Elég érdekes leírása van, pedig a németek egyértelmüen szoktak fogalmazni. Azt írja, hogy programozni kell. Be lehet állítani 0-20mA 4-20mA és forditott 20-0mA 20-4mmA. Adtak hozzá egy 500Ohm-os ellenállást. Ezzel le lehet tesztelni a kimenetet, hogy működik-e a senzor. A szenzornak saját táp kell: pl: +24V. (+Piros vezeték. 0V kék vezeték).
Kimenetre kötve (+zöld-sárga)az ellenállást multiméterrel feszültséget mérhetsz 0-10V-ig. 0-20mA kell programozni hozzá a szenzort. Ha minden jó akkor a Robsy1 általi bekötés kell alkalmazni.
Nem kell feltalálni a spanyol viaszt. Ezek az adatok táblázatban össze vannak foglalva. A 300 az felső értéknek van megadva, a 0.1%C tartalmú acélnak max 320MPa. A vágáshoz szükséges erő mértékét sok minden befolyásolja, kivágás-e, vagy csak darabolás/ levágás. Mekkora a vágórés, stb. Csak kérdezem, miért lényeges hogy 180, vagy 350MPa a nyírószilárdsága?
Köszi! Alapvetően idáig meg is voltam, én inkább 400-nak saccoltam, a valóság meg valószínűleg kevesebb, de valami elvégezhető mérést próbálok kitalálni, amivel legalább közelítőleg megtudom, hogy most 350 vagy 180 amivel dolgozni kellene. Ami eszembe jutott: csinálok egy 1mm vastag 10mm hosszú próbatestet belőle és megnézem, hogy van-e itthon levegős munkahengerem amivel meg lehetne nyomatni, annak a nyomását meg hozzávetőlegeen tudom mérni egy levegőelőkészítővel. Csak a megvezetést kell jól kidolgozni, meg a robbantási hézagot belőni.
Talán azt kellett volna írni, hogy legalább egy 3 tonnás prés kell a nyíráshoz.
Ebbe is bele lehet kötni de a gyakorlati műszaki életben rengeteg olyan dolog van ami nem felel meg egzaktul a tudományoknak, így a présekre is tonnát írnak.
No persze a kérdés nem ez volt, hanem egy ismeretlen anyag Tau-jának a meghatározása prés nélkül.
Hat tüske van , a két szélső 25 mm van egymástól. Van ebből a csatiból 2-3-4-5 stb pin-es is nakam nya kellene. Amit rendeltem tévesen annak a keskenyebb oldala nem megy be és az illesztő vál a szélén van ennek meg kb a szélső tüskéknél. Amit rendltem az NSG 25 .
Előzmény: Rabb Ferenc, 2024-10-29 12:47:25 [52241]
Kopirnyák | 2705
2024-10-30 11:19:26
[52252]
F= 30000N Köszönjük ó Robsy, hogy hajlandó vagy nekünk hülyéknek lámpást gyújtani ebben a sötétségben! Pont.
"Leírhattam volna hogy =30000N~ 3000kg. Láthattad, hogy nem a képletbe helyettesítve vittem végig,..." 1. Nem írhattad volna le. 2. Ha nem a képleted alapján számoltál, mégis hogy jött ki a végeredmény?
Felőlem, egyébként azt írkál itt mindenki, amit akar. Naponta látni itt hatalmas sületlenségeket, mint általában is a neten. Aki pedig tanult valamit az irományomból, ezután helyes mértékegységet fog használni, és ez a lényeg, ezért írtam. Ennyi csak ez a történet, ha már műszaki fórumon vagyunk. Felőlem lezárva a téma.
Leírhattam volna hogy =30000N~ 3000kg. Láthattad, hogy nem a képletbe helyettesítve vittem végig, így kevésbé érzem terhelőnek a mondataidat. Inkább úgy gondoltam többet segítek azzal, ha ha nem csak Robsy módon egy végeredményt írok le, hanem megmutatom hogy kell ilyet kiszámolni. -mert akár leírhattam volna a réz nyírószilárdsági értékét is, de amit kiolvastam a soraiból ő többre volt kíváncsi, és szerintem azzal még nem ment volna semmire.
Egy szondát szeretnék összekötni egy kijelzővel. A szonda 4-20mA ad ki az analóg kimeneten. A kijelzőn hova kössem a vezetékeket?
Köszönöm
Robsy1 | 356
2024-10-30 08:21:29
[52248]
Az erő mértékegysége nem lehet kg, ez a tömegé. A képletedből sem jöhet ki kg. Javasolnám, máskor N-t írjál, vagy ha valaki a régi mértékegységet jobban érzi kp is lehet.
Egyébként itt a Fórumon mások is gyakran és rosszul a kg-ot írkálják erőhöz (tisztelet a kivételnek), jó lenne erről leszokni, ha szakszerűság egy picit is fontos még ezen a fórumon.
Ki kell számolni. F=l*s*tau l vágott hossz s anyagvastagság tau nyírószilárdság MPa a kemény réz nyírószilárdsága: 300Mpa (C45 acélnak 450-550MPa) Ezek alapján egy 20mm hosszú, Lv5 lemez, kb 3000kg nyíróerőt igényel.
Sziasztok! Otthoni körülmények között, tudtok értelmes tanácsot adni egy anyag (nyíró)szilárdságának meghatározására? Ismeretlen összetételű sárgaréz ötvözetet kellene darabolni, és ehhez szeretnék valamilyen módszert kialakítani. Mivel nincs itthon hidraulikus présem mérőórával, így valami barkács megoldáson töröm a fejem, ami közelítőleg jó megoldást tud adni. Nem túl széles a mérőeszköz ellátottság: max 180 Nm-es nyomatékkulcs meg 50 kilós rugós erőmérővel tudok gazdálkodni. Nyílván nem fog totál pontos eredményt adni, de ha néhány tíz MPa-os tartományba sikerülne belőni már előrébb lennék. A darabok kb 20mm-esek és 3-5mm vastagságúak, ha ez bármi támpontot ad.
Arany János | 1422
2024-10-29 20:20:56
[52245]
A lángvágó gépen amin dolgozom 24V kapcsolgatja a reléket amik a tengelykapcsolókat és a 230V-os szelepeket működtetik. Én barkácsoltam a doboz tartalmát. Lassan tíz éve működik, napi 8-10 órában. Egyszerübb volt megcsinálni. 230V= vasorrú bába a mágneses viharban. Legalább is nekem!
Na ez egy jó kis videó volt , ennek még én is értettem a nagy részét. Nekem nincs elektromos végzettségem , de érdekel a téma. Viszont van több szerszámgépem is, főleg régi gépek ezeket mindig lehet javítgatni , modernizálni , fejlesztgetni , így kénytelen voltam megtanulni az elektronikát is. A volt melóhelyemen is rengeteget tanultam , voltak ott villanyszerelők , elektroműszerészek , programozók. Így volt kivel konzultálnom. A PLC-és pályafutásom is onnan indult , igaz csak kizárólag a saját gépeimet csinálom most már teljes mértékben, így számomra átláthatóbb az egész gép.
Master-slave kapcsolatot majd nekem is csinálnom kell két PLC közzé , nem tűnik olyan bonyolultnak a neten rengeteg oktató videó van fent , de azért a doksikat is igencsak át kell tanulmányozni.
Kár, hogy reléid nem DC 24V-os tekercselésűek. Akkor ezt a "relé temetőt" lényegesen le lehetne egyszerűsíteni egy mini félvezetős logikával. Így az egész cuccod állna egy hálózati főkapcsolóból, egy 24V-os 1A tápegységből, kettő motor forgásirányt kijelölő nyomógommból, 2 reléből.
Előzmény: Arany János, 2024-10-28 21:51:40 [52234]
PSoft | 18696
2024-10-29 15:21:01
[52242]
„Legyen jó bonyolult,...”
Évekkel ezelőtt, sorozatban csináltunk/építettünk (villamosan) öt-hat szennyvíztelepet a Tápióságban. Különös házasság volt villamosan is maga a berendezés/rendszer. Szinte minden Schneider, a nyomógomboktól a kapcsolókon, a frekiváltókon át PLC-ig, kivétel az egyik terepi végberendezés. Ha jól emlékszem dekantálónak hívták. Na az valami Osztrák fejlesztésű berendezés volt, talán Siemens cuccokkal szerelve. A lényeg, hogy a két PLC nem tudott beszélgetni egymással. Vagy akinek a dolga lett volna, nem tudta megoldani a beszélgetést. Mi lett a megoldás?... Szó szerint, méterszám építettük be a Schneider jelfogókat a két PLC közé. Kollégákkal úgy voltunk hogy nyitogattuk a szekrényeket... Na itt...van még negyven centi üres hely a sínen, itt még elfér húsz relé! Meg odébb is fél méter, ott is elfér huszonöt!
Kicsit más, de a lehet(ne) ezt másképp is-re egy jó példa ez a videó:
Legyen jó bonyolult, esetleg master-slave (plc) kapcsolat, az is etherneten keresztül , mert most az a menő. Persze semmi biztonsági mentés semmi komment. (minek is az) Aztán később ha van valami prücök mindenki csak vakargatja a fejét, meg a vállat vonogatja , még maga a programozó sem tudja mit miért csinált anno.
Én speciel, egy logo-t hiányolok ebből a vezérlésből, de ha nem logo, legalább egy arduino szív doboghatna ott a deszkán.
Az biztosan nagyon kellene Legalább meg sem tudnám ugatni Így visszagondolva , az utolsó relés vezérlés amit csináltam az aprítékégetőm adagoló csigájának vezérlése . Időalapú , két időrelével , és néhány relével plusz egy mágneskapcsoló a hajtóműves motornak . Még rajza sincsen , de valami azért volt . Ha netalán megint lenne fűrészpor , biztosan feltámasztom . Aprítékot már a fene aki akar gyártani .....
Biztosan elég lenne de ma úgymond, "divat" mindent túlbonyolítani. Relé kapcsol relét...az meg egy harmadikat...és ezt legalább háromszor illik, oda-vissza...
Én speciel, egy logo-t hiányolok ebből a vezérlésből, de ha nem logo, legalább egy arduino szív doboghatna ott a deszkán.
Az Eplan rajz megeggyezik a DXF rajzzal. Mikor megnyitottam a DXF rajzot egy pillanatra elcsodálkoztam mert még ilyen formában elektromos rajzot nem láttam.
Ennek a fajta rajznak is van neve , de nem ugrik be . Viszont itt gyönyörűen látható ez a rajz és az áramutas rajz közti különbség . Az áramutas rajz csak egy elvi megoldás , független a felhasznált alkatrészek tényleges kivitelétől , gyakorlati megoldásától . Viszont némi gyakorlattal nagyon egyszerű , átlátható . Meg kell először tanulni a rajzjeleket ! Sok éve nagyon rácsodálkoztam egy azt hiszem Antal Gábor által feltett áramutas skiccre . Nem volt benne igazából semmi különös , csak egy igazán elegáns és frappáns megoldás volt szerintem , amit én nem tudtam volna önerőből kitalálni . Mások itt nem is igazán értették miért tetszett annyira . Azt azért elismerem ,hogy ehhez is értesz Na ha ezt a dfx et vagy mit vissza rajzolod áramutasra , megemelem a kalapom , biz isten
Ez az alap öntartó kapcsolás , a legegyszerűbb . Utána lenne a reteszelés , két relé kapcsolása , szerintem ,emlékeim szerint az megtalálható az eredeti rajzon is . Itt már írták egy áramutas rajz próbálkozásomra hogy hasonlít a létradiagramra Ha már egy csillag delta kapcsolást le tudsz vezetékelni , akkor már kicsit megy . De látom fent van a rajzod , ránézek , simán csak kíváncsi vagyok . én szerettem a relés megoldásokat , jó pár évig ezt dolgoztam is , és hát szerettem is .
Előzmény: Arany János, 2024-10-28 19:15:03 [52220]
Ennek egy egyszerű .DXF-nek kellene lenni! Próbáltam képpé alakítani (LibreCAD-et használok), de eléggé olvashatatlanok lettek a feliratok. A kapcsolási rajzot Józsi rakta fel, képként! Én csak a vezetékezését próbálom megoldani.
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-10-28 18:04:27 [52218]
Arany János | 1422
2024-10-28 19:15:03
[52220]
Dehogyis haragszom meg! Mivel nem tanultam!!! Amiket barkácsoltam eddig, azokat magamtól kötözgettem össze! Soha nem próbáltam kapcsolási rajzról vezetékezni! Szóval jól sikerült, vagy nem jól sikerült? Ha elb..tam, akkor hol?
2024-10-31 07:52:22
Legalább meg sem tudnám ugatni 
