Bár lehet, hogy kicsit előreszaladok, de valahova el kellene majd helyezni a kis gépezetet.
A napi, kéziszerszámokkal végzendő munkákhoz már régebben összeállítottam egy 4 cm vastag, táblásított fenyőből és aluprofil vázból álló munkaasztalt. Ez nagyon jól bevált, de ugye foglalt.
Ez a helyiség a tervezőirodám volt, a berendezése, az asztalok irodai jellegűek. Ezekre közvetlenül nem raknék, szerelnék mindenféle „vasakat”. És az előbb bemutatott hajtásnak is kell hely (elég sok).
Maradék munkapult anyagból vágattam egy 80 cm-es lapot és két 20 cm-es egy sávot. Ezekből összeállítok egy pódium formát. A lap felső részére kerül a mechanika, alá pedig beépítem a DC motort és a vezérlő dobozt a kezelő elemekkel.
Nagyjából a fotó szerinti elrendezéssel.
A 80x60 cm-es alaplap kicsit nagynak tűnik, de lesz még itt variáció, sok cucc van még a polcokon.
A frissen vágott éleket, pórustömítővel bevonom, azután had száradjon. Utána összeállítás.
------------------------------------
Most egy pár napra visszavonulok.
Mindenkinek békés, Áldott Karácsonyt kívánok!
TROMF22 | 1356
2023-12-23 13:40:20
[223]
No igen. De az első tapasztalatot meg kell szerezni. A legkevésbé gondoltam arra, hogy a zajhatás lehet ezzel a probléma.
Nem lesz névlegesig terhelve, a hűtés elég hatásosan működik. Majd jól bekerítem. Hátha csendesedik.
Ezért nem szeretem a fázishasítós kefés motorokat. Se a hangjukat, se a karakterisztikájukat nem bírom. Inkább vadászom kis háromfázisú aszinkron motorokra, meg olcsó frekiváltókra.
A mért értékek / kottyanás egyelőre nem zavar. Nem CNC a cél. Egyébként jól (takarékosan) van kitalálva/méretezve, igazából csak a saját anyagából készített, fúrt anyának van helye, ami öntöttvas.
Árul itt Sz.József fórumtárs Tr10x2, Tr10x4, Tr12x3, Tr16x4 konttyanásmentesre állítható anyákat, meg komplett anya-orsó-orsótartó szetteket is. (Jó cuccok, én már használtam.) Fúrd fel az öntvényt (ha kell), tegyél rá egy ilyen anyát, és nem fog kottyanni.
A motort + a vezérlőt egy pillanat volt újból feléleszteni. Pörög, irányt vált, ahogyan kell. De egy kicsit hangos. Van egy kis sípoló hang a ventilátortól, meg talán a keféktől is, nagyobb fordulatszámon. Ez nem olyan vészes. De jön valami állandó, erős zúgás a motortest-forgórész irányból. Olyan, mintha egy nagy hangszóró nyomná az 50-Hz-es zúgást. Ez viszont kellemetlen.
Ez a kici kínai cuccok sajátossága, a többi is ilyen? Lehet ellene valamit tenni?
De jól esik néznem azt az EVIG tokozatot! Szép a fedele, megvan a zárólapja is és rendes csavarokkal működik. Szerettem azt a masszív anyagot fúrni a jellegzetes illata miatt. (Ettől szebbnek csak a tábori telefonok barna rongybakelit doboza tetszett. Abból őrzök még kettőt.)
„Kicsit nagy, kicsit erős.” A teljesítmény tartalék jól jöhet majd munka közben. Lehet, hogy nem is lesz olyan sok tartalék, ha néha majd leszabályozod a fordulatszámot.
Bármelyik is lesz a befutó,kellene valami hajtás …
A kiseszterga meghajtásához vannak háromfázisú motorjaim, eltérő pólusszámmal, 80W, 90W, 370W, (1,1 kW) … Csak éppen három fázis nincs. Erre vannak ugye alkalmas frekvenciaváltók. Az is kerülne.
De, …
2015-ben jött egy hirdetés a Fórumra: új, kínai esztergából bontott DC, motor, 180V, 1100W + elektronika a fordulatszám változtatáshoz. (Sz.József fotója) A hajtás gyorsan meg is érkezett. Az elektronika szakszerűen volt szétszerelve, a dobozolás szinte csak mechanikai feladat volt. Ehhez egy helybeli Vaterás hirdetett egy új EVIG szerelődobozt (15x30 cm) hagyatékból. Azt hiszem ez a mai MTE-0 méret, elegendőnek tűnt.
Mikor átvettem a dobozt, kicsit furcsa volt, hogy milyen nehéz. Aztán kiderült, ez talán a legrégebbi, igazi bakelitből készült változat. Fúráskor kemény és büdös volt, de megadta magát. Gyorsan összeszereltem így néz ki.
Azóta bedobozolva várt.
Kicsit nagy, kicsit erős. De, készen van, és ha most nem használom fel, akkor soha!
1. Jó lenne valami kézzelfogható eredmény, akár kompromisszumok árán is, lehetőleg mielőbb.
2. Minimális gépi megmunkálási igény, vagy kevés átalakítási szükséglet a meglévő komponensek összeválogatásával.
3. Lehetőség szerint vállalható legyen. (Ha rezeg a léc, gyorsan keresek valami olyan gyári megoldást, aminél az enyém egy kicsit mégis jobb. Adattáram bőven van ehhez. )
Előzmény: Szalai György, 2023-12-22 11:03:00 [212]
Szalai György | 9454
2023-12-22 11:03:00
[212]
Azt már lehet tudni, hogy mik az eszterga főorsódra vonatkozó műszaki elvárásaid? Vagy később lesz definiálva?
Az óra szerintem a saját lötyögése után már mérvadó, de a mechanikából is ki kell venni a kottyot ellenerő alkalmazásával, terhelés felállása után már azonosak az értékek, ha még keletkeznének igazi terhelések azok lennének csak mérvadóak!
Igaz, nem lézerrel irányítottam, de igyekeztem mindent mozgás iránnyal párhuzamosan, merőlegesen tartani. Az óra fülét M6 csavar + egy jó erős mágnes tartotta, a szán pedig M8-M10 csavarokkal volt lefogva. Az órán gömb tapintó ...
Az ingadozás engem is meglepett. Hiba esetén halmozódást vártam az úthossz végére. Néhányszor megismételtem a mérést, de nem volt érdemi eltérés közöttük.
Kíváncsi lettem, anno 1970-80 körül milyen pontossággal készítettek el ilyen kis trapézmenetes orsót. Egy 50 mm mérési tartományú indikátor órát használtam. Húsz orsó fordulatra eső, 40 mm névleges szánelmozdulást ellenőriztem. Mindkét orsónál az elején és a végén is bemértem egy 40 mm-es szakaszt.
Az alap (kereszt) szánnál a tényleges elmozdulás 20 orsófordulatra 39,97 mm volt, (-0,03 mm), az orsó elején és a végén is. A –0,03 differencia már az első fordulatoknál megjelent, a továbbiakban nem halmozódott, végig stabilan 2 mm volt az emelkedés egy fordulatra.
A felső (kézi) szán kicsit más volt. Az első 10 fordulatig úgy viselkedett, mint az előző orsó, -0.03 mm lemaradás. Majd a következő 10 fordulat alatt ezt ledolgozta és végül 40,01 mm –en állt meg.
Összességében olyan 0,01 – 0,03 ingadozásra lehet számítani orsó fordulatonként, siet vagy késik, de vannak szakaszok, ahol egészen pontos.
Igen ez igaz. Az anya nem szorítható, és sajnos nem is cserélhető. De mentségére szolgáljon a gyártóknak, hogy nem eszterga üzemmódra tervezték. Egy 3D-s pozicionálónak, amit a legritkább esetben tekertek végig a teljes mozgástartományon, sőt lehet, hogy az egészhez több műszakon át hozzá sem nyúltak, kopás szempontjából biztosan megfelelt.
A szán kottyanása irány váltáskor most is alig van pár tized. Ez a holtjáték meg könnyen kivehető.
Előzmény: Szalai György, 2023-12-20 17:28:49 [203]
Szalai György | 9454
2023-12-20 17:28:49
[203]
A trapézmenet előnye, hogy kottyanás-mentesíthető. Ha az anya nem szorítható kivitelű, akkor ez az előny elvész. Mert „a menet az öntöttvas testbe van fúrva” azért nem gondolom szoríthatónak, de tévedhetek is.
Mind a két koordináta szánjai egy-egy 180 x 72 alapterületű hasábból vannak kiképezve, anyaguk öntöttvas. mm. Testmagasság a talptól a felső síkig 81 mm.
A csúszó vezeték 60° -os fecskefarok profil. A két szánrész 90°-ban mereven kapcsolódik egymáshoz, nincs közöttük szögbeállításra alkalmas forgótányér. Tr.14x2 menetes orsókkal mozgatható, az elmozdulás mindkét tengelyen 95 mm. A kézi kerekek mellett függetlenül is elforgatható skálagyűrű van 0,1 mm számozott osztásvonalakkal, a két vonal között 0,05-ot jelző vonalka. Az osztások vonal távolsága ~8 mm, így valamennyire a tizeden belüli értékek is érzékelhetők. Külön trapézanya nincs, a menet az öntöttvas testbe van fúrva. A prizmás vezeték hézag állítása egy kis betétlappal és oldalcsavarokkal lehetséges. Az orsó mozgatásakor kb. 0,1-0.2 mm irányváltási holtjáték érzékelhető.
Ami nem túl biztató: - A folyamatosan kapcsolatban lévő prizmafelületek hossza csak 85 mm, miközben átlagos merőleges távolságuk 50 mm. Lehetnének jobb arányok, de az a lökethossz kárára lett volna. Fontosabb volt a nagyobb beállítási tartomány. - A fecskefarok felületek marással készültek, nem túl finomak, a szerszámnyomok láthatók. (Az biztos, hogy én nem fogom felhántolni.)
Mindent összevetve azt gondolom, hogy léteznek ennél sokkal primitívebb szánszerkezettel kibocsátott gyári ceruzahegyezők is.
A késszán szögbeállítását pedig a belépő kategóriás kis gépeken még a nagy cégek is elhagyták néha. (EMCO UNIMAT 1970 körvezetékekkel, vagy később az Unimat 3) Sőt ennek hiányában előfordult, hogy az orsóház volt szögben elfordítható.
Mindenesetre arra gondoltam, - hogy ne érjen nagy meglepetés – teszek egy próbát.
Szerelek rá egy kis késtartót, 8x8-as gyorsacél késhez, és az egészet felszerelem provizórikusan a FERM 500 ágyára, közel a tokmányhoz. Beállítom a késmagasságot amilyen pontosan csak tudom, és teszek egy forgácsolási próbát.
De valószínűleg ez már csak januárban lesz. (1 sz. hobbi telephely)
Az idősebbeknek ismerős a kifejezés, a fiatalabbaknak, ott a net. A mozgalom egyik ismert képviselője Pióker Ignác az Egyesült Izzóban tevékenykedett. Munkatársával, Móréh Mihállyal együtt volt egy bejegyzett szabadalmuk, egyetemes szerszámgépekre (gyalu, eszterga) szerelhető hidraulikus másoló berendezés.
A kívánt profilról készítettek egy merev acéllemez sablont. Ennek vonalát letapogatta egy elektromechanikus érzékelő, Ezeket a jeleket felerősítette egy elektrohidraulikus átalakító, majd némi mechanikai áttétellel megforgatták a szerszámgép szánjait mozgató menetes orsókat. Mai szemlélettel, leginkább egy elektrohidraulikus léptetőmotoros hajtásnak mondanám.
A berendezés része volt egy 3D-ben beállítható könnyű kis szánszerkezet, amivel a tapintófejet lehetett a sablonhoz pozicionálni. Masszívan el voltak készítve, igénybevételük alig volt, így messze túlélték a másoló szerkezetet, néha még az alapgépet is. Még néhány éve is láttam felbukkanni egy-egy példányt a Vaterán.
És minő meglepetés … Kb. 1980-as évek közepétől tartogatok egyet, ilyen kósza, kiseszerga építő gondolatokkal.
Kb. így nézne ki a T hornyos alaplapon.
TROMF22 | 1356
2023-12-19 14:43:29
[195]
A harmadik nehézsúlyú, tétel egy közepes méretű EÖK alap-elem. 204x192x65 mérettel, a felső síkon 2 x 3 - 14 mm-es T horonnyal. Az oldallapon körben is illesztő hornyok, menetes furat sorok.
Minden működő felülete (a horony oldalak is) edzett, köszörült. Van hozzá valamennyi kiegészítő elem, és minőségi, illesztett T anya, kisebb horony hasábok. Mint annyi más ez is Fórumos szerzemény. Most legalább elővettem.
Reálisan tekintve ez nem lesz egy hobbi kisesztega része.
Viszont jó állapotban van, tartozékaival jól használható mérési, beállítási műveletekhez.
Ha jól emlékszem, pár éve svejk jóvoltából forgalomba került itt, két ennél jóval nagyobb EÖK báziselem is.
Gyűjtögető énem sokáig berzenkedett, hogy legalább egyiket nem szereztem meg. Most inkább örülök neki, hogy nem egy ennél jóval nagyobb darabot kell kerülgetni, rakosgatni, cipekedni.
„Valószínű, hogy csak a csúcshüvely befogadó blokkot fogom használni.”
De akkor mi legyen azzal a szép, de brutális L alakú, trapézorsós konzollal?
Egy hobbista nem jön zavarba. Vannak technikai előzmények.
Úgy emlékszem, hogy designr és Autotec1 fórumtársnak vannak olyan felépítésű (gyári) gépeik, amelynél a főorsóház magasságban állítható. Azt hiszem, az utóbbi már CNC-sítve is van. Ez a szerkezeti megoldás kicsit a fúró-maró művek felépítésére emlékeztet.
De vannak hasonló megoldások kicsiben is. Pl. egy MURAD márkanevű, régebbi kisesztergán, ahogyan a fotósor bemutatja.
Nos, ha felesleges lesz szegnyeregnek ez a masszív L alakú tartó, átkerülhet az "ágy" másik oldalára. A kis eszterga-csúfság főorsó háza rákerülne az L tartó, - orsóval függőleges mozgatható – 92x104 mm méretű szerelőlapjára. Úgy, mint a fotókbeli példán.
Így az orsóháznak alaphelyzetből lehetne 100 mm függőleges mozgása. Ha a főorsóba maró szerszámot rakok, a szánszerkezet irányába forgácsolhatna.
Valami olyan rendszer lenne, mintha egy letükrözött, magassági szános technikát alkalmaznék, csak merevebb kivitelben. Ha kell, apróbb marási műveleteket is elvégezhetnék vele.
(No, ehhez viszont jól jönne a FreeCAD a mozgástartományokat, pozíciókat kisakkozni. )
Azért mielőtt a harmadik tételt elővenném, gyorsan összeillesztettem az első kettőt. Hát mit mondjak, egy kicsit brutális.
Ezzel a TOS támasztócsúcsos elemmel igen "farnehéz" lesz. Ez tényleg csak nagyon szükségből kerülhet rá, míg nem adódik valami jobb.
Valószínű, hogy csak a csúcshüvely befogadó blokkot fogom használni. Kap egy megfelelő magasságú közvetítő tömböt, amivel a T hornyos laphoz kapcsolódhat, megfelelő csúcsmagassággal. Ha kedvem, meg időm lesz, akkor készítek valami gyors-rögzítő mechanikát hozzá, vagy marad az egyszerű T csavar/ T anya kombó.
Második egy L alakú konzol. Igazából egy TOS, állítható csúcstámasz váza és állító része. Talpméret 195x160, magasság 265 mm. Egy 92x104-es felfogó lap állítható az orsóval kb. 100 mm-t. Tetszetős darab, de piszok nehéz. A talpában 14 szélességű az illesztő horony. A 12 szélességű T hornyos alaphoz kicsit játszani kell vele. (12/14 átalakító hasáb(ok) kellenek)
Szerencsére nem kallódott el a csúcshüvelyt befogadó tömb sem. Egy kis repedés van a szög-állító-rögzítő ívnél, azért lett leszerelve róla. Ez nem lesz probléma. MK3-as belső kúp, D32 henger átm. , 45 mm löket.
zsolt123 nagyon ajánlotta, hogy legyen a szerkezeten szegnyereg. Igaza van. Hát, ha nagyon szükséges, ez nehéz darab támasznak is jó és kisebb fúrási munkának is megteszi.
Megnéztem közelebbről a három súlyos alapelemet. (Ehhez nem kell FreeCAD )
Elsőnek a T hornyos alaplap. Vasöntvény, körben szépen megmunkálva, a T hornyos oldal köszörült. 450x240 mm, a cél szempontjából lehetne kicsit hosszabb. A T hornyok szélessége 12 mm, M10 csavarokkal bármi szilárdan felfogható. A vastagsága 22 mm, a hátlap irányából kicsit könnyített, középen kiállt egy kis központosító csap. Csapot finoman kiütögettem, most csak akadályozott, de jól elraktam, mit lehet tudni, még szükség lehet rá. Emlékezetem szerint Vaterás szerzemény, de a Fórumon is felbukkant már pontosan ilyen 2016-ban. Lehet, hogy mégis ez az? Mindenesetre még a konzerváló anyag is rajta van, felszerelve nem volt, vadi új. De azért benne van a LUCA Projekt korban.
remrendes | 4058
2023-12-17 22:39:19
[189]
Ezek a parametrikus szoftverek sokkal jobban hasznalhatoak, mint az ACAD.
Nos, vannak lemezek, de az a ritkább. De, ha már ki van húzva egy test, célszerűen a legbonyolultabb oldal nézetéből, akkor a FreeCAD műveletei és szabályai szerint lehet tovább faragni. Abban biztos vagyok, hogy ezt nem lehet megúszni.
Egyelőre csak filozofálok. Az AutoCAD 2D-ben gyorsan tudok pontos, bonyolult rajzokat készíteni, és sok ilyen meglévő is van. Persze lehet, hogy egy idő után ugyanígy, megy a FreeCAD-ban is.
Pl.: Van egy speciális kialakítású MK3/B16 tüske, amit később más alkatrészekkel akarok illeszteni. A szögek pontossága nagyon fontos. Erről AutoCAD-ben nagyon gyorsan készítek egy pontos oldalnézetet. Ezt a FreeCAD-ba beadva, középvonalán megpörgetve kész is van. De, hogy a szögek pontos megrajzolása a FreeCAD-an kezdve is könnyen menne-e azt nem tudom.
Ha AutoCAD-ben csak 2D rajzaid vannak, az tökéletes, mert azt tudja fogadni a Freecad (de szerintem bármi más is). A kérdés inkább az, hogy miként lesz ebből 3D-s rajz? Ha csak különféle vastagságú lemezek, az egyszerű, mert ki kell húzni térbe (2.5D). Minden mást elég bonyolult ezekből a 2D rajzokból összerakni.
Szervusz! Én csak nagyon ritkán használok modelleket. Ezért inkább az AutCad programot használom. Ott elkészítem az alkatrész rajzot 2D és 3D-ben. Ha nagyon bonyolult felületű, és kell a modell rajz, akkor importálom a SolidWörks programba. Ott már modellként jelenik meg. Ezután a darab jellegétől függően választok a CAM programok közül.
DXF Yes Yes An open format maintained by Autodesk. Since the 3D data inside a DXF file is encoded in a proprietary format, FreeCAD can only import/export 2D data to/from this format. DWG Yes Yes A proprietary file format. Requires the installation of the Teigha File Converter utility. This format suffers from the same proprietary limitations as DXF.
A DWG lehet problemas, mert az az ACAD sajat kitejesztese. Kodfejtesbol nem vagyok tul jo, ha megosztod angolul, akkor szerintem tobbet lehet belole megerteni. Vannak DWG/DXF konverterek, valoszinuleg erre gondoltak.
Tegnap este találtam egy manuált, a FreeCAD-ról .pdf formátum, ~180 oldal nagyon hasznosnak ígérkezik. Keresgettem a fordítóval, de még nem találtam rá a megnyugtató válaszra és a hogyanra.
Van benne egy táblázat a formátumok export/import lehetőségéről:
A barát így fordította:
DXF Igen Igen Az Autodesk által karbantartott nyílt formátum. A 3D óta a DXF-fájlban lévő adatok védetté vannak kódolva formátumban, a FreeCAD csak 2D adatokat tud importálni/exportálni ebből a formátumból/ből. DWG Igen Igen Egy szabadalmaztatott fájlformátum. Telepítését igényli a Teigha File Converter segédprogramot. Ez a formátum szenved ugyanazon tulajdoni korlátozások alól, mint a DXF.
Csak 2D-s rajzaim lennének Acad-ban frissen rajzolva, vagy régiek felmelegítve. Ezeket volna jó kiindulási vázlatnak importálni a FreeCAD-be.
Ez nekem nagyon fontos kérdés. Szinte ettől függ érdemes-e a 3D-be energiát fektetnem.
Egyedi alkatrész gyártáshoz való dokumentáció készítésben 20-25 évig jól kiszolgált az ACAD 2D (Mechanikal). Sok ezer megrajzolt alkatrészem van az archívumomban lementve. Plusz nagyon sok szabványos gépelem, ami annak idején még nem volt olyan könnyen letölthető a gyártók / forgalmazók oldaláról. Egyszer kellett rászánni az időt aztán évekig használhatta az ember, blokkonként vagy más módon.
A 3D-t (FreeCAD-ot) nem alkatrész gyártási céllal, nem nyomtatáshoz, vagy forgácsoláshoz használnám.
Azt szeretném elérni, hogy a meglévő sok egyedi gépalkatrészem, kisebb szerelt komponensek, szerszámok, szerszámtartozékok elkészüljenek 3D-ben. Ezek többnyire régi dolgok, 90%-uk ma sem érhető el 3D rajzban a gyártók oldaláról, sőt már az egykori gyártók sem léteznek. Ez egy kuli munka lesz, de ha a megszerzett 2D-s tapasztalatom, a régi tervek egy-egy kész nézete hasznosítható lenne, sokkal előrébb lennék.
Aztán amikor a komponensek ott vannak a programban 3D-ben, kezdődhet az igazi játék! Mit, mivel, hogyan lehet kombinálni, összeilleszteni, tologatni, átfordítani. Mit lehet a legcélszerűbben, kis módosítással, vagy eredeti formájában felhasználni.
A korábban írtam, hogy 3 telephelyes hobbista vagyok.
Ha sikerülne a fenti munkamódszer, elég lenne az adott helyen egy skiccet felvételezni a dolgokról. A következő szakasz, gép előtti munka, fotelből. Csak akkor venném a valóságban ismét kézbe a dolgokat, – összeszerelésre, esetleg kisebb módosításokra – ha a képernyőn végig zongorázott variációkból megvan a befutó.
zsolt123 | 244
2023-12-16 18:06:46
[177]
Régebben elég sokat használtam, nem volt vele különösebben gondom. Aztán áttértem a nagytesójára, azóta azt nyüstölöm. Ferde vonalak/síkok találkozásánál néha pár századdal pontatlan (bár asszem be lehet ezt is állítani), meg a setupjában egy-két sor egymásba csúszik, így olvashatatlan, de ezeken kívül más problémával még nem találkoztam, atomstabil. Amire nekem kell, arra bőven jó. A különféle CAM-ekkel elég jól együttműködik, mindenféle formátumba lehet exportálni. Manuális munkákhoz is nagyon jó, megrajzolom 3D-ben a munkadarabot, aztán szétrobbantom síkba, kinyomtatom a körvonalakat és a furathelyeket 1:1, aztán a papírról jelölöm át. Mindig egyszerűsítve rajzolok (az aluprofiloknak csak a körvonalait pl.), így gyors is, meg átlátható is.
Ezt a „DesignSpark” - ma is használod rendszeresen? Nekem eddig valahogy a látókörömből is kimaradt. Pedig most nézem itt a Fórumon is van/volt saját oldala, de valahogyan 2021- körül elhalt az érdeklődés. Azt olvastam voltak gondok a használatával.
2023-12-23 17:07:08
Inkább vadászom kis háromfázisú aszinkron motorokra, meg olcsó frekiváltókra.
)
:P
