Szia, az lenne a kérdésem, hogy Lovasberényben hol van pontosan a hely, ahonnan a homokot lehet hozni? Hallottam valamiféle löszös területről, de fogalmam sincs, merre lehet! Köszönöm!
Tisztelt Fórum. Van egy arany illetve más anyag olvasztásához való kis olvasztóm. Alut már sokat olvasztottam vele, de pár napja megprobáltam vörösrezet olvasztani, felvitetm a hőfokot közel 1100 főlé de az olvadés igen silány lett. Valahogy nem akart megolvadni a vörösréz. Elhatároztam, hogy épitek egy olvasztót nagyobb méretben, egy vas gázpalackot szemeltem ki erre a céltra. Ha tudnátok tanácsot adni, hogy mivel érdemes a fém oldalt belülröl szigetelni nagyon sokat segitene. Gondolom a paplan ( 1600 C) megoldás telán a legjobb, de simán maaradhat csak a paplan vagy kell még valami más is a belső felület fixálásához? Azonmkivül jó lenne egy két tanács a réz olvasztásához olvasok szoda, borax, só hozzáadásárol, de igazán nem tudom, hogy mi a legjobb adalék. Az öntés előtt az edényt (ha grafit tégely,ha egy sima vas cső vagy vas edény) fel kell melegiteni?
Jenő
Motoros | 5070
2023-08-26 08:15:00
[5713]
Esetleg ha megtalálom akkor van egy komoly kanál is, vagy kettő.
Sziasztok! Van a múltból megmaradt 5 darab kb 1.5 liter űrtartalmú öntöttvasból készült gyári kimentő vagy nem is tudom, hogy hívják tégelyem ami arra szolgált eredetileg, hogy a zamak olvadékot ami megmaradt az üstben azt ki lehessen menteni. Itt megdermed és a kúpossága miatt könnyen kijön, majd megint felhasználható. Létezik ilyesmi házilagosan hegesztett acélból is de ez komolyabb. Egy darab súly sacc/kb 5 kiló. Az árban biztosan meg fogunk egyezni, akit ez komolyan érdekel. Mivel itt ebben a topikban javarészt alu öntés megy, azt nem tudom, hogy az öntöttvas oda jó e? Azért ide rakom és nem az adok veszekbe mert ez úgy is csak azokat érdekli akik öntenek...és ide árat sem kell írni. A fotó mindent elmond.
bbalazs | 116
2023-04-30 21:19:55
[5711]
Sziasztok!
Hétvégén próbálkoztunk barátommal, akinek van perzselője. A kemence egy téglákból hevenyészve épített, fedél nélküli volt. Egy vastagfalú fémcsőbe öntöttünk (földbe szúrva) egy keveset, nem jön ki. Vékonyfalúba: nem jön ki. Le kellett flexelni. Az öntvény eléggé zárványos lett a fal mentén, a közepe jó. Ez még a sima, puha bolti alu maradék, a vinyóházakat a technika kikísérletezése után áldoznám fel. 1 kg gáz fogyott a pb palackból, kb 1.5 Kg lett a két alu henger. 35-ös csőbe öntöttük, 32-esig esztergáltam le és az alját-tetejét le kellett vágni.
A következő próbálkozás samott-forma és gipsz-forma lenne, valamint öntőhomok-forma próbálkozás.
Azt meg tudná-e valaki mondani, hogy ha az alumíniumot egy egyenes falú vascsőbe öntöm, akkor kihűléskor zsugorodik-e annyit, hogy onnan kiüthető lenne vagy ez egy teljesen halott elképzelés?
Köszi előre is
bbalazs | 116
2023-04-14 17:42:37
[5706]
Sziasztok!
Van-e valaki Szeged környékén, aki tudna segíteni kb tíz kiló hulladék alumínium rudak, lapok formájába való öntésével? A tényleges forma nem számít, utána szeretném majd megmunkálni. Nem kérem ingyen.
Előre is köszönöm: Balázs
Kalmi | 18
2023-03-01 16:44:42
[5705]
Sziasztok, én bronz apróságokat szoktam önteni, kb.félkilósakat és én is rakok üveget a tégelybe, bár már csak az után, amikor már a fém teljesen megolvadt és közvetlen öntés előtt... Az okból /nekem ezt egy olyan melós ajánlotta, aki ezüstöt olvaszt nagyobb menyiségben nem mindenféle modern módszerekkel/, hogy mivel boraxot használok ami kizabálja és magára szedi a mindenféle rendetlenségeket-salakot az anyagból, amit aztán öntés előtt ki kell teljesen szedni a tégelyből hogy azt ne öntsük bele az üregbe, amit nehézkes kiszedni kanalakkal, akkor szórok egy kis üvegport a felszínre, ami megolvadván magára veszi a boraxot és egy-két mozdulattal ragacsos mivoltában kicsavarintható a tégelyből... Mindezek mellet az oxidáció előli védésről is valahol olvastam... Mindenesetre a salak-borax maradványokat tényleg jól kilehet vele szedni...
sidius | 54
2023-02-25 16:54:23
[5704]
Nem nem szénsavat, hanem Co2 gázt vezet oda. A szénsav a Co2 vizes oldata, vagyis szódavíz. H2Co3
Elég profi és elég egyszerű alakzat "könnyen" reprodukálható. Holnap készítek pár képet azokról az alkatrészekről amiről már annyit írogattam (és jelenleg küzdök). A kézi formázás könyvbe olvastam cement kötésű homokról (ez tulajdonképpen beton lehet?) Ahhoz kellene valami formaleválasztó (kenőszappan?)
Néhány nappal ezelőtt nekiláttam egy nagyobb mesterminta vízüveges homokba ágyazásának. A fa formaszekrény belső fala sima volt, emiatt a ráhelyezett másik fél formaszekrénybe döngölt és savazott homok beszakadt. Ma újrakezdtem ez látszik a képen. Megerősítettem a felső formaszekrényt, beszakadás ellen hosszú csavarokat lógattam közel az alsó mintához, kötöződróttal összekötöttem a csavarokat (kézi formázás könyvben homokszögnek írja). Az alsó részt savaztam. Ráhelyeztem a felső keretet, bedöngöltem a vízüveggel kevert homokot a felső félbe is, ezt is savaztam "hátulról" kicsit több ideig is mint szoktam, a homok vastagsága min 6 cm, max 12 cm (mélyebb része) Ez kb egész napos munka volt. Nemrég leemeltem a felső formaszekrényt és a másik félbe átlógó rész beszakadt, kivéve a képen is látható vastag csőnél (beöntő) és távolabb a felömlő cső körül szépen megkötött a homok, ill. a homok rétegek kb 2cm mélyen, de a többi része nem maradt egybe. Az elválasztást vékony üvegszövet szalaggal oldottam meg. A mesterminta alatti homok se kötött meg. Szóval a mai nap meló kuka. Talán hideg is van ehhez a munkához. Kezd egyre jobban érdekelni az elvesző minta készítése, pedig korábban elvetettem, mert sokféle alkatrészt kell öntenem, nincs sorozat, midig más és más az öntenivaló.
sidius | 54
2023-02-09 21:28:19
[5695]
Igazából ez már precíziós öntés. Nagyon finom kvarcliszttel lehet csinálni, és többynire elveszőminta. Iagazából viasz szokott lenni, de ha megfelel hab is, akkor könnyeb a dolog. A felületet viasszal ecseteleve nagyon szép, sima lesz. Működik a vízüveg, mégpedig vékonyan felecsetelve kvarcliszttel, aztán szárítás, majd újra ecsetelés/"panírozás". Jópár réteg kell, de egyre könnyebben tapad a már meglévőre. Ezt öntödékben tejszerű kerámia alappal csinálták, majd Levegővel lebegtetett szemcsékbe mártogattak. Csak háztájiban sajnos nincs minden alapanyag. azután jól ki kell szárítani, majd beágyazni szépen. Ez amolyan házi precíziós öntésféle, mert kikerüli a kemncés izzítást, ami a tiszta viaszformánál pl. kötelező.
Ja, bocsi! A vízüveg kötés után maga is homok lesz. Magyarán őrlés/morzsolás után elvileg akárhányszor tudod használni, de egyre több finom por lesz a szemcsék között. Ez gázelvezetés szempontjából kevésbé jó, de nem hiszem, hogy általánosságban ne engedne jópár használatot.
A hányszor lehet használni a bekevert homokot, úgy értettem, hogy ha egyszer bekeverem, formaszekrénybe rakom, lesavazom, beleöntöm az öntvényt. Ez után dobjam e ki az egész homokot, vagy összetörhető és újra bekeverhető e vízüveggel? Az leső öntésemnél lévő homok szénsavas száradás után finoman morzsolható volt.
Kisebb öntvényeket készítenék kvarcliszt formába, ahol fontosabb lenne a részletgazdag/kevesebb utómunkát igénylő öntvény. Ezek rendszerint sárga színű rézből készülnének.
Nagyobb öntvényeknél nem csak lehetséges, de kívánatos is gyöngykaviccsal megtámasztani a formát. Elveszőminta esetén mindig be kell ágyazni. De jó a száraz, pergő homok is erre a célra. Hogy hányszor használható? Ez sokmindentől függ. A sima kvarcliszt is szépen összeköthető vízüveggel. Ha szekrésnyes a forma, és sikerül finoman kivenni az öntvényt, az alumíniummal 5 öntést is kibír. Rézzel is kibírhatja, de itt az öntő műves keze a döntő, nem a forma. Aki tényleg minőségi öntvényt akar, az homokból egyszeri formát tervez, vagy megbékél kicsit több utómunkával. Megfontolandó a furángyanta is, ami ez elég drága. Furángyantával öntik pl. az egyedi Ferrarik hengerfejét is. Tipp: Aki godolja, próbálja ki a festékboltban is kepható 2K műgyantát kötésre. ezt szokták használni pl. csónaktestek készítésére. Gyorsan kell vele dolgozni, legfeljebb fél órányit lehet késleltetni a kötést. Ez egy hőre keményedő műgyanta, extrém erős kötéssel. A kötés magas hőmérsékleten tönkremegy, de addigra szilárd lesz a fém. (Ezt nem próbáltam még, de működni fog.)
Köszönöm a hasznos iránymutatást. Esetlegesen tiszta kvarcliszt használható a vízüveges szénsavazós módszernél? Hányszor lehet használni a vízüveggel bekevert homokot? Lehet e úgy kivitelezni; a mintára finomabb szemcséjű vízüveges homok ~1-2 cm-el magasabban mint a minta, lesavazva, majd mögé nagyobb szemcsejű "száraz" homokkal feltölteni?
Elég sokmindent írtatok itt lentebb. Az öntés, se egy snassz dolog a fémiparban. Kétalkotós ötvözetnél legyen szíves mindenki megnézni a fázisdiagrammot! A legtöbb fellehető a szokásos keresővel. Akinél nincsenek rögzített mechanikai követelmények, az próbálja az eutektikumot célozni! Egyéb esetben a hevítés mértéke csak akkora legyen, hogy a formaüreget kitöltse az öntvény. A túlhevítés mindenkor káros, az oldódás meg nem akárnekkora arányban lehetséges. Magyarul, pl. egy AL ötvözet szokásos öntési hőfoka kb. 750 fok, de 1000 fokon sok fém sokkal nagyobb arányban fog oldódni benne. Yzonban lehűléskor akkor is kiválik a szilárd oldatban tartható mennyiség többlete! Tehát a színfém olvadáspontja 660 fok, de ez nem az öntési hőfok! Jószerinvel azt mondhatni, semmi köze hozzá.
Homok: A szokásos játszótéri sárgásbarna homok sok agyagot tartalmaz. Lehet belőle öntőformát csinálni, de nem ideális, jól ki kell szárítani, mert az agyag jó tartja a vizet. A formaüreg-repedések zöme a víz miatt van. Ha le is lámpázzuk, a fém száraz felülethez folyik, aztán kisvártatva felforralja pár mmrel beljebb lévő vizet. A gőz feszítő erejét nem taglajaljuk, de ha nem tud kijutni a formából, akkor repeszteni fog. Mivel ahomokszemek aprók, köztük agyag van, gyakorlatilag tömítve ven a gőz útja. Ezért jobb a durvább homok. A jó öntőhomok vízzel össze se tapasztható. Vízüveg kell neki, de szilárdulás után gázok által átjárható marad. Akinek van türelme, készítsen egy edényt, ahol lassú vízramlás átvezetésével mosható a homok. Egy idő után az agyag így eltávolítható. Gyönyörű öntvény készülhet a porózus, de nagyon finom szemcsés homokba!
antiktrezor | 17
2023-02-09 16:58:14
[5688]
Köszi, megkérdezem.
sufnituning | 3465
2023-02-09 16:42:15
[5687]
Szerintem a Metalloglobus- nál be lehet szerezni. Neten nézz utána!
A Metalloglobus mellett is van egy cég aki árul különféle alapanyagokat és ötvözeteket gyártáshoz.
Azok is fent vannak. ha jól emlékszem 10 kg-ot is el lehet hozni egy-egy anyagból.
Korábban öntettem vasöntvényt a Patina öntödében, ezek kb 3-6 kg és 50-80 cm hosszú, keresztmetszetre kb 3-8 cm esek voltak. Bezárt ez a cég, másikat nem kerestem, Bp ről Tolnába költöztem, hely felszerelés van. Vasöntvényt még nem olvasztok, ennek helyettesítéseként lennének aluból tisztán. Megmunkálás után festve lesznek, így mindegy hogy alu vagy vasöntvény. Egyéb kis alkatrészek (kulcscimke, kilincs, kis díszek, nyerskulcs) lennének aranyra hasonlító anyagból. Van többféle sárga színű alapanyagom, gyanítom mind más összetételű, attól függően milyen célra voltak használva/gyártva. Ezért neveztem ismeretlen összetltekűnek. Nem akarom összekeverni a CuZn, CuAl és CuSn anyagokat (szemre nem tudom megkülönböztetni). Ebből jött az ötletem, hogy akkor keverem én magamnak, Cu és Al-t, ezekből van bőven, és mindig azonos arányba tudom keverni. Nyilván az CuSn lenne szebb és alkalmasabb, de ott ugye az Sn nehezen beszerezhető tiszta állapotában.
A bronz valahogy kiesett, én a színre koncentráltam.
Miért foglalkoznék avval, hogy minek hívják? Nem mindegy?
Kísérletképpen kever az ember mindent mindennel, még az is lehet, hogy arany lesz belőle??
Amúgy a Wikipédiától én is okos leszek. Ha már azt is elfelejtettem, amit az iskolában tanítottak .
Mondjuk öntök egy ékszíjtárcsát, belerakok mindent amim van. rakok bele alut, zamakot, sárgarezet, ólmot, ónt. Meghintem varázsporral és tökéletes lesz.
Ezt akkor milyen anyagnak fogjuk hívni? Na ez a sufnituning anyag.
Ez is érdekes lehet: A spiáter (más néven zamak) cink-alumínium ötvözet, csekély rézadagolással, amit a szilárdság növelése érdekében adnak hozzá. A „rézcseppek” elkülönülnek az alumíniumtól, mint a betontól a vas. Alacsony olvadáspontú, nem mágnesezhető, szürkés színű ötvözet. Sűrűsége az ötvözetlen cinkénél valamivel kisebb, könnyebben deformálódik, kopik, mint a vas. Főként gázfegyverekben használatos, amelyek éppen emiatt rövid élettartamúak (200-300 lövés).
Felhasználása Mivel szilárdsága alacsony, erős igénybevételű használati tárgyak készítésére alkalmatlan. Dísztárgyak, és kis mechanikai igénybevételnek kitett eszközök készülnek belőle: kulcsok, levélnehezékek, de mivel nagyon jól önthető, bonyolult formákat lehet kialakítani, öngyújtó, karburátor, gáz- riasztófegyver stb.
Olykor a háztartásban olyan helyeken is megtalálható, ahol nem praktikus alkalmazni, ilyen például a konyhai, fürdőszobai csaptelepek esetében történő felhasználása. A réz csaptestek és a cink ötvözetből készülő rögzítő elemek, fogantyúk, tekerőgombok néhány év elteltével a víznek mint elektrolitnak közreműködésével galvanikusan úgy egybeforrnak, hogy a csapok kiszerelése, bárminemű javítása lehetetlenné válik.
Valahol olvastam ezt a sorrendet és nem az alu öntvénybe adagolt néhány százalék réznél,(ezekszerint hibás a leírás). Tegnap csak összeolvasztottam az alut és rezet, és fém formába öntöttem. Ezt majd újraolvasztom és akkor rakhatok bele egyebet (ha kell). Itt írta valaki, hogy gyakorolni kell első körben és gyűjteni a tapasztalatokat, ezen vagyok épp rajta. Következő öntésre réz után alut adok hozzá, gyanítom majdnem ugyanez lesz az eredmény. A tiszta Ón és Cink beszerzése nehezebb mint az alu, leginkább emiatt próbálom ebből megoldani.
Ha jól sejtem, ezt megfordítva szokták csinálni, a rezet olvasztják meg és abba keverik a cinket, ónt, vagy alut, vagy mást. De én a sárgarézből indulnék, ahhoz adnék ötvözőket.
Kis méretű díszeket öntenék (kilincs, kulcscimke, címerek) leginkább a szín a fontos, kb aranyra hasonlítson. Valahol olvastam, hogy CuAl10 sárgaréz rudat árulnak, (ebből gondoltam, elég bele a 10% alu)
Ma nekirugaszkodtam, hogy ne legyen annyira ismeretlen összetételű a bronz és később is tujak ugyanolyan színt produkálni mint most, alut olvasztottam vörösrézzel, (tiszta vörösrézhez 10% alu + a salak 1-2%). Az a tapasztalat, hogy ennyi réz nem oldódik aluban 660 fokon. inkább 1100 fokon. Az így kapott szín olyan amilyet szerettem volna. Lehetséges kellett volna az olvadt aluba szóda és só? Majd a réz olvasása után/öntés előtt bórax?
2023-09-07 18:33:39
