Igen ,nagyon hálás vagyok a segítségednek , az anyagokat használom , és szerintem a tálak anyag minőségét most tesztelik több helyen bonsai szakértök . Van egy segítségem aki véleményezi a terveimet nagyon szigorú szempontok szerint , hogyan illeszkedik a fához . De ez egy hosszú folyamat .Azt nagyon sajnálom , hogy a Csurgai művész úrral a találkozó nem jött össze . Hidd el nekem a saját tudásommal kell ,és anyagi lehetőségemmel, szükséges együtt élnem. Pohár példát hozom fel = én annak őrülök , hogy van pohár és van benne valami . Megmaradok a saját szakmunkás szintemen, abban élem ki magam amire alkalmas vagyok. Lehet naiv a hitem , hogy sikerül egy saját stílust megalkotnom , és nem megerőszakolnom a habarcsot .
Sok olyan ügyfelem van akik abba a hibába estek, hogy mindenáron cementkötésű anyagból (beton vagy habarcs) szeretnének olyan tárgyakat készíteni ami úgy néz ki mintha fröccsöntött műanyagból vagy porcelánból lenne. Így pl. teljesen buborékmentes, fagyálló, vízzáró és "természetesen" valami rikító cementidegen szín. Évekig küzdenek vele míg rájönnek, hogy erősen kompromisszumos a dolog. Pedig én az elején meg szoktam mondani nekik, hogy ha műanyag vagy porcelán kinézetet szeretnének, akkor abból kell megcsinálni és nem a cementet "megerőszakolni". Kedvelem azokat a kísérletező embereket akiket "nem gátol a tudás", és olyan határokat feszegetnek amit az elmélet nem feltétlen támogat, a gyakorlatban meg nem próbálták még ki. De a "feltalálás" (kutatás/fejlesztés) tudatos tevékenység kéne, hogy legyen kellő elméleti alappal és gyakorlati tudással. De a nálad tapasztalható mindenbe kicsit belefogni aztán merőben új irányt venni eléggé esetleges. Persze nem zárható ki, hogy az ötletelés közben rád mosolyog a szerencse és megtalálod a bölcsek kövét, de őszintén szólva nem sok esélyt látok rá. Pár hónappal ezelőtt küldtem neked metakaolint és folyósítót, hogy az addig is gyártott habarcs kaspóid és táljaid jobb minőségűek (esztétikusabb felületűek és tartósabbak) legyenek. Ha azon az úton haladtál volna, úgy gondolom piacképes termékeket tudnál gyártani. Ehelyett egy darabig megpróbáltál terveket forgalmazni, majd előjöttél a 3D nyomtatott lábakkal összeépített (szerintem borzalmas) tálakkal. Aztán jött a szabadkézi festés projektoros támogatással, legutóbb meg a pecsétfaragásban mélyültél el. És eközben olyan technológiájú videókat osztasz meg amiknek semmi köze az eddigi próbálkozásaidhoz. A helyedben visszatérnék a piacképes (és bár ez a fórum nem teljesen reprezentatív, de többünknek tetsző) profilsablonnal készített tálakhoz. Utólagos festéssel, impregnálással. Azt azért ismerd el, abban sem jutottál még el a csúcsra, abban is lehetett volna fejlődnöd. És egy személyes példa, remélem az érintett úr nem sértődik meg, hogy felemlegetem. Jómagam 1987 óta foglalkozom betontechnológiával és azóta folyamatosan próbálok fejlődni, régi/új problémákat megoldani. Vagyok olyan nagyképű, hogy elhigyjem magamról: elértem már valamit a szakmában. "Betonos körökben" ismerik a nevemet, ábrázatomat, gyakran hívnak cégekhez és iskolákba is előadást, továbbképzést, tanfolyamot tartani. Ennek ellenére eszembe sem jutna Csurgai Feri nyomdokába lépni. Pedig jól ismerjük egymást, gyakran keresztezte az utunk egymásét. De Ő egy igazi művész egyedi szemléletmóddal és kézügyességgel, akire sok évtizedes próbálkozás során "ragadt" annyi betontechnológia tudás, hogy önállóan készítse betonreceptjeit amiből szobrai készülnek. Én lehet, hogy sokkal gyorsabban összehoznék egy megfelelő összetételt, de ha megszakadnék sem tudnék olyan szobrokat alkotni mint Ő. Megmaradok a saját szakmunkás szintemen, abban élem ki magam amire alkalmas vagyok. Bocsánat ha kicsit hosszú voltam, de kikívánkozott belőlem.
Azért nem tudok veled egyetérteni 100% ban , mert ezek kerámiák , de én (cement)böl csinálom . Akkor lenne igazad , ha találnánk cementből készült ilyen technikát , pedig nagyon keresem . De te lehet jobban ismered ezeket .
Azért ha a középső "leveles" tányér közepét megpakolnák harcsapaprikással, körbe meg a kilógó részeket túrós csuszával vagy juhtúrós haluskával isten bizony elmosogatnám utána bármennyire macerás.
Csak én látom úgy, hogy ettől azért még fényévekre vagy? Meredeknek meredek, de nem a tanulási görbe, hanem az önbizalom. (Ugyanannak a Ekaterinának a művei akitől "tanulsz".)
Nekem van egy sajátos fejlesztési munka menetem : a dolgokat megpróbálom le egyszerűsíteni . Most azt nézem , hogyan viselkedik a betonon az új festék és az adalék , és hogyan tudom rányomni úgy hogy ki adja a teljes motívumot . Ha már tudom a technologiát , akkor már az esztétika lesz a fontos . Mindig csak egy dologra koncentrálok .
Hunka Tibor | 8036
2022-06-18 23:34:52
[712]
Nincs annyi időm , igy meredekebb tanulási görbét kell alkalmaznom .Egy rontott cement edényen , az új festék és az adalék .
Ööööööö, ha jól értem, egy évvel ezelőtt beton kaspóhoz kezdtél készíteni sablont, most meg már stencilezéssel foglalatoskodsz. Kimaradtunk valamiből? A kaspó/ bonszai tál már pörög, és ez most az "alkotó pihenése"?
A kép keretező barátaimnak fogom eljuttatni a dolgaimat . Ha vállalják bekeretezik és kirakják a bolttokba a falra . Meglátjuk mi lesz a reagálás , persze az ár fontos , de megpróbálom .
Hunka Tibor | 8036
2022-06-13 21:24:31
[695]
Itt egy elvi vita kezd kibontakozni . Hogyan befolyásolja a végtermék megítélését a elkészítés technikai folyamata . Szerintem a ( vevőt )ami most potenciális nem igazán érdekli ( tudja ) hogyan készült a Műalkotás , jelen esetben egy papírra készült kézi nyomat . A mellékletekbe az alkotásaim , nem nevezem őket MÜALKOTÁSNAK,MÜVÉSZETNEK csak sima munkának . Igen , azt is tudom a minőség menyire fontos , ami tükrözi az értéket . Szóval dolgozom, alkotok a magam örömére , mert csak ez maradt nekem , a többi elveszett az idők folyamán .
Abban igazad van hogy OSB váz, menetes szár, fióksín, meg hogy...eljárt felette az idő.
De... Ebből a kedves megrendelő semmit nem lát, Ő a végterméket fogja látni. És ha az megnyeri a tetszését, neki oly mindegy mi van a háttérben, milyen eszközökkel készült az a "kézműves" termék. Pont Pakisztán jó példa erre. Pakisztánban, az utca szélén is tudnak kelendőt/jól eladhatót és még talán...szépet is gyártani. Papucsban is, de még akár...papucs nélkül is.
Ugyan ez a fórum is "deszkamodellekkel" indult (fióksínes lineárok, OSB lap váz, metrikus menetes szár mozgatás stb.) de azért efölött már eljárt az idő. A Tibor által belinkelt "nyomdagépeken" egyértelműen látszik, hogy a szegénység prütyköli a nyomorúságot (olasz háztartási tésztanyújtógép, betonnal kitöltött PVC cső szebb napokat látott OSB tákolmányban stb.) Ezzel nem is lenne baj, ha mondjuk Pakisztánban vagy Afrika szegény országaiban próbálkoznának vele a helyiek. De Európában ilyennel még gondolati szinten sem kéne nekifogni egy igényes és eladható "kézműves" termék gyártásának. Szerintem.
Lassan lassan, eljutsz a könyvnyomtatás kezdeteihez.
A "kezdetek"-ről jut eszembe... Van egy nagyon kedves, nagy tudással bíró ismerősöm. Őt ha valami műszaki dologról kérdezem, mindig Newton-tól indulunk, onnan kezdi kifejteni az álláspontját. Ami persze, a legegyszerűbb dolog esetén is...több tíz perc tel. beszélgetés szokott lenni. De nem is baj ez, én(is)...szeretek tanulni.
Linó anyagot tudok majd használni azzal a préssel .
Szalai György | 9355
2022-06-11 05:47:01
[681]
Ma a kékfestő technikával készült ruhákat kézműves boltban árulják. A kékfestő is egy fajta bélyegzővel dolgozik és többnyire még csak nem is maga készíti a nyomódúcot. Az egyedi bélyegző lenyomatokból összeállhat egy kész minta, aminek már „ritmusa, dallama” van, tetszetős és szórakoztató.
Ha a kézzel faragott bélyegző az eladni kívánt végtermék... De... Tavaly Fehérváron, mintha nem kézzel faragott gumibélyegzőket, vagy annak lenyomatait láttam volna az asztalodon sorakozni... Hanem valami más, szép, általam(is) szépnek látott, letisztult dolgokat. De..."tök mindegy".
Hagyjuk meg Tibort az Ő álmodozó csapongó világában, és fogadjuk el hogy ő ilyen. Az ő korában már nemigen változik az emberfia. Olvasgassuk az írásait, nézegessük a képeit, és mosolyogjunk magunkban... Ha meg valami még tetszik is valaki(k)nek, akkor gratuláljon neki. Így mindenki jól jár...