A fojtóról találtam képeket. Úgy tekercseltem, hogy 2 megcsapolása van de a menetszámokra már nem emlékszem pontosan. De nagyjából lehet következtetni a képen látható menetsávokról (elvileg 12 menet/ sor). Úgy emlékszem 3 sor van rajta. Ha lesz egy kis időm, megmérem a pontos induktivitását is és megírom. A profil huzal mérete 8x3mm. A vasmag méretei 60x80/230mm.
frob | 2276
2020-10-14 20:21:48
[2413]
Hátha összegyűlünk annyian hogy megmérd, csatlakoznék én is , kíváncsi lennék a méreteire, esetleg egy fotó a késztermékről beméretezve és persze az induktivitás értéke, meg netán a fazonhuzal keresztmetszete
Igazat megvallva mivel évekkel ezelőtt készítettem, lövésem sincs a fojtótekercs induktivitásáról. De ha nagyon kíváncsi rá valaki, szívesen megmérem. Én a gép eredeti 3fázisú trafó egy oszlopát vágtam le és arra a magra csévéltem fel a profilhuzalt. Méreteket tekintve elég izmos, súlyra is 10kg körül mozog, a főtrafó méretének kb a fele. De remekül teszi a dolgát. Emlékszem, hogy pár gyári fojtót is próbáltam, illetve a leégett trafó egyik oszlop szekunder oldali tekercset is bekötöttem fojtó gyanánt és határozottan funkcionált, ráadásul jobban mint a gyári fojtók!
Lehet "kivégeztek" de gánya professzorként azt kell hogy mondjam, hogy akár vakon tekercselve is készíthető fojtótekercs és biztosan javítani fogja a használhatóságát a gépnek. Ha valakinek van ingere, készít egy izmos tekercset 40 menettel és 3-4 csapolással, aztán oda köt rá ahol a leg ideálisabban használható a gép.
Én még soha nem mértem meg egyetlen fojtót sem. Nem is érdekel hány mH-s. Láttam már ugyanolyan teljesítményű gyári (Esab LKB 260 vs. Esab LAN 250)3 fázisó hegesztő gépet "öklömnyi" méretű fojtóval és "kis söröshoró" méretben is. Az egyik gépemben is Esab LKB 260-as főtrafó van és már a 3. fojtó van benne. Ez vált be végül.
Előzmény: Geszti Sándor, 2020-10-13 20:19:28 [2408]
Geszti Sándor | 1139
2020-10-13 20:19:28
[2408]
Itt már mindenről volt szó, csak a folytó értékéről nem, ami engem már réges-régen érdekelne. A folytó értéke mellé a sörök számát kérném méréshatárnak.
Dr.GodMan | 1463
2020-10-12 08:23:47
[2407]
Bocsi, hogy beleszólok, nem olvastam végig, hogy miről van szó pontosan (túl sok a betű és lusta vagyok dekódolni) Ha jól vettem ki, akkor a kollégának van egy co2 gépe, ami kicsit feljavításra szorul.
Nekem is van egy kicsit szerencsétlen előéletű co2 hegesztőm amibe raktam egy szép nagy, világháborús böszme 1 fázisú módosított szekunder tekercsü trafót. Sajnos kevés primer oldali csapolás van rajta (4db) de kreatívan kombináltam egy 10kw-os fázishasítóval és kitartóan működik, szépen teszi a dolgát már évek óta! Kikaptam belőle a nélkülözhető mágneskapcsolót is mert nagyon idegesítő volt a csattogása és rávettem a triac-ot, hogy vegye magára a mágneskapcsoló terhét is...
A hegesztőtrafó kimenetére készítettem egy szép izmos fojtó tekercset + bónuszba tettem rá 2db 47.000uF kondit is.
Végeredmény annyira korrekt lett, évek óta áll a gyári dobozába az új iweld mig 315 igbt. Ki sem lett bontva és egyenlőre nem is látom szükségét. Nem csak azért mert nem hegesztek évek óta, hanem mert poros lesz
Viccet félretéve, egy retek, korábban csak kínlódó hegesztő egy jó fojtóval, esetleg plusz kondikkal, jól alkalmazhatóvá, teljesen korrekt varratokra lesz képes! Persze a hegesztési alapismeretekre akkor is szükség van!
B.Zoltán | 1720
2020-10-11 21:44:03
[2406]
Ma nem fért bele az időbe, de holnap összejöhet egy oszcilloszkópos felvétel, mert már engemet is izgatnak ezek. Kondizva vagy nem kondizva, hegesztés közbe lenne jó kapcsolgatni, úgy még esetleg a hangján is lehetne hallani valamit. Nagyon azért nem akarom szét kapni.
Elnézést kell kérnem ! Csak egy nagyságrendet tévedtem ! 22000 nikró 63 voltos kondiból van kettő darab párhuzamosan a gépben . Ez nem utólagos buherálás ,gyárilag a fém szerelőlaphoz rögzítve talppal ! Hasonló magyar "fekete" gondolom elkók .
Egyre megnyugtatóbbak a válaszaid ! Lehet megpróbálok még néhányat beszerezni Ha 50 ampert tud (együtt a kettő),az már nekem valószínűleg teljesen meg fog felelni . Nem állandó üzemű a gép , 160 amperes névleg ,de azt valószínűleg tudja is , ipari jellegű ,nem barkácsáruházi típus . Kettőnél többet nem is állt szándékomban rátenni de most megnézem a gyári kondijai értékét . Az a 40 ezer mikró az itt többször előkerült már de ezekből a kondikból én az első ránézésre sokallom . Az egyenirányító és a fojtó közti "buszfeszültség" mintáját szívesen megnézném szkóppal figyelve . Kondizva és anélkül . Még mindig böki a csőrőm ez a rövidzár üzem téma , ugyan is maga a trafó nem üzemel rövidzár üzemben ,és emiatt némiképp constans hoz kellene közelítenie a szekunder feszültségnek . De ez csak olyan saját elképzelés ne vegye senki készpénznek .
Előzmény: Szalai György, 2020-10-11 19:45:30 [2403]
Szalai György | 9490
2020-10-11 19:45:30
[2403]
„nem a legmegfelelőbbek” Az látszik az adatlapból, hogy a 76.9 mm átmérőjű kondenzátoron M6 terminál csavarok vannak, és Max. 57 A csúcsárammal is használható, míg a hőmérséklete el nem éri a Max. 85 C fokot. A két kondi párhuzamosan, az már 100 A feletti lehet. Ehhez úgy is kéne őket párhuzamosan kötni, hogy nagyjából egyforma legyen az árameloszlás nagy áramoknál is, és ne melegedjen a kötés. Az ESR ellenállásukat ellenőrizni kéne, (100Hz-en 21 milli Ohm) hogy legalább nagyjából egyformák-e. Ha nem egyformák, akkor nem is fog egyenlő áram folyni rajtuk párhuzamos kötésben. A kondi halála a melegedés, de az alja hőleadó felület, ahol hűtőre lehet szerelni. Ez is ad lehetőségeket.
Ok ! Köszönöm . "Hegesztésnél az áramot kellene stabilizálni (rövidzár, vagyis és szakadási állapot között)." Hegesztésnél nincsen szakadási állapot , azért ezt megemlíteném . Amíg "ég" az ív az nem szakadás komoly áramok folydogálnak . A fojtó egyik alapvető szerepe az is hogy a trafó csapjai ne kerülhessenek rövidzárba az egyenirányításon keresztül . Ez mondjuk így nem a legszebben sikerült fogalmazásom ... De be fogom tudni szerintem kötni azokat a kondikat a megfelelő helyre a megfelelő módon . Legalábbis erősen bizakodom benne Az eredeti kérdésemre sikerült választ kapnom ,nem a legmegfelelőbbek a fényképezett kondenzátorok az impulzus üzemre . De ez sem fog igazán zavarni abban hogy beépítsem
Íme az érvelés röviden, tömören: A kondenzátor a feszültséget próbálja stabilan tartani (simítani). (Vagyis hirtelen nagy áramingadozások mellett is állandó marad a feszültség.) A kondenzátort párhuzamosan kötjük eme célból a rendszerbe. Az induktivitás pedig az áramot próbálja staibaln tartani (simítani) Vagyis nagy feszültségváltozások mellett állandó áramot próbál fnntartani. Az induktivitást sorosan kapcsoljuk a rendszerbe ilyen célra.
Hegesztésnél az áramot kellene stabilizálni (rövidzár, vagyis és szakadási állapot között). Vagyis konklúzióként egy jól méretezett fojtó induktivitás sorbakapcsolása fog javítani a hegesztési képen. (Az impulzusokat és társait ne keverjük most ide, mivel gondolom sima 50Hz-es trafóval szerelt gépről beszélünk.)
Itt a "simításról" volt szó azaz nagy teljesítményű kondenzátorok használatáról. A kicsik nem befolyásolnak különösen így nincs is értelme kielemezgetni külön.Én mindig a hegesztő ív oldaláról közelítem a témát nem az egyszerű üresjárati műszeres mérés oldalról. Kis teljesítményű inverteres hegesztőgépek kimenetén sem használnak kondenzátorokat csak komolyabb fojtókat ( a frekvencia különbözőségéhez nézve arányosan az 50 Hz-esekhez) és ott bizony a z egyenirányítás után kőkeményen szaggatott négyszög a jel alak bő idő % hiánnyal mégis szépen muzsikálnak alacsony kitöltési tényezőnél. De a véleményem lényegét is leírtam már - "ha erősen kondizol akkor érdemes a fojtó teljesítményét is emelni".
Kezdünk közeledni Én is azt írtam hogy azonos fokozatban kondival több energiát tudok kivenni a trafóból . Az természetes hogy az effektív feszültséget emeli a puffer kondi . De mivel egyfázisú gépekről van szó ,a teljesítmény itt mindig véges ,inkább kevéske . Visszakapcsolni nekem nem gond , 3 as fokozat alatt nem ér szinte semmit 0,8 as huzallal nekem . Az olcsó rosszul méretezett trafók igazából nem relevánsak a témában . Ezek rendkívül árérzékenyek ,simán az ára miatt sem építenek kondit bele szerintem . Rosszkor adja ki a kondi az energiát . Hát mivel nem eső jelleggörbéjű a trafó , a csúcsfeszültség és a szűretlen effektív feszültség közti részről lehet szó , a rövidzárlati áram korlátozása legalábbis az egyik feladata a fojtónak , nem az előtte lévő egyenfeszültségnek kellene csökkennie . Habár ezt csak elméletileg mondom ,soha nem mértem . Itt a fojtóknak utána nézve viszont találtam olyan infót hogy a kondi és a fojtó rezgőkört alkotva feszültség emelkedést , és rezonancia frekvenciás túlterhelést okozhat a kondin ,és a fojtón melegedést . Na persze ezt hálózati áramkorlátozókra írták ,de lehet ilyen gond elvben itt is .
Méréseim alapján ,csak üres járásban emeli meg a feszültséget. Hegesztésnél már leesik, és boldogok lehetünk, ha a nulla átmenetet megszünteti.
Ahhoz, hogy két fokozattal megemelje a fokozatot ugyancsak nagy kapacitás kellene szerintem. Egyfázisú gép tapasztalatom szerint kondi és fojtóval jó igazán.
Nem mondom, hogy nem lehet csak egy jól méretezett fojtóval hegeszteni, de hogy a kondi rontana rajta azt nem tapasztaltam, csak a fordítottját.
A 3806-os hsz-t olvastad? "A kondenzátorok az effektív feszültséget emelik és akkor válnak be ha rosszul van tervezve a kis teljesítményű gép." Magyarul olyan mint ha 2 fokozattal nagyobbra kapcsolnád a géped azaz eltolja a gép fokozatainak a teljesítményét a kondenzátor. Ezzel viszont túlterheli a főtrafót ezért a több kondenzátor beépítésénél a fojtó teljesítményét is emelni kellene. Vagy persze csökken a BI. A hegesztés technológia (MIG) szempontjából viszont a szekunder oldali puffer kondenzátor pont rossz időben adja ki a teljesítményt magából- mikor rövidzárlati cseppátmenet van. A fojtó pedig ekkor működik a legideálisabban a főtrafóra ill. a technológiai helyzetre nézve. Más technológiánál ahol nincs rövidzárlati cseppátmenet ott nem érvényesül a puffer kondenzátor ilyen káros hatása.
Többen írták azt hogy nem eső jelleggörbéjű , konkrétan most nem tudom kik is írták , de én is úgy tudom hogy így is van . De most nem is fontos ez . Amit a fojtóról írsz azt nem vitatom nem is vitattam , szerintem . Amit a fojtóról tudok az az hogy áramkorlátozó szerepe van. Mágneses mező felépítésével korlátozza az áramot , és a mező megszűnésekor sem veszhet el a tárolt energia . Most igazából ennél többre nincsen szükségem pillanatnyilag mert nem méretezek ilyesmit ,ez adott a géppel . És nem baj ha írsz ezekről , jó tudni ezeket is . De hogy az egyfázisú gépen nem tud javítani a puffer kondi arról nehezen tudsz meggyőzni . Valahol elbeszélünk egymás mellett ,vagy nem tudom .
"Azt állítjátok nem lehet eső jelleggörbéjű a co trafója ." HOL ÍRTAM EZT?Mitől szakad meg az ív? A hálózati nullátmenetet áthidalja a fojtó tekercsben tárolt energia ergo nem szakad meg. Amikor megszakad az ív akkor éppen rövidzárlati cseppátmenet van és ez szokott szétdurranni. Az erős "lüktetést" az egyenetlen terhelés okozza és nem a hálózati 50 Hz brummja. Sok hegesztőgép (persze más technológia) megyen egy fázisról váltó áramú hegesztő árammal és erős fázishasítással mégis tök jó az ív.... de nem is folytatom mert felesleges, fáradt vagyok, hamar elfáradok.
De miért ? Meg lehet engem győzni ,érvekkel ... A háromfázisú hegesztő gépek mindig is jobbak voltak , pont a háromfázis jellege miatt . A háromfázisú középmegcsapolásos egyenirányítást (hatfázisú) most nem is feszegetném ,annál az inverter sem igazán jobb . A fojtó az más az a védőgázos fogyó elektródás hegesztés jellege miatt van ,nem értem mi gondod a kevésbé lüktető egyenárammal ,de most tényleg . Azt állítjátok nem lehet eső jelleggörbéjű a co trafója . Akkor akár akkumulátorról is táplálhatnám a fojtót , az ív megszakítását kellene csak másképpen megoldani . No de ha hibás a gondolatmenetem én szívesem veszem bárkitől ha rávilágít a hibára . Én nem szégyenlem ha tanulhatok bárkitől is , sőt szívesen veszem ,
A primer oldali és szekunder oldali kondenzátort is úgy értelmezem hogy teljesítményt nyerek velük . A primer helyi fázisjavítása némi feszültség emelkedést jelent a hálózaton , és kisebb biztosíték használatát is megengedi . Ez gyakorlatilag ingyen hőterhelés emelkedés nélkül javítja a trafót . A szekunder simításnak hát az a neve , pufferolás . A kondenzátorokkal nagyobb teljesítményt veszek ki a trafóból a csúcspontok közelében , és nullpontnál viszont visszanyerem ezt a teljesítményt , a trafót jobban terhelem ,azonos fokozatban kondizva a diódahíd után . A fojtó mivel ugyanott marad a fogyasztó felől nézve , kevesebbet változtathatja a karakterisztikáját ,szerintem . Ez az egész kondizás arra hajaz hogy hasonlítson a háromfázisú híd egyenáramához valamelyest az egyfázisú gép egyenirányított feszültsége , ne legyen nulla a feszültség és az áram pillanatnyi értéke . Tehát mindenképpen jó az kondizás . A fojtó szerepét itt nem keverném a dologba ,az ugyanúgy teszi a dolgát .
El kellene már felejtened ezt a"simítást"! A "fogyasztó" oldaláról kellene megközelítened a témát és akkor megértenéd miért a fojtó a lényeg!A "fogyasztó" az ív ami a kis hegesztő teljesítmény miatt rövidzárlati időszakai van és ekkor a kondenzátor miatt még nagyobb áramok alakulnak ki (fröcskölés) míg a fojtó ilyenkor jótékonyan elnyeli-tárolja az energia javát azaz jótékony a hatása a hegesztési ív egyenletességére. Teljesen meg sima úgy sem lesz. Nekem van a gépen amper mérő és bizony hegesztés közben erősen integet.
Meg lehet azt javítani csak kis odafigyeléssel. A kondenzátorok az effektív feszültséget emelik és akkor válnak be ha rosszul van tervezve a kis teljesítményű gép.
Hát feláldoztam néhány papírtörlőkendő kockát De csak azért hogy olvasható legyen a felirat . Akkor viszont a gépről nem lesz kép ,pedig megfordult a fejemben A putri az csak pakolódik de állandó Tegnap felállítottam a hirtelenbak felét , de a második láb csavarozását már nem mertem egyedül bevállalni
Na de én sem felejtek ám ! Vacak , középmegcsapolásos a gép trafójának szekundere ! De attól még elég baba gépecske , ha minden ok , nincsen gondom vele . Csak hát azért akad mindig valami bibi elég sűrűn . És próbálgattam condizni a másik gépet is ami 3 gépből lett házasítva ,annak is határozottan előnyér vált az az egyszerű simítás ,csak éppen akkor nem volt odavaló kondenzátorom ...
Jóvan Hát ez a gép nem egy mai csirke ... Egyfázisú ,és alapból van benne két talán 2000 pár mikró körüli kondi . Az egyik kondi csapja kicsit meg is van égve ... És az csak ötös csavaros . Szokott kontakthibája lenni ,úgy szinte semmit nem ér a gép . Az összes dióda is lecserélődött már . Kinéztem már végül is egy iweld gorillát ami tetszett ... .) Gondolom kipróbálni nem lehet Gondolom az a négy öt hulladék co gépet ami még van nálam darabban azt sem cukrászok tervezték ...
Szegény hegesztőgép tervező mérnökök meg feleslegesen fáradoznak hogyan tegyék szaggatottá a hegesztő áramot, hogy impulzusos hegesztő áramot alakítsanak ki. A fene tudja miért okoskodnak annyit mikor itt az egyszerű "simító" alkatrész.
Tennék ezekből a kondikból simítónak a co szekunder oldalára . A kérdés , bírja vajon ez a típus azt az üzemmódot ? .
frob | 2276
2020-10-05 18:03:03
[2375]
tulajdonképen áramkorlát, olyan trafó kell akár sima 24V kapcsitáp is ( én ilyennel csináltam) ami az adott izzót röhögve elbírja , lehet sima ellenállás is, de akkor olyan teljesítményű kell, izzóval egyszerűbb... és hajrá, hja és sima sós víz, csokolom müxik legalább 0.5-2A körül tudjon ennyi a lényeg
Ez sem rossz ötlet, mert itt végül is rövidrezárom az áramkört a film vége felé van a tápegységdoboz, ahol sorba van kötve egy izzó, bár ennek a működését az elektromos szakemberek jobban tudják, én ezt így értelmezem, hogy a trafót kíméli és nem vágja le az áramot.
Első beírás fordítása. Én persze nem értek hozzá, hogy ez mennyire helytálló.
Barátok, elmondom neked, hogyan lehet pénzt megtakarítani, és nem vásárolni ilyen eszközöket, és ugyanezt tedd 255 rubelért)))) veszel egy darab szénszálat, megégeted tűzön, hogy csupasz szénszálak legyenek, és készíts egy ecsetet. Ezután az egyik szélét rézzel összeszorítja, és egy drótot ráerősít. A kefe második vége "működik", az ecset közepét hőszigetelővel tekeri be. Ecseteljen 12-30 voltos áramforrásig (jobb a jobb). Lehet AC vagy DC. Elektropolírozás csak akkor, ha mínuszban parkol, a termék másik vége. Áztatjuk az elektrolitban (foszforsav, citromsav, oxálsav), és ne feledkezzünk meg a szellőzésről sem.)))) Spóroljon 20 ezret)))) ne köszönje meg)))
A fordítás, persze nem tökéletes, de azért a lényeg benne van.
2020-10-15 11:40:15
és persze az induktivitás értéke, meg netán a fazonhuzal keresztmetszete
és lusta vagyok dekódolni) Ha jól vettem ki, akkor a kollégának van egy co2 gépe, ami kicsit feljavításra szorul.
