Jó párszor dicsértem már, ennek a kapcsolónak a képen is látható, M3-as anyás csavaros fölfogatását, vagy, a... "konstruktőrét". 'Elektronika' téma, 20202. hozzászólás De végül is, csak... Morgok itt, össze-vissza! PC képernyőn, biztos nagyon faszán össze lehet rakni! Nem láttam, de biztos vagyok benne, hogy faszán potyognak a helyükre 3D-ben az alátétek,és legalább olyan faszán tekerednek a csavarokra az anyák is.
Előzmény: Rabb Ferenc, 2018-02-16 15:42:40 [20226]
PSoft | 18558
2018-02-16 15:44:34
[20227]
Akkor, igen. De ha még a markodban a kapcsoló, felesleges a törékeny körmöket feszegetni. A szekrényről visszaszedést, két esetben tudom elképzelni.:) No de, az is..."adja magát".(ha kell)
Előzmény: Rabb Ferenc, 2018-02-16 15:35:15 [20221]
Rabb Ferenc | 4346
2018-02-16 15:42:40
[20226]
Bár köztudjuk, hogy minden problémára van legalább tíz jó megoldás, de én egy 4,5mm-es fúróval csinálnám.
Igen, a számlap egy fólia, ne is kapard le! Az egész előlapot pattintsd le a mögötte lévő négy furatos műanyagról - mint azt "Csuhás" is írta. A közepén lévő körmök fogják. Azokat óvatosan benyomva szétemelhető.
Az előlap így néz ki. Van rajta 4 furat, de a túloldalán. Ezért jelölésre nem tudom használni.
Akkor összefoglalnám, három kérdésem volt
1. Hogy jelölöm fel? -> Erre már megkaptam a választ, letöltöttem az adatlapot, megvannak a méretek.
2. Hogy kell felszerelni? -> Ez még mindig nem tiszta, mert az előlapot nem tudom hogy kell kívülről rögzíteni
3. Hogyan lehet vékony lemezen pontosan kifúrni a négy lyukat? -> Nagy darabszámnál érdemes csinálni fúrósablont valami kemény anyagból. (Ezt meg tudom csinálni a marógépemben)
PSoft | 18558
2018-02-16 15:04:58
[20211]
Van úgy, hogy nem lehet.:)
Akkor a mezei villanyásznál elő szokott kerülni a mérőszalag, netán tolómérő, egy vonalzó, meg egy...ceruza.
"Az előlapot sablonnak nem lehet használni." Esetleg nem szabad, lehetni azért lehet. ( Ha te is villanyász vagy akkor mondom, jelölő és nem fúrósablonnak. )
Nem értem ezt a rajzot. Balra a legelső van nekem. Azt nem értem, hogy az előlap, amiben ugyanaz a 3,5-ös furat van, mint a mögötte lévő műanyag házban, ahol a rajz szerint a csavar van, hogyan rögzül a lemezre? Ha süllyesztett a csavar, akkor nincs hova felpattania. Ha meg mondjuk imbusz, akkor a csavar feje nem engedi a lemez falához simulni.
De akkor ezt nem értem. Az előlap alatti műanyag akkor kívül van a szekrényen? Én ugyanis furtam egy 8-9-es lyukat amin belülről kifelé átbújtattam a kapcsoló tengelyét. Ezek szerint akkor kívülről kellene bedugni a kapcsolót a megfelelő méretű lyukba?
Igen anyás csavarral, esetleg önfúró lemezcsavarral tudod rögzíteni. Az előlapot csak rá kell pattintani, a csavarral rögzített fogantyúja úgysem engedi kiesni.
A furatban nem volt menet. Akkor sülyesztett csavarral kellene felerősíteni a másik oldalon anyával? Az előlapot a 0-1 számokkal hogyan kell rögzíteni?
Én is eladtam jelképes áron az analó iwatsu 200MHz szkópom, most otthon egy TDS210 van itt pedig előttem egy MDO3024 ez utóbbi már elég használható darab. :- ))
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2018-02-16 14:03:39 [20194]
ANTAL GÁBOR | 4614
2018-02-16 14:03:39
[20194]
Csinálni kell egy sablont . Elvileg ha letöltöd az alaplapot akkor a furatok helye be lesz kótázva . Csinálsz egy ( papír , bakelit,alu , lézervágott stb)sablont amivel megcsinálod
1 db estén vékony kartonból csinálnám, 1000 db estén betétedzett acél lemezből
Vettem egy ehhez hasonló ganz kapcsolót a villamossági boltban:
Fel akartam szerelni egy elosztó szekrényre. Az műanyag kapcsoló "kilincset" és az előlapot (feliratosat) leszedve van mögötte egy vastagabb műanyag aminek a négy sarkában 4-es furatok vannak. Nem adtak hozzá csavarokat, sem leírást. Hogy kellene ezt a doboz lemezére felszerelni? Az előlapot a felirattal pedig már ötletem sincs.
Még egy kérdés: Hogyan lehet lemezre a négy furatot fúrni úgy, hogy eltalálja az ember azok pontos helyét? Gondolom nem mindent oszlopos fúróban fúrnak, pláne ha a doboz már fel van szerelve a falra.
Pali79 | 701
2018-02-16 13:50:05
[20192]
Azzal csak az az egy baj, hogy nem fér el a zsebedben. Én ezért adtam el a kétcsatornás analógomat. Akkor dög volt és nem tudtam asztalon tartani, eltettem az egyik szekrény aljába. Ennek az lett az eredménye, hogy 3× is meggondoltam, hogy elővegyem-e. Aztán vettem egy 25 MHz-es USB-s csodát. Amire nekem kell, arra elég.
Egy picit máshogy van. Ahhoz hogy egy 25khz négyszögjel alakját, vagy esetleges rajta levő zavarokat lásd ahhoz kell a legalább 60Mhz analóg sávszélesség. Ilyen jellegű hibakeresésre az egyszerűbb digitszkópok sem alkalmasak, mert elképzelhető hogy a mintavétel éppen fázisba kerül a mért jellel, és teszem azt mindig az alacsony szintnél veszel mintát, így a kijelzőn tévesen azt látod hogy nincs jel. Azaz nagyon könnyen mérhetsz hamisan. Analóg szkópon ilyen nincs mert mindig látod a jelt. A jobb digit szkópok pedig tudnak úgy működni hogy mp-es eltérítés esetén is Ghz sebességgel megy az AD és kijelzik a minimum és maximum értékeket. Így a nagyon lassú eltérítési sebesség esetén is látni fogod az egyetlen stepp jel jelenlétét is. Két sugár pedig gyakorlatilag minden mérésnél szükséges, hiszen látni akarod hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a stepp dir jelek, vagy pl a tápon mért zavarok szinkronban vannak-e a léptetéssel stb.
Az en PIC32-es (https://www.olimex.com/Products/PIC/Development/PIC32-HMZ144/open-source-hardware) vezerlom amire GRBL-t portoltam 200MHz-en megy. Mondjuk orajelet nem szoktam merni mert ugyis kulso kavics van es PLL tolja fel. A step dir rendszeru motorvezerlok eseten 3 tengely eseten kell 3*2 + 1 jelet vizsgalni. Ez viszont digitalis igy ide szkop nem jo, inkabb egy saleae digit logger.
Kimenet eseten a PWM nem hiszem hogy CNC gep (leptetomoci) eseten felmegy a MHz-es regioba, bar ki tudja. De a 200kHz-et meg el tudom kepzelni.
Azert nem teljesen. Csuhas hozzaszolasa alapjan ugy gondolom, hogy van egy ket eset ahol hasznalni lehet egy ilyen meromuszert. Egy lambda szondahoz siman eleg egy csatorna is. Tehat van letjogosultsaga a dolognak.
Azonban a szelesebb korben valoszinu az 1 csatorna igen kevesnek bizonyul. Tartom a velemenyem, hogy foleg a triggereles miatt, de nem csak emiatt. Jobb szkopok ugyanis 2 analog csatival + 1 trigger bemenettel rendelkeznek. Meghozza azert, hogy ha az ember vizsgal egy fekete dobozt akkor lehessen merni a bemeno es kimeno jelet, plusz ha ugy adodik esetleg egy digitalis jelre triggerelni. Nyilvan az analog bemenetre is lehet manapsag triggerelni, tehat igazabol a 2 csatornas szkop az ami kezdi kiszolgalni az igenyeket.
A Planet MK1 CNCUSB vezérlőm max 25 kHz step jelet képes generálni. Ahhoz kicsit(?) túlzás az 1 MHz szkóp, nem? persze ki tudja mit hoz a jövő, lehet, hogy a következő vezérlőm már MHz-s órajellel fog ketyegni.
Elektronikai gyakorlatban semmire. Persze iskolában fizika órán szemléltetésre azért használható. CNC-s hibakeresésre talán egy öreg profi kétsugaras 100Mhz szkópot javasolnék, mert ár érték arányban az lehet a legjobb.
Jól látod a kérdést, jelenleg egy relatív jó (ugyan kínai mint minden más de német címkés) multiméterem és egy digitális frekimérőm van. Az oszcilloszkópra a CNC-vel kapcsolatban lenne szükségem, néhanapján jó lenne tudni miféle step jelek jönnek ki a vezérlőből/meghajtókból, meg a lézerem pwm vezérlését is szeretném "látni".
Ennek kétcsatornás nagyobb verzióját próbáltam. Napi szinten használni rém kényelmetlen, de utcán megnézni egy autó lambda szondájának a jeleit nos arra elmegy. Szóval ha ritkán foglalkozol elektronikával és eddig csak multimétert használtál, akkor ez is előrelépés, ha gyakrabban javítasz akkor egy öreg analóg tektronixal jobban jársz. Ha profi vagy ( bár akkor nem tetted volna fel ezt a kérdést ) akkor egy komolyabb szintén tektronix digit szkóp a javasolt.
2018-02-16 16:51:15
Én ezért adtam el a kétcsatornás analógomat. Akkor dög volt és nem tudtam asztalon tartani, eltettem az egyik szekrény aljába. Ennek az lett az eredménye, hogy 3× is meggondoltam, hogy elővegyem-e. Aztán vettem egy 25 MHz-es USB-s csodát. Amire nekem kell, arra elég.