A mágneses erővonalaknak merőlegesnek kell lenni az elektromos ívre. Ekkor a Lorentz erő hatására az ív elmozdul. Az elmozdulás irányát a "jobbkéz szabályjobbkéz szabály" adja meg (nem a KRESZ szerinti
A megégett mágneskapcsoló fotóját nézve elgondolkodtató annak a bekötése. 1 kérdés: mekkora az átfolyó egyenáram? (úgy tudom ez a pilot ami nem 50-100 Amper nagyságrendű)
Tehát nem indokolt a 3 főáramköri érintkező párhuzamosítása, sőt ! A logikus szerintem ilyen esetben az érintkezők sorba kötése, hogy megnöveljük a nyitáskor a keletkező ív hosszát. (ha már egyszer (lehet kényszerből) ilyen mágneskapcsoló lett beépítve.
Köszi! Már csak az a kérdés, ha egy ilyen ívoltó kamrát szeretnél készíteni,akkor hogyan kell a mágneseket elhelyezni az érintkezőkhöz képest a térben a polaritásukra is tekintettel? A másik kérdés mi határozza meg az általad is említett áramirányt?
Előzmény: Rabb Ferenc, 2018-10-25 22:45:28 [21365]
Csikarc | 5045
2018-10-25 23:03:59
[21368]
Elnézést , még hozzátartozik : 380V üresjárati feszültség , pilot ellenállás 10 Ohm és fogalmam sincs a trafó eső jelgörbéje alapján mennyi az adott időbeni valós pillanatnyi áram . Mikor viszont az ív stabilizálódik akkor kb. 100 V az ívfeszültség . Persze gyakoriak a kapcsolások (cnc) és emiatt rövid a mágneskapcsoló élettartama .
Sajnos igaz adolog - a DIL mágneskapcsoló összeégett a gyakori kapcsolgatások miatt . Most egy 100 A-es 1200 v-OS IGBT modul a próba alap .
Előzmény: Rabb Ferenc, 2018-10-25 22:45:28 [21365]
Rabb Ferenc | 4360
2018-10-25 22:47:52
[21366]
A színes kép meg lemaradt...
Előzmény: Rabb Ferenc, 2018-10-25 22:45:28 [21365]
Rabb Ferenc | 4360
2018-10-25 22:45:28
[21365]
Egy kis elmélet:
Váltakozó áram megszakításakor viszonylag "egyszerű" helyzet, mert a hálózati feszültség másodpercenként százszor nullára csökken. Tehát az érintkezők nyitásakor az ív optimális esetben az első félperiódus végén kialszik. Kivétel a brutál nagy zárlati áram megszakítása, mert ekkor az ív magas hőmérséklete erősen ionizálja az érintkezők közötti teret, így az visszagyulladhat a még nem teljesen nyitott érintkezők között.
Az egyenáramot a fentiek miatt nehezebb megszakítani, vagyis azért mert a feszültség nem csökken nullára. Az érintkezők nyitásakor ív keletkezik ami fenn is marad, mert minden feltétel biztosított ehhez. Kis érintkező távolság, viszonylag nagy feszültség és magas hőmérsékletű izzó gázok.
Az egyenáramú megszakítók ívoltó kamrája eltér a váltakozóétól. A permanens mágnes az ívoltó kamrába tereli az ívet. Persze ehhez az is kell, hogy a megszakító polaritás helyesen legyen bekötve, mert fordított esetben az ív befelé halad és csúnya dolgokat csinál.
Az ívoltó kamrában egy sor (3-4 darab) ívoltó lemez van. Ezek kettős szerepet töltenek be. Egyrészt hűtik az ívet másrészt darabolják is. A két érintkező között a feszültség eloszlás nem lineáris. Van egy viszonylag nagy anód és katód esés, és egy ezekhez képes sokkal kisebb ív feszültségesés. Tehát a darabolással hatékony ívoltáshoz szükséges anód és katód esések számát növelik.
Egy szónak is száz a vége (épp most bizonyítottam ) Egyenáramhoz erre a célra készített megszakító (kontaktor) alkalmazása szükséges.
Nagyáramú egyenáramú érintkezőknél,szoktak használni permanens mágnes burkolatot az érintkezőkre, az ívhúzás csökkentésére (a fizikai magyarázatát ne kérdezd tőlem)
A DIL 0052-es mágneskapcsoló érintkezői váltóáramra vannak tervezve. Egyenáramnál más típusú érintkezők, ívoltás, valamint nagyobb érintkező távolság szükséges, hogy a keletkező egyenáramú ív megszakadhasson. Váltóáramnál ez nem probléma, mert az 50Hz-es szinuszosan váltakozó áram, az érintkezők bontásakor sokkal könnyebben és gyorsabban kioltódik. Használj 3db mágneskapcsolót ha 3 fázisú a rendszered és minden főáramköri záróéri tkezőre párhuzamosítsd le a különböző fázisokat.
Feltételezem hogy ott ronda nagy induktív feszültség csúcsok lehetnek, az pedig pusztítja a félvezetőket. Nem lehetne a mágneskapcsoló érintkezőjét védeni kondenzátorral, RC taggal, varisztorral stb?
Gondolom mindenki ravagja a valaszt, hogy altalaban MOSFET (tobb MOSFET, IGBT, stb.). Az alkalmazas reszletei persze befolyasolhatjak a kapcsoloelem valasztast, ezt majd te megmondod.
A magneskapcsolo gyari alkatresz? Es nem tudja ami ra van irva? Vagy nem olyan terheles eri? Lattam mar elore tervezett avulast ilyen modon kivitelezve.
Pontosan mi a kerdes: akarsz nyakot tervezni, karakterisztikakat bogaraszni? Miert nem valasztasz egy olyan kapcsoloelemet, aminek az egyenaramu kapcsolasi tulajdonsaga megfelelo? Pl. egy SSR-t.
Érthetőbben ... a fórumon látható , szoktam volt bontani elektromos targoncákat de jelen pillanatban volt-nincs !Az egyenáramú kapcsolgatás meg nedves környezetben mágneskapcsolóval valahogy nehezebb !
Kérem szépen , érteni poént (érteni magyart )! Ha nem megy akkor ne poénkodjunk ! (Tudom , kevesen értenek de nem érdekel !)Amúgy szia ! Tudom te valamelyest " érteni magyart" ... én törni "magyart"
Már többször tönkrement a plazmavágóban lévő pilotáram mágneskapcsoló ami ugye nagy teljesítményű egyenáramot kapcsolgat . Szeretném valamilyen elektronikus kapcsolóval helyettesíteni a mágneskapcsolót , no de mivel ill. milyen megoldás lenne a legjobb ? Nagy áramú IGBT modul vagy esetleg szilárdtest relé és mögé egy 3 fázisú egyenirányító ? Van valakinek tapasztalata az egyenáram kapcsolgatásban vagy ötlete a megoldásra ?
remrendes | 4152
2018-10-23 09:19:09
[21345]
Van egy egyeniranyito panelem toroidhoz, aminel a pufferkondi ket labat rovidre lehet zarni egy 5W 2700Ohmos ellenallassal. Ez csak a kondi kisutesere valo vagy van valami egyeb szerepe is?
kuner | 427
2018-10-19 21:56:48
[21344]
Van egy arduino, valaki által megírt programmal. Ennek van egy pwm kimenete meg 2 másik kimenete. Ettől függ a forgásirány. Egy frekiváltó esetében ez jó is lenne. De.. az ac szervo vezérlőm +10v vagy -10v amit vár, forgásiránytól függően.
Ezt miféle áramkör közbeiktatásával tudnám összehozni szerintetek?
zozo | 5519
2018-10-18 19:22:12
[21343]
Köszi szépen. Igazad van... -pedig már szemet vetettem a hetrámhoz félretett tartalék diódáimra is
Hogy átláthatóbb legyen a dolog, olyan vitorlás nagyhajó elektromos hajtásáról lenne szó, amelyik csak szélcsend esetén és kikötéshez használhat robbanó motort. A robbanó motort mindenki utálja, főleg partközelben, illúzió romboló hatása van vitorlázós körökben. Kikötéshez bőven elég csak akkuról hajtani, viszont szélcsendben több kilométerre már kell az aggregátoros rásegítés.
Visszatérve a témához Azt gondoltam én is, hogy a tápot rákötöm simán az akkura. Nem is volt baj addig, amíg az akku maxra volt töltve. a motor pedig fél fordulaton üzemelt 30A mellett. Így az akkut nem kellett töltenie, a 30A ment a motor felé.
Ám folyamatos 50A körüli terhelésnél az akku feszültsége folyamatosan esett, így a táp már 30A felett terhelődött, amit az aggregátor nem viselt és leoldott.
Amikor az akku feszültsége 24,2V-ra esett, lekapcsolt motor mellett is majd 40A töltőáramot igényelt volna.
Ezért gondoltam, hogy a konstans 30A korlát mellett az aggregátor nem áll le, ezt folyamatosan táplálja a motor felé.
A diódát is azért találtam ki, hogy az akku felé ne folyjon áram, a generátor csak a motort táplálja. Vagy ez hülyeség?
A generátor kicsit zajos, és ha le kell állítani, akkor is folyamatosan kell, hogy az akku tovább hajtson.
Relézni sem lehet, mert a táp pillanatnyi megszakadásával a motor vezérlője letilt és a motor leáll.
Bankimajki ötletét, hogy a tápot visszabutítani, elsőre jónak látszott, viszont ha máskor nagyobb aggregátor táplálja, akkor meg jól jönne még az a 43-44A amit még max tud a táp.
Természetesen a cél, hogy az akkut minél később kelljen tölteni, és csak a plussz áramigénybe segítsen be. Tehát ettől van megfordulva a ló
Jani: Igazad van, lehet, hogy 6V-os is jó lenne oda
Vagy áramkorlátnak egyszerűen tegyek egy ellenállást?
Nem fordítva ülsz a lovon? Az autód hogy működik? Minden az akkuról megy aztán ha jár a motor az emelt töltőfeszültség miatt átveszi a szerepet a generátor, plusz még az akkut is szinten tölti illetve szinten tartja.
Értem én hogy Lithium meg nagyon kell rá vigyázni de azért ki van ez már találva...
Mivel a rezolver egy forgó transzformátor, nem csak a drótvégek azonosítása releváns. Fontos a max. bemeneti áram értéke. Az ezt meghatározó bemeneti feszültség, valahol 1-26VAC között, és frekvencia 400-10 000Hz között. Az áttételi arány, ezen keresztül a kimeneti feszültség és a lezáró impedancia, hogy illeszkedjen az elektromos környezetéhez.
Huh, ez nagyon frankó megoldás lehetne. Nem a túlterheléstől féltem, hanem egy aggregátor táplálja a kapcsoló üzemű tápot. és ha a szekunder oldali áram 32A fölé megy, akkor az áramfejlesztő lekapcsolja szépen. (900W-os az áramfejlesztő)
Sajna már frankón be van építve a táp, de majd kiveszem és belenézek, ha nem találom a söntöt, akkor fényképezek
Amúgy a következő lenne a hajtás, csináltam egy tervezetet, de mondjatok véleményt.
Tehát adott egy brushless motor, ami az egyszerűség kedvéért 2 tartományban dolgozik. Egyikben az áramfelvétel 0-28A, a másikban pedig 28-60A.
A cél az lenne, hogy amikor az alsó tartományban van használva, akkor az aggregátor+tápegység szolgáltatja 28A-ig az áramot. Ezt az üzemmódot a 24V 5W-os izzó jelzi.
Viszont ha a motor átlép a felső áramfogyasztási tartományba, akkor az akkunak kell besegíteni, akár plusz 30 A erejéig. Nem tudom, hogy a diódán eső feszültség miatt, hogyan fog dolgozni, de talán nem lesz probléma.
Amennyiben pedig a generátor+tápegység páros leáll, akkor az akkunak kell folytatni szünetmentesen a motor táplálását, akár 60A-t áldozva a célért
Persze mondhatom azt is, hogy akkuról hajtok alapból, de a generátorral rá akarok segíteni 28A erejéig.
Ez a skicc az első hirtelen gondolatom, de lehet sántít még. Na, ezt a sántaságot kérem, hogy gyógyítsátok további ötlettel, hibajavítással
Ahha, értem. Mondjuk jelgenerátorral meghajtom a gerjesztő tekercset, a másik 2 tekercsen meg szkóppal nézem a jelet, így akár a tekercsek kivezetéseit is azonosítani tudom.
Az új Schneider kismegszakítók tényleg korrektül néznek ki. Ha már elosztószekrény, akkor legyen szép. Pont a kezem ügyébe akadt egy régi talán Ganz-os túláramvédő. Szerintem akkoriban még nem voltak designerek a csapatban. (Igaz, amit megterveztek az évtizedekig jól működtek.)
A hajtasba kellene hogy legyen beepitve korlat. Ezert en nem aggodnek. Ha csak a felelmet akarod legyozni, h megis tulterhelodhet a hajtas, akkor lehet venni 32A-es kismegszakitot a villamos szerelvenyek boltjaban. Nekem tokeletesen bevallt.
Ha ez egy kapcsolóüzemű táp, akkor a kimeneti részen kell lennie egy söntnek, ami a kimeneti árammérő része. Valószínűleg 0.1ohm vagy kisebb értékű. Nos ezt a söntöt kellene az eredeti 4/3-ad szoros értékűjére cserélned. (De legalább ugyanakkora teljesítményű legyen.) Vagy akár nemes egyszerűséggel a gyári sönttel sorba kötsz egy akkora értékűt hogy a soros eredőjük az eredeti 4/3-a legyen.
Adott egy 27,2V-os DC tápegység, ami akár 40A-rel dönget, ha teheti. Viszont nekem 30A-re kellene korlátozni az áramot egy brushless DC motor hajtásához.
Hogyan lehetne egyszerűen ilyen áramkorlátot építeni, vagy miből lehetne kinyerni?
designr | 3604
2018-10-17 11:04:09
[21326]
Ténában vannak sokkal jobban hozzáértők.. Legegyszerűbb persze ha doksi..vagy tipusazonost megnézni.. Ha semmi támpont nincs nem egyszerű..talán ez segít.
Egy resolvernek hogyan lehet megállapítani a kivezetéseit, hogy melyik melyik?
simarex | 2826
2018-10-16 12:46:28
[21324]
Régi Omron hajtásol V7 és társai amik egyfázisú betáppal rendelkeztek ott ha a kimenő két fázisközé bekötöd a motort akkor az fogja szabályozni a fordulatot.Nem figyelik ezek a váltók a kimeneti asszimetriát.De egy 4kw teljesítményűvel próbálkoznék.(pár 100w motoroknál tökéletesen működött.)
2018-10-26 00:05:54
Megkérdeztem a buszmegállóban egy járókeretes nénit és ő tudta a tutit !
Ha már elosztószekrény, akkor legyen szép. Pont a kezem ügyébe akadt egy régi talán Ganz-os túláramvédő. Szerintem akkoriban még nem voltak designerek a csapatban. (Igaz, amit megterveztek az évtizedekig jól működtek.) 
