Ez nem lakk, hanem fólia. Amit látsz, az levilágítás-előhívás után van. Ez megy a maratóba, és ahol vonal van, az marad meg. Ehhez ,mint a fóliákhoz mindig, invertálni kell a nyákrajzot és azt levilágítani. Vékonyabb vonalas nyák még nem kellett, mint ez. Ezen viszont a felirat kb. 0,1 mm és remekül megmarad előhívás után is. De volt olyan az elején amíg ki nem tapasztaltam az előhívást, hogy túlmarattam. Az összes vonal hajszál vékony lett, de mindenhol egyenletes maradt. Ilyen drága fóliát vettem:dry
Közben még a történethez annyit hozzáírok, hogy eközben a gravírtűvel való nyákmarás is eszembe jutott, hogy a gépemen majd marok már egyet, csak mivel rég nem martam semmit, a gép Z tengelyén a perselyek megszorultak, így beolajoztam, de attól még lehet jobban megdagadt, még utána is akadozott, így azt nem merem elindítani, mert ha afej nem jön fel, akkor a tűt csak eltöröm meg az alapanyagot is elbassza.
Majd holnap még megnézem, hátha addig az olaj úgy gondolja magát hogy már elkezd siklani inkább, mint akadni ...
Mivel egy bajom van vele, hogy nem tapad rá eléggé, ezért két dologra tudok következtetni, illetve megoldás, vagy lehet 3 ok is, illetve 4 ok is:
1.Szar a fólia, amit rendeltem, amit ti használtok az lehet jó. ----- Ha ez az oka, akkor hiába erőlködök vele. 2.Nem nyomom rá elég erősen ----- Satu közé fogom két fém lap közé, gumilappal a fóliás oldalon, így össze préselem, amennyire csak tudom 3.Nem tiszta a felület, ezért nem akar rátapadni. ------ Megtisztítom, mindenfélével, alkohol nitro, stb. megsúrolom fémszivaccsal. 4.Nem melegítem fel eléggé. ------ Berakom a sötőbe amilyen magas hőfokot kibír anyira.
Na, ezeket tudom elképzelni, ami által működne a technológia.
Én úgy látom, hogy ezek az okok közül jelenleg az alacsony hőfok és a szar alapanyag nálam az esélyes.
Arra kíváncsi lennék, ugyanezekkel ami nálam van ki tudna használható nyákot csinálni ebből ...
megkérdezhetem, hogy milyen bonyolultságú, felbontású nyákokat készítesz ezzel fénymásolópapír+lakk kombóval? ez a sima lakk a videón nem igazán nézett úgy mintha átlátszóvá vált volna.
Veled egy időben kezdtem el én is kipróbálni a dry fóliát. Ebben a videóban látható módszert használom én is egy az egyben:
Elküldtem akkor is a linket, de látszott az utána következő beírásaidból, hogy b..tál megnézni. Egyetlen egy nyák laminálást nem rontottam el azóta sem, csak a maratást kellett kitapasztalnom. Volt, hogy túl sok peroxidot öntöttem a sósavba és olyan meleg lett, hogy összezsugorodott a fólia a nyákon. A laminálóm is egy egyszerű olcsó valami, egy ezresért vettem a KGST piacon. Érzésre 80 fok körül lehet ami kijön belőle. A levilágításhoz egy rossz scannerbe raktam UV LED mátrixot. 555 IC-ből csináltam egy monostabilt, ezzel állíthatom az időzítést. 40 másodpercig kell vele levilágítani. Csak a fóliázatlan nyákot csiszolom és zsírtalanítom. A fóliásat tök fölösleges jól tapad a fólia és forrasztani is normálisan lehet. Az első nyák amit csináltam, ezt lefényképeztem. És a levilágító.
Háztartási részlegeken lehet kapni szappannal átitatott fémszivacsot. Ennél jobb nincs, ezzel csiszold le. Utána még acetonnal is áttörlöm.
A DRY fóliának szabadíts fel a végén úgy 1 centis darabot, és azt nyomd a nyák végére. Utána papírzsepivel, retyópapírral jó erősen, szárazon és hidegen passzírozd rá a nyákra. Ha megtapadt, akkor a fólia alá nyúlva finoman, milliméterenként húzod lefelé a védőfóliát, és másik kézzel simítod rá a panelra. Ha kész egy menet hideg laminálás, és két menet meleg laminálás. Jó kell, hogy legyen.
Hány fok is kell ennek, hogy jól rátapadjon ? Most jut eszembe sütőbe tenni szabályozott hőfokon, lehet úgy rátapadna. Még talán egy próbát megér, maj dkésőbb este lehet megnézem még egyszer.
elektron | 15859
2017-07-17 18:20:46
[4155]
Megint tettem egy kísérletet, nem nekem való ez a laminálás, egyrész buborékok mennek alá, másrészt, nem tapad rá eléggé, lejön ahogy maratom, pedig átengedtem többször a laminálón, meg elég meleg is az, lehet nem elég meleg a laminálóm, meg ez a buborék, a lényeg, hogy ez így egy kínlódás csak.
Inkább lézerezek egyet, csak csinálnom kellett volna vagy 10 panelt és ez a lézer se túl gyors, meg ott is kell festéket szórni stb. csak elmegy azzal is az idő, jobb ezt gyárba csináltatni.
ANTAL GÁBOR | 4645
2017-06-25 18:39:52
[4154]
Ja és a lefolyótisztítóban sok Na(OH) hoz kevés alut tesznek . Tehát pl 10% szolgál a pezsgetésre , a többi meg old
Szerintem pofon egyszerű : Az alumínium az amfoter elem tehát a savakban és lúgokban is oldódik hidrogén kilépése mellett . A lúg kell a szerves anyag oldásához ( haj stb) A hidrogén meg mivel buborék képződik lazít. Viszont !! a hidrogén molsúlya 2 a levegőé pedig 29 vagyis cérna vékonyságban emelkedik felfelé a levegőben. Cigivel nem nézném a dugulást . ( Mesélhetnék : egyszer láttam egy ólomakksit felrobbanni ,mert cigizett aki töltötte )
Ja meg a lefolyó tisztító. A boltiban is elég sok nátron és káli lúg van, némi alumínium forgáccsal. Az alu pezseg tőle. Nem tudom hogy ez így keletkező vegyület mennyivel jobb mint a tiszta lúg, de tuti nem olyan hatásos a szerves anyagok szétmarásában.
Kémiába én csak kontárkodok. Egyszer sikerült majdnem klór mérgezést kapnom amikor feltaláltam a nátrium hidroxid gyártás mikéntjét
Általános iskolás koromban mániám volt hogy hidrogént kell fejleszteni, mert drága volt a hidrogénes lufi és rohadtul piszkálta a fantáziámat a lebegés. Szóval 24V egyenáram, dunsztos üvegbe két, Ni-CD akkuból bontott nikkel lappal pezsgettem a vizet. Ja csak ez így kevés volt, ezért beleszórtam kevés konyhasót, mert tanultam, hogy kellenek az ionok a vízbe, különben nem vezeti az áramot. Na ez már jobban pezsgett, de még nem eléggé, szóval raktam bele sokat. Na erre már pezsgett rendesen...a klórgáz, ami szépen felhalmozódott a zárt fürdőszobában, mire megéreztem a szagát. Szerencsére kémia órán ezen már túl voltunk szóval az első slukknál azonnal rájöttem mi történt, és nem vettem több levegőt, hanem kirohantam a szabadba, így megúsztam következmény nélkül, mindenesetre a fürdőszobát jó sokáig kellet szellőztetni mire kiment a klórszag. Rájöttem hogy ha a klór felszabadult a NaCl-ből akkor a nátriumnak ott kellet maradnia, és később utána néztem, tényleg ez az egyik módja a nátronlúg előállításának. Ezért is találták ki a PVC-t mert fel tudták használni a sok felesleges klórgázt a vinil polimerizációjához.
Hali! Én régen sósav + hidrogén peroxid keveréket használtam. Csak ezt kint a szabadban lehet használni a fejlődő gáz miatt. De k...a gyors. Ezért kicsit hígítani kell vízzel. Ha kis panelt kellett csinálnom akkor volt a HIPEROL tabletta azt tettem bele.
Hét a nátrium hidroxid az nem bomlik ártalmatlan anyagokra ...de valóban a széndioxiddal szódát alkot . Viszont pont jó lesz neki az én sósavam ( minthogy konyhasó keletkezik ) Nem tudom milyen kávéfőzőt használsz de ha vannak alu részei annak én sem állnék neki sósavval . Olyan helyen dolgoztam ahol oktattuk a környezetvédelmet de én egy kicsit kilógok a sorból ( igaz nem sok híjja hogy nem vegyész lettem , csak akkor amikor ilyen terveim voltak az a képzés csak a CCCP ben volt ) . A mosószerekből a zöldek kivetették a vízlágyítót mert az a foszfortartalmából kifolyólag káros az élővilágra ( túlzott algásodást okoz az élővizekben ) De a mosószerek igénylik a lágy vizet .Nosza tegyük bele külön a mosógépbe a nátrium-hexa- meta foszfát tartalmú vízlágyítót ! . A Henkel mossa a kezét ő eleget tett a zöldségnek
Üzlet az egész ( beleértve a zöld mozgalmakat is )
Én nem vagyok zöld, de a kávéfőző vízkő mentesítésére tartok 20%-os étel ecetet. Fillérekbe kerül, és jóval hatékonyabb mint a drága kemikáliák. És ha már van otthon, plusz hatékony egy csomó egyéb tisztítási feladatra is ezt használom.
Mondjuk lefolyó tisztítónak marónátront használok de az meg úgy is ártalmatlan anyagokra bomlik miközben széndioxidot köt meg a levegőből.
A rézklorid miatt megértem . De amikor a háziasszonyok a WC t savazzák ( és nem viszik túlzásba a sósav mennyiségét) akkor a vízkőből kalciumklorid keletkezik széndioxid kilépése mellett A zöld országok télen kalciumkloridot szórnak (tonnás mennyiségben ) jégmentesítés céljából az utakra ( aztán a csapadékcsatornával az élővizekbe kerül ) (Van olyan technológia amikor oldatot permeteznek )
Pécsett egy külön üzemet építettek az anyag előállítására .
Szegényebb helyeken meg megy a kősó . Te ecetet használsz amiből kalciumacetát képződik és megy az élővízbe . Szerintem drágább és semmivel sem zöldebb.
De ha az oldáshoz a sósavat és az ecetsavat túladagoljuk akkor lehet az ecet kevesebbet károsít, azzal egyetértek . (Mire lemegy a Sajóba a koncentrációja kb a milliomod ppm körüli lehet )
Igen, az én környékemen van ilyen hely, ahová bármilyen veszélyes hulladékot le lehet adni. Még azt sem mérlegeltem, hogy mitől veszélyes, nekem a sósav már az. Igen, tudom, takarítanak ezzel az anyaggal, és az a lefolyóba megy. Mi ehelyett ecettel, és más környezetre kevésbé káros anyaggal takarítunk. Igen, lehet mondani, hogy egy háztartással több, vagy kevesebb önti a csatornába, de nekem ez így jó, hogy mi nem oda öntjük. Más dolgokban is megpróbálok kicsit "zöldebb" lenni, nekem jól esik.
Úgy 60 évvel ezelőtt édesapámnak volt egy orvosi kvarclámpája ( Még 110 V os volt de később egy autótrafó is kellett a működtetéséhez ) Az úgy gyújtott hogy el kellett billenteni a kvarc csövet és olyankor az összefolyó higany rövidre zárta az elektródákat ( az áramot egy nagy fojtó korlátozta .) Aztán amikor visszabillentették akkor fennmaradt az ív . Gyerekként télen pár percre elé ültünk ( kvarc szemüvegben ) : Az ózon szaga most is az agyamban van
A fotón szereplőhöz hasonlít...
Aztán valami kontakthiba keletkezett benne és leselejteztük Bizisten sajnálom és a mai eszemmel meg is tudnám javítani .
Nappali lápának kicsit kifolyna az ember szeme ettől! Ez orvosi eszköz volt, csak csinálom a hülyét Homloküreg gyulladásra használták főleg, vagy ha kicsit le akart barnulni az illető, de a keletkező ózon mint fertőtlenítő is hatásos. Mivel az ózon 40x aktívabb mint a klór 40 wattos fojtótrafóról csak be tud gyújtani, de a beizzáshoz már kevés ez az energia.
Vakunak nem hiszem, hogy jó lenne mert higany golyócskák vannak benne. Tehát maradjunk annyiban a kisebbek kb 300 Wattos kvarclámpa csövei voltak. A nagyobb 230 voltról nem óhajtott beindulni, de az sem hibás csak kevés neki a feszültség. Neten találtam az eredeti berendezésről is képet.
Egyébként a igazi kontrasztos levilágítás egyik fontos titka a vákuumos film leszívás,- én 30 éve készülök egy elékészítéséhez - mert az üveglap nem az igazi, főleg, hogy én is csak ollóval vágom a NyÁK-ot.
Nyomdai filmnél lehet sokat világítani, 4-5 precre hagyom alatt, home tuningnál lézer vagy tintás filmnél előhívás után vissza a pilács alá 3-4 percre. Ugyanúgy ráég, smirglivel nem lehet lerobbantani.
Egyébként előhívás után a lamináltat én is meg szoktam hőlégfúfózni párszor tíz másodpercig, kb. addig amíg az öblítővíz leszárad róla. A panel felmelegszik így 70-80 fokra és talán keményebb lesz a takaró réteg.
Régen amíg nem centrifugán fújtam, sötét helyen 12 órát szárogattam. Melegíteni nem nagyon kellet, legfeljebb a szárítás gyorsítása miatt.
Amúgy nem akarok én erre rábeszélni senkit. Ha valaki most kezdi, akkor dry fóliára érdemes ráállni. Sőt ha nagyobb szériát akarnék csinálni lehet én is átállnék rá, bár ha már új technológia akkor a fekete lakk+2W-os lézer lenne a nyerő, vagy gravírozó tűvel is szép egyedi nyákokat lehet csinálni.
Nagyjából. Tapasztalatom szerint sokkal kontrasztosabb ha frissen felhasználom. Volt olyan amit szárogattam meg melegítettem. Az igaz hogy a lakk erősebb lett ettől, de a fotózás szempontjából romlottak a paraméterei (az újkori P20-al)
Így annyira jó, hogy sima jó minőségű papír fénymásolatra, vagy lézernyomatra ráfújok transzparens spray-t és azzal is tudtam fotózni...persze a minősége akkor nem olyan jó, mert a papír nem csak a kontrasztot, de a felbontást is rontja, a fólia meg nem. Ott a nyomtató felbontása volt a korlát.
A p20 at akkor égettük be ha forrmaszknak akartuk használni , de akkor maratás után jött még egy levilágítás forrszemek nélküli maszkkal és egy + előhívás .(szép piros-vagy barna lett és olyan kemény mint az üveg)
Épp ezt mondom. Bevágom a centrifugába, pörgetés közben lefújom, 5 perc múlva száraz, egyenletes és mehet a levilágítóba. Ki van találva a technológia, eszközök, időzítés, töménység, minden. Gyorsan megbízhatóan tudok így nyákot gyártani. Szimplán nincs kedvem új technológiára átállni.
"..de amilyen ritkán kell panelt csinálnom, nem éri meg áttérni."
Hogyne érné meg áttérni! Ha van kedvem 4-5 db A4-es lapot lelaminálok, aztán ha kell csak levágok belőle ollóval amekkora kell. 2-3 évig tuti semmi baja, pedig télen 0 alatt, nyáron 35 fok fölött tárolom. De ha pont nincs készen akkor a laminálás az előkészületekkel sem több 5 percnél.
Mondjuk én Riston fóliát használok, eleinte szokatlan, hogy negatív film kell hozzá, de más hátrányáról nem tudok.
A P20-nál a fújás, sütögetés nagyon uncsi és bizonytalan volt.
Én kb 8 évig gyártottam nyákot DRY fóliával szinte nem volt selejtem ami rossz lett mind illesztési hiba volt (előre kifúrtam a panelt cnc-n ) , egyetlen technikával sem tudtam jobb nyákokat készíteni
2017-07-18 05:54:44
