Esab mesze elmarad a Böhler FOX al szemben még az olcso felhasználsi körben is! Ezt az érvet énis alátámasztom.... ki kell probálni Böhler FOX termékeket nem lesz csalodás aki esab haznált hasonlo árkategoriábban is!
Én a böhlertől vásároltam ívhegesztő pálcákat (mert ez tetszett meg). Alacsony széntartalmú acélt szerettem volna hegeszteni, és a következő tapasztalatokat gyűjtöttem:
E6010 és E6011 Cellulóz bevonatú, és úgynevezett "Fast freeze" (szabad ford: gyorsan szilárduló) pálca, amelynek íve magát és a munkadarabot igen magas hőmérsékletűre felhevíti. Ez tökéletes nagyobb csövek (szállítócsövek) összehegesztésére, azon belül a fűzésre (odacsípés) és gyökölésre (első varratréteg). Nagyon jól feltölti az illesztési üregeket is. A probléma az vele, hogy nem minden hegesztőgép jó hozzá, ugyanis a rutilos és bázikus pálcákhoz képest kb 10-15V-tal nagyobb üresjárati és hegesztőfeszültség kell neki. Az enyém például nem ilyen, és ez akkor derült ki, amikor hegeszteni akartam, és mindig kialudt az ív. Aztán újragyújtottam, és ismét kialudt. Az áramot hiába tekertem, csak jobban fröcskölt, bár folyamatosabb lett a dolog. Aztán később olvastam, hogy a Cellulóz bevonat az oka. Erre volna külön másik gép újabb 100E Ft-ért. Európában a Böhlertől lehet pl. venni FOX CEL és CEL+ néven. Ez pálca érzékeny a nedvességre, érdemes zárt dobozban tartani. Összetételét tekintve szerkezeti acélhoz való, semmilyen különleges ötvöző nincs benne. Annak ellenére, hogy nem tudok vele dolgozni fűzésre (odacsípés) nagyon jó, mert azonnal átforrósítja a hegesztendő anyagot, és jól tart. Ilyenkor a pálcát a negatív pólusról kapcsolom (ekkor ugyanis a pálca forróbb mint az alapanyag, így nem lyukaszt át vékonyabb (3-4mm) acélokat.
Az E7018-as egy úgynevezett "filler" (szabad ford: (fel)töltő). Bázikus bevonatú pálca, amit a pozitív pólusra kell kapcsolni. Nem könnyű vele hegeszteni, de ha az ember odafigyel, akkor a varrat tökéletesen zárvány és idegen anyag mentes lehet. Ezt ajánlják második, harmadik stb. rétegnek. Ha hegesztés után röntgenvizsgálat van, akkor ezt ajánlják. Összetétele szintén semmi különleges, kis szén ötvözőn kívül semmi más, tehát szintén csak szerkezeti acélhoz van kitalálva. A Böhler FOX EV 50 és EV 55 egyenértékű. Az ASAB-nál pedig OK 4800.
Létezik még az E6013-os. Ez rutilpálca. A rutilpálca fantasztikus előnye, hogy nagyon könnyű vele hegeszteni, úgy szokás mondani, hogy még egy kezdő is képes vele látszólagosan jó varratot készíteni. Sajnos azonban, ha az ember szétvágja a varratot, láthatóvá válnak a könnyen kialakuló pici zárványbuborékok, amik aztán később repedéshez járulhatnak hozzá.
J-Steel | 1718
2017-11-21 15:52:12
[86]
Korábban írta jani300, hogy nem tudja mit jelent a OK 46.16 7014 végén a szám. A 7014 egy amerikai (AWS) számozási rendszer. Az első kétjegyű szám a szakítószilárdságot adja angolszász mértékegységben szorozva 1000-rel(psi). Az utolsó előtti szám azt jelenti hogy milyen pozíciókban használatos 1 - midegyikben 2 - csak függőleges és vízszintes
Az utolsó szám az elektróda típusát jelenti, és ezzel azt is hogy AC/DC+ vagy DC- pólusokról hegeszthető.
Szám Bevonat -> Polaritás 0 Magas cellulóz tartalmú nátrium DC+ 1 Magas cellulóz tartalmú kálium AC, DC+ or DC- 2 Magas titán tartalmú nátrium AC, DC- 3 Magas titán tartalmú kálium AC, DC+ 4 Vaspor és titán AC, DC+ or DC- 5 Alacsony hidrogén tartalmú nátrium DC+ 6 Alacsony hidrogén tartalmú kálium AC, DC+ 7 Magas vas-oxid és vaspor AC, DC+ or DC- 8 Alacsony hidrogén tartalmú kálium és vaspor AC, DC+ or DC-
Még egy pár kép a bénázásomról, meg drótkeféztem az előző hegesztést, és van egy kép az anyag előkészítéséről is. Na azért megfogadtam a tanácsokat is, a mostani fedővarrathoz visszavettem kb 15 Ampert. És tettem fel egy új szemüveget, és ahogy Csikarc is mondta, nem mostanában hegesztettem ilyesmit. De nem zavargok többször a bénázásommal, ez ügyben.
vjanos | 5559
2017-11-21 10:51:57
[84]
Nemrég cseréltem gázterelőt a CO/MIG hegesztőmön. Az előző már elég cakkos volt, most egy kisebb szájméretű új került fel helyette. Ezzel mintha szebb lenne a varrat, de könnyebben is koszolódik a gázterelő és az áramtadó közti leszűkült rés a visszafröcsögéstől.
Kérdésem az lenne, hogy CO-nál mi alapján kell adott szájnyílású gázterelőt választani, illteve mit befolyásol a nyílás mérete? Gondolom a védőgáz felhőt, de incs itt akkora áramlás szerintem, hogy jelentősen megváltoztassa az alakját
jani300 | 12067
2017-11-21 10:15:14
[83]
Elő volt készítve . "V" varrat hátulról először 2,5 essel gyökölve . Szeretek nagyobb árammal hegeszteni , nem félek hogy kilukad lV 10 es anyag , azt már nem illik tompán illeszteni . Az első varrat a mellette lévő zártszelvény miatt lassabb volt a szélén ,ott azért púposabb . Azért kellett csak a felére fedővarrat . A test ,tényleg csak részlegesen volt tisztítva , de volt .
Nem vagyok nagy bevont elektroda szakember, de ahogy emlitettek, az aramot talan en is egy picit lejjebb vinnem es a sebesseget is. Ahogy nezem 100-200A kozott idealis. Viszont ami szerintem lenyegesebb, en nem latom, hogy koszorulve lettek volna a hegesztendo feluletek es foleg a testpont. Ha 10mm vastag, ott mar lehet, hogy le is tortem volna egy kicsit.
Volt is a köszörüléssel egy kis ideig problémám - nem értettem miért nem lehet használt újraköszörült pofákkal olyan minőségben hegeszteni mint az újakkal . Egy idő után rájöttem - a kulcsszó a "demagnetizálás" . Ugyanis a sárgaréz pofákat csak együtt lehetett köszörülni az acél szorító párjával a síkköszörű mágnesasztalán . A pofák közzé pedig gyakrabban került fém szennyeződés úgy pedig nem lehet hegeszteni jó minőségben . Aztán eszembe jutott és leellenőriztem a pofák mágnesességét és lőn világosság . Azután már természetes volt az acél pofák demagnetizálása síkköszörülés után . Csak érdekességként írtam le a történetet mert néha triviális problémák is okozhatnak az embernek fejfájást .
Belepofázok pedig ebben a témában Csikarc a fekete öves .. Én köszörültettem a bronz pofákat az ipari hegesztőgéphez ahol hegesztette a ( fémipari ) lapokat . Ugyanakkor ismerem a forrasztási eljárásokat is . Miskolc legnagyobb faipari cége ( Ládi ) a kovácsforrasztást preferálta anno Vagyis kovácstűzben felhevítették a pofákat és bórax folyatással sárgarézzel forrasztottak a szalagot Az eljárás hasonló a ( talán ) Kátisz féle elektromos hevítésű forrasztógép eljárásához. Szerintem a különbség az hogy a fémipari szalagokat extrém módon megfeszítjük és kicsiny hajlítási sugáron járatjuk A faipariak sokkal lazábbak és nagyobb a hajlítási sugár
Ergó a fémiparinál erősebb végtelenítés kell vagyis tompahegesztés ( visszamunkálva ,utóhőkezelve )
Csikarc | 5045
2017-11-20 21:06:58
[78]
Azért ha megforrasztanád a fémipari fűrészlapot úgy is elmenne jó pár üzemórát . Viszont jóval keményebb ötvözet a fémipari hordozó szalag így ott alacsonyabb hőmérsékleten kell hőkezelni ill. feszültségmentesíteni a lapot hegesztés után . Jobb helyeken még próbakeménység mérést is végeznek a hegesztési varraton ill annak közvetlen környezetében és hasonló értéket kell mérni mint a lap többi részén . De persze más teszteket is végeznek szúrópróba szerűen .A forrasztáshoz olcsó eszköz kell és akár gazdaságosnak is mondható de a hegesztéshez a gép 300 E-től indul és határ a csillagos ég . De kell is mert rengeteg fajta fűrészlap létezik és nagyon komoly méter árakkal így ezért elvárható a lehető legjobb minőségű végtelenítés .
Azért ez így nem egészen igaz . Már a nyolvanas években láttam hasonló hegesztőgépet asztalos üzemben szerintem , mint amivel most hegesztik a fém lapokat . Faiparban elterjedt a forrasztás ,az igaz . Oka lehet annak hogy a fém lapokat csak hegesztik . Talán ír is erről valaki ...
Ezek szerint Hadfield és nem az amit írtam ( eltérés 1 db e betű ) de a többi ( fejből ) azért talán megállja a helyét . Nagyon komoly volt a metallográfia tanítás anno ahol végeztem . ( persze szerettem is )
Sőt annyira ritkán , hogy a héten csak a bekapcsolás miatt hegesztettem az inverteressel mert rossz nyelvek szerint az sem jó az elektrolit kondenzátoroknak ha évekig nincs használva-feltöltődve . Viszont nagyon jó gép mert az 5-ös elektródát is csuklóból viszi . Én sönttel és analóg műszerrel mértem az áramot egyszer csak azért , hogy ellenőrizzem az egérmozit ( ez a kijelző lenne ) - nagy eltérést nem tapasztaltam csak 2-3 A-t kivétel 210A felett ott már 6-7 A eltérés volt a két műszer között .A 3,25ös bázikussal 111 A-ra állítva könnyedén és szépen tudtam hegeszteni .
Most készül egy vas szalagfűrész, a lapjaim megvannak repedve, ezeket szeretném javítani, 30*1mm a lap . A fához való lapot CO2-vel hegesztem. Lehet,megpróbálom ezt is CO2-vel.Forrasztani nem akarom.
Jaj már ! Gyakoroltam a másik oldalán Gyakoroltam egyébként eleget (már) ha nem is látszik ezen ,a pajzsot is próbáltam ezt meg meg kellett toldani . A salakleválás miatt tettem fel a Palinak . De nyugodtan megpróbálhatjátok akár eltörni is Nagyobb árammal próbáltam először , na ott rendes szélbeégés volt , és a salakot is úgy kellett leverni . Köszönöm hogy segíteni akartok , egyébként
Nem sértő az osztályzatod Volt olyan tanárom akinek az volt az elve hogy aki a könyvet írta az tudja 5 ösre az anyagot . Ő csak tanítja , és már csak négyesre tudhatja . Mit akarunk akkor mi , diákok ?
Ok ! Van még egy 80x80 as darab is ,azt is toldani kell . Majd még próbálkozom Egyébként egyengetni is kellene , arra azért kíváncsi vagyok , bele tudok e nyújtani a 10 es anyagba ,kétkilóssal .Először nagyobb árammal próbáltam , na ott volt szélbeégés Zárvány nincsen benne , a fenét érdekli a többi 1 méteres erőkaron 3-4 tonna csavaróerejét kell bírnia . 90X90 es Lv 10 es zártszelvény lesz belőle , kb 1600 mili feltámasztás nélküli hosszal .
A forrasztáshoz meg jó a "sima AC áram" is inkább akkor érdemes több energiát befektetni a fűrészlap forrasztásának előkészítéshez jó sablonokat készíteni gondolok itt például a szép szabályos ék alak készítéshez megvezetőt .
sokan emliteték az auto salak leválás bevonatos pálcánál Böhler FOX gondolt a hegesztöi uto munkálatokra is legolcsobb pálcája is tudja...
jani300 | 12067
2017-11-20 18:12:09
[61]
Palinak Nekem nem kunkorodik a salak, de karctűvel könnyedén egybe le lehet tolni. Büszke nem vagyok rá, de én így hegesztek. Na a szögvas másik oldalát amin állítgattam az áramot, azt tuti nem fényképezem A bevont elektróda, átmérő 4-es, OK 46.16 7014 (a 7014 nem tudom mit jelenthet), áram 160A amit a potméter mutat, műszer nincs
Törölt felhasználó
2017-11-20 17:55:01
[60]
pixel66 akar szalag fürészlapot hegeszteni de én kemény forasztást ezüstel javasoltam neki inkább... Én valami indukcios elven oldanám meg a hevitést inkább...
Szia! A mikrótrafóval megoldható, olcsó és jó, több ponthegesztőt is csináltam, fűrészlapot felizzítja, el is égeti egy erősebb, neten találsz róla videót.
Azt lehet tudni milyen méretű lapot akarsz hegeszteni ? A feszültség elég elég szűk tartományban kell , hogy legyen :5,3-6 V AC között . Amper viszont kell bőven és bizony nem 2-300 A .. persze "mm2" függő .
Ha sikerült villamos izitásig heviteni 700...900c ig kissebb áramal is fürészlapot akkor rotemberger néven fut ezüst forrasz pálcaként mind segéd anyag... Hütö redszereket ezel javitotuk suma réz keményforasz helyet... gázforaztástol tartozkodjál szénhidrogén hátrányai miat beviszel az acélba...
Az ara. A nyers munkadarab kb 11000kg. Igen, nemesitett. Tervben van valamikor egy kis sulycsokkentes, akkor megnezem az ajanlott anyagot is. A Bohler nemesacel katalogust szoktam nezegetni egyebkent ilyen esetben.
Tompahegesztésre gondolsz ugye, nem a rézzel való keményforrasztásra. Mondjuk 5-10V és 100-150-200A kezdetnek. Valószínűleg fűrészlap méret kérdése is.
Sziasztok! Szeretnék egy szalagfűrész hegesztőt építeni,de nem találtam adatot,hogy hány volt kell a szekunderen és hány amper. Ezt megtudná valaki mondani?
remrendes | 4071
2017-11-20 09:54:59
[47]
Kesanyagoknal neztuk a Bohler K700-at. Nem merultem bele, de a wikipedian van egy kisebb leiras rola.
Az amit te írsz az valószínű az ausztenites mangán acél ( haedfield ) acél ( remélem így is írják ). Alapból puha de ha ütés nyomás éri akkor nagyon hamar felkeményedik . Az anyagtudósok meg is tudják magyarázni ( de valami ilyesmi lesz hogy a mangán..... tehát eléggé tapasztalati dolgokra épülő tudomány ez is )
Az a mangán milyen tulajdonságait javítja az acélnak? A vasúti forgóvázaknál előszeretettel használtak mangánötvözetű csúszólapokat, de ott gondolom a kenés nélküli kopásállóság miatt.
Kopirnyák bejegyzése 20:29:33-kor keletkezett, ergo nem láthattad 26-kor...
pedig csak az lehet. vagy 7 percig gépelted, vagy mást csináltál közben. a bejegyzés dátumához a pontos idő kerül mindig. mindegy hogy a gépeden pl mit mutat az idő.
írom ezt kb 23:07:00-kor a saját gépem ideje szerint
Gábor(ok).:) Mindkettőtöknek köszönöm a segítséget.
ANTAL GÁBOR | 4588
2017-11-19 20:43:38
[39]
Nem is értem hogy hogyan működik ez a fórum . Látom a kérdést 26 kor de nem látom a Kopirnyák bejegyzését mert akkor okafogyott a gépelés tehát legroszabb esetben 29 kor kezdek el gépelni . Nem hinném hogy a bejegyzésem 7 percet vett volna igénybe ....
2017-11-21 16:14:50
Ugyanis a sárgaréz pofákat csak együtt lehetett köszörülni az acél szorító párjával a síkköszörű mágnesasztalán . A pofák közzé pedig gyakrabban került fém szennyeződés úgy pedig nem lehet hegeszteni jó minőségben . Aztán eszembe jutott és leellenőriztem a pofák mágnesességét 
![](<a href="https://ibb.co/ice5yR"><img src="https://preview.ibb.co/cx9ik6/sorminta.jpg" alt="sorminta" border="0"></a>)
)
