A főorsót akarod kiszedni, ahhoz ki kell szedni az orsóadagolót. Ehhez maradhat az illesztőszeg. A másik fotó bal oldalán látszó anyát leszeded, az adagolót jobbra ki tudod húzni.
Kapass bele egy gipszkartoncsavart és kilehet húzni. Vagy ragasz bele (akár pillanat ragasztóval is) egy passzos menetes szárat, ki lehet húzni, vagy egy nagyobb anyát rárakni a menetes szárra arra egy alátétet és egy anyát rátekerve kihúzza.
Akkor már három megoldás is van. Valószínű a harmadik a legolcsóbb, legegyszerűbb , kis szerencsével még el is találod a szeget, aztán már csak kocogtatni kell. Így visszarakni is könnyű lesz ha máskor is szerelni kell már könnyű dolgod lesz. Mondjuk én nem szeretem ezt a típusú illesztő szeget , ha már egyszer kijön , rakok bele más típust. Pl. A kihúzómenetes szegek pont ere valók. Feltéve ha van olyan méretben mint a tied.
Értem, de szerintem beletörne mert 2,5 mm-es fúró kellene, az pedig szerintem ha elég hosszú lenne az beletörne mielőtt átfúrná azt a tengelyacélt és a hajtót. 24 mm amit át kellene fúrni, a stift 19 mm hosszú. Szerintem nincs erre esélyem kézzel átfúrni törés nélkül. Talán ha rögtön hátulról fúrnám nagyobb fúróval akkor menne. Az nem számít ha hátulról nem teljesen 100%-oson találom el, csak eltalálnám a tűt hogy ki tudjam verni. De ez lesz az utolsó dolog, mert nem akarom átfúrni ha nem muszáj.
Köszönöm a választ és az ötletet. Erre én is gondoltam, de nem mertem csinálni mer féltem hogy a menetvágó beletörik. Arra gondolok hogy kipróbálok egy csavart belehajtani aminek nem kell menetvágás, talán az tud segíteni hogy kicsit kihúzzam hogy meg tudjam fogni fogóval és teljesen kihúzni.
Hasított feszítőhüvelynek hívják,és rugóacélból készül. Ezért a kifúráskor esélyesen beletörik a normál csigafúró, pláne ha kézből lehet csak fúrni.Kobaltos menetfúróval-ahogy Csuhás is írta kell pár menetet készíteni, és abba csavart hajtani. Azt már meg lehet fogni akár anyával kihajtani, de még jobb ha kihúzókalapácshoz lehet rögzíteni, mert az ütés hatására könyebben megindul. (régi berohadt szeget co-val rápöttyintve a provizór kihúzó kalapácsvéget kijött..)
Szerintem úgy értette, hogy olyan méretű fúróval kell átfúrni elöről mint a lyuk a rugós stiftben, hogy lásd hol kell fúrnod a másik oldalról nagyobb fúróval a stiftig.
Köszi a választ. Keresztül szerintem nem lehet fúrni addig amíg a rugós tű benne van, mert szerintem eltörik a fúró, pláne ha hosszú. Tehát ezt nem akarom kockáztatni, mert akkor még több lesz a probléma.
Ha nem akarod fúrni akkor óvatosan egy menetet tudsz fúrni az elejébe, majd egy darabka menetes pálcával és egy anyával ki tudod húzni. Nem kell korrekt menet, csak meg kell karistolni a furatot, és akár egy kicsit leköszörült menetet bele lehet kapatni, esetleg ragasztóval megsegítve. Azután összerakás előtt érdemes átmenőre kifúrni.
Én ezt csinálnám , átfúrnám egy kicsi fúróval előröl , majd belefúrnék hátulról a nagyobb fúróval , de csak röviden , aztán már szerintem ki lehet ütni. Ha nem férnék oda a sima fúróval akkor rendelnék olyan hosszút ami odafér.
Én pénteken rendeltem hosszított fúrókat a PERFOR-tol hétfőre meg is jön. T033 és P381 (szerintem a második leszabható nekem is vágnom kell)
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Kicseréltem a Bosch PBD 40 fúrógépemet erre:
Sajnos van egy néhány probléma vele és le akarom szedni a főorsót, de nem tudom ezt a rugós tűt (ez a neve magyarul?) kivenni hogy le tudjam venni a orsóadagolót.
Hátulról nem lehet kikalapácsolni mert nem fúrták keresztül, tehát nem egyszerű. Kifúrni sem tudom mert nem férek oda a nagy kézi fúrógéppel, a kicsi meg nem bírná azt fúrni.
Tud valaki segíteni ötlettel?
Geszti Sándor | 1139
2024-09-11 20:00:10
[52032]
Köszönöm! Szeretem a humoros hozzászólásokat. Sziasztok:GS
TBS-TEAM | 2745
2024-09-10 11:42:48
[52031]
Mikor a háziasszony rumos süteményt készít a rumaroma a süteménybe és a rum a háziasszonyba kerűl nem a süteménybe.
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-09-10 08:32:40 [52029]
svejk | 32972
2024-09-10 10:59:07
[52030]
Köszönöm neked is, rémlett nekem valami ilyemi jelenség.
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-09-10 08:32:40 [52029]
ANTAL GÁBOR | 4616
2024-09-10 08:32:40
[52029]
A legtöbbször un vegyes százalékos oldatot csinálunk ( pl gr/liter ) Ilyenkor a szokásos megoldás az az hogy az oldandó anyagot feloldjuk a folyadék kb 80-90 % ában és a kész oldatot kiegészítjük az előírt térfogatra . Ha folyadék az oldandó anyag akkor egyes esetekben érdekes jelenséget tapasztalhatunk. Pl 50ml alkoholt feloldunk 50 ml vízben . A summa kevesebb lesz mint 100 ml
Az első oldat térfogatszázaléka 6%, míg a második oldaté legyen x%. A célunk, hogy 300 liter 5%-os oldatot állítsunk elő. A megadott adatok alapján felállíthatjuk az egyenletet.
Az első oldat térfogata 200 liter, a második oldaté pedig 100 liter. A kevert oldat térfogata tehát 300 liter lesz. Az egyenletet a következőképpen állíthatjuk össze:
(6% * 200) + (x% * 100) = 5% * 300
Most számoljuk ki, mennyi az első oldat koncentrált anyagtartalma: 6% * 200 liter = 12 liter anyag.
Írjuk be ezt az értéket az egyenletbe:
12 + (x * 100 / 100) = 15
Itt 15 liter az a teljes anyagmennyiség, amit a 300 liter 5%-os oldat tartalmaz. Az egyenlet így alakul:
12 + x = 15
Most oldjuk meg az egyenletet az ismeretlen x-re:
x = 15 - 12 x = 3
Ez azt jelenti, hogy a második oldat, amelyet hozzá kell adnunk, 3%-os koncentrációjú kell legyen ahhoz, hogy a végeredmény 300 liter 5%-os oldat legyen.
Az oldószer és az oldandó anyag térfogatát egyszerűen összeadni nem lehet, mivel a folyadékok keveredésekor a térfogatok nem csak egyszerűen összeadódnak. A keveredés során az oldószer és az oldandó anyag részecskéi közötti kölcsönhatások miatt a végeredményes térfogat változhat. Ez a jelenség különösen észlelhető, amikor olyan anyagok keverednek, amelyek különböző polaritásokkal bírnak, vagy ha az oldott anyag a folyadékban molekulárisan kölcsönhatásba lép, esetleg szétoszlik.
Például, ha sót oldunk vízben, a só részecskéi a víz molekuláival hidratálódnak, és a végeredményes térfogat a vártnál kisebb lehet, mivel a vízmolekulák a só ionjait „befogadják”. Az oldás során tehát a térfogati megváltozást számos tényező befolyásolja, beleértve az anyagok hőmérsékletét, nyomását, és a kémiai tulajdonságaikat.
Még az nem világos, hogy folyadékoknál az oldószer és az oldandó anyag térfogatát egyszerűen össze lehet-e adni, vagy a végeredmény nem a kettő térfogat összege lesz?
Mondjuk itt nem olyan vészes mert relatív kis százalék az oldandó anyag.
Talán általános iskolás feladat -így szégyenletes-, de nem igazán akarom elkapni a fonalat.
Adva van 200 liter 6%-os oldat. (térfogatszázalékról lesz szó végig)
Ehhez nekem hány %-ra bekevert 100 liter oldatot kell adnom, hogy 300 liter 5 %-os oldat legyen a végeredmény?
bundyland | 1672
2024-09-09 17:38:09
[52014]
Szia !
Köszönöm! Tényleg keményebbnek is éreztem csak azt már nem írtam.Akkor ez volt a gond, pedig pont azt gondoltam hogy ez a feszültség mentesebb anyag fajta.
Üdv ! A hidegen hengerlés miatt feszültség van az anyagban . Általában keményebb is mint a melegen hengerelt . A meleg hengerlés feszültségmentesítésnek is felfogható hőkezelés . A feszültség eltüntetésére feszültségmentesítő hőkezelést lehet alkalmazni . Hegesztett szerkezetű gépalapnál is . Volt itt régebben szó rezgetéssel történő feszültségmentesítésről is , avval semmi tapasztalatom nincsen . Régen (igen régen) A friss öntvényeket kint az udvaron pihentették öregbítették , hosszú ideig ,öntés után .
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-09-07 13:26:06 [52009]
bundyland | 1672
2024-09-09 16:40:02
[52011]
Sziasztok !
Az lenne a kérdésem hogy melyik anyag képes nagyobb alakváltozásra megmunkálás után. Vettem hidegen húzott anyagot amiből vágtam le, fúrogattam lyukakat(nagyobb méretű). Az alja síkba lett munkálva hogy mindig ahhoz álljak be később ha kell még rajta valamit megmunkálni, de gyakorlatilag akárhányszor hozzányúltam mindig történt valami alakváltozás. Melegen hengereltnél nem emlékszem hogy így jártam volna. Hő egyáltalán nem érte megmunkálás közben sem.
Várok még.. Sok szempontból a win alatt futó lenne a jobb ( pl az eredményeket ki szeretném nyomtatni a gépemhez rendszeresített nyomtatóval ) Az egeret is megszoktam már , régen a fel le jobbra balra gombokkal kellett operálni . Ugyancsak hozzászoktam már a ctrl c ctrl v másoláshoz stb
Anno a DOSos világban nagyon szerettem az orcad386 programot használni nyáktervezésre. Egy csomó macrót, könyvtárat stb készítettem hozzá. Ma is ezt használom felületszerelt négy rétegű nyákokhoz. A megoldás egy DosBox névre hallgató dos emulátor amit játék programok futtatásához szántak de nagyon jól elboldogul a régi CAD programokkal is. Csak ajánlani tudom.
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-09-07 11:43:27 [52006]
Robsy1 | 269
2024-09-07 12:56:36
[52007]
Tedd rá egy DOS boot pendriverre, és állítsad be a BIOS-ban első boot-nak. Bekapcsolod a gépedet, és 3 másodperc múlva használod örömmel, ahogyan régebben. Vagy van egy másik ötletem is, de az macerásabb ...
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-09-07 11:43:27 [52006]
ANTAL GÁBOR | 4616
2024-09-07 11:43:27
[52006]
A számítástechnikában jártas kollégák segítségét kérném A DOS os világban használtam egy" eureka exe " programot . Ez egy iteráló program ami trigonometrikus, hatvány, stb függvényeket old meg ha a megoldás nem fejezhető ki zárt alakban . . Nagyon szerettem annó . Nincs valami hasonló ami win 10 alapú ?
kgl | 176
2024-09-07 08:16:39
[52005]
Ez a lágyindító nagyon jó. 10-12 éve vásároltam egy ilyet 3Kw-teljesítményűt a a vadi új einhell gérvágó fűrészemhez ami állandóan leverte a 10A kismegszakítót induláskor a 2.2 KW-os motorjával. Mai napig használom.
Kedves tagok! Esetleg valaki van a csopiban aki szigetüzemű napelemes rendszerekkel foglalkozik? Köszönöm.
Szasza43 | 207
2024-08-28 09:15:09
[52003]
Sziasztok,
Valaki nincs a csoportban aki tudna nekem segíteni egy sauter szerszám váltóban.
TBS-TEAM | 2745
2024-08-28 07:35:24
[52002]
Az eszköz 24V DC működik. (jár hozzá a tépegység is). 24V DC a mágnesszelep ami szintén jár hozzá. A vezérlés FET-en keresztűl kapcsolja a mágnesszelepet. Pontosabb vezérlés mint a relé
Vizes környezetbe a 24V DC biztonságos.
A panelen ki van alakítva relé fogadására is, sőtt a hozzá tartozó alkatrészek is be vannak építve,csak relé kell bele.
Köszönöm a bemutatót. Ez mellett döntöttem. Ki vezetjük a nyomógombokat így a szennyeződéstől is megóvjuk a műszert.a nyomógomb tele mehet betonnal könnyen és "olcsón" javítható.
Adott a képen látható 230V/2,2 kW motor és hozzá ez a relés kapcsoló. Az a kérdésem, hogy mekkora és milyen lágyindítót tegyek rá. Mikor elindul a motor, akkor egy nagyot ránt rajt és ezért gondoltam egy egyszerűbb és olcsó lágyindító megoldásban. Mivel járatlan vagyok ebben ezért kérdezem.