Felmerül bennem a kérdés, hogy a zsírpapíros, látszólag szép felületű etalonról honnan tudod hogy nem jó? Hogy méred ki ha nincs 00-ás vagy 000-ás új gránitod?
Nem kötekedésből kérdezem. Én beleestem a tökéletes platni hajszolásának hibájába. Több öntvényem is van, van három egyformát lehetne csinálni tökéletes síkot is akár (más kérdés hogy ahhoz kellene megfelelő gyakorlat). Van használt felületű, van frissen behántolt. Végül az említett mérőgép gránitlap lett az amire azt mondtam hogy na jó elég lesz... Persze ebben is van fél század síkhíba ha egy órát tologatok rajta. De úgy gondolom hobbistaként megfelel (csak jó lenne nagyobb is ). Egy vékony lécet vadászok, amivel adott esetben hoszabb prizmát meg lehetne festeni, valahogy nem érzem hogy a hagyományos híd alakú lécek kellően filigránok lennének erre a célra. Na nem mintha olyat lehetne mostanában találni... Jó lenne találni bármilyen öntvény darabot emberi áron gyakorolni, sajnos a méh telepre nem akarnak mostanság beengedni.
Lapkára egy tippem lenne, ha tud az ember beszerezni egy szélesebb példányt, akkor azt kis multigépes gyémántkorongat ketté lehet vágni. Én is úgy csináltam a keskeny lapkáimat.
Engem mindig csodálatba ejtett, hogy kézi hántolással, milyen pontos geometriát lehet létrehozni. Nagyon jó érzés volt, amikor az első öntvény darabom síkba hozásával elkészültem. Az egy dolog, hogy gyönyörű egy hántolt felület, de ahogy siklik a grániton... Pure satisfaction Tanulásnak vettem egy kis fémipari gyalugépet. Ezen nincsen semmilyen bonyolult fecskefarok, vagy prizma. Minden merőleges vagy párhuzamos. Ez úgymond a konyhamalac. Ha ezt meg tudom csinálni, akkor talán neki merek majd állni egy esztergának. Jelenleg az asztal keresztszánt hántolom. 8 századnyit volt megbanánosodva. így utólag belegondolva, inkább síkba kellett volna marni, mielőtt nekikezdek... A felső részben még mindig van egy század "gödör"
Szalai György | 9541
2020-01-11 17:13:04
[6]
Köszönöm a válaszokat. Akkor ezt szeretetből kell csinálni, vagy sehogy.
mdani2 | 273
2020-01-11 17:08:14
[5]
Teljesen egyet értek veled. Én eddig akármilyen tusírlécet vagy túsírlapot vettem, ártól és zsírpapírtól függetlenül, mind csak egy újabb projektként végezte. A legjobb darabjaim a méhtelepről vannak. Azok legalább olcsóak voltak és kb ugyan annyi munka lesz velük, mint azzal, amit 50 ezerért vettem abban a hitben, hogy ez olyan gyönyörű, biztosan jó... Kizárt!!!!! Egyedül akkor van rá valami esély, ha olyantól veszed, aki hántol(t), magának megcsinálta és használta.
A felújításnak szerintem nem is maga a hántolás része a legnehezebb, mert abba viszonylag hamar bele lehet jönni. A probléma inkább a geometria megmérése, a mérések értelmezése és a helyes geometria kialakítása. Ehhez kell a gyakorlat és az érzék.
Ez egy olyan kérdés, amire szerintem nem lehet tökéletes választ adni, mert kb mindenki a saját ízlése szerint annyit költ szerszámra, amennyit jónak lát és még el tud titkolni az asszony elől.
De azért számolgassunk egy kicsit:
Legyen az eszterga egy hobbi ceruzahegyező: HBM 250 X 550 Profi Norton Eszterga KOMPLETT
Csúcstávolság: 550mm, feltételezzük, hogy az ágy hossza nem nagyobb, mint 750mm.
Ami még kell: - jó olcsón valami olvasztószökevény 750 hosszú tusírléc (mint kart emg írta és én is ezt tapasztaltam, semmi értelme nincs öntvényárnál többet adni érte, mert úgy is fel kell újítani. - százados szögtapintó mérőóra - mágnes talpas és nem mágnes talpas mérőóra állvány - 300 mm hosszú köszörült mérőrúd - 250mm prizmás tusírléc, ami a fecskefarokba befér (ezt készíteni kell) - mikrométer készlet, ami átéri mindegyik szán fecskefarok részét - köszörült henger pár (csapágy görgő, de legalább akkora, hogy a fecskefarok közepén feküdjön fel) - 0.02mm/1000mm vízmérték - acetonmentes féktisztító a gránit tisztításához, vagy folttisztító benzin
Most hirtelen ennyi jutott eszembe. Nem írtam mindenhez árat, mert kb ahogy az elején is írtam, mindenki a saját szája íze szerint vásárol szerszámot és lehet, hogy a második listából már amúgy is meg vannak dolgok. Ezek szerintem az alap dolgok. A legproblémásabb egy megbízható sík beszerzése. Mert pl LoneWolf -nál is szokott néha CMM asztal vagy gránit lap lenni, de azt be kellene méretni, hogy kiderüljön róla, jó e. Egyébként nála pont simán ki tudsz tökéletes állapotút fogni. Öntvény lapot meg érdemes venni, mert nagyon hasznos, de csak úgy, hogy az ember elfogadja, hogy azzal legalább 1 hetet el kell szórakozni, hogy használható felülete legyen.
A kínai gépek felújítását kapásból az ágy hőkezelésével kell kezdeni. Már több helyről, hallottam, hogy egyszerűen nem tudta az illető behántolni, mert folyamatosan vetemedett az ágy. Tele van az öntésből eredő maradó feszültséggel. Ezért el kell vinni egy hőkezelőhöz és öregíteni. Utána szépen újrafesteni és lehet kezdeni a hántolást. Ha edzett az ágy, akkor először a két talprészt fel kell hántolni egysíkúra és párhuzamosra az ággyal, utána elvinni felköszörültetni. Ha ez megvan, akkor lehet ráilleszteni a főorsót, utána a szánokat stb... Biztos van itt valaki, aki már csinált ilyet és hátha megosztja a tapasztalatait. Én így állnék neki...
A kérdés nem nekem szólt, de mivel már jó sok pénzt és időt eltöltöttem hántolással, ezért megsztom a tapasztalataimat. Olcsón nem lehet használható etalont vásárolni. Amit úgy hirdetnek, hogy újszerű, még rajra van a gyári zsír, annak az ára az újénak olyan fele, kétharmada. Vettem már 630x400 -as öntvény tusírlapot ütött-kopott felülettel 10.000 Ft-t. Ezt fel lehetne köröültetni, ami legalább 50-60 Ft. Vagy pl. vettem egy 1000mm tusírlécet, ez is rozsdás volt. A rozsdát lekapartam, majd az egészet elkezdtem hántolni, de mivel nem volt 1000-es csak 600-as ellendarabom, ezért végül köszörültettem 20.000-ért. A legjobb vételem egy olyan léc volt, aminek van 50mm széles sík lapja és oldalán 45fokos prizma, hassza 560mm. Meglepő módon a felülete is jó, ára 55 ezer forint volt pár éve. Tehát kérdésedre válaszolva 200-300 ezer forint között lehet beszerzni egy használható induló hántoló készletet. A Schaublin minőséghez meg be kell fektetni még jónéhány évnyi gyakorlást és tanulást, ha valakinek nem ez a szakmája (márpedig ez egy alapvetően amatőr fórum, tehát feltehetően nem az). Én szeretem ezt csinálni, nem azért választottam ezt az utat, mert megéri.
Tapasztalatod szerint jelenleg kb. mekkora összegből vásárolható meg az általad leirt felület felújító eszközkészlet a használtcikk világpiacon? Amivel, ha nem is egy valaha volt minőségi marógép, de legalább egy kínai kiseszterga Schaublin minőségűre hozható.
Ez a topik azért jött létre, hogy mindenféle gépfelújítással kapcsolatos dolgokat megtárgyalhassunk. Legyen szó esztergáról, marógépről, köszörűről, gyaluról, vagy akármilyen sarokban lapuló felújításra szoruló olvasztószökevényről.
Mielőtt nekiállnánk, hogy szétszedjük a gépet, mérjük fel annak állapotát. Ehhez nagy segítséget nyújt a gépkönyv. Tanulmányozzuk át, amennyiben rendelkezésre áll, hogy megismerjük a gép, konstrukcióját, tulajdonságait és rendeltetését, valamint szinte minden gépkönyv tartalmaz egy „átvételi jegyzőkönyv” című fejezetet, amiből kiderül, hogy a gyárban milyen tűrésekkel és pontossági követelményekkel készítették el a gépet. Ez úgymond útmutató is lesz számunkra a felújítás során, hogy tudjuk mikor értük el a gyári állapotot.
A gép geometriájának és állapotának felméréséhez a következő eszközökre lehet szükségünk: százados mérőóra, ezredes mérőóra, szögtapintós mérőóra, állvány, gépipari vízmérték (0,02mm/1000mm) vagy dobozos vízmérték, 300mm hosszú mérőrúd a főorsó vagy szegnyereg kúpjának megfelelő befogó résszel, gépipari derékszög.
Ha valaki jobban bele szeretne merülni a forgácsoló gépekkel kapcsolatos mérésekbe, akkor ezt a két könyvet ajánlom figyelmébe: - Dr. Baráti Antal – Szerszámgép vizsgálatok - Dr. Georg Schlesinger – Testing machine tools
A hagyományos forgácsoló gépek felújításának szinte elengedhetetlen része az egyes csúszó/ illeszkedő alkatrészeinek hántolással történő megmunkálása és illesztése. Ez rendkívül nagy türelmet, kitartást és állóképességet igénylő feladat, de ezzel a módszerrel biztosíthatjuk a szükséges geometriát és a gép tartósságát.
Ha valaki szeretné megtanulni ezt a mesterséget, akkor a következő eszközökre lesz szüksége:
- Referenciák, etalonok: Egy hántolt felület síklapúsága csak olyan jó lehet, mint amilyen a referencia sík, amihez hasonlítottuk. Ezért rendkívül fontos egy megbízható és nagyon pontos referencia beszerzése. Erre több eszköz is rendelkezésünkre áll, de a legjobb megoldás egy gránit lap. A gránit legyen 00, de akár 000 osztálypontosságú és legalább akkora, mint a hántolni kívánt alkatrész legnagyobb mérete. Természetesen használhatunk öntöttvas tusírlapot is, de felhívnám a figyelmet néhány hátrányára és kockázatára: az öntött vas tusírlap mágnesezhető, ha nincs megfelelően tárolva rozsdásodik, és nagy körültekintéssel kell vele bánni, mert a legkisebb ütődés is elrontja a síklapúságát. Csak gondoljunk bele, ha megütődik a finoman hántolt felület, akkor keletkezik egy benyomódás és akörül egy kidudorodás, mivel az anyagnak mennie kell valahova. Ez a kidudorodás, máris elrontja a síklapúságot. A gránit nagy előnye az, hogy abból esetleg kipattan egy szilánk és lesz egy kis mélyedés, de a teljes felület megőrzi a síklapúságát. Az öntöttvas a nem megfelelő tárolás következtében még vetemedésre is hajlamos, amit csak úgy tudunk felismerni, ha egy másik megbízható referenciához hasonlítjuk. Végezetül pedig felhívnám a figyelmet a használt piacon fel-fel bukkanó példányokban rejlő kockázatra. Attól még, hogy egy tusírlap felülete szép és sérülésmentesnek tűnik, nem jelenti azt, hogy valóban megfelel a célnak. Amennyiben az eladó nem tud mérési jegyzőkönyvet biztosítani, úgy kell tekinteni rá, mint egy szépen díszített vasdarab. Ugyan így kell tekinteni a túsírlécekre, prizmákra és akár használt gránitlapokra is. Jómagam is jártam úgy, hogy egy jónak gondolt gyönyörű állapotú tusírlécről kiderült, teljesen alkalmatlan a célra, ellenben bővítette a felújítandó mérőeszközök sorát. Ha lehetőség van rá, akkor vásárlás előtt, mindenképpen ellenőrizzük az eszközt valamilyen megbízható referenciával. - Tusírozó festékek, kontraszt anyagok: Léteznek olaj és vízbázisú festék. A vízalapú festéknek az a nagy előnye, hogy a fáradságos nap végén sokkal könnyebben le lehet mosni a kézről, mint az olaj alapút, viszont ez gyorsabban megszárad, és emiatt sűrűbben kell újra felvinni a tusírlap felületére. Európában könnyen beszerezhető a Stuarts micrometer vagy a Charbonell aqua wash márkák. Amerikában a Canode blue és yellow terjedt el jobban. Természetesen, aki vállalkozó szellemű, megpróbálhat saját maga kontraszt anyagot kikeverni, valami kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhető pigment anyagból. Ezeket művészellátóban lehet a legkönnyebben beszerezni, de akár betonfestékkel is lehet kísérletezni. Viszont tartsuk észben, hogy bizonyos pigment anyagok egyenetlen szemcseméretűek és abrazív tulajdonsággal is rendelkezhetnek. A festék egyenletes elterítésére a különböző gumihengerek a legalkalmasabbak. - Szükségünk lesz még valamilyen fenőkőre, amivel hántolás után lesorjátlaníthatjuk a felületet. Ez legyen finomszemcsés és síkba köszörült, hogy használatakor ne karcolja meg a hántolt felületet. A legtöbb olcsó fenőkő újonnan nem sík, ezért ha lehetőség van rá, köszörüljük meg vagy használjuk valamilyen gyémánt bevonatú lapot a síkba csiszolásához. - Kézi hántoló: A kézi hántoló legyen 30-50 cm hosszú, és rugalmas szárú. A legjobb a keményfém betétlapkás szerszám. Ugyan használható gyosacél, vagy edzett szerszámacél él is, vagy akár egy megköszörült reszelő, de ezeknek hamar kimegy az éle az öntöttvas koptató hatása miatt. A szárszámot három különböző rádiuszra érdemes megélezni: 120mm a nagyolához, 90mm az általános hántoláshoz és 60 mm a finom munkákhoz. A homlokszög legyen 3-5 fok.
Ha valaki jobban meg szeretné ismerni a hántolás és gépfelújítási fogásokat, akkor ezt a két könyvet ajánlom figyelmébe: - Edvard F. Conelly – Machine tool reconditioning - Wayne R. Moore – Fundations of mechanical accuracy
2020-01-11 22:43:27
).
