Szia Gyula!
Valószínűleg nincs benne beton, mert a beton nem szereti,ha utólag hegesztenek mellette! Ez pedig minden oldalról zárt. Még valami: A nagy erejű ütéseket türhetően viseli, míg az "apró rezgéseket" szintén rosszul bírja. (Elnézést kérek, de ezek a saját tapasztalataim)

Előzmény: lovas gyula, 2007-02-19 08:35:00 [121]

Az első ami feltünt a belinkelt fotókon, hogy nem látom a rácsos szerkezetet. Bevallom a tény megnyugtatott.Az "Y" 8 db csavaron nyugszik módot adva a beállitásnak akár a késöbbiekben is.Jó lenne tudni, hogy ki van e töltve valamilyen betonnal az állvány.Érdemes megnézni mert egy letisztult konstrukció és ezt elkészült munkák is igazolják.Azért még az is elgondolkodtató, hogy milyen erős gépet készitettek a hab, és más müanyagok megdolgozásához.

Előzmény: sasi, 2007-02-18 19:00:00 [120]

Szia Szobrász!
Egy link, egy nagy gépről.

Csak egy eszmefuttatas:
(nem muszaj komolyan venni;)

A problema:
Furohegy pozicionalasa 3D-ben +-0.01mm hibaval (a hibat egyebkent definialni kene, hogy mekkora a max)

Szobrasz megoldasi javaslata:
Noveljuk a meglevo CNC gep modelljet szobanagysagura, a vazat erositsuk meg, ontsuk ki betonnal, stb. Ez egyebkent a jelenlegi technologia alkalmazasa, semmi ,,uj'' nincs benne (ezt nehogy sertesnek vedd. Csupan annyit akarok mondani, hogy ugyanolyan vezerles, nagyobb motor, nagyobb vaz. Igaz ez korultekinto tervezes es megepites, de az 5let ugyanaz).

Egy alternativ javaslat:
Epitsunk egy szenzorhalozatot. Tegyuk fel, hogy minden ado oraja pontos. (elmeleti felteves). Ha elhelyezunk egy szobaban nehany ilyen adot (4-et, de lehet tobbet is), akkora vevo meg tudja mondani a poziciojat terben (a radiohullam sebessege ismert, tehat a vevo sajat oraja es az ado oraja kozotti kulonbseg a tavolsag). Ha van 2 vevonk (A furofejen), akkora furofej iranyat es poziciojat is tudjuk. Innentol kezdve nem muszaj nekunk hatalmas vazat epitenunk. Eleg egy kis kocsit, ami gurul, es odapozicionalja a furofejet ahova kell. Igy ,,barmekkora'' targyat meg lehet furni;)

A valosagban a hiba az orak pontatlansagabol ered. Itt meg kell nezni, hoyg mi a legpontosabb ora amit kapni lehet, hogyan lehet orat szinkronizalni, erdemes-e ey valakihez szinkronizalni, bizanci orakra vedve legyenek (amikor hibas idot mer egy ado, de +- iranyban is teved), stb.

Tudom ez az elkepzeles sokkal nagyobb elektronikai felkeszultseget igenyel, de szerintem ebbe az iranyba kellene elindulni.

Termeszetesen utana kene jarni, hogy mekkora pontossag erheto el igy (mekkora az orak hibaja), es erdemes-e belekezdeni. Ha 5centi kornyekere jonne ki ertelmes aron, akkor kar is belekezdeni, de ha 0.01mm-re is ki lehet hozni, akkor mar erdemes megfontolni. Anyagkoltsege szerintem elenyeszo az elozo elgondolashoz kepest.

(ha nem volt hasznos akkor nem 5letelgetek tovabb)

Szervusz Zoltán!
Kicsit későn léptem a fedélzetre, olvastam a leveledet, holnap délelőtt hívlak!
Képben, ha nincs más ötlet. Nekem már túl sok is...

Szevasz

Előzmény: Nagy Zoltán, 2007-02-13 20:37:00 [117]

Szia!
Akkor most hol is tartunk?
Lesz négy lába zárt szelvényből alá egy lemez, hogy le tudjuk csavarozni.
Utána valamivel ezeket kiöntjük (hogy mivel az még bizonytalan)
Erre jön egy tartó gerenda csavarkötéssel(én ide tennék vékonyabb anyagot rácsos merevítéssel, meg alul is összefogatnám)
A tetejére pedig a vezető sin, szintén csavarkötéssel.
Eddig képben vagyok?

Nézem János!

Előzmény: Arany János, 2007-02-13 16:49:00 [114]

Szia!
Persze, kevés párhuzamossal. Ez nem csak szerinted van így, a párhuzamos mindig hajlamos a csuklásra.

A RAJZOKON A VÁZ NINCS RAJTA! még egyiken sem!

Hiszen kell még egy csomó merevítés és összekötés. Az andráskereszt a nyerő, a bitó: tudja ezt minden hóhér

A vetemedés szerintem nem probléma a lábaknál, ha minden lényegi elemet akkor szerelünk hozzá csavarkötésben, mikor már megkötött. Beton ügyében a legjobb: Lovas Gyula módszere (#96)

Na várjatok, lesznek rajzok, több variáció, mind más színű háttérrel, hogy tudjuk, melyikről beszéljünk.

Előzmény: Trapista, 2007-02-13 16:30:00 [113]

Sziasztok!
Elnézést az okoskodásért, de a HEB., vagy HEA. gerendákra (acél) gondoltatok-e már? Azthiszem ezekben a méretekben megfelelőek lehetnének.

Hali lehet, hogy hülyeség, de mivel montad, hogy nem probléma ha a lábak vetemednek. Mivan ha össze-vissza kifurkálod, a lukakon össze-vissza áttolsz pl ezüst acél pálcákat, amik végeit elhegeszted, és így öntöd ki. ( de szerintem is rácsos szerkezettel kapod a legjobbat, és ha nem sok párhuzamos tag van benne /szerintem...)

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 15:42:00 [112]

Én nem akarok nyílásokat vágni a zártszelvény (inkább szerkezeti acél) oldalán! A láb nyílása adott a tetején. És igen, a homokkal nem alkot merev egységet, ami pedig jó lenne. Ha szigorúak vagyunk a szelvény belsejével a beton sem alkot egységet ha nincs hova belekapaszkodnia (erre csak a polimer képes). A szelvény inkább csak amolyan zsalu, igaz, mereven illeszkedve (a homok meg csak homok, a merevsége 0...)

Előzmény: lovas gyula, 2007-02-13 14:43:00 [109]

Bocsánat: #76

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 15:13:00 [110]

Szervusz Tibor!
Tehát figyelemmel kíséred a topicot, nagyon örülök!

Bár éppenséggel a betont inkább elkerülném, maximálisan igazad van! A gond az, ha én nekem esetleg ki is nyitod ezeket a könyveket, azoknál a fejezeteknél, amelyekről szólsz, én akkor sem fogom megérteni (vagy csak nagyon lassan. A topicot 4 napja nyitottam, és igen sebesen szalad)

A kulcs valóban az, amit Tomasz ír: (#74)
"Szóval egy ekkora vázat nem ártana hozzáértő emberrel MERETEZTENI!!!"
Valóban. Szívesen látnám, ha valaki jelentkezne erre a feladatra! Esetleg akadna ilyen…???

Előzmény: Törölt felhasználó, 2007-02-13 14:40:00 [108]

Elvileg nem kizárt, hogy nagyobb méretű acél zártszelvényeknél a gyorsabb munka reményében vékony korongú gyorsvágóval(sikitó)szögletes nyilásokat vágjunk. A jelen példában ettöl óva intenék mindenkit. Elég egy nagyobb méretű nyilást vágni, hogy megtapasztaljuk milyen feszültségek vannak, maradnak egy szelvényben a gyártás folyamán.Valóban igaz, hogy egy jóminőségű kvarchomokkal kitöltött üreg egy széles sprektumban képes csillapitani a rezonanciát, de nem alkot egy merev egységet.Egy merev konstukcióval a rezgési hajlandóság olyan alacsony értékűre hozható amit egy Cnc-gép üzem körülmények között véleményem szerint nem produkál.Ha van valakinek üzemi tapasztalata egy gyári beton géppel érdeklödésel hallgatnám.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 14:03:00 [105]

Szia Szobrász!
Mielőtt mindent bebetonozol, meg kiöntesz
műgyantával, stb., érdemes elővenned egy
mechanika, statika könyvet. Ebben különösen
ajánlom a különböző síkidomok súlypontja,
másodrendű nyomatéka, keresztmetszeti
tényezője, és inerciasugara című fejezetet.
Megfelelő gép merevséget ugyanis nem
anyagmennyiséggel érsz el, hanem az előző
fogalmak és az igénybevétel (hajlítás, csavarás)
ügyes összehangolásával. Ezt a témát már
Tomasz is pedzegette (#76), és teljesen
egyetértek vele. Lásd vonalzó esete hajlításkor.

Egyébként ez jó hír, én száradásként közelítettem meg, pedig persze, hogy kötés.

Most a homok (vagy még finomabb száraz őrlemény)felé venném az utamat.
Egy barátom (nő barát) apjának tufa bányája van. Az, az őrlemény nem jobb?

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 13:50:00 [104]

Szevasz Géza!

Értem, köszönöm: tehát "kristályviz"-et márgából facsarják

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 13:50:00 [104]

Eloxált alumínium (#8 videó - bár ebből ez tényleg nem derült ki). Amit magam csinálok, homokfúvom (van) az esztétikum miatt.
A váz színében - kedvemre van, hogy ilyeneket is kérdezel - sajnos nem teljesen szabad a kezem. Mivel később vízhűtést is szeretnék, talán a kalapácslakk volna a legcélszerűbb, de ez drága, első körben lehet, hogy csak alapozó lesz rajta (még összeszerelés előtt, hogy mindenütt védje), aztán valamilyen selyemfényű mattabb zománc...


Végülis Nemecsek is nemecsek.

Előzmény: lovas gyula, 2007-02-13 13:47:00 [103]

Sziasztok!
A betonról csak annyit, hogy ha megfelelő mennyiségű vízzel keveritek az csontig kiszárad még akkor is ha zárt helyen van. Ez ui. egy fizikai folyamat. A cement, azaz a márga ásvány kiszárított pora , a kötés során visszaveszi az un. kristályvizét. Persze ha agyonlocsoljátok.....

Kis "s"-el bizonyára!
Ezt a témát egy régi barátommal közösen csináljuk és csak a zöld energiához van köze,és a szine antracit-metal. A NASA-nál meg minden vajszinű. Még nem árultad el a leendő géped szineit, tudom, hogy ez most másodlagos de egy müvész szinekben és formákban gondolkodik és itt sajnálatos módon beugrik a pénztálca végálláskapcsolója.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 13:31:00 [101]

Na ez már igen!

PTomi!

Nem kispálya! Úgy gondolom a homok verhetetlenül egyszerű + amit a rezonanciáról írsz, logikus.(Lovas Gyula módszere meggyőzően profi, - de ez igen megbonyolítaná Zolival a dolgunkat azonkívül, ott a száradási idő is)

A hengerek: Tökéletes! Van már tapasztalatod a hangjáról? Jól értem, az elektronikával ez nincsen közvetlen kapcsolatban, csak amolyan "rásegítő" (nekem léptetőmotoros vezérlésem van)
Elnézést, ha nagyon alap dolgot kérdezek, de a pneumatika még soha nem került a látókörömbe.

A kompresszortól magában is hanyatt dobják magukat a szomszédok (persze így stabilabbak mint ha állva maradnának )

Érdekelne ez a komplett pneumatika, honnan van?

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 12:59:00 [99]

EjjHA!!

Gondolom katonai zöldre van festve...
Ez már nehéz lesz (újra) "meglovasítani"

A Sorosnak vannak lányai?

Előzmény: lovas gyula, 2007-02-13 13:11:00 [100]

Egy toronyszerű épitmény a szabadban, a lényege, hogy télen nyáron a hömérsékleti hatások minimalizálva legyenek, egyfajta célkövető és mindig az eget nézi.
Teljesen statikus mert 12köbm beton az alap. Egyébként meg le lett festve úgy ahogy van.
A soros lányoknak a párhuzamos vibrátor? nem is rossz ötlet.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 11:35:00 [97]

Helló Szobrász!

A képeket megpróbálom mielöbb, de lentebb (#12 Vers) képén is láthatsz ilyet...
Nem gázrugórol beszélek, annak más a szerepe, hanem pneumatikus hengerről, az igaz kell hozzá levegő is , meg szelep de nem bonyolult, teljesen új cuccokból is kb. 40000 pénz..és nem véletlenül használják a "nagyok is" bár először én sem értettem, de a lényege, hogy akkor vezéreled a hengert amikor mozog a szerkezet és így tényleg nem kell nagy motor, és ha jól beállítod a henger feltöltési sebességét, akkor a surlódás is minimálisra csökkenthető...

A furatok azért vannak, mert körbe van hegesztve nálam a váz...nálam az asztal lábaib és a vízszintes merevítők vannak megtöltve homokkal, ezt a módszert nálam okosabb és sokat látott emberektől hallotam, a lényeg hogy a súlya annyi mint a betonnak, de mivel nem tömör szerkezet ezért sokkal kevésbé hajlamos a rezgésekre, mert a nagy tömeg jobban hajlamos az alacsony frekvenciák átvitelére...próbáld ki hogy egy betoncsőbe beleordítasz és olyan nehéz mint a fene... de ha az a cél hogy ne lopják el a gépet....

Úgy tudom ha párhuzamosan összefogod a bolti vibrátorokat, összeadódik a teljesítményük!

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 11:35:00 [97]

Szia!
Ez igen részletes és ötletes munkamenet volt!
Kösz! Írod: "nem volt köze a CNC-hez" A 4 lábnak sem lesz sok köze egyedül a rezonancia okán lehet más...
De gép váz volt, vagy valami építkezés? Tehát teljességgel statikus, vagy rázkódik azóta is? nem mintha a lábra ilyen rettenetes tömegek mellett ennyire tartanék a rezonanciától (később jövők kedvéért: most csak a LÁB-ról beszélünk!)

U.I.: Igen, a vibriről tudok, akkor a szex boltosat kidobom

Homok? kontra Beton?

Előzmény: lovas gyula, 2007-02-13 11:14:00 [96]

Egy évekkel ezelötti történet a zártszelvény betonal való kiöntéséhez. Hangsúlyozom nem volt köze a CNC-hez.Adott nagy keresztmetszetű szelvény mérete a példában 100x100 mm. 200mm-ként 65mm furatokkal, csak két szemközti oldalon.A szelvény egyik vége 10mm acéllemezel lezárva(lehegesztve)benne 2-3 vagy négy 12mm furattal.A furatokba 12mm huzott acél rudak végükön menettel. A zárt szelvény másik végére egy ugyanabból az anyagból készitett dúgó kerül csak nem kell lehegeszteni és a mérete a szelvény belső mérete legyen(-1mm)A kiöntés menete: a két furatos oldal bezsalúzása, a lezárt végen az acél rudakat anyával rögziteni, majd függ helyzetben létráról a finom szerkezetű betont betölteni( itt vibrátor és fakalapács segitségére is szükség lehet , földnedves beton kell)a feltöltött szelvényt a szabadon mozgó lezáró elem dugattyúként való használatával lehet véglegesen zömiteni a teljes méret eléréséhez ezt a müveletet többször is meg kell ismételni. Ha a csavarokat "fejremegésig meghúztuk" végeztünk.A zsalút én hagytam egy napig, a furatokon keresztül a beton ki tud párologni. Az összehúzó csavarok a merevség tekintetében is jó szolgálatot tesznek, mintegy feszitett gerenda. Nem tapasztaltam torzulást,lényeges, hogy az oldalsó furatok ne érjenek ki a szelvény sarkáig (maradjon 15-20mm)
ui a sex-boltos vibrátor túl kicsi, ez egy nagyobb project

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 23:16:00 [90]

Szervusz PTomi!

Nagyon érdekelnek a képek!!!
Ha a homokozás beválik, sok minden leegyszerűsödne! (miért kell szellőztetni, ha fönt nyitott, az nem elég?)

Hurrá egy gyakorlati tapasztalat!

A pneumatika (ha légrugóra gondolsz) már bennem is felmerült, de: Többet ártana, mivel nem igazán dinamikus (gondolj a kocsid csomagtartójára, az ember rendesen emeli, mert nem győzi kivárni, mire felnyílik)

Köszi! Üdv.: Áron

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 10:40:00 [94]

Helló Szobrász!

A lábakba jó ötlet a homokolás...nekem is ez van a z épülő gépem vázszerkezetében + a technikai furatok , hogy szellőzhessen..

A Z tengely ballance-ára meg nem az ágyrugókot javasolnám, hanem egy ilyen project már megérdemli a gyakorlatban bevált megoldást, hogy egy pneumatikus hengerrel tartod egyensúlyban és a levegő tartja a terhet...ha érdekel küldök róla képet

Sok sikert!

Mindkettő összegződik (ok: a vas nagyon jó szakítószilárdságban, nemigen nyúlik, de nyomóban már rosszul teljesít +rezonancia, hacsak nem öntött vas)

Andrásolás természetesen lesz! (csak én kell, hogy átférjek a híd alatt, nem egy támadóalakzatba felfejlődött regiment)

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-13 08:44:00 [92]

A belógása önsúlytól van, vagy terheléstől?
Szerintem nem fogod tudni kihagyni az alátámasztást, vagy az andrásolást. De majd kiderül, ha átért a modell a gépedről.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 23:48:00 [91]

Imi egyszer kiszámolta nekem az I-vas esetén a belógást 3 méteres hosszon első ránézésre ő is tévedett egy nagyságrendet! Utóbb, ha emlékezetem nem csal 3 mm jött ki, ez nagyon sokk. Nem is gondolná az ember! Egyébként a mozgó részek össztömege azóta megnőtt, a 3 méter viszont csökkenni fog, ha andrásolom.

Sziasztok!
Jó éjszakát

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 21:21:00 [76]

Vasat Lámpás öntött már ki betonnal, esztergavázhoz, és nagyon nem ajánlotta!
Azt írta a legnagyobb körültekintés mellett sem tudott x mm-en belül maradni (talán 3? a számra nem emlékszem)
Nekem nem ez a problémám. A láb végül is vetemedhet, ha jólesik neki. A baj az, hogy sohasem szárad ki! 200x100-ast nézek és a láb 2 méter hosszú.
Tehát a kő őrlemény, vagy homok feltöltés? Segítene ez valamin? Esetleg beton ami nem szárad ki: oszt' egészségére! (tehát csakis a lábban)

Előzmény: sasi, 2007-02-12 22:41:00 [86]

Akkor jól emlékeztem, Sasi csak elírhatta.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 23:07:00 [88]

Dehogy-dehogy!
Vas zártszetvény.
Csakis az alu ami mozog! Tehát a váz nem.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 22:57:00 [87]

A lábak is alu profilanyagból lennének?

Előzmény: sasi, 2007-02-12 22:41:00 [86]

Nekem jó ötletnek tűnik betonnal kiönteni a lábakat. Az extrudált Al belsejében meggyőző alakú keresztmetszetet hoz létre, mely a szilárdságnövelésen kívül (kihajlás) a rezonanciák csökkenését is eredményezi.
Amit nem tudok, milyen a viszonya a betonnak kötés közben az Al-el. Ha jól tudom, kötés közben a beton lúgos kémhatású, talán 10-12 pH értékű. Az Al lúgos közegben oxidálódik, az az a felületen vastagabb, és porózusabb lesz a kemény oxidréteg. Ehhez a betonnak jól kell kötni. Vagy nem, mert zsugorodik is?! Habár a zsugorodás adalék anyagokkal csökkenthető.
Talán ezekre a felvetésekre válasz lehet kapni a
„Cement-beton Zsebkönyv”-ből.
Üdv sasi

Én is így gondolom.
A porcukor felejtős, megeszik a hangyák...
Persze, hogy lecsavarozzuk!
Talán még nem írtam: mindenhol csavarkötés lenne.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 22:19:00 [83]

Én azt mondom, egyelőre tökéletesen megteszi primitívekből is. Színekkel elkülönítve egymástól őket. Időpocsékolás a részletek megrajzolásával foglalkozni egyelőre!

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 22:09:00 [82]

Ha nem tévedek, minél finomabb a szemcseszerkezet, annál jobb a rezgéselnyelés. Én kvarchomokot javasolnék. A porcukor is jó lenne, csak kicsit extrém (bár motortankra, a kamera alá a világon a legjobb!!!).

Mi lenne, ha azokat a lábakat alul lecsavaroznánk?

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 22:01:00 [81]

Rendben, lesz új rajz, csak bírjam az iramot, de mindenekelőtt tisztáznom kell, mit is rajzoljak.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 22:01:00 [80]

Köszi Tomasz!
Ez a híd Tényleg állati jó, de itt rezonálna. nem kétséges, így is meg lehetne oldani, de a műgyantabeton már bevált rutin a nagy cnc-gépeknél, drága, de ha csak a 2db X alátámasztásnál nézzük, nem halálos, az egyszerűsége pedig verhetetlen. Továbbá ez nem vizes beton, tehát „száradásnál” nem deformálja a zártszelvényt, ezeken túl pedig jelentős húzószilárdsága is van.

A lábak esetében egyszerű tömegnövelés a cél, hogy el ne repüljön.
Erről jut eszembe: nem elég egyszerűen sóderrel feltölteni (szigorúan csak a lábakat)???

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 21:21:00 [76]

Össze kellene foglalni újra a meglévőségekből, hogy pontosan mi is a változás, hol helyezkedik el majd a gép (már szóba került az is, hogy sarokban lesz), melyik irányból lehet zárt az oldala, stb.

Tomasz-nak igaza van az I profillal kapcsolatban. Nekem a saját zártidomjaimnál is kellett egyengetni, pedig ezek csak 2.000mm-esek voltak.

Kellene találni egy olyan embert, aki nálam jobban ráér segíteni CAE területen. Saját gépem vázát sem vizsgáltam, mert nem volt rá idő.

Esetleg megpróbálhatnád kitolni az Y síkjából "hátrafelé" (Z-hez képest) az X mozgató motorját. Akkor mehetne az Y tetején keresztbe a megtámasztás.
Ha már ennyire közkézen forog a projekt, 3D IGES, vagy STP modellt tudnál prezentálni?

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 21:11:00 [75]

vagy a toronydaruke http://www.acsgep.hu/WEBSET_PICTURES/380/ACSGEP9.JPG

Szoval ekkora gepnel en "occso bilivasbol" csinalnek massziv hegesztett/szerelt alapvazat es arra szerelnem fel a linearis vezeto sineket.

Ilyen meteres szabad terkozoknel azert iszonyu erok ebrednek a vazon mar egesz kis megmunkalo eroknel is...

Az andrissal az is gondom, hogy nekem (mert ezt találtam) csak 1cm vastag alumínium lapanyagom lesz (még nem vettem meg, de igyekszem), mindent ezzel szeretnék megoldani.

Ennél a megoldásnál ez nem is gond, mert ha megfigyeled a kocsik (4-4) szépen egymásnak feszülnek, a "lapnak" nincs különös terhelése.

AlMg3 Aluötvözet:
http://www.metalloglobus.hu/

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 19:04:00 [74]

... a betonnal kitoltes mire is kell?

A mereveseget (kihajlas ellen) szerintem nem igazan noveli. A kihjlas ellen az alakkal lehet sokat tenni. Az ero iranyban tavoli anyag keresztmetszet segit ilynekor.
pelda legyen a nayg I betu.....
Itt ugye az I alsoes felso talpa van a szaraval jo tavol vive egymastol es igy egy I gerenda viszonylag keves (tehat konnyebb es olcsobb) anyaggal bir a fuggoleges hajlitasnak igen jol ellenallni.... Fogj eg ylapos vonalzot es probald meg egyik majd a masik iranyba meghajlitani

Szoval egy ekkora vazat nem aratn hozzaerto emberrel MERETEZTENI !!!!, mert alighanem olcsobb es jobb vaz hozhato letre nemi mernoki munkval mint a hasra utesszeru jonagy anaygok beepitesevel...

A kulcsszo racsos tarto, mint pl. nemely hidak szerkezete mondjuk eze pl. http://www.csatolna.hu/hu/panorama/ulj/hid.jpg

Az a motor, amit a rajzodban a piros kiegészítő egység elüt, az: az X (!!!) hajtása, tehát nem fogható közre, így legalábbis biztos nem. Ha megnézed a videót (#8) vagy a képet (#7), ott csücsül a híd tetején! Hosszú szíjjal hajtanám vele a kétoldali X orsó anyáit, csak ez még nincs lerajzolva.

Úgy látszik, félre értettelek. Én nem külön egység ként képzeletem el az általad fölvetett andrist, hanem egybe az egész Y irányba mozgó "vonattal" (nevezzük így, mivel több kocsi is van rajta )

Hirtelen plusz kocsit sem gondoltam hozzá (a rajzodon zöld), csak följebb helyeztem volna a meglévőt. A plusz kocsit és sínt én Y irányban éreztem valahol a piros háromszöged jobb sarka alatt.
Jó lenne az a modell...

Gyorsító áttételre azért lenne szükségem, mert 5 mm-es a golyósorsó menetemelkedése. A léptetőmotorom ezzel a vezérlővel kipróbáltan tud 11.37Nm tartónyomatékot (ez elég jó!) Forgatónyomatékban pedig 6,5 Nm biztos a próba szerint. A felbontás ugye nem gond, mivel a vezérlő akár 10.000 mikro lépést is tud fordulatonként (300 Hz), ezt természetesen nem használom ki, legyen pl.: 2.000...(jumperelhető)

Számoljunk!:
-11.37Nm
-5mm menetemelkedés

Ez 14280 N (!) ~ 1.5 tonna! A "Z"-nek!!!

A "Z" meg 50 Kg.... (rugókkal meg... :-O)

Tehát gyorsítom 2:1 = 7140 N

Így is rettenetes.
Persze tudom: a gyorsulások, a gördülősúrlódások, a forgácsoló erő, a sebességgel csökkenő nyomaték mind-mind jelentős mértékben levonnak ebből, de ez még így is többszörösen túl van méretezve!!!!
(Remélem viszonylagos dinamizmussal hálálja meg)

Szóval inkább tartanám kis fordulaton de nagyobb nyomatékon a léptető motort, mint nagy fordulaton, kisebb nyomatékkal (az utóbbí a lépésvesztés paradicsoma).

Igen, a monolit a hagyományos. A gond vele nem is statikai (lábakban nem), hanem, hogy nem tud kiszáradni a 2 méter hosszú zártszelvényben...
A műgyanta-beton "száradása" (persze ez nem száradás, kémiai kötés és nem párolgásfüggő) 30 perc.

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 19:04:00 [74]

Ha közre fogod a motort két oldalról, akkor nincs útban. Ha gondolod, összedobhatok egy 3D-s blokkvázlatot. Az igazi az lenne, ha alulra is kerülhetne egy ilyesfaja merevítő. Persze oda már komplikáltabb, mert Z hasznos útja rövidülne, ez az elv a gravitáció miatt nem alkalmazható, még több kocsi kellene.

Én ma raktam össze a Z tengelyem készre. Motorral még nem járattam meg (6.4Nm). Szerintem a 2:1-es gyorsító sok lesz a Tiédhez (50kg vs. 12Nm). Lehet, hogy lassító áttétel is szükséges lesz. Én a helyedben kipróbálnám előre (motor, vezérlő van, talán a többi is akad hozzá).

A monolit beton az a hagyományos?

Előzmény: n/a (inaktív), 2007-02-12 12:27:00 [72]

Üdv. Sasi! Örülök hogy megérkeztél!
Köszönöm a bíztatást.

Természetesen lesznek összekötők, csak a modellről maradtak le (alul talán nem, elég lehet a dübel?)
A vázat Zoltánnal csinálnánk, de megterveznem természetesen nekem kellene. A műterem falához is fogjuk rögzíteni az egészet, mert sarokban lesz, bár az elhelyezésen még gondolkodom (két alternatíván).
Az Y irányú fölső összekötő lehet ugye kisebb is, mint a többi? Az andráskeresztes merevítésen én is gondolkodtam a sarkokon, bár a tetején (azaz "fölül nézetből") nem, csak mint a bitófán.

Kérdés: A lábakba jó lenne a monolit beton is, vagy mindenképpen legyen polimer mint az X alátámasztásba? (nem igen futja rá…)
És a többi helyre?

Előzmény: sasi, 2007-02-11 22:23:00 [67]