoz kellenek.

Más de egy kicsit azért idevág. Láttatok már UAZ tartalék olvadó biztosítékot?

Előzmény: PSoft, 2012-03-06 21:06:00 [745]

Gyönyörű! Tudtak az oroszok!

Előzmény: PSoft, 2012-03-06 21:06:00 [745]

A napokban,műhelyrendezés,szokásos selejtezések,....

Ezt találtam,és úgy döntöttem,hogy szétszedem,csinálok pár fotót a majd ötven éves technikáról.

Aztán a fotózás után "kegyelmet"kapott.
Szépen összeraktam,visszapakoltam a dobozába,és megin csak "eltettem".:))

Már készültem az általános iskola első osztályába,mikor a Nagy Szovjetúnióban megalkották ezt a Lux-mérő "kéziműszert".:)








A fotoelem,a hátlapjába sütött évszám szerint 1964-ben gyártódott.









Maga a mérőműszer,csak egy évvel fiatalabb a fotoelemnél,a számlap felirata szerint 1965 a gyártási év.









És,akkor a műszerbelső,pár képben.











Még pár kép a "dokumentek"-ről,és a dokumentek között külön selyempapírba csomagolt papírlap-ról.

A papírlapra három egyforma "szál" van felragasztva,mellé írt valamilyen adatokkal.
Valamilyen fémszálak,ami a műszer tartozéka.

Na,de mi is lehet az a papírlapra ragasztott három egyforma fémszál???
Van valakinek valami ötlete?

Nekem már világos. Köszönöm, hogy újra fáradtál vele.

Előzmény: dankos, 2012-03-03 22:59:00 [743]

Hát újra szétszedtem. Mellékesen a hajtóművet a 7583 bejegyzésben a "Ezt készítettem a CNC gépemmel" topikban találod.
A hajtómű egy NDK WMW Micromat 14 CNC-ről lett leszerelve. A marógépen egy ISO 45-ös orsót mozgatot függőlegesen (Adok-veszek-30573).
Olaj kenésü. A karimán látni az olaj szintet.
Az orsón 7205 B csapágyak vannak és a csigakerék 6207 csapágyokon forog. Mindkét tengelyen levő csapágyak helyzetelhetők a menetes betétek segítségével.
A képeken látható az orsó rész működési elve. Az első képen a minimum helyzetben van beálítva és a következőn a maximális helyzetben (figyeld a karimát). Az excenternek köszönhetően a löket 0,9 mm. A következő két képen az orsó helyzeteléséhez használt menetes betétek látszanak. A második képen a betétet a gyári helyzetében hagytam hogy legyen egy fix pontom az össze rakásnál. A csigakereken a beálítás hasonló. A beálítás akkor szükséges ha az orsót emeljük vagy leereszük mert az orsó tengelye egyúttal elmozdul a csigakerék közepéhez is.
A fogaskerék az a csigakerék.







Remélem megérthetőb lett.

Előzmény: Szalai György, 2012-02-29 06:15:00 [735]

Biztos van annak is oka .
Gondolom függ a terheléstöl a dinamikátol a fogszámtol a maximális fordulattol és a gyártás technologiátol ( mind kettö köszörült pl ) és attol is hogy mennyire lehet drága , mennyi a plussz költség rajta ( edzés , köszörülés stb ) .

Előzmény: svejk, 2012-02-29 13:18:00 [741]

Én meg a preciziósakban meg acél-acélt láttam olajjal feltöltve.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2012-02-29 12:48:00 [740]

Persze hogy értettem de 180fokot tévedtem ?

Gomdolom azért bronz mert az acél az acéllal elöbb utobb összerág , zsiros belsövel meg még nem találkoztam ( gyárilag ) .Szokták még textilbakelittel is a kereket .

Előzmény: svejk, 2012-02-29 12:28:00 [739]

Te biztos értetted a kérdésem?

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2012-02-29 12:10:00 [738]

Bronz az csak ekkora átméröben már neszokás teljesen bronzbol csinálni mert drága lenne és az acél belso strapabirobb pl ékpálya ( az itt most nincs ) .
Zsir meg azért nincs mert ki keni maga alol , mig az olaj folyamatosan megy az orsorol a kerékre .

Előzmény: svejk, 2012-02-29 10:24:00 [737]

Nekem meg még az ütött még szöget a fejembe, hogy miért bronz a csigakerék? Zsír kenésű a szerkezet?

Előzmény: Szalai György, 2012-02-29 06:15:00 [735]

A képek sokszor segítenek a működés megértésében,néha pedig
nem

Előzmény: dankos, 2012-02-28 22:26:00 [729]

Ó, hogy tegyél sót a reggeli kávédba. (Mint én.) Hát, hogy lehet négy mondattal elintézni egy ilyen remek szerkezetet.
Gyártó és típus jelzése van ennek?
Ez egy csigaáttétel, vagy forgóasztal, vagy mi?
Nem készítettél képeket a „karima egy betét része amiben a lyuk excentrikus” részéről?
Meg arról, hogy „minden csapágy pontosan helyzetelhető egy menetes betéttel” ?
Melyik része állítható, az orsó, vagy a csigakerék is?
Az orsón, vagy a keréken vannak „Ferde hatásvonalú golyóscsapágyak”? Mekkorák, vagy milyen számúak?
A „fogaskerék” –en a csigakereket érted, vagy volt még egy külső fogaskerék?
Na, ez a nap is jól kezdődik…

Előzmény: dankos, 2012-02-28 22:26:00 [729]

Hála neked tudom mim van!

Előzmény: svejk, 2012-02-28 22:56:00 [733]

Akkor már megérte!

Előzmény: dankos, 2012-02-28 22:31:00 [732]

Kíváncsivá tettél!

Tanulságos, köszönöm!
De ugye nem csak az én kedvemért szedted szét?

Előzmény: dankos, 2012-02-28 22:26:00 [729]

A Mesterrel picit túloztál.

Előzmény: svejk, 2012-02-28 21:54:00 [728]

Csak a mai napon tudtam nekiállni. Nem a karimában levő csapágy excentrikus, de a karima egy betét része amiben a lyuk excentrikus. A karima elfordításával kb. 1 mm löketet lehet elérni. Ferde hatásvonalú golyóscsapágyak vannak benne és minden csapágy pontosan helyzetelhető egy menetes betéttel. Még egy érdekesség, a fogaskerék egy kúpos betéttel van
rögzítve a tengelyen.

Előzmény: svejk, 2012-02-28 21:54:00 [728]

No nézzük az a forgatót Dankos Mester!

Sziasztok !
Saját hibámon okulva közszemlére teszem, hátha más nem dől be ennek.
Valamikor évekkel ezelőtt, a víz szivattyúm, valamilyen oknál fogva, nem szállított vizet, és a diffúzor tárcsája megolvadt. Az alkatrész ki lett cserélve, és hogy ez még egyszer véletlenül se fordulhasson elő vettem, ezt a sz@rt... Szárazon futás elleni védelem??? Uggyan már... A leírásában az szerepelt, hogy ha nem szállít vizet a szivattyú, akkor x ideig járatja, n-szer, hátha hoz vizet, ha nem , megszakítja a szivattyú tápellátását. Kérlek benneteket, keressétek már meg a képen az időzítő elektronikát
A műanyag leffentyűt a mögötte levő golyós csapban találtam meg, szerencsére lapjára fordulva, nem állta a víz útját. Ki tudja mióta lehetett ott. De kérdem én, ha ez "vizsgálta" hogy van-e vízáram, akkor hogy is van az, hogy nem kapcsolt le ? Jaa, hogy ez alapból, nem is tudott semmit sem csinálni? Azt mégsem merem Nektek mondani hogy 3 vagy 4 éve ezt mennyiért vettem:( A semmit.
Arra hogy nem működött most derült fény, ugyanis a múlthéten megint előfordult a korábbi eset, megint 5.000 Ft-om bánta a diffúzor megvásárlását. És én kis naiv abban a hitben voltam, hogy Nekem aztán van a szárazon futás ellen védelmem Hát nem volt. De jó drága volt ez a tudat
Úgyhogy ha tehetem, ÓVA intelek benneteket ettől:










Jaa, és ez volt az első Google-os link, a mai napi lehet kapni, csak én ettől még drágábban vettem
első találat
Roger

Sajnos a köznyelv elfelejtette már a megkülönböztetést a névben erre a két módszerre.
Eredetileg kétféle névvel illették.
Nekem nem kell a neten keresgélnem a régi tekercseket, a nagyapám már 1925-ben rádióamatőr volt, fenn a padláson hegyekben áll az akkori szakirodalom ))

Előzmény: sasi, 2012-02-12 21:03:00 [724]

A teljesítmény függvényében a folyamatos bekapcsolási időt jelezné 12/48 sec, de ez egy továbbfejlesztett változat, nem melegszik túl, gyakorlatilag folyamatosan lehet használni.
Nem tudom menyit gyártottak belőle, az enyém a nullszériák egyike.

Előzmény: lovas gyula, 2012-02-12 15:46:00 [719]

Én ezt a tekercselési módot méhsejtnek ismerem, régen (nem is merem leírni mikor) készítettem tekercselőt is hozzá, valahol még talán megvan.
Amit te kosárfonatnak nevezel, az is méhsejt, meg az is, amire azt írod, hogy „igazi”csak más a geometriai kialakítása, (nagy és légmagos).
A méhsejt tekercselési módnak az a tulajdonsága, hogy alacsony a belső kapacitása.

A neten azért találni ilyen név alatt nagyméretű légmagos tekercseket, mert divat után építeni az 1930-as évek rádióit.
Az alábbi képen jól látszik a méhsejt tekercs lényege, készítésének módja.

Előzmény: rferi, 2012-02-12 17:32:00 [721]

Hű, a mindenit! IE 8 alatt még rosszabb, mint Firefox-ban, ott legalább egymás alatt vannak a képek.
Jobb, ha visszatérek az Internet Explorer-re.

Előzmény: sasi, 2012-02-12 15:22:00 [715]

Ügyes kütyü, anno a Rádiótechnikában láttam. Azt hiszem az volt a gond vele, hogy a megfelelő ferrit akkor még Cocom-listás volt.

Előzmény: sasi, 2012-02-12 15:26:00 [716]

Na, ez a "nem" méhsejt tekercs, ez "csak" kosárfonat.

Ez az igazi méhsejt

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-02-12 16:40:00 [720]

A 12\48sec mire vonatkozik? mert ha a felfütésre akkor nem egy tüzhányó. A Szovjet formatervezésből nem következtettem ilyen belvilágra. Ez kimaradt az életemből, de mégcsak nem is láttam. Mennyit gyárthattak belőle?

Előzmény: sasi, 2012-02-12 15:26:00 [716]

Ez "csak" kosárfonat tekercs.

Előzmény: sasi, 2012-02-12 15:22:00 [715]

Igazából ez nem igazi méhsejt tekercs.
Az ilyen volt:
méhsejt tekercs

Előzmény: sasi, 2012-02-12 15:22:00 [715]

No, nem éppen így akartam, talán a Firefox tréfált meg… eddig még nem használtam hozzászóláshoz.

Előzmény: sasi, 2012-02-12 15:22:00 [715]

A Semleges csevegő, vegyes ügyek #19894-ben linkelt forrasztó páka – szétbontva.




Teljesítményt szabályozó gomb.




Gyönyörű ferritmagos méhsejt tekercs, mely az üzemállapotot jelző izzót hajtja meg.

Csak találgatok talán túl nagy a gépeden a felbontás.

Előzmény: Szalai György, 2012-02-02 19:43:00 [711]