Tudnátok valami bevált általatok már használt Li-ion akku vezérlő ic típust javasolni?
A következő szempontok szerint: Egy kb 1000..2000mAO cellát kellene usb kábelről tölteni. Illetve az is szerencsés volna ha az áramkör egyben 3.3V-os tápot adna az berendezés számára mondjuk max 300mA áram mellett. Ami még jó volna ha valamilyen státust látna a processzor a töltöttségről stb. Ha egy két ledet meghajt az már jó, de ha spi vagy i2c buszon lekérdezhető a töltöttség feszültség áram akkor az csodálatos volna.
PSoft | 18562
2018-11-24 09:36:11
[21496]
Köszönöm.
Előzmény: Szalai György, 2018-11-23 18:27:00 [21494]
Ma már elvárás a távműködtethetőség, mert az alállomások is személyzet nélküli üzeműek. Többnyire. Táv árammérés is van, áramváltón keresztül, ami az automatikus védelmi működések egyik alapja és a távkezelő személy számára is információt ad. A szakaszoló távműködtető hajtásában vannak védelmek és reteszelések, de a közvetlen kézi kezelés lehetősége is mindég megvan. Ilyenkor csak a kezet működtető agyban lévő védelem működik. Ha működik.
Ha távvezérelt , akkor reteszelve kellene lennie a szakaszolónak a terhelés megszakítóhoz . Nagy állomásokon lehet azért nem kézzel kapcsolnak Na de ha jó a rendszer , biztonságos , akkor miért ég ?
Oktatás ,lakat , mechanikus retesz a szakaszoló hajtáskaroknál . Szokás kitekerni azt a működtető kart amit nem kéne birizgálni . De hát csak - csak történnek csodák .
Mennyire lehet egy rendszerben kizárva egy ilyen nem üzemszerű szakaszolásnak a lehetősége?
Előzmény: Szalai György, 2018-11-23 16:39:52 [21489]
Szalai György | 9480
2018-11-23 16:39:52
[21489]
Kinyitottak egy nagyfeszültségű szakaszolót terhelés alatt. Ami pedig csak az áramút kijelölésére szolgál, üzemi áramok megszakítására nem alkalmas. Nincs rajta ívoltó berendezés, így tőle elvárhatóan nem is szakadt meg az ív, míg a hő képezte légáramlás nem nyújtotta szakadásig. Van ezekkel sorba kötve egy megszakító, ami már nem csak üzemi, hanem akár zárlati áramok megszakítására is alkalmas, azt illett volna előbb kinyitni. De így érdekesebb.
Elvileg bármekkora keresztmetszeten, bármekkora áramot át tudunk vinni, amíg a vezeték maga létezik egyáltalán. Ha a vesztességekből több jut át a környezetébe, akkor még többet is. Az átvihető áram mennyiségét, bármely keresztmetszeten a „veszteségek” eltűrhetősége korlátozza. Ha a cél épp a vezeték melegedése, akkor nem csak eltűrhető, hanem kívánatos is a nagyobb vesztesség. Ha pedig az elolvadása, akkor még inkább. Ebből következően az átvihető áramot nem befolyásolja a bőrhatás sem. Az amúgy sem áram, hanem frekvenciafüggő. Szerintem.
Nem mindegy, hogy sodrott vagy tömör. A sodrottban kisebb a bőrhatás (skin), ami a sodrás "menetemelkedésével" is változik. A szigetelt a legjobb, de ott is van még közelségi hatás a szálak között.
Hát ezt megint nem értem . Arra gondoltam hogy az átmérővel nő a kerület , és a 10 mili mély keresztmetszet is nő ! De lehet ilyen későn már nem fog az agyam .
A nagyfeszültsűgű távvezeték kb 35 alu szála ami körül öleli a 7 db szakitószilárdságot növelő acálszálat..volt szerencsém hozzá ...a diót pedig mindig a távvezeték kb kilós súlyú csavarjaival törtem.. Kinek milyen játék jut..
Előzmény: Rabb Ferenc, 2018-11-22 21:47:56 [21470]
jani300 | 12184
2018-11-22 22:58:44
[21475]
Gazdaságosan ra gondoltam . A kerülettel kapcsolatban esetleg ismersz összefüggéseket . Az átmérő és a keresztmetszet azt látom megvan .
Közben megtaláltam. A lenti képen a wikiről származó szkinhatás és behatolási mélység ábrát.
50Hz az az alsó skálán a 0,01 feletti vonal mellett jobbra lévő vonal (0,02). Mivel Alu/réz kábeleket használnánk, ezért a szürke és narancs színű vonalakal való metszéspontját keressük. Ez kb. mondjuk kerekítsük lefelé, így 10mm. Ez körkeretmetszet esetén a felülettől befelé számít, tehát lehet duplázni D=20mm. D20-as kábel keresztmetszete kb. 314mm2. Efelett már nem lineáris a kábelkeresztmetszet kontra terhelhetőség.
Szkinhatás szempontjából mindegy hogy tömör vagy sodrott, mert az erek egymáshoz érnek és nincsenek leszigetelve, tehát olyan mintha tömör lenne.
A távvezetékek valóban nem a skin hatás miatt sodrottak, hanem gyárthatósági és szilárdsági okokból. A vékony szálak sokkal jobban elviselik a hajtogatást amit a szél okoz. Az Erzsébet híd kötelei is lehetnének 30 centis acélrúdból. Csak azt nehéz lenne legyártani és a helyszínre szállítani...
A valóban "nagyfeszültségű" távvezetékek viszont nem véletlen vannak 2-3-4 párhuzamosan futó sodratból. De ott 220-750kV fesz rohangál rajtuk. Ezeknek már igen nagy lenne a sugárzása kis átmérőjű (nagy görbületű) vezetékeknél. De két szál esetén egy - a két vezeték köré rajzolható ellipszis, három és négy szál esetén pedig az ezek köré írható kör átmérője a mérvadó amit a sugárzás szempontjából figyelembe kell venni.
De fél évszázad távlatából tőlem már ne kérdezd, hogy mekkora az akkora...
Ezen a keresztmerszet dolgon elgondolkodtam kicsit . Az ember könnyen rávágja hogy a végtelen keresztmetszetet már nincsen hova növelni . De kíváncsi vagyok kisül e ebből a kérdésből valami érdekes okfejtés .
jani300 | 12184
2018-11-22 21:05:45
[21468]
Lenne egy kérdésem ,ezt tudod értelmezni ? "Vajon mekkora az a keresztmetszet, ami felett már a skin hatás miatt hiába növeljük a keresztmetszetet, nem tudunk több áramot átvinni?" Ha igen akkor velem van probléma .
Előzmény: Szalai György, 2018-11-22 21:01:50 [21466]
jani300 | 12184
2018-11-22 21:02:25
[21467]
Az első mondatra csak annyit kérdeznék hogy kötöttél e be már valaha 240 es tömör erű földkábelt ? Az utolsó mondatra pedig azt javaslom hogy használj cső keresztmetszetet . A szakmai tartalomhoz most nem fűznék semmit
Nem teljesen a hozzászóláshoz tartozik, de meg kell említenem, hogy tegnap egy fórumon, ahol egy villanyszerelőnek tűnő posztoló azt írta egy nagyon jól összeszedett kommentje végére, hogy a sordrott vezeték az a skin hatás miatt sodrott. Nekem nagyon furcsa volt ez a kijelentés, mert ez két dolog miatt nem lehet igaz. Egyrészt azért, mert nincsenek egyenként szigetelve a szálak, másrészt az 50Hz-nek elég kevéske az mágneses kiszorítása. Viszont elíndított bennem egy gondolatlavinát:
Vajon mekkora az a keresztmetszet, ami felett már a skin hatás miatt hiába növeljük a keresztmetszetet, nem tudunk több áramot átvinni?
Előzmény: Szalai György, 2018-11-22 07:14:34 [21463]
svejk | 32961
2018-11-22 08:52:39
[21464]
A középső képen mi az az a havannabarnának kinéző szigetelés a kötésen?
- Speciális kötőelem kell hozzá, de az ma már hétköznapi. - Ezt oldja meg a kötőelembe belenyomott kontaktpaszta, az oxidréteg áttörésével és a további oxidáció akadályozásával. - A kötési pont átmeneti ellenállása nem nagyobb a vezeték saját ellenállásától, nincs pluszmelegedés. - Hiába nagyobb az alumínium ellenállása, ugyanakkora vezetőképességet kevesebb árért nyújt.
Mai napig a betáp földkábelek 70% alu mert olcsó és meg bízható megfelelő kötéssel szerelve! Ami a rézen keletkezik oxidáció nedvesség/pára okokból az mai napig nagyobb probléma (ez szinte szigetelés szerűséget képez) mind ami az alun jön létre kevesebb probléma!
Amit én tudok az alukábelről mint negatívum: - Nincs neki rugalmassága, ha meghúzom a csavart, akkor hő hatására kitágul (feszül) majd visszahűléskor összemegy, és már nincs is jó kontaktus - Az alun lévő oxidréteg keletkezése nagyon gyors, és sajnos rosszul vezet - Az oxidréteg miatt az összekötési pontban nagyobb ellenállás alakulhat ki, ami melegedést eredményez - Vezetési ellenállása nagyobb, tehát ugyanakkora áram terheléshez vastagabb kábelt kell fektetni
Most olvasom, hogy a repülőgépeken a mai napig használnak alu kábelt a súlycsökkentés miatt, de ott a minőségellenőrzésre nagy hangsúlyt fektetnek.
Nem értem mi a bajotok az alu kábelekkel. Tudod hány évtizeden át volt egyeduralkodó kábel, több száz amperes terheléseknél is, gondok nélkül?
Mert egy manapság menő, meg mindent egy tollvonással eldöntő papírtigris ficsúr azt mondta hogy...fúúúúúújjjj, aludrót, nemjóóóóó! Ugyan már!
Sokan telepítenek manapság is alu kábellel 0.4 kV-os erőátviteli hálózatot. De, pld. szerinted a primer középfeszültségű távvezeték hálózatok oszlopain milyen drótok lógnak?
De szép! Sajnos nem rakhatok fel képet, a bagázs másik fele ebben a jó kis időben trafót telepít. Úgy mennek szét a 300-as földkábelek mint a polip karjai. Jellegzetes sátorral nyomulunk. Gondolhatod , hogy hajlanak a kábelek. Az első órákban káromkodtunk végül már röhögtünk kinek nagyobb a bakancsa.
Jól van rákerestem tényleg van ... Írtam hogy bontott ... A bontott 5x1,5 es rézkábelt bevallom benéztem 2,5 esnek gondoltam . Még van abból is 20 méter kb . 500 VOLT KILÓJA
100 m körül volt, meg csak NYY-J 4*10. Négy, térvilágítási oszlop nyomvonala... Nagy hasznát vettem volna a papírtigrisednek én is. (de, holnap küldhetnéd homokozni):) Öröm volt dagasztani az ilyentájt macskaszar állagú agyagot. (megint olyan kép, amelyiken nem én látszom, de ugye...dokumentálni is kell valakinek)
Apropó, kértem földkábelt egy másik villamossági boltban. Azt mondja nekem az eladó, hogy "A 3x1,5-ös réz földkábel elfogyott. Viszont volna helyette alu, az nem jó?"
Nem hittem a fülemnek! Annyira megörültem, hogy végre tudok aluval szerelni, hogy megvettem az összeset ami a raktáron volt!!!
Én tízes bontott MCF vezetéket húztam hátra ... Közvetlenül az óra szekrénytől , jött is egy jóember órát cserélni , kicsit lefagyott mikor meglátta ,de belenyugodott hogy nem szabálytalan (annyira). Még a kommandót sem küldte ki A régi 1,5 MBA soványkának bizonyult a mai világban .
2018-11-26 18:01:14
