Mit jelent az hogy Speedglas 9100X ? Ez van a pajzsom "üvegén" . Magán a pajzson Speedglas 9100/100 Lehet tököm bököm magam olyan drága pajzsot kaptam ?
Csikarc | 5045
2017-11-21 21:09:39
[99]
.. hát úgy , hogy felcseréled a munkakábelen ill. a test kábelen a polaritást .Az én gépemen is meg lehet cserélni a polaritást de akár némely kínai inverteres gépeknél is megtalálható opció vagy komolyabb ipari gépeken is ( Ergus ) .
Hogyan fordítasz polaritást egy CO hegesztőgépen ? Fixre vannak bekötve a pólusok ,és nem is egyformák . Ha vékony lemezt hegesztenél , először pontozni kell , majd sűríteni a pontokat , végül egybefüggő varrat keletkezhet . Kasznis munkáknál pl. ez célravezető . A folyamatos hegesztés bütyköt kötne az anyagra .
Korábbi hozzászólásban írtam a pálcás elektróda típusokat. Ezek a számok kódolva mindig ott vannak valahol a típuszám mellett, szóval abból fel lehet ismerni.
A pálcás után megismerkedtem elméletben majd gyakorlatban az AFI (Argon fogyóelektródás ívhegesztés) vagy más szóval MIG (Metal inert gas) technikával. Ennél a technikánál egy előtoló mechanika adagolja folyamatosan a hozaganyagot (huzal) a pisztoly, majd a munkadarab felé, és ezen a huzalon egyben az ív is létrejön és leválik. A dobon a hegyeszendő munkadarabnak megfelelő fémhuzal van. A védőgáz lehet Argon (innen a magyar AFI név) vagy CO2 vagy ennek kombinációja. Az egyik spec-hegesztés könyvben olvastam, hogy speciális esetekben az argon mellett oxigén is van 10%-ban.
A CO2 az nagyon jó alacsony széntartalmú acélok hegesztéséhez, és ára és tárolhatósága miatt verhetetlen. Mivel a fém szénnel dúsul, ezért a varrat másabb lesz, mint az alapfém, ezért bizonyos széntartalom felett már nem használják.
Az Argon mint nemesgáz használatos pl. rozsdamentes acél vagy aluminuium hegesztéséhez.
Én a CO2-t választottam, mert erre volt pénzem. És mert főleg szerkezeti acélt hegesztek otthon.
0,8mm-es huzallal dolgozom. Ha az a cél, hogy a varratom behatoljon az anyagba és szilárd kötés létesüljön és a munkadab is vastag (értsd: nagyobb mint 3mm), akkor a pisztolyt a pozitív sarokra kötöm. Ha vékony fémet hegesztek, és csak be akarom fröcskölni a munkadarabot (külöben átégne a lemez) akkor a pisztolyt a negatív sarokra kötöm. De ez nem lesz szép.
J-Steel | 1721
2017-11-21 19:32:32
[96]
Kiegészítés akik máshogy ismerik: Fordított polaritás = Hegesztő elektróda pozitív pólus Egyenes polaritás = Hegesztő elektróda negatív pólus
Bevonatos célszerü a forditot polaritás jobb a beolvadás a munkadarabb fellöl iv hömérséglet is nagyobb 4000c felet ... inkább akor kerülik ha föld felé potenciás (földelt) a munkadarabb akkor egyenes polaritás használatos... awinál talán oxidbonto hatása jobb dcnál ha forditot (alu hegesztésnél de ere meg ac forrás még jobb awinál az egyenes a megszokot de az iv hömérséglet 5000 felet kezdödik..
J-Steel | 1721
2017-11-21 17:19:08
[93]
Megtaláltam egy forrást, lentebb írom. Ez kifejezetten a cellulóz pálcáról szól.
„Therefore, referring back to your question, it is logical that only E6010 electrodes would be specified for a more critical application such as pipe welding, and not E6011 electrodes. Note that for stick welding in general, DC+ polarity is most commonly used. It produces a good bead profile with a higher level of penetration. DC- polarity results in less penetration and a higher electrode melt-off rate. It is sometimes used, for example, on thin sheet metal in an attempt to prevent burn-through.”
Magyarul: A kérdésre visszatérve, hogy vajon logikus-e hogy a 6010-es pálca (mivel csak DC-n hegeszthető) jobban megfelel-e (szakítószilárság) kritikus helyzetekben mint pl. szállítócsövek hegesztésére a 6011-essel szemben: Meg kell jegyezni, hogy a DC+ (pálca pozitív) elterjedtebben használt. Ez jó varrathernyót eredményez magasabb behatolási mélységgel. DC- (pálca negatív) kisebb behatolást eredményez erősebb elektróda megolvasással. Ez utóbbi gyakran használatos vékony lemezek hegesztésére, hogy elkerüljék a lemez átégését.
FIGYELEM! Ez a szakasz csak a cellulóztartalmú (nátrium v. kálium) elektródára vonatkozik, az általánosan használt rutilos pálcáról NEM szól. A cellulóz pálcákkal csak azok hegesztenek, akik nap mint nap csöveket hegesztenek az iparban és csakran meg is röntgenezik a varratokat, hogy a certifikációt kiadhassa a gyártónak.
remrendes | 4136
2017-11-21 17:13:15
[92]
Kicsit frocskol, en megprobalnam kisebb elotolassal. Mintha a ho is sok lenne, talan tavolabb tartanam a pisztolyt. 1-2mm atmeroben szerintem nem befolyasol semmit. Kisebb akkor kell, ha nem fersz hozza nagyobbal, pl gyokvarrat. A gazmennyiseg atmerofuggo, az atmero pedig huzal fuggo (is).
Ez igaz, én is így hittem, de aztán egy angol cikk vagy egy magyar hegesztéstechnikai könyv meggyőzött. A hozzászólást 3 hónapja készítettem be (várva a topic nyitására), azóta sajnos elfelejtettem. Kellett volna forrást és magyarázatot mellékelnem, de ez sajnos elmaradt.
Esab mesze elmarad a Böhler FOX al szemben még az olcso felhasználsi körben is! Ezt az érvet énis alátámasztom.... ki kell probálni Böhler FOX termékeket nem lesz csalodás aki esab haznált hasonlo árkategoriábban is!
Én a böhlertől vásároltam ívhegesztő pálcákat (mert ez tetszett meg). Alacsony széntartalmú acélt szerettem volna hegeszteni, és a következő tapasztalatokat gyűjtöttem:
E6010 és E6011 Cellulóz bevonatú, és úgynevezett "Fast freeze" (szabad ford: gyorsan szilárduló) pálca, amelynek íve magát és a munkadarabot igen magas hőmérsékletűre felhevíti. Ez tökéletes nagyobb csövek (szállítócsövek) összehegesztésére, azon belül a fűzésre (odacsípés) és gyökölésre (első varratréteg). Nagyon jól feltölti az illesztési üregeket is. A probléma az vele, hogy nem minden hegesztőgép jó hozzá, ugyanis a rutilos és bázikus pálcákhoz képest kb 10-15V-tal nagyobb üresjárati és hegesztőfeszültség kell neki. Az enyém például nem ilyen, és ez akkor derült ki, amikor hegeszteni akartam, és mindig kialudt az ív. Aztán újragyújtottam, és ismét kialudt. Az áramot hiába tekertem, csak jobban fröcskölt, bár folyamatosabb lett a dolog. Aztán később olvastam, hogy a Cellulóz bevonat az oka. Erre volna külön másik gép újabb 100E Ft-ért. Európában a Böhlertől lehet pl. venni FOX CEL és CEL+ néven. Ez pálca érzékeny a nedvességre, érdemes zárt dobozban tartani. Összetételét tekintve szerkezeti acélhoz való, semmilyen különleges ötvöző nincs benne. Annak ellenére, hogy nem tudok vele dolgozni fűzésre (odacsípés) nagyon jó, mert azonnal átforrósítja a hegesztendő anyagot, és jól tart. Ilyenkor a pálcát a negatív pólusról kapcsolom (ekkor ugyanis a pálca forróbb mint az alapanyag, így nem lyukaszt át vékonyabb (3-4mm) acélokat.
Az E7018-as egy úgynevezett "filler" (szabad ford: (fel)töltő). Bázikus bevonatú pálca, amit a pozitív pólusra kell kapcsolni. Nem könnyű vele hegeszteni, de ha az ember odafigyel, akkor a varrat tökéletesen zárvány és idegen anyag mentes lehet. Ezt ajánlják második, harmadik stb. rétegnek. Ha hegesztés után röntgenvizsgálat van, akkor ezt ajánlják. Összetétele szintén semmi különleges, kis szén ötvözőn kívül semmi más, tehát szintén csak szerkezeti acélhoz van kitalálva. A Böhler FOX EV 50 és EV 55 egyenértékű. Az ASAB-nál pedig OK 4800.
Létezik még az E6013-os. Ez rutilpálca. A rutilpálca fantasztikus előnye, hogy nagyon könnyű vele hegeszteni, úgy szokás mondani, hogy még egy kezdő is képes vele látszólagosan jó varratot készíteni. Sajnos azonban, ha az ember szétvágja a varratot, láthatóvá válnak a könnyen kialakuló pici zárványbuborékok, amik aztán később repedéshez járulhatnak hozzá.
J-Steel | 1721
2017-11-21 15:52:12
[86]
Korábban írta jani300, hogy nem tudja mit jelent a OK 46.16 7014 végén a szám. A 7014 egy amerikai (AWS) számozási rendszer. Az első kétjegyű szám a szakítószilárdságot adja angolszász mértékegységben szorozva 1000-rel(psi). Az utolsó előtti szám azt jelenti hogy milyen pozíciókban használatos 1 - midegyikben 2 - csak függőleges és vízszintes
Az utolsó szám az elektróda típusát jelenti, és ezzel azt is hogy AC/DC+ vagy DC- pólusokról hegeszthető.
Szám Bevonat -> Polaritás 0 Magas cellulóz tartalmú nátrium DC+ 1 Magas cellulóz tartalmú kálium AC, DC+ or DC- 2 Magas titán tartalmú nátrium AC, DC- 3 Magas titán tartalmú kálium AC, DC+ 4 Vaspor és titán AC, DC+ or DC- 5 Alacsony hidrogén tartalmú nátrium DC+ 6 Alacsony hidrogén tartalmú kálium AC, DC+ 7 Magas vas-oxid és vaspor AC, DC+ or DC- 8 Alacsony hidrogén tartalmú kálium és vaspor AC, DC+ or DC-
Még egy pár kép a bénázásomról, meg drótkeféztem az előző hegesztést, és van egy kép az anyag előkészítéséről is. Na azért megfogadtam a tanácsokat is, a mostani fedővarrathoz visszavettem kb 15 Ampert. És tettem fel egy új szemüveget, és ahogy Csikarc is mondta, nem mostanában hegesztettem ilyesmit. De nem zavargok többször a bénázásommal, ez ügyben.
vjanos | 5562
2017-11-21 10:51:57
[84]
Nemrég cseréltem gázterelőt a CO/MIG hegesztőmön. Az előző már elég cakkos volt, most egy kisebb szájméretű új került fel helyette. Ezzel mintha szebb lenne a varrat, de könnyebben is koszolódik a gázterelő és az áramtadó közti leszűkült rés a visszafröcsögéstől.
Kérdésem az lenne, hogy CO-nál mi alapján kell adott szájnyílású gázterelőt választani, illteve mit befolyásol a nyílás mérete? Gondolom a védőgáz felhőt, de incs itt akkora áramlás szerintem, hogy jelentősen megváltoztassa az alakját
jani300 | 12231
2017-11-21 10:15:14
[83]
Elő volt készítve . "V" varrat hátulról először 2,5 essel gyökölve . Szeretek nagyobb árammal hegeszteni , nem félek hogy kilukad lV 10 es anyag , azt már nem illik tompán illeszteni . Az első varrat a mellette lévő zártszelvény miatt lassabb volt a szélén ,ott azért púposabb . Azért kellett csak a felére fedővarrat . A test ,tényleg csak részlegesen volt tisztítva , de volt .
Nem vagyok nagy bevont elektroda szakember, de ahogy emlitettek, az aramot talan en is egy picit lejjebb vinnem es a sebesseget is. Ahogy nezem 100-200A kozott idealis. Viszont ami szerintem lenyegesebb, en nem latom, hogy koszorulve lettek volna a hegesztendo feluletek es foleg a testpont. Ha 10mm vastag, ott mar lehet, hogy le is tortem volna egy kicsit.
Volt is a köszörüléssel egy kis ideig problémám - nem értettem miért nem lehet használt újraköszörült pofákkal olyan minőségben hegeszteni mint az újakkal . Egy idő után rájöttem - a kulcsszó a "demagnetizálás" . Ugyanis a sárgaréz pofákat csak együtt lehetett köszörülni az acél szorító párjával a síkköszörű mágnesasztalán . A pofák közzé pedig gyakrabban került fém szennyeződés úgy pedig nem lehet hegeszteni jó minőségben . Aztán eszembe jutott és leellenőriztem a pofák mágnesességét és lőn világosság . Azután már természetes volt az acél pofák demagnetizálása síkköszörülés után . Csak érdekességként írtam le a történetet mert néha triviális problémák is okozhatnak az embernek fejfájást .
Belepofázok pedig ebben a témában Csikarc a fekete öves .. Én köszörültettem a bronz pofákat az ipari hegesztőgéphez ahol hegesztette a ( fémipari ) lapokat . Ugyanakkor ismerem a forrasztási eljárásokat is . Miskolc legnagyobb faipari cége ( Ládi ) a kovácsforrasztást preferálta anno Vagyis kovácstűzben felhevítették a pofákat és bórax folyatással sárgarézzel forrasztottak a szalagot Az eljárás hasonló a ( talán ) Kátisz féle elektromos hevítésű forrasztógép eljárásához. Szerintem a különbség az hogy a fémipari szalagokat extrém módon megfeszítjük és kicsiny hajlítási sugáron járatjuk A faipariak sokkal lazábbak és nagyobb a hajlítási sugár
Ergó a fémiparinál erősebb végtelenítés kell vagyis tompahegesztés ( visszamunkálva ,utóhőkezelve )
Csikarc | 5045
2017-11-20 21:06:58
[78]
Azért ha megforrasztanád a fémipari fűrészlapot úgy is elmenne jó pár üzemórát . Viszont jóval keményebb ötvözet a fémipari hordozó szalag így ott alacsonyabb hőmérsékleten kell hőkezelni ill. feszültségmentesíteni a lapot hegesztés után . Jobb helyeken még próbakeménység mérést is végeznek a hegesztési varraton ill annak közvetlen környezetében és hasonló értéket kell mérni mint a lap többi részén . De persze más teszteket is végeznek szúrópróba szerűen .A forrasztáshoz olcsó eszköz kell és akár gazdaságosnak is mondható de a hegesztéshez a gép 300 E-től indul és határ a csillagos ég . De kell is mert rengeteg fajta fűrészlap létezik és nagyon komoly méter árakkal így ezért elvárható a lehető legjobb minőségű végtelenítés .
Azért ez így nem egészen igaz . Már a nyolvanas években láttam hasonló hegesztőgépet asztalos üzemben szerintem , mint amivel most hegesztik a fém lapokat . Faiparban elterjedt a forrasztás ,az igaz . Oka lehet annak hogy a fém lapokat csak hegesztik . Talán ír is erről valaki ...
Ezek szerint Hadfield és nem az amit írtam ( eltérés 1 db e betű ) de a többi ( fejből ) azért talán megállja a helyét . Nagyon komoly volt a metallográfia tanítás anno ahol végeztem . ( persze szerettem is )
Sőt annyira ritkán , hogy a héten csak a bekapcsolás miatt hegesztettem az inverteressel mert rossz nyelvek szerint az sem jó az elektrolit kondenzátoroknak ha évekig nincs használva-feltöltődve . Viszont nagyon jó gép mert az 5-ös elektródát is csuklóból viszi . Én sönttel és analóg műszerrel mértem az áramot egyszer csak azért , hogy ellenőrizzem az egérmozit ( ez a kijelző lenne ) - nagy eltérést nem tapasztaltam csak 2-3 A-t kivétel 210A felett ott már 6-7 A eltérés volt a két műszer között .A 3,25ös bázikussal 111 A-ra állítva könnyedén és szépen tudtam hegeszteni .
Most készül egy vas szalagfűrész, a lapjaim megvannak repedve, ezeket szeretném javítani, 30*1mm a lap . A fához való lapot CO2-vel hegesztem. Lehet,megpróbálom ezt is CO2-vel.Forrasztani nem akarom.
Jaj már ! Gyakoroltam a másik oldalán Gyakoroltam egyébként eleget (már) ha nem is látszik ezen ,a pajzsot is próbáltam ezt meg meg kellett toldani . A salakleválás miatt tettem fel a Palinak . De nyugodtan megpróbálhatjátok akár eltörni is Nagyobb árammal próbáltam először , na ott rendes szélbeégés volt , és a salakot is úgy kellett leverni . Köszönöm hogy segíteni akartok , egyébként
Nem sértő az osztályzatod Volt olyan tanárom akinek az volt az elve hogy aki a könyvet írta az tudja 5 ösre az anyagot . Ő csak tanítja , és már csak négyesre tudhatja . Mit akarunk akkor mi , diákok ?
Ok ! Van még egy 80x80 as darab is ,azt is toldani kell . Majd még próbálkozom Egyébként egyengetni is kellene , arra azért kíváncsi vagyok , bele tudok e nyújtani a 10 es anyagba ,kétkilóssal .Először nagyobb árammal próbáltam , na ott volt szélbeégés Zárvány nincsen benne , a fenét érdekli a többi 1 méteres erőkaron 3-4 tonna csavaróerejét kell bírnia . 90X90 es Lv 10 es zártszelvény lesz belőle , kb 1600 mili feltámasztás nélküli hosszal .
A forrasztáshoz meg jó a "sima AC áram" is inkább akkor érdemes több energiát befektetni a fűrészlap forrasztásának előkészítéshez jó sablonokat készíteni gondolok itt például a szép szabályos ék alak készítéshez megvezetőt .
sokan emliteték az auto salak leválás bevonatos pálcánál Böhler FOX gondolt a hegesztöi uto munkálatokra is legolcsobb pálcája is tudja...
jani300 | 12231
2017-11-20 18:12:09
[61]
Palinak Nekem nem kunkorodik a salak, de karctűvel könnyedén egybe le lehet tolni. Büszke nem vagyok rá, de én így hegesztek. Na a szögvas másik oldalát amin állítgattam az áramot, azt tuti nem fényképezem A bevont elektróda, átmérő 4-es, OK 46.16 7014 (a 7014 nem tudom mit jelenthet), áram 160A amit a potméter mutat, műszer nincs
Törölt felhasználó
2017-11-20 17:55:01
[60]
pixel66 akar szalag fürészlapot hegeszteni de én kemény forasztást ezüstel javasoltam neki inkább... Én valami indukcios elven oldanám meg a hevitést inkább...
Szia! A mikrótrafóval megoldható, olcsó és jó, több ponthegesztőt is csináltam, fűrészlapot felizzítja, el is égeti egy erősebb, neten találsz róla videót.
Azt lehet tudni milyen méretű lapot akarsz hegeszteni ? A feszültség elég elég szűk tartományban kell , hogy legyen :5,3-6 V AC között . Amper viszont kell bőven és bizony nem 2-300 A .. persze "mm2" függő .
Ha sikerült villamos izitásig heviteni 700...900c ig kissebb áramal is fürészlapot akkor rotemberger néven fut ezüst forrasz pálcaként mind segéd anyag... Hütö redszereket ezel javitotuk suma réz keményforasz helyet... gázforaztástol tartozkodjál szénhidrogén hátrányai miat beviszel az acélba...
2017-11-21 21:19:31
Az én gépemen is meg lehet cserélni a polaritást de akár némely kínai inverteres gépeknél is megtalálható opció vagy komolyabb ipari gépeken is ( Ergus ) .
Ugyanis a sárgaréz pofákat csak együtt lehetett köszörülni az acél szorító párjával a síkköszörű mágnesasztalán . A pofák közzé pedig gyakrabban került fém szennyeződés úgy pedig nem lehet hegeszteni jó minőségben . Aztán eszembe jutott és leellenőriztem a pofák mágnesességét 
![](<a href="https://ibb.co/ice5yR"><img src="https://preview.ibb.co/cx9ik6/sorminta.jpg" alt="sorminta" border="0"></a>)
)
