Az egész nyomtatott áramköri technika az offset nyomtatásból fejlődött ki . Én magam is csináltam annó un alugrafikát . Vannak olyan emulziók amelyeket krómsókkal fényérzékennyé lehet tenni ( Kálium Ammónium bikromátok ) Az emulziók : enyv , tojásfehérje. gummiarabicum , és a mesterséges ( de legjobb ) polivinil -alkohol ( PVA ) . A kész emulziót fel kell önteni (akár centrifugálva ) az alkalmas lemezre ( alu cink réz ) és meg kell szárítani . Száradás után UV expozíció majd " előhívás " meleg vízzel . Ahol fényt kap az emulzió ott nem oldódik . Aztán " erősítés " kalcium kloriddal és további hősokk . Ahol lejött ott már maratható is ( ha nyák ) de nyomtatni is lehet ha megfelelő festékkel kezeljük a maradékot ( offsetnyomás ) vagy anilinfestékkel megfestve alugrafika Persze ez már a múlté .. ( viszont majdnem vegyésznek mentem mert baromira érdekelt annó
'98 környékén a fősulin valami P20-hoz hasonló színű fényérzékeny folyadékot láttam közelről (nem árulták el,hogy miből van és azt sem,hogy hogyan lehet hozzájutni), amit álló centrifugában a lemez közepére öntöttünk bőven és a forgással eloszlattuk, ill. a felesleget lecsapattuk róla. Száradást követően levilágítottunk UV fénnyel , valami lúgos oldatban hívtuk elő és az után marattuk valami "műtrágyalével". Az eredmény számomra nem igazán volt meggyőző... A mai napig nem tudom, hogy hogyan alakulhatott úgy ki egyenletes vastagságú réteg, de mivel azt mondták, hogy az olyan, azért bólogattunk rá...
Háztájiban nálam már akkor is egy 3-tengelyes mechanika rajzolt nyákot kapilláris-festékfilccel (Edding780), amit egy basic nyelvű program kergetett DOS alól.
Ha rá volt égetve akkor nagyon jó maratás álló volt. A nyomdákban a salétrom savas maratást is bírta, viszont a rézre nem szívesen tapadt erről panaszkodtak a kollégák. De én nem próbáltam ezt a technikát.
Pedig Dupont vagy más minőségi fóliát akár itt a fórumon is tudsz venni baráti áron. Dobj csak fel egy hirdetést tuti lesz aki ad el Neked. Ráadásul nem kell venned egy egész tekercset...
Mondjuk egy bibi van a régi P20-as filmjeid nem jók mert ezekhez negatív film kell.
P20-hoz hasonló megoldásra gondoltam. Emulziót lefotózni, "előhívni" (tudom, vízzel kimosni), és kimaratni.
P20 minősége mint minden másé, a béka feneke alatt, ezt már párszor megbeszéltük, drága és gagyi. Fólia jó, de miután nem vagyok hajlandó kínából semmit rendelni, és mint a zöld fórumon és máshol is beszéltek róla, az is elég gyatra minőség. Fóliát németektől rendelem, jó, de kvázi drága, itthon nem kapható sehol, valamiért egyik alkatrészforgalmazó sem akarja behozni.
Ezért érdekelne az emulzió direkt felhasználása, szitázás kihagyásával. Aluminiumon próbáltam, működik, be kell lőni a technológiáját. Bár ha más megoldás nincs, akkor marad a szitázás, az is van itthon.
Alapból inkább az érdekelne, hogy a maratással kapcsolatosan van valakinek tapasztalata, ugye itt az a lényeg, hogy a sósav-hidrogén, a vasklorid, vagy a nátriummittudoménmi leszedi vagy valamelyik jó hozzá...
svejk | 32803
2017-10-15 16:58:12
[4353]
Régen egy ismerős csinálta, de ma már szerintem okafogyottá vált, hiszen elérhető és az ára sem megfizethető a Riston fóliának. Több cég is gyártja, otthon mezei meleglaminálóval is fel lehet szépen vinni, ha begyűrődik lemosod, kezded újra.
A 80-as években a munkatársaim szita emulzióval csinálták a NYÁKot de rá is égették kb 150 fokon. Én eléggé macerásnak találtam. Nekem egyszerűbb volt szitát csinálni és nyomda festékkel lehúzni főleg ha pár darab kellett belőle. A pozitív 20 lakk az egyszerűbb volt nekem, ha egy kellett.
Mi is a suliban, az előző évezredben szitáztuk a panelt, de ott nem az emulzió ment a panelra, hanem a szitán volt a rajzolat, és az áthúzott festék került a panelra. Jó lehet durva rajzolat és nagy darabszám esetén. Szerintem.
A sprint csinál egy maró és egy fúró fájlt behívod a Mach1 filterbe és réteget tudsz jelölni csak marás vagy fúrás. Én külön csinálok szerszámpályát marom aztán fúrás.
Köszönöm, a DRL az ok, van excellon to gcode az megcsinálja. Csak a marópálya érdekelne, a MACH 1 filter nem tiszta. Az egy progi? Mert a gugli nem tud róla. Kereséskor a HPGL-re a MACH3-at ajánlja fel, de nem tudom hogyan kell behívni vele. Igazábol konturmaráshoz kellene, amúgy maratol. Használom 20 éve a protel99-et, nincs is vele gondom, csak az meg a DRL adatokat olyan adatokkal adja ki, hogy fele likat elhelyezi majdnem a holdra is. Az tud menteni DXF formátumban is, abból is elég nehéz kibogarászni valami féle használható adatot. Egyébként ez a sprint 5 az tetszik, jól használható, csak sajnos hiányzik nekem néhány funkció, és a rengeteg saját alkatrészemet is újra kell építenem a makró könyvtárba.
Én készítek még egy drl ( fúró)file-t (is) . A HPGL re ráküldöm a Mach 1 filtert abból lesz a maró file . A drl hez meg megnyitok egy ETC.win t és abból generálom a fúrást
"A rostok nagyon rontják a határvonal minőségét" Miért látszanak a rostok? akkor valamit nem jól csinálsz! Ilyen jelenség csakis szúrófénynél történik. Szórt fény elvilágítja és szépek a határvonalak. Vagy nem tükörben nyomtatsz a pauszra és alávilágítasz. a toner-es résznek kell érintkezni a pausszal akkor szép! Bár függ a nyomtatótól is sok minden. Nekem ha ne agy isten pausz kell egy dekor cég több tiz millás minoltáján nyomatom ki magamnak 20Ft kemény pénzért egy A3-t Persze a pauszt én viszem! Nem kell fújkálni, nem kell vele semmit csinálni, úgy jó ahogy van! Fed a toner rendesen. :D
Pausz nekem nem vált be. A rostok nagyon rontják a határvonal minőségét. Spéci nyomtatóhoz való írásvetítő fóliára szoktam nyomtatni. Ez gyakorlatilag a nyomtatófej felbontását gyönyörűen képes kihasználni.
Akkor már direktben is lehet lézerrel leégetni a lakkot. És ahhoz sima fekete akril festék is megteszi...noha nem mindegyik jó, de erről kérdezd Elektront.
Régen dekorosokal nyomtatam ott valami kontakt 3000 beszéltek hogy fedés legyen jobb de 2 ilesztek egymásra kitakarás igy ok! régi 250w hgl 3 perc volt az idö.... paustnál! most uj 8w nyi uv ledné 7..8 perc... paustnál!
Nekem szintén paust hozot eredményt lézerné minöségbe nyomtató folián szar volt a lefedés meg a minöség... de jó tuner kell hozzá .... még régebben 300dpi is gyártható filmek is jok voltak ! De erre anno be kelet áldozni 60E normális nyomtatóra ami soha nem fog megtérülni!
Ha valaki megelégszik a Pausz papírral (vannak profi nyomtatok amik azért szépen nyomnak rá) Akkor nekem van egy nagyobbacska (cca:500x400mm)UV csöves levilágítom eladó!! Vákuummal szórófénnyel. Ja és álló nem fekvő, tehát helytakarékos is! :D :D :D
Ha valakit érdekel teszek fel képeket is. Meg mondok árat.
PallMallMan | 446
2017-08-01 18:48:43
[4325]
Sajnos mindenki átállt CTP-re. (Computer to Plate) Tehát az országban is ritkaság a síkfilm! De miért nem alkalmaztok valami hasonló megoldást ti is? Mit tom én. Egy diódalézer gépbe UV led -et tenni és azzal hajtani fókuszálva. Vagy Ctcp hajazva is bárki építhet magának android alapokon.
Most hirtelen ezt a videót találtam! De kedves Gábor ami a múlt az a múlt! És szép lassan a feledés homályába vész... Nem lesz síkfilm! Sajnos.....
"miért nem ragad oda amikor az UV hatásra megköt" Nem mindenhez ragad! Valószínűleg valami felületi kezelés van azért a dolgok mögött, ami lehetővő teszi hogy ne kössön oda a polimer.?
Nem oktatás volt és minden tiszteletem Gábor szakmai tudása előtt!!!!! Csupán kérdés a kérdésre!
Igen, egy régi 15"-os csak 1024x768-at tud ez 0.3 mm-es pontméret, de bárcsak ez lenne a legkisebb gond én inkább az elmaszatolódástól félek Ami legjobbom van az egy noti kijelző, az 330 mm-en 1920 pixelt tud, azaz 0,17 mm-es pixelméret, de azt nem barmolnám szélt a bizonytalanért.
Majd ha látnám a kész nyák rajzolaton a pixeleket akkor lehetne befektetni.
Azért a felbontással számolj! 14-15" kijelző ppi-je nagyon nem jó ehhez. 2k 5.5" kijelző kb. 540 ppi, ami ~21 pont mm-enként, ez ~0.05mm felbontás, ami szükséges is az átlós vékony vonalakhoz. A videóban szereplő ugyanilyen méretű 800*480 felbontása kb. 170ppi, azaz kb. 6.5 pont/mm, az nagyon karcsú. Egy 14" full HD monitor meg kb. 2 tizedes pontméret...
Szinte az elsők között szólaltam hozzá de a feltett kérdésemre nem kaptam választ . A Resin es levilágításnál a koma hozzáérinti a folyékony polimert az LCD hez . És a kérdés miért nem ragad oda amikor az UV hatásra megköt ?
Vagy ezt Resinnel úgy kell elképzelni hogy nincs kontaktban csak a fény éri ? rávetítődik ? A dry film az OK mert azon van ugye agy vékony fólia amit a megvilágítás után húznak le
Minthogy a síkfilm gyártás Miskolcon nem elérhető ( az összes ilyen céget megkérdeztem . talán Tiszaújvárosban még működik valaki ) rendkívül perspektívikus a dolog. Várom az első sikeres próbáról a beszámolót
Az ám tényleg, nekem meg van egy 3 csöves EPROM törlőm, annak a hullámhossza vajon mekkora lehet? Gondolom kapásból szélesebb a spektruma mint az UV LED-é. A csövek úgy 250 mm hosszúak lehetnek, egy 14-15"-os LCD-hez elég is lehetne.
Az elmúlt 5-6 évben egyszer sem volt rá szükség.
Ehhez kapcsolódik, hogy egyszer kipróbáltam a nyáron tűző napsütésre kirakni az EPROM-okat. 1 óra után sem törlődtek. ( a törlőbe berakva kb. 2 perc a törlés)
Nemsokára érdemben is hozzá tudok szólni ehhez. Az LCD rész már megvan, RasPI3 hajtja, 2k felbontás, 5.5" kijelző. Több lépcsős konvertálás után gerberből teljesen méretarányos, valamint nanoDLP programmal kompatibilis fájl előállítható. (De bitmap fájlokkal is működik, azzal sokkal kevesebb a meló, viszont elfogadható az a pici méretarány eltérés). Említett program felkonfigolható kimondottan ilyen feladathoz is. Ezen tesztek után a kijelző háttérvilágítása lebontva, az egység levilágításra kész. Egyelőre megfelelő hullámhosszú UV csöveim vannak, de a valós levilágítási tesztek dobozolás hiányában még hátra vannak. Egyelőre valami fapados módon próbálom majd ki, mert se időm, se anyagom most dobozolgatni... Működnie fog, ebben nem kételkedem. Ahogy van érdemi eredmény, meg fogom írni. Még két darab E27-es foglalat kellene a fapados teszthez, de egyszerűen nem jutok el egy villanyszerelő boltba...
keri | 14007
2017-08-01 08:57:15
[4317]
Megjött az ügyeletes szkeptikus De a felvetésed jogos. Fénycsőnél vagy a régebbi bevált és szórt fényforrásoknál számít amit mondasz. A LED-ek pontszerűek és fókuszáltak. Élesebb árnyékot vetnek akkor is ha távolabb van a film.
Persze azon a téren én is szkeptikus vagyok hogy ezzel film minőséget tudnék fotózni, már csak az LCD-k pontsűrűsége miatt sem, de ha belegondolsz a monitorodon is egész jó minőségben meg tudod jeleníteni a NYÁK-rajzot, gyakran az is elég, főleg hobbi viszonylatban egyedi gyártásnál.
Mellesleg manapság már a fotopolimeres 3D nyomtatók is LCD-vel rétegzik a képet, és jobb minőséget tudnak mint a régebbi konstrukciójú olcsóbb (1millás) galvós/lézeres készülékek. Igazából egy ilyen nyomtatóval mást sem kell csinálni mint a rézfóliás lemezt odarakni a tárgyasztal helyére és már működik is a NYÁK nyomtatás.
2017-10-15 19:47:43
Köszi!
