Itt bemutatja mágnes erejének változását a tekercsszám és a veszültség változtatásakor. Dupla tekerccseel egy magban kb. 40 százalékkal nő csak az erő. 4:30-tól a mérés
Köszönöm a választ ! Nem érzem úgy hogy ellent mondás lenne a válasz és az ötletem közt
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2020-08-24 21:22:43 [44904]
jani300 | 12064
2020-08-25 05:22:51
[44908]
Úgy gondoltam a dolgot hogy két primer kerül sorosan egy vasmagba. Úgy tűnik belefér ,nem is munkálták le a felesleges trafóvas anyagot hogy alacsonyabb legyen a mágnesasztal . Ezeknek a trafóknak úgy emlékszem alu anyagú a tekercselőhuzala , kisebb árammal több menettel , ugyan az az erő érhető el . Mivel az áram négyzete a hőveszteség , érdemesnek tartanám a próbálkozást . Több trafót kell ugyan bontani ,de kevesebb gyanta is kell A telítődés után természeten értelmetlen tovább emelni az áramot . Szívesen kipróbálnám , még trafók is vannak , de valahogy mostanában kevesebb időm marad . Úgy tűnik az idő múlásával érdemesebb többet pihennem ,jót tesz . Ezért lehet csak egy elképzelés marad a dolog és nem lesz gyakorlatban kipróbálva ...
Sajnos a gyakorlatban nem tapasztaltam ezt az erőnövekedést.
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2020-08-24 21:22:43 [44904]
ANTAL GÁBOR | 4588
2020-08-24 21:22:43
[44904]
Melegedésre kell méretezni . Régen 3.5 Amper / mm2 volt a mértékadó . Manapság biztos följebb menetek mert a drótok hőosztálya is sokat fejlődött Ha ismert a huzal keresztmetszete akkor kiszámolható a maximális áram . Az áram és a menetszám szorzata adja a gerjesztést ( amiből aztán megképződik az indukció és majd az erő ) Az erő és az indukció között négyzetes az összefüggés , tehát adott menetszámnál célszerű elmenni a lehető legnagyobb áramig . ( dupla áram = 4 szeres erő ) A modern egyenáramú mágnesszelepek behúzótekercsei igencsak melegek .A tekercselés során maximálisan ki kell használni a rendelkezésre álló teret. Ha a tekercselési tényezőt 1 nek vesszük akkor sok vékony huzallal és kis árammal ugyanazt az erőt kapjuk mint kevés vastag huzallal nagy árammal .
És egy ami a legfontosabb : a mágneses tér felépülése után az összes bevezetett energia hővé alakul ( P = R* I négyzet )
Próbára csináltam, 1 darabot, de nagyon sok erő van benne. Átlagos kínai trafóból, ha jól emlékszem 750Watt Az egyenáram az igazi, váltóárammal csak a felét tudja kb., de az egyenirányítónak raktam egy szép nagy aludarabot, mert az jobban melegedett mint a trafó még így 6 volton is. Most már jó az is.
Maga a trafó nem melegszik, így mindegy, hogy milyen gyantával öntöd ki, de azért gondolom kipróbálod mielőtt gyantázol.
Én sima a legócóbb gyantával fogom kiönteni, mivel 3 darabot szeretnék egybeépíteni, csak mindig van valami, amit csinálni kell.
Ja és nem árt, sőt... a gyantába üvegszálnyesedéket rakni, úgy rendesen. Én a Novia Kft-nél veszem a gyantát.
Szevasz Pali! Köszönöm,hogy jelentkeztél! Azt azért nem gondoltam,hogy ilyen kevesen próbálkoztak olcsó mágnesasztal építésével. Ezt még megpróbálom,hogy két-két tekercs sorba és 12v dc. Az eredeti szekunder sajnos a bontások során javarészt tönkre ment,mert a primerre vigyáztam a kiütés során,így ennek a kipróbálása sajnos elmarad. Azt nem írtad ,hogy hány darab vas van a mágnesedben,és milyen műgyantát használtál név szerint.
Ampermenet A tekercs gerjesztésének mértékegysége tehát az amper, de utalva arra, hogy tekercsről van szó, használható az ampermenet mértékegység is. Tényleg nem próbálta senki még dupla menetszámmal ? A fentiek miatt gondoltam ,hogy jobb lehet kisebb árammal is . Fogalmam sincsen egyenáramra (momentán) hogyan kellene méretezni a tekercset , de tuti igen kevés a váltóáramra méretezett menetszám . Még a kisebb feszültségen is .
Én csináltam egy mágnesasztalt mikrótrafóból, először 12 volttal próbáltam, kicsit melegedett, most 6 voltot kap és kézmeleg, 10 órát biztosan kibír, mert már próbáltam. az öt kilós kalapácsot nem tudom letépni róla. Erőben a 12 voltos nagyon kicsit erősebb, de kb olyan 80-90 C fokos volt 20 perc után, ezért a 6 voltnál maradtam.
Én próbáltam,a primer nagyon melegszik még 12V-nál is. Ereje pedig nem elég. 230V-al elég erős volt,de akkor a tömör (8-as) lemez melegedett nagyon az örvényáram miatt. A szekunder jó,csak ott kb.50V-al kell gerjeszteni,hogy ereje legyen. De nem melegedett sem a tekercs,sem a lemez. Ez egyenáram. A legjobb lenne egy változtatható táppal megnézni a szekundert.
István,legalább egy jó epoxi gyantát javasolj ami alkalmas lehet erre(nem zsugorodik,nem repedezik,nem forr fel stb),és jól forgácsolható. Te már biztos használtál gyantákat.
1db van belőle,jó is csak ebből kb 5db kellene,ami azt jelenti ,hogy kb vehetnék egy síkköszörűre való gyári mágnest is,mert ebből is csak a legerősebbek felelnek meg.
Nem igazán értem a kérdést. A mikró trafóról a szekunder ledobva,és a nyitott E magon csak a primer van ,és ez 12v DC-t kap. Több yutubos videót néztem ezzel kapcsolatban,ott jól fogtak a mágnesek.Persze arról hogy mi történik fél óra használat után ,nem szól a film. Kezdenek kétségeim lenni ez irányban,mert még senki sem jelezte,hogy elkészítette ezt a mágnest,és jól működik. Sajnos a pár perces használattal nem sokra megyek,viszont ha fél óra használat után zárlatos lesz valamelyik tekercs,akkor az anyag,a munka,a gyanta mind kárba vész.
Próbáld meg a tekercseket sorba kötni,(esetleg kettőt-kettőt sorba,majd ezeket párhuzamosan) és az áramfelvétel csökkenni fog, a melegedés szintén, viszont ellenőrizni kell a vonzóerő nagyságát, hogy elegendő lesz-e a feladatra.
Szevasztok! Segítségre lenne szükségem. Szeretnék építeni egy mágnesasztalt,persze olyan yutubos, mikrohullámú sütőből bontott trafóval. Először is a kérdés,hogy valaki a fórumról készített-e már ilyet,és mik a tapasztalatok? Én 4db trafót bontottam szét,és dc 12 volton mind 4,5-5,5 ampert vesz fel,és nagyon rövid idő alatt lesz forró.Ha kiöntöm műgyantával jobb lesz a hőeloszlás? szerintem nem. Milyen gyantát használjak ami nem repedezik,nem zsugorodik,és jól forgácsolható? Valami jó 5let jó lenne. A terv 4db trafóból lenne a kiöntés.
Arany János | 1357
2020-08-23 07:10:39
[44885]
Megkérdezhetem, hogy miért az eredetit állítod helyre? A külön táp, a szabványos munkakábel, a mágnesszelep nagyot javít a használhatóságán!
Itt bolygóműszerűen elrendezett fogaskerék-szivattyúk fojtásával lehet csillapítást megvalósítani. Az ötlet az 1920-as évekből, E. Sandenertől származik, de az ő tengelykapcsolója még nem volt üzem közben kikapcsolható. A típust Hydroflex néven a Lohmann & Stolterfoht gyár tökéletesítette. Elsősorban hajók hajtásrendszerébe építették be.
369. ábra - Csúszással működő Lohmann-féle hidrosztatikus tengelykapcsoló
kepek/369.png
A csillapítórészt a karimás csőtengely (1) hajtja, belsejében van a vezérlődugattyú (2), amelynek a szivattyúházba (3) nyúló vége a vezérlőperselybe (30) illeszkedik. E perselyen képezték ki a fojtáskeresztmetszeteket (28), amelyek nyitását és zárását a tengelyirányban elmozdítható vezérlődugattyú végzi. A szivattyú (4) kis fogaskerekeiből hat vagy nyolc darab van körben elhelyezve a házban, mindegyikük a tengelyeken (5) csapágyazott. A házat (3), a vezérlőperselyt (30), a kiskerekeket és a fedelet (7) csavarok rögzítik a csőtengely karimájához. A kiskerekek (4) a gyűrűkerékkel (8) kapcsolódnak. A gyűrűkerék külső hengerfelületét a dörzskapcsoló súrlódódobjának képezték ki. A házban (3) az olajcsatornákat (9 és 10) képeztek ki, amelyek a szivattyúk szívó-, illetve nyomóterét alkotják, és a fojtónyíláshoz (28) csatlakoznak. A karimán (6) találhatók a fojtófúvókák (29) a felesleges olaj visszavezetésére. A csillapítórészt oldalról a fedelek (11 és 12) zárják le. A vezérlőszerkezet, amely a vezérlődugattyú mozgatását végzi, a csapágyházzal (14) van egyesítve. Tartalmazza a siklócsapágyat (13), az összeköttetést a külső olajkörfolyamattal és a vezérlődugattyú (2) mozgatószerkezetét. A vezérlés szerve a pneumatikus hengerben (15) mozgatott dugattyú (16), amelynek mozgatását a dugattyúrúd (17), az emelő (18), a kapcsolótengely (19), a csúszógyűrű (20), a kapcsolóhüvely (21) és a csap (22) elemeinek láncolatán át közli a vezérlődugattyúval és állítja a kívánt helyzetbe. A rendszer oldását és zárását végző kapcsolórész a hajtott oldali peremes agy (23) és a gyűrűkerék (8) közé van helyezve. A pneumomechanikus tengelykapcsoló gumitömlőjét (25) a kerekek (24) tartják, légnyomását a légvezetékből (27) nyeri. A légnyomás hatására kitágulva a ráerősített dörzselemeket (26) a gyűrűkerék (8) dörzsdobjához szorítja, s ezáltal bekapcsolódik. A tömlőt 6–8 bar nyomású levegő hozza működésbe.
A tengelykapcsoló működése során a szivattyúkerekek (4) és a gyűrűkerekek (8) a nyomatékváltozás hatására legördülnek és forgásuk következtében – szivattyúként működve – olajat szállítanak olyan mértékben, ahogy azt az olajcsatornák (9 és 10) közötti fojtáskeresztmetszet (28) beállított résmérete megengedi. Az olajszállítás mértékében változik a gyűrűkerék fordulatszáma. A fojtáskeresztmetszet nagyságát, ezáltal a gyűrűkeréknek a hajtótengelyhez (1) viszonyított relatív fordulatszámát a vezérlőhengerrel (15) teljes terhelésnél 2–3%-ra, részterhelésnél maximálisan 6%-ra lehet beállítani a legkedvezőbb csillapító hatás elérésére. A vezérlőhenger (15) segítségével a gyűrűkerék (8) ellenkező értelmű forgásának fojtáshelyzetei is beállíthatók. A résveszteséget, az elszivárgott olajat kb. 2 bar nyomású tápszivattyú pótolja. A vezérlőhenger
Köszi mindhármótoknak, akkor a kérdéses cucc valami más lesz.
No majd ha élőben látom kivesézem...
Bubu1010 | 6
2020-08-22 19:57:55
[44876]
Igen helyes a válasz! De csak annyit tennék hozzá, hogy az elnevezésében is benne van a működési elve. A visco = viszkozítás, tehát a benne lévő folyadék tölti be a kuplungtárcsa szerepét.
Igen folyamatos üzemű. Visco, mint az egyes Opelek ventilátorhajtásai? Ez elképzelhető, de nem tudom hogy hogy működik pontosan az sem. Az ha bezár nincs csúszás?
Jani300-nak: Természetesen van elektronikus reteszelés. Elég szép állapotban van a vezérlőszekrénye. Mágneskapcsolókkal van tele, de pl. van két papíralapú regisztráló egysége is.
Varstoj Varmig 1600. Ha jól emlékszem a munkakábel az egyenirányítóra, a gáz mechanikus szelep a pisztolyban, két szál vezeték kapcsolja a trafót+előtolót.
valószínűleg egy folyamatos üzemű extrúder ez. az meg ott egy viszkokuplung nyomatékhatárolás gyanánt. mondjuk kimegy a fűtés és kihűl az anyag akkor ne szakadjon szét az egész.
Induláskor lehet nincs akkora nyomatéka a motornak, hogy az extrudert töltve megforgassa. Ezért beindítják a motort üresen. Ilyenkor nemcsak sebessége hanem tehetetlenségi nyomatéka is lesz amit egy kuplunggal rá lehet engedni az extruder tengelyére.
Hogy miért akar valaki töltve egy extrudert elindítani? Vannak fura emberek.
Abban az időben amikor ez a gép készült, nem volt frekiváltó. Ha induláskor a csőben lévő anyag nem elég folyós, és megküldjük a motort hálózati 50Hz-cel sok nemvárt dolog történhet. A) Leég a motor B) Eltöri az extruder tengelyét
A kuplunggal tudom elképzelni hogy az induláskor a fordulatszámot felfuttassa, amit ma egy frekiváltó megtesz.
Nálunk a munkahelyen poliuretán extrudert használnak. Az indulás nagyon nehézkes. Ha pedig már beindult, alig van mit csinálni.
2020-08-25 06:01:07
